Tanulás

 

Akkreditív: valamely bank (nyitó) a vevő megbízásából kötelező ígéretet tesz az eladónak (kedvezményezettnek) arra, hogy amennyiben az eladó az előírt határidőn belül az előírt okmányokat benyújtja és azok mindenben megegyeznek az akkreditív feltételeivel, úgy: - saját maga azonnal, vagy meghatározott későbbi időpontban fizet.

 

Akkreditív alkalmazása:

- Az egymásról szerzett információk hiányosak.

- Az egymás iránti bizalom nem kielégítő.

- A vevő országának helyzete miatt az eladó kockázatai aránytalanul magasak.

- A vevő az alacsonyabb deviza vételár miatt választja.

- A helyi szokások vagy állami előírások kívánják meg.

 

Előnyök az eladószámára:

- Védi az eladót a birtokon kívül kerülés veszélyétől.

- Az áru ellenértékét - halasztott fizetés kivételével – az áruszállítással egy időben megkapja.

- Viszonylag egyszerűvé és biztonságossá teszi az ellenérték kiegyenlítését.

 

Előnyök a vevő számára:

- Nem kerülhet birtokon kívül, csak a megfelelő, előírt okmányok megléte után fizet a bank.

- Kedvező üzleti feltételeket tud elérni.

- Az akkreditív egyes változatainál hitelben is hozzájárulhat az áruhoz.

- Az akkreditív nagyobb biztonságot, a több előnyt kétségtelenül az eladónak kínálja.

 

Hátrányok:

Eladónak: az előírt okmányok beszerezhetősége és az ezzel járó költségek.

Vevőnek: - pénzét hónapokra leköti

                 - az eladó esetleg nem tesz eleget szerződéses kötelezettségének

                 - a vevőnek nincs lehetősége arra, hogy fizetés előtt az árut ellenőrizze.

 

UCP:

Az okmányos meghitelezésre vonatkozó egységes szabályok és szokások, 1933.

Módosítások: 1951, 1962, 1974, 1984, 1994.

UCP 400: minden akkreditív visszavonható, ha rajta van az ellentéte.

UCP 500: minden akkreditív visszavonhatatlan, ha nincs rajta az ellenkezője.

Visszavonható: a nyitó bank a kedvezményezett hozzájárulása nélkül bármikor megváltoztathatja a feltételeket.

Visszavonhatatlan: a bank (nyitó) a kedvezményezett hozzájárulása nélkül az akkreditív feltételein nem módosíthat.

Az akkreditív önálló jogügylet, független a mögötte lévő külkereskedelmi ügylettől. (A bankoknak okmányokkal és nem áruval van dolguk.)

 

Az akkreditíves ügylet résztvevői:

A vevő: akkreditív-nyitási megbízás, fedezetről való gondoskodás.

A nyitó bank: levél formájában kötelező ígéretet tesz.

Az eladó: az akkreditív kedvezményezettje.

Az avalizáló vagy értesítő bank: megvizsgálja az akkreditív hitelességét, felhívja a figyelmet az akkreditív hiányosságaira, okmánytovábbítás.

Fizető bank: a nyitó bank kinyújtott keze.

Igazoló vagy megerősítő bank: az akkreditív összességének a megelőlegezése. (Az eladó felkérésére, saját költségére és kockázatára megveszi az eladótól az okmányokat, visszkereseti jog fenntartása.)

 

Az akkreditív feltételei:

- A nyitó bank megnevezése.

- A megbízó neve és telephelye – vevő.

- A kedvezményezett megnevezése.

- Az akkreditív lejárata (okmányok benyújtási határideje).

- Szállítási határidő.

- Az áru megnevezése, mennyisége.

- A meghitelezés összege, devizaneme.

- Az igénybevétel módja (látra szóló, halasztott).

- A kijelölt bank megnevezése (fizető, váltóelfogadó, negociáló).

- Résszállítás engedélyezése (ha nem tiltja, megengedett).

- Átruházhatóság, oszthatóság (ha a nyitó bank engedi, ebben az esetben osztható is).

- Benyújtandó okmányok: kereskedelmi számla, fuvarozási okmányok (21 nap), csomagjegyzék, származási bizonyítvány, minőségi bizonyítvány, vámeljárási nyilatkozat, aviso.

 

 

 

Későbbi fizetést ígérő akkreditívek:

Hiteladások fedezetéül szolgálnak.

1. Rembours credit.

2. Az eladó előleget kap (packing credit, red claused credit).

3. Résszállításokat teszi lehetővé (revolving credit).

4. Back to back credit (almeghitelezés).

5. Kereskedelmi hitellevél (2/c) letter of credit).

6. Stand by credit.

 

Halasztott fizetésű akkreditív:

1. Két időpont: - okmányfelmutatási

                          - fizetési

A vevőtől a nyitó bank nem kér fedezete. Akkor kell odaadni a fedezetet, amikor letelik a 180 nap, vagy az előre meghatározott idő. A nyitó banknak van a legnagyobb kockázata.

 

2.Ugyanaz, mint az előző, csak itt idegen váltó (nyitóbankra vagy rendeleti bankra szóló) is szerepel.

Váltóelfogadást ígér à eladó állítja ki, bank is a kedvezményezett.

Igazolatlan váltónál à csak a nyitó bank lehet a kedvezményezett; itt hamarabb jut a pénzéhez. Ez a váltóval fedezett halasztott fizetésű akkreditív a rembrous credit.

 

Előleget nyújtó akkreditív:

Magyarországon nem nagyon használják.

1. Packing credit: - kitiltották az üzleti életben megoldást, de a szokványokban nem szerepel.

                               - az eladó beviszi az akkreditívet a saját bankjához és előleget kér rá.

                               - akkor fizeti vissza, amikor majd megkapja a vevőtől a teljes összeget.

                               - rá szokták írni általában az akkreditívre azt az összeget, amelyet maximum kaphat előlegként a kedvezményezett.

 

2. Red claused credit: itt a vevő tudtával, a nyitó bank utasítására írják rá az összeget az akkreditívre.

 

Feltöltődő akkreditív (revolving credit):

- Résszállítások lehetővé tevése.

- Nyitó bank a vevő engedélyével fizetést ígér az eladónak.

- A vevőnek nem kell a teljes összeget kifizetnie, csak annyit, amennyiben előre megállapodtak.

- Cserébe az eladó is csak annyit szállít, amennyit már kifizettek neki, akkora összegű árut szállít le.

- Feltöltődő rész: az első részösszeg, amit a vevő fizet az eladónak.

- Lehet: igazolt, igazolatlan.

- Halasztott fizetésű is lehet, egy váltóval fedezett halasztott fizetésű is.

- Feltöltődés: kumulatív, nem kumulatív.

Résszállítás mindig engedélyezve van, akkor is ha nincs ráírva. Csak akkor nem engedélyezi, ha rá van írva. Egy akkreditív igazolatlan, ha rá van írva. Ha nincs ráírva semmi, akkor igazolt.

 

Átruházható akkreditív:

Meg lehet változtatni: - áru egységárát

                                      - akkreditív összegét

                                      - szállítási határidőt

                                      - fizetés időpontját

 

Back to back credit: - Nem átruházható akkreditív átruházását teszi lehetővé.

                                    - Az üzleti partnerek ugyanaok, mint az előzőnél.

 

- A két akkreditívnek nincs köze egymáshoz. Az első akkreditív fedezet a 2. akkreditívnek.

- A két akkreditív gazdasági kapcsolatban állnak egymással à ezt csak a reexportőr és az ő bankja tudja.

- Itt a reexportőr bankja nyitóbank lesz.

- Neki lesz a legnagyobb kockázata.

- Előre el kell kérni azokat az okmányokat, amelyeket be kell mutatni az akkreditívhoz.

(A reexportőr bankja kéri el a reexportőrtől.)

 

Kereskedelmi hitellevél:

- Angolszászok alkalmazzák leginkább.

- Olyan akkreditív, aminél legalább 4 vagy 5 különbség van az alapakkreditívhez képest.

- Nyitó bank à kibocsátó bank.

- Mindig a kedvezményezettnek ígér fizetést

- Van egy záradék: minden jóhiszemű 3. félnek fizetést ígér a bank nemcsak a kedvezményezettnek, a 3. fél meg nem nevezett.

- Mindig kapcsolódik hozzá váltó: - draft = idegen váltó

                                                         - Előírja a bemutatandó okmányok között a draft-ot.

- A váltóra ráírják az akkreditív sorszámát, innen tudjuk, hogy ez okmánykísérő váltó (kibocsátó, címzett, kedvezményezett).

A kedvezményezettnek jó, mert bárhol beváltható ez az akkreditív. Bármelyik bankban, így az a bank lesz a 3., jóhiszemű fél (kibocsátó lesz à eladó, címzett à hitellevelet kibocsátó bank, kedvezményezett à negociáló bank)

Kockázat: eladó okmányai nem hitelesek.

Ez a váltó a negociáló bank biztonságát teszi lehetővé. Van olyan típus is, amikor a hitellevélben megnevezik azokat a bankokat, ahová lehet vinni a váltót negociálni. Ilyenkor minden banknak elküldik a hitellevelek másolatait.

 

Stand by credit: amerikai földrészen használják; bankgaranciapótló.

 

Előzetes értesítésű akkreditív: a nyitó bank értesíti az eladót, hogy a vevő ezt és ezt fogja teljesíteni, ha az eladó valamit teljesít.

 

Nem operatív akkreditív: megnyílik, de csak valamilyen eladó által bemutatott kiviteli engedéllyel válik érvényessé.

 

Lokal akkreditív: nem konvertibilis helyi váltóval megnyitható akkreditív.

 

Omnibusz meghitelezés: keretakkreditív.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fizetési mód megválasztása:

- eladó tőkeereje – vevő megbízhatósága

- bonitásvizsgálat – bankinformációk

- piacon kialakult fizetési szokások (90-95%-ban)

- konkurenciaviszonyok

- az áru piaci helyzete

- az eladó piaci céljai à „piacvezető legyek”

- előrefizetés (eladónak jó, vevőnek hátrány, olyan formában fogja megkapni az árut mint ami a szerződésben van).

- egyidejű fizetés / azonnali fizetés (készpénz, smift átutalás)

- utólagos fizetés (a vevőnek kedvező, az eladónak kedvezőtlen)

 

Okmányos inkasszó / beszedvény:

Az eladó azzal bízza meg bankját, hogy a leszállítandó exportáru ellenértékét a vevőtől kereskedelmi okmányok ellenében szedje be.

 

Vevő számára előny: - nem kell előre fedezetről gondoskodnia

                                    - a bankköltségeket rendszerint az eladó viseli

                                    - kedvezményező lépést az exportőrnek kell megtenni

 

Az ügylet résztvevői: - megbízó: eladó

                                    - megbízott: küldő bank (általában az eladó bankja)

                                    - címzett: vevő, akinek fizetési kötelezettsége van (adás-vétel)

                                    - jogviszony csak az eladó és bankja között jön létre

                                    - a vevő fizetési kötelezettsége csak az adásvételi szerződésből fakad

                                    - a bank morális kényszerítő ereje

 

Sima okmányos inkasszó: - az eladó az árut közvetlenül a vevő címére és rendelkezésére                adja fel, az okmányokat pedig a beszedési megbízással együtt a                bankjának küldi el.

                                             - a vevő még a fizetés előtt az áruhoz jut

                                             - birtokon kívül kerülés kockázata

 

Vinkalált okmányos inkasszó: - a vevő az áruhoz, okmányhoz, csak a fizetés után juthat

                                                    - kockázatok: vevő gyakran késlekedik a fizetéssel

                                                    - a vevő nem váltja ki az árut

                                                    - vevő számára a ez kockázatosabb

                                                    - előzetes megtekintési jog – 75-90% fizetés után

 

Speditőr inkasszó: - az eladó az árut a külföli szállítmányozó címére és rendelkedésére adja fel

                                 - az áru feletti rendelkezés jogát csak jó bonitású speditőröknek célszerű                       adni

                                 - speditőr az okmányokat és az árut csak a fizetés után adhatja ki.

 

 

 

Indirekt bankbeszedvény: - az eladó az árut a fülföldi speditőr címére, de a bank                            rendelkezésére adja fel

                                             - vevő igazolásként kiszolgáltatási jegyet, árufelszabadító jegyet                                    kap.

 

Direkt bankbeszedvény: - az eladó az árut a bank címére és rendelkezésére adja fel

                                           - a bankok nem szívesen vállalják

                                           - előzetes megállapodás

                                           - kis méretű, nagy értékű küldeményeknél.

 

Látra szóló beszedési megbízás (D/P): - a vevő az okmányok bemutatásakor fizet

                                                                  - a késedelmes kiváltásért a vevő vállal felelősséget

                                                                  - látra szóló váltó ellenében történő                                                                                          okmánykiszolgálás

 

Lát után bizonyos időre (D/A) = halasztott fizetés:

- váltó formájában tett fizetési ígéret

- biztosítékok: - vevő által kibocsátott saját váltó

                        - eladó által vevőre címzett idegen váltó elfogadása

                        - beszedő bank garanciája

 

Bankgarancia: - az alapügylettől független jogi kötelezettségvállalást jelent, ha a vevő nem                 fizet, a bankgaranciát nyújtó bank fog fizetni

                          - visszavonhatatlan fizetési kötelezettségvállalás

                          - bankgarancia lejárata

                          - eladó kockázatát a bankgaranciát nyújtó bank jelenti

 

Bankkezesség: - kezes bank minden olyan esetben megtagadhatja a fizetést, amikor a vevő              jogosan utasította el a fizetést

                          - az alapügylettől függően járulékos kötelezettségvállalás

                          - a bank fizetési kötelezettsége csak ara az esetre áll fenn, ha utóbb kiderül,                          hogy az adós jogtalanul tagadta meg a fizetést.

 

 

 

 

Ez a legdrágább hitel.

 

A hitel összes feltételét szerződésben rögzíteni kell:

- hitel összege

- hitel ideje (rövid, hosszú, közepes lejáratú)

- hitel futamideje

- egy összegben törleszt vagy részletekben (törlesztési ütem, összeg =alku kérdése)

- milyen kamat mellet nyújtom a hitelt (magasabb a kamat, mint a bankoknál)

 

Biztosítékok: - váltófedezet

                        - nem lehet csekk

                        - hitel fedezete lehet: - akkreditív

                                                           - halasztott fizetésű akkreditív

                                                            - okmányos inkasszó D/A típusa

                                                           - bankgarancia, bankkezesség

                                                           - zálogjog bejegyzése

                        - faktoring ügylet (nincs rá fedezet)

                        - forfait finanszírozás.

 

 

Faktoring ügylet: - faktorok = Észak-Amerikában textilkereskedők bankárokká alakultak.

                               - fedezetlen céghitelnyújtásnál van rá szükség.

                               - faktorbank bekapcsolása:

                               1. delcedere fedezet vállalás: a hitelezés kockázatát vásárolja meg, a vevő                                                           nem fizetése esetén kifizeti az összeget.

                               2. finanszírozás: előre finanszíroz nekem, csak kamatokkal, ha nem fizet a                                                            vevő, visszakéri tőlem a pénzt.

                               3. ügyintéző, pénzügyi szolgáltató csomag: a teljes pénzügyi feladatot                                                       magára vállalja a bank.

                               4. delcedere fedezet vállalás + finanszírozás: hitelnyújtás kezdeténél már                                      fizet, de ha a vevő nem is fizet, nem kell visszaadnom.

                               Ezeket nem 1-1 vevőre veszem igénybe, a faktor bank szolgáltatásait egész                                                         piacok teljes vevőire.

                               Minden egyes vevő bonitását megvizsgálja, valamint az én profilomat is.

                               Csak rövid lejáratú hiteleknél.

 

Forfait finanszírozás: - banki üzletág

                                      - a II. világháború után a bizonytalan fejlődő országokban való                                                                       kereskedés à normál export refinanszírozó hitelt nem vállaltak a                                                                  bankok.

 

Mikor az eladó diszkontáltatja a váltóját egy pénzintézetnél, a pénzintézet visszkereseti jogával vásárolja meg a váltót, de ha a vevő nem fizet, akkor az eladónak visszaadja a váltót és visszakéri a pénzt.

A forfait-nél kifejezetten kiköti a pénzintézet, így vállalja a delcedere felelősséget, mert nem kéri vissza az összeget.

Ezek nem kerülnek bele a szerződésbe.

 

Hitelnyújtás kezdete: - pl.: hajózás esetén à bill of lading kiállításának dátumától on board

 

 

 

 

Árba mindenki azt kalkulál amit akar, a vevő döntése, hogy mit fogad el.

 

4 fázis: - eladó: ajánlati ár kalkulálása; vevő: vételi ár kalkulálása.

              - árképzés (kalkulációból kiindulva + adatok).

              - áralku.

              - ár rögzítése a szerződésben.

 

Kalkulálás: - az összes szóba jöhető költséget összeadom

                     - vannak közvetlen és közvetett költségek

                     - általános vagy rezsi költségek

                     - teljes önköltség = változó költség + rezsi költség

                     - normális termelő nem önköltségen ad el à nyereség kalkulálása

                     - tervezett nyereség kalkulálása

                     - fedezet számítás: árbevétel – változó költség = mennyivel járul hozzá a                                      rezsiköltséghez.

                     - előkalkuláció: ajánlati ár előtt kalkulálok (hátrány: egyszeri szállításnál van;                  jobb a folyamatos szállítás)

                     - utókalkuláció: megvásárolt üzlet tényleges adatainak számbavétele, igényes                 üzletember elkészítteti és összeveti a tényleges költségekkel à tapasztalati                számok vonhatók le.

                     - arányosan változó költség: forgalommal arányosan nőnek a költségek

                     - progresszíven változó költségek: forgalomhoz viszonyítva nagy mértékben nő              a költségem

                     - degresszív költség: minél többet adok el annál kevesebb lesz a költségem.

 

Árképzés: - szubjektíven megítélhető információk alapján

                   - progresszív árképzés: az elejétől fokozatosan ráteszi a költségeket, de                           elfelejtkezik arról, hogy a piacon versenytársak is vannak, monopol helyzetnél ez                         a legcélszerűbb.

                   - retrogált árképés: progresszív ellentéte. Előbb megnézem, hogy kik a                            versenytársaim és az ő áraikból indulunk ki, de melyikhez viszonyítsam magam és                   a termékemet (piacon elhelyezkedés) à nehéz eldönteni.

                   - különbség kalkuláció: a viszonteladók kalkulációs gyakorlata. Piaci ár fölé nem             mehetek, beszerzési ár alá nem tudok menni. Kettőnek a különbsége elég-e a                         rezsimre és egy kis haszonra.

 

 

Árképző tényezők: - Eladó/vevő üzleti neve a piacon: jó bonitás, jó fizetési képesség, pontos,                                                            korrekt, gyors, figyelmes, szavahihető

- Áru minősége (márkaneve): minőség nem egyenlő a korszerűséggel

- Képviselő üzleti neve: nagyon fontos látni, hogy a piacon milyen a megítélése

- Áru mennyisége: tömegáruknál lényeges, rabbat: mennyiségi árengedmény

- Eladó vevőszolgálati tevékenységi köre: gyakran műszaki

- Az áru csomagolása: van ahol el sem választható, benne van az árban; máshol felszámolom költségként, árnövelő hatás.

- Szállítási határidő: felár számítható fel a gyors szállításért.

- Fizetési feltétel kockázatai: költségnövelő tényező.

- Vevő helye ez értékesítési úton: marketing kérdés, vertikális árdifferenciálás

- Jótállási idő, garanciavállalás

- Vám

 

Minőség és ár kapcsolata: - legfontosabb műszaki paraméterek kiválasztása.

                                             - 1. paraméteres árképzés: könnyű kezelhetőség és tisztíthatóság

                                             - 2. pontozásos árképzés: kiválasztom, hogy a fogyasztó számára                                                                   mi fontos és súlyozom.

 

Vámok: - beviteli vám terheli a terméket, de van konkurencia, kedvezőbb helyzettel (pl.: neki                         nincs vám) à nekünk muszáj olyan árat kialakítanunk, amivel még versenyképessé               tudunk fellépni à mínusz ként kell felszámolni a vámot à vámkalkuláció

              - DDP: leszállítva a vám fizetve; vám emelő tényező.

 

Árengedmények: - skontónál

                               - hitelnél

                               - készpénzfizetésnél

                               - rabbat

                               - élőállat szállításnál à megengedett mennyiségi tolerancia

                               - árengedmény helyet lehet felárat alkalmazni

                               - felár: plusz szolgáltatás, gyors szolgáltatás miatt

                               - árfolyamkockázatok: szerződésben lehet ellen védekezni záradékokkal.

                               - tárgyalási záradék: +/- árfolyam változás a szerződéskötés és a fizetés                                                          között à újratárgyalják és megváltoztatják az árat.

 

Ár rögzítése az adásvételi szerződésben:

- Fix ár: szerződés tartalmazza, ennyit fizetek

- Mozgó vagy csúszó ár: olyan termékeknél, amelyeknél a minőség befolyásolja az árat ( pl.: gabonaminőség) à minőségi árskála meghatározása.

- Konjunktúra függvényben mozgó vagy csúszó ár: nagyértékű berendezéseknél, hosszú gyártási idővel alapanyagok még nem kellenek, de az áraik ismertek; minőség változhat; ár változhat le és fel, ezért a szerződésben: szerződési ár meghatározása + egy képlet + melyik tőzsde árváltozásait veszik figyelembe.

 

 

 

 

 

Eladó feladatai: - le kell gyártani vagy be kell szerezni az árut (szerződésben rögzítettek                                                                 szerint)

                            - minőség-ellenőrzés elvégeztetése à minőségi bizonylat

                            - CE megjelölés feltüntetése à megfelelőségi tanúsítvány

                            - csomagolás szerződésben foglaltak szerint

                            - kiviteli vámkezelés elvégeztetése

                            - vámokmányok

                            - kiviteli engedély + deviza engedély beszerzése

                            - konzuli láttamozás beszerzése

                            - fuvarparitásnak megfelelően gondoskodik a fuvarozásról vagy készre                                                             jelenti az árut

                            - fuvarlevelek kiállítása (vasúti, hajózás)

                            - szállítmánybiztosítási szerződés

                            - akkreditíves eladás feltételeinek ellenőrzése

                            - pénzhez jutás à összes okmány elküldése a nevezett helyre (bank vagy                                                         vevő)

                            - vevői nem fizetés esetén à felszólítás levélben à majd ügyvédi à per

                            - utókalkuláció

                            - elszámolások

                            - adófizetés

 

 

 

 

 

Vevő feladatai: - áru átvétele

                          - ha olyan a fuvarparitás, gondoskodnia kell a szállításról

                          - importengedély beszerzése

                          - áru átvétele a meghatározott helyen

                          - minőség-ellenőrzés

                          - importvámkezelésnek kell alávetni az árut

                          - belföldiesítés

                          - fizetés à magától vagy banki felszólításra

                          - váltó vagy hitel

 

Ajánlat: a szerződés előkészítése. A bécsi egyezmény alapján tárgyaljuk.

 

Bécsi Egyezmény: szabályozza az adásvételi szerződés megkötésének módját, valamint az eladónak és a vevőnek az ilyen szerződésből származó jogait és kötelezettségeit. Akkor kell alkalmazni a különböző államokban telephellyel rendelkező felek közötti adásvételi szerződésre, ha ezek az államok részesei az egyezménynek, vagy a nemzetközi magánjog szabályai szerint valamely részes állam jogát kellene alkalmazni. A szerződést kötő felek jogosultak az egyezmény alkalmazásának kizárására, illetve eltérhetnek tőle, módosíthatják bármely rendelkezésnek jogi hatását.

 

Ajánlat hatályossága: akkor válik hatályossá, amikor megérkezik a címzetthez.

 

Ajánlat visszavonása: vissza lehet vonni, ha a visszavonó nyilatkozat az ajánlatot megelőzően vagy azzal egy időben érkezik meg a címzetthez.

 

Ajánlat elfogadása: ha az ajánlat címzettje elfogadja az ajánlatot, és az elfogadás hatályossá válik, létrejön a szerződéses jogviszony az ajánlattevő és címzettje között.

 

Szóbanállási ajánlat: az ajánlat lehet szóbanállási (lejárati) határidővel megjelölt, ilyenkor az elfogadásnak a határidőn belül kell megtörténnie.

 

Szóbanállási határidő nélküli ajánlat: ekkor ésszerű időn belül kell elfogadni az ajánlatot, figyelembe véve az ügylet körülményeit, a kialakult gyakorlatot, a piaci szokást, beleértve a telekomminukációs eszközök időigényét is.

 

Tevőleges elfogadás: ha tevőlegesen történik az elfogadás, akkor ezen cselekedeteknek kell a megadott határidőn belül megtörténniük, ill. ésszerű időn belül.

 

Elfogadás visszavonása: elfogadást is vissza lehet vonni, ha a visszavonás az elfogadás hatályossá válását megelőzően vagy azzal egy időben érkezik meg az ajánlattevőhöz.

 

Kötelező ajánlat: Az ajánlat jogi kötelezettségvállalást jelent, azaz az ajánlattevő az ajánlattól nem léphet vissza akkor, ha az ajánlat címzettje az ajánlatot változatlan tartalommal elfogadta.

 

Új ajánlat: ha az ajánlatra adott és annak elfogadására utaló válasz módosításokat, kiegészítéseket, korlátozásokat tartalmaz.

 

Elfogadás: az ajánlatra adott válasz, amely az ajánlat feltételeitől lényegesen nem különböző eltérő feltételeket is tartalmaz és az ajánlattevő nem emel ellenük kifogást.

 

Kötelezettség nélküli ajánlat: amely jogilag nem kötelezi az ajánlattevőt a „kötelezettség nélküli” kifejezésre. Kötelezettség nélküli ajánlatot általában akkor adnak, ha az adott piaci lehetőségeket nem ismerik és az elérhető árat kívánják ilyen módon kötelezettség nélkül tesztelni, avagy az ajánlatot valamely konkurens megbízásából kérték és nem kívánják kiadni az ár- és kondiciós feltételeket.

 

 

Megjelenítés formája: levél, telex, távirat, telefax, és a választ is illik ugyanabban a formában és ugyanazon a nyelven adni, ahogyan az ajánlat érkezett.

 

Tartalma: értelemszerűen megegyezik a szerződéses feltételekkel. Minden információ benne legyen, ami alapján a vevő össze tudja vetni az ajánlatot a konkurens ajánlatával. Bank, bankszámlaszám. Adószám. Telephely címe. Információ a termékről. Áruminta. Mintaérték (a minta ne legyen jobb minőségű, mint amilyet később tudunk biztosítani).

 

Referencia minta: megnevezem az ajánlatomban, hogy hol található egy olyan termék, amit csináltam, készítettem.

 

Ajánlati feltételek: az áru meghatározása, az ár és paritás, fizetési mód, szállítási határidő.

 

Vevő ajánlatkérés: a vevő ajánlatot kér egy adott termékre. Limitárat feltünteti. Az ajánlatokat összehasonlítja à versenyezteti a cégeket. Ha a vevő ellenajánlattal tér vissza akkor létrejön az alku: erőviszonyok megfelelőek legyenek; tájékozottság a konkurenciáról; tájékozottság a szituációról; számos személyes képesség; nagy önbizalom (hiszek magamban és a termékemben és a vállalatomban).

 

A külkereskedelmi szerződés tartalma: a szerződést kötő felek cégszerű megnevezése; az adásvételi szerződés tárgyának (az áru) megnevezése; az áru minőségének pontos meghatározása; az áru mennyiségének megadása a cca. megjegyzés +-5%-ot jelenthet; az ár/egységár, valuta neme; a fuvarparitás megjelölése; a fizetési mód, idő, bankkapcsolat megjelölése; a szállítási határidő, szállítási mód; a csomagolás módja; műszaki, vevőszolgálati tevékenység, garancia, szerviz; a szerződéskötésre irányadó jog, a bírói illetékesség; egyéb kérdések, záradékok.

 

A szerződést kötő felek cégszerű megnevezése: A pontos cégnév ismeretében tudjuk megszerezni a céginformációt és a bankinformációt, amelyek a partner jogi, gazdasági hátteréről és fizetési moráljáról tájékoztatnak. Ehhez szükséges ismerni a partner bankkapcsolatát, bankszámlaszámát.

 

Az adásvételi szerződés tárgyának (az áru) megnevezése: A bécsi egyezmény értelmében az áru megnevezése és minőségének meghatározása jelenti a kellően meghatározottságot. A szerződő feleknek nemcsak a minőséget kell rögzíteniük a szerződésben, hanem annak ellenőrzési módjait is. A szerződésben választ kell adni a következő kérdésekre: ki, mikor, hogyan és kinek a költségére tanúsítja, ill. ellenőrzi, hogy a szerződéses áru megfelel-e a szerződésben rögzített minőségnek. A minőség meghatározása függ az adott termék jellegétől, a piaci szokásoktól és a partnerek már kialakult gyakorlatától is. Tömegárunál: mezőgazdasági, ill. nyersanyagoknál lehet hivatkozni tőzsdei szabvány minőségekre, jó átlagminőségre: FAQ, szokványminőségre, szokásos minőségre, megbízható, hosszan tartó üzleti kapcsolat esetén. Termelőeszköz-kereskedelemben: a minőséget gyártási dokumentáció, műszaki rajzok, specifikációk szabványok – pl. nemzetközi szabvány: ISO-standardok határozzák meg. Élelmiszereknél: (pl. bor) a minőséget az eredetmegjelöléssel is lehet bizonyítani. Gépipari tartós fogyasztási cikkeknél: a márka és típuselnevezés a világszerte ismert termékeknél elegendő, más esetben műszaki leírással, fotókkal szokás meghatározni. Fogyasztási cikkeknél: a szabványokra történő hivatkozás, esetleg a komponensek megadása mellett a leggyakoribb a minta szerinti szerződéskötés. Ilyen az átlagminta, a típusminta bevezetett áruminőséget képvisel, az ellenminta, a referenciaminta.

 

A szerződéses áru mennyiségének megadása: az adásvételi szerződésben az alábbiakat szükséges rögzíteni: mértékegységet; a bruttó és nettó adatokat, esetleg a tárát külön is (csomagolóanyag súlyát); a megengedett mennyiségi toleranciát; a mennyiségi ellenőrzések módszerét, helyét és idejét. Mértékegység: a mennyiségi egység lehet valamilyen nemzetközi mértékrendszer választott mértékegysége vagy valamilyen, az adott áru kereskedelmében jellemző csomagolási egység. Bruttó és nettó adatok: csomagolt áruknál a szerződő felek fel szokták tüntetni az áru bruttó és nettó súlyát vagy térfogatát, vagyis a mennyiség csomagolását is tartalmazó vagy anélküli adatát egyaránt. Megengedett mennyiségi tolerancia: a partnerek esetenként körülbelüli mennyiség szállításában is megállapodhatnak, ilyenkor a mennyiség mellett vagy a „kb.” jelzés áll, vagy a mennyiségi tűréshatárok pontos mértéke. „Kb.” jelölés esetében az eltérés nagyságát a piaci szokások értelmezik. Általában +-3-10% szokott lenni a tolerancia, ezért célszerű ezt is a szerződésben kifejezetten rögzíteni, hiszen a kereskedelmi gyakorlat szerint „kb.” megjelölés nélkül is lehetőség van +-2-5%-os mennyiségi különbözetekre. Mennyiségi ellenőrzések módszere: a tengerentúli kereskedelemben a fuvarozás során bekövetkező súlyveszteségek vagy súlyváltozások miatt tisztázandó az is, hogy a szerződéses mennyiséget behajózott mennyiségként vagy a rendeltetési kikötőben kirakott mennyiségként értik-e. a hivatalos mérlegelést a kikötőben tevékenykedő ún. tallyman végzi.

 

A csomagolás módjának meghatározása: A szerződésben a felek általában meghatározzák az áru csomagolásmódját. A csomagolás biztosítja, hogy: az áru mozgatása, rakodása, tárolása folyamán ne károsodjék; mozgatása, rakodása, tárolása folyamán könnyen kezelhető legyen; az áru a környezetet ne károsítsa. A csomagolás egyúttal reklám- és információhordozó eszköz is. Az ajánlati vagy a szerződéses ár mindig tartalmazza a csomagolást, hacsak az eladó nem közli kifejezetten, hogy a csomagolást külön felszámítja. A csomagolás módjának megválasztását az alábbi tényezők befolyásolják: az áru jellege, természete, súlya, mérete. A fuvarozás módja, a fuvarozási útvonal: az áru védelme szempontjából lényeges a fuvarozás módja, időtartama, hossza, az átrakások száma, valamint az, hogy Európán belüli vagy kontinensek közötti fuvarozásról van-e szó. A közúti, vasúti, tengeri, légi vagy kombinált fuvarozási módok ugyanis jellegüknél fogva eltérő csomagolást igényelnek. Éghajlati viszonyok: tengerentúli exportnál az áru gyakran hetekig úton van, és ezalatt különféle klimatikus hatásoknak van kitéve. Így nem megfelelő csomagolás esetén tenger- és esővíz károsíthatja, de a levegő magas páratartalma is járhat kedvezőtlen következményekkel, mert fokozza a korrózió veszélyét. Hatósági csomagolási előírások: vannak országok, például az USA vagy Ausztrália, ahol a növényi eredetű csomagolóanyag használatát pl. tiltják. Környezetvédelmi előírások: egyes piacokon, főleg a fejlett ipari országokban, nagy súlyt fektetnek a környezetbarát csomagolásra, és importnál azt az árut preferálják, amelynek csomagolása környezetbarát. Marketingszempontok: a fogyasztási cikkeknél a csomagolás ugyanis nemcsak védi az árut, de befolyásolja eladhatóságát is, megerősítheti az eladóról kialakult képet. Költségszempontok: a csomagolás költsége egyre fontosabb tényezője a csomagolás megválasztásának, hiszen az exportőrök világszerte a logisztikai költségek csökkentésének lehetőségeit keresik. A csomagolás terjedelme, mérete, önsúlya, nagyban befolyásolják az árukezelés egyéb költségeit is, pl. a fuvarköltséget, rakodási, tárolási költségeket. Csomagolási formák: ömlesztett áru, bála, zsák, hordó, dob, farekesz, faláda, konténer, egységrakomány-képző eszközök.

 

Szerződéses ár meghatározása: az árképzés során nehezen számszerűsíthető, minőségi tényezőket kell figyelembe venni: áralku-tartalék; piaci bevezető ár alkalmazása; konkurenciaharc a piacon maradásért, ill. a piaci részesedésnövelés érdekében; presztízs árazás; rabattok, skontók nyújtása; felárak számítása; a szokásostól eltérő egyéb üzleti kondiciók; a kereskedő good will-je; a vevő hírneve, pozíciója az értékesítési csatornában; földrajzi árdifferenciálás szükségessége. Árengedmények: a külkereskedelemben a következő árengedmények játszanak szerepet: rabattok, skontók. Rabattok: mennyiségi rabatt: olyan árengedmény, amelyet a nagy tételben vásárló vevőknek szoktak eladni, mivel az eladó a nagy tételek miatt költségcsökkentést érhet el, amit részben megoszt a vevővel. Forgalmi rabatt: ha az eladó a kedvezményt valamilyen időszakon belül megrendelt tételek összessége után nyújtja. Ezzel az eladó tartós kapcsolatot alakíthat ki a vevővel. Hűségrabatt: nem köti a kedvezmény igénybevehetőségét adott mennyiség megrendeléséhez, ezzel az eladó a vevő lojalitását, a folyamatos rendeléseket, azaz a kiszámíthatóságot jutalmazza. Bevezetési rabatt: új termék bevezetése esetén attraktívvá teheti az árut az importőr számára. Ennek igénybevehetősége időben értelemszerűen korlátozott. Skontó: az az árengedmény, amelyet az eladó helyez kilátásba a vevőnek, amennyiben időn belül kiegyenlíti. Tartalmazza: a levonás mértékét (%), amely általában 2-5%; az időtartamot, amin belül a kedvezmény igénybe vehető, és – a számla eredeti esedékességét. Pl. 5% skontó 10 napon belüli fizetés esetén 90 napos hiteladásnál. Felárak: a külkereskedelmi árképzásben bizonyos esetekben az eladó jogosult ún. felárakat alkalmazni, amelyek megfelelnek az adott piac szokásos feltételeinek. Ilyenek lehetnek: különleges minőség esetében; szokásos szállítási határidőnél rövidebb szállítási határidő vállalásakor; az adott terméknél szokásos minimális mennyiség alatti rendelés esetén; különleges csomagolási előírás alkalmazásánál; bármely egyéb olyan esetben, amelynél az eladó a szokásos szolgáltatásokon túl valamilyen többletszolgáltatást nyújt a vevőnek.

 

Szállítási határidő: azonnali (prompt) szállításról van szó, vagy határidőre szállít a szerződéskötés után meghatározott időben. Prompt szállítási határidő: kikötése szokásos raktárról történő értékesítés esetén, tőzsdei kereskedelemben, úszó árukra kötött szerződéseknél. De a prompt kikötés jelenthet 3-10 napon belüli szállítást is. Határidős szállítási határidő: általában olyan termékről van szó, amelyet az eladó a vevő részére gyárt le, avagy máshonnan kell beszereznie. Változatai: meghatározott naptári nap kikötése; időtartam megjelölése; feltételtől függő időtartam; fix határidő kikötése. Ha a szállítási határidő tartalmazza a „fix” szót, vagy a szerződésből egyértelmű, hogy a vevőnek csak akkor érdeke a teljesítés, ha a meghatározott időben, késedelem nélkül történik, akkor fix ügyletről van szó. Ekkor a vevő a szállítási határidő túllépése esetén érdekmúlás miatt elállhat a szerződéstől, és kártérítésre is jogosult.

 

Paritás: a paritás fogalma alatt azt a földrajzi helyet értjük, ahol az áru szállításával kapcsolatos költségek és kockázatok átszállnak az eladóról a vevőre.

 

Szállítási mód: részben behatárolja a szerződéses paritás, ill. a feleknek meg kell állapodniuk a szállítási módról, hiszen más és más csomagolási módot igényel a vasúti, a tengeri, a légi fuvarozás, és ez önmagában is árképző tényező.

 

A szerződésre irányadó jog, bírói illetékesség: a megállapodás alku kérdése, hiszen nyilvánvaló, hogy az eladó, ill. a vevő saját országa jogrendszerének kikötése egyoldalú előnyöket jelenthet. Ezért az az általános gyakorlat, hogy harmadik ország jogát alkalmazzák. Ha a felek elmulasztják a mértékadó jog meghatározását, akkor jogvita esetén a nemzetközi magánjog szabályai alapján az eljáró bíróság fogja megállapítani, hogy melyik állam jogrendszerét kell alkalmazni az adott esetben.

 

Egyéb kérdések, záradékok: hatósági záradék: a szerződő felek rögzítik, hogy a szerződés érvényessége valamely állami intézmény hatósági engedélyétől, jóváhagyásától függ. Szerződéses valuta értékállandóságát biztosító záradék: a szerződéses valuta árfolyamát rögzítik egy másik valutához viszonyítva. Reexport kikötése: szintén szokásos záradék. Egyedárusító jog kikötése: általában nem az adásvételi szerződésben szabályozott, erre külön szerződést szoktak kötni a megfelelő forgalmi garanciák meghatározásával. Az egyedárusítói jog a viszonteladó biztonságát szolgálja: az eladó kötelezi magát, hogy az adott terméket az adott piacon kizárólag az egyedárusítónak adja el.

 

 

 

 

 

 

 

 

INCOTERMS

 

INCOTERMS szabályozza: az adásvételi szerződés teljesítése során, az áruszállítással kapcsolatos költség- és kockázatviselés eladó és vevő közötti megosztását. Meghatározza a fuvarparitást és a teljesítés helyét, az eladóra és a vevőre háruló kötelezettségeket és jogokat.

 

Fuvarparitás: alatt azt a földrajzi pontot értjük, ahol az áru szállításával kapcsolatos költségek az eladóról a vevőre szállnak át, a teljesítés helye pedig az a földrajzi hely, ahol az áruval, ill. szállításával összefüggő kockázat átszáll az eladóról a vevőre.

 

A költségviselés és a kockázatvállalás két szélső esete: Az eladó az áru raktárán történő átadásán kívül semmi további szolgáltatást nem vállal. Az eladó magára vállal minden költséget és kockázatot a vevő raktáráig, beleértve még a vevő országában fizetendő vámterheket is.

 

Egypontos INCOTERMS-klauzulák: amelyeknél a fuvarparitás és a teljesítés helye azonos.

 

Kétpontos INCOTERMS-klauzulák: ha a költség és a kárveszély eltérő földrajzi ponton száll át az eladóról a vevőre.

 

Az eladó kötelezettsége: az áru szolgáltatása a szerződéssel összhangban; engedélyek, felhatalmazások és formaságok; fuvarozási és biztosítási szerződés; átadás; kockázatátszállás; költségmegosztás; értesítés adása a vevő részére; átadási bizonylat, szállítási okmány vagy ennek megfelelő elektronikus közlés; ellenőrzés – csomagolás – jelölés; egyéb kötelezettségek.

 

A vevő kötelezettsége: az ár megfizetése; engedélyek, felhatalmazások és formaságok; fuvarozási szerződés; átvétel; kockázatátszállás; költségmegosztás; értesítés adása az eladó részére; átadás igazolása, szállítási okmány vagy ennek megfelelő elektronikus közlés; áruvizsgálat; egyéb kötelezettsége.

A külkereskedelem állami szabályozásának eszközei: - A külkereskedelem szabályozása nem autonóm döntés kérdése. - A külkereskedelem állami befolyásolásának eszközei lehetnek mindenekelőtt autonóm eredetűek, ha egyoldalú állami intézkedéssel hívták életre az adott rendelkezést. Ilyen például az egyes áruk behozatalának időleges tilalma. Fajtái: - Szerződéses eredetű a szabályozás, ha nemzetközi megegyezéssel alakult ki, mint pl. a GATT/WTO keretében többoldalú eljárással lekötött vámcsökkentő intézkedések. - Protekcionistáknak tekinthető minden olyan importkorlátozás és exportösztönzés, amely a hazai termelést részesíti előnyben, a hazai piacot védi. - Diszkriminatív a szabályozás, ha egyes országokat vagy piaci szereplőket másokkal szemben hátrányosan megkülönböztet. - Az a szabályozás technikája lehet adminisztratív, ami alapvetően tiltást vagy utasítást fejez ki. - Az indirekt vagy piaci szabályozás a bevétel, a költségek és a nyereség befolyásolásával fejti ki hatását. - Normatív a szabályozás akkor, ha minden egyes piaci, üzleti eseményre érvényes. - Differenciált akkor, ha országcsoportonként más és más a szabály. - Egyedi a szabályozás, ha adott helyzetre különleges, máshol nem alkalmazott eljárásokat alakítanak ki. Adminisztratív eszközök: - Engedélyezési rendszerek; - Kvóták, kontingensek; - Piacvédelmi intézkedések; - Adminisztratív protekcionizmus. Piaci szabályozó eszközök: a) Exportra ható eszközök: - termelési és exportszubvenciók; - adókedvezmények; - hitelkedvezmények; - valutáris eszközök; - kollektív exportösztönzés. b) Importra ható eszközök:; - vámok; - importletét; - illetékek. c) Exportra és importra is ható eszközök:; - árak befolyásolása; - árfolyam-politika; - adórendszer.

Az engedélyezés tipikus formái lehetnek általában:

1. Tevékenységi engedély, amely a piaci szereplők számára lehetővé teszi a külkereskedelmi forgalomba való bekapcsolódást. A külkereskedelem állami monopóliumára jellemző a külkereskedelmi jogosultság korlátozása, az ebben részt vevők körének szűkítése. Azt a rendszert, amelyben lényegébe minden gazdasági egység folytathat külkereskedelmi tevékenységet, nevezik Magyarországon az alanyi külkereskedelmi jog rendszerének. Ez esetben általában nem szükséges tevékenységi engedélyt kérni.

2. Forgalmi engedély, amely az egyes áruféleségek vagy egyes árutételek kivételét és behozatalát engedi meg bizonyos piaci szereplőknek. Az általánosan szabad forgalmú termékek liberalizáltként tartják számon. Ezek behozatalához, kiviteléhez nem szükséges külön forgalmi engedély. A nem liberalizált áruk forgalma gyakran mennyiségi korlátozáshoz kapcsolódik (kontingentálás).

3. Devizaengedélyezés: ez lényegében a kötött devizagazdálkodás eszköze, ahol a konvertibilis devizák felhasználása (importra is) engedélykötelessé tehető. Előfordul azonban ilyen engedélyköteles forgalom szabad devizás országokban is, ahol ez a külfölddel szemben fennálló tartozások és követelések ellenőrzésének eszköze.

Importengedélyezési kódex: GATT-körtárgyalásokon hozták létre. Részletes előírásokat tartalmaz az engedélyezési eljárásokra. A megállapodás célja, hogy a két általános és alapvető – automatikus és nem automatikus – engedélyezési módszer szabályainak megállapításával az eljárásokat egyszerűsítse, áttekinthetőbbé tegye, biztosítsa az előírások méltányos alkalmazását, a felek közötti konzultációk hatékony lebonyolítását, a vitás ügyek méltányos rendezését, s ezzel megszüntesse az engedélyezési eljárások nemzetközi kereskedelmet akadályozó jellegét.

Automatikus importengedélyezés: A kódex szerint automatikus importengedélyezésnél a kérelem jóváhagyása – beleértve az importáru megvásárlásához szükséges deviza rendelkezésre bocsátására vonatkozó engedélyt is – egyetlen hatóságnál, egyidejűleg és automatikusa történik.

Nem automatikus importengedélyezés: A nem automatikus importengedélyezési eljárás a kontingensek és más importkorlátozások adminisztrálására hivatott.

Vámhatóságok: A forgalmi engedélyek kiadása általában a külkereskedelmi főhatóságok, esetenként átruházott hatáskörben a vámhatóságok feladata, míg a devizaengedélyek kiadása a devizahatóság hatáskörébe tartozik. Az engedélyeket és az azok alapján lebonyolódó forgalmat a legtöbb országban a vámhatóságok ellenőrzik.

Keretengedélyek: Keretengedélyeket szokás kiadni a liberalizált termékekre és esetenként a nem liberalizált termékekre megállapított globális kontingensek alapján lebonyolódó forgalomra.

Egyedi engedélyek: Többnyire egyedi engedélyezés alá esik a nem liberalizált cikkek forgalma. Az engedélyezés történhet illetékmentesen, de illetékfizetési kötelezettség is előírható.

 

Kvóták: A kvóták mennyiségi korlátozást fejeznek ki és a termelés, forgalom vagy felhasználás maximumát jelölik.

Kontingensek: A kontingensek a ma már ritkán alkalmazott árucsere-forgalmi megállapodások elemei: a kontingensek az állami irányítás hatósági eszközeinek tekinthetők, mivel azok a kontingentált termékekből adott időszakban lebonyolítható forgalmi maximumát jelölik. A kontingensek kimerülése után forgalmi engedélyek kiadására általában nem kerül sor. A kontingensek forgalomszabályozó szerepe elsősorban az engedélyezési rendszer útján érvényesül. Fajtái: - Vámkontingens: Különleges korlátozó eszköz a vámkontingens. Lényege, hogy adott forgalmi szint alatt alacsonyabb, felette magasabb vám kerül alkalmazásra. Ez kíméletesebben gátolja a túlságosan magas importforgalmat. - Globálkontingens, gyűjtőkontingens vagy vegyes keret: többféle árut tartalmazó, átfogó értéklimit, ami bármely, benne szereplő áruval kitölthető. Célja a benne felsorolt áruféleségek (pl. luxuscikkek) forgalmának együttes korlátozása, esetenként devizatakarékossági vagy más célból.

 

Antidömping eljárás: A külkereskedelem területén ide tartozik az antidömping eljárás, amelynek az a célja, hogy meghiusítsa az önköltségi árnál olcsóbb importot. Az ilyen eljárást a legtöbb országban jogszabályok írják le.

Antidömping vám: A dömping tényét általában igen nehéz igazolni: a termelő vagy exportőr hazai költségviszonyai alig dokumentálhatók. Ha a dömpingvád igazolást nyer a bíróság vagy más illetékes hatóság vizsgálata során, akkor igen magas antidömping vám kivetésére és más intézkedésekre kerülhet sor.

Kiegyenlítő vám: az antidömping vámhoz hasonlóan használják akkor, ha az indokolatlanul alacsony importár az exportőr országában alkalmazott szubvencionálás, állami támogatás eredménye. (Kiegyenlítő eljárás).

Piaczavarás: akkor áll fenn, ha az olcsó importnál a dömping vagy a túlzott szubvencionálás nem bizonyítható ugyan, mégis a behozatal olcsósága kárt okoz a célpiac hazai termelőinek. A kár megnyilvánulhat piac vagy munkahelyek elvesztésében. Egyes országok már akkor is alkalmazzák a piacvédelmi eljárást, ha az érintett termelőket „kár fenyegeti”.

Piaczavarási eljárás: A piaczavarási eljárás a hazai piac védelmében az egyik végső eszköz, amely, bár ritkán alkalmazzák, igen hatásos lehet. A piacvédelem eme legrugalmasabb eszköze igen kemény intézkedésekkel járhat: engedélyek megvonása, kontingentálás, „önkéntes exportkorlátozásra” való felszólítás, vámpótlék stb. mindig fennáll azonban a partner országok retoziójának veszélye.

 

Adminisztratív protekcionizmus: - az egészségügyi, egészségvédelmi előírások ( pl. állat- és növény-egészségügyi szabályok, tilalmak); - a környezetvédelmi előírások, (pl. katalizátor nélküli gépkocsi importjának korlátozása); - szabványok és összetétel-előírások (pl. a német sörszabvány szigorát az importra is kiterjesztették); - az iparjogvédelmi, szerzői jogvédelmi intézkedések, illetve általában a szellemi tulajdon védelme; - a csomagolási előírások; - a minőségi előírások.

 

Az exportszubvenció gyakori célja a világpiaci árnál rendszerint magasabb hazai önköltség, illetve belföldi ár ellensúlyozása a versenyképesség növelése és az exportkedv fokozása érdekében. A támogatás forrása rendszerint az államháztartási bevétel. Szubvenciókat ma már elsősorban csak a mezőgazdasági és élelmiszerágazatokban alkalmaznak, de a GATT-, WTO- és más nemzetközi egyezmények vívmányai miatt ez is mindinkább háttérbe szorul. A szubvenció felfogható „fordított vám”- ként, vagyis a hazai termelés a vámhoz képest más módon segítő eszközként. A szakirodalomban megkülönböztetnek költségcsökkentő (előzetesen adott) és veszteségtérítő (utólagos) szubvencionálást. A szubvenció előnye a vámhoz képest – elméletileg – az, hogy nincs inflációs hatása.

 

Adókedvezmények:

Adókedvezmény: Az adókedvezmény a nyugat- európai országokban széleskörűen alkalmazott, az ún. értéknövelési adó visszatérítése formájában. Az értéknövekedési adózás lényege, hogy az adót az egyes termelési és értékesítési fázisokra vetik ki, a termékhez az egyes fázisokban hozzáadott érték alapján. A kivetett adókat megfelelő módon nyilvántartják, és ha a terméket igazoltan exportálták, a befizetett adókat visszatérítik. Az adó tehát mind belföldön, mind külföldön a végső fogyasztót terheli, ily módon ez az adófajta semleges hatásúnak tekinthető, általában nem ösztönzi és nem is gátolja sem az exportot, sem az importot. Rendeltetési ország elve: az áru abban az országban visel adóterhet, amelyikben rendeltetésének megfelelően elhasználják. A rendeltetési ország elve ily módon kizárja az áru kettős megadóztatását, ugyanakkor azonban biztosítja, hogy az áru legalább egy alkalommal adókötelezett legyen. Az adókiegyenlítés tehát az exportárunál a közteher (adó) visszatérítésével jár.

 

Hitelkedvezmények: Az állami hitelkedvezmények az exporttermék gyártására és/vagy az áru hitelben történő értékesítésére vonatkoznak. Előfinanszírozási rendszer: Az exporttermékek gyártásához nyújtott hitelkedvezmények leggyakoribb formája az ún. előfinanszírozási rendszer, ami lehetővé teszi, hogy az exporttermékek előállító gazdálkodó szervezet hitelt vegyen fel a gyártás valamennyi vagy bármelyik fázisára, azzal a további kedvezménnyel, hogy az ilyen hitel után a kialakult piaci kamatlábnál alacsonyabb kamatot kell fizetnie. Kormányhitelek: A kormányhitelek esetében az állam megfelelő szerve útján hitelt nyújt egy másik államnak, gyakran azzal a kikötéssel, hogy a hitel levásárlása csak a hitelt nyújtó országban lehetséges. A nemzetközi bankhitelek lényegében abban térnek el a kormányhitelektől, hogy mind a hitelező, mind az adós meghatározott bank, és hitelezés nem államközi, hanem bankközi szerződés alapján történik. A bankhitelek is lehetnek célhitelek, amelyek felhasználási köri szintén előre meghatározott. Bankhitelek: A bankhitelek sajátos formáját képviselik a kormány által garantált bankhitelek, amelyeknél a hitelező bank kormánya vállal garanciát az adósért, tehát arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben lejáratkor az adós nem fizet, helyette ő teljesíti. A kormányhitelek és a bankhitelek nyújtása jelentős exporttámogató eszköz lehet, mivel ilyen hitelekre történő szállításoknál az exportőr élvezheti a hiteladás minden előnyét, anélkül, hogy annak hátrányai terhelnék. Céghitelek: Az állam a céghitelek nyújtását is többféle formában támogathatja és támogatja. A támogatás egyik gyakori módja az áruhitel okmányainak megelőlegezése. Ez az eljárás lehetősé teszi, hogy az exportőr a hitelben értékesített áru ellenértékéhez az áru leszállítását követően, az állami támogatás jóvoltából gyakorlatilag azonnal hozzájusson. Exporthitel-biztosítás: A hitelkedvezmények körében említendő az expothitel-biztosítás, mint az állami exporttámogatás eszköze. Ez az exporttal kapcsolatos céghitelnyújtás és exportfinanszírozás általános eszköze. A szubvencionálás itt a biztosítási díjbevételt messze meghaladó kártérítési kifizetésekben jelenik meg. Ez a politikai és árfolyamkockázatok körére jellemző, míg a kereskedelmi kockázatoknál általában fenntartható a biztosítási egyensúly a bevételek és kiadások körében. Exporthitel-biztosítási intézetek tömörülése: a Berni Unió, amelyet 1933-ban hoztak létre, és titkársága Párizsban működik. Célja: a garancianyújtásokkal kapcsolatos tapasztalatcsere, valamint a garancianyújtás időtartamának szabályozása a hitelezés területén megnyilvánuló konkurenciaharc fékezése érdekében.

 

Valutáris eszközök: Az export ösztönzését szolgáló eszközök alkalmazása elsősorban a valutaértékelés elvén alapul: az exportőr ezáltal több hazai fizetőeszközt kap azonos valutabevételért. A leértékelés exportösztönző hatásáról széles körben szakmai viták folynak, amelyek utalnak például a leértékelés inflációs hatására, az importhányad drágulására, a külföldi partnerek alku-magatartására stb. ennek ellenére, még ma is általános receptnek tekinthető a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank szakértői szemében is a devalváció.

A kötött devizagazdálkodást folytató országok ezen túl alkalmazhatnak többes árfolyamot, exportprémiumokat stb. is, noha a nemzetközi szervezetek szabályai szerint ez is tiltott gyakorlat.

 

Kollektív exportösztönzés alatt az állami és érdekképviseleti szervek olyan tevékenységét értük, amely segítséget nyújt az exportőröknek új piacok megszerzéséhez, vagy a meglévő piacokon eladásaik fokozásához, információkkal látja el őket, elősegíti az arupropagandát, az eladók és a vevők találkozását stb. A kollektív exportösztönzés költségeit általában, vagy legalábbis zömmel a költségvetésből fedezik. Önálló exporttámogatási forma, lényegében szervezési, információs és propagandatevékenység, amelyet az egyes országok különböző módszerekkel, de minden esetben a kivitel közvetlen pénzügyi eszközökkel való támogatásától elkülönítve valósítanak meg. A kollektív exportösztönzés gyakori célja a kis és közepes cégek, illetve a világpiacon nem eléggé versenyképes vállalatok támogatása.

 

Vámrendszerek:

Vám: A vám olyan közadó formájában alkalmazott gazdaság-, kereskedelempolitikai eszköz, amely árképző tényezőként érvényesülve a vámhatáron áthaladó áruk árában tereli, korlátozza azok importját vagy exportját.

Vámtulajdonságok: a) árképző tényezők, b) közadó, c) gazdaság-, kereskedelempolitikai eszköz.

Árképző tényezők: három tulajdonság közül a legfontosabbnak az árképző tényező szerepét tekinthetjük. Ez teszi ugyanis lehetővé, hogy a vám gazdaság-, kereskedelempolitikai eszközként funkcionálhasson. A vámot a vámhatáron áthaladó áru után kell fizetni. Nyilvánvaló , különösen a kisméretű, a világpiacon nagyobb súllyal nem rendelkező országok esetében, hogy ezt a vámterhet az értékesítendő áru tulajdonosa a fogyasztókra továbbhárítja, vagyis az importált termék belföldi árát a vámmal megnöveli. Az állami beavatkozás a vám esetében tehát az árrendszeren keresztül érvényesül, a külföldi termék bevitelét adminisztratíve nem korlátozzák.

Közadó: A vámot szokás a külkereskedelmi forgalmat terhelő adóként is definiálni. Ennek történelmi okai is vannak, hiszen a vámokat először elsődlegesen az állami adóbevételek növelésére alkalmazhatják. Nyilvánvaló, hogy a vám mint a külföldről származó áruk árában megjelenő pénzügyi teher, közel áll a forgalmi adóhoz. Alapvető különbség azonban, hogy míg a forgalmi adó a hazailag előállított és a versenyző külföldi terméket egyaránt sújtja, a vám csak a külföldi terméket terheli.

Érték- és specifikus vámok: A vámtétel meghatározásának módja alapján ún. érték- és specifikus vámokat különböztetünk meg. Az értékvámok esetében a vámtarifában szereplő vámtételek a vámolás alapjául szolgáló ár százalékában határozzák meg. A specifikus vámtétel viszont a vámolandó áru egységnyi mennyisége után fizetendő vám összegét tartalmazza.

Fiskális vámok: A fiskális vámok célja a külkereskedelmi forgalom megadóztatása a költségvetési bevételek növelése céljából.

Védővámok: A védővámok alkalmazásával az állam a külkereskedelmi forgalom korlátozásán keresztül éri el a célját.

Nevelővám: A nevelővámot fejlődésben lévő „fiatal”, még nem versenyképes ágazatok védelmére vezetik be.

Piacbiztosító vám: A piacbiztosító vámok segítségével a fejlődésük zenitjén túljutott, hanyatlóban lévő, már nem versenyképes ágazatok fennmaradását kívánják elérni. Míg a nevelővám alkalmazása átmeneti jellege miatt összeegyeztethető a szabadkereskedelmi törekvésekkel, a piacbiztosító vámot tipikusan protekcionista kereskedelempolitikai eszköznek kell minősíteni.

Devizavédelmi vám: célja a kereskedelmi, fizetési mérleg védelme.

Antidömping vám, kiegyenlítő vám: Az antidömping és a kiegyenlítő vámok feladata a külföld részéről jelentkező tisztességtelennek ítélt verseny semlegesítése. Az antidömping vám a világpiaci ár és a dömpingár különbségét hivatott áthidalni, míg a kiegyenlítő vám kivetésére akkor kerül sor, ha a külföldi szállítók országukban exportszubvencióban részesülnek.

Taktikai vám, Retorziós vám: A taktikai vám olyan védővámot jelent, amelyet az érintett országok azért vezetnek be, hogy a partnereikkel folytatandó vámtárgyalásokon pozíciókat erősítsék – az ún. retorziós vámokrévén viszont az érintett ország meg kívánja torolni valamely partnerország vele szemben alkalmazott és általa hátrányosnak ítélt alkalmazásuk lépését.

Legnagyobb kedvezményes vám: A preferenciális vámok sajátos védővámtípust képeznek annyiban, hogy alkalmazásuk feltétele egy magasabb, az ún. legnagyobb kedvezményes vám létezése. E vámok elsősorban nem az import korlátozására, hanem annak az alkalmazó ország érdekei szerinti terelésére szolgálnak, vagyis a vámpolitikában a pozitív diszkrimináció eszközei.

 

Illetékek, vámpótlékok: A behozatal vámok mellett korlátozható a vámok hatását növelő illetékek, vámpótlékok segítségével.

Paratarifális protekcionizmus: Az import visszaszorításának ezenkívül ismert módja az ún. paratarifális protekcionizmus, amely a vámtételek százalékos mértékét magasabb alapra igyekszik vetíteni. Ezt a gyakorlatot a GATT Vámérték Kódexe alapján próbálják háttérbe szorítani.

Import letéti rendszer: A vámhoz hasonló hatású szabályozó eszköz az import letéti rendszer, amely az importőrt kötelezi az import ellenértékénél nagyobb összeg banki lekötésére az ügylet lebonyolításának időtartamára. A likviditás ilyen korlátozása értelemszerűen korlátozza az import további lehetőségeit.

 

Árfolyam-politika:A hazai valuta értékének befolyásolása a szabadkereskedelmi alapú világrend és a „kiigazítási politika” tipikus állami szabályozó eszköze.

A hagyományos felfogás szerint a hazai valuta leértékelése támogatja az áru- és szolgáltatásexportot. Segíti továbbá a bejövő turizmust és a tőkebehozatalt, hiszen egységnyi külföldi fizetőeszköz több hazai pénzt ér a leértékelés után. A leértékelés korlátozza, megdrágítja az importot, a kimenő turizmust és a tőkekivitelt. Ezeket a hazai valuta felértékelésével lehet ösztönözni. Az újabb, tudományosabb és körültekintőbb, elméletileg is megalapozott kutatások több ponton vitatják az árfolyamváltozások ilyetén hatásait. Az exportösztönző hatás például csak akkor lehet tartós, ha a valutaleértékelés folyamatos és nem egyszeri, mert különben a piacok gyorsan igazodnak a megváltozott árfolyam- és árarányokhoz. Egy másik ellenvetés a tőkeforgalom esetében az, hogy a működő tőke-befektetők rövid távon lehetnek ugyan érdekeltek az adott nemzeti valuta leértékelésében, a befektetés végrehajtása előtt, ezt követően azonban már az árfolyam és árszínvonal stabilitásában érdekeltek: olyannyira, hogy jelentős változások esetén ki is vonhatják befektetett tőkéjüket.

Ár: A külkereskedelem szempontjából az árak azért lényegesek, mert jövedelmezőségre gyakorolt hatásuknál fogva befolyásolják a gazdálkodó szervezetek export-, import-érdekeltségét. Ha ugyanis egyes termékek belföldi ára magasabb, mint a külpiaci ár, importtermékkel való kiváltásukra, ha pedig alacsonyabb, belföldi előállításukra és exportra ösztönöz. Az árak tehát külkereskedelemben a gazdálkodó szervezetek export-, importérdekeltségén keresztül fejtenek ki szabályozó hatást, ezért gyakori, hogy az állam mindenkori kereskedelempolitikai érdekeinek megfelelően igyekszik azokat befolyásolni.

Ár ellenőrzése: - az antidömping és a piacvédelmi intézkedések, - a tröszellenes törvények (amelyek a monopolárakat is tiltják), - az állami megrendeléseknél, közbeszerzéseknél alkalmazott „költség plusz” árképzés, vagyis az árszint és nyereségszint ellenőrzése, előírása („árellenőrzés”).

Adóztatás:

Az adóztatás úgy tekinthető, mint az állami költségvetés javára történő elvonás. Ilyen módon a vámhoz hasonlít, de általában a belföldi piaci szereplőket is sújtja. Kereskedelempolitikai hatást akkor fejt ki, ha más mértékű a hazai és a külföldi cégek adóterhe.

 

A nemzetközi szerződések rendszerint három fő részből állnak: - Az első a bevezető rész (preambulum), amelyben azt szokták kifejteni, hogy mely országok, milyen indítékoktól vezéreltetve kötik a megegyezést. - A második részben rögzítik azokat az elveket és határozatokat, amelyekben a felek megállapodnak, így ez a rész a megegyezés fő részének tekinthető. - A harmadik – befejező - rész a megegyezés életbelépéséről, felmondásáról, meghosszabításáról stb. intézkedik.

A nemzetközi szerződések megkötése: tárgyalások előzik meg. Ilyen célú tárgyalásokat csak azok folytatnak, akik arra felhatalmazással rendelkeznek. A tárgyalások ezért a meghatalmazottak megbízóelveinek kicserélésével kezdődnek. A delegációk részben plenáris ülésen történő megvitatása és jóváhagyása után kerül sor a parafálásra, ami azt jelenti, hogy a tárgyaló felek a maguk szintjén befejezték tevékenységüket. A parafált szerződés aláírással, kormányjóváhagyással, majd ratifikálással lép hatályba. Magyarországon a nemzetközi szerződések általában jogszabályba foglalják és azok kihirdetésükkel lépnek hatályba. A különböző szinten kötött szerződéseket különböző szintű jogszabályokban hirdetik ki. A ratifikálással hatályba lépő szerződéseket törvénnyel vagy törvényerejű rendelettel, a kormányközi szerződéseket kormányrendelettel, a miniszter nevében kötött egyezményeket pedig miniszteri rendelettel teszik közzé.

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok szabályozása érdekében: az egyes államok kétoldalú szerződéseket és más nemzetközi megegyezéseket kötnek egymással, melyek lehetnek nyíltak vagy zártak, aszerint, hogy lehetséges-e további országok csatlakozása. A legtöbb funkcionális természetű: egy bizonyos, behatárolt problémakörre vonatkozik.

A szerződések lehetnek átfogó, általános jellegűek is: ezek elsősorban a szerződő felek kölcsönös jóindulatát demonstrálják és további megegyezések szándékát tükrözik.

Megkülönböztethetünk, földrajzi, regionális és globális szerződéseket is.

Az államközi szerződéseknek alaptípusa: - Szerződések, amelyek hosszú távra szabályoznak részletesen. - Egyezmények, amelyek ugyancsak hosszú távra szólnak és elvi jellegűek, de egy-egy konkrét kérdést szabályoznak részletesen. - A megállapodások rövidebb időre szóló, konkrét szabályozást adnak meghatározott gazdasági kérdésekben. - A jegyzőkönyvek rövid, a fentieket kiegészítő, rövid időszakra konkrétan lebontó szabályozások. Néha, átmeneti jelleggel helyettesítik is, a magasabb rendű megegyezéseket. - A levélváltás bármely kérdésben a megegyezést keresi annak szándékát igazolja. - Az úriemberek megállapodása szóban is megköthető. Általában kisebb jelentőségű ügyekben alkalmazzák.

 

Kereskedelmi szerződés: A kereskedelmi szerződés általában két ország között, a gazdasági, elsősorban kereskedelmi kapcsolatokat szabályozza, elvi síkon, hosszabb időre, általános jelleggel. A szabályozott kérdések köre igen széles lehet: felöleli mindazokat, amelyek a két ország közötti áruszállítással, elszámolással, kereskedelmi és egyéb képviselettel, iparjogvédelemmel stb. kapcsolatosak. Általában kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a vámoknak és a kereskedelem egyéb korlátainak. A kereskedelmi szerződések leggyakrabban az alábbi rendező elveket tartalmazzák:

A legnagyobb kedvezmény elve: azt jelenti, hogy a szerződő felek megadnak egymásnak minden olyan kedvezményt, amelyet harmadik országgal kötött szerződésekben megadtak, vagy meg fognak adni. A legnagyobb kedvezmény elve tehát a hazai piacon a külföldi szerződő partnereket egymással egyenlővé teszi, kizárva ezáltal a diszkriminációt. Sem különleges kedvezményeket, sem pedig különleges előnyöket nem ad.

Az egyenlő (nemzeti) elbánás elve: a szerződő fél állampolgárait és jogi személyeit a hazai állampolgárokkal és jogi személyekkel azonos elbírálás alá vonja. Ennek értelmében a külföldieket a hazaiakkal azonos jogok illetik meg, ugyanakkor azonos kötelezettségeik is vannak. Röviden, itt a külföldieket a belföldiekkel teszi „egyenlővé” a szerződő partnerek. A legnagyobb kedvezmény elvéhez hasonlóan bármilyen kérdés rendezésére alkalmas, nemegyszer úgy, hogy alternatívaként szerepel a legnagyobb kedvezmény mellett. Az ipari és kereskedelmi tevékenység feltételeire mindkét elv alkalmazható.

A viszonosság elve: lényegében azt célozza, hogy a felek egymásnak olyan kedvezményeket nyújtsanak, amelyeket harmadik partnerek nem kívánnak megadni. Így ezeket a kedvezményeket kivonják a legnagyobb kedvezmény hatálya alól. A viszonosság elve jelentheti általában a kölcsönös kedvezmények nyújtására való hajlandóságot, de vonatkozhat csak a szerződés egyes pontjaira.

 

Árucsere-forgalmi megállapodások: A külkereskedelmi forgalom kétoldalú, kompromisszumos kiegyensúlyozásának egyik hagyományos formája az árucsere-forgalmi megállapodás. A forgalmat kontingensekkel korlátozzák, amelyek behatárolják az import mennyiségét vagy értékét.Az árucsere-forgalmi megállapodások a partnerországok import-export céljait, vételi és eladási szándékait tükrözi; az áruforgalom volumenét, értékét, bővítésének ütemét és hozzávetőleges struktúráját rögzíti, egy – vagy több éves időtartamra.Az árucsere-forgalmi megállapodások az 1929-1933-as gazdasági válság idején, forgalomkorlátozó-forgalomszervező céllal jöttek létre. Ma elsősorban a fejlődő országokkal folytatott kereskedelemben használatosak. Szerepük a kölcsönös érdekeknek megfelelő volumenű, dinamikájú és szerkezetű áruforgalom létrejöttének biztosítása.

Kontingenslisták: Az árucsere-forgalmi megállapodások érdemi részét a kontingenslisták képzik. A kontingensek mennyiségi vagy értékbeni korlátozást fejeznek ki. A szerződő országok arra vállalnak kötelezettséget, hogy a kontingensek mértékéig megadják a be- és kiviteli engedélyeket. Általában a forgalom létrejöttét az állam nem garantálja, de ha a kereskedők az ügyletet megkötik, annak lebonyolítását engedélyezi. A korábbi szocialista országok esetében az ún. kötelező kontingensek államközi kötelezettségvállalást jelentettek a forgalom bonyolítására. A kötelező kontingensek szereplő export-, illetve importszándékok a partnerországok vállalatai által jelzett exportlehetőségeket és importszükségleteket tükrözték, nemegyszer úgy, hogy azt a partnervállalatok előzetesen egyeztették.

P.M. jelölés: Az árucsere- forgalmi megállapodásokban a kiemelt cikkeket kontingenslisták tartalmazzák. A kontingenslistán szereplő termékeket a felek vagy mennyiségben, vagy értékben rögzítik, illetve a P.M. (pro memoria) megjelöléssel látják el. A P.M. jelölés azt jelenti, hogy az engedélyező hatóság a kérelem benyújtásakor veszi fontolóra a be-, illetve kivitel engedélyezését. Mennyiségi kontingenseket állapítanak meg a viszonylag könnyen meghatározható cikkekre, homogén árukra, értékkontingenseket pedig azokra a termékekre, amelyek esetén a széles termékválaszték, a sokféleség a mennyiségben történő meghatározást nem teszi lehetővé.

Enunciativ lista: Mivel a két ország közötti áruforgalom nem csupán kontingentált termékekből áll, szerepelhet az árucsere-forgalmi megállapodásban ún. enunciativ lista (szad lista), amely a korlátozás alá nem eső termékeket sorolja fel, valamint az ún. vegyes keret, amelyben az összes egyéb, nem kiemelt termék forgalma egy globális értékhatár-megjelöléssel ellátva jelenik meg.

Vegyes keret: A vegyes keret értékhatára akár egyetlen, benne szereplő termék forgalma révén is elérhető.

Kemény áru: Az árucsere-forgalmi megállapodások megkötésénél a felek saját gazdasági, kereskedelempolitikai érdekeiket tartják szem előtt. Ennek megfelelően arra törekednek, hogy a realizálni szándékozott forgalom ne csak forgalmilag, hanem tartalmilag is egyensúlyban legyen. Alapvető törekvés, hogy minél több kemény áru importja váljék lehetővé, minél több puha áru exportja ellenében. A kemény áruk olyan cikkek, amelyekre a célországban nagy a kereslet, de a kínálat, a termelési kapacitás szűkössége vagy a szoros importkontingens miatt korlátozott. Ezeket könnyű eladni és nehéz beszerezni. Gyakran előfordul, hogy az import termékek belföldi árait az állam a piac által indokolt áránál alacsonyabb szinten rögzíti. Ez fokozza az adott kemény cikkekből fennálló hiány intenzitását.

Puha áruknak tekinthetjük a nemzetközi árucserében a könnyen beszerezhető, de nehezen eladható termékeket. Ezek túlkínálata az exportáló országokat versenyezteti egymással. A mesterségesen fenntartott, magas belföldi árak is ronthatják a termékek versenyképességét, puhává tehetik azokat a nemzetközi piacon. Hasonló hatással járhat azonban a túlzott olcsóság, a túl könnyű beszerezhetőség is. A rendszerint ellentétes szándékokat az árukapcsolás különböző módjainak alkalmazása hozza közös nevezőre. Ezek lényege, hogy meghatározott áruk exportját egy másik áru importjához kötik.

Junktim: Az árucserében alkalmazott árukapcsolási módok egyike a listán belüli junktim(adressz). Ilyenkor a kemény cikk exportját meghatározott puha cikk exportjához kötik. Alkalmazása ma már nem gyakori. Jellemzőbb megoldás a listák közötti junktim, ahol adott kemény cikk exportját a vele szembeállított kemény cikk importjához kapcsolják, és év közben is figyelik, mérik a forgalom egyensúlyát.

Klíringadressz: A többlistás rendszerben a kontingenslistákon belül alcsoportokba sorolják a termékeket keménységi fokuk szerint és igyekeznek a megfelelő arányokat fenntartani. Továbbfejlesztett változata a klíringadressz, amely esetében a több listán kapcsolt áruk ellenértékét több, elkülönített alszámlán vezetik. Így lehetetlenné válik, hogy puha cikkek exportjával kitermelt devizáért kemény árut vásárolhassanak.

Bilateralizmus: Az árucsere-forgalmi megállapodások világszerte, így Magyarországon is erősen visszaszorultak, a GATT és más nemzetközi szervezetek szabadkereskedelmi törekvései jegyében. A bilateralizmus, az árukapcsolási gyakorlat azonban napjaink világkereskedelmére is jellemző.

A fizetési (klíring-) megállapodás: A nemzetközi pénzügyi elszámolások lebonyolíthatók államközi megállapodások nélkül és államközi fizetési megállapodások alapján. A fizetési megállapodások sajátos típusát képviselik a klíringmegállapodások, amelyek elsődlegesen a kötött devizagazdálkodást folytató országok közötti elszámolás szabályozására alkalmasak.

A klíringmegállapodások tartalma: - Meghatározzák, hogy milyen jogcímeken keletkezhetnek a szerződő országok között klíringben elszámolható tartozások és követelések.- Megnevezik a számla vezetésére jogosult bankokat, és meghatározzák a számlavezetés rendjét. A klíringszámlákat általában a szerződő országok központi bankjai vezetik. A számlavezetés lehet egyoldalú és kétoldalú. - Klíringmegállapodásban rögzítik a technikai hitel (overdraft) mértékét is. A technikai hitel nyújtása az áruforgalom időszakossága miatt szükséges. A technikai hitel alapján és mértékéig ui. az egyes országoknak akkor is van deviza-diszponibilitásuk, ha előzetesen még nem exportáltak a partnerországba. A technikai hitel a tárgyidőszakban folyamatosan rendelkezésre áll, tehát nemcsak a szállítások megkezdését, hanem azok folyamatosságát is hivatott biztosítani. Egy ország klíring deviza-diszponibilitása adott időpontban ily módon nem más, mint a követelések és a tartozások nettó egyenlegének a technikai hitelkerettel növelt összege. - Az elszámolások pénznemét, a választott elszámolási egységet ugyancsak rögzíteni kell a megállapodásban. A klíringelszámolás egységéül ui. választhatják a felek: - az egyik fél valutáját, - egy harmadik ország valutáját, de, - az elszámolás történhet kreált elszámolási egységben is.Klíring- devizaelszámolási egységben fennálló követelés az, amely csakis a klíring- megállapodást kötő országokban használható fel a megállapodásban rögzített jogcímeken keletkezett tartozások kiegyenlítésére, illetve tartozások keletkezésére.- Bár a felek az áruforgalomhoz hasonlóan, a fizetési forgalomban is kiegyensúlyozottságra törekednek, a gyakorlatban ez nem mindig sikerül. A klíring-megállapodásokban szabályozni szokták az év végi számlaegyenlegek, más néven klíringcsúcsok kiegyenlítésének módját is. Elszámolható az egyenleg a következő évi áruszállítással, vagy szabad devizában.

A kétoldalú és többoldalú klíringmegállapodások:

Más államközi szerződésekhez hasonlóan, a klíringmegállapodások is lehetnek kétoldalúak és többoldalúak. Mivel szorosan kapcsolódnak az árucsere-forgalmi megállapodásokhoz, amelyek zömmel a forgalom kétoldalú kiegyensúlyozottságát célozzák, a klíringmegállapodások is általában kétoldalúak. A kétoldalú klíringmegállapodásban szabályozott fizetési forgalom csak akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak, ha egyik fél sem adósodik el tartósan a másikkal szemben. A tartós eladósodás ui. törvényszerűen az áruforgalom zsugorodásához vezet, mivel egyik félnek sem áll érdekében a klíringen belül tartósan hitelező pozícióba kerülni. A multilaterális klíringelszámolásoknál az egyes országok más országokban kitermelt követelésüket folyamatosan ismét más országokban keletkezett tartozásaik kiegyenlítésére fordíthatják. A többoldalú klíringelszámolásoknál a szerződő országoknak nem egymással, hanem a központi számlavezető hellyel szemben keletkeznek tartozásaik és követeléseik, illetve a jóváírásokat is folyamatosan eszközli.

Az államközi bartermegállapodások: Az államközi bartermegállapodások az árucsere-forgalmi és a klíringmegállapodások ötvözeteként foghatók fel, mivel ezekben árulisták adnak lehetőséget az árucsere-forgalom lebonyolítására, a forgalmazott áruk ellenértéknek elszámolása pedig a kijelölt bankoknál, speciális számlákon történik.Az államközi bartermegállapodás érvénye értelemszerűen nem zárja ki a szerződő felek gazdálkodó szervezetei közötti konvertibilis elszámolású árucsere-forgalom egyidejű lebonyolítását.A bartermegállapodások lényege a precízen kiegyensúlyozott forgalom, az eladósodás elkerülése. Gyakran még az árszinteket is ez a cél határozza meg, így ezeket sokszor támadják a nemzetközi szakértők a verseny korlátozása miatt.Az államközi bartermegállapodások mellett ismeretesek bankközi kereskedelemfejlesztő és kereskedelemteremtő bartermegállapodások is. Ezek is a kétoldalú kereskedelem egyensúlyát célozzák. Megszervezésük azonban nem feltétlenül az állam részéről történik.Bartetügyleteket cégek is köthetnek egymással, ehhez nem szükséges felsőbb szintű bartermegállapodás.

 

Kooperációs megállapodások: A nemzetközi kutatási-fejlesztési, termelési és piaci együttműködés államközi szabályozását a viszonylag újkeletű államközi kooperációs megállapodások látják el. Ezek általában kétoldalúak, és a szerződő felek vállalati, szervezetei közötti műszaki, tudományos, ipari és egyéb együttműködést szabályozzák általános jelleggel, hosszabb távra. (5-10 év). A megállapodások általában kimondják, hogy a szerződő államok kölcsönösen támogatják a vállalataik közötti kooperációkat, tartós együttműködési formákat. Ide szokták sorolni például a közös gazdasági vállalkozások létesítését, új termelőkapacitások együttes létrehozását, áruk közös előállítását és a harmadik piaci együttműködést. A nemzeti és nemzetközi iparpolitika fontos eszközei lehetnek továbbá a licenciák, dokumentációk, az ipari eljárások cseréje és közös hasznosítása, konzultációk, konferenciák szervezése, szakértők cseréje, tapasztalatcserék stb.A kooperációs megállapodások keretében lehetőség van pótlólagos kedvezményként olyan, a kooperációkhoz kapcsolódó áruk szállításának kikötésére, amelyeket más államközi megállapodás nem tesz lehetővé.A megállapodások végrehajtásának előmozdítására és felügyeletére általában kormányközi vegyes bizottságot hoznak létre, amely két kormány képviselőiből áll és rendszeresen ülésezik. Magyarországnak tíznél több nyugat-európai és tengerentúli országgal van érvényes kooperációs megállapodása.

 

A kettős adóztatást kizáró egyezmények: A kettős adózást kizáró államközi megállapodások alapvető célja és feladata, hogy a szerződő felek természetes és jogi személyei között a gazdasági, tudományos, kulturális stb. kapcsolatokat elősegítse azáltal, hogy az ilyen céllal befektetett tőke, illetőleg az ilyen területeken létrejövő kapcsolatok során szerzett jövedelem kettős megadóztatásának kizárásával biztosítsa a résztvevők anyagi érdekeltségét.

Egyenes adókra: A kettős adóztatás elhárítására kötött egyezmények közös vonása, hogy az ún. egyenes adókra vonatkoznak. Mivel az egyes adók fajtái az egyes országok törvényei némileg eltérően szabályozzák, azok felsorolása és értelmezése a megállapodásokban is szokásos.Egyenes adóknak tekintendők tehát általában az olyan adók, amelyeket az érvényben lévő törvények alapján közvetlenül a vagyon, a vagyonszaporulat, illetőleg a tiszta jövedelmek után szednek.A kettős adóztatás kizárására kötött egyezmények többnyire úgy rendelkeznek, hogy az ingatlanvagyon valamint az abból származó jövedelem csak abban az államban adóztatható, ahol a vagyon, illetve a vállalat üzlettelepe van.

Hogy adóztatnak?: Kereskedelmi áruforgalom esetében leggyakrabban a rendeltetési ország elvét alkalmazzák – vagyis az árut csak a felhasználás helyén adóztatják meg, míg az exportált áru után az exportáló országban esetleg már befizetett adót visszatérítik.Amennyiben a vállalatnak mindkét szerződő államban van telephelye, mindkét állam csak a területén lévő üzlettelep céljára szolgáló vagyont, illetve az annak tevékenységéből származó jövedelmeket adóztatja.Az egyezmények részletesen szabályozzák a szolgálatteljesítésből és egyéb munkából származó, valamint a szerzői jogokból, találmányi szabadalmakból származó jövedelmek stb. adóztatását is.

A beruházásvédelmi megállapodások: A beruházásvédelmi megállapodások célja a működő tőke országok közötti áramlásának elősegítése a tőkeexportőrök biztonságának megteremtése által. Az ilyen államközi, illetve kormányközi szerződésekben a szerződő felek kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy a másik ország tőkebefektetőinek vagyonát tiszteletben tartják, nem államosítják, vagy ha arra mégis sor kerülne, azt csak a közjó érdekében, megfelelő jogi alappal hajtják végre és az érintett tőketulajdonost kellőképpen kártalanítják. A kötelezettségvállalás a befektetett tőke jövedelmének és az egyéb járandóságoknak a szabad átutalhatóságára is kiterjed.A beruházásvédelmi megállapodásokat általában 10-15 évre kötik, azzal hogy érvénye, felmondás hiányában, automatikusan meghosszabbodik és az abban foglaltak a szerződéskötés előtti meghatározatlan vagy meghatározott időtartamra is érvényesek.Magyarország a működőtőke-beáramlás elősegítése érdekében fokozatosan köt beruházás-védelmi megállapodásokat, eddig elsősorban a nyugat-európai országokkal.

Szerződések tartalma és megszövegezése: Az egyes szerződések tartalma és megszövegezése értelemszerűen eltérő, de azokban általában meghatározzák a tőkebefektetés fogalmát, valamint azt, hogy kik lehetnek tőkebefektetők. Rendszerint nemcsak a vállalatok, hanem az egyéni cége és magánszemélyek tőkebefektetéseire is garanciát vállalnak.

Szabályozzák:

A megállapodások a vitás kérdések eldöntésének módját, az azzal kapcsolatos illetékességet is mindig szabályozzák. Az illetékesség kikötés némileg eltér, egyfelől aszerint, hogy a vita államok vagy magánszemélyek között merül fel, másfelől a szerződő felek tagsági státusa és egyéb megfontolásai miatt is. Az államok közötti vitás kérdések eldöntésénél általában a Hágai Nemzetközi Bíróság illetékességét szokták kikötni, míg a cégek, illetve magánszemélyek közötti vitáknál az ICSID-et mondják ki illetékesnek. (Beruházási viták Rendezésének Nemzetközi Központja, Washingtonban működő, a Világbankhoz tartozó intézmény).

 

A nemzetközi áruegyezmények: A nemzetközi nyersanyagpiacok stabilitásának elősegítése érdekében, egy-egy fontos nyersanyag nemzetközi kereskedelmét árumegegyezésekkel szabályozzák. Ezekben a multilaterális államközi egyezményekben az adott termék legnagyobb termelői és felhasználói vesznek részt. A részt vevő országok célja általában a rendkívüli, nagymértékű, rövid távú áringadozások kivédése. Mivel a nyersanyagok többnyire tőzsdecikkek, a spekuláció miatt gyakran lehet számítani ilyen piaci mozgásokra.

A piaci egyensúly fenntartását a különböző áruegyezmények más és más eszközökkel kísérlik meg: - Alsó és felső árhatárt szabnak. Az ársávon belül igyekeznek tartani az árakat, attól eltérő árakon nem kötnek ügyleteket. - Hatékonyabb megoldás a kiegyenlítő készletek alkalmazása, amelyekből piacra dobnak megfelelő mennyiséget, ha az ár túl magas. Alacsony árak esetén a készletet felvásárolják. - Kvótarendszerrel a piacot felosztják, programozzák. Az exportőrök a kvótáknak megfelelően korlátozzák szállításaikat. A kvóták így főleg az alacsony árszintek esetén érvényesítendők. Ehhez hasonló hatást ér el a termelés korlátozása is. Fontosabb képviselői: a Nemzetközi Gabona Megállapodás, a Nemzetközi Ónegyezmény, a Nemzetközi Kávéegyezmény, a Cukoregyezmény. UNCTAD: (az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Szervezete) nyersanyag-szabályozó programja keretében hozták létre a nyersgumi- és a jutaegyezményeket.

 

IMF- Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund): Az országok közötti monetáris kapcsolatok szervezésével foglalkozik, beleértve a fizetésimérleg-hiányos helyzetbe került országok hitelekkel történő megsegítését.

IBRD – Világbank (Nemzetközi Újáépítési és Fejlesztési Bank, International Bank of Reconstruction an Development): Létrehozásakor a tagállamok háború utáni újjáépítését volt hivatott támogatni. Jelenleg a kevésbé fejlett tagállamokban megvalósuló beruházásokban és a gazdasági növekedést segítő reformok finanszírozásában vesz részt.

OECD – Gazdasági Együttműködési és fejlesztési Szervezet (Organization for Economic Cooperation and Development):A szervezet célja a tagországok gazdasági növekedésének és a foglalkoztatottság színvonalának elősegítése, a gazdasági-szociális jólét növelése gazdaságpolitikájuk koordinálása révén. További cél a tagországok fejlődő országok érdekében kifejtett erőfeszítéseinek ösztönzése és összehangolása. Tagjai: EU- és EFTA-tagállamok, Észak-Amerika, Japán, Ausztria és Új-Zéland.

GATT és WTO: GATT- Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (General Agreement on Tariffs and Trade): 23 ország kötötte meg. Ennek alapján különféle fórumok jöttek létre olyan többoldalú tárgyalások lebonyolítására, amelyek a mindenkori időszerű világkereskedelmi problémák megoldását célozták, valamint elősegítették a vámok fokozatos leépítését, és egyéb, a kereskedelmet gátló tényezők felszámolását. WTO – Világkereskedelmi Szervezet (World Trade Organization): Az évek során kiérlelt magatartási normák (elvek), az ún. fordulók záróokmányai, kodifikálták kereskedelempolitikai szabályok (Dömping-ellenes Kódex, Szubvenciós Kódex, Vámérték-megállapítási Kódex stb.) szolgáltak alapul az 1995-ben jogutódként létrehozott WTO számára. A GATT és a WTO által megerősített elvek: - A hazai termelést csak vámokkal szabad védeni. - A szerződő felek közötti problémákat konzultációk útján kell feloldani. - Rendszeres tárgyalásokat (fordulókat) kell tartani a vámok mérséklése és a kereskedelem egyéb akadályainak fokozatos leépítése érdekében. - A legnagyobb kedvezmény elve. - Az egyenlő (nemzeti) elbánás elve. - A viszonosság (reciprocitás) elve.

 

A külkereskedelem szabályozása Magyarországon: Magyarország kisméretű belső piaccal és közepes jövedelemmel rendelkező, közepesen fejlett ország. A nemzetgazdaságban igen nagy szerepe van a külkereskedelemnek. Nyitott nemzetgazdaság a miénk: mind az erőforrások, termelési tényezők, mind a piacok tekintetében erőteljesen függ a külgazdasági kapcsolatoktól.

A magyar külkereskedelmi szabályozás: - A forgalmi engedélyezés mellett a tevékenységi engedélyezés nyomainak fennmaradása, amely a külkereskedelemben a II. világháború után megvalósított állami külkereskedelmi monopólium maradványa. - Az 1980-1990-es évek fordulóján a magyar külkereskedelmi forgalomban végrehajtott erőteljes liberalizáció, aminek a következtében engedélymentesen forgalmazhatóvá, liberalizálttá vált a magyar külkereskedelmi forgalom mintegy 90%-a az importban és 80-85%-a az exportban. - A hazai valuta, a forint 1995 óta konvertibilis (szabadon átváltható) a folyó fizetési forgalomban, mindenekelőtt a külkereskedelemben. - A vámszabályozás is törvényi keretekre épül 1995. óta. Mind a vámtarifa, mind a vámeljárás szabályait törvények rögzítik. A tevékenységi, a forgalmi és a devizás liberalizáció irányával ellentétesen, a vámszabályozásban a szigorú normativitás és az erőteljesebb ellenőrzésre törekvés jellemző. - A külkereskedelmi hatósági szervezet, csúcsán a Külügyminisztérium illetékes részlegei találhatók. Mellette fontos szerepe van a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának és a területi vámhivatalnak. - Magyarországon jelenleg több mint 200.000 cég és vállalkozás jelentette be, hogy külkereskedelmi tevékenységet kíván folytatni. Ma ez a tevékenység alanyi jogon folytatható. A vállalkozásoknak csupán bejelentési kötelezettségük van: bankjuknál az első, külföldre szóló fizetési megbízásuk átadásakor be kell mutatniuk cégbírósági bejegyzésüket, illetve vállalkozói igazolványukat.

 

Előtörténet: a külkereskedelmi állami monopóliuma: 1949-ben az első külkereskedelmi vállalatok megalakításával és a magáncégek államosításával elkezdődött a külkereskedelem állami monopóliumának korszaka.Ebben az időszakban alakult ki a monopólium ideológiája is. A monopóliumnak egyfelől védelmi, másfelől gazdaságszervező funkciót tulajdonítottak. Megkülönböztették a tevékenység és az irányítás monopóliumát. Az előbbi lényege, hogy az állam alakította ki a külkereskedelem szervezeti rendszerét és csak azok a vállalatok folytathattak külkereskedelmi tevékenységet, amelyeket az állam illetékes szerve erre feljogosított vagy éppen erre a célra alapított. Ezek voltak a szak-külkereskedelmi vállalatok. Az irányítás monopóliumát a Külkereskedelmi Minisztérium mint ágazati hatóság és felügyeleti szerv gyakorolta. Az 1968-ban meghirdetett gazdaságirányítási reform növelte a gazdálkodó szervezetek önállóságát. A külkereskedelemben önálló külkereskedelmi jogot kapott néhány tucatnyi nagyvállalat. A jogosultság megadásának mind a kivitelben, mind a behozatalban az volt a feltétele, hogy az illető cég monopolhelyzetben legyen. A versenyt a külpiacon, magyar cégek között, kizárták. Az önálló jogosultságok kör az 1970-es években egyre bővült. A vállalkozási „forradalom” az 1980-as évek elejétől kezdődött a magyar gazdaságban. Ez együtt járt a korábbi fontos alapelv feladásával: immár lehetővé tették a versenyt a magyar vállalatok között a párhuzamos külkereskedelmi jogok elve alapján. Ez a rendszer számos hátránnyal járt, de a kivitel végül is növekedett, és az számított leginkább. Egyidejűleg a nemzetközi szabadkereskedelmi tárgyalásokon az Európai Közösségek és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás képviselői felvetették az állami monopólium szabad forgalmat akadályozó szerepét.

 

Az alanyi külkereskedelmi jog: 1988-tól elkezdődött az alanyi külkereskedelmi jog korszaka. A rendszer logikája megfordult: mér nem az volt a szabály, hogy külkereskedni csak külkereskedelmi jog birtokában lehet. Az új felfogás szerint a külkereskedelem alanyi, természetes jog, a gazdálkodás velejárója, szükségszerű kelléke. Csak az ún. kivételi listákon felsorolt árutételek, szolgáltatások, tevékenységek maradtak engedélykötelesek.

Az alanyi jog alól kivételek: A külkereskedelmi tevékenység csak a külkereskedelmi hatóság engedélyével lehetséges (nemesfém, haditechnika, energiahordozók, környezetre és egészségre veszélyes anyagok, kábítószerek tiltott gyártásához használt egyes vegyi anyagok, egyes hulladékanyagok, humán gyógyszerek, ipari robbanóanyagok és tűzijátékanyag, polgári használatra engedélyezett lőfegyverek stb. a melléklet szerinti felsorolásban). A szóban forgó cikkcsoportokban az egyszerű export-importügyleteken túl a reexport, valamint a külkereskedelmi képviselet (ügynöki) tevékenység is engedélyköteles. Az aktív és passzív bérmunka keretében végzett tevékenység engedélyköteles. A 2. mellékletben szereplő termékekre tehát külön tevékenységengedély-kötelezettség vonatkozik.

Jövedéki szabályozás: 1993. július 1-én életbe lépett a LVIII. Számú jövedéki törvény. A hatálya alá tartozó termékek esetében csak külön engedély alapján folytatható forgalmazási és esetenként t

A pénz a csere egy eszköze. Őskor: A;1 balta 1 kecske: A balta nem biztos, hogy cserélhető kecskére, de a kecske biztos baltára. A primitív cserefolyamatban is megjelenik a pénztulajdonság. Egyszerű vagy véletlen csereforma. B; Kifejlett csere: gyakoribbá válik a csere, egyre több egyenértékű alternatívát fogalmazok meg, nagyobb a csere valószínűsége. C; Általános csereforma:1 kecskét bármire kicserélhetek. A kecske általános csereeszközzé válik. 1 domináns termék a csere eszköze lesz. (kagyló, prém…) D; az arany is megjelenik egyenértékként, kohók termékeként ismerték, réz és bronz melléktermékeként Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia (kereskedő nép) - Földközi tenger medencéjében megismertetik - Görögök ezüstpénz – Rómaiak átveszik – Európába is eljut.

 

Pénz:ha legalább egy társadalom egészében betölti az egyenérték funkcióit különleges áru. Minden piacon a pénz a csere eszköze minden áruval közvetlen kicserélhetőség állapotában van. A pénz kezdettől fogva arany, de az arany kezdettől fogva nem pénz. Az arany pénzfunkciója nem akadályozza az alapvető szükségleteket. Az arany vegyileg tiszta, nem korrodál normál nyomáson és hőmérsékleten nem lép reakcióba semmivel. A pénz funkciói: Értékmérés, Forgalmi eszköz, Kincsképzés, Fizetési eszköz, Világpénz. Értékmérés:Az én árum mennyi aranyat ér? 1 liba=1 gramm arany 1 kacsa= 0.5gramm 1 liba = 2 kacsa. Árszínvonal függ: áru értéke, pénz értéke, árszínvonal – pénz:fordított arányosság, árszínvonal – termék: egyenes arányosság. Az áru értéke gyorsabban csökken mint a pénz értéke. Az aranypénzrendszerben az árszínvonal csökken, a pénz többet ér holnap, mint ma – Eredeti tőkefelhalmozást elősegíti. Forgalmi eszköz: az arany jelen van a piacon, lebonyolítja a forgalmat. Azért értékmérő, mert forog, jelen van a piacon. Az arany minden formájában pénz. Az első érméket a 13. század körül Firenzében verték, 3,6 gramm=1 dukát. Mo-on először jó minőségű érmét Károly Róbert verette=2 dukátos. 9 dukát=1 uncia. Kincsképzés: fölösleges pénz – kinccsé merevedik. Kevés van – a korábbi tartalék pénzzé válik. Legtökéletesebb vagyon az aranypénz. Fizetési eszköz: elszakad egymástól az áru és a pénzmozgás. Pl. kereskedelmi hitel, személyi hitel, adó – csak a pénz mozog. Világpénz: bárhol a világon az arany képes betölteni a pénz szerepét.

 

3; Bankjegy az aranypénz rendszerben, az arany valutarendszer.

Egyszintű bankrendszer: minden bank jogosult bankjegy kibocsátásra. Kétszintű bankrendszer: egyik szint jogosult, másik szint nem a bankjegy kibocsátásra. 1986. dec. 31. MNB volt az egyedüli bank, ekkor szűnt meg az egyszintű bankrendszer pénzforgalmi, hitelnyújtási, számlavezetési monopóliuma volt. OTP ügyfélkör korlátozással létezett, csak a lakosság ügyleteivel foglalkozott. Külker bank: állami nagykereskedelem. Magyar Fejlesztési Bank. A pénzintézetek speciális feladatot látnak el. USA-ban 12 központi bank van, szövetséget alkotnak (FED) Az ezüstvalutát a 19. század végén fokozatosan felváltotta az aranyvaluta . Az aranyvalutát kibocsátó bank kötelezettséget vállalt arra, hogy bankjegyeit bármikor hajlandó aranyra váltani. Anglia már a 18. században rátért a bimetallizmusról az aranystandardra. A világon az utolsó aranyvaluta a dollár volt, amelynek aranyra való átválthatósága 1971-ben szűnt meg. 1974-ben az IMF kimondta az arany demonetizálását. Ettől kezdve az arany nem töltött be többé pénzfunkciókat. Ma már csak hagyományos tartalékeszközként használják. Felső aranypont: az a legmagasabb árfolyam, amelyen túl már előnyösebb arannyal fizetni. Alsó aranypont: ez alatt már érdemesebb aranyat behozni külföldi fizetési eszköz helyett

 

Infláció: az árak általános színvonalának (árszínvonalának) tartós növekedését jelenti. Ez az emelkedés a különböző javak, szolgáltatások esetében általában eltérő mértékű, sőt ritkán felléphet az egyes árak csökkenése is.

Típusai: 1;Keresletinfláció: ebben az esetben valamilyen ok miatt megnő az összkereslet, de az összkínálat nem képes ennek arányában változni, a vásárlóerő – többlet felfelé hajtja az árakat. 2; Költséginfláció: az árak emelkedését előidézheti a termelők költségeinek növekedése is. Ha az érintett termelési tényező alapvető fontosságú hatása az egész gazdaságban érezhető.

Az infláció megállapítása, csökkentése, ésszerű keretek között tartása minden ország gazdaság politikájának lényeges részét képezi. Az infláció gazdasági következményei: A jövedelmek és vagyonok újraelosztása, a különféle javak egymáshoz viszonyított arányai esetlegesek, az adófizetők magasabb adósávba kerülhetnek. Az infláció oka: A bérek mozgása, inflációs mozgások, keresleti és kínálati sokkok.

A mai pénzügyi rendszerben az árszínvonal rendszeresen nő. Pénz képviseleti értékének a rendszeres csökkenése. Árindexekkel mérhető – fogyasztói árindex. 1;Kúszó infláció: 1 számjegyű, ma ilyen van Mo-on. 2; Vágtató vagy Galopp infláció: rendszerváltáskor Mo-on , 2 számjegyű. 3; Hiperinfláció: 3 számjegyű, vagy több. A gazdaság nem így működik. Pengő a forint bevezetése előtt. Millpengő – billpengő. 1 milliárd billpengő. 100 milliós billpengő került forgalomba. 1 Ft = 4*10 29-en pengő. ************************

Eredeti Phillips görbe. Bér – ár spirál. Bér helyére helyettesítsük be az árat. ******************* Beépül az inflációs várakozás a rendszerbe. Munkanélküliség. Keresleti v. kínálati infláció (sokk): Jöv. nő – kereslet nő – kínálat nem tud nőni – bérharc. Kínálati vagy költség infláció: szabad kapacitások a termelési tényezőből – munka. Konzervatív gazd. politika kezelni tudja. (Reagen) ******************

Adott munkanélküliséghez bármilyen infláció tartozhat – hosszú távon nincs összefüggés.

 

Arany deviza rendszer lényege, főbb jellemzői Az aranydeviza (dollár-standard) rendszer átmeneti pénzkorszak az aranypénz és a modern pénz korszakai között. (Bretton Woods)  1934-ben rögzítették az arany árát, 1 uncia arany = 35 dollár, mely érték közel 40 évig volt érvényben. 1944-ben a világ vezető hatalmai között megállapodás született egy átfogó rendszer létrehozásáról mely szerint a dollár, mint tartalék valuta aranyra beváltható - az egyéb konvertibilis nemzeti valutákat csak közvetve, és külön igénylésre váltotta át a Federal Reserve (USA). Rögzítették a nemzeti valuták dollárban kifejezett értékét. A nemzeti valutáknak a dollárban kifejezett paritásától való 1%-ot meghaladó eltérését jegybaki beavatkozással, azaz nemzeti valuta adás-vételével kellett biztosítani. Az arany-deviza rendszer működésének alapvető feltételei:A dollár világpénzként funkcionált zavartalanul az 1950-es évek végéig. Az 1960-as években a rendszer belső ellentmondásai kiéleződtek, a rendszer felbomlott. 1971-72 években bekövetkezett változás vetett véget az arany-deviza rendszernek. A 70-es évek elején törekedtek a rendszer átfogó reformjára, regionális megállapodások létrejöttét, továbbá gazdaságilag homogénnek tekinthető országok pénzügyi rendszereinek egységesítését szorgalmazták. Aranydeviza rendszer:1; sterling-övezet 2;dollár-övezet1; Nagy-Británnia érdekeltségébe tartozó országok a fonthoz kötötték a saját valutájukat, tartalékként is a fontot halmozták fel ® devizastandard sajátos megoldás ® a font működött úgy, mintha arany lett volna ® a font volt a nagyerejű pénz, a többi kereskedelmi valuta.2; USA, Mexikó, Kanada – dollár: tartalék- és értékmérő ® a dollár volt a világpénz funkcióban lévő valuta. 1944. Brettonwoods-i konferencia1.javaslat – Keynes: nemzetközi hitelpénz bevezetése ® elvetették 2.javaslat – White: a nemzetközi fizetési rendszert az aranyhoz kapcsolta ® aranydevizastandard – dollárrendszer. Hivatalosan deklarálták a valuta aranytartalmát, de csak egy ország vállalta az átváltó szerepét ® USA vállalta fel az aranyra válthatóságot – háború előtti aranyár volt az árfolyam. A többi ország esetében nincs közvetlen kapcsolat az arannyal – beváltási kötelezettséget aranyra nem vállalták – konvertibilitás fogalma megváltozott.1;leértékelés (alsó határ) ® fel fog borulni a nemzetközi fizetési mérleg, ha addig még nem borult fel. 1000HUF ® 1000ATS ® 1000 HUF. Ha megváltozik az árfolyam, le kell értékelni a valutát, mert felborul a fizetési mérleg.2; valutafelértékelés. Reálleértékelés: ténylegesen leértékeljük reálértékben a valutánkat az infláció mértékénél nagyobb mértékben. Követőleértékelés: csak annyira értékeljük le a hazai valutát, amennyire az inflációs ráták különbsége ezt megköveteli. Csúszóleértékelés: általában a követelőleértékelés jellemzője. Olyan gazdaságpolitikát kell alkalmazni, amely kiszámítható - előre meghatározott mértékben leértékelni a valutát.

 

Értékpapírok: speciális pénzpiaci eszközök. Valamikor azt mondták, hogy az értékpapír szigorú alaki kellékű okirat, ami valamilyen követelésről, rendelkezésről, valami feletti tulajdonlásról szól. Az volt a rendelkező, a követelő, a tulajdonos akinek a kezében volt a papír. Az értékpapírok egy része elveszíti okirati formáját és egy számlaköveteléssé, egy jellé válik. Ma értékpapír az, amit a tv, a jogszabály értékpapírnak megnevez. Egy részük szigorú alaki kellékű okirat, másik részük számlakövetelés.

Csoportosítása: 1; Az értékpapírba foglalt jog szerint: -követelés megtestesítő(hitelügyletek), -részesedési jogot (tagságot) megtestesítő(RT-k, szövetkezetek), - áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapír (közraktárjegy)

2; Átruházási lehetőség szerint: -bemutatóra szóló (az bír a joggal, akinél van), -névre szóló (megnevezi azt, akinek joga van, átruházható), -rendeletre szóló (forgatható pl. váltó)

3; Hozama szerint: formailag nem kamatozó (váltó); -fix kamatozású; -változó kamatozású; -átmeneti formák. 4;Lejárat szerint: rövid lejáratú (1 évnél nem hoszabb); -közép lejáratú (1-5 évig. Pl: államkötvény); hosszú lejáratú (5 évnél hosszabb pl. életbiztosítás); -lejárat nélküli értékpapír (Részvények) 5;Forgalomképesség szerint: a; közforgalomra szánt papírok; -meghatározott körben mozgó papírok. b; milyen a piac? –tőzsdén jegyzett papírok; -tőzsdén forgalmazott, de nem jegyzett (B papírok)( a jegyzett az I osztályú, A minősítésű papírok); -előtőzsdén forgalmazott (Mo-n nincs, az új cégek piaca, nagy kockázatú piac, Mo-n inkubátorházak); - harmadik piacon jegyzett(OTC); - szervezett piacon nem jegyzett papírok. 6;Kibocsátás iránya szerint:belföldi forgalomra kerülő; -külföldire szánt. 7;Az értékpapírok kibocsátója szerint:-állampapírok; pénzintézetek által kibocsátott kötvény letéti jegy, pénztárjegy; társaságok, gazdálkodó szervezetek által kibocsátott papírok (részvény, váltó, kötvény)

 

Váltó: A tv. által meghatározott kellékekkel rendelkező, névre vagy rendelkezésre szóló értékpapír, amelyben egy később esedékes fizetés testesül meg.

Genfi egyezmény (1930) Mo-on 60-as években hirdették ki. Kibocsátó felszólította a címzettet, hogy fizessen a kedvezményezettnek – IDEGEN VÁLTÓ – csak kibocsátója van. Saját váltó: csak kiállítója van. Saját nevemben teszek fizetési ígéretet. A genfi egyezmény csak az idegen váltót fogadja el. MAGYAR VÁLTÓKELLÉKEK: 1:A váltó megnevezés az okirat szövegében a kiállítás nyelvén. 2:Határozott pénzösszeg megjelölése. 3: A címzett neve (csak idegen váltóknál). 4: Az esedékesség megjelölése(ha nincs, a váltó bemutatásakor esedékes bemutatóra szóló). 5: A fizetési hely feltüntetése (ha nincs a váltón, akkor a címzett lakóhelye) 6: A kedvezményezett neve. 7: A váltó kiállításának napja és helye. 8: A kiállító vagy kibocsátó (idegen váltó kibocsátója, aki mást utasít fizetésre.) Legegyszerűbb üres forgatmány: a váltó hátlapján aláírom a teljes és üres forgatmányok szabadon váltogatják egymást, ha a váltó hátlapja betelt + papírt lehet hozzátűzni. Lejárat előtt 15 nappal illik bemutatni a címzettnek a váltót. *Ha a címzett nem fogadja el, közjegyzői okirat, bíróságra kerül az ügy. *A váltó jogos, elfogadja, de nem tud fizetni, közjegyzői okirat – bíróság. *Elfogadja, fizet, a címzett aláírja a váltó előlapját. A váltónak csak a lejáratkor kell megfelelnie a kellékeknek.

 

Csekk: A csekk egy kézpénzkímélő fizetési eszköz, melynek tulajdonosa valamely hitelintézet számlája terhére történő kifizetésre szólít fel. Vagyis a kibocsátó arra utasít valamely bankot, hogy a csekk alapján meghatározott pénzösszeget fizessen meg a csekkbirtokosnak. 1931 Genfi csekkegyezmény. A csekk szigorú alaki kellékű okirat. Kellékei: 1; A csekk megjelölés az okiraton a kiállítás nyelvén. 2; Meghatározott pénzösszeg kifizetésére szóló feltétlen meghagyás. 3; A fizetésre kötelezett megnevezése, telephelye, a fizetési hely megjelölése. 4; A csekk kiállításának helye és napja (8 napig érvényes). 5; A kibocsátó aláírása. 6; Nem kötelező un. kereskedelmi alaki kellékek. Előre gyártott formanyomtatványokon szereplő kiegészítő adatok Pl.: számlaszám. Részvény: Legismertebb. Tulajdonosi jog (részvény névértékének arányában), osztalékra jogosít (névértéktől függően), szavazati jog, forgalomképes értékpapír (árfolyamnyereség).    Közraktárjegy: 2 része: árujegy, zálogjegy (banknál van). Hiteljel:kombinált ügylet. Árujegy: én vagyok a tulajdonos, aki árut helyeztem el a köztárban – hitelügylet. Zálogjegy: tulajdonosi jogot korlátoz. Ha visszafizetem a hitelt, visszakapom a zálogjegyet. A két papír külön-külön is eladható.

 

Kincstárjegy: állam finanszírozásának különleges eszköze rövidebb lejárat. Az állam értékpapírt bocsát ki, pénzhez akar jutni, a vevő hitelt nyújt az államnak. Rövid lejáratú állampapírok: kincstárjegy. Közép és hosszú lejáratú állampapírok: kötvények. Diszkont kincstárjegy: speciális, a lejáratkor éri el a névértéket. Névérték:100e. megveszem 95e-ért. 5% diszkontláb, lejáratkor 5e hasznom van. Kötvény: 1 évnél hosszabb lejárat. Államot vagy magáncéget finanszírozok (vállalati kötvények hozama általában magasabb), kamatozó típusú értékpapír. Hitelviszonyt megtestesítő konstrukciók: névérték visszafizetésére + kamatfizetés, 1 évnél hosszabb futamidejűek, kibocsáthatja egy gazdasági szervezet, illetve az állam, árfolyama függ(=mennyiért adom el)

 

Az MNB alapvető feladatai:*meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát,*az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra, * az MNB hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt. *árfolyampolitika végrehajtása, devizaműveletek végzése. *az MNB kialakítja és szabályozza a belföldi fizetési és elszámolási rendszereket. *statisztikai információkat gyűjt és tesz közzé. *támogatja a pénzügyi rendszer stabilitását. *egyéb tevékenységet csak elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat.

Az MNB az államnak, helyi önkormányzatnak vagy az államháztartás körébe tartozó más intézménynek valamint ezek irányítása alatt működő gazdálkodó szervezet részére hitelt nem nyújthat, ezen intézmények értékpapírjait közvetlenül a kibocsátótól nem vásárolhatja meg. Az MNB elsődleges célja szolgálatában befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénz- és hitelkeresletet. Az MNB vezeti a hitelintézetek, az elszámolóházak, az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektetővédelmi Alap pénzforgalmi számláját. Az MNB külföldi pénznemek Ft-ra és Ft-nak külföldi pénznemekre való átszámolására vonatkozó árfolyamokat jegyez és tesz közzé. Az árfolyamrendszer megválasztása tekintetében a Kormány az MNB-vel egyetértésben dönt. Az MNB elnöke az MNB tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek, amely eseti tájékoztatást is kérhet. Az MNB feladatai ellátása során együttműködik a PSZÁF-ével. Az MNB működésének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék végzi. Az MNB szervei: közgyűlés, a monetáris tanács, igazgatóság.

A monetáris politika:Pénztömeg és hitelvolumen szabályozása, pénzkínálat – pénzkibocsátás, az infláció legközvetlenebb kezelése, kereskedelmi bankok hitelnyújtó képességét szabályozza. Monetáris intézmények: központi bank, kereskedelmi bankok .A Monetáris politika klasszikus eszközei:1; kötelező tartalékráta rendszer 2; nyílt piaci műveletek 3; rediszkontláb politika 4; alapkamatok + egyéb refinanszírozás.

1;Def: az üzleti bankok kötelesek a forrásaiknak egy meghatározott részét az MNB elkülönített számláján tartani. A; 100Ft 10%=10Ft 90Ft csökkenti a bank forrását B; ib=10% 100Ft kamatláb 90 Ft-tal kell megkeresni. Hitelkamatnak nagyobbnak kell lennie, mint a betétkamatnak. Megemeli a kamatlábat, ha a tr nő. 10/(1-tartalékráta)=11,1%     ih(tényleges hitelkamat): 1;betétkamat 2;tartalékráta 3;banki margin (árrés)    i nő – hitel csökken C; multiplikátor szóró: ügyfélkörön belül. 1 bankon belül történik minden 1000Ft   10%=100Ft   900Ft kap 900Ft hitelt – jóváírják a számlán, tartaléknak marad 810 Ft… tartalékolnak, míg el nem fogy a pénz. 10000 Ft hitelt adtak. Az üzleti bankok meg tudják sokszorozni a nyújtható hitlelt. 2; állami értékpapírok adás-vétele. Szabályozzam a forgalomban lévő pénz mennyiségét. Eszköz: kincstárjegy (rövid lejáratú) Mo-on legfontosabb szabályozó eszköz.*************************************

(Pénz: központi bankkal szembeni követelés, az MNB-ben lévő pénz – a „semmiből” teremt hitelt)*******************************

Jó szabályozó eszköz, működik Mo-on. 3; Mo-n nem jelentős. Vállalkozó: 100Ft. Üzleti bank: diszkontláb:10%, 95Ft. Központi bank:rediszkontláb, általában kisebb. Rdl=8%, 96-ért veszi meg. Rdl:8% növeli: lecsökkenti az üzleti bank hasznát pénztömeg növekedése lassúl, diszkontláb nő, kevesebb pénz áramlik a forgalomba. Alapkamatok meghatározása: valójában egy betétkamat emelkedése általános hitelkamatláb emelkedést von maga után. 7,75%-os emelkedő tendenciájú Mo-on. 4;Bank finanszíroz bankot. MNB finanszírozza a kereskedelmi bankot. Magasabb, mint az alapkamat. Repo ügyletek: Van aktív és passzív. Értékpapírokon alapuló hitelügylet. Aktív:MNB hitelt nyújt az üzleti banknak, értékpapírt ad el neki, majd az üzleti bank visszavásárolja. Passzív: betételhelyezés. Üzleti banknak pénze van – értékpapírt vesz MNB-től, de ezt az MNB egy határidős ügylet keretében visszavásárolja.

 

11;A bankrendszer, bankügyletek.A bankrendszer típusai: Noha szinte minden pénzügyi szerkezete felmutat egyedi sajátosságokat, alapvetően német illetve angolszász típusú pénzügyi struktúráról beszélhetünk. A magyar bankrendszer: Az egyszintű bankrendszerek szorosan kötődnek a hagyományos, erősen centralizált tervgazdaság modelljéhez. Ezek az adott területen kizárólagos jogosítványokkal rendelkező bankból állnak, egy adott bankügylet esetén a gazdasági szereplők csak egy, számukra kijelölt pénzintézethez fordulhatnak. Ebben a rendszerben a pénz- és hitelfolyamatok közvetlenül szabályozhatók, megfelelően a tervgazdaság alapvető célkitűzéseinek. A II. VH-t követően Mo-on is sokáig egyszintű bankrendszer működött, míg a 80-as évek elején az alábbi egységeket foglalta magában: Magyar Nemzeti Bank, Állami Fejlesztési Bank, OTP, valamint a takarékszövetkezetek, Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Lényeges változás 1987. jan. 1-jén következett be a kétszintű bankrendszer megteremtésével. Ettől az időponttól elvált egymástól a központi bank feladatköre, amit az MNB töltött be, megkezdték működésüket az 1. kereskedelmi bankok. A jegybank függetlenségét jogszabály szerint az 1991. évi IV. tv. 1992. jan. 1-től garantálta, így a végső lépést a kétszintű bankrendszer kialakításában ez az időpont jelentette. 1987. jan. 1-jén a következő kereskedelmi bankok jöttek létre: Magyar Hitelbank Rt, Országos Ker-i és Hitelbank Rt, BP Bank Rt, Magyar Külkereskedelmi Bank Rt, Általános Értékforgalmi Bank Rt. A legnagyobb részvényes minden esetben az állam volt, a többi részvényt vállalatok és szövetkezetek jegyezték. A kétszintű bankrendszer kialakításakor a vállalatok szabadon válaszhatták meg, hogy melyik kereskedelmi bankban helyezik el betétjeiket és hova nyújtják be hiteligényeiket, később már szabadon választhatták meg számlavezető bankjukat. 1989. jan. 1-től megszűnt a vállalatok és a háztartások bankügyeit mereven szétválasztó határ, a kereskedelmi bankok és a bankszerűen működő pénzintézetek mind lakossági, mind pedig vállalati banktranzakciók folytatására engedélyt kaptak. Bankügyletek: Aktív bankügylet:A bank eszközeit érintő ügylet, ide sorolható például a hitelezés, a faktorálás, a forfetírozás, a lízing vagy a garanciavállalás. Aktív bankügyletek esetében a bank pénzeszközt helyez ki és ezért követelése keletkezik. Az aktív ügylet eredménye a mérleg eszköz oldalát (aktíva oldalát) mindenképpen befolyásolja, vagy növeli annak nagyságát vagy az eszközök összetételét változtatja meg, vagyis készpénzből hitel lesz. Az aktív bankügyleteket megismerhetjük, ha végigtekintünk egy kereskedelmi bank mérlegének eszközoldalán. A bankok esetében a legnagyobb mérlegtétel a követelések.Az aktív bankműveletek között tárgyaljuk a lízinget is. A lízing nem a többi követeléshez hasonló módon szerepel a mérlegben. A lizingdíjat, mint a bank követelését nem szerepeltetjük, viszont a lízingelt vagyontárgyak, mivel a bank tulajdonában vannak, a befektetett eszközök között találhatók. Passzív bankügylet: A bank forrásait érintő ügylet, idetartozik a betétgyűjtés, bankközi forrásfelvétel, vagy az értékpapír-eladás. Passzív bankügyletek esetében a bank pénzeszközöket kap és ezért kötelezettsége keletkezik. A passzív bankügylet eredménye a mérleg passzíva oldalát mindenképpen befolyásolja, vagy a mérleg forrásoldalának nagyságát, vagy az összetételét változtatja meg . A passzív bankügyletek fajtáit a kereskedelmi bank mérlegének forrásoldaláról olvashatjuk le. A passzív bankügyleteket két fő csoportra oszthatjuk a bank aktivitása szempontjából. Passzív módon szerez forrást a bank, ha a forráselhelyezést az ügyfél (másik fél) kezdeményezi. Ez a helyzet a betétek esetében. Aktív módon szerez forrást a bank, ha a forrásgyűjtést a bank kezdeményezi. Hitelt vesz fel a központi banktól, vagy más pénzintézettől. A központi banktól felvett hiteleket refinanszírozási hiteleknek nevezzük .A refinanszírozási hitelek általában olyan speciális hitelkonstrukciókhoz tartoznak, melyek feltételei a piaci hitelfeltételeknél kedvezőbbek. A hitelek segítségével a politika a gazdaság egyes területeit preferálja. Kötődhetnek a privatizációhoz, kisvállalkozások fejlesztéséhez stb. A bankok úgy nyújthatják a piaci hitelfeltételeknél kedvezőbb kamatozással és hosszabb lejárattal ezeket a hiteleket, hogy erre refinanszírozási forrást kapnak egy állami szervezettől. A bank, fiókhálózata révén, gyakorlatilag ezt az állami forrást közvetíti ki, általában úgy, hogy az ügyfél fizetőképességének kockázatát ő viseli. Kedvezményes hiteleken kívül más Jegybanki források is elérhetőek. A Jegybank a bankok likviditási problémáinak fedezetére is adhat likviditási hitelt. A Jegybankon kívül más külföldi és belföldi bankoktól is lehet hitelt felvenni. A hazai hitelintézetek külföldi anyabankjai is adhatnak hitelt. Semleges bankügylet: A semleges bankműveleteket mérleg alatti tételeknek is szokták nevezni, azért, mivel sem a mérleg eszköz, sem a mérleg forrás oldalán nem jelennek meg. A semleges bankműveletekre igen nehéz pontos, körülhatárolható definíciót adni, mivel rendkívül szerteágazó tevékenységekről van szó. Egyszerűbb onnan közelíteni a kérdést, hogy mi nem semleges bankművelet. Azon bankműveleteket tekinthetjük semleges bankműveleteknek, amelyek kívül esnek a hagyományos pénzközvetítésen, azaz a hitelnyújtáson és a betétgyűjtésen. Azaz minden olyan bankművelet semleges, ami nem tartozik az  aktív illetve a passzív bankműveletek közé.

 

12. Pügyi rendszer és a pügyi piac fő jellemzői:Pügyi rendszer:a pénzmozgások és pénzkapcsolatok összessége.A makrogazd főszereplőji között(háztartás,vállalat)zajlanak a pénzkapcsolatok.Állam, külföld.Pénzmozgások technikai oldalról:a mai pénz hitelnyújtással keletkezett(1 vállalat hitelt kér 1 keresk banktól).A pénz lebonyolítja a forgalmat.A hitelvisszafizetés eszközévé válik a pénz->megsemmisül.Bizonyos mennyiségű pénzt megtakarítanak, a megtakarítás is előbb-utóbb felhasználódik. Megtakarítás:az el nem fogyasztott jövedelem.S=Y-C.A megtakar a jövedelem és a fogyasztás függvénye.Fogyasztás: C(Y)=Cnull +c kalap*Y. A növekvő jöved-ből kevesebbet fogyasztunk(Keynes).A fogyasztási határhajlandóság csökkenő tendenciájú.Ha csökken a fogy határhajlandóság,akkor nő a megtakarítási határhajl.A háztartás általában megtakarít,másik hitelt vesz fel.A htartás általában nettó megtakarító,azaz többet takarít meg,mint a hitelállomány.A vállalat számára az a fölösleges pénz,amit nem ruház be.A vállalat általában nem nettó megtakarító,hanem bruttó.Az állam ktgvetés amelyik deficites folytathat beruházást,lehet megtakarító,(kiadási tételeiben szerepel a beruházás).Az állam bevételeinek egy részét kiadásokra fordítja,másik részét megtakarítja.Ha nő az állami kiadás,csökken az állami megtakarítás,és fordítva. Ha csökken az adó, nő a beruházás,csökken a nemzeti megtakarítás,de ha az adó nő,beruházás csökken,a nemzeti megtakarítás nő.Az adócsökkentéssel nem mindig jár együtt az állami kiadások csökkentése.HA a bank hitelt nyjt egy személynek, tőkeallokáció történt. Egy közvetítővel együtt, az közvetett tőkeallokáció.Közvetítő pozitívumai:

kockázatvállalás,bank koncentrálja a megtakarításokat,információkat ad,ezek a megttakarítások rövid futamidejűek(a hiteligénybevevők a hosszabb távot szeretik), a bank a rövid futamidőket alakítja hosszabbra.Közvetlen finanszírozás(közvetlen tőkeallokáció).Úgy is tudok finanszírozni 1 céget,h én kilépek ebből,de a forrás mégis megmarad cégnél.Ma a meghatározó forma:a közvetlen tőkeallokáció(dezintermediáció).A közvetett tőkeállomány háttérbe kerül.A közvetlen pedig előtérbe.Pénzügyi piac:a megtakarításokat a pügyi piacon alakulnak át vmilyen formává.A pügyi piac kínálati eszköze:-pénz(hazai pénz,amit elsődlegesen a bankok kínálnak,hiteleszközöket a ker bankok).-valuta(a külföldi országok törvényes fizetőeszköze).-deviza(egy számlaügylet=1 valutában lévő tartozás v követelés).-értékpapírok. A külföldi pénz elsődleges kínáűlói az exportőrök,keresői az importőrök.Pénzkereslet:makroökonómia:tranzakciós,óvatossági,spekulációs.Mankiw:"Legyen pénz csak a készpénz+a látra szóló betét"

(=folyószámla)M=C+D.A pénz világában van 1 alapja a pénzforgalomnak=monetáris bázis.Pénzkereslet:alatt az egyes gazd-i szerepolőknek azt az igényét értjük,h vagyonunk egy meghatározott hányadát pénzformában tartsuk.1.tranzakciós:az áruforg lebonyolítása a jövedelem függvénye.2.óvatossági:otthoni pénztartás(v folyószámla)->

befektetés.Akkor szokásos az óvatossági pénzkeresletet használni, amikor a kamatláb alacsony.Az óvatossági pénzkereslet a kamatláb monoton csökkenő függvénye. 3.Spekulációs pénzker:értékpapírok iránti kereslet,a kamatláb monoton csökkenő fgvénye.A pénzügyben a tranzakciós pénzkereslethez és a pénz tartására van szükség=spekulációs pénzkereslettel.Minél kisebb a pénztartás költsége,annál nagyobb a tranzakciós pénzkereslet.Tobin:a pénztartás portfólió elmélete:a jövedelem tartása különböző formában-ha nőnek a hozadékok,akkor a jöv csökken,de ha nőnek a hozadékok,a jövedelem nő.A várható infláció is nagy szerepet játszik.A pénzkereslet függ:

várható inflációtól,várható kamatlábtól.A pügyi piac:pénzpiac(1 évnél rövidebb lejáratú ügyletek)tőkepiac(1 évnél hosszabb lejáratú ügyletek)A pügyi piac intézényei:monetáris (pénzteremtéssel összefüggő intézmények),nem monetáris(nem teremtenek pénzt,pl tőzsde,biztosítók)A pénz és tőkepiac lehet :zárt(ide nem léphet be bárki,aki belépett az kilpéhet),nyílt(ide bárki beléphet és innen bárki kiléphet).A pénzkínálat:A pénz mennyisége rendre akkor változik meg,ha a nemzeti bankok (állam,htartás,vállakozások) és a monetáris szektor(jegybank,keresk bankok) között pénzmozgással járó tranzakciók bonyolódnak.A nem banki szervezetek közötti pénzügyi tranzakciók sem pénzteremtéssel,sem sem pénzmegsemmisüléssel nem járnak,csupán a már meglévő eloszlása változik meg.A jegybank egyedül képes a jegybankpénz teremtésére.A kereskedelmi bankok betétszámláin megjelenő keresk-i banki pénzt teremtik.Pénzügyi politika:Pügyi döntést hozhat:-1 htartás,ezek alsószintű pügyi döntések.-1 vállalat(fizessen-e osztalékot, bocsásson-e ki kötvényt?)=alsószintű.-1 pénzintézet=alsószintű.-országgyűlés:felsőszintű,pl 1szintű bankrdszer legyen 2szintű.- kormány,beruházások,ktgvetés számadatai.-pügyminiszter:előrejeszti az SZJA új táblázatát.-központi bank:az állam nevében értékpapírt bocsájt ki.-PSZÁF:betiltja bizonyos értékpapírok forgalmazását.A felsőszintű pügyi döntések =pügyi politika.:a pénzmozgásokkal és pénzkapcsolatokkal összefüggő felsőszintű pügyi döntések összessége.A megvalósításnak van 1 intézményrdszere.A pügy politikát alrdszerekre osztjuk:1-monetáris politika,2-devizapolitika.e kettő:a Központi Bank haásköre,3.-ktgvetési politika, ez a pügyminisztérium hatásköre.

 

 

13. A ktgvetésipolitika.A központi ktgvetés:=államhztartás politika. Az állam 1 pügyi terve.Mérlegszerűen beállítja a bevételeket és a kiadásokat.Újraosztja a gazd-ban megtermel jövedelmeket.Elemei:adó,vám,illeték,járulék,büntetés. Eszköz:törvények,kormány v mininszteri rendeletek.Elvek a bevételi oldalon:-progresszív:kb 200 évvel ezelőtt,közteherviselés elve,ne legyen olyan társadalmi réteg,amely mentesül az adófizetés alól.-jövedelmekhez alakított bevétel:el kell dönteni ,h ki fizet többet, az akinek több a jövedelme.-igénybevételi elv:aki állami nyugdíjat akar,állami, iskolába járatja gyerekeit,járuljon hozzá.Elvek kiadási oldalon:

-állampolgárság,-rászorultság(ezt nagyon nehéz megállapítani). Milyen szerepe legyen a ktgvetési politikának? (közgazdaságtanban)Fiskális politika megalkotója Kynes.A piac kénytelen biztosítani a gazdasági egyensúlyt, a piac önmagában nem képes biztosítani.Infrastruktúra a legalkalmasabb eszköz,h termeljenek,de a piacon a kínálat ne nőjön.Konjunktúra:több profit,több munkabér,nagyobb adók, és fordítva= dekonjunktúra.Fiskális politika működtetése a kp-i feladat.Milton Friedman támogatja a nézetet,szerinte szabályozni a monetáris politikán keresztül kell. (mindenki más pénzét költi,gyógyszert a TB fizeti, állam taníttatja gyerekeket,nem a szülő,nyugdíj,hogyan ígéri meg az állam 20-30 évvel előre,h gondoskodni fog rólunk.)Alacsony adók,ott kell hagyni a jövedelmet a tulajdonosoknál(a bevételi és kiadási oldal is drasztikusan csökken.).Ma mind a 2 iskola létezik.Keynes kicsit baloldali,az állam gondoskodó.Friedman-jobboldali konzervatív.Mekkora legyen a ktgvetés?dönteni kell.Kis ktgvetés kis adó,nagy ktgvetés nagy adó.Magyarországon:Államhztartásnak 4 alrendszere van:

I. központi ktgvetés:(ktgvetési politika)csak 1 része az államhztartásnak.magának a ktgvetésnek 1 része.Bevételek:1.gazdasági szervezetek befizetései.2.fogyasztáshoz kapcsolt adók.(áfa,jövedéki adó),3. lakossági befizetések(szja,illeték.)4.kponti ktgvetési szervek befizetési(honvédség,rendőrség)5.EU források.Egyéb bevételek,pénzintézetek külön adói.Kiadások:1.gazd-i szervezetek támogatása,2.fogyasztói ártámogatás(gyógyszer,közlekedés).3.felhalmozási kiadások,beruházások,melyben az állam közreműködik.4. többi alrdszer támogatása.(tb,nyugdíj),5.Kponti ktgvetési szervek kiadásai.6.Egyéb kiadások.

7.adósságszolgálat.Korábban felvett hitelek és kamataik törlesztése.Az összes bevételből és összes kiadásból mérleget vonunk.=ktgvetési mérleg.Deficit:hiány,szufficit:többlet.Ha kiveszem az adósságszolgálatot ,akkor lehet szufficities,ilyen a magyar ktgvetés.2féle tervezési metodika:1-bevételeket tekintem adottnak,és ehhez igazítom a kiadást. Ez a konzervatív.2-elfogadjuk a kiadásokat,és ehhez próbálunk bevételeket szerezni.

II. önkormányzati ktgvetés.Kap az államtól is,normatívát kap.PL:ált isk,bizonyos összeget kap v az adó 1 része az önkormányzatnál marad.PL súlyadó.Helyi adók is avannak.Ezek jogszabályban meghatározottak,önkorm dönti el,h él-e vele,van saját vagyona,működtethet pl Kft-t,ha bérbead,v elad.Hitelt vehet fel,értékpapírt bocsájthat ki.Biztosítja az infrastruktúrát,helyi közlekedést,állami feladatot lát el.

III. Társadalom biztosítás és nyugdíj finanszírozása:nem a közp-i ktgvetés finanszírozza,hanem saját rndszere van.TB egészségügy,ez a legtámogatottabb rdszer,munkavállalók és munkaadók járulékai.Ez nem elégséges.Folyófinanszírozás van:fizetem a járulékot,de az én járulékomból a mai nyugdíjasokat finanszírozzák.MIninmálbér rdszer csapdája.Más országokban a folyó fizetés helyett az összegeket befizetik,ezen szervezeteknek vagyona van.Intézményi befektetők,kockázat van,az állam szabályozza.A legóvatosabb befektetők,rengeteget elemzik a kockázatot.Nehezen mozdulnak,de akkor óriási vagyont fektetnek be.

IV.Elkülönített pénzalapok:az állam 1 konkrét feladatra, amit megnevez,pl sportalap,ide forrást rendel,amit csak itt lehet elkölteni.Környvéd-i alap,Idegenforg-i alap,Műszaki v kutatás fejlesztési alap.

Konvergencia-program:államadósság:< GDP 60%-a.Ktgvetés hiánya:<3%.2008-ig az államadósság nő.

14.A devizapolitika,és a fizetési mérleg: A devizapolitika mint a pénzügyi politika egyik összetevõje (a monetáris illetve a költségvetési politika mellett) kapcsolatot teremt a belsõ és a külsõ pénzügyi rendszer között. A fejlett gazdaságok pénzügyi rendszere jobban ki van téve a külsõ pénzügyi rendszer hatásainak, melyet figyelembe kell venni a devizaügyletek terén tett megkötések (fejletlenebb gazdaság) illetve engedmények (fejlettebb gazdaság), az árfolyampolitika terén. A fizetési mérleg A fizetési mérleg könyvelési nyilvántartás, mely tartalmazza egy ország más országokkal lebonyolított - nemzetközi kereskedelmi ügyleteinek - valamint tõkemozgással kapcsolatos mûveleteinek alakulását. Magyarország 1982 óta (tagsága óta) IMF-rendszerû fizetési mérleget készít, melynek szerkezete megfelel a Nemzetközi Valutaalap alapelveinek, makrogazdasági adatokra épül, magyar forintban és USD-ben havonta összegzik. A fizetési mérleg tételeinek fõ csoportjai: - a "látható" árumozgásból és a "láthatatlan" szolgáltatásokból álló folyó tételek (folyó fizetési mérleg) - tõkemozgási tételek (tõkeforgalmi mérleg): a tõkeforgalmat és a monetáris mûveleteket tartalmazza. Kifejezi, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlegének aktívumát - vagyis ha a devizabevételek meghaladják a devizakiadásokat - milyen célokra használták fel, illetve a passzívumot milyen források finanszírozták. Ez a mérlegrész a folyó fizetési mérleg tükörmérlege: a két mérlegrész együttes egyenlege mindig nullát mutat, mivel minden folyó mûvelethez kapcsolódik egy vele ellenkezõ elõjelû tõkemozgási mûvelet. Elõbbiek miatt ezért amikor a fizetési mérleg egyenlegérõl beszélünk, meg kell határoznunk, hogy a mérlegen belül melyik részmérlegrõl van szó, azaz hol húzunk "vonalat" az egyes tételek között. Így beszélhetünk "vonal feletti" és "vonal alatti" részrõl.(Vonalat húzni többnyire a látható és a láthatatlan folyó tételek, illetve a folyó és a tõkeforgalmi rész között szokás.) A tõkeforgalmi mérleg további részei: - tõkemûveletek(tõkeszámlák) - monetáris mûveletek (tartalékváltozást eredményeznek) A tõkeforgalmi mérlegen belül kiemelendõk a tartalékok. Tartalékoknak tekinthetõk azok az eszközök, amelyek a jegybank rendelkezésére állnak fizetési kötelezettségek teljesítésére és a nemzeti valuta árfolyamának szabályozására. A jegybanki tartalékoknak intervenciós szerepük betöltéséhez likvideknek kell lenniük. A tartalékok összetevõi: - konvertibilis devizatartalékok - a jegybanknak az IMF-fel szemben fennálló, feltétel nélüli, azonnal lehívható hiteligénybevételi jogosultsága - monetáris arany - SDR - egyéb - tartalék jellegû - követelések - az IMF-fel szemben fennálló, feltételeshiteligénybevételi lehetõség Hazánk devizatartalékai ma 10-12 milliárd dollárra tehetõk. Ennek azonban csak jelentéktelen hányada készpénz, vagyis deviza (idegen valuta). Döntõ része külföldi befektetés: állampapír, pénzbetét, illetve folyószámlán lévõ pénz. A befektetések nagyobb része amerikai, német állampapírokban testesül meg - ezeknek kedvezõbb a hozamuk a látraszóló bankbetéteknél, ugyanakkor olyan nagy a piacuk, hogy bármikor eladhatóak Mivel a devizatartalék nagy része külföldi hitelfelvétel - kötvénykibocsátás - útján jött létre, a tartaléknak jelentõs a kamatterhe, amit nem fedeznek teljes egészében e külföldi befektetések. Vagyis a devizatartalék fenntartásának ára van. A devizatartalék természeténél fogva arra való, hogy a folyó fizetési mérleg hiányát finanszírozza. Köztudott, hogy a gazdasági növekedéssel - az importigény emelkedése miatt - együtt jár a külsõ egyensúly romlása, mely a folyó fieztési mérleg deficitjében fejezõdik ki. Az ekkor fellépõ, átmeneti egyensúlyhiányt ekkor kielégítheti a devizatartalék, amíg a gazasági növekedésbõl fakadóan az egyensúly is javulni kezd. Ám, ha a növekedés mégsem - vagy nem a tervezett módon - indul meg, könnyen elillanhat ez a devizatartalék. Ilyen esetben elképzelhetõ, hogy a külföldi partnerek nem adnak új hiteleket a lejárók helyébe. Ekkor pedig a devizatartalékot nem a fizetési mérleg finanszírozására kell majd felhasználnunk, hanem arra, hogy a régi hiteleket kifizessük. DEVIZÁK: Mivel a készpénz szállítása és felhasználása a nemzetközi áruforgalomban - annak igen nagy pénzigénye miatt - nehézkes lenne, a nemzetközi elszámolások terén a deviza játszik fõ szerepet. A deviza tartalmilag külföldi pénznemre szóló, külföldön teljesítendõ követelés, formailag rövidlejáratú értékpapír, amely megtestesíti a rajta szereplõ kötelezettségeket. A deviza külföldi személlyel - többnyire jogi személlyel - szemben fennálló követelést jelent, amely nagyobbrészt bankszámlapénz formában használható fel, de szükség esetén készpénzre is cserélhetõ. A devizák birtoklása és forgalma a világ legtöbb országában az állam által létrehozott jogszabályok alapján történik, sõt az országok jelentõs részében devizával csak az állam rendelkezik. Deviza a külföldi pénznemben kiállított váltó, csekk, stb., valamint számlakövetelés. A devizák felhasználása igen széleskörû. A devizák teszik lehetõvé az áruk, szolgáltatások, jogok importját, a külföldre utazó turisták számára a valuták megvásárlását. A Magyar Nemzeti Bank a rendelkezésére álló devizamennyiség alapján teljesíti az importjoggal felruházott, szükséges forintfedezettel rendelkezõ vállalatok külföldi vásárlásai ellenértékének kiegyenlítésére vonatkozó megbízásait A külföldre utazók külföldi bankjegyekkel történõ ellátását szintén devizakövetelés teszi lehetõvé. Ebben az esetben a deviza felhasználása valutára való átváltással történik. Deviza keletkezhet: - áru, szolgáltatás vagy jog exportja útján. A külkereskedelmi tevékenység során az exportõr vállalatnak devizakövetelése keletkezik külföldi partnerével szemben, amely akkor válik - pl. import céljára - felhasználhatóvá, ha a deviza befolyt. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az eladó országban mûködõ pénzintézetek egyike kézhez veszi egy külföldi bank értesítését arról, hogy az meghatározott összeget jóváírt számára - hitelfelvétel révén. Egyes országok jegybankjai értékelik a devizákat és az eredményt hivatalos devizaárfolyam-jegyzésformájában közzéteszik. A devizaárfolyam-jegyzés a konvertibilis valutájú országokban többnyire független a devizakitermelési, illetve felhasználási szektortól (egyszintû árfolyamrendszer). Többszintû árfolyam alkalmazására - mint amilyen hazánkban volt korábban a kétszintû árfolyam, ahol az árfolyam megállapításának elve más a kereskedelmi és a nem kereskedelmi (turista-) forgalomban - általában ritkán kerül sor.

15.A tőzsde lényege,ügyletkötési módok a tőzsdén: Tőzsde: egy olyan különleges,szervezett piac,ahol meghatározott személyek,meghatározott időben, meghatározott helyen és meghat módon kötnek ügyletet. Koncentráltan nagy tömegben kíván árukat eladni,venni. (a nem monetáris ügyletek közé tartozik.)A tökéletes piacot próbálja utánozni.Feltételei:-van kereslete és kínálata (mögötte emberek,szervezett cégek állnak.) – sokan vannak a kínálati oldalon=aza egy piaci szereplő nem tudja kínálatával befolyásolni a piacot.- nagy létszámú, folyamatos,tömeges kereslet.- mind az eladónak, mind a vevőnek sok-sok információval kell rendelkeznie.-likvid legyen a piac,mindig legyen pénz. A tőzsdén sem eladók,sem vevők nem lehetünk=zárt piac.A szabályokból adódik az,h zártnak kell lennie a piacnak. A tőzsdén lehet adni-venni a következőket:-értékpapírok,-rászvények,-gabona,olajos magvak,-hús,-nyersolaj,-devizák, -nemesfémek.A tőzsdén csak tömegáru forgalmazható. A vevő szpontjából nem közömbös, h az áruk közül melyiket kapja.Ezek az áruk homogének, helyettesíthetők.PL.:a búza piacán helyettesítő termék a kukorica,az olaj helyettesíthető gázzal.(kőolaj=földgáz). Ügyletkötési módok a tőzsdén:1-nyílt:-kell 1 tőzsdepalota, csak tőzsdeteremben lehet ügyletet kötni és csak nyíltan->kikiáltásos módszer->a többiek tudomására hozom, egyszerűen elkiáltom magam,de a többiek is kiabáltak-> káosz,zűrzavar->rendcsinálás.Svájci módszer:középre áll 1 parancsnok,levezető,csak az ő közreműködésével lehet ügyletet kötni.Ő a speaker.->1 ügylet köthető meg egy pillanatban.Ha többen kiabálnak vissza,a speaker joga eldönteni,h ki volt gyorsabb,jogosult arra is,h felfüggessze a kereskedést,,bezárja a tőzsdét..Ott érdemes ilyen módszert alkalmazni,ahol nincsenek sokan.Mutogatós: ennek is kialakul a szabálya,h mit lehet mutogatni.Nincs általános mutogatási szabály.Pl.:ha kifelé fordítom a tenyerem->eladok,he befelé->veszek.A tőzsdék általában botokra oszlanak,így a hely megadja a lehetőséget, h ne kelljen elmutogatnom az árut.El lehet azt is mutogatni,h emnnyit->kötési egységeket határoz meg,pl 1 egység búza=20 t. A tőzsde az ár elmutogatására is kitalál 1 lehetőséget:küszöböket léptet be.A magyar tőzsdén nem lehet mutogatással ügyletet kötni.Könyvvel való ügyletkötés módszere:az ajtóhoz tettek 1 könyvet,abba bele lehetett írni a szándékot,aki akarja.Egyenrangú ügyletben a tőzsde ennek elsőbbséget ad.Ma a könyvvel való ügyletkötés számítógépes rendszerrel működik. 2. Csendes: ellenkezője a nyíltnak,-nem hozom a tudomására a többieknek,h miért vagyok ott.-brókert biznak meg.-jobber uazt a terméket adja és veszi is.A megbízott bróker odamegy 1 kereskedőhöz,és megkérdezi,h mennyiért mennyit ad.Ezt minden kereskedővel megteszi, a legjobb ajánlatot kiválasztja a bróker és azzal a kereskedővel köt ügyletet. 3. Szakaszos: valójában már nem működik.De Németországban még van néhol.A kereskedést jól elkülönített szakaszokra bontjuk,s minden szakasznak megvan a maga funkciója. Bécsi tőzsdén:sensale-ok:=hivatalos árfolyam megállapítása.Szakaszok:1.ki,miért van ott(ezeket a sensale begyűjti).2.hivatalos árfolyam megállapítása.3. összepároztatják mechanikusan az adás-vételeket.A sensale saját zsebére dolgozott(minél több adás-véte.). 4. Elektronikus:mostanában a legelterjedtebb.-nem kell tőzsdeterem,-a tőzsde 1 számítógépes rendszer.-a BÉT ilyen módon működik.-Az 1. elektronikus tőzsdék Közép és Dél-Amerikában voltakAz idő szerepe:az emberi koncentráció véges.-reggeltől délutánig lehet ügyletet kötni.

A tőzsdei ügylet az a szerződés,amelyet a tőzsdei kereskedő a tőzsdén-a tőzsdei szabályzat által lehetővé tett körben és módon- tőzsdei termékre vonatkozóan köt.A tőzsdei ügylet azonnali,határidős,és opciós ügylet,vmint ezek kombinációja lehet.

I. azonnali ügylet:ha az üzlet tárgyának tényleges átadására anélkül vállalnak kötelezettséget,h a teljesítés módját és idejét meghatározták volna.

II. határidős ügyletek:amennyiben a felek az ügyletben vállalt kötelezettségeiket a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik.A határidős ügylet teljesítése történhet az ügylet tárgyának tényleges átadásával,közraktári jeggyel történő teljesítéssel, illetőleg készpénzes elszámolással.Az elszámolásra vonatkozó szabályok a szerződés tárgyának tényleges átadásával történő teljesítését korlátozhatják v kizárhatják.

III. Opciós ügyletek:Vételi opció:ha a kötelezett tőzsdei termékre másnak vételi jogot enged,és a jogosult a vételi jog tárgyát egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja.

Eladási opciót ad el az,aki a jogosulttal szemben a tőzsdei termékre vételi kötelezettséget vállal,és így a jogosult,a tőzsdei terméket,egyoldalú nyilatkozattal eladhatja.Az opció a tőzsdei ügylet megkötésétől számítva legfeljebb öt évre köthető ki.

17.Kis magyar tőzsdetörténet,a BÉT termékei:   

-A magyar értékpapírpiac sajátosságai :sajátos a fejlett piacokhoz és a közép-kelet európai piacokhoz képest

Jelentős a külföldi befektetők aránya

Nagy állampapírpiac, kisebb részvénypiac, fejlett származékos piac

Érzékeny a külföldi piacok változására, nem magyarázható minden folyamat a belső fejleményekből

A részvénypiac nem reprezentatív

Kevés a likvid eszköz, az árak ingadozása viszonylag nagy

Kevés a tapasztalat, rövid az eltelt idő sok elemzési módszer alkalmazásához

-A Budapesti Értéktőzsde fejlődése

1853 Gabonacsarnok, 1864 Pesti Áru és Értéktőzsde

A régió legjelentősebb tőzsdéjévé vált

1980-as évek önkormányzati kötvénypiac, másodlagos forgalmazás

1990 Budapesti Értéktőzsde alakulása

Első években magán részvény társaságok

Állampapírok megjelenése

Privatizálás

Határidős és opciós piacok

Árak alakulása-külföldi hatások és belső helyzet eredménye

BUX 1991 1000 pont 2005 20000 pont fölött

-A Budapesti Értéktőzsde tagjai

Részvénytársaság, korábban sui generis szervezet

Részvényesek és tagság elválthat egymástól

A kereskedésben nem vesznek részt közvetlenül a befektetők

Tőzsdetagok képviselik az ügyfeleket

Szekciótagság

Mára többnyire bankok illetve azok leányvállalatai

Univerzális és kizárólagos tevékenységű intézmények szerepének változása 

-Értékpapírok a Budapesti Értéktőzsdén

Részvények

„A” (21 db) és „B” (22 db)kategóriás részvények

Állampapírok-államkötvények és diszkont kincstárjegyek

Vállalati kötvények

Zárt végű befektetési jegyek

Kárpótlási jegy

-A tőzsdei bevezetési és forgalomban tartási szabályok I.

Céljai: átláthatóság, kereskedés feltételeinek biztosítása

A feltáró jellegű (disclosure) és a minőség elvű (merit) szabályozás

Értékpapírokra vonatkozó szabályok: törvényeknek megfelelő kibocsátás, forgalomképesség, PSZÁF engedély a nyilvános forgalomba hozatalról, megfelelő címlet szerkezet

-A tőzsdei bevezetési és forgalomban tartási szabályok II.

Kibocsátókra vonatkozó szabályok:kibocsátó kérelmezi a bevezetést, információ nyújtási kötelezettség teljesítése, tőzsdei kivezetésről minősített többségi döntés, részvények átalakításának költségei

Olyan kibocsátó értékpapírja nem kerülhet tőzsdére, amely ellen az elmúlt években felszámolási eljárást indítottak

A kibocsátó közleményeit a tőzsde hivatalos lapjában is megjelenteti

Rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség

Az egyes értékpapír típusok sajátos szabályai

-Származtatott tőzsdei termékek

A származtatott termékeket a tőzsde és az elszámolóház hozza létre a piaci igényeknek megfelelően

Határidős termékek (deviza, részvény és index és kamat ügyletek)

Opciók (index, részvény és deviza)

Áruügyletek (mezőgazdasági termékek)

Világbank csoport.Több nemzetközi pénzügyi intézményből álló szervezet, amelynek fő feladata a kevésbé fejlett országok gazdasági növekedésének elősegítése. Ehhez hitelezői, konzultációs, valamint a nemzetközi tőkeáramlást elősegítő feladatokat lát el. IBRD - Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
International Bank for Reconstruction and Development

Tagjai az IMF-tagországok, amelyek részvényeket jegyeznek, így részesednek az alaptőkéből.

Feladatai-Újjáépítés -Magántőke-befektetések támogatása -Gazdasági növekedés elősegítése -Nemzetközi kereskedelem ösztönzése -Kölcsönök összehangolása-Beruházások finanszírozása -Szerkezet-átalakítás A kölcsönök típusai-Beruházási kölcsön: célja a közvetlen finanszírozás -Szerkezet-átalakítási hitel -Átfogó szerkezet-átalakítási hitel a fizetési mérlegre -Átfogó szerkezet-átalakítási hitel valamely szektorra. IDA - Nemzetközi Fejlesztési Társulás
International Development Association:Feladata a legszegényebb országok fejlődésének elősegítése kedvező feltételű hitelek nyújtásával. Főbb területek: mezőgazdaság, közlekedés, oktatás .MIGA - Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség
Multilateral Investment Guarantee Agency:Garanciavállalással és technikai segítségnyújtásával biztosítja a nemzetközi befektetőket a politikai és gazdasági kockázatokkal szemben. ICSID - Beruházási Viták Rendezésének Központja,International Centre for Settlements of Investment Disputes Vitás ügyek esetén közreműködik a kérdések rendezésében. IFC - Nemzetközi Pénzügyi Társaság
International Finance Corporation.Szakosított, jogilag különálló pénzintézet, amely nemzetközi fejlesztési ügynökségként működik. Tevékenysége:-Magánvállalkozások támogatása, finanszírozása, tőkeösszekapcsolás -Készenléti hitelek nyújtása-Beruházásszervezés -Kölcsönszindikátus-szervezés -Garanciavállalás -Szakmai, technikai segítségnyújtás .

 

AZ IMF: a gazdaságpolitika alakításán, a makroszintű egyensúly kialakításán és megőrzésén fáradozik, addig a Világbank a gazdasági növekedés beindítását tűzte ki célul. A legjelentősebb eltérés, hogy a Világbank nem általános gazdaságpolitikát, hanem konkrét programokat finanszíroz, melyek egyéb ipari, szolgáltatási ágakhoz kapcsolódnak. Létrejöttéről szintén az 1944-es Bretton Woodsi konferencián döntöttek. Most nézzük a Világbank-csoporthoz tartozó öt intézmény feladatait, céljait!

A Világbank (IBRD – Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank), az ENSZ szakosított intézménye 1946-ban kezdte meg működését. Célja az újjáépítés elősegítése, a magántőke befektetéseinek előmozdítása, a nemzetközi kereskedelem fejlesztése, a különféle kölcsönök összehangolása és a külföldi beruházások hatásainak figyelemmel kísérése.Tagjává válhat minden olyan ország, amely tagja az IMF-nek, és elfogadja a Világbank Alapokmányában foglaltakat. A bank szolgáltatása csak akkor vehető igénybe, ha a tervezett létesítmény finanszírozására más eszközök nem állnak rendelkezésre, és a megvalósítandó tervnek alapvető gazdasági jelentőségűnek kell lennie. A hitel igénybevételéhez kormánygaranciára van szükség. A Világbank a beruházások azon hányadát finanszírozza, amelynek beszerzése adott országban nem lehetséges és a többi tagországtól meghatározott beszerzési eljárások mellett tudja megszerezni. A Világbank által nyújtott hitelek lehetnek beruházási kölcsönök (nagyméretű beruházások megvalósításakor; a bank közvetlenül a beruházó részére biztosítja), ágazati szerkezet-átalakítási hitelek (a jövedelmezőbb gazdálkodás elérése érdekében; pontosan látszik, hogy a nehézséget valamely ágazat nem megfelelő működése okozza), vagy átfogó szerkezet-átalakításra nyújtott hitelek (célja a nemzetgazdaság szerkezeti változtatásainak támogatása).

A Világbank sajátos hitelfolyósítási mechanizmussal dolgozik, mert a hitelt mindig utólag, a ténylegesen megvalósított feladatok arányában bocsátja az adós rendelkezésére. Kölcsöneinek lejárata országcsoportok szerint tizenöt-húsz év, a türelmi idő (addig nem kell elkezdeni törleszteni) három-öt év. Sőt, nemcsak kölcsönt, hanem segítséget is ad a fejlődő országok számára a fejlesztések tervezéséhez, megvalósításához és a folyamatos tevékenység megszervezéséhez.

Az IFC (Nemzetközi Pénzügyi Társaság) 1956-ban elsőként alakult meg a Világbank fiókintézetei közül. Alapvető feladatának tekinti a fejlődő országokba irányuló magántőke ösztönzését. A tagság előfeltétele, hogy az adott ország a Világbank tagja legyen. Önálló szervezetként működik, de igénybeveszi a Világbank adminisztratív és egyéb szolgáltatásait. Kiemelkedő jelentőségű közvetítő szerepet játszik a fejlődő országokban a külföldi befektetők és a hazai fejlesztési célok összehangolásában.

Az IFC hitelei hosszú lejáratra szólnak, kamatai a pénz- és tőkepiaci feltételeknek megfelelőek. A fejlődő országokban a magánszektor támogatása mellett az állami szektor részére is nyújt segítséget. Rendszerint a kezdeményező lépéseket teszi meg, és a beruházásokban csak harmadik félként vesz részt. Kölcsönei kiegészítő jellegűek.

A Világbank 1960-tól működő leányintézménye az IDA (Nemzetközi Fejlesztési Társaság), amely önálló jogi személy, de saját apparátusa nincs. A szükséges feladatokat a Világbank munkatársai végzik. Tagja csak az lehet, aki a Világbanknak tagja. Célja a nemzetközi tőkepiaci feltételektől eltérő, rendkívül előnyös hitelnyújtás, gyakorlatilag a legszegényebb fejlődő országok pénzügyi támogatásának megvalósítása. A lejárati időt negyven évben maximalizálja és ehhez tíz év türelmi idő lehetőségét adja.

A szervezet tevékenysége főként a mezőgazdasági, közlekedési, oktatási ágazatokat részesíti előnyben. Az IDA – mint segélyezési jellegű kölcsönöket nyújtó intézmény – a tőkepiacon kölcsönöket nem vehet igénybe. Abban az esetben nem finanszíroz adott országot, ha az magánforrásokból megfelelő feltételekkel kölcsönhöz juthat, vagy a Világbank kölcsöneihez hozzáférhet.

A Világbank az ICSID-t (Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja) 1965-ben hozta létre, működése 1966-ban kezdődött. Célja, hogy a szerződő államok, illetve azok állampolgárai között kialakult vitákat egyeztetéssel, vagy döntőbírósági eljárással rendezze. Ez egy önkéntes fórum, amely a nemzetközi befektetéseket gátló viták, kockázatok elhárítását próbálja megvalósítani. A szervezet a koncessziós, a létesítményi, a vegyesvállalati, szolgáltatásnyújtási, nyereségmegosztási, valamint know-how és a technológia transzfer vitákkal foglalkozik.

A MIGA (Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség) a Világbank legfiatalabb leányintézete, amely 1985-ben alakult és 1988-ban kezdett működni. A politikai és gazdaságpolitikai kockázatok ellen nyújt védelmet a külföldi befektetőknek. Emellett a fejlődő országokban megvalósítandó beruházások biztosítására is garanciát vállal és technikai segítséget nyújt a beruházások előkészítésében és megvalósításában.

A MIGA kettős feladatkört lát el, részben biztosítási, védelmi ügynökség, részben a beruházások ösztönzője, segítője a fejlődő országokban. Tevékenységét az előbbiek mellett az értékpapír-jellegű kölcsönökre és a közvetlen beruházásokra egyaránt kiterjeszti.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vezetés, ahogy mások látják: Vezetés – asszociációs rendszerben; Emberi kapcsolatok rendszere; Változó megjelenési formája van; Üzleti világ multikulturális. USA – motiváló vezetés. Németország – szervezés. A németeknek sose voltak nyelvi és motivációs problémái. Ott inkább a természeti környezettel kellett küzdeni. Franciaország – osztálykapcsolat. Inkább a „dicsőséges osztály kiváltsága a vezetés, mely tagjait tudatosan erre neveli, szocializálja. Benelux országok – méltányos megegyezés. Az ott élők inkább kereskedők voltak, és tudták, hogy a tartós üzleti kapcsolathoz elengedhetetlen a „méltányo megegyezés”. Az eladó és a vevő egyenlősége egy tárgyalás eredményeként alakult ki. Ez a méltányosság kihatott a társadalmi kapcsolatokra is. Nagymértékű tolerancia jellemző. Oroszország – irányítás. Sok aktivitás felülről, kevés alulról. Minden nagy modernizációs hullám a hatalom csúcsairól indult (Nagy Péter, Katalin, Lenin). Vietnam – kor. Vietnámban mindenki úgy gondolja, hogy minél idősebb egy ember (férfi), annál nagyobb tapasztalatokkal rendelkezik és egyértelmű, hogy a vezetést az idős emberek tudják a legjobban gyakorolni. Kína – család. A kínaiaknál fontos volt, hogy szűkösség, éhínség, természeti katasztrófák idején megszerezze a család a túléléshez szükséges dolgokat. A családfőnek nagy szerepe volt ebben, és a családfő vezető szerepét erősítette. Japán – kollektív gondolkodás. Magyarország – vegyes a kép. Hazánkban szinte mindegyik modell jelen van. A felsorolt régiókból ideáramlott tőke hozta azt a tulajdonosi tudatot, ami alapján működtetni kívánják azt. Determinánsok: vezető – beosztott kapcsolat. A vezetés, mint befolyásolás egy képzeletbeli skála mentén ábrázolható. Ebben az egyik oldalon az együttműködő, a másikon az autokrata vezetési stílus jelenik meg. Kooperáció: kölcsönös előnyök alapján egymást segítve, támogatva dolgozunk. Ellenállás nélkül. Alternatívák felkínálása: választani lehet. Minél több a lehetőség, annál nagyobb a szabadság. Ajánlás: már csak egy lehetőséget takar, de még fennáll ennek a módosítási lehetősége. Meggyőzés: már csak egy területre korlátozódik. Unszolás, Tanács, Utasítás, Büntetés: ezek az alternatívák. Saját élettapasztalata alapján már mindenki találkozott ezek, vagy hasonló ráhatások különböző variációival, és mindig pontosan tudta, hogy mennyire ajánlatos a végrehajtás. Tevékenység eredménye: büntetésßà Jutalmazás: fontos eszköztára a vezetésnek. Ha ezek hiányoznak a vezetői eszköztárból, csak a könyörgés marad, ami a szervezetben szánalmat kelt, és nem kívánatos. Ennek a két eszköznek a gyakorlásával a vezető hozzájárul a fegyelem fenntartásához. A jutalom tudata növelheti a feladatokkal történő azonosulást. A büntetés kikényszerítheti a cselekvést. Személyiségfüggő kérdésről van szó. Fontos a vezető személye. A jutalmazás és a büntetés beleépült a vezetésbe. Az is számít, hogy a vezető rendelkezik-e ezen kívül mással. A magas presztízsű vezetők lehetőségei természetesen sokkal szélesebbek, mint azoké, akik csupán pozíciójukra építhetnek, mert ők személyre szabott, informális eszköztárból is gazdálkodnak. Személyészlelés: szimpatikus ßàunszimpatikus: befolyásolja, hogy, hogy fordulunk a másik ember felé. A személyészlelés mélyen beépül személyiségünkbe. Megtanuljuk tárainkat ruházatuk, mozgásuk, kommunikációjuk révén csoportosítani, ez minden csoporthoz más és más szerepkészletet rendelünk hozzá. Előfeltevés személyre: passzívßàegyüttműködő. Az előfelvetések része a jóról és a rosszról kialakított felfogásunk, mely révén bekategorizáljuk munkatársainkat. Meglátásaink alapján az egyik csoporttal együtt tudunk működni, míg a másikat, a passzívat utasítani fogjuk. Az együttműködő csoportnál a jutalmazás lehetőségét tartjuk fenn, a passzívnál a büntetés a nem cselekvés eredménye. Környezet: megengedőßàkorlátos: van közeg, ahol szabadon, korlátok nélkül viselkedünk (otthon, családunkban), és van olyan, ahol visszafogottak vagyunk (felvételi elbeszélgetésen). A környezetészlelés egy tanult folyamat. A környezetben kulturális-kommunikációs jelei alapján teszünk különbséget munkahely és munkahely között. Minél több helyen fordulunk meg, annál több lesz a tapasztalatunk. Beállítódás: feladat orientált ßà humán orientált. A feladatorientáltak hajlamosabbak a kemény eszközök használatára, mert személyiségészlelésükben hajlamosabbak negatívabb megítélésre, mint a humán emberképpel rendelkezők. Feladat nehézség: egyszer ßàösszetett. Csoport: ellenséges ßà támogató. Ha egy csoport ellenséges, akkor alig van esély az együttműködésre, míg a jól működő csoportban a meglévő kölcsönös szolidaritás, támogatás észrevétlenül megjelenik az együttműködésben is. Az ember kapcsolatban van másokkal, tudomásul kell vennie, hogy léte másoktól is függ, és alkalmazkodnia kell környezetéhez. Az ember sokféleképpen éli csoportlétét. Az egyik helyen vezető, míg máshol beosztott, lehet középpontban, de lehet periférián is. A modern szervezetekben a vezető-beosztott szerepek felcserélődhetnek. Vezető-beosztott viszony: rossz ßàjó. Érettség: éretlen ßà érett. A két végső érték között folyamatos a skála. A személyiség érettsége sajátos problémahelyzetet teremthet. Az éretlen személyiség állandó felügyeletre, segítségre szorul, mert képtelen önállóságra, nem látja át a problémákat, nem tud célokat állítani, illetve ezeket kitartóan követni. Az érett személyiség ezzel szemben elvárja, hogy felnőttként kezeljék, saját hatáskörében önálló legyen, munkája az önmegvalósítást is szolgálja, és nem csak képes, de szeret önállóan tevékenykedni. Tetteiért vállalja is a felelőséget. Azonosulás: alacsony ßà magas. Szocializáltság: alacsony ßà magas. A szervezet kulturális szintje nagyban befolyásolja azt, hogy milyen lesz az a vezetési kultúra, amely a szervezetben, munkacsoportokban kialakul. Alacsony szocializációs szint, általában alacsony munkakultúrával párosul, ahol nincs szükség széles intellektuális tevékenységre. Az egyszerű munka egyszerűsíti a vezetési akciókat. A magasan szocializált munkaerő árnyaltabb, sokszínűbb kommunikációs, konfliktuskezelési kultúrával rendelkezik, ezért befolyásolásuk, megnyerésük nagyobb felkészültséget igényel a vezetőktől is. Vezető elfogadottsága: alacsony ßà magas. Minél magasabb egy vezető elfogadottsága, annál szélesebb és nagyobb befolyásolási lehetőséget biztosít számára. Az elfogadottsági emberi oldala a státusz, amely az emberekben kialakult véleményeket foglalja össze. A magas státuszhoz nagy elismertség tartozik, ami jelentősen növeli az adott személy másokra gyakorolt hatását. A státusz kisugárzás áthatja az egyén környezetét, felnéznek hordozójára és akár példaként követik is. Az ilyen típusú elfogadottságú személy akkor is hat a környezetére, ha nincs jelen. Az alacsony elfogadottságú vezetőt ez nem támogatja. Megkapja a formális tiszteletet, de utasításai, intézkedései sokszor nem érik el a kellő hatékonyságot, ezért nincs más választása, mint keménykedni, ami tovább ront a helyzetén. Önelfogadás: alacsony ßà magas. Akinek magas az önelfogadottsága, általában jobban elfogad másokat is. Az a belső harmónia, ami az énképet kialakítja, segíti mások azonosításában, elfogadásában. Az alacsony önelfogadású személyiségek belső harmóniája alacsony szintű, ezért sok dologban bizonytalanok. Ez a bizonytalanságérzet hatással van a munkájukra, másokhoz való viszonyukra, lelki harmóniájukra, stabilitásukra. Ez egy határ alatt személyiségzavarhoz, betegséghez vezet. A magas önelfogadással rendelkező személy nagyképűvé, kezelhetetlenné válik. Szervezeti szabályozottság: alacsony ßà magas. Sajátos környezetet teremt. A jól szabályzott szervezetben mindenki pontosan ismeri az azonosulás következményeit, az elvárt magatartásmintát, legyenek azok írottak, vagy szervezeti kultúra révén a szokásjog részei. A jól szabályzott szervezetben ismertek a telesítmény-elvárások, az ezekhez kapcsolódó elismerés, és a vezetőknek nem kell nap mint nap szabályokat alkotnia. Egyén regulációja: alacsony ßà magas. Az egény regulációja, szabályozottsága, önfegyelme rendkívül fontos kérdés. Az alacsony regulációval rendelkezők képtelenek alkalmazkodni a szervezeti követelményekhez. Állandó konfluktishelyzetbe keverednek a határidők, a minőségi követelmények, a vezetői elvárások területén. Az önfegyelem az együttélés, együttműködés feltétele. Erre épül a megbízhatóság is.

 

 

A vezetéstudomány kialakulása, főbb gondolatai és rendszerei: A vezetés kialakulása: Közösen végzett munkát össze kell hangolni; aki a leghozzáértőbb; megjelenik a vezetés; vezetői munka – az eredményesség forrása. A vezetés fogalma: „Vezetni annyit jelent, mint tervezni, szervezni, közvetlenül irányítani, koordinálni és ellenőrizni.”; A vezetés szerep.; A vezetés emberek befolyásolása meghatározott célok érdekében. A vezetés célja: A rendelkezésre álló erőforrások (anyagi-technikai-személyi) hatékony felhasználása.; Megelőző tevékenység folytatása, amely a lehető legkorábban érzékeli a problémákat, az ellent-mondásokat, és küszöböli ki azokat.; Törekvés arra, hogy a szervezet a legkisebb veszteséggel teljesítse feladatait; Megteremti a szervezet és környezeti közötti összhangot, illetve alkalmazkodik az új elvárásokhoz. A vezetés alkotó jellege: Döntésekben jelenik meg; sémák helyett kreativitás; a vezető hasznosítja mások tudását; nem az új eszme kitalálása, hanem mások megelőzése. A vezetési iskolák: klasszikus, emberi viszonyok, integrációs törekvések. A vezetéstudomány kialakulása: Hagyományos vezetés / nem tudomány: évezredes gyakorlat (Kína, Egyiptom, egyházak); Tudományos vezetés előtti időszak: 1886. Henry R. Towne a problémafelvető: „ A vezetés éppoly érdemes területe a tudományos vizsgálódásnak, mint a mérnökség.”; Tudományos vezetés: Frederick W. Taylor 1856-1915. Taylor munkássága: Mérnök ember, kísérletezik; időtanulmányokat végez; eszköze: stopper, mérőszalag, mérleg. Taylor egyik első feladata a 75 nyersvasszállító munkás munkamódszerének javítása volt. Mindegyik munkásnak fel kellett emelnie egy tömböt, fel kellett vinnie egy fa pallón, majd fel kellett raknia egy lapos vasúti kocsira. Taylor napokon át tanulmányozta a rakodókat, és arra az eredményre jutott, hogy megfelelő, kevésbé fárasztó módszerekkel egy első osztályú munkás 47-48 tonnát tud naponta megmozgatni – ez az addigi átlagnak kb. négyszerese volt. Szabványosította a tömbök súlyát. Adminisztratív vezetés: Henri Fayol 1841-1925. A felső szinten, az igazgató szemével. Taylor operatív szinten. A vállalatokban kivitelezett tevékenységek: Műszaki tevékenységek (termelés, megmunkálás, feldolgozás); Kereskedelmi tevékenységek (beszerzés, értékesítés, csereaktusok); Pénzügyi tevékenységek (tőkeszerzés és tőkegyarapítás); Biztonsági tevékenységek (javak és személyek védelme); Számviteli tevékenységek (leltározás, mérlegkészítés, költségszámítás, statisztika); vezetési tevékenységek (tervezés, szervezés, közvetlen irányítás, koordinálás, ellenőrzés). A tevékenységekhez: speciális felkészültség; szakmai kapacitás; ismeretanyag; képességek, készségek. Alapvető tulajdonságok: Fizikai tulajdonságok: egészség, életerő, ügyesség. Szellemi kvalitások: megértési és tanulási készség, ítélőképesség, intellektuális frissesség és hajlékonyság. Erkölcsi tulajdonságok: energikusság, határozottság, felelősségvállalás, kezdeményezőkészség, odaadás, tapintat, tekintély. Általános kulturáltság: egyéb vonások, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban valamely funkció gyakorlásával. Speciális ismeretek: kizárólag az egyes funkciók (műszaki, kereskedelmi, pénzügyi stb.) ellátásához szükséges ismeretek. Gyakorlat: a vállalati gyakorlatból nyert tapasztalatok és a belőlük leszűrt tanulságok. Fayoli vezetési elvek: 1. Munkamegosztás: A munkát a specializáció érdekében meg kell osztani. 2. Tekintély – felelősség: A hatalomnak egyenlő mértékűnek kell lennie a vele járó felelősséggel. 3. Fegyelem: A fegyelem elengedhetetlen az engedelmesség, a szorgalom, az erély és a tisztelet kialakítása szempontjából. 4. Az egyszemélyi vezetés: Minden beosztottnak csak egy felettese legyen, akinek jelenteni köteles. 5. Az irányítás egységessége: Az egy cél érdekében végzett összes tevékenységnek egy vezető irányításával, egy terv alapján kell folynia. 6. A részérdek alárendelése az általános érdekeknek: Az egyén, vagy egy csoport érdekeinek soha nem szabad a vállalat, mint egész érdekei elé kerülnie. 7. A dolgozók bérezése: A munkáért kapott ellenszolgáltatásnak fair-nek kell lennie. 8. Centralizáció: A centralizáció-decentralizációnak az adott vállalat-ra nézve megfelelő mértéke az arányok kérdése. 9. Hierarchia: A vállalat legmagasabb pontjától a legalacsonyab-bikig végig kell húzódnia a hatalom világos vonalának. 10. Rend: „Legyen helye mindennek, és minden legyen a helyén.”. 11. Méltányosság: Az alkalmazottakat kedvesen és igazságosan kell kezelni. 12. A munkaerő állomány stabilitás: A minimumra kell csökkenteni a munkaerő-vándorlást annak érdekében, hogy biztosítsuk a célok sikeres megvalósítását. 13. Kezdeményezés: Meg kell adni a beosztottaknak a szabadságot ahhoz, hogy terveket szüljenek és hajtsanak végre annak érdekében, hogy kifejlesszék teljes potenciáljukat. 14. A dolgozók egysége: A harmónia és az erő erős vállalatot épít. Max Weber bürokrácia ideálja: Taylor és Fayol főleg a vezetés gyakorlati problémáira összpontosított, Max Weber (1864-1920) egy alapvető kérdéssel foglalkozott, nevezetesen azzal, hogy milyen a vállalatok szerkezete és ideális működésének módja. Weber bürokráciájának jellemzői: A szót deskriptív (leíró) és nem kritikus értelemben alkalmazta. A bürokráciát az eddig kifejlesztett legmodernebb és leghatékonyabb szervezési módszernek tartja. Alapmodellje inkább hipotetikus, mint valóságos. A bürokrácia egy olyan ideál volt, amely a valóságban nem létezett. Bürokráciája a „legális” hatalmon alapszik szembeállítva a „hagyományokkal” vagy „karizmával”. A legális hatalom szabályokból és ellenőrző lépésekből ered. A vezetők arra kapják a hatalmat, hogy értelmezzék ezeket a szabályokat, és érvényt szerezzenek nekik. Az ember nem egy személynek tartozik engedelmességgel, hanem a hivatalnak. A hatékony szervezés kultúrától független. Minden vállalat, bármilyen kultúrában is legyen, valamilyen mértékig bürokratikus. Weber ideális bürokráciájának jellemzői: 1. Munkamegosztás: A munkát úgy osztjuk fel, hogy a hatalom és a felelősség világosan meghatározott. 2. Hatalmi hierarchia: A hivatalokat vagy pozíciókat hatalmi hierarchiába szervezik. 3. Formális kiválasztás: Minden egyes alkalmazottat a formális vizsgákon, oktatáson vagy továbbképzésen tanúsított képességei szerint választják ki. 4. Karrier orientáció: A vezetők nem egységeik tulajdonosai, hanem szakemberek. Fix fizetésért dolgoznak és adott szakterületükön belül „karriert” futnak be. 5. Formális szabályok és ellenőrzés: Minden egyes alkalmazottra formális szabályok vonatkoznak. 6. Személytelenség: A szabályok és az ellenőrzés személytelen és azokat minden esetre egységesen alkalmazzák. A bürokrácia hátrányai: A szabályok és az ellenőrző rendszerek saját magukért válhatnak fontossá. A szabályoknak és ellenőrző rendszereknek való extrém elköteleződés olyan helyzetekhez vezethet, amelyekben vakon ismétlik a múltbeli döntéseket anélkül, hogy észrevennék vagy meggondolnák a körülmények változását. Az általános célok helyett rész célokra terhelheti a hangsúlyt. Miután megalkották a szabályokat a munkások közönyössé válnak, tudják, hogy mi az a minimum, amit teljesíteniük kell anélkül, hogy biztonságuk veszélyben forogna. Az emberi viszonyok tana: Elton Mayo: 20-as években kutatja; ösztönzés; munkaköri megelégedettség; munkakörülmények. Módszerei természettudományosak. A megvilágítási kísérletek (1924-1927): A kísérletek eredeti célja annak vizsgálata volt, hogy milyen kapcsolat van a munkaterület és mun-kások teljesítménye között. Azt feltételezték, hogy a megvilágítás növekedésével a teljesítmény is emelkedni fog. A kísérlet egy pontján a fényerős-séget a természetes holdvilág erősségének megfe-lelően állították be (0.006 footcandle/gyertyaláb/), és a teljesítmény ennek ellenére emelkedett. Alapvető változások: Megjelenik az önellenőrzés; összetartó csoport alakul ki; magasabb lett a morális színvonal; a pénzen kívül más is motivál; fontosak az egyéni attitűdök; informális csoport alakul ki; fontos a közvetlen irányítás. Modern vezetés /integráló jelleg/: 1. Rendszer szemlélet; 2. Kontingencia elmélet. A vezetéstudomány intenzív fejlődésnek indul: Mérnöki alapon; pszichológia, szociálpszichológia; számítástechnika. A vezetés szervezeti formái: A struktúra: a szervezet felépítése; alrendszerek kapcsolata; összetett rendszer. meghatározza: alaptevékenység, munkamegosztás. A struktúrára épül: szociális rendszer, informális kapcsolatok. Jellegzetes struktúrák: lineáris; Törzskari; Funkcionális; Mátrix; Team. Lineáris struktúra: Előnyei: Egyértelműek a hatáskörök, határozott az akaratképzés lehetősége, pontos működésre képes. Hátrányai: összefonódnak a feladatok, sokoldalú vezetőkre van szükség; merev, bürokratikus az ügyrend; mély tagoltságnál lassú a reagáló képessége; nehéz a stílusváltás. A törzskari struktúra jellemzői: A megnövekedett feladatok végrehajtására segítőket szerveznek, a döntés és a felelősség továbbra is a vezetőé marad, a törzs tagjainak nincs joga önállóan intézkedni. Előnyei: a szakmai és vezetési feladatok különválnak; minden szervezeti egységnél azonos, magas színvonalú szakmai irányítás van; a munka egységes elvek és követelmények alapján folyik; a parancsnok mentesül egy sor feladat alól; a szervezet fő problémáira irányíthatja a figyelmét. Hátrányai: ha a törzs mint kidolgozó végzi a felügyeletet önmagát is védi,önálló hatalmat hoz létre, ő maga játssza el a parancsnoki szerepet,erősen befolyásolhatja a hatalmi, a szervezeti kommunikációs viszonyokat, ellentétbe kerülhet a vonalbeli szervekkel. A funkcionális szervezet jellemzői: Állandóan növekvő követelmények keltik életre. A törzsekben az alaprendeltetést segítő szakmák jelennek meg (gl; hk; fe; tü…). A törzsek mellett más szakmai követelményeket jelenítenek meg (környezet-védelem, balesetvédelem, mérésügyi felelős). Magas színvonalú szakmai munkára van lehetőség. Előnyei: magas színvonalú a funkcionális feladatmegoldás,nő a szervezet alkalmazkodási képessége,jól elkülöníthető a szervezeti alaptevékenység és a funkcionális vezetés,a funkcionális követelmények mindenhol egyértelműek. Hátrányai: többszörös irányítási ráhatás alakul ki,a funkciógazda szemével „minden funkció” az alapfunkciók elé kerülhet,a konfliktus a vezetőt terheli, nagy a funkció-felelősök hajlandósága, hogy a parancsnok mellé „rendeljék” magukat,megjelennek a funkcionális „hatalmi” tényezők. A parancsnok feladatai bővülnek és emiatt megnő leterheltsége,„kettős” információs rendszer jön létre, amit nehéz ellenőrizni,a stílusváltást a funkcionális szervek nehezítik. A mátrix szervezet jellemzői: A hatékonyság kerül előtérbe; párhuzamos szervezeti képességek összehangolása, felszámolása; a funkcionális és szakmai feladatok igényessége. A hatékonyság kerül előtérbe; párhuzamos szervezeti képességek összehangolása, felszámolása; a funkcionális és szakmai feladatok igényessége. A team szervezet jellemzői: Munkacsoportot ideiglenes jelleggel hoznak létre speciális problémák megoldására. Előnyei: gyorsan old meg egyedi feladatokat; kibontakoztatja az egyéni alkotóképességet; a decentralizálás nagyobb életképességet eredményez. Hátrányai: lazítja a formális szervezet működését;a szervezet sokszor szembehelyezkedik a team-ek javaslataival;a team tagoknak sokszor saját feladataikat is el kell látniuk, ami formálissá teheti a team munkát;a team tagokat sokszor csak a kidolgozás felelőssége terheli, ezért nem biztos, hogy szervezeti lehetőségek és feltételek alapján keresik a megoldást. A strukturális problémák: A struktúra koncentrál mindent. Bonyolult egymásra hatások. Formális – informális. Látható – láthatatlan. Bonyolult okság. Érzékelhetően nem elég konzekvens a feladat-, felelősség- és hatáskörök érvényesítése. Intézményesül a felelősség át- és elhárításának a rendszere. A feladat - felelősség - hatáskör összhangja általában a hatáskör elvonásával sérül. Akadozik a formális jelentési kötelezettségek rendje. A „valóság” rovására előtérbe kerül az „elvárt”. Romlik a kommunikáció hatékonysága. Erőteljes az informális információs rendszer működése. Tartóssá válik az információ hiány. Gyengül a szervezeti ellenőrzés hatékonysága. A feladatoknak megfelelően az erők és eszközök átcsoportosítása folyik. Megjelenik a hatalmi pozíciókért folyó harc, a feladat el- és áthárításának, az erőforrások feletti rendelkezésnek az érdekében. A szervezeti célok rovására csoport és egyéni célok kerülnek előtérbe. Irreálisan megnő a hierarchikus szintek közötti távolság. Állandósul a szervezetben a hiány. Hiányosan működik a motiváció és alacsony a morális színvonal. Jelentős a döntések inkonzisztenciája, ez növeli a szervezeti konfliktusokat. A források elosztása történhet egyéni vagy csoportcélok érdekében. A munkaerő átcsoportosul azokra a feladatokra, amelyek a vezetők döntéseinek megfelelően megfogalmazódnak. Forrásszegény időszakban a racionális vezetői reakció a centralizálás. A formális struktúrák mellet hatékonyan funkcionálnak az informálisak. A döntési hatásköröket magasabb szintről korlátozzák változatlan felelősség elosztás mellett. Az új feladatokat nem a szervezeti képességek fejlesztésével akarják elvégezni, hanem az állomány állandó mozgatásával. A szervezeti szerepek átalakulnak.

Szervezeti célok és problémamegoldás: A szervezeti célok ellentmondásosakA SZERVEZETI CÉLOK EGYMÁSRA ÉPÜLÉSE FONTOS SZERVEZETI KÖVETELMÉNY. Szervezeti célokàbeosztásba helyezésig. A célok egymásnak alárendeltek, a részcélokhoz résztevékenységek; Csúcson: általános cél. Végrehajtásnál konkrét. Szervezeti cél: emberi tevékenységben; szerepekben. A szervezeti célok kialakítása: A célokat emberek csinálják (érdek, szükséglet, tapasztalat, hasznosság, erkölcsi felfogás). Nincs szoros egymásra épülés. Cél alakításhoz: erőforrás kell; hatalom kell; együttműködés kell. A célokat emberek érik el, ezért valamit akarnak. Az egyéneknek preferenciái vannak: Egyeztetnek; koalícióra lépnek; eltérítik a döntést. Az egyéni célt: hivatalossá teszik. Aki nem szerepel: valamiért visszavonul; halaszt; koalícióra készül; vár a sorára. A célokat stabilizálja: A felvétel; az előléptetés; az elbocsátás; a költségvetés; a kötelezettség vállalások; a precedensek; az előírások; a tervek; a vezetők elfogadottsága:presztízse; hatalma / b folyása; kapcsolata. Célok és döntéshozatal: A szerepekben van: tetszőleges tevékenység. a tetszőleges – lehetőség önállóságra– a döntési szabadság mértéke– a szituáció befolyásolja– korlátozott racionalitás. A célok változása: koalíciók; külső nyomás; egyéni törekvések; környezeti hatások; belső hatékonyság; innovációs hajlam; fejlődés. Probléma felismerés és feladatmegoldás: Probléma az, amit problémának tartunk. A jelenlegi helyzete: megnőtt a változások intenzitása; 90-es évek sajátossága az állandó átalakulás; változik a társadalom, a szövetségi rendszer; nő a nyilvánosság; átalakítási kényszer; kontraszelekciós folyamat; problémák orvoslása / vezető váltás. A probléma felismerés az alkalmazkodás feltétele: vezetői előrelátás; helyzetértékelés; probléma érzékenység; korlátok; szubjektum. A környezeti problémák: Feladat: a beazonosítás, a rangsorolás. Mennyi idő szükséges az intézkedéseik és feladataik kidolgozásához? Melyik az a döntő tényező, amelyre a legnagyobb figyelmet kell fordítani? A szervezeten belül minden feltétel adott-e a problémamegoldáshoz? Hogyan teremtsék meg a végrehajtás leggazdaságosabb és leghatékonyabb feltételeit? Hogyan módosítsák a folyamatokat, ha időközben változások állnak be? Hol van az elviselhető kockázat határa? Milyen a felelősség-megosztás és az el-, áthárítás lehetősége? Hogyan biztosítsák az alkotó légkört? Hogy osszák el erőforrásaikat? A belső problémák: körülírva, eltorzítva, virágnyelven. Figyelni kell: a rendszeresen jelentkező problémákra; a közhangulat változásaira; az informális kapcsolatokra, a folyosói beszélgetésekre, a megjegyzésekre; a különböző fórumokon elhangzott véleményekre; a szervezeti folyamatok statisztikai mutatóinak változásaira; az érdekcsoportokra. Rendszeres problémafeltárás: belső szabályozás harmonizálása; rendszeres felülvizsgálat; rutin cselekvések. Problémamegoldás a bürokratikus szervezetekben. normatív alapon korlátozott racionalitás; formalizált /szabályzatok/; normák kényszerében; rendszeres jelentések; operatív szinten kevés szabadságfok. A szakmai meghatározottság: általános szakmai jogi; közigazgatási szakmai; vezetési; magatartási; meoldás –elvárás. A problémahelyzet: jól strukturált; rosszul strukturált. Tényleges helyzet. Elérhető helyzet. Elképzelt helyzet. A problémamegoldás korlátai: ismeret / szakértelem; gyakorlat / módszertan; jelentési rendszer; szabályozási rendszer; feladat, felelősség, hatáskör; konfliktusok mennyisége; szellemi divatok; egyéni hozzáállás; passzív hatalmi helyzet; vezetői igények; csoportgondolkodás. A paradigmatikus meghatározottság: Paradigma: nézőpont / parancsnok – közgazdász – pszichológus / gép – organizmus – agy – kultúra – politikai rendszer – pszichikus börtön – folyamat, átalakulás – uralom – hatalom. Klasszikus iskola: gép. Emberi viszonyok tana: pszichológia. A problémamegoldás lényege: közelebb kerülni a kívánatos helyzethez. 1. Minden szervezet csak azt a problémát oldja meg, amit sajátjának érez.2. A vezetők ellenére nem lehet érdembeli változást elérni.3. Az érintettek ellenére nem lehet stratégiai változásokat elérni. 4. Az alapszervezettség megteremtése, az átmeneti megoldások bevezetése a további fejlődés előfeltételeit teremti meg. 5. A szervezési, a képzési és a kollektívát alakító folyamatok összhangja teszi a szervezetet alkalmassá az önfejlesztésre. 6. A teljes vezetői hálózat aktív közreműködése felgyorsítja a szervezési folyamatot. 7. Szükség van csoportos alkotó technikákra. A problémamegoldás lépései: 1. A problémahelyzet beazonosítása. 2. A probléma lényegének a meghatározása, a tényleges és az ideális helyzet feltárása. 3. A tényleges és ideális állapot közötti elérhető (realizálható) helyzet meghatározása. 4. Az eljárásmódok számbavétele. 5. Döntés a módszerek közül. 6. Gyakorlati végrehajtás. A jól működő szervezetekben: Világos és egyértelmű a szervezet filozófiája (küldetése, alapvető értékei, legfontosabb céljai, teljesítménykritériumai). Kidolgozott a szervezet stratégiája (haladási iránya, orientációja, profilja-profilösszetétele). A szervezet működésének kialakítása a meghatározott célok elérését szolgálja (a folyamatok és alrendszerek kialakítása, az emberek munkája a célok elérésére szerveződik). A szervezeti formák igazodnak a funkciókhoz (a folyamatok az alrendszerek működéséhez), a feladat- és hatáskörök világosak és áttekinthetők. A döntések telepítésénél összhangba kerül az információ és a felelősség. A döntéseket azok hozzák, akik felelősek döntéseik következményeiért és ehhez a szükséges információ birtokába is kerülnek. Az egyének és szervezeti részlegek között együttműködést szolgáló kommunikáció működik. A szervezet tagjainak érdekük fűződik ahhoz, hogy hozzájáruljanak a szervezeti célok teljesítéséhez, sőt továbbfejlesztéséhez is. A szervezet és tagjai folyamatos, a gyakorlati tapasztalatokból is táplálkozó tanulásban vesznek részt.: célokat tényként kezeljük; szervezet célokat követ; hivatalos célok ismertek. A valóság más: eltakarják a szervezet működését; a célok sokrétűek; a célokat sokan formálják; a célokat emberek készítik. Célok típusai: nyilvánosan közzétett; teljesen közvetett/operatív. Operatív célok: a szervezet végtermékével, a működési móddal és a termékek jellemzőivel kapcsolatosak. A célok viszonya: célhierarchia (alapkiképzés : haladó, előremutató; konzerváló; egyéni, csoportos, részleges. A problémamegoldás: célkövetés: elsődleges a célok képzése és követése; állandó a célok egyeztetése, harmonizálása; a szervezettől távoli a célok felszámolása; célkövető a vezetői magatartás; egyértelműek a magatartás szabályai; mindenki ismeri a szervezettel való azonosulás követelményeit; határozott vezetési folyamatok; dinamikus a szervezet léte; egyértelmű elkötelezettség fogalmazódik meg a tagokkal szemben; ahol csökkennek az elvárások, ott romlik a szervezeti teljesítmény.

 

Egyenlegek: Br. ért. T, terv szer. Écs: K, értékhelyesb: TE= érékelési tart. KE

T 2 Anyagok

K 1 Tárgyi eszközök

T 8 Hiányzó, megsem. állom-ból kivez. Eszk. nyilv. Tart. Szer. Ért.

K 1 Tárgyi eszk. Terven felüli écs

T 1 tárgyi eszköz terven felüli écs

K 1 Tárgyi eszközök

T 1 tárgyi eszközök terv szerinti écs

K 1 tárgyi eszközök

T 4 értékelési tartalék

K 1 tárgyi eszk. Értékhelyesbítése)

T 3 Elsz betét, biztosítóval, mvállalóval szemb. Követelés

K 9 biztosító által visszaigazolt kártérítés, egyéb bev.

Egyéb bevétel (9) E – ha van kárt ellensúlyozó bevétel

Egyéb ráfordítás (8) E – a kár összege

Üzemi – üzleti tevékenység eredménye +/-

T 8. Társaságba bevitt vagyont. nyilvt. szer. ért.

K 1 Tárgyi eszközök (ingatlanok)

T 1 Tárgyi eszközök terv szerinti écs-je

K 8 Társaságba bevitt Vagyt. nyilvt. szer ért.

T 1 Tárgyi eszközök Terven felüli écs

K 8 Társaságba bevitt Vagyont. Nyilvtart. Szer. Ért.

T 4 értékelési tartalék

K 1 Te. értékhelyesbítése)

T 3 Részesedésekkel, ép-kal kapcs. Köv.

K 9 Társ-ba bevitt vagyont. létesítő okirat sz. ért.

T 3 adósok

K 4 fizetendő ÁFA

T 1 tartós részesedés

K 3 részesedésekkel, ép-kal kapcs.

Rendkívüli bevétel (9) E – a létesítő okirat szerinti érték

Rendkívüli ráfordítás (8) E – a könyv szerinti nettó érték

Rendkívüli eredmény +/-

T 8. térítés nélküli átadott Vagyont. Nyilvt. sz. ért.

K 1 Tárgyi eszközök (gépek, ber.)

T 1 Tárgyi eszközök (gépek, ber) terv szerinti écs

K 8 Térítés nél. átadott Vagyont. Nyilvt. sz ért.

T 1 Tárgyi eszk(gépek, ber.) Terven felüli écs

K 8 Térítés nélkül átadott Vagyont. Nyilvt. sz. ért.

T 4 Értékelési tartalék

K 1 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése)

T 8 Térítés nélk. Átadott vagyont.

K 4 Fizetendő ÁFA

T 3 Adósok

K 4 Fizetendő ÁFA

Rendkívüli bevétel – nincs

Rendkívüli ráfordítás (8) E –

Rendkívüli eredmény (csökkenés!)

T 8. Értékesített immat.jav.,tárgyieszk.nyilv.szer.ért.

K 1 Tárgyi eszközök(ingatlanok)

T 1 (ing.) Tárgyieszk. terv szerinti écs-je

K 8 Értékesített immat.jav.,tárgyieszk.nyilv.szer.ért.

T 1 (ing.) Tárgyieszk.Terven felüli écs-je

K 8 Értékesített immat.jav.,tárgyieszk.nyilv.szer.ért.

T 4 értékelési tartalék

K 1 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

T 3 vevőkövetelések (belföldi követelések)

K 9 Értékesített immat.jav.,tárgyieszk.nyilv.szer.ért.

T 3 vevőkövetelések (belföldi követelések)

K 4 fizetendő ÁFA

Egyéb bevétel (9) E

Egyéb ráfordítás (8) E – könyv szerinti nettó érték

Üzemi tevékenység eredménye +/-

Leírás alapja: terv szerinti / (leírási kulcs * eltelt év)

Bruttó érték: leírás alapja-maradvány ért.

Nettó érték: bruttó – terv szer. - terven felüli

Biztosító kártérítése: nettó érték – kár

Piaci érték kár esemény:

Terv szerinti: [(bruttó-maradvány)*balesetig teljesített] / tervezett teljesítmény

Értékvesztés elszámolása (piaci érték):

T8 Értékvesztés, terven felüli écs-je

K1 Tárgyi eszközök terven felüli écs-je

Kártérítés elszámolása:

T3 Elszámolási betét

K9 Biztosító által visszaig. Kártérítés

Javítási költség, számla szerint:

T5 Igénybevett szolgáltatások ktg-ei

K9 Belföldi szállítók

ÁFA elszámolása:

T4 Előzetesen felszámított ÁFA

K4 Belföldi szállítók

Degresszív, évek száma módszere:

Bruttó érték: (terv szerinti / 4+3+2)*10

Nettó érték: bruttó-terv szerinti

Kár:

Nettó= bek. érték - terv szerinti

Kár= nettó – hulladék

Nettó érték:

Bruttó * (1-%-os kulcs)^{év használatban}

Bruttó bér elsz.: T 5 bérköltésg; K 4 Jöv elsz szla

BSZ-re jutó bér: T 5 szem jell. egy kif.; K 4 Jöv elsz szla

Táppénz elsz: T 3 TB ell. kapcs. köv.; K 4 Jöv elsz szla

TB jár. (Br.+BSZ ut): T 5 bérjárulék; K 4 TB kötelezettség

Eü. Hozzáj. Elsz: T 5 bérjárulék; K 4 ktsgvet-i bef köt.

Munkaadói (B+BSZ): T 5 bérjárulék; K 4 költgsvet-i bef-i köt.

SZJA előleg elsz.: T 4 jöv. elsz. Szla; K 4 SZJA előleg

Nyj. + EB (B+BSZ): T 4 jöv. elsz. Szla; K 4 TB kötelezettség

Mvállalói: T 4 jöv. elsz. Szla; K 4 költs-i bef. köt.

Fizetési előleg: T 4 jöv. elsz. Szla; K 3 mvállal. szem. köv

Előleg: T 4 jöv. elsz, szla; K 3 mvállal. szemb. köv

Kártérítés idegen: T 4 jöv. elsz. Szla; K 4 továbbítandó levon

Saját kártérítés: T 4 jöv. elsz. Szla; K 3 dolg. szemb. követ.

Bírói letiltás: T 4 jöv. elsz. Szla; K 4 továbbítandó levon

Kp. Felvétel jóváír.: T 3 pénztár; K 3 átvez. Szla

(Nettó jövedelmet= Br + BSZ+TP-levonások)

Bérfizetés: T 4 jöv. elsz szla; K 3 pénztár

Családi p. kif.: T 3 TB ell. kapcs. köv.; K 3 pénztár

Fel nem vett bér: T 3 pénztár; K 4 fel nem vett jár.

Kp. Felvét terhelés: T 3 átvez. Szla; K 3 elsz. betét

Bírói let. Átut.: T 4 továbbít. levon.; K 3 elsz. betét

Kártérítés átut.: T 4 továbbít. levon.; K 3 elsz. betét

TB tart. Átut.: T 4 TB kötelez.; K 3 elsz. betét

Családi pótl. Átut.: T 4 TB ell. kapcs. köv.; K 3 elsz. betét

Madói-i jár. Átut.: T 4 költ-i befiz. köt.; K 3 elsz. betét

Mváll-i jár. Átut.: T 4 költ-i befiz. köt.; K 3 elsz. betét

EÜ-i hozz. Átut.: T 4 költ-i befiz. köt.; K 3 elsz. betét

SZJA előleg átut.: T 4 SZJA előleg; K 3 elsz. betét

Táppénz, csalip. átut.: T 3 elsz betét; K 3 TB-vel szemb. köv.

Előleg kiadása: T 3 előleg; K 3 pénztár

Előleg elsz.: T 3 pénztár; K 3 mváll. szemb. követ.

Tényleges elsz.: T 5 szem. jell. egy. kif.; K 3 pénztár

15,5 % nyugdíjjár. (bruttó bérből számolva)

4?% Eg. Bizt.

1,5 % munkaváll         

SZJA, kártér, gyerektart         

1950,- EHO.

29% TB járulék

11% eg. Bizt

3 % madói

1,5 % szakképzési

  

 

 

Áruk árrése KE: Eladási ár * átlagos árrés %

Áruk fogy. áron TE: eladási ár

Eladási áron: T 2 áruk fogy. Áron; K 2 áruk árrés

Számlázott áron: T 2 áruk árrés; K 4 szállítók

            *0,25

ÁFA: T 4 el. Felsz. ÁFA; K 4 szállítók

Eldási áron: T2 Áruk árrése; K2 Áruk fogy. áron

Számlázott áron: T4 Szállatók; K2 Áruk árrése

(1c összege)

ÁFA: T4 Szállítók; K4 Előzetesen felsz. ÁFA

N besz. Áron: T 4 szállítók; K 2 áruk árrés

(Bruttó össze / 1,25)

Eng. Áfa: T 4 szállítók; K 4 el.felsz. áfa

Bruttó – előző összeg (Bruttó össze / 1,25)

Bev. elszámolása: T 3 pénztár; K 9 érték. Árbev.

Áfa elsz: T 9 ért. Árbev.; K 4 fizetendő áfa

(előző összeg / 1,25)

Értékesítés: T 8 ELÁBÉ; K 2 áruk fogy-i áron

(első összeg)

Készletre jutó árrés: T 2 áruk árrés; K 8 ELÁBÉ

(Árrés %= áruk árrése KE / Áruk fogy. áron TE

Első összeg * árrés%-kal)

Fogy-i áron: T 8 hiány nyilv. Szer. Áron; K 2 áruk fogy. Áron

Hiányra jutó árrés: T 2 áruk árrés; K 8 hiány nyilv tart szer. Áron

Dolg-i kártér-i felelősség: T 3 mváll. Szemb. Köv.; K 9 egyéb bev     

2. Áruk fogy. áron ZE (TE) = készlet fogyasztói áron
-    2. Áruk árrése ZE (KE) = készletre jutó árrés
-    2. Áruk értékvesztése és visszaírása(KE)

= mérlegérték, az Áruk mérlegsora     

Realizált árrés:

9. Ért. Nettó árbev. E – 8. ELÁBÉ E

 

Beszerzési ár= fogyasztói ár – árrés

Árrés= Áruk árrés egyenleg / áruk fogyasztói áron egyenleg

Áruk elszám. áron E.: x-átlagos árrés%=beszer ár

Áruk árkülönbözete E.: Áruk elsz.á.E - beszer ár

N érték (száll, rakodás is):

T 2 áruk besz. Áron; K 2 Áruk árkülönbözete

ÁFA: T 4 el. Felsz. Áfa; K 4 száll

Engedmény:

T 4 száll; K 2 áruk besz. Áron

(Bruttó össze / 1,25)

ÁFA: T 4 száll; K 4 el. Felsz. Áfa

Bruttó – előző összeg (Bruttó össze / 1,25)

Áruk elsz. Áron TE

Áruk árkülönbözete KE

Készletcsökk. Átlagáron:

T 8 ELÁBÉ; K 2 áruk besz, áron

(Értékesített összeg)

Kimenő szla szer. N:

T 3 vevők; K 9 belf. Érték. Árbev.

(első összeg)

Áfa:

T 3 vevők; K 4 fizetendő áfa

(első összeg / 1,25)

Hiány: T 8 hiány nyilv. Sz. Ért; K 2 Áruk besz. Áron

Többlet: T 2 áruk besz. Áron; K 9 különf. Egy. Bev

Étékveszt. Év végi: T 8 értékveszt. terven f. écs; K 2 áruk értékveszt. és visszaírása

Visszaírás: T 2 áruk értékv. És vissz; K 9 visszaírt ért. Terven fel. Écs.

2 áruk beszerzési áron

2 áruk árkülönbözete

  

 

 

T 3 forgatási célú hitelviszonyt megtest. Ép

K 3 elsz. Betét

[100db*10000Ft/db*0,95(árf.)] –

[100db * 10000Ft/db * 0,15(kamatláb) * május1-júl1ig]

T 9 Egyéb kapott járó kamatok

K 3 elsz. Betét

[100 * 10 000 * 0,15 (kamatláb)* 2(hónap)] / 12

Értékesítés:

T 3 elsz. betét 

K 3 értékpapír elsz. Szla

Értékesített kötvények db * 10000Ft/db * új %-os árfolyam

T 3 értékpapír elsz. szla

K 3 Forg. C. hitelvisz. Megtest. Ép

Kötv. vásárlás első összege / 2

Vagy

(Kötv. vásárlás első összege/10db)*ért.köt.db

T 3 értékp. Elsz. szla

K 9 egyéb kapott kamat

[Ért.kötv.db * 10000db * régi kamatláb * 2hónap napjai (90)] / 360

T 3 értékp. Elsz. szla

K 9 pü-i műv. Egyéb bevétele

T8 Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

K3 Értékpapír elszámolási számla

3.értékpapír elsz.számla Egyenlege

T 3 elsz. betét

K 9 egyéb kapott és járó kamatok

[Értékesített értp. db * 10000db * régi kamatláb (%)] / hónap (2)

T 3 Bevételek Aktív időbeli elhat.

K 9 egyéb kapott kamat

[Ért.értékp. db * * 10000db * régi kamatláb (%) * hónap (2)] / 12

2 hónap telt el az utolsó kamatfizetés óta!

Következő évben:

T3. Forgatási célú, hitel-viszonyt megtestesítő értékpapírok

K4. Nyitómérleg

Értékesítés második összege

T3. Bevételek aktív időbeli elhatárolása

K4. Nyitómérleg

Év végi összeg

T9. Egyéb kapott (járó) kamatok, kamatjellegű bevételek

K3. Bevételek aktív időbeli elhatárolása

Év végi összeg

Kötvények lejártak:

T3. Elszámolási betét

K9. Egyéb kapott (járó) kamatok, kamatjellegű bevételek

Kamatfizetés összege

Beváltás:

T3. Elszámolási betét

K3. Értékpapír elszámolási számla

Értékesített értp. * 10000

T3. Értékpapír elszámolási számla

K3. Forgatási célú, hitel-viszonyt megtestesítő értékpapírok

T3. Értékpapír elszámolási számla

K9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

3. Értékpapír elszámolás számla most K egyenlege, kötvények lejárta összeg

  

 

Január 1-én a befejezetlen termelés visszavezetése:

T5Saját termelésű készletek állományváltozása

K2 "A" befejezetlen temelés

Anyagfelhasználás:

T5. Anyagköltség

K2. Anyagok

Hulladékanyag raktárravétele:

T2 Anyagok

K5. Anyagköltség

Bérköltség:

T5 Bérköltség

K4 Jövedelemelszámolás

TB járulék, egészségügyi hozzájárulás, munkaadói járulék elszámolása:

T5 Bérjárulékok

K4 TB köt. és Költségvetési befiz. köt.

Értékcsökkenési leírás elszámolása:

T5 Értékcsökkenési leírás

K1 Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése

Igénybe vett szolgáltatások költségei, számla szerint:

T5 Igénybe vett szolgáltatások költségei

K4 Belföldi szállítók

Bérleti díj ÁFA elszámolása:

T4 Előzetesen felszámított ÁFA

K4 Belföldi szállítók

Egyéb szolgáltatások költségei, bankértesítés szerint:

T5 Egyéb szolgáltatások költségei

K3 Elszámolási betét

Elkészült termékek raktárra vétele, közvetlen önköltségen:

T2 "A" késztermékek

K5 Saját termelésű készletek állományváltozása

a, Értékesítés, kimenő számla szerint:

T3 Belföldi vevők

K9 Belföldi értékesítés árbevétele

b, ÁFA elszámolása, kimenő számla szerint:

T3 Belföldi vevők

K4 Fizetendő ÁFA

c, Értékesítés miatti készletcsökkenés elszámolása, közvetlen önköltségen:

T5 Saját termelésű készletek állományváltozása

K2 "A" késztermékek

a, Engedmény az eladási árból:

T9 Értékesítés nettó árbevétele

K3 Belföldi vevők

              0,2

T4 Fizetendő ÁFA

K3 Belföldi vevők

A befejezetlen termelés záró állományá-nak nyilvántartásba vétele dec. 31-én:

T2 "A" befejezetlen termelés

K5 Saját termelésű készletek állományváltozása

Átvettük a kész terméket: (Anyagktsg.+Bérktg+járulékok)

T1 Beruházások

K5 Saját előállítású eszközök aktivált értéke

Anyag ktg       

+ Bér ktg

+Bérjárulék

­­­Időszak ösz ktg

Közvetlen ktg.

Záró:

Befejezetlen nyitó termelés

+ Időszak közvetlen ktg

Záró fejezetlen termelés

Költségek átvezetése a ráfordítások közé:

Anyagköltség TE.:

T8 Anyagi jellegű ráfordítások

K59 Költségnem elszámolása

Igénybevett szolgáltatások ktg-e:

T8 Anyagi jellegű ráfordítások

K59 Költségnem elszámolása

Bérköltség:

T8 Személyi jellegű ráfordítások

K59 Költségnem elszámolása

T8 Személyi jellegű ráfordítások

K59 Költségnem elszámolása

Értékcsökkenési leírás:

T8 Értékcsökkenési leírás

K59 Költségnem elszámolása

Eredménykimutatás:

Összköltség eljárással:

I. Értékesítés nettó árbevétele

+/-II. Aktivált saját telj. értéke

((-)STKÁV(+)+SEEAÉ)

III. Egyéb bevételek

IV. Anyagjellegű ráfordítások

(Anyag ktg, Egyéb ktg, igénybevett szolg.)

V. Személyi jellegű ráfordítások

(Bér ktg. + Bérjárulék)

VI. Értékcsökkenési leírás

VII.Egyéb ráfordítások

(I+II+II)-(IV+V+VI+VII)

VIII. Pénzügyi műv.bevételei                        

X. Rendkívüli bevételek

D. Rendkívüli eredmény (Bevétel-Ráfordítás)                     

E. Adózás előtti eredmény (C+D)

Forgalmi költség eljárással:

I. Értékesítés nettó árbevétele

III.Értékesítés bruttó eredménye

IV. Értékesítés közvetett költségei:(-)

V. Egyéb bevételek:(+)                         

VIII. Pénzügyi műv.bevételei                       

X. Rendkívüli bevételek

D. Rendkívüli eredmény                          

 

TU                                            telítődési pont: 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Neoklasszikus pénzelmélet: a forgalomban lévő pénz mennyiségének változása határozza meg az árszínvonalak változását. Mennyiségi pénzelmélet: Fisher féle forgalmi egyenlet. M*V=P*Y. M*V: áruvételre kiadott pénzmennyiség. P*Y: a megtermelt áruk árösszege. Makrojövedelem=Ypotàteljes foglalkoztatás mellett. Adott a gazdaságnak, ill. a pénz forgási sebessége is, tehát Y és V adott konstans. Ha M változik, változik az árszínvonal is. A pénzmennyiség (M) függ az MNB monetáris politikájától. Következtetés: az összes kereslet a monetáris kereslettel/eszközökkel, vagyis a pénzmennyiség megváltoztatásával változtatható. Ennek eredménye az árszínvonal változás. A reálváltozókra (Y,V) nem lehet moetáris eszközökkel hatni, azok az adott értékben merednak a teljes foglalkoztatás mellett. Pénztári egyensúlyelmélet: hangsúly: a pénzkeresleten, melyet egyéni okokkal, motívumokkal magyaráznak. Hangsúly van a makroteljesítményen is, melyet elméletükben a makrojövedelem fejez ki. a bankrendszer által kibocsátott pénz = a pénztárakban tartalékolt jövedelmekkel. k: pénztartási ráta. V: pénzforgási sebesség. k: 1/V. M=P*Y*k. Y*k=pénzkereslet. Akkor van monetáris egyensúly, ha a pénzkínálat nagyobb, mint k*Y. nő a vásárlási szándék, melynek kielégítésével a termelőnek idő kell à nő az árszínvonal, csökken a pénz reálértéke, csökken a nominális pénzkeresletà megszűnik az egyensúlytalanság. Neoklasszikusok véleménye a munkapiacról: Munkapiac: munka keresletének és kínálatának találkozási helye. Munkakereslet: az a munkamennyiség, melyet a vállalkozói szféra adott reálbérek mellett foglalkoztatni kíván. Jele: L^D. a reálbér függvénye: L^D=L^D(W/P). ha a reálbér nő, az L^D csökken. A munkakeresleti függvény csökkenő.

 

 

 

 

 

Termelési függvény: Y=Y(K,L). Y: realizált termelés. K: tőke. L: munka. Adott tőke és munkaerő hiány mellett milyen termelési mennyiség állítható elő. Hosszú távú term. fgv.: minden termelés feltétele változtatható. Y=Y(L)à rövid távú term. fgv. A tőke változatlan, csak a foglalkoztatottak száma változhat. π =P*Y-W*L. W: nominálbér. L: foglalkoztatottak száma. π max, ahol π =P*Y-W*L és L szerint első deriváltja. (dY/dL)=W/P. dY/dL megmutatja, hogy ha egységnyivel változik a foglalkoztatottak száma, mennyivel változik a kibocsátás. Munkakínálat: az a munkamennyiség, melyet a háztartási szféra adott reálbérek mellet munkavégzésre felajánl. Az elmélet felsőhatára a népességszám, de ebből a munkaképtelen korú népesség kivonandó.

 

 

 

 

Munkaképes korúak: aktívak: foglalkoztatottak,munkanélküliek; inaktívak: GYES,GYED, tanulmányok, ideiglenesen távollevők. Aktív: megjelenik a munkapiacon. Foglalkoztatott: munkát keres és talál. Munkanélküli: munkát keres de nem talál. Foglalkoztatási ráta: arra utal, hogy az aktív népesség milyen hányadát szívja fel a munkaerőpiac. Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek és az aktívak arányát adja meg. a munkanélküli optimalizálni akarja helyzetét, addig növeli a munkakínálatot, míg az adott reálbérnél elérhető jövedelem növekedést előnyösebbnek tartja, mint a munkavállalás miatt feláldozott szabadidő.

 

 

 

 

A munkakínálat adott és nem változik. A munkapiac egyensúlya: L^D=L^S. A tökéletes verseny körülményei között a verseny biztosítja, hogy a reálbérek változnak a munkapiacon kialakul az egyensúly és megvalósul a teljes foglalkoztatás. Aki keres, az talál munkát. Nem zárja ki a munkanélküliséget, de ha van csak önkéntes lehet.

 

 

 

 

 

 

A nominálbérek is az adott árszínvonal mellettàmunkakereslet nő, kínálat csökken. Tehát: a reálbér az egyensúlyi nagyság körül mozog. Makrokínálat a neokl. elmélet alapján:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mivel a munkapiacon egyensúly van a jövedelem Ypot-nak felel meg, melyet a teljes foglalkoztatás mellett hoznak létre. W/P nem függ az árszínvonaltól, ezért Y sem függ az árszínvonaltól, aminek következtében Y^S függőleges egyenes.

Makroegyensúly a neolk. Elméletben:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Y^D függ a monetáris szférától. Egy jól működő gazdaságban a g.autonomizmusok megteremtik a reálsféra egyensúlyát függetlenül a monetáris szféra állapotától.

Pénzpiac a keynesi modellben: a pénzkereslet elmélete: pénzkereslet: az a pénzmennyiség, melyet a gazdaság szereplői adott kamatláb mellett és jövedelem mellett tartani kívánnak. Keynes ezt 3 motívumra vezette vissza: a) harmonizációs pénzkereslet: M^D_t. Részben a háztartásokhoz, részben a vállalkozásokhoz kapcsolta = jövedelmi és üzleti okok. M^D_t=M^D_t(Y). b) óvatossági ok/pénzkereslet = előre nem látható okok miatt tartalékolnak az emberek. Egyik meghatározója a jövedelem, a másik tényező a kamatláb. M^D_D=M^D_D(Y,i). c) pénzkeresleti okok/spekulációs pénzkereslet. Ebben az esetben a jövedelem nem korlát. Pénzünk van, melynek befektetéséről döntünk a vagyontartás formái között választva. Motívuma a kamat. A kamat a pénzben történő vagyontartás előnyeiről való lemondás díja. Értékpapírban vagy a pénzpiacon helyezhetjük el a pénzt. Ebben a döntésben a pénzpiaci kamatláb segít. Az értékpapírok nem- és árfolyamértéke nem egyezik meg. a piaci kamatláb és az árfolyamérték ellentétesen változik. Ez az oka annak, hogy ez alapján spekulálnak árfolyam nyereségre a pénzpiacon. Baisse-spekuláció: a piaci kamatláb elérte a mélypontját, ezért az emelkedésére számítanak, piacra dobják a kötvényeket és vagyonukat pénzben tartják addig, míg szerintük nem érdemes ismét értékpapírokat vásárolni. Hausse-spekuláció: a piaci kamatláb elérte a tetőpontját és a csökkenésáre számítanak, s a spekulánsok a pénzvagyont kötvényekre váltják át.IIIII Az állampapírok kereslete és kínálata eltér egymástól. Az állampapírok árfolyamértéke megváltozik. Változik a pénzpiaci kamatláb. Baisse spek. Alapján: a kötvényeket piacra dobják, a kötvénypiacon kínálat>kereslet, az árfolyamérték csökken, nő a Hausse spek. köre, nő az értékpapírok kereslete, a bankoknál csökken a kölcsönadható pénz mennyisége, a pénzpiaci kamatláb nő. Kialakul az állampapírok keresletének és kínálatának az egyensúlya. Az egyensúlyi kamatláb az a kamatláb, mely mellett létrejön az állampapírpiac egyensúlya. megteremti a monetáris egyensúlyt. Pénzkeresleti fgv: M^D=M^D(Y)+M^D_D(Y,i)+M^D_S(i). M^D=M^D(Y,i) à a pénzkereslet a jövedelem (Y) és a kamatláb (i) fgv-e. A pénzkínálat: az a pénzmennyiség, amit a jegybank a gazdaság rendelkezésére bocsát. A pénzkínálatot a jegybank szabályozza a jegybanki kamatláb révén, azonban nem korlátlan a kamatláb befolyásolása a részéről. Ennek oka, hogy megváltozhat a spekulánsok megatartása. Szélső esete: ha a spekulánsok ennyi értékpapírt kívánnak piacra dobni, mint amennyit a jegyban fel akar vásárolni. Ekkor valószínű, hogy az „i” (kamatláb) olyan alacsony, hogy mindenki a növekedésre számít, ezért változatlan marad az értékpapírok árfolyama és a kamatláb is. Tehát bárhogy nő a pénzkínálat, az összes kötvényt felszínja a spekuláció és a pénzkereslet végtelenül rugalmassá váliki. Ezt nevezzük likviditási csapdának:

 

 

 

 

 

 

Ha a kereslet=kínálat, akkor a piacon egyensúly van. M^D(Y,i)=M^S/P. M^S: nominális pénzkínálat. Mindig a korm v annak független jegybankja milyen monetáris pol-t folytat. LM= a jöv azon pontjainak halmaza, mely mellett a p.ker és kínálat egynesúlyban van. A pénzpiaci egyensúly függ: a jövedelemtől(A), a kamatlábtól(A), forgalomba kerülő pénzmennyiségtől(B), árszínvonaltól(C).

 

 

 

 

 

 

 

„A” tartalma, hogy i₀,Y₀ mellett a pénzpiacon egyensúly van. Pénzkereslet nő és változatlan pénzkínálat mellett felborul a pénzpiac egyensúlya. P.ker>p.kínálat à nő a kamatláb(i). nő a meredekség= a növekvő makrojövedelemhez növekvő kamatláb tartozik. A kiinduló kamatláb szintje a likviditási csapda kamatszintje.

 

 

 

 

 

 

 

 

B: M^S hatása az egyensúlyra. a) ha a bankjegy növeli a p.kínálatot a reálszférában nincs változás. Ker<kínálat à a kamatláb(i) csökken. A fgv egltolódik. b) p.ker>p.kínálat + változatlan reálszféra. A jegybank kevesebb pénzt bocsát ki. i nő.

 

 

 

 

 

 

 

 

C: az árszínvonal (P) hatása a p.piac helyzetére. Ha P nő, nő „i” is, mert a kamat reálértéke nem lehet negatív. Ha P csökken, a „i” is csökken. Ha P nő és a reálszféra változatlan, akkor i nő. Ha P csökken i is csökken.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Permaneus jövedelem hipotézi elmélete (Friedman): Fdiedman különbséget tesz gogyasztói kiadások és fogyasztások között és ez utóbbit vizsgálja. Abból indul ki, hogy a fogyasztás függ a vagyontól. Permaneus jövedelem: olyan átlagos jövedelem, melyhez az egyén hosszabb haszonhoz jut.  Eletaklus hipotézis: a fogyasztás 1 hosszabb időszak jövedelmétől függ. jell: az egyének egész életükre optimális fogyasztást terveznek. Ha a jövőben magasabb jövedelemre számítanak, hitelt vesznek fel. Nyugdíjas korban úgy tudják fenntartani a fogyasztást, ha az aktív időszakban takarékoskodnak. Endogén jövedelem hipotézis: jellemző vonása, hogy a háztartások megtervezik a reális életmvojukhoz tartozó vagyont és amíg ezt nem érik el, korlátozzák a fogyasztásukat. Ha elérik ezt a célt, nő a fogyasztásuk. A három piac egyensúlya: a 3 piac esetén a pénz-, a munka-, és az árupiacról beszélünk. A keynesi elmélet szerint a munkapiac nem tökéletes munkapiac módjára viselkedik. A munkaszerződéseket hosszabb távra kötik és rögzítik. Fejlettebb országoknál 2év. Nálunk 1év. Követelménye: ha az áruk változatlanok, akkor a reálbér is változik. Befolyásolja a munkáltatók munkaerő keresletét. Ez a munkapicon a rövidebb oldal elve: makrokínálati fgv levezetése:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyensúly van a munkapiacon. L* mellett milyen létszám dolgozik. Y₀ keletkezett jövedelmük. „A₀” a munkakínálati fgv 1pontja. (W/P)₀ és P₀ közös pontja a reálbér. Változás esetén érinti a termelés nagyságát. Tegyük fel, hogy az árszint P₀-nál P₁-re csökkent. Hatása: reálbérek nőnek, kedvezőtlen a vállalkozóknak a rövidebb oldal elve a munkakereslet, a foglalkoztatást a munkakereslet alapján határozza meg. tegyük fel, hogy az árszint P₀-nál P₂-re növekszik. hatása: reálbér csökken, a rövidebb oldal elve a munkakínálati fgv. Ha az árszint nő, akkor a reálbér csökken. A makrokínálati fgv visszahajló alakzatú, max. pontja az egyensúlyi foglalkoztatáshoz kötődik. L^S=L^Dà ekkor kínálnak többet. A fgv 1szakasza a növekvő, azon az árszint növekedése a vállalkozókat ösztönzi a kibocsátás, így a jövedelem és kínálat növelésére. A mx pont után a fgv visszahajlik, vagyis a kínálat csökken, amelynek oka, hogy a tovább növekvő árszint makroszinten visszafogja a termékek iránti keresletet.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A keynesi elmélet a tökéletes munkapiac elvére épül, azonban azt bizonyítja, hogy a makrokínálat csökkenése nem lehet végtelen. Ennek oka, hogy a gazdaságban mindig van valamilyen szintű kereslet, amelyeket a vállalkozóknak ki kell és lehet elégítenie. Ezért a makrokínálati fgv alakja egy bizonyos jövedelem szintnél függőleges egyenessé válik, vagyis bárhogy növekszik az árszínvonal a makrokínálat nem változik. Y*-egyensúlyi jövedelem. i*: egyensúlyi jövedelemhez tartozó i. Fgv értelmezése: az áru- és pénzpiaci együttes egyensúly létrejöhet anélkül is, hogy a munkapiac egyensúlyban lenne. Ezért a munkapicon állandósul a munkanélküliség. Keynesi elméletben ez a kényszerű munkanélküliséget is jelenti. Azért nem tud elhelyezkedni, mert nincs munkalehetőség.

 

Költségvetési kényszer/ Budget-identitás (rövid távon): a kormányzat kiadásait államkötvények eladásából finanszírozza.

 

 

 

 

 

 

 

Y₀; i₀à áru- és pénzpiac egyensúlya. Y= C+G+I+ΔG à zárt gazdaság mellett. A kereslet nő, IS jobbra tolódik. ΔGà nő Y és i. ezt a folyamatot nevezik az állam kiszorító hatásának. A többlet költekezés, a kötvény kibocsátás hatása: a kötvénykínálat nő, a kötvények árfolyama csökken, i nő, LM balra fel tolódik, i tovább nő, tovább csökkennek a magánberuházások = az állam kiszorítóhatása még inkább érvényesül.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hosszú távon: a kormány a kötelezést a kötvénykibocsátás emelésével finanszírozza, de ez a vagyont is befolyásolja à vagyonhatások indulnak el, ami azt jelenti, hogy az emberek vagyonnak tekintik a kötvényüket és minél nagyobb az eladható likvid vagyon a folyójövedlméből egyre nagyobb részt költünk fogyasztásra, akkor az árupiacon plusz keresleti tényezőként jelenik meg. az IS jobbra feltolódik. Ez a gazdaságra pozitívan hat, mert nő az Y. ha valakinek nagyobb a vagyona, akkor nagyobb hányadban tart pénzt. Nő a pénzkereslet. Az LM fgv balra felfelé tolódik. Nő az i, negatívan hat a gazdaságra. Különbség hosszú és rövid táv között: hosszútávon a vagyon hatás miatt nő a fogyasztási kereslet. Jövedelem növekedés következik be, de a kamatláb növekedése mellett. A pótlólagos pénzkibocsátással fedezett kormányzati kiadások hatása: keynes nevéhez köthető vizsgálat. Pótlólagos pénzkibocsátás: tartalékráta, a kormányzat számára törvény tiltja a pénznyomtatást. Gnőà IS jobbra tolódik. M^S nő à LM balra tolódik. Keynes szerint e 2 hatása egyforma mértékű, amit a monetaristák cáfoltak. A monetaristák szerint G növelése csak egyszer tolja el az IS fgv-t. ha a helyzetet fenn akarják tartani, akkor folyamatos pénzkibocsátásra van szükség, de ekkor a pénzpiac egyensúlya tartósan felborul: M^S>M^Dà i csökken à pozitív hatás a gazdaságban.

 

 

A monetarizmus makroegyensúlyi modellje: a fejlett országokban az 1970-es években megtorpant a gazdasági növekedés, ami fájó volt, mert az 1950-es, 1960-as években gazdasági csodának nevezték az akkor produkált növekedést. Mindez a pénzügyi szférákban is zavart keltett = hallatlan mértékű infláció következett be. Újra kellett gondolni a keynesi gazdaságpolitikát. További okok: a) a technikai fejlődés: az állóeszköz igényesség csökkenése. A fejlődés első sorban a tőke korszerűségén múlt. A műszaki fejlődés motorja a magánszféra volt. b) konjunktúra ciklusok alakulásában egyre kisebb szerepet játszottak az állótőke beruházások. Más okokkal magyarázzák a konjunktúra ciklusokat. c) nőtt a tartós fogyasztási cikekk kereslete és a magánszféra ezen kiadásainak egyre nagyobb részét fedezték hitelekből à a háztartások a hitelszféra szereplőié váltak. d) a munkanélküliség terén is változsok léptek fel: a konjunkturális munkanélküliséget felváltotta a strukturális, ami azt jelenti, hogy az egyes ágazati leépítéseke követően felszabaduló munkaerőt más ágazatok nem tudták felszívni a nem megfelelő képzettség miatt. e) a piaci struktúrák modosulás. A 70-es évekig a gazdaságot versenykörülmények jellemezték, de a 70-es években előtérbe kerültek a monopóliumok és a monopolista megegyezések. Ennek következtében a piacon a monopóliumok árképzése jelenik meg. magasabb áron kevesebb mennyiséget termeltek, mint a versenyző vállalatok. Ez infláció gerjesztő hatással bír. f) bizonyos újítások is inflációs hatásaal voltak, ami az újítók gazdasági hatalmára, esetleg monopóliumára volt visszavezethető. g) a nemzetközi regionális pénzügyi szervezetek szerepváltozása: igyekeztek hatást gyakorolni az egyes nemzetgazdaságokra. Komoly feltételeket követeltek meg a nemzetközi hitelekhez. i) a hagyományos vállalatok mellett megjelentek a non-profit vállalatok is. Következmények: meghatározott a gazdasági helyzet = a gazdaság egyre nagyobb mértékben függött az állami kötvények keresletétől. Hatástalanok lettek a keynesi keresletorientált gazdaságpolitika változatlan eszközei. A piaci mechanizmusok mellett megerősödött az állami koordináció à rontotta a piaci mechanizmusok hatását. Ebben az iőszakban végleg megszűnt az aranypénz rendszere. Megerősödött és általánossá vált a belsőérték nélküli hitelpénz. Megerősödött a nemzetközi pénzintézetek szerepe. A monetaristák pénzelmélete: szerintük annyi pénznek kell a forgalomba kerülnie, amennyi a pénzkereslet. A pénzkereslet ezt azonban szélesebben értelmezik, mint keynes: a pénz a vagyontartás egy formája. A monetaristák a vagyontartás formáira helyezik a hangsúlyt. Ezek szerintük: pénz, értékpapírok, tartós fogyasztási cikkek, természeti erőforrások. A nacionálisan viselkedő tulajdonosok a vagyon optimális kialakítására törekednek. Az optimális vagyonstruktúra azt jeleti, hogy a vagyontartási módozatok határhasznai kiegyenlítődnek.

 

A portfólió egyensúlya felborulhat, ha valami megzavarja az optimális esetet: a pénzpiacon egyensúly van és optimális a vagyon összetétele, az állam azonban növeli a pénzkínálatot. Pénzkínálat>pénzkereslet ài csökken. Nem érdemes a vagyont ekkor pénzben tartani, ezért inkább kötvényekben vásárolnak a nagyobb haszon reményébenà nő a kötvénykereslet; adott kötvénykínálat mellett az árfolyamuk nő, hozadékuk csökken à a vagyonokat részvényekre váltják át. Tartós fogyasztási javak vásárlásaà megnő ezen piacon a kereslet + a kínálat felzárkózása időigényes folyamat. Kereslet>kínálat -> árszínvonal nő. Ezzel a termelés fokozódik és a mekrojövedelem is nő. A megnövekedett jövedelem realizálásához egyre több pénzre van szükség à M₁ megnő és ekkor a pénztulajdonosok nem akarnak megszabadulni a pénzüktől. Helyreáll a vagyonstruktúra egyensúlya és az árszínvonal stabilizálódik. Pénzkereslet monetarizmus: mennyiségi pénzelmélet. Fischer féle forgalmi egyenlet: M*V=P*Q. M függ: a pénz forgási sebességétől, az árszínvonaltól, és a Qtól. M(V,P,Q)=(P*Q)/V. V: külső adottság, ezt a fizetési szokások és a banktechnikai folyamatok határoznak meg. Hosszabb távra előre jelezhető. M^D= f(V,P,LP,Yp,i). M^D függ a pénz forgási sebességétől, árszínvonaltól. A pénzpiac hatása a reálszférára: az államnak az a feladata, hogy annyi pénzt tartson a gazdaságban, mint amennyit a pénzkereslet. Ha nincs összhang, akkor a pénzügyi szféra hatástalan lesz a reálszférára és zavaró külső hatásokat vált ki. ezt Cagan mutatta be. áru- és pénzpiac együttes egyensúlya:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ebbe a folyamatba az állam úgy avatkozik bele, hogy megnöveli a pénzkínálatot. A kereslet az árupiacon megnövekszik. Ez a kibocsátás, jövedelem és árszínvonal növekedését is maga után vonja. Nagyobb termeléshez több tőke és munkaerő kell. A többlet munkaerőhöz többlet nominálbér tartozik. Ez azt eredményezi, hogy a munkakínálat növekszik. de a magasabb bér magasabb árszínvonallal párosul. Nincs meg a kedvező reálbérhatás. Megkezdődik a nagyobb bér követelése à magasabb kts-eket jelentenek. Ezt nevezzük az összetétel csapdájának. Alapvető várakozások: az információk reakcióideje miatt úgynevezett tanulási folyamat játszódik le. Ez azt jelenti, hogy a várakozások kiigazodnak, homogénné válnak, ez határozza meg a gazdaság szereplőinek végső magatartását. M^D nőtt, de Y nem à makrokereslet és P növekszik. a gazdaság szereplői P további növekedésére számítanak.

 

A makrogazdaság egyensúlyi zavarai: infláció: pénz rendszeres és tartós emelkedése és a pénz vásárlóképességének csökkenése. Pénzmérésére az áruindex szolgál, ami az árak átlagos változásának mértékét mutatja. Defláció: az infláció ellentéte. Részben ez volt az oka a hiánygazdaságnak. Stugfláció: nincs gazdasági fejlődés az országban, de erős inflációs folyamatok zajlanak. Az infláció típusai: 1) lassú infláció: <10%-os. Ezzel a gazdaság együtt tud élni. Emellett van értelme a pénzben való megtakarításnak. 2) vágtató infláció: 2 v. 3 számjegyű infláció. Nehéz belőle kimászni, mert az infláció várakozások beépülnek szerződésekbe. 3) hiperinfláció: számokban nem kifejezhető P növekedés. A közvetett csere értelmét veszti. Inflációt eredményező okok: kiindulhat az árupiacról: keresletinfláció, kínálatinfláció. Pénzpiaci okok: pénzinfláció. Keresletinfláció: valamilyen okból megnő az árupiaci kereslet.

 

 

 

 

 

 

Kínálatinfláció: a termelés felt. rsz-e megdrásul, miközben a késztermékek iránti kereslet és azok árai változatlanok. A keresletorientált gazdaságpolitika: az aggregált kereslet az áru- és pénzpiac kölcsönhatása révén alakul ki. ezek szerint célja lehet: az árupiac befolyásolása (a kormányzatnak ktgvetés eszközei vannak ezt nevezzük fiskális politikának), a pénzpiac befolyásolása (monetáris eszközökkel, ezt nevezzük monetáris politikának). A fiskális politika: a kormányzat vagy a kiadási tételeivel vagy a bevételi tételeivel hat a gazdaságra. Y=C₀+ c(Y-T₀-zY+TR)+I+G. a kormányzati tételek, melyek az árupiaci egyensúlyt kifejező IS-görbe helyzetét megváltoztatják: T₀;zYàlefelé tolja el a görbét. G;TRà felfelé tolja el a görbét. Következmény: az aggregált keresleti fgv az IS-sel megegyező irányba tolódik el.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha G nő: -Y nő, amit azt váltja ki, hogy a makrokereslet nő, melyhez a kínálat alkalmazkodik = nő a kibocsátás. – nő a pénzkereslet. – felborúl a pénzpiac egyensúlya: pker>pkínálat à i nő à beruházások. Ha T₀ és zY csökken v TR nő: Y nőà pénzker nőà pénzpiaci egyensúly borul à i nő à I csökken. A kiszorító hatás mértéke attól függ, hogy i milyen mértékben reagál a jelzett változásokra. Monetáris politika: keynes szerint a pénzmennyiség változása i-n át hat az aggragált ker-re (AD) és ezen át a jövedelemre és a foglalkoztatásra. neoklasszikusok szerint a pénzmennyiség megváltoztatása nem befolyásolja a reáltényezőket csak az árszínvonalat(P). eszköz rendszere: JB-i alapkamatláb, kötelező tartlékráta pol, nyílt piaci műveletek, rediszkontláb pol. Jegybanki alapkamatláb: funkció: JBP-hez e mellett jutnak a kereskedelmi bankok, melyre a jegybanki tartalékképzéshez van szükségük. Alacsonyabb akamatláb esetén olcsóbb a JBP és több hitelt tudnak nyújtani a magánszférának, melynek ekkot nő a kereslete. Magasabb kamatláb esetén fordított a jelenség. Nyíltpiaci művelete: az MNB értékpapírokat bocsát ki, ill vásáol vissza. Kibocsátás: a forgalomban kevesebb pénz marad és csökken a kereslet. Kötelező tartalékráta pol: a bankok az általuk forgalmazott pénz meghat %t az MNB.nél köteles letétbe helyezni. Ha csökken a ráta, nő a forgalomban lévő pénz mennyisége és nőhet a kereslet. Rediszkontláb pol: a váltók viszontleszámítolásához kötődik. Csak expanzív irányzata van. Függ: - mennyire akarnak KB-ok JBP-hez jutni.- mennyire szeretne az MNB JBP-t fogalomba hozni. A kínálatorientált gazdpol: eszköz: béradók: TB járulék csökkentése. Tőkeadók: osztalékadó (I nőà tőkekereslete nő à felborul az árupiac egyensúlya: i nő és I hatására nő a tőkeállomány is à magasabb termelés). Jövedelem adók: nyereségadó (ha csökken, több marad a vállalatoknál fejlesztésre). Laffer-görbe: költségvetés bevétele és az adókulcsok változása közötti kapcsolat.

 

 

 

 

 

 

Elképzelhető olyan z érték, melynél a vállalkozók úgy ítélik meg, hogy nem éri meg termelni. Ekkor a ktgvetés bevétele is nulla. A keresletorientált gazdpol: hatékonysága: keynes: ott a leghatékonyabb, ahol Y intenzívebben reagál a kormányzati intézkedésekre. Ez attól függ, hogy az LM görbe milyen meredekségű: minél laposabb, annál kisebb mértékben nő i és annál nagyobb mértékben nő a jövedelem.

 

  

A költségvetési deficit és annak finanszírozása: a költségvetés törvényszerűen deficites. Ennek fő oka, hogy a kormány a közjavakat finanszírozza, melyek iránt óriási a kereslet a gazdaságban. A finanaszírozás módszerei: a) hitelfelvétel: a magánszektoroktól, az MNB-től. b) bevételnövelés/ kiadás csökkentés. Áru- és pénzpiaci egyensúly mellett deficites ktgvetés. G csökkentéseà az árupici kereslet egy része kiesik. TR csökkentà a rendelkezésre álló jövedelem csökkenà a fogyasztási javak kereslete csökken, de kisebb mértékben, mint a TR csökk, mert a magánszféra ekkor a tartalékaihoz nyúl, ezért a kormányzat szivesebben csökkenti a TR-t, mint G-t.

 

 

 

Bevétel növ: adónövelés àY_DI csökkà csökk az összárupiaci kereslet is à a termelés alkalmazkodik = IS lefelé tolódik à új egyensúly alacsonyabb jövedelem mellett áll helyre, ami kedvezőtlen a gazdaságnak. Ez csak ideiglenes megoldás. Alacsonyabb Y mellett adott z-vel kevesebb jövedelem folyik be a kormánynak.

 

 

 

 

Elsődleges deficit: adott év költségvetési hiánya. Adóság szolgálat: az előző évek terheinek figyelembevétele, finanszírozása. Hitelfelvétel: a deficit mértékének megfelelően a kormányzat értékpapírt bocsát ki, amit felkínál az MNB-nek = ennek megfelelő JBP kerül a forgalomba à JBP nő à KBP is nő à a pénzpiaci egyensúly felborul: pénzkínálat>pénzkereslet à i csökken. Ha i csökken a beruházási kereslet nő à nő az összker à nő Y à még z változása mellett is nő a ktgvetési bevétel és csökken a ktgvetsi deficit.

A makrogazdasági teljesítményeket úgy kapjuk meg, hogy a mikrogazdaság egységeinek eredményeit összegezzük. H A nem tisztán nettó jellegű teljesítménykategóriák halmozódást is tartalmaznak. I A bruttó és félbruttó teljesítménykategóriák azért tartalmaznak  halmozódást, mert ugyanazt a ráfordítást annyiszor veszik számba, ahányszor önálló termelőegységben lévő munkamegosztási fázison halad keresztül az anyagi ráfordítás. I A folyóáras számbavétel a gazdasági teljesítmény reál értéket fejezi ki. H Az elsődleges jövedlem újraelosztásával képződik az eredeti jövedelem. H A GDP-ből történik az összes fogyasztás és felhalmozódás. H Egy zárt gazdaságban a fogyasztás nettó beruházások összege egyenlő a GDP-vel. H Abban a gazdaságban, ahol csak vállalatok és háztartások vannak, és amelyben a háztartások teljesen elköltik a jövedelmüket, a fogyasztói kiadások összege ugyanakkora, mint jövedelmek összege. I Egy gazdaságban az adott időszak kezdőpontjára és végpontjára vonatkozó vagyonmérlegben kimutatható eltérések, az adott időszakra vonatkozó jövedelmmérlegben nyomon követhető változásokra vezethetjük vissza. I A gazdasági alanyok folyótétel-számláinak követel oldalán szereplő tételei a jövedelemmérlegben a passzív oldalra kerülnek. H Egy négyszereplős makrogazdasági modellben a vállalat a létrehozott áruk értékesítésével beáramló jövedelméből bért fizet, adót fizet és megtakarít. I A gazdasági szektorok nettó pénzügyi vagyonának összességévek nulla eredményt kapunk, mivel az egyik szektor aktívája a másik szektor passzívája. I A makrokeresleti függvény segítségével az árszínvonal minden lehetséges nagysághoz az összkeresletet jövedelemegységekben kifejezett mennyiségének 1-1 meghatározott nagyságát rendeljük hozzá. I A makrokínálati függvény segítségével az összkínálat minden jöv.egységekben kifejezett nagyságához az árszínvonal nagyságának 1-1 meghatározokk értékét rendeljük hozzá. H A munkakínálat monoton növekvő arányában függ a reálbértől, mert a szabadidő csökkentésével nő annak alternatív költsége. I A tőke határhatékonysága nő, ha növekszik a piaci kamatláb. I Neoklasszikus értelmezésben a szándékolt beruházások azért növelik a várt jövedelmet, mert növelik a makrogazdasági keresletet. H A neoklasszikus modellben az IS függvény a jövedelem-tengellyel párhozamos egyenes. H Say törvényének megfelelő világában az árak és a bérek kompetitív piacon határozódnak meg, rugalmas fel-le mozogva minden fölös kereslet vagy kínálat eltüntetésére. I A Say-dogma azon a nézeten nyugszik, hogy nincs lényeges különbség a pénen és a közvetlen cserén alapuló gazdaság között. I Az árszínvonalváltozást tökéletes követő nominálbérek esetén a makrokínálati függvény abszolút arrugalmatlan. I

A termékek létrehozás a szolgáltatások nyújtása általában feltételezi az előzetes: anyagi és emberi munkaráfordításokat; tárgyiasult és az eleven munkaráfordításokat. A gazdasági teljesítményt kifejező bruttó típusú mutatók: tartalmazzák az anyagi ráfordítások értékét és az emberi munkaráfordításokat. A teljesítmény-kategóriában lévő halmozódásnál: ugyanazt a ráfordítást többször veszik számba. A bruttó kibocsátás: a folyó termelő felhasználást, az amortizációt és az elsődleges jövedelmeket tartalmazza. A származékos jövedelmek: az eredeti jövedelmek termelésével képződnek. A nettó hazai termék tartalmazza: az év során előállított összes új termék és nyújtott szolgáltatás értékét. Az általunk tárgyalt négyszereplős gazdaságban a háztartás jövedelemfelhasználása: a fogyasztásból, a megtakarításból és az adóból áll. A négyszereplős makrogazdasági modellben a vállalat jövedelme: a fogyasztásban, a beruházásban, a megtakarításban és az export és import egyenletében realizálódik. Az állam pénzügyi nettó vagyona: az adóbevételek és a kormányzati kiadások különbsége. Ha a nettó pénzügyi vagyon változásait összegezzük (S-I)+(T-G)+(Im-Ex), akkor az eredmény: egyenlő nullával. Egy négyszektoros modell jövedelemegyenlete: C+I+G+(Ex-Im)=C+S+T. Flow jellegű mutató: a jövedelem. Hogyan határozzuk meg az összes áru és szolgáltatás iránti keresletet?: a megvásárolni szándékot összes áruk és szolgáltatások mennyisége. Az aggregált keresleti függvény az emberek által megvásárolni kívánt áruk és szolgáltatások aggregált mennyisége és : az árszínvonala közötti kapcsolatot fejezi ki. Hogyan nevezzük azt a termék- és szolgáltatás mennyiséget, amelyet az összes termelő adottfeltételek mellett szándékozik eladni?: Aggregált kínálat. A gazdaság jelenségeit ex ante vizsgáljuk. Ez azt jelenti, hogy: a gazdaság szereplőinek szándékait elemezzük és ennek alapján vizsgáljuk a gazdaság állapotának lehetséges kimeneteleit. „Minden eladás egyben vétel illetve fordítva, minden vétel egyben eladás is”. Milyen feltételek mellett igaz ez az állítás?: a gazdasági szereplők szándékainak egyezősége esetén; a közvetlen termékcserére épülő piaci mechanizmus esetén. Milyen egyszerű kifejezési módot ismerünk a gazdasági szereplők szándékainak kifejezésére?: az aggregált keresleti és az aggregált kínálati függvények egy pozitív síknegyedben való ábrázolása. Hogyan tudjuk kifejezni, a gazdasági szereplők szándékainak eltérését?: adott árszínvonal mellett az AD nagyobb vagy kisebb, mint az AS. Milyen szerepet tölt be a pénz, ha az árupiacon a gazdaságnak csak a reélfolyamatai tükröződnek?: csereeszköz. „A jövedelmek keletkezésének gyakorisága azonos a piaci tranzakciók gyakoriságával”. Mit jelent a fenti állítás?: a termék eladása egyben jövedelem képződése. Milyen összefüggés van a jövedelmek inkasszálás és a pénz forgási sebessége között?: a, b, c egyaránt igaz. A mennyiségi pénzelmélet lényege, hogy: a forgalomban lévő pénzmennyiség változása határozza meg az árszínvonal változásait. Az alábbi megállapodások közül melyik nem jellemzi a Fisher-féle forgalmi egyenletet?: a központi bank a kibocsátott pénz mennyiségét az árszínvonalához igazítja. Miért lehet a P= M*V/Q és a P=M/k*Y egyenleteket ekvivalensnek tekinteni?: a és b is igaz. A tőke határhatékonysága növekedő beruházási volumen mellett: csökken. A neoklasszikus modellben a munkanélküliség: önkéntes munkanélküliség. A kínált és a keresett munkamennyiség: a reálbér függvényében határozódik meg. A gazdaság növekvő pénzmennyisége változatlan forgási sebesség mellett: növeli az aggregált keresletet; növeli az árszínvonalat. Adott pénzmennyiség és konstans forgási sebesség mellett nő a jövedelem. Hogyan változik az árszínvonal?: csökken. Nő az aggregált kínálat, aminek oka lehet: a munkapiac egyensúlyi létszámának növekedése. A neoklasszikus modell a makrogazdaság egyensúlyi helyzetében feltételezi: az áru-, a pénz- és a munkapiac egyidejű egyensúlyát; hogy a munkapiacon kialakult reálbér a potenciális kibocsátás szintjén való termelést teszi lehetővé. A neoklasszikus modellben: ex post és ex ante is egyenlő a beruházás a megtakarítással; I(i) és S(i) függvényekkel írható le az árupiaci egyensúly. A munkakeresleti függvény rugalmasságát meghatározza: a különböző foglalkoztatáshoz tartozó határtermékek-értékek nagysága. Mekkora a munka határtermék-értéke a munkapiac egyensúlya esetén?:az egyensúlyi reálbérrel egyezik meg. Az árszínvonal változása hogyan hat a munkapiaci egyensúlyra a neoklasszikus modellben?: változatlanul hagyja, mert a munka ára az árszínvonallal azonos irányban és ütemben változik. Milye feltételek mellett lesz egyensúly az árupiacon a neoklasszikusok értelmezése szerint?: Y=C(Y)+S(i), I(i)=S(i). Mi lesz az elhalasztott jelenbeni fogyasztás jutalma? A neoklasszikusokkal egyetértve válassza ki az alábbi állítások közül a helyes állítást.: minél nagyobb a nyert haszon jövőben elkölthető kamat formájában a jelen fogyasztásról való lemondásért, annál nagyobb a gazdasági szereplők megtakarítása. I=I(i,n)függvény mellett a beruházás a várakozás: monoton növekvő függvénye. Az S=S(Y) megtakarítási függvény: monoton növekvő. A fogyasztási kereslet: C=C(Y), 0<(dC/dY)<1. A beruházási kereslet: I=I(i,n), (dI/di)<0, )dI/dn)>0. A fogyasztási határhajlandóság: dC/dY. A fogyasztási hányad: C/Y. A megtakarítási hányad: S/Y. A megtakarítási határhajlandóság: dS/dY. Az IS görbe meredeksége: (di/dY)<0. A beruházási multiplikátor: 1/(1-s). Keynes a pénzkeresletet a :a,b,c, (eggyüttesen) motivációra vezeti vissza. Az értékpapír árfolyama: az értékpapír névértékének szorzata a papír fix kamatlába és piaci kamatlábhányadosával.  Fix kamatozású értékpapír esetén a piaci kamatláb: a papír kamatjövedelme és árfolyama hányadosa. Keynesnél a vagyontartás lehetséges formái: likvid és nem likvid forma. Fix kamatoztatású, végtelen lejáratú állami értékpapírok árfolyama ás a piaci kamatláb: ellentétes irányú mozgást végeznek. Az aktivitási ráta: az aktív népesség osztva a munkaképes korú lakossággal. A munkanélküliség: alulfoglalkoztatottság. A kényszerű munkanélküliség: az aktív népességen belül azok, akik az adott körülmények között hajlandóak lennének munkát vállalni, de elégtelen kereslet miatt nem kapnak munkát. A rövidtávú keynesiánus modellben a szándékolt magánberuházások azért növelik a jövedelmet, mert: növelik a makrogazdasági keresletet. A tranzakciós pénzkereslet: M_t=M_t(Y), (dM_t/dY)<0. Az óvatossági pénzkereslet: M=M(Y,i), (dM/dY)>0 és (dM/di)<0. A spekulációs pénzkereslet: M=M(i), (dM/di)<0. A lineáris munkakeresleti függvény: L^D=a-b*(W/P). Ha a várható kamatláb csökken, akkor: mindhárom. Ha egy fix kamatozású értékpapír árfolyama a névérték kétszerese, akkor a piaci kamatláb a fix kamatláb: fele. Az lineáris keynesi árupiaci modell egyensúlyát a következő egyenlet fejezi ki: (l-c)Y-C₀=I₀-ai. Az LM görbe meredeksége: (di/dY)>0. Az árupiac és a pénzpiac szimultán egyensúlyát lineáris modellben a következő összefüggés fejezi ki: I(i,n)=S(Y), M^D(Y,i)=M^S. Ha egy nemzetgazdaságban adott reáljövedelem és nominálpénz-mennyiség mellett nő az árszínvonal, akkor ez: a kamatlábat növeli, az árfolyamot csökkenti. Ha a nemzetgazdaságban adott árszínvonal és adott reáljövedelem mellett nő a nominálpénz-mennyiség, akkor ez: az árfolyam növekedését fogja kiváltani, csökkenti a kamatlábat.

Nemzetközi jog: államon belüli jog, kollíziós jog (kollízió: összeütközés). Kódex: Azon jogszabályok gyűjtőhelye, amelyek a külföldi elemet tartalmazó, és az állami szuveneritással kapcsolatban nem lévő, magánjogi jogviszonyokat (polgári jogi, munkajogi, családjogi) közvetett módon kollíziós normákkal rendezi. Nincs nemzetközi szerződés, ami vonatkozna rá. Nemzetközi jog: azok a szabályok, amelyek az államok és más nemzetközi jogalanyok közti kapcsolatokat rendezik. A szabályozás csoportjai: 1. materiális nemzetközi jog: hadviselés, konzuli diplomáciai kapcsolatok. 2. formális nemzetközi jog: állam és állam (ill. nemzetközi szervezetek közötti) közötti. Valójában a belső jog rendezi a formális nemzetközi jog kérdéseit. Alapja: viszonosság. Legszűkebben: jogalanyokra kötelező magatartási normák, amelyeket az állam bocsát ki és amelyek betartását szankcióval is biztosíthatja. Nemzetközi jog és a belső jog viszonya: egy jogi normát soha nem a tartalma tesz nemzetközivé, hanem annak keletkezési módja határozza meg azt. Keletkezési mód: kettő vagy több állam közös akaratmegegyezéssel hozza létre, ugyanúgy a megszüntetésnél és a módosításnál is. Jog tagolása: 1. jogcsaládok (római-germán, angolszász, szocialista, vallási), 2. jogrendszerek (térben és időben összefüggő jogszabályok összessége), 3. jogterületek, 4. jogágak, 5. jogintézmények, 6. jogviszonyok, 7. jogszabály, 8. jogi norma. Állam: szuverenitás: 1. belső (jogrendjét maga alakítja ki), 2. külső (immunitás). Mentes más állam joghatósága alól. A társadalom történelmileg kialakult hatalmi, polgári szervezete, mely meghatározott terület és népesség felett főhatalommal bír. Állam létezik ha: terület, népesség, kormány, diplomáciai kapcsolat. Közösségi jog: Mo. elkötelezett a nemzetközi jognak és a közösségi jognak, a kettő soha nem lehet ellentétes. Közösségi jog alapja: szupranacionalitás (Az Eu úgy uralkodik, mint szupra állam, a Római szerződésben van egy hűségnyilatkozat, ebben minden állam engedelmességet vállal). Nemzetközi jog forrásai: nemzetközi szokás: államok közötti hallgatólagos akarat-megegyezés, mely nemzetközi jogok és kötelezettségek létesítésére, módosítására, megszüntetésére irányul. Nemzetközi szerződés: kifejezett akaratmegegyezés (kifejezett: írott). NINCS HIERARCHIA A KETTŐ KÖZÖTT. Szokás: gyakorlatban alakul ki. Van egy materiális ás egy pszichológiai elme. Opinio ivris: az állam azon meggyőződése, hogy a cselekmény mögött kötelezettség van. Materiális: többször előforduló cselekmények precedens értéke. Inco terms: jogszabályi gyűjtemény a nemzetközi kereskedelemről. ’36 Párizs, Kereskedelmi Kamara, ENSZ nagyon figyel a betartására. Továbbfejlesztve 200-ben, angol nyelvű. Lényeg: jogi megoldásokat ad a kereskedelmi kérdésekre. Nemzetközi szerződés: pactum, contractus. Egyezmény, megállapodás, akta, charta, kartell, jegyzékváltás, nyilatkozat, deklaráció (jegyzőkönyv, ha van tartalma). Vatikánban kötött szerződések: konkordátum. Írott/kifejezett: tanúk előtt, írásba legyen foglalva. Alapvető osztályzás: ügyintéző: egyszeri magatartásra irányul (nagyon ritka). Normaalkotó: számtalan jövőbeli eseményt leszabályoz. Pl.: kettős adózást kizáró szerződések. Az ügyintéző és a normalakotó között nincs különbség hierarchia szerint. Szerződő felek alapján: 1. multilateriális szerződések: univerzális/globális: ENSZ, GATT, WTO szerződések; regionális/partikuláris OECD, NATO pl: ehhez áll közelebb és nem globális. 2. bilaterális szerződések: két fél azonos ügyben megállapodik. Nemzetközi szerződéskötés folyamata (’63 óta).: 1. tárgyalás: (megszövegezés szakasza) alapja: államok meghatalmazzák a küldötteket à mandátumvizsgáló bizottság megvizsgálja a küldöttek jogait. Meghatalmazás: írott dokumentum, ami tartalmazza a küldött jogait. A megszövegezés tárgyalásig mehet el, akár az aláírásig is elmehet. 2. aláírás/parafálás: ha nem írhatja alá a végén, akkor csak parafálási joga van. A szerződés minden egyes lapját ellátja bérjegyével à ezzel tanúsítja, hogy részt vett a szerződés létrehozásában. 3. ratifikáció: az államfő vagy alkotmányos törvény alapján meghatározott más közjogi személy / állami szerv részéről történő megerősítés. Erre nincs előírva határidő, évekig is el lehet húzni. 4. beiktatás – cél: titkos diplomáciát kikerülni. Be nem iktatottak: a szerződésnek nincs kötelező ereje. A szerződéseket ki kell hírdeni à törvény lesz a nemzetközi szerződésekből vagy rendelet. 5. közzététel: valamennyi szerződő fél nyelvén meg kell jelennie + közzé kell tenni az ENSZ gyakorlatában, angolul is, ha az EU-ban kötik akkor az EU összes nyelvén. ENSZ hivatalos nyelvei: angol, francia, orosz, arab, spanyol, kínai. Nemzetközi szerződéskötés hatásmechanizmusa: szokás (szokások összegyűjtése és egyetlen jogszabályba, szerződésbe tömörítése) à hadifikáció (a hadifikáció ellenére a szokás nem szűnik meg) à szerződés à ratifikácó à belső jog à transzformáció (úgy kerül el a személyek irányába, hogy törvénnyel / rendelettel kihirdetik) à személyek. Szerződés à self exenting ( önvégrehajtó szerződések à ha ilyet hoznak akkor azt kötelező betartani, nincs kibúvó. Nem kell beiktatni, se közzé tenni. Ilyen szerződések közvetlen kapcsolatot hoznak létre.) à személyek. Speciális nemzetközi szerződések a gazdaság területén: árucsere forgalmi megállapodások, nemzetközi elszámolására vonatkozó megállapodások (clearing), nemzetközi árumegegyezések (olaj, gabona, tejtermék), beruházásvédelmi egyezmények, kettős adózást kizáró egyezmények, államközi kooperációs egyezmények ( technológiai). Globális szinten: GATT, ENSZ (WTO). Regionális szinten: OECD, EU. Bécsi Vételi Egyezmény (CISG): 1980 több mint 50 állam tag, 88-tól Mo. nemzetközi szokásokat gyűjtötte össze és kodifikálta egyetlen nemzetközi szerződésbe à nemzetközi vételi jog szabályozására. Nemzetközi adás- vételt szabályozza le. 1987 évi 20-as törvény. Alkalmazásának feltételei: személyi hatály: szerződő felek telepe részes államok területén van. Az számít, hogy hol a telep, az állampolgárság nem. Jogválasztás: főszabály szerint alkalmazni kell, kivéve, ha kimondják, hogy közös akarattal kizárták az alkalmazást. Ilyenkor ki kell jelölni egy jogot. Tárgyi hatály: áruk (csak ingó). Továbbá nem lehet alkalmazni az egyezményt pénz értékpapír forgalomra, végrehajtási ügyletekre, repülőgép, hajóeladás-vételekor, árverési ügyletekre, fogyasztási ügyletekre (személyes használati cikkek vásárlása). Szerződés megkötése: ajánlat à ajánlati kötöttség. Leírja azt, hogy egy szerződéskötési javaslat mikor minősül ajánlatnak: 3 dolognak kell benne lennie: ajánlat címzett legyen ( konkrét személynek szóljon), áru konkrátan definiált legyen (mennyiség, minőség, vételár), egyértelműen tűnjön ki az ajánlatból, hogy az ajánlattevő kötelezettnek ismeri el magát. Válasz: elutasítja, elfogadja (nyilatkozattal írásban, ráutaló magatartással is lehet áruátvételkor), módosítja (új ajánlatküldés). Csak lényeges eltérésnél lehet új ajánlat: minőségbeli, mennyiségbeli újítás, vételár, felelősség, viták rendezése, teljesítési hely és idő meghatározása. Szerződést írásban és szóban is lehet kötni, lényeg, hogy bizonyítani tudja. Magyarországon nem fogadják el csak írásban. Kötelezettségek: eladó: áru átadása, tulajdonjog átruházása, okmányok kiállítása. Vevő: vételár, áru átvétele, teljesítés. Főszabály: akkor kell fizetni, ha az eladó az árut a vevő rendelkezésére bocsátta. Ha a felek másképp nem állapodnak meg, az ár alatt piaci árakat állapítanak meg. Tulajdon: szerződéskötés idején adott kereskedelmi ágazatban hasonló körülmények között és konkrét adott termékre, árura, felszámított árra vonatkozik. – Meg kell vizsgálni a terméket és minőségi hiba esetén ésszerű határidőn belül jeleznie kell àcsak így élhet szavatossági jogával. A vevőnek van egy jogosultsága: specifikáció (áru jellemzőinek (minőségi) meghatározása). Ha ez kimarad a szerződésből automatikusan átszáll a jog az eladóra. Szerződésszegés: 1 előzetes: bármelyik fél felfüggesztheti saját teljesítését, ha láthatóvá válik, hogy a másik fél alapvető kötelezettségét súlyosan megszegi. 2 Alapvető: ha a másik félnek olyan hátrányt okoz amely megfosztja őt a szerződés alapján jogosan támasztott elvárásaitól, kivéve, ha a másik fél nem láthatta előre és egy ésszerűen gondolkodó ember hasonló körülmények között sem láthatta előre. 3. Közönséges. Az előzetes és az alapvető között a különbség: szankcionálás: ha alapvető van, a másik felet póthatáridő nélkül van jogom szankcionálni (pl: már aznap kérjük a kártérítést). Eladó jogai: teljesítés (ha hibás az áru), elállás ( a szerződéstől), kártérítés ( az első kettővel párhuzamosan). Vevő jogai: szavatossági jogok, kicserélés, kijavítás, árcsökkentés, elállás, kártárítés. Minderre csak akkor hivatkozhat, ha ésszerű határidőn belül értesít. Veszélyátszállás – kockázatviselés szabályai: mikor száll át a vevőre a kockázat ha az áru megsemmisül / megrongálódik? 1. fuvarozók igénybevétele: amikor az 1. fuvarozónak átadták az árut. 2. úton lévő áru átadása: szerződéskötéskor.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jogalanyok: (személyek) Tipikus jogalanyok: állam, nemzetközi szervezetek. Speciális jogalanyok: nép, nemzet, hadviselő félként elismert felkelő + egyén (hazai, külföldi), ember, emberiség, nemzetközi jogközösség, vatikán, máltai jogrend. Államok és nemzetközi szervezet: állam: jogalanyiság eredeti, korlátlan (bármely lehetséges jogviszonyra kiterjed), objektív, elismeréstől független a létezése. Államismérvek: államterület, meghatározott népesség, államszervezet, kormány megléte, diplomáciai kapcsolatokra képes. Nemzetközi jogi alapjogokat ad az ENSZ. 1 Szuverenitás: függetlenség (belső/külső). 2 Államok egyenlőségének elve (elvileg diszkrimináció mentes lenne de ha elsimeri hogy van egy kivétel: ha az ENSZ nagyhatalmi jogi státuszt ad) nagyhatalom: USA, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy Britannia. à biztonsági tanács állandó tagjai, béke és biztonságpolitikai területen vétójoguk van. Csak a nagyhatalmak belegyezésével módosítható az ENSZ-okmány. 3 EU rendelkezés: maga választhatja meg politikai berendezkedését gazdasági, szociális, kulturális fejlődését. 4. be nem avatkozás elve. 5. agresszió, erőszak tilalma. 6 Békés egymás mellett élés – baráti együttműködés elve. Nemzetközi szervezetek: szármozékos (állam ruházta fel, vissza is vonhatja), korlátozott jogalanyiságú ( csak a frakciói ellátáshoz szükséges jogviszonyre terjed ki), nem objektív ( csak a tagállamok viszonylatában létezik. 1 kivétel: ENSZ à alapokmánya kimondja hogy akkor is el kell ismerni ha nem is tagállam egy adott ország). Csoportosítása: 1. résztvevők köre szerint: regionális/partikuláris, univerzális/globális. 2. hatáskör szerint: általános, speciális. 3. fajták: univerzális és általános hatáskörű: egyetlen egy létezhet csak a világon, hatásköri összetűzések miatt: ENSZ (2. vh. után). 1945. ápr. 25: San Francisco, 51 alapító tagállam, most 185 tag. 1955: Mo. Főszervei: közgyűlés: 1 állam = 1 szavazat; biztonsági tanács = 5 állandó tag vétójoggal, 10 választótag; nemzetközi bíróság= Hágában; Titkársá= Kofi Hannan; Gazdasági és szociális tanács= 5nagyhatalom mindig; Gyámsági tanács. Sokszorosított szerveket hoz létre az ENSZ à ezek általános hatáskörűek, de speciális szervezetek.  univerzális speciális hatáskörű: csak az ENSZ jóváhagyásával jöhetnek létre ezek a szervezetek; tartalmilag azért jönnek létre, hogy az ENSZ-et tehermentesítse; ENSZ szakosított szerve: WTO (World Trade Organisation) székhelye: Genf, ILO(International Labour Organisation), IBRD (Világbank) székhelye : Washington. Három szervezet fog össze: IMF (Nemzetközi Valutaalap); IDA ( Fejlesztési Egyesülés); IFC (Nemzetközi pénzügyi Társaság; fejlődő országoknak is ad kölcsönt); interpol ( nem közvetlen szakosított szerv, de így működik). Regionális és általános hatáskörű: OAS: amerikai Államok Szervezete, 1910, Pánamerikai Unió, átfogja D-Közép Amerikát lényegében az egészet 2kivétel: Kuba, Kanada. Arab Liga: elméletileg nem etnikai alapú, de valójában az, 1945 Kairó, Izrael állam megalakulását megakadályozandóan jött létre. Afrikai Egység Szervezete: 1960-61 Addis-Abeba. 50 afrikai állam, egyértelműen gazdasági érdekből, de nem túl sikeres, nyelvei: angol, szuahéli, spanyol, francia stb. Európai Unió: 1993 óta tartozik ide az EU. Cél: közös belső piac. Regionális speciális hatáskörű: NATO: béke, biztonság, gazdasági jólét 1949. ápr. 4-től. Bármelyikük ellen irányuló támadás, a teljes szervezet ellen irányuló támadás. É-Atlanti Szerződés Szervezete. 1997 óta tag Mo. 12 tagállam, székhely: Washington. OECD: (mint előzményszervezet) 1960-tól OECD, székhelye: Párizs. Ma a világ ipari tőkés hatalmait tömöríti. Partikuláris szervezet, mert Afrika nem része. Európa Tanács: 1949 London, utána Straszburg. Jogi és kulturális szervezet, európai identitás. Emberi Jogok Bírósága ide tartozik. 1983 óta nincs halálbüntetés a hatására. EBESZ: Bécs, 1994-től. Előtte: EBEÉ: Európai Biztonsági Együttműködési Értekezet. Személyek: Jogi személy, természetes személy (ember, emberiség; külföldi, állampolgár) külföldi az, aki nem rendelkezik annak az államnak az állampolgárságával, ahol éppen tartózkodik, rájuk az idegenjog tartozik. Emberi jogok Egyetemes Nyilatkozata: 1948 dec 10. ENSZ okmány: Minden ember jogképes! (Függetlenül attól, hogy külföldi vagy sem). Ettől nem lehet megfosztani. Jogképesség: általános, egyenlő, feltétlen. Állampolgárság: két állam állampolgársága összeütközik: pozitív eset: kettős állampolgárság, negatív eset: hontalanság. Ins soli: területiség elve, ha xy országban születik, függetlenül attól, hogy a szülei milyen állampolgárok, xy állampolgár. Ins sanquinis: vérség elve. Az apa állampolgársága lesz a gyerek állampolgársága, ha nincs apa akkor az anya. Kivándorlás/bevándorlás: soha nem lesz állampolgár, hanem honosított személy lehet csak à általános politikai jogokat nem kap. Külföldiek helyzete megítélhető: 1. tartózkodásuk minősége alapján: turista, munkavállaló (engedélyköteles), menekült, bevándorló. 2 emberi jogok alapján: jogképesség, első generációs emberi jogok amiktől bárhol vagyok nem lehet megfosztani: jogképesség, kínzás tilalma, rabszolgaság tilalma, szólásszabadság, vallás szabadság, gyülekezési szabadság(engedélyhez kötött), meghallgatás szabadság, ártatlanság vélelme, elithez való jog. Korlátozottan illet meg: tartózkodás kell hozzá: munkához való jog, bérhez, tanuláshoz, sztrájkhoz, anyasághoz. A politikai jogok kivételt képeznek. 3. generációs jogok: emberiséghez köthető, bárhol megilletnek. Helyzetükre vonatkozó elvek: 1. egyenlő elbánás elve (állami egyezmények), 2. viszonosság ( hasonló eljárásokat ír elő, mint az állampolgárnak, de többletjogokat nem kaphat. Csak addig alkalmazzuk a külföldivel szemben, ameddig külföld is alkalmazza az én állampolgárságommal szemben), 3. legnagyobb kedvezménnyel elbánás ( a külföldi megkapja mindazokat a jogokat, amelyeket a velem legkedvezőbb kapcsolatban lévő állam, állampolgár megkap). Gazdasági megjelenésük: külföldi lehet befektető ( magyar vállalkozásból őt megillető hányada van), betelepedő ( gazdasági céllal le is telepedik, vállalkozást alapít. Kereskedelmi képviselet, fióktelep) jogi személyek: az ő állampolgárságuk: honosság. Vonatkozó elvek: székhely elve: a társaság annak az állampolgárnak honosa ahol a központi ügyintézés zajlik. Bejegyzés elve: annak az államnak a honosa, amely joga alapján létrejött és nyilvántartásba vették. A székhely elvét és a bejegyzés elvét az EU együttesen alkalmazza: nem lehet idegennek nyilvánítani egy olyan társaságot, amely valamely tagállam joga alapján jött létre és amelynek székhelye valamely tagállam területén van à ilyenkor az egyenlő elbánás elve vonatkozik. Kontroll elve: (háborús időszakban) annak az államnak a honosa amelynek állampolgárai az őt ellenőrző fizikai személyek. Nemzetközi magánjog: 1979. évi 13 sz. trv szabályozza. Alap: viszonosság à vitázó felek elismerik egymás jogrendszerét. Jogszabályok gyűjtőhelye amelyek a: külföldi elemet tartalmazó, az állam szuverenitással közvetlenül kapcsolatban lévő, magánjogi jogviszonyokat, közvetett módon rendezi. Alkalmazása: magánjog, külföldi elem, jogvita, nincs nemzetközi szervezet. Lényege: kollíziós szabályok = jogszabályok összeütközése (hipotézis), kapcsolódó szabályok = megteremtik a nemzetközi magánjogi tényállás és az irányadó jogszabály közötti összeköttetést (diszponció), szankció hiányzik!. Legfontosabb kapcsolódó szabályok: lex personale (állampolgárság joga), lex domicelli ( lakóhely joga, tartózkodási hely joga), lex fori ( eljáró hatóság joga), lex cause (ahol ez eset történik pl: kártérítési ügyekben), lex rei situe ( ingatlanoknál: dolog fekvésének joga), székhely elve, bejegyzés elve, teljesítés helye, ügyletkötés helye, választott jog à ha a szerződésben kikötik hogy melyik állam jogát követik, ez az össze többi kapcsolódó tényezőt kiüti. Legtöbbször nemzetközi szinten a svájci jogot alkalmazzák. A jogvita elbírálásáig kell eldönteni hogy hol, a szerződésben még nem. Csalással kapcsolás: színleléssel hoz létre kapcsolódó tényezőt valaki; nem lehet azt a külföldi jogot alkalmazni, amely a felek által az egyébként irányadó jog megkerülése céljából; mesterségesen vagy színleléssel hoz létre kapcsolódó tényezőt. Külföldi jog alkalmazása: ex officio, igazságügyi miniszter. A kisegítő szabály: nem lehet külföldi jogot alkalmazni csak a magyart. Nem megismerhető / megismerhető de nem értelmezhető. Közrendvédelem. Felek a mellőzést kérik, viszonosság nincs: 2 ország nem ismeri el egymás jogrendjét. Csalárd kapcsolás. Személyek: természetes személy: kapcsolódó tényező: lex personale –y kivéve ha hontalan à akkor a tartózkodás. Ha gazdasági tevékenységet végez és vitába keveredik, az az állam dönt ahol a tevékenységet kifejti. Cégek esetében mindig az az állam ahol a központi ügyintézés folyik (székhely elve). Ha ez nem egyértelmű akkor az alapján döntenek, hogy hol vették nyilvántartásba. Ha személyhez fűződő jogokat sértenek akkor a jogsértés helyén irányadó jog diktál, kivéve ha a magyar jog kedvezőbb à magyar jogot alkalmazzuk. Jogi személyek. Tulajdon kérdése: dolog fekvési joga az alap lex rei sitae. A dolog fekvési helyének joga: ott ahol a jogi hatást kiváltó tény létrejön pl: szerződés, bírósági végzés. Kivételek: úszó és repülő államterületek: hajó és repülő; transzferdolgok esetén: ha a dolog épp mozgásban van, a rendeltetési hely diktál; utas, poggyász esetén: személyhez fűződő jogok alapján ítéli meg. Felelősség: károkozó tevékenység helyén és idején irányadó joga. Kivétel: ha a károsultra kedvezőbb. Ahol a kár bekövetkezett. Ha a károsult-károkozó lakóhelye ugyanaz az állam, annak a jogát. Ha közlekedési szabályok megsértésével történik a kár à az a jog diktál ahol a sértés történik. Szerződések joga: Hágai Nemzetközi Konferencia, UNIDROIT Intézet, UNICITRAL, 1980 Római szerződéssek EK, ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága, Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) INCOTERMS. Mikor kerül előtérbe a kollíziós jog? Nincs nemzetközi megállapodás, külföldi elem van a szerződésben, jogvita van a felek között. Hiba van a szerződésben: megállapodás: magánjog. EK – 1980 Római Szerződés: 1. Jogválasztás, 2. Szerződésre jellemző szolgáltatás elve à akarategyesség à ha nincs, meg kell keresni hogy melyik állammal van a legrosszabb kapcsolat. Jellemző szolgáltatást nyújtó fél államának joga: adásvétel à eladó joga, bérlet à bérbeadó joga, megbízás à megbízott, kereskedelmi képviselet à képviselő államának joga, bizomány à bizományos, fuvarozás, szállítmányozás à szállítmányozó, biztosító à biztosítékadó, kölcsön à kölcsönadó (bank esetén bank székhelyének joga), Eltérő szabályozás: vállalkozási szerződé esetén à telesítés helye lesz a meghatározó, ingatlanra vonatkozó szerződés à fekvés, tőzsdei árverési ügyletek à ahol zajlik, társasági szerződés à bejegyzési székhely elve; társasági alapító; antipatikus, komplex szerződés, fogyasztói szerződés à a fogyasztóra kedvezőbb jogot kell.

Jog: magatartási norma, melyet a társadalomban kialakult legerősebb hatalom, az állam alkot, és amelynek végrehajtását állami szankcióval, végső soron fizikai kényszerrel is biztosítja.

 

Visszaható hatály tilalma: jogszabály a kihirdetését megelőző időre vonatkozóan nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem tehet valamely magatartást jogellenessé.

 

Állam: a társadalom történelmileg kialakult hatalmi-politikai szervezete, mely meghatározott terület és népesség felett főhatalommal rendelkezik.

 

Jogképesség: jogképes az, akinek jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállahat.

 

Cselekvőképesség: cselekvőképes az, aki saját akaratából, a maga nevében, a saját cselekményével jogokat szerezhet és jogkötelezettségeket vállalat.

 

Jogi személy: olyan állandó szervezet, amelynek elkülönített vagyona van, feladatai teljesítéséhez vagyoni jogokkal rendelkezik, és kötelezettségeiért önálló vagyoni felelősség terheli.

 

Szolgalom: olyan jogviszony, amelynél fogva a jogosult olyan dolognak, amely nem az övé, valamilyen irányban hasznát veheti.

 

Használati jog: olyan jogviszony, amelynél fogva valaki a más tulajdonában lévő ingatlan vagy ingó dolgot saját, valamint családtagjai szükségletét meg nem haladó mértékben használhatja, hasznait szedheti.

 

Haszonélvezeti jog: olyan jogviszony, amelynél valaki más tulajdonában lévő ingatlan vagy ingó dolgot birtokolhatja, használhatja, hasznait szedheti, de a jogviszony megszűnése után a dolgot állagsérelem nélkül vissza kell adnia.

 

Telki szolgalom: olyan jogviszony, amelynél fogva valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa valamely egyébként jogos magatartásától tartózkodjék.

 

Kötelem: két vagy több személy közötti mellérendelt jogviszony, amelynél fogva kikényszeríthető kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére, és a jogosultság a szolgáltatás követelésére.

 

Szerződés: két vagy több fél joghatás kiváltását célzó, arra alkalmas, egybehangzó akaratnyilatkozat.

 

Clausula rebus sic stantibus: a körülményekben beálló lényeges változás mentesíti a feleket a teljesítési kötelezettség alól.

 

Pacta sunt servanda: a szerződésnek törvényi ereje van, köti a feleket, csak közös akarattal lehet eltérni.

 

Vélelem: a jogszabály valamint, ami bizonytalan biztosnak vesz.

 

Nemo plus iuris elve: senki nem ruházhat át több jogot, mint amivel ő maga rendelkezik.

 

Jóhiszemű: az, aki nem tud és kellő körültekintés mellett sem kell tudnia a látszattal ellentétes valóságról.

 

Rosszhiszemű: az, aki tud vagy kellő körültekintés mellett tudnia kellene a látszattal ellentétes valóságról.

 

Szolgáltatás: az a magatartás, amelyet a kötelem jogosultja a kötelezettől követelhet, ill. amit a kötelezett a jogosulttal szemben tanúsítani köteles.

 

Jogszavatosság: helytállás azért, hogy a szolgáltatott dologgal a jogosult korlátozásmentes tulajdonjogot szerez.

 

Kellékszavatosság: helytállás azért, hogy a szolgáltatott dologban megvannak a törvényben és szerződésben meghatározott tulajdonságok.

 

 

 

(Negyedik kontroll lap)

 

-         mellérendelt jogviszony

-         relatív szerkezet (konkrét, meghatározott személyek)

-         kikényszeríthető kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére

-         jogosultság a szolgáltatás követelésére

 

-         előremutató kötelmi helyzet

-         múltba nézőek

 

A kötelem fogalmából hiányzik 1-1 fogalmi elem. Hiányzik a bírói érvényesíthetőség.

 

Magánokirat: aláírás, keltezés

Közokirat: legerőteljesebb. Erre kijelölt hatóság által kiállított okirat.

 

 

Bármilyen magán, jogi ügyben bárkinek jogában áll maga helyett képviselőt küldeni.

 

- ügyleti

- szervezeti

- törvényi

 

Két vagy több fél joghatás kiváltását célzó, arra alkalmas, egybehangzó akaratnyilatkozat.

 

-         szerződési szabadság

-         visszterhesség vélelme

-         pacta sunt servanda

-         clausula rebus sic stantibus

 

Amikor nem társadalmi rendeltetésszerűen gyakorolja a jogot.

 

Igazságosság: összes többi alapelvek mögöttes leve
pl. jogalap nélküli gazdagodás mondata
Tisztesség: társadalmi ,erkölcsi megítélés

 

Az alanyok akarata főszabály szerint semmilyen irányban nincs megkötve.

 

A határ a szerződési szabadságnál a Tilos Szerződések köre = semmis szerződés= jogszabályba ütköző, jó erkölcsbe ütköző, jogszabály megkerülésével kötött szerződés.

 

A szerződésnek törvényi ereje van, köti a feleket, csak közös akarattal lehet eltérni.

 

A körülményekben beálló lényeges változás mentesíti a feleket a teljesítési kötelezettség alól.

 

Senki sem ruházhat át több jogot, mint amivel ő maga rendelkezik.

 

Jóhiszemű: az, aki nem tud, és kellő körültekintés mellett nem is kell tudnia a látszattal ellentétes valóságról

Rosszhiszemű: az, aki tud vagy kellő kerültekintés mellett tudnia kellene a látszattal ellentétes valóságról.

 

Polgári jogi jogviszonyban úgy kell eljárni, ahogy általában elvárható.

 

Törvény által vélelmezetten a jelek azért nyújtanak szolgáltatást, hogy cserébe önmaguk is ellenszolgáltatáshoz jussanak.

 

Szorult helyzetben lévő fél – másik fél észreveszi és segít.

 

-         jóhiszeműen

-         tisztességesen

-         kölcsönösen együttműködve

-         ahogy adott helyzetben általában elvárható

 

Jogszabály, csak a felek eltérő megállapodásának hiányában ad iránymutatást.

 

 - mellék és fő szolgáltatás
- pozitív - negatív
- egyszeri tartó,
időszakonként visszatérő
- osztható -oszthatatlan
- helyettesíthető-helyettesíthetetlen
- személyes-forgalmi jellegű
- viszterhes-ingyenes
- feltételtől-időhatározótól függő

Fajlagos: fajta és mennyiség szerint meghatározott , a
fajta bármelyik egyedével kicserélhető ha a hibás
kicserélését követelik.
Zártfajú: ha a lehetséges szolgáltatáson belül a felek
további szűkítést alkalmaznak. tipikusan
személyi,minőségbeli szűkítések alkalmazandók.
Egyedi: ha konkrétan meghatározott ,mással nem
helyettesíthető,jól beazonosítható(individualizált).Ha
elpusztul a tárgy,nem helyettesíthető,hibás kicserélését nem
követelhetnek,árleszállítás követelhető.

 

vagylagos szolg.: a felek eleve már a szerződékötés
időpontjába 2 vagy több szolgáltatást így jelölik meg, hogy
a felek valamelyike vagy egy 3. személy később megjelölheti
melyik legyen a tényleges szolgáltatás
Vagylagos felhat.: eredetileg a felek 1 szolg. jelölnek meg
, vagy ez alapján később úgy döntenek hogy egy másik
szolgáltatást jelölnek meg

 

Disszenzus: ha nem alakul ki teljes egybehangzóság(kötelem
előremutató)
Konszenzus: ha a felek között teljes egybehangzóság van és a
kötelem előremutató

Előszerződés: jövőben kötendő kölcsönös kötelezettségvállalás, mely szerződéskötési kötelezettséget teremt. Az ígéret jogi formája.

 

Első fázisa a szerződéskötésnek. Egyoldalú, címzett. Konkrét személyhez szól. Ajánlati kötöttség. Nem módosíthat, csak vár a válaszra. Nem vonhatja vissza.

 

-         jelenlévők között, amikor az ajánlatot elfogadták

-         távollevők között, amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz megérkezett

-         ha a szerződés létrejöttéhez további jóváhagyás szükséges, ennek megtörténtéig érvényes, de nem hatályos

 

-         elfogadva

-         elutasítva

-         módosítva = új ajánlat

 

Annak megtörténtéig érvényes, de nem hatályos.

 

Szolgáltatás – ellenszolgáltatás, tárgy, minőségi-, mennyiségi-, időhatározók.

 

Alaki megkötések hiánya! Lehet: szóban, írásban.

 

-         kárveszély átszállás

-         hibátlan teljesítés megszünteti a jogviszonyt

 

Kötelezett lakóhelye ill. székhelye

Kiv.: - jogszabály eltérően rendelkezik

-   felek másban állapodnak meg

-   szolgáltatás rendeltetéséből más következik

 

-         fő szabály: akarat egység

-         tipikusan: határidő, határnap

-         ha nem állapodnak meg akkor a ptk. A szolgáltatás ellenszolgáltatás egyidejűségét írja elő

 

Köteles vagyok elfogadni: csak a jogosult beleegyezésével.

 

- akarategység

- értesítés kötelező

- megvizsgálás kötelező

- részteljesítés

- nyugta teljes megtörténését igazoló okirat

- 3. személy

 

Jogosult hozzájárulása kell. Új kötelezett, a korábbi ellenköveteléseit nem számíthatja be.

 

A kötelezettet értesíteni kell. Kötelezett korábbi ellenkövetelésit beszámíthatja. Az engedményező az engedményezettnek kezesként felel.

Minden olyan magatartás és körülmény, amely szerződésbe ütközik, azaz valamilyen módon sérti a felek érdekét.

-         szerződésszerű teljesítést nem fogadja el

-         szükséges intézkedéseket nem teszi meg

-         kötelezett kártérítést követelhet, de kamatot nem

Dolog nem alkalmas: - rendeltetésszerű használatra

                                    - a szerződésben kikötött célra

                                    - a kötelezett által ismert célra

 

-         jogszavatosság

-         kellékszavatosság

 

Jogszavatosság: helytállás azért, hogy a szolgáltatott dologgal a jogosult korlátozásmentes tulajdont szerez

Kellékszavatosság: helytállás azért, hogy a szolgáltatott dologban megvannak a szerződésben és törvényben meghatározott tulajdonságok.

 

-         kijavítást

-         árleszállítást

-         cserét

-         ins variandi

 

Kimentést nem tűrő, visszterhesen vállalt helytállási kötelezettség.

-         kockázatközösség a fogyasztók között

-         jótállási joggal érvényesíthető

-         javítási határidő 15nap, ha cserekészüléket kapok 30 nap

 

-         jótállás

-         foglaló

-         kötbér

-         óvadék

-         zálog

-         kezesség

 

Olyan pénzösszeg vagy más dolog, amely szerződéskötéskor vagy annak jeléül foglalónak nézve átadásra kerül.

 

Szerződés felróható nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetére kikötött pénzösszeg.

 

Pénz, takarékbetét, értékpapír átadása a jogosultaknak a követelés biztosítása végett.

- szerződés nem teljesítése, nem szerződésszerű teljesítése esetén a jogosult az óvadék összegéből közvetlenül kiegészítheti a követelést.

 

Dologi jogi biztosíték, a teljesítés biztosítására lekötött vagyon, érték.

Tárgya lehet minden birtokba vehető tárgy + átruházható jog, követelés.

Típusai: - jelzálog (ingatlan esetén bankok)

               - kézizálog (zálogházak)

               - zálog jogokon és követeléseken

 Jelzálog jogosultja nincs a dolog birtokában, a kézizálog jogosultja a birtokában van.

 

Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben az eredeti kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.

Feltétele: írásban.

Fajtái: egyszerű, készfizető kezes, egyetemleges.

 

Jog vagy kedvezmény elvesztése.

 

-         szerződés érdek betöltése

-         szerződés érdek betöltése nélkül

 

Megszűntetés: szerződés megszűntetése kétoldalú nyilatkozattal, szerződési érdek betöltése nélkül. Teljesítést a hibáig elismerik.

Felbontás: szerződés megszűntetése kétoldalú nyilatkozattal, szerződési érdek betöltése nélkül. Teljesítést nem ismeri el, mintha nem is lett volna szerződés.

Felmondás: szerződés megszűntetése egyoldalú nyilatkozattal, szerződési érdek betöltése nélkül, a jövőre nézve.

Elállás: szerződés megszüntetése egyoldalú nyilatkozattal, szerződési érdek betöltése nélkül, visszamenőleg is.

 

Érvénytelen a szerződés akkor, ha valamilyen törvényben meghatározott oknál fogva nem alkalmas a kívánt joghatás előidézésére.

Hatálytalan: itt már van egy érvényes szerződés, de az valamilyen törvényben meghatározott oknál fogva nem alkalmazható (tovább).

 

-         akarathiba

-         szerződési nyilatkozat hibája

-         célzott joghatás hibája

 

-         cselekvőképesség hiánya

-         kényszer

-         tévedésbe ejtés

-         formahiba

-         alképviselet

 

-         tilos szerződés köre

-         színlelt

-         lehetetlen

 

-         határidő lejáratával

-         szerződés megerősítésével

-         írásban lemondással

 

Az egész szerződés csak akkor dől meg, hogyha a felek az érvénytelen rész nélkül nem is kötötték volna meg.

 

A kártérítés jogellenes magatartás esetén, kártalanítás jogos magatartás esetén.

 

Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni

 

-         jogellenes magatartás

-         felróhatóság (vétkesség)

-         kár

-         okozati összefüggés

 

Szándékosság, ha egyenesen, kifejezetten jogsértésre irányul. Gondatlan, aki nem tud, de kellő körültekintés mellett tudhatott volna arról, hogy kárt okoz.

 

- tevés

- mulasztás

Kivétel: - jogos önhatalom

-         szükséghelyzetben okozott kár

-         károsult beleegyezése

 

-         vagyoni

-         nem vagyoni

 

- kár

- indokolt költség

- elmaradt haszon

 

- jogos önhatalom

- a kár azon részét, ami abból származik, hogy a károsult nem tett eleget kárenyhítési, kármegelőzési kötelezettségének.

- rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a bíróság mentesít

- a károsult beleegyezésével okozták

 

Kártérítés típusai: - teljes kártérítés

                              - kárenyhítés, kármegelőzés kötelezettsége

                              - káron szerzés tilalma

 

Cél az eredeti állapot helyreállítása. Amennyiben ez nem lehetséges, vagy a károsult alapos okból nem kívánja: kártérítés. Elsődlegesen természetben kell megtörténjen a kárpótlás, amennyiben nem lehetséges, vagy nem kívánja, akkor kerül sor a pénzbeli kártérítésre. (egyösszegben, járadékban, kombinálva a kettőt)

A károsult a károkozó rovására a károkozás következtében alaptalanul nem gazdagodhat.

A károsult a kár elhárítása illetve csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy adott helyzetben általában elvárható.

 

Bíztatási kár.

 

Kárveszély viselési szabály.

 

Objektív felelőssége van a veszélyes üzem üzembentartójának.

 

-         veszélyes üzem üzemben tartója

-         vadállatok tartása

-         bánya, árokásás, tetőfedés

-         alkalmazott által létrehozott kár