A nemzetközi elszámolások csoportjai, eszközei és formái. A valuták átválthatósága.
A nemzetközi elszámolásoknakkét fő csoportja van;
1) Gazdasági műveletekkel kapcsolatos
Ezek a tartozásokkal és követelésekkel kapcsolatos elszámolások.
1. nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos elszámolások és az áruforgalomhoz kapcsolódó elszámolások (áruszállítás, szolgáltatás + biztosítás)→ 19.-20. század
2. nem kereskedelmi jellegű elszámolások (személyek utaztatása, jelenleg nem kereskedelmi jellegű. A légi közlekedés is ide tartozik.)→ 20-30 éve jelentős
3. hitel- és tőkemozgások: egyik országból hitel áramlik a másikba→ ez a 20. században jelent meg; tőkemozgás: külföldi befektet Magyarországon (gyárat létesít)
2) Államok közötti követelések és tartozások
Pl. nemzetközi kártérítés, diplomáciai testület fenntartása másik országban, katonai kiadások, politikai pártok, civil szervezetek kapcsolatot tartanak fenn egymással, nemzetközi kapcsolatokkal kapcsolatos elszámolások
Tartozások – követelések elszámolása, azaz elszámolási eszközök
1) Arany
A gazdasági és nemzetközi elszámolásban régebben a pénz funkcióját töltötte be. Az összes pénzfunkciót az aranyra testálták. A 19. század elejétől az I. világháborúig (kb. 100 évig) aranystandard rendszer volt jellemző. Aranyra minden pénz automatikusan átváltható volt, az arany volt a pénzrendszer közepe. Az I. világháború teljesen szétzilálta ezt a rendszert, és emellett az aranybányák is felfedezettek lettek. A 20. század elejére elkezdett ugrálni az arany ára a szűkös aranykínálat miatt (egy-egy aranybánya felfedezésekor lement az ára, és fordítva). Már nem működött a 20. század elején ez a szabad átváltási rendszer, az arany elvesztette központi uralkodó szerepét. 1929-1933 előtt vissza akarták állítani az aranystandard rendszert, de a világválság miatt nem sikerült. A II. világháború után előtérbe került az USA dollár mint világpénz, és kiszorította az aranyat, de az aranynak még volt szerepe a nemzetközi elszámolásokban az I. világháború és a 70-es évek második fele (1976) között. A múlt század közepe után az arany megszűnt pénzként funkcionálni, már mint fém volt jelentős. Még alkalmas az arany nemzetközi elszámolásra, de már nagyon ritka, főként a háborús helyzetekben használják elszámolási eszközként.
2) Valuta és/vagy deviza
Valuta: valamely ország nemzeti pénzrendszerének törvényes egysége. Pl. USA→ dollár, Magyarország→ forint. A valutát fizikálisan értjük, mint elszámolási eszközt. A személyi forgalomban játszik jelentős szerepet, pl. utazás.
Deviza: külföldi pénznemre szóló külföldön teljesítendő követelés. A követelés megjelenési formája egy rövid lejáratú értékpapír, pl. csekk, váltó. Egy ország pénznemére szóló követelés. A deviza nem jelenti azt, hogy készpénzmozgás történik. A deviza gyűjtőnév, valamely külföldi fizetőeszközre szóló okmány egy készpénzfizető hellyel. Beváltása technikailag különböző módon történhet.
Esedékesség szerint lehet:
* Látra szóló→ azonnali fizetési ígéret
* Termin fizetésre szóló→ bizonyos határidőre vagy határnapra szól, időben eltolt elszámolási metódus
Aszerint, hogy mi van rá írva:
· Követelés USA dollárban→ csak abban a pénznemben kaphatjuk meg
· New Yorki kifizetésre→ ez is dollárt jelent (adott ország pénznemére szól a követelés)
Fedezet, azaz ki garantálja a devizát:
· Bankgarancia: valamely bank garantálja, hogy beváltja ezt a fizetési okmányt.
3) Mesterséges/szintetikus pénzek
Általában a nemzetközi pénzügyi intézményekkel vagy integrációkkal kapcsolatosak.
Nemzetközi Valutaalap, IMF: 1944-ben alakult az USA-ban, úgy működik, mintha a világ jegybankja lenne.
Az euró potenciális világpénz, ezért nagyon fontos a dollár-euró árfolyam.
Dollár: nemzeti pénz↔világpénz
A 60-as években előtérbe került a nemzeti pénz funkciója, mivel a dollár úgy igyekezett átvenni a világpénz funkciót, hogy az USA vállalta a feléjük irányuló követelések beváltását aranyra. A FEB – az USA nemzeti bankja – ígérte ezt meg. Ez a rendszer működött a 60-as évekig. Az USA-nak 24 milliárd értékű aranykészlete volt. Ez az aranytartaléka az USA-nak a 60-as években csökkent, mert több bank kérte a kifizetést aranyban. Ennek hatására az aranykészlet kiment, a pénz áramlott be. Az aranykészlet a 60-as évek végére 10 milliárdra apadt, ekkor az USA visszavonta ígéretét az ország gazdasági helyzetének védelme érdekében. Pontosan 1971. augusztus 15-én zárta be az „aranyablakot” az USA. Ekkor új fejezet következett a pénz fejlődésében. Az IMF is látta ezt a veszélyt, ezért úgy döntött, hogy egy új pénzt vezet be a 60-as évek végén, az SDR-t. SDR→ Special Drawing Rights, azaz különleges lehívási jogok. 1969-ben fogadták el, ekkor a világgazdaságban nem volt elég pénzkínálat, és ezzel az IMF a pénzkínálat növelését tette lehetővé. Az SDR egy mesterséges, szintetikus pénz, 5 valuta középárfolyamából képezték (YEN, USD, FFR, DM). 1 SDR=1,4 USD
Az SDR 1970. január 1.-től kezdett működni. A 70-es évek végére az IMF feladta azt a szerepét az SDR-nek, hogy világpénzként funkcionáljon, kvázi a dollár kihívója legyen. Jelentősége lecsökkent, mivel a dollár visszaerősödött, és így már az SDR és az USD egymással szemben állt. Az SDR formailag az IMF belső elszámolási pénze, az IMF által nyújtott hiteleket tartják vele számon.
A második szintetikus pénzkísérlet az euró, amit 1999-től vezettek be ez EU országok azon csoportjában, amelyek megfeleltek bizonyos kritériumoknak. Azért szintetikus, mert azon országok pénznemének átlagából képezték, akik tagországai (15-ök) az Európai Uniónak. 12 országban vezették be. A bevezetés egy belső ügy, haszon származik belőle.
Nemzetközi elszámolások formái
Elszámolások formái = a valuták forgalomképessége
1) Bilaterális – kétoldalú klíring elszámolás
2) Multilaterális – sokoldalú klíring elszámolás
3) Konvertibilis (átváltható) valutákkal történő elszámolás
Klíring: az országok közötti fizetési forgalom lebonyolításánál beszámítják a tartozásokat és követeléseket. A különbség a szaldó (klíringcsúcs).
1) Kétoldalú klíring elszámolás
Két ország közötti klíring elszámolás. Rövidtávon kedvező. A kapcsolat a partnerek között számlavezetéssel történik. 1. klíring megállapodás: 1931, Magyarország-Svájc.
2) Sokoldalú klíring elszámolás
Kettőnél több ország között a központi bankok – transzferábilis valutával – végzik. Transzferábilis valuta = mindenki által elfogadott valuta (a legerősebb valuta). Nagyobb, magasabb gazdasági felelősséget kíván, és rugalmas együttműködést. Pl. KGST-n belül→ rubel
3) Konvertibilis valutákkal történő elszámolás
A konvertibilis valuta átváltható minden egyes ország valutájára. A II. világháború után terjedt el.
a., Jegybanki konvertibilitás: egy országban a gazdaság résztvevői nem válthatják át a valutát, csak a jegybank.
- Folyó tételekkel való konvertibilitás: az ország azon nemzeti elszámolásait és pénzmozgásait lehet átváltani, melyek rendszerességgel jelen vannak a gazdaságban, pl. külkereskedelem, turizmus. VII. cikkely (IMF) szerinti konvertibilitás, bevezetése 1996-ban történt.
- Teljes konvertibilitás: nemcsak a folyó-, hanem a tőkeműveletekre is kiterjed a forint átválthatósága. Magyarországon 2001-ben valósult meg. Pl. gyár létesítése (működő tőke behozatala) esetén az elszámolás átválthatóvá válik. A teljes konvertibilitás általában később valósul meg, mint a folyó konvertibilitás.
Konvertibilitás feltételei:
1. jól működő piacgazdaság
2. a központi jegybank jelentős tartalékkal rendelkezzen
3. korszerű, versenyképes termékszerkezet legyen
4. a gazdasági egyensúly fennálljon
Fontos egyensúlyi mutatók:
- állami költségvetés egyensúlya
- külföldi elszámolások egyensúlya
- teljes foglalkoztatás (ne legyen munkanélküliség)
5. rugalmas, liberális gazdaságpolitika
b., Formális konvertibilitás
Jogilag konvertibilis a valuta, de nem működik. Fejlődő országokban jellemző, pl. Románia.
Devizapolitika, devizagazdálkodás és árfolyam-politika. A valutaárfolyam típusai, hatásmechanizmusa a gazdaságban és főbb elméletei.
A devizapolitika jelentőségét nagymértékben befolyásolja, hogy az ország milyen mértékben tud bekapcsolódni a nemzetközi munkamegosztásba. Ez teremt kapcsolatot az országok pénzügyi politikái között. Kapcsolatot teremt a külgazdasági kapcsolatok felé, más országok pénzügyi rendszere felé. Legyen:
à Operatív
à Rugalmas
à Különböző eszközökkel valósítsa meg a kétirányú híd szerepet
Eszközei:
· Adminisztratív jellegű: az állam törvényekkel, rendeletekkel írja elő, hogy mit lehet kezdeni a devizával→ közvetlen beavatkozási eszközök
· Gazdasági jellegű eszközök: az állam a devizakereslet és devizakínálat befolyásolásával valósítja meg a devizapolitika céljait→ közvetett módon fejti ki hatását
Területei:
1) Nemzetközi pénzforgalmi politika
A 20. században alakult ki. A 30-as években az állam kérdései:
- Milyen mértékben engedélyezi a hazai pénznem külföldi forgalmát
- Milyen feltételek mellett váltják be a külföldi valutát hazai pénzre
Típusai:
- Liberalizált típus: tiszta formában sehol sem létezik
- Kötött pénzforgalmi politika: engedélyhez van kötve
- Vegyes jellegű: az állam a pénzforgalom egyes területeit szabályozza, más műveletek szabadok
- Tartós valutáris együttműködés: az Európai Unió az euróval egységesíti a devizagazdálkodást→ integrációs devizapolitika
2) Valuta árfolyam-politika
Árfolyam: egy nemzeti valuta más valutában kifejezett ára.
Az árfolyam-politika változatai:
* Szabadon ingadozó valuta árfolyam-politika (lebegő): a kereslet-kínálat határozza meg az adott nemzeti valuta árfolyamát
* Intervenciós pontok által szabályozott valuta árfolyam-politika: az intervenciós pontokat az állam határozza meg. Ha az árfolyam az alsó intervenciós pont és a felső intervenciós pont között van, akkor nem avatkozik be, ha viszont nincs közötte, akkor beavatkozik (nyílt piaci műveletek).
* Rögzített valuta árfolyam-politika: a devizahatóság az állam nevében rögzíti az árfolyamot. Az MNB rögzíti a forint árfolyamát, 1 euró = 250 forint.
3) Fizetési mérleg politika
Olyan kimutatás, amely kiadási-bevételi tételeket határoz meg. A két mérleg ikermérleg. Hasonló az államháztartás mérlegéhez. A fizetési mérleg politika olyan politika, amely a költségvetési politika mintájára arra ügyel, hogy hogyan és miként alakul és alakuljon a fizetési mérleg egyenlege. Ha a fizetési mérleg deficites a kiadások meghaladják a bevételeket, ilyenkor kiadási többlet van. Ha szufficites, akkor bevételi többlet van, azaz a bevételek meghaladják a kiadásokat. A deficit nem haladhatja meg a GDP 5%-át. Ez az 5% tapasztalati szám, egy nemzetközi mérce. Ha mégis meghaladja, akkor likviditási hiány lép fel, az ország nem tudja nemzetközi kötelezettségeit teljesíteni, fizetőképtelenné válhat.
4) Nemzetközi hitelpolitika
Egy adott időszakban célszerű-e felvenni külföldi hitelt, és ha igen, honnan?
Források például:
- Nemzetközi intézmények: EBRD, IMF, EIB
- Magánbankok, kereskedelmi bankok: Deutsche Bank
- Államok, kormányok (mostanában már ritka)
Milyen feltételekkel/kondíciókkal vegyen fel hitelt?
· Fix kamatozás
· Változó kamatozás
Hány évre történjen a hitelfelvétel?
Futamidő hossza: arra törekszik a felvevő, hogy minél hosszabb legyen, viszont ezzel eladósíthatják a jövő nemzedéket. Grace period (könnyítési időszak): a visszafizetés elején csak a kamatot kell fizetni, de a törlesztést még nem. Ez a periódus lehet akár 5 év is, hogy a project maga termelje ki a visszafizetést.
Milyen valutában történjen a hitelfelvétel?
Swap-átváltani
Ha euróra van szükség, nem feltétlenül euróban kell felvenni a hitelt, hanem lehet jobban megéri pl. JPY-ben felvenni.
Elbírja-e az ország a hitelt?
Van egy korlát; az EU előírja, hogy a belső és külső hitelállomány nem lehet nagyobb, mint az ország GDP-jének 60%-a. ez feltétele is az euró bevezetésének. Magyarország jelenleg 59-60% között mozog.
5) Tartalékpolitika
Minden országnak illik rendelkezni nemzetközi fizetőeszközzel (arany, ezüst, platina)→ ez 15%, a többi valutában van jelen.
Mekkora legyen a tartalék nagysága, hány milliárd euró?
A múlt század végéig úgy határozták meg, hogy legyen azonos a magyar import felével, azaz 6 hónapig még tudjon importálni az ország a tartalék terhére. Ez nagyon fontos Magyarország esetében is, ahol a gazdaság igényel nyersanyagot külföldről. A Magyar Nemzeti Bankra van bízva a tartalékkezelés. A Jegybank kihelyezheti a tartalékot például az osztrák jegybanknak, de csak alacsony kamatot kérhet, mivel azonnali visszafizetéssel helyezi ki. Általában ez a kamat a piaci kamatláb 1/3-a. 2000 után lecsökkent a tartalék mértéke 4-4,5 hónapi import értékére.
Árfolyamelmélet, árfolyam-politika
1) Egyensúlyárfolyam-elmélet
Olyan árfolyam kell a hazai valuta, deviza és a külföldi valuták, devizák között, amely biztosítja a fizetési mérleg egyensúlyát, és megfelel a fizetési mérleg követelményének, tehát nincs szükség más intézkedésekre, az árfolyam úgy alakul, hogy az ország valuta és devizabevételei illetve kiadásai egyensúlyba kerülnek. Ha válságos időszak következik, akkor az árfolyam alakítása nem elegendő, nem működik.
2) Vásárlóerő-paritás elmélete
Gustav Cassel – svéd közgazdász – dolgozta ki a vásárlóerő-paritás elméletet. Eszerint két különböző valutának azon összegei egyenlők, amelyekért a két országban azonos tömegű árut lehet vásárolni. Akkor a két valuta árfolyama:
Svéd(korona) ár / magyar(forint)ár
A pénzek vásárlóerejét hasonlítja össze. Magyarország GDP-je megközelítőleg 20000 milliárd forint/év, tehát 1% GDP ma 200 milliárd forintnak felel meg.
· Forint ´ napi banki árfolyam = GDP/árfolyam: 6000$/fő
· PPP (Purchasing Power Parity): GDP (árfolyam) ´ 2 = Magyarország: 12000$/fő
1.) USA: GDP: 34000$/fő, PPP: 34000$/fő
2.) EU (15): PPP: 24000$/fő→ Magyarországnak fel kell csatlakoznia = kohéziós feladat
3.) Dubai, Luxemburg: GDP, PPP > USA
A nemzetközi elszámolások mérése. A mérlegek (külkereskedelmi mérleg, fizetési mérleg) összeállítása, tartalma és főbb elméletei.
A fizetési mérleg hiánya ma Magyarországon
A fizetési mérleg hiánya (milliárd euró) | Fizetési mérleg hiánya a GDP %ában | Külker Mérleg hiány | |
2000 | 4,4 | 8,6 | 4,3 |
2001 | 3,6 | 6,2 | 3,6 |
2002 | 4,9 | 7,1 | 3,4 |
2003 | 6,5 | 8,9 | 4,2 |
2004 | ~7 | ~8,5 | 4,3 |
2008 | 7 | 6,5 | 5,5 |
Egyenle | 245 | -246 | -250 |
Mivel 2008-ra a fizetési mérleg hiánya a GDP százalékában 6,5% lesz, ami még mindig 5% felett van, ezért a nemzetközi likviditás még akkorra is veszélyben lesz (the deficit is int he red). 2008-ra romlik a külkereskedelmi mérleg hiánya, 5,5 milliárd euró lesz (ennyivel marad el az export az importtól). A magyar GDP 20000 milliárd forint.
Hitelek és eladósodás a világgazdaságban. Adósságválság és adósságkezelő politikák. A magyar adósságmenedzselés.
Adósságválság és adósságkezelő politikák
Az országok deviza, nemzetközi piacgazdálkodásban nagyon gyakori a jelenség, hogy a fizetési mérleg hiánya tartósan nagy, és ez annál veszélyesebb, minél távolodik a GDP 5%-ától. Ezért az országok rákényszerülnek a hitelfelvételre, hogy fizetni tudják a nemzetközi kötelezettségeiket. Elindul egy kumulatív folyamat, mert mindig újabb hitelt kell felvenni, és ezt adósságlavinának hívják. Adósságok törlesztésére újabb hiteleket vesznek fel. A 19. században jelent meg, adósságválság alakult ki, és súlyos gazdasági következményekkel járt.
Nagy adóssághullámok:
1. 1823-1825
2. 1875-1876
3. 1931-1933
A korábbi nagymértékű eladósodások jóval kisebbek voltak, mint a jelenlegi pénzügyi rendszeré. Hitelválságok→ akik hitelnyújtók voltak, gyenge pozícióban voltak, viszont a jelenlegi adósságválságok kialakulását az jellemzi, hogy nagy hitelekről van szó, és a hitelezők felettes pozícióba kerülnek az eladósodotthoz képest.
Eladósodás
Eladósodásról akkor beszélünk, ha egy ország nemzetközi tőkeforgalmában tartósan nettó hitelfelvevőként vesz részt, és olyan fizetési kötelezettségei keletkeznek, amelyek teljesítésére önerőből már nem képes. Az eladósodás okai között egyaránt megtalálhatók a belső és külső okok is.
Belső okok:
1) A túlzott belső pénzkínálat egyik levezető csatornája az import megnövelése külföldről, így egy idő után az import meglódulása után fellép a külkereskedelmi mérleg hiánya, majd a fizetési mérleg hiánya. Az import növekedését az export nem tudja követni.
2) A költségvetési politika költekező. Túl sok beruházási projectet indítanak vagy a lakosság különböző rétegeit állami célú fogyasztási támogatással támogatják→ külföldi hitelek felvétele, mivel a piac nem tudja biztosítani a hiány fedezését.
3) Rossz árfolyam-politika. Az árfolyam akkor veszélyes, ha az túlértékelt. Akkor túlértékelt, ha a belső nemzeti valuta egy külső, vezető valutához képest magas.
Pl. 270 HUF = 1euró, de vásárlóereje csak 240 vagy 200. tehát a forint nem ér annyit, mint árfolyama.
Egy túlértékelt valuta azzal jár, hogy felgyorsítja az eladósodást.
4) Olyan nemzetközi hitelpolitikában testesül meg, amikor a fejlesztési politikát külföldi hitellel finanszírozzák.
Mennyi hitelt vegyen fel és mire?
A beruházások finanszírozására vesznek fel hitelt. Ez jobb, mivel ha a termelő beruházást beindítják, esély van rá, hogy megtérül. Akkor van probléma, akkor indul el az eladósodás, ha a felvett hitel nem térül meg.
Külső, nemzetközi okok:
1) Cserearány romlás. A cserearány olyan viszonyítási arány, melyben összehasonlítjuk az export árát az import árával, és megnézzük, hogy évről évre hogyan változott meg az export ára. Ha a cserearány indexe 1, akkor a változás nem probléma.
* Export árindex változás / imprt árindex vált= 1 à nem történt cserearány romlás
* Export árindex változás / import árindex változás > 1 à az export árindex változása nagyobb volt, mint az import árindex változása. Ez kedvező, mert ugyanannyi exportért több importot kap.
* Export árindex változás / import árindex változás < 1 à gyorsabb volt az import árváltozása, míg az export ára ugyanannyi maradt, vagy kisebb mértékben nőtt, mint az importé. Így kisebb bevételhez jutott. Ugyanannyi mennyiségű importér többet kellett neki fizetni.
A cserearány romlás könnyen kialakul. Ez nemzetközi tényező, mivel a világpiacon a nyersanyagokkal kapcsolatban lép fel ez a probléma, feldolgozottat importál, nyersanyagot exportál. Magyarország köztes.
Primer (alapanyag) termelő ország árindexe úgy alakul, hogy az export árindexe nem nő, de az import árindexe gyorsabban nő→ a fejlődő országok számára cserearány romlás következik be. Nemcsak a monokulturális országokra jellemző, az utóbbi években Romániára és Magyarországra is jellemző volt ez. A fejlődők mindig rosszabbul járnak a cserében az áralakulás miatt.
2) A nemzetközi pénzpiacon nőnek a kamatok. Ha a kamat nő, egy országnak, amely külföldről szerez pénzt, egyre több hitelt kell felvenni, hogy a törlesztést fizetni tudja. Általában változó kamat mellett veszik fel a hitelt (lebegő kamat), és ha a nemzetközi pénzpiacon a kamatok nőnek, egy országnak a kamatok fizetésére egyre több pénzre van szüksége, és ha a kamatköltségek nőnek, az országokat eladósodási helyzet felé sodorja.
3) Tőkemenekítés jelentősége. Tőkemenekítés: egyes országokból a kereskedelmi bankok a tőkéjüket kiviszik más országokba valamilyen spekulációs okokból, pedig az országnak nincs szüksége rá, pl. Malajziába, és ott kezd el működni vele. Ez eladósodáshoz vezethet, mert először csak kiviszik, de aztán a tőke ott is marad, mivel pl. kihelyezik kölcsönként, és az pl. Maláj államadósság lesz. Felkínálják ezt a pénzt.
Adósságválság
A mai kereskedelmet jellemzi, nemzetközi pénzügyi jelenség. Először 1982-ben jelentkezett Mexikóban. Mexikó bejelentette, hogy nem képes teljesíteni az adósságszolgálatát.
Adósságszolgálat = kamat + a türelmi idő után a törlesztés/lejárt hitelösszeg
Argentína, Brazília és más országok követték Mexikó példáját, és 1982. augusztus és december között 22 ország jelentette be, hogy nem tudja teljesíteni adósságszolgálatát. Egész Latin-Amerika fizetésképtelenné vált, később afrikai országok (Nigéria, Szudán, Zimbabwe) is. 1980 és 0982 között a fejlődő országok adósságállománya 50%-kal nőtt. Ez – 570 milliárd dollárról 760 milliárd dollárra nőtt – azt jelentette, hogy iszonyú gyors eladósodás történt a fejlődő országokban. Oka az volt, hogy az adósságszolgálati ráta nagyon megemelkedett.
Adósságszolg= kamat + tőkerész / export kereslet
1980-ban ez a mutató egyenlő volt 20%-kal, azaz az exportbevétel 20%-át arra kellet fordítani, hogy kifizessék az adósságszolgálatot. Ez 1982-re 34%-ra (1/3!) nőtt, és akkor még az importra történő kifizetések sehol sincsenek. Ha 20%-ot kifizet, 80% marad az import kifizetésére. Mivel 2 év alatt 20%-ról 34%-ra nőtt, miközben az importigény nem csökkent. Ezt hívják nemzetközi fizetőképtelenségnek.
Latin-Amerikában – míg a fejlődő országokban 34% volt ez a százalék – 48% volt. Latin-Amerika ha leállítja importját nem tud termelni, viszont fizetni sem tud. Megrázta ez Angliát. Adósságkezelő politikát kezdett el kidolgozni.
Az adósságkezelő politikáknak két típusa van;
1) Hazai
Területei:
- Valuta/devizatartalékok növelése→ azonnali hatás
- Ha van az adott országban tőkekivitel, ahol adósságcsapda van, ott meg kell állítani a tőkekivitelt, vagy csökkenteni kell→ azonnali hatás
- Növelni kell az áru- és szolgáltatásexportot. Az export növekedéséhez új kapacitás szükséges, lassú folyamat→ kb. 3-4 hónap, fél év
- Az áru- és szolgáltatásimport csökkentése→ csak folyamatosan lehet ezt elérni
- Az adósságszolgálat mértékének mérséklése. Erre három lehetőség van;
a.) A külföldi hitelező hitelét megpróbálja az ország/kormány átalakítani működő tőkévé→ a mutató csökkenni fog, mivel a számláló csökken. Ezt úgy hívják, hogy a pénzügyi aktívákat átcserélik reáljavakká. Chile is így tett, és 1985 és 1990 között egy adósságkonverziós programot hirdetett meg. A program keretében 9 milliárd dollárral csökkentette saját nemzetközi adósságállományát. Ez a leggyakrabban használt eszköz.
b.) A hitelt átcserélik exportra
c.) Termelőforrásokra váltja át a hitelkövetelését a hitelező, pl. bányát, folyópartszakaszt vásárol meg. Ez a lehetőség előfordul, de ritkán.
2) Nemzetközi :USA, nemzetközi szervezetek dolgozzák ki.
Október 5.
Magyarország nemzetközi eladósodása
A 70-es évek elején kezdődött az eladósodási folyamat, mivel fejlődött a feldolgozottsági fok és egyre több lett a szellemi alkotás, szellemi termék→ magasabb szellemi tartalmú termék jelent meg. Elektronizáció, chip-technológia ↔ energiaszűkösség, hiányprobléma→ az ipari termelés korszerűsítésére volt szükség. A „korszerűséget” nyugatról kellett behozni, és csak meghatározott valutában lehetett fizetni, pl. márkában, dollárban. A nyugati hitel még azért is volt hasznok, mert akkor a fejlett technikát a szocialista országoktól nem lehetett megvásárolni, csak nyugaton. → konvertibilis valutára volt szükség, azaz amit elfogadnak nyugaton. Magyarország konvertibilis valutában vett fel hitelt.
Az eladósodás szakaszai
1) 1973-1975: Magyarország bruttó adósságállománya 2,1 milliárd dollár volt, és 9,5 milliárd dollárra nőtt. 1981-ben kritikus! Magyarország a hitelfelvétel és az eladósodás ellenére nagy fizetési mérleg hiánnyal küzdött, elromlott a cserearány. „Kézi vezérlés”→ Marjai József (miniszterelnök helyettes) egyszemélyes hatalommal bírt, egymaga döntött arról, hogy ki importálhat, és melyik import jöhet be az országba. Egy ember kezében van a hatalom a külkereskedelmi forgalom iránt. Jellemző volt az import visszafogása. A kamatteher megnőtt a 80-as évek elejére. A devizatartalékokat teljesen felhasználtuk, 1982-ben Magyarország belépett a Nemzetközi Valutaalapba (IMF) és a Világbankba. A magyar kormány hivatalosan nem jelentette be belépési szándékát, Magyarország lépett be elsőként mindkét helyre. Újabb hitelfelvétel miatt léptünk be, ezt a szocialista világ ellenezte, vita folyik arról hogy ezt tudták-e a SZU-ban. SZU kíváncsi volt, hogy ez jó döntés-e, megállja- e Magyarország a helyét.
2) 1985-1987: Lelassult a gazdaság növekedési üteme, megtorpant a korszerűsítés. A szakértők feladata volt, hogy gyorsítsák a gazdasági növekedést, erre ösztönözték a kormányt (MSZMP). Elkezdett beáramlani az import nyugatról, mely hatására elromlott a külkereskedelmi mérleg→ rubelexport (nem konvertibilis valuta)→ nem ment ki nyugatra az export. 1987-ben drasztikusan nőtt a fizetési mérleg hiánya→ újabb hitelfelvétel, de már nem a magánbankoktól, hanem a Világbanktól és az IMF-től
3) 1990-napjainkig.: A külkereskedelmi mérleg tovább romlott. Liberalizálták a külkereskedelmet→ központi engedélyek nélkül lehetett importálni és exportálni. Magyarország nyugatra irányította kereskedelmét, a fejletlen területek helyett fejlettekre exportált Magyarország, de alacsony áron. Oka a piacgazdaság kiépülése. KGST = Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (az EU-ra hasonlít), mely 1991-ben szétesett. Elkezdődött a piacgazdaság kiépítése az export nyugatra irányult 1991-92-ben, nehéz művelet, mert itt már nem lehetett csak a fejlettebb termékeket eladni vagy a rosszat nagyon alacsony áron, cserearány romlott, fizetési mérleg hiány nőtt, az import termékeke ára pedig magas volt. Elindult a privatizáció, a nyugati befektetőknek adták el a magyar gyárakat, ez gyárbezárásokhoz vezetett.
Mára már befejeződött ez az átállás, már teljesen kivonultunk az orosz piacról, most ezt a piacot próbálják visszaszerezni. Pl. buszt, gyógyszert nagyon sokat vittünk az oroszoknak, mára a nyugatiak szállítanak nekik.
Miért nem kérhetünk adósság-elengedést?
Magyarországon 1990-91-ben az adósságszolgálatot könnyíteni kellett volna, de az Antal kormány ejtette a témát. A gond, hogy az adósság magánbankoknál van, polgári úton is léphetnek sérelmük esetén. Túl nagy tömeg van a bakok mögött. Túl nagy a külföldi államadósságokon belül a kötvénypiacon felvett hitel. Ezeket a műveleteket a Magyar Államadósság Kezelő Központ kezeli.
A nemzetközi pénzügyi-valutáris kockázatok:
Kockázat: a devizákban jelentkező követelések illetve tarozások jövőbeni értéke elmarad a feltételezett szinttől, vagy meghaladja azt.
Követelésem van, ha exportálok és nem azonnal történik a kifizetés, de ha változik a valuta árfolyama akkor is az eredeti árat kell fizetni. Így lehet nyerségre vagy veszteségre szert tenni, devizakockázat, azaz árfolyamkockázat.
Ugyanígy a nemzetközi hitelekkel kapcsolatos kamatkockázat
Ország-kockázat, ha valaki más országba fektet be, akkor leállíthatja az ország a külföldre való kiutalásokat. Külföldi hitelező nem kapja meg a pénzét, ez a szuverén kockázat (szűk értelmezés) Tágabb értelemben, ha a gazdasági makrohelyzet romlik, akkor a külföldi befektető nem találja meg a számítását pl. a magyar piacon, nem tudja a pénzét visszakapni.
A kockázatok ellensúlyozása, kivédése
Kockázatelhárító technikák:
1) határidős ügyletek
2) jövőbeni üzlet
3) swap
4) opciós üzlet
5) valutakosár-módszer alkalmazása→ ország-, kamat-, árfolyamkockázat kivédése
A pénzügyi globalizáció, mint a globalizáció része. A tőkepiacok liberalizálása, kedvező és kedvezőtlen hatásai a világgazdaságra.
Ma globális világban élünk. Nemzeti monopóliumok kialakulása (pl. angol, holland) jellemezte a piacot 1960 körülig. A 70-es, 80-as, 90-es években egy új gazdasági és nemzetközi pénzügyi helyzet alakult ki, ezt hívjuk globalizációnak vagy globális gazdaságnak.
A globális gazdasághoz három út vezetett:
1) Létrejöttek a nemzetközi pénzügyi szervezetek, ilyen az IMF és a Világbank (Bretton Woods-i intézmények, 1944-ben alakultak). Ezek a pénz világszerepének növekedésével hatalmas hatalomra tettek szert.
2)
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://szamvitel.blog.hu/api/trackback/id/tr94107023
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
