Nemzetközi jog: államon belüli jog, kollíziós jog (kollízió: összeütközés). Kódex: Azon jogszabályok gyűjtőhelye, amelyek a külföldi elemet tartalmazó, és az állami szuveneritással kapcsolatban nem lévő, magánjogi jogviszonyokat (polgári jogi, munkajogi, családjogi) közvetett módon kollíziós normákkal rendezi. Nincs nemzetközi szerződés, ami vonatkozna rá. Nemzetközi jog: azok a szabályok, amelyek az államok és más nemzetközi jogalanyok közti kapcsolatokat rendezik. A szabályozás csoportjai: 1. materiális nemzetközi jog: hadviselés, konzuli diplomáciai kapcsolatok. 2. formális nemzetközi jog: állam és állam (ill. nemzetközi szervezetek közötti) közötti. Valójában a belső jog rendezi a formális nemzetközi jog kérdéseit. Alapja: viszonosság. Legszűkebben: jogalanyokra kötelező magatartási normák, amelyeket az állam bocsát ki és amelyek betartását szankcióval is biztosíthatja. Nemzetközi jog és a belső jog viszonya: egy jogi normát soha nem a tartalma tesz nemzetközivé, hanem annak keletkezési módja határozza meg azt. Keletkezési mód: kettő vagy több állam közös akaratmegegyezéssel hozza létre, ugyanúgy a megszüntetésnél és a módosításnál is. Jog tagolása: 1. jogcsaládok (római-germán, angolszász, szocialista, vallási), 2. jogrendszerek (térben és időben összefüggő jogszabályok összessége), 3. jogterületek, 4. jogágak, 5. jogintézmények, 6. jogviszonyok, 7. jogszabály, 8. jogi norma. Állam: szuverenitás: 1. belső (jogrendjét maga alakítja ki), 2. külső (immunitás). Mentes más állam joghatósága alól. A társadalom történelmileg kialakult hatalmi, polgári szervezete, mely meghatározott terület és népesség felett főhatalommal bír. Állam létezik ha: terület, népesség, kormány, diplomáciai kapcsolat. Közösségi jog: Mo. elkötelezett a nemzetközi jognak és a közösségi jognak, a kettő soha nem lehet ellentétes. Közösségi jog alapja: szupranacionalitás (Az Eu úgy uralkodik, mint szupra állam, a Római szerződésben van egy hűségnyilatkozat, ebben minden állam engedelmességet vállal). Nemzetközi jog forrásai: nemzetközi szokás: államok közötti hallgatólagos akarat-megegyezés, mely nemzetközi jogok és kötelezettségek létesítésére, módosítására, megszüntetésére irányul. Nemzetközi szerződés: kifejezett akaratmegegyezés (kifejezett: írott). NINCS HIERARCHIA A KETTŐ KÖZÖTT. Szokás: gyakorlatban alakul ki. Van egy materiális ás egy pszichológiai elme. Opinio ivris: az állam azon meggyőződése, hogy a cselekmény mögött kötelezettség van. Materiális: többször előforduló cselekmények precedens értéke. Inco terms: jogszabályi gyűjtemény a nemzetközi kereskedelemről. ’36 Párizs, Kereskedelmi Kamara, ENSZ nagyon figyel a betartására. Továbbfejlesztve 200-ben, angol nyelvű. Lényeg: jogi megoldásokat ad a kereskedelmi kérdésekre. Nemzetközi szerződés: pactum, contractus. Egyezmény, megállapodás, akta, charta, kartell, jegyzékváltás, nyilatkozat, deklaráció (jegyzőkönyv, ha van tartalma). Vatikánban kötött szerződések: konkordátum. Írott/kifejezett: tanúk előtt, írásba legyen foglalva. Alapvető osztályzás: ügyintéző: egyszeri magatartásra irányul (nagyon ritka). Normaalkotó: számtalan jövőbeli eseményt leszabályoz. Pl.: kettős adózást kizáró szerződések. Az ügyintéző és a normalakotó között nincs különbség hierarchia szerint. Szerződő felek alapján: 1. multilateriális szerződések: univerzális/globális: ENSZ, GATT, WTO szerződések; regionális/partikuláris OECD, NATO pl: ehhez áll közelebb és nem globális. 2. bilaterális szerződések: két fél azonos ügyben megállapodik. Nemzetközi szerződéskötés folyamata (’63 óta).: 1. tárgyalás: (megszövegezés szakasza) alapja: államok meghatalmazzák a küldötteket à mandátumvizsgáló bizottság megvizsgálja a küldöttek jogait. Meghatalmazás: írott dokumentum, ami tartalmazza a küldött jogait. A megszövegezés tárgyalásig mehet el, akár az aláírásig is elmehet. 2. aláírás/parafálás: ha nem írhatja alá a végén, akkor csak parafálási joga van. A szerződés minden egyes lapját ellátja bérjegyével à ezzel tanúsítja, hogy részt vett a szerződés létrehozásában. 3. ratifikáció: az államfő vagy alkotmányos törvény alapján meghatározott más közjogi személy / állami szerv részéről történő megerősítés. Erre nincs előírva határidő, évekig is el lehet húzni. 4. beiktatás – cél: titkos diplomáciát kikerülni. Be nem iktatottak: a szerződésnek nincs kötelező ereje. A szerződéseket ki kell hírdeni à törvény lesz a nemzetközi szerződésekből vagy rendelet. 5. közzététel: valamennyi szerződő fél nyelvén meg kell jelennie + közzé kell tenni az ENSZ gyakorlatában, angolul is, ha az EU-ban kötik akkor az EU összes nyelvén. ENSZ hivatalos nyelvei: angol, francia, orosz, arab, spanyol, kínai. Nemzetközi szerződéskötés hatásmechanizmusa: szokás (szokások összegyűjtése és egyetlen jogszabályba, szerződésbe tömörítése) à hadifikáció (a hadifikáció ellenére a szokás nem szűnik meg) à szerződés à ratifikácó à belső jog à transzformáció (úgy kerül el a személyek irányába, hogy törvénnyel / rendelettel kihirdetik) à személyek. Szerződés à self exenting ( önvégrehajtó szerződések à ha ilyet hoznak akkor azt kötelező betartani, nincs kibúvó. Nem kell beiktatni, se közzé tenni. Ilyen szerződések közvetlen kapcsolatot hoznak létre.) à személyek. Speciális nemzetközi szerződések a gazdaság területén: árucsere forgalmi megállapodások, nemzetközi elszámolására vonatkozó megállapodások (clearing), nemzetközi árumegegyezések (olaj, gabona, tejtermék), beruházásvédelmi egyezmények, kettős adózást kizáró egyezmények, államközi kooperációs egyezmények ( technológiai). Globális szinten: GATT, ENSZ (WTO). Regionális szinten: OECD, EU. Bécsi Vételi Egyezmény (CISG): 1980 több mint 50 állam tag, 88-tól Mo. nemzetközi szokásokat gyűjtötte össze és kodifikálta egyetlen nemzetközi szerződésbe à nemzetközi vételi jog szabályozására. Nemzetközi adás- vételt szabályozza le. 1987 évi 20-as törvény. Alkalmazásának feltételei: személyi hatály: szerződő felek telepe részes államok területén van. Az számít, hogy hol a telep, az állampolgárság nem. Jogválasztás: főszabály szerint alkalmazni kell, kivéve, ha kimondják, hogy közös akarattal kizárták az alkalmazást. Ilyenkor ki kell jelölni egy jogot. Tárgyi hatály: áruk (csak ingó). Továbbá nem lehet alkalmazni az egyezményt pénz értékpapír forgalomra, végrehajtási ügyletekre, repülőgép, hajóeladás-vételekor, árverési ügyletekre, fogyasztási ügyletekre (személyes használati cikkek vásárlása). Szerződés megkötése: ajánlat à ajánlati kötöttség. Leírja azt, hogy egy szerződéskötési javaslat mikor minősül ajánlatnak: 3 dolognak kell benne lennie: ajánlat címzett legyen ( konkrét személynek szóljon), áru konkrátan definiált legyen (mennyiség, minőség, vételár), egyértelműen tűnjön ki az ajánlatból, hogy az ajánlattevő kötelezettnek ismeri el magát. Válasz: elutasítja, elfogadja (nyilatkozattal írásban, ráutaló magatartással is lehet áruátvételkor), módosítja (új ajánlatküldés). Csak lényeges eltérésnél lehet új ajánlat: minőségbeli, mennyiségbeli újítás, vételár, felelősség, viták rendezése, teljesítési hely és idő meghatározása. Szerződést írásban és szóban is lehet kötni, lényeg, hogy bizonyítani tudja. Magyarországon nem fogadják el csak írásban. Kötelezettségek: eladó: áru átadása, tulajdonjog átruházása, okmányok kiállítása. Vevő: vételár, áru átvétele, teljesítés. Főszabály: akkor kell fizetni, ha az eladó az árut a vevő rendelkezésére bocsátta. Ha a felek másképp nem állapodnak meg, az ár alatt piaci árakat állapítanak meg. Tulajdon: szerződéskötés idején adott kereskedelmi ágazatban hasonló körülmények között és konkrét adott termékre, árura, felszámított árra vonatkozik. – Meg kell vizsgálni a terméket és minőségi hiba esetén ésszerű határidőn belül jeleznie kell àcsak így élhet szavatossági jogával. A vevőnek van egy jogosultsága: specifikáció (áru jellemzőinek (minőségi) meghatározása). Ha ez kimarad a szerződésből automatikusan átszáll a jog az eladóra. Szerződésszegés: 1 előzetes: bármelyik fél felfüggesztheti saját teljesítését, ha láthatóvá válik, hogy a másik fél alapvető kötelezettségét súlyosan megszegi. 2 Alapvető: ha a másik félnek olyan hátrányt okoz amely megfosztja őt a szerződés alapján jogosan támasztott elvárásaitól, kivéve, ha a másik fél nem láthatta előre és egy ésszerűen gondolkodó ember hasonló körülmények között sem láthatta előre. 3. Közönséges. Az előzetes és az alapvető között a különbség: szankcionálás: ha alapvető van, a másik felet póthatáridő nélkül van jogom szankcionálni (pl: már aznap kérjük a kártérítést). Eladó jogai: teljesítés (ha hibás az áru), elállás ( a szerződéstől), kártérítés ( az első kettővel párhuzamosan). Vevő jogai: szavatossági jogok, kicserélés, kijavítás, árcsökkentés, elállás, kártárítés. Minderre csak akkor hivatkozhat, ha ésszerű határidőn belül értesít. Veszélyátszállás – kockázatviselés szabályai: mikor száll át a vevőre a kockázat ha az áru megsemmisül / megrongálódik? 1. fuvarozók igénybevétele: amikor az 1. fuvarozónak átadták az árut. 2. úton lévő áru átadása: szerződéskötéskor.
Jogalanyok: (személyek) Tipikus jogalanyok: állam, nemzetközi szervezetek. Speciális jogalanyok: nép, nemzet, hadviselő félként elismert felkelő + egyén (hazai, külföldi), ember, emberiség, nemzetközi jogközösség, vatikán, máltai jogrend. Államok és nemzetközi szervezet: állam: jogalanyiság eredeti, korlátlan (bármely lehetséges jogviszonyra kiterjed), objektív, elismeréstől független a létezése. Államismérvek: államterület, meghatározott népesség, államszervezet, kormány megléte, diplomáciai kapcsolatokra képes. Nemzetközi jogi alapjogokat ad az ENSZ. 1 Szuverenitás: függetlenség (belső/külső). 2 Államok egyenlőségének elve (elvileg diszkrimináció mentes lenne de ha elsimeri hogy van egy kivétel: ha az ENSZ nagyhatalmi jogi státuszt ad) nagyhatalom: USA, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy Britannia. à biztonsági tanács állandó tagjai, béke és biztonságpolitikai területen vétójoguk van. Csak a nagyhatalmak belegyezésével módosítható az ENSZ-okmány. 3 EU rendelkezés: maga választhatja meg politikai berendezkedését gazdasági, szociális, kulturális fejlődését. 4. be nem avatkozás elve. 5. agresszió, erőszak tilalma. 6 Békés egymás mellett élés – baráti együttműködés elve. Nemzetközi szervezetek: szármozékos (állam ruházta fel, vissza is vonhatja), korlátozott jogalanyiságú ( csak a frakciói ellátáshoz szükséges jogviszonyre terjed ki), nem objektív ( csak a tagállamok viszonylatában létezik. 1 kivétel: ENSZ à alapokmánya kimondja hogy akkor is el kell ismerni ha nem is tagállam egy adott ország). Csoportosítása: 1. résztvevők köre szerint: regionális/partikuláris, univerzális/globális. 2. hatáskör szerint: általános, speciális. 3. fajták: univerzális és általános hatáskörű: egyetlen egy létezhet csak a világon, hatásköri összetűzések miatt: ENSZ (2. vh. után). 1945. ápr. 25: San Francisco, 51 alapító tagállam, most 185 tag. 1955: Mo. Főszervei: közgyűlés: 1 állam = 1 szavazat; biztonsági tanács = 5 állandó tag vétójoggal, 10 választótag; nemzetközi bíróság= Hágában; Titkársá= Kofi Hannan; Gazdasági és szociális tanács= 5nagyhatalom mindig; Gyámsági tanács. Sokszorosított szerveket hoz létre az ENSZ à ezek általános hatáskörűek, de speciális szervezetek. univerzális speciális hatáskörű: csak az ENSZ jóváhagyásával jöhetnek létre ezek a szervezetek; tartalmilag azért jönnek létre, hogy az ENSZ-et tehermentesítse; ENSZ szakosított szerve: WTO (World Trade Organisation) székhelye: Genf, ILO(International Labour Organisation), IBRD (Világbank) székhelye : Washington. Három szervezet fog össze: IMF (Nemzetközi Valutaalap); IDA ( Fejlesztési Egyesülés); IFC (Nemzetközi pénzügyi Társaság; fejlődő országoknak is ad kölcsönt); interpol ( nem közvetlen szakosított szerv, de így működik). Regionális és általános hatáskörű: OAS: amerikai Államok Szervezete, 1910, Pánamerikai Unió, átfogja D-Közép Amerikát lényegében az egészet 2kivétel: Kuba, Kanada. Arab Liga: elméletileg nem etnikai alapú, de valójában az, 1945 Kairó, Izrael állam megalakulását megakadályozandóan jött létre. Afrikai Egység Szervezete: 1960-61 Addis-Abeba. 50 afrikai állam, egyértelműen gazdasági érdekből, de nem túl sikeres, nyelvei: angol, szuahéli, spanyol, francia stb. Európai Unió: 1993 óta tartozik ide az EU. Cél: közös belső piac. Regionális speciális hatáskörű: NATO: béke, biztonság, gazdasági jólét 1949. ápr. 4-től. Bármelyikük ellen irányuló támadás, a teljes szervezet ellen irányuló támadás. É-Atlanti Szerződés Szervezete. 1997 óta tag Mo. 12 tagállam, székhely: Washington. OECD: (mint előzményszervezet) 1960-tól OECD, székhelye: Párizs. Ma a világ ipari tőkés hatalmait tömöríti. Partikuláris szervezet, mert Afrika nem része. Európa Tanács: 1949 London, utána Straszburg. Jogi és kulturális szervezet, európai identitás. Emberi Jogok Bírósága ide tartozik. 1983 óta nincs halálbüntetés a hatására. EBESZ: Bécs, 1994-től. Előtte: EBEÉ: Európai Biztonsági Együttműködési Értekezet. Személyek: Jogi személy, természetes személy (ember, emberiség; külföldi, állampolgár) külföldi az, aki nem rendelkezik annak az államnak az állampolgárságával, ahol éppen tartózkodik, rájuk az idegenjog tartozik. Emberi jogok Egyetemes Nyilatkozata: 1948 dec 10. ENSZ okmány: Minden ember jogképes! (Függetlenül attól, hogy külföldi vagy sem). Ettől nem lehet megfosztani. Jogképesség: általános, egyenlő, feltétlen. Állampolgárság: két állam állampolgársága összeütközik: pozitív eset: kettős állampolgárság, negatív eset: hontalanság. Ins soli: területiség elve, ha xy országban születik, függetlenül attól, hogy a szülei milyen állampolgárok, xy állampolgár. Ins sanquinis: vérség elve. Az apa állampolgársága lesz a gyerek állampolgársága, ha nincs apa akkor az anya. Kivándorlás/bevándorlás: soha nem lesz állampolgár, hanem honosított személy lehet csak à általános politikai jogokat nem kap. Külföldiek helyzete megítélhető: 1. tartózkodásuk minősége alapján: turista, munkavállaló (engedélyköteles), menekült, bevándorló. 2 emberi jogok alapján: jogképesség, első generációs emberi jogok amiktől bárhol vagyok nem lehet megfosztani: jogképesség, kínzás tilalma, rabszolgaság tilalma, szólásszabadság, vallás szabadság, gyülekezési szabadság(engedélyhez kötött), meghallgatás szabadság, ártatlanság vélelme, elithez való jog. Korlátozottan illet meg: tartózkodás kell hozzá: munkához való jog, bérhez, tanuláshoz, sztrájkhoz, anyasághoz. A politikai jogok kivételt képeznek. 3. generációs jogok: emberiséghez köthető, bárhol megilletnek. Helyzetükre vonatkozó elvek: 1. egyenlő elbánás elve (állami egyezmények), 2. viszonosság ( hasonló eljárásokat ír elő, mint az állampolgárnak, de többletjogokat nem kaphat. Csak addig alkalmazzuk a külföldivel szemben, ameddig külföld is alkalmazza az én állampolgárságommal szemben), 3. legnagyobb kedvezménnyel elbánás ( a külföldi megkapja mindazokat a jogokat, amelyeket a velem legkedvezőbb kapcsolatban lévő állam, állampolgár megkap). Gazdasági megjelenésük: külföldi lehet befektető ( magyar vállalkozásból őt megillető hányada van), betelepedő ( gazdasági céllal le is telepedik, vállalkozást alapít. Kereskedelmi képviselet, fióktelep) jogi személyek: az ő állampolgárságuk: honosság. Vonatkozó elvek: székhely elve: a társaság annak az állampolgárnak honosa ahol a központi ügyintézés zajlik. Bejegyzés elve: annak az államnak a honosa, amely joga alapján létrejött és nyilvántartásba vették. A székhely elvét és a bejegyzés elvét az EU együttesen alkalmazza: nem lehet idegennek nyilvánítani egy olyan társaságot, amely valamely tagállam joga alapján jött létre és amelynek székhelye valamely tagállam területén van à ilyenkor az egyenlő elbánás elve vonatkozik. Kontroll elve: (háborús időszakban) annak az államnak a honosa amelynek állampolgárai az őt ellenőrző fizikai személyek. Nemzetközi magánjog: 1979. évi 13 sz. trv szabályozza. Alap: viszonosság à vitázó felek elismerik egymás jogrendszerét. Jogszabályok gyűjtőhelye amelyek a: külföldi elemet tartalmazó, az állam szuverenitással közvetlenül kapcsolatban lévő, magánjogi jogviszonyokat, közvetett módon rendezi. Alkalmazása: magánjog, külföldi elem, jogvita, nincs nemzetközi szervezet. Lényege: kollíziós szabályok = jogszabályok összeütközése (hipotézis), kapcsolódó szabályok = megteremtik a nemzetközi magánjogi tényállás és az irányadó jogszabály közötti összeköttetést (diszponció), szankció hiányzik!. Legfontosabb kapcsolódó szabályok: lex personale (állampolgárság joga), lex domicelli ( lakóhely joga, tartózkodási hely joga), lex fori ( eljáró hatóság joga), lex cause (ahol ez eset történik pl: kártérítési ügyekben), lex rei situe ( ingatlanoknál: dolog fekvésének joga), székhely elve, bejegyzés elve, teljesítés helye, ügyletkötés helye, választott jog à ha a szerződésben kikötik hogy melyik állam jogát követik, ez az össze többi kapcsolódó tényezőt kiüti. Legtöbbször nemzetközi szinten a svájci jogot alkalmazzák. A jogvita elbírálásáig kell eldönteni hogy hol, a szerződésben még nem. Csalással kapcsolás: színleléssel hoz létre kapcsolódó tényezőt valaki; nem lehet azt a külföldi jogot alkalmazni, amely a felek által az egyébként irányadó jog megkerülése céljából; mesterségesen vagy színleléssel hoz létre kapcsolódó tényezőt. Külföldi jog alkalmazása: ex officio, igazságügyi miniszter. A kisegítő szabály: nem lehet külföldi jogot alkalmazni csak a magyart. Nem megismerhető / megismerhető de nem értelmezhető. Közrendvédelem. Felek a mellőzést kérik, viszonosság nincs: 2 ország nem ismeri el egymás jogrendjét. Csalárd kapcsolás. Személyek: természetes személy: kapcsolódó tényező: lex personale –y kivéve ha hontalan à akkor a tartózkodás. Ha gazdasági tevékenységet végez és vitába keveredik, az az állam dönt ahol a tevékenységet kifejti. Cégek esetében mindig az az állam ahol a központi ügyintézés folyik (székhely elve). Ha ez nem egyértelmű akkor az alapján döntenek, hogy hol vették nyilvántartásba. Ha személyhez fűződő jogokat sértenek akkor a jogsértés helyén irányadó jog diktál, kivéve ha a magyar jog kedvezőbb à magyar jogot alkalmazzuk. Jogi személyek. Tulajdon kérdése: dolog fekvési joga az alap lex rei sitae. A dolog fekvési helyének joga: ott ahol a jogi hatást kiváltó tény létrejön pl: szerződés, bírósági végzés. Kivételek: úszó és repülő államterületek: hajó és repülő; transzferdolgok esetén: ha a dolog épp mozgásban van, a rendeltetési hely diktál; utas, poggyász esetén: személyhez fűződő jogok alapján ítéli meg. Felelősség: károkozó tevékenység helyén és idején irányadó joga. Kivétel: ha a károsultra kedvezőbb. Ahol a kár bekövetkezett. Ha a károsult-károkozó lakóhelye ugyanaz az állam, annak a jogát. Ha közlekedési szabályok megsértésével történik a kár à az a jog diktál ahol a sértés történik. Szerződések joga: Hágai Nemzetközi Konferencia, UNIDROIT Intézet, UNICITRAL, 1980 Római szerződéssek EK, ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága, Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) INCOTERMS. Mikor kerül előtérbe a kollíziós jog? Nincs nemzetközi megállapodás, külföldi elem van a szerződésben, jogvita van a felek között. Hiba van a szerződésben: megállapodás: magánjog. EK – 1980 Római Szerződés: 1. Jogválasztás, 2. Szerződésre jellemző szolgáltatás elve à akarategyesség à ha nincs, meg kell keresni hogy melyik állammal van a legrosszabb kapcsolat. Jellemző szolgáltatást nyújtó fél államának joga: adásvétel à eladó joga, bérlet à bérbeadó joga, megbízás à megbízott, kereskedelmi képviselet à képviselő államának joga, bizomány à bizományos, fuvarozás, szállítmányozás à szállítmányozó, biztosító à biztosítékadó, kölcsön à kölcsönadó (bank esetén bank székhelyének joga), Eltérő szabályozás: vállalkozási szerződé esetén à telesítés helye lesz a meghatározó, ingatlanra vonatkozó szerződés à fekvés, tőzsdei árverési ügyletek à ahol zajlik, társasági szerződés à bejegyzési székhely elve; társasági alapító; antipatikus, komplex szerződés, fogyasztói szerződés à a fogyasztóra kedvezőbb jogot kell.
