Tanulás

 

 

1.)  Melyek a földrajzi munkamegosztás létrejöttének alapvető feltételei?

§         a különböző területek más-más tevékenységre specializálódjanak

§         egymással cserekapcsolatban álljanak

§         a termelés és fogyasztás helye területileg elváljon egymástól.

Két esetben jön létre földrajzi munkamegosztás: egyrészt, ha a termelés nem gazdaságok egy helyen a természeti és gazdasági feltételek (hatékonyságbani különbözőségek) miatt, másrészt ha a természeti viszonyok nem teszik lehetővé egy termék termelését.

2.)  Melyek a társadalmi munkamegosztás kialakulásának, fejlődésének legfontosabb “mozgatórugói”:

A történelem kezdeti idejében akkor következett be társadalmi munkamegosztás, amikor cserére használható feleslegek gyűltek össze. Az ókorban már bizonyos vidékeken rendszeressé vált az árucsere. A kezdeti társadalmak tagjai azt tapasztalták, hogy adott termelést egyre hatékonyabban, célszerűbben hajthatnak végre, ha bizonyos munka elvégzésére specializálódnak. Újratermelésük során különböző munkát végezte, és hosszú fejlődés eredményekén bizonyos tevékenységekre specializálódtak. Az emberek különböző módon együttműködtek, tevékenységük eredményeit pedig kicserélték egymással. Így jött létre a társadalmi munkamegosztás. Először a növénytermelés és az állattenyésztés vált szét, majd a kézműipar kivált a mezőgazdaságtól, és ezzel egyidejűleg létrejött a városok, falvak közötti munkamegosztás. Később pedig mind a kézműipar, mind a mezőgazdaság továbbkülönült (élelmiszeripar, könnyűipar, nehézipar..). Minél inkább növekedett a társadalmi termelés specializálódása és differenciálódása, úgy alakult ki folyamatosan a nemzeti munkamegosztás, a külkereskedelem, majd később a világpiac.

3.)  Sorolja fel az Európai Unió jelenlegi tagállamait!

Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Dánia, Írország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Spanyolország, Portugália, Görögország, Svédország, Ausztria, Finnország.

 

4.)  Soroljon fel legalább 4 országot, ahol 200 ezer fő feletti létszámú magyar kisebbség él!

            Románia (Erdély)                     kb.1,8 millió fő

            Szlovákia                                 kb. 650 ezer fő

            Jugoszlávia (Vajdaság)             kb. 350 ezer fő

            Ukrajna                                   kb. 200 ezer fő.

5.)  Mi a helyes magyar megnevezése az OECD-nek?

            Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet

 

 

 

 

6.)  Mi a helyes és teljes magyar megnevezése az alábbi nemzetközi gazdasági szervezeteknek?

            WHO - Egészségügyi Világszervezet (ENSZ)

            FAO - Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (ENSZ)

            EBRD - Európai Ujjáépitési és Fejlesztési Bank

 

7.)  Melyek az Egyesült Európa “Fehér könyv”-ében (1987) megfogalmazott - a tagországok számára biztosítandó legfontosabb előnyök?

§         a társadalmi termelés növekedése

§         jobb és olcsóbb áruk megjelenése a piacokon

§         a termékek egységesülése (euro-termékek)

§         egységes szabványosítási és áruminősítési rendszer kialakulása

§         a fogyasztói árak csökkentése

§         a költségvetési hiányok fokozatos eltűnése

§         az országok közötti kereskedelmi egyenleg folyamatos biztosítása.

 

 

 

 

1.)  Jellemezze a világ népességének szám szerinti alakulását!

I.e. 5-10. évezred körül csak néhány (8) millió ember élhetett a Földön, ott, ahol kedvezőbb természeti feltételek voltak, nagyobb folyók mentén, Egyiptomban, Mezopotámiában. Ahogy az emberek feltalálták a különféle öntözési módszereket, egyre inkább - lassan - benépesült a Föld. Időszámításunk kezdete táján bolygónk lakosságát 300 millió főnyinek feltételezik A folytonos természeti katasztrófák, és a történelem során a népcsoportok között kitört folytonos háborúk, a népvándorlások, később pedig a földrajzi felfedezések következtében jelentősen átcsoportosultak a benépesült területek, újabb, és újabb területeket hódított meg az ember. A XVII. századtól felgyorsult a népesség növekedése, a tudomány és a technika fejlődése, valamint a betegségek, fertőző járványok megismerése, és leküzdése miatt. A XVIII.évszázadban 800 millióra, a XIX-XX.sz. fordulójára pedig már 1,65 milliárd fő volt a Föld feltélezett lakossága. A folyamatos, nagyarányú népszaporulat miatt egyre rövidebb időszak elegendő a népességszám megduplázódásához. Az 1970-es években 3,7 milliárd, míg a 2000. év fordulójára 6,2 milliárd fő a bolygón élők száma. A népesség nagyarányú növekedése ma a gazdaságilag fejletlen területeken jellemző, ami gátolja a terület további gazdasági fejlődését. Csak az igen elmaradott afrikai területeken 1,2 milliárd főre becsülik a lakosság számát. A fejlettebb országokban a népszaporulat manapság lelassult, sok helyen stagnál, vagy csökken.

 

2.)  Vázolja fel Magyarország legfontosabb népmozgalmi paramétereit!

A honfoglaló magyarok számát félmillió főre becsülik a történészek. A XI-XII.században a németek, itáliaiak jelentős mértékű bevándorlása, és a magyarok dinamikus természetes népszaporulata miatt megnövekedett a népesség, viszonyt súlyos járványok pusztítottak az országra. A XIII.században a tatárjárás szintén nagyon megtizedelte Magyarország lakosságát. Ekkortájt az ország lakossága 5 millió fő lehetett, de a török megszállás idejét követően a XVII.század elejére 4 millió fő alá esett.

Az első, XVIII.század végén történt népszámlálás eredményeként a magyar lakosság 8,1-8,2 millió főnyi volt. A XIX.században történt népszámlálás szerint az ország lakossága akkor már 11,5 millió fő volt.

Az első világháború után az ország területe kétharmadával, míg lakossága egyharmaddal csökkent. Az ebben az évszázadban súlytott háborús ember veszteségek következtében Magyarország jelenlegi lakossága 10,2 millió fő, de sajnos a természetes népszaporulat ma már negatív előjelű. 1980 óta az országra a természetes fogyás jellemző.

 

3.)  Mi jellemzi a hazai népesség természetes szaporodását?

1980 óta Magyarország népességét a természetes fogyás jellemzi. A születési arányszám még önmagában nem vezetne a természetes szaporulat negatív előjeléhez (bár a házasságkötések számának csökkenése, ill. a nők idősebb korban vállalt első gyermekszülése csökkenti a születési arányt), de a halálozási arányszám nagyon kedvezőtlenül alakul. Emögött társadalmi, gazdasági, politikai okok állnak. Ma a születéskori várható élettartam lecsökkent, amelyhez a lakosság életmódjának változás (túlzott dohány, és alkohol fogyasztás, korszerűtlen táplálkozás, mozgáshiány, környezetszennyezés, stresszes életmód) nagyban hozzájárul. A népesség országból ki-, és országba bevándorlása nem érintik nagymértékben a magyar természetes népszaporulatot, mert a magyar munkavállalók külföldre vándorlását kompenzálják az utóbbi évekből Erdélyből, és a délszláv területekről érkező menekültek.

 

4.)  Milyen következtetések vonhatók le a népesség gazdasági szektoronkénti megoszlásából?

Az egyének szerepe a gazdasági hierarchiában alapvetően meghatározza életszínvonalát, életmódját. Nagyon fontos következtetéseket lehet leróni az aktív kereső lakosság nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlásából (hogy milyen arányban oszlik meg az aktív népesség a mezőgazdaság, az ipar, vagy a tercier ágazatok között). Az ágazatok közti arányok megmutatják az egyes országok gazdasági fejlődését. A mezőgazdaságban és iparban dolgozók arányának csökkenése feltételezi az egyre fejlettebb termelési módszerek, technikák elterjedését, míg ha az ország tercier (kereskedelem, távközlés, közlekedés, egyéb szolgáltatóipar) szektorában magasabb a munkavállalók aránya, az feltételezi azt, hogy egyrészt ez a szektor fejlettségi szintje magasabb, másrészt pedig a feltételezi azt is, hogy az ország lakosságának fizetőképes kereslete e tercier ágazatok iránt megnőtt (érdemes azt fejleszteni).

 

5.)  Hozzávetőleg hány magyar él a szomszédos országokban?

            A Magyarországon kívül élő magyarok száma becslések szerint 5 millió fő.

Ebből a Kárpát-medencében, Magyarország területén kívül élők száma kb. 2,8-33 millió főre tehető. Ezen belül:

Romániában (Erdélyben):         1,6-1,9 millió fő

Szlovákiában:                          567-653 ezer fő

Vajdaságban (Szerbia)            344-360 ezer fő

Ukrajnában:                            200 ezer fő, magát magyarnak valló él.

 

 

 

1.)  Mi a település? Hogyan osztályozhatjuk a településeket?

A település térbeli társadalmi képződmény, mely egy-egy embercsoport lakóhelyének és munkahelyének térbeli, funkcionális együttese, fizikailag összefüggő csoportja, a hozzá tartozó infrastrukturális létesítményekkel, melyek földrajzilag pontosan meghatározhatók, külön nevük van, és más településektől egyértelműen elhatárolhatók.

A települések jellegük szerint lehetnek

állandó (ezen belül szórvány vagy csoportos)

            ideiglenes (mozgékony) települések.

 

2.)  Mely természeti, társadalmi-gazdasági tényezők és helyzeti energiák hatottak a települések kialakulására?

A földtani erőforrások (talaj minősége, nagysága, termőképessége, építkezésre alkalmas ásványok, kőzetek), a természeti földrajzi adottságok (domborzat, tengerszint feletti magasság, árvízmentes teraszok, fennsíkok, platók, tó-és tengerpartok, folyótorkolatok, fjordok, felszíni, vagy felszín alatti vizek, és így a megfelelő minőségű ivóvíz megléte, a folyók mentén az átkelési lehetőségek, és más természetes útvonalak közelsége, a hely megközelíthetősége), éghajlati tényezők (legnagyobb a település sűrűség az Északi félgömb mérsékelt égövében), és a megfelelő már meglévő munkaerőforrások.

 

3.)  Milyen szempontok alapján osztályozhatók a csoportos települések?

Csoportos települések: falvak, városok.

a.)  Funkció szerint:

 agrárfalvak, halászfalvak, fürdő-, idegenforgalmi-, üdülő-, bányász-, ipari kereskedelmi-, stb. falvak, vagy városok

 Ez az osztályozás a kisebb településeknél (falvak) azt jelenti, hogy az ott élő aktív keresők zömében mely nemzetgazdasági ágban tevékenykednek. A városok pedig a helyi funkcióikon kívül általában ellátnak egyéb központi funkciót is, valamely térség, vagy körzet, régió központjaivá válnak. Azt, hogy a városok milyen alap-, és kiegészítő funkciót látnak el a környék életében, és melyek azok a funkciók, amelyek a város szempontjából meghatározóak, aszerint lehetnek pld. iparvárosok, mezővárosok, kereskedővárosok, közlekedési központok, stb.

b.)  Népességszám szerint:

apró-, törpe-, kis-, közép-, nagy-, óriás falvak, városok, és világvárosok

A népességszám meghatározott minimális és maximális értéke országonként változó.

c.)  Alaprajz szerint:

szabálytalan alaprajzú, szabályos alaprajzú, szalagtelkes utcahálózatú (inkább a falvaknál).

 

 

4.)  Mi a falu? Hogyan osztályozhatjuk funkció, népességszám és alaprajz szerint?

            Falvaknak azokat a csoportos településeket értjük, melyekben túlnyomó részt az alapellátás biztosított (orvosi ellátás, posta, esetleg oktatás, és rendőrség de ezek nem minden esetben vannak biztosítva), és csak kevésbé lát el központi funkciókat.

A falvakat osztályozhatjuk:

a.)  funkció szerint:

az ott élő aktív keresők tevékenységük szerint milyen arányban oszlanak meg az egyes nemzetgazdasági ágakban (pld. halászfalvak, agrárfalvak, fürdő-, idegenforgalmi-, üdülő-, bányász-, stb. falvak).

b.)  népességszám szerint:

apró-, törpe-, kis-, közép-, nagy- és óriásfalvakról beszélhetünk. Az egyes falvak népességszámuk szerinti minősítése országonként változó

c.) alaprajz szerint:

§         halmaz (vagy szabálytalan alaprajzú): besűrűsödött házak, melyek száma a falu középpontjából kifelé növekszik

§         szalagtelkes falvak és sorfalvak: legtöbbször a falunak csak egy utcája van (leggyakrabban utak menti falvaknál jellemző)

§         szabályos alaprajzú falvak: utcái szabályosan tervrajz szerűen helyezkednek el, elhelyezkedésük általában előre meg van tervezve.

 

 

5.)  Mi jellemezte a tanyák eredeti rendeltetését és hogyan változtak napjainkig?

            A tanyák eredetileg a központi településektől (falvak, városok) távol eső földeken gazdálkodók részére alakultak ki időszakos szálláslehetőségként. A központi településektől távolabbi területeken állataikat legeltető, vagy földjeiket művelő emberek építették ideiglenes szállás. Ezek az időszakos tanyázóhelyek később állandó lakóhelyekké váltak, melyek köré gazdasági épületeket is építettek, ill. kialakultak a tanyák kisebb csoportjai.

            Napjainkra a tanyák száma jelentősen lecsökkent, nehezen megközelíthetőek, és infrastruktúrájuk (gáz-, víz-, áramellátás) fejletlensége miatt, azonban azok a tanyák, melyek megmaradtak, nagy fejlődésen mentek keresztül. Manapság már szinte mindenhová elértek a gáz-, víz-, áramellátottságok, a telefonhálózatok, a műholdak térthóditásával a televíziós, rádiós ellátottságuk is tovább fejlődhetett. Tanyacsoportok (több, egymással szomszédos tanya), tanyaközpontok (ott ahol bármilyen közintézmény, vagy szolgáltatás létesült) alakultak ki, melyeket gyűjtőnéven tanyavilágnak neveznek. A tanyákon már nincs akadálya a termelőeszközök fejlesztésének sem, így gyakran (leginkább csak az Észak-Amerikai kontinensen) nagyon komoly szinten gépesítettek a tanyák.

 

 

 

6.)  A tanyás térségek milyen típusai különíthetők el?

            A tanyák szórványtelepülések,

Funkciók szerint: lehetnek lakó, munkahely, vagy hobbi jellegű tanyák, ezek az ott végzett tevékenység szerint lehetnek megnevezve: bármilyen mezőgazdasági, vagy ipari tanyák, esetleg üdülő tanyák.

A tanyákon épült épületek elhelyezkedési rajza szerint lehetnek:

sortanyák, szórt tanyák, vagy bokortanyák.

Az egymással szomszédos, vagy egymáshoz közeli tanyák tanyacsoportot alkotnak. Azon a központi fekvésű tanyán, ahol a környező tanyák részére bármilyen közigazgatási tevékenységet, vagy szellemi, gazdasági vagy egyéb szolgáltatást végeznek, tanyaközpontnak nevezik. Egy adott térség területén lévő tanyákat, tanyacsoportokat (esetleg tanyaközpontot), a rajta élő emberekkel tanyavilágnak nevezzük. A tanyák amerikai típusa a farm, melyek igen magas infrastruktúrával, és gépesítettséggel rendelkeznek.

 

7.)  Mi a város, a városodás és a városiasodás?

A város olyan viszonylag nagy lélekszámú és népsűrűségű, központi szerepkörű település, amely ellátja környékének szervező, és környéke népességét vonzó funkcióját, fejlett infrastruktúrával rendelkezik, és a vonzáskörébe tartozó népesség igényeit elégíti ki. A magasabb fejlettségi szinten álló országokban a városok és a falvak nem különülnek el élesen egymástól, hiszen az infrastrukturális ellátottság manapság már kisebb és nagyobb településeken is ugyanolyan kiváló.

Az urbanizáció városodásból és városiasodásból áll. A városodás: a népesség városokban történő koncentrálódását (városba áramlását, a városokban élő egyre szaporodását, ill. a városok számának növekedését) jelenti. A városiasodás egy-egy település életszínvonalának, életmódjának városi jellegűvé válását, ill. a települések városi arculatának kialakulását jelenti. Megfigyelések szerint minél magasabb fejlettségi szinten áll egy ország, annál jobban érvényesül településeiben a városiasodás.

 

8.) Melyek a városok funkcionális típusai?

A városok a helyi funkcióikon kívül különféle központi funkciót is ellátnak, és így egy-egy térség központjaiként működnek. Az, hogy melyek ezek a funkcióik, ill. melyek a város szempontjából meghatározó jellegű funkciók, aszerint lehetnek:

a.)  termelési:

pld. iparvárosok, mezővárosok, stb.

b.)  igazgatási:

pld. igazgatási-szervezési, információs központok: megyeszékhelyek, katonai, vallási székhelyek, bank, vagy kommunikációs központok, stb.

c.)  szolgáltató

pld. közlekedési, kereskedelmi központok, iskolavárosok, egyetemi városok, üdülővárosok, stb.

d.)  komplex tevékenységgel jellemezhető városok, melyeknek ugyan van egy-egy kiemelkedő jelentőségű fő funkciója, de általában valamennyi központi szerepkört betölti a környék életében.

 

9.)  Mikor és hogyan jön létre az agglomeráció?

            A szó latin eredetű, odasereglik, odanyomul jelentése van.

            A mai városok fejlődésük során mindinkább terjeszkednek, túlnőnek saját határaikon, és mivel tovább növekedni kénytelenek, bekebelezik a körülöttük fekvő kisebb településeket. A környező települések üzemei és a város üzemei között termelési kapcsolat, vagy kooperáció alakul ki, és a városi termelő egységek folyamatosan kitelepülnek a körülette fekvő településekre, létrejön a nagy városok határait övező települések, “elővárosok” rendszere, az agglomeráció. A fejlett városok, és a környező településeket szerteágazó kétoldalú gazdasági és társadalmi kapcsolat közi össze, összefüggő együttessé (agglomerációvá) fejlődnek, és a város aztán a környezetét magába olvasztja. Az előváros korábban falusias jellege mindinkább városiasabb jellegűvé válik

            A környező városok betölthetnek ipari funkciót, mellyel tehermentesítik a várost, vagy átalakulhatnak a városban dolgozók lakóhelyeivé is (amikor a város lakossága kimenekül a városi élet hátrányai elől az elővárosokba). Előfordulhat az is, hogy egymáshoz eredetileg közel fekvő városok agglomerációi folyamatosan összenőnek, és később megapolisszá fejlődnek.

 

 

 

 

1.)  Sorolja fel a mezőgazdasági termelés tényezőit!

§         Természeti feltételek (hőmérséklet, napsütéses órák száma, lehulló csapadékmennyiség, mezőgazdaságilag hasznosítható termőföld területe és minősége)

§         munkaerő és termelési eszközök (gépesítés)színvonala

§         tulajdonformák (közös és magántulajdoni formák)

§         tőke nagysága és hozzáférhetősége

§         külső és belső piac lehetőségek, piacok nagysága.

2.)  Milyen sajátosságai vannak hazánk éghajlatának?

            Magyarország a mérsékelt égöv-mérsékelten szárazföldi tartományának délebbi (melegebb) területén fekszik. Így éghajlata kontinentális, és nagyon kedvező a mezőgazdaságnak. A hideg tél és a meleg nyár jellemzi, a legtöbb csapadék nyár elején hullik Az éghajlati sajátosságok nagyon kedvezőek a búza és a kukorica termesztéséhez (ennek következtében a malomiparunk meghatározó), a burgonya, a cukorrépa termesztéséhez (ehhez kapcsolódik cukoriparunk), és nagyon kedvező feltételek vannak a zöldség és gyümölcstermesztéshez (amihez nagy számú feldolgozóüzemek párosulnak), ill. hazánknak még jó adottságai vannak a szólótermesztéshez. Adottságaink a sertés, a szarvasmarha és a baromfik tenyésztéséhez megfelelő, részben azok létfeltételeinek biztosítása, részint pedig a tenyésztésükhöz szükséges takarmánynövények termeszthetősége miatt.

3.)  Jellemezze a trópusi övezet főbb öveit és mezőgazdasági termelését!

A trópusi övezet az egyenlítő mentén az északi és a déli szélesség 30 ° -ig terjed, és ezen belül három -nem összefüggő - övet alkot.

a.)  egyenlítői öv: az egyenlítőtől az északi és a déli szélesség 10°-ig terjed. Egyetlen évszak jellemzi, a nagyon magas hőmérsékletű, bőséges csapadékkal teli nyár. Az éghajlata miatt buja növényzet, trópusi erdők, esőerdők alakultak ki itt. Nagyon fontos éghajlati öv a föld egészére nézve. Mezőgazdaságára jellemző a trópusi gyümölcsök, olajpálmák, valamint a kakaó, és a kaucsuk termelése. Jellemző, hogy az égöv trópusi őserdőinek fáit részint a világ növekvő fa igénye, részben pedig a kitermelt, kivágott fák után maradó - mezőgazdasági munkára alkalmaz- talajhoz jutásért irtják. Ezen az égövön a buja növényzet, és a sok csapadék, ivóvíz miatt nagyon sok féle állatfaj él, melyek sajnos az ember számára alapanyagul szolgálnak különféle textilipari, bőripari feldolgozásra, valamint a világ állatkertjeinek lakó utánpótlására.

b.)  trópusi átmeneti öv: az északi és déli szélesség 10 ° és 20 ° között található. Éghajlatát 2 évszak jellemzi, egy száraz és egy csapadékos nyári évszak. A forró, száraz téli évszak időjárása hasonló a sivatagi időjáráshoz. A csapadék a megfelelő féltekén bekövetkező nyári hónapokban hullik. Természetes növényzet itt az erdős, cserjék, füves szavannák. Minden olyan növény számára kedvező ez az öv, amely szereti a nagy meleget, és a sok nedvességet. Ezt az övet jellemzik az erőteljes trópusi monszunok, amelyek főleg azokon a területeken következnek be, ahol a szárazföldek óceánokkal határosak Télen gyakoriak a trópusi ciklonok. Csapadékgazdagsága miatt a trópusi átmeneti öv nagy népességet képes eltartani. Legfontosabb mezőgazdasági növények, melyek ezen a vidéken termeszthetők a rizs, a cukornád, a teacserje (a magasabban fekvő helyeken), a dohány, a kávé, a gyapot, a földimogyoró. A szavannák növényzete kedvező a szarvasmarha és a juh tenyésztéséhez.

c.)  trópusi térítői öv: a bak és a ráktérítő mentén, az északi és déli szélesség 20° és 30° között található. A térítők mentén trópusi sivatagok alakultak ki, amelyek éghajlatára a nagy szárazság jellemző. A nyár itt nagyon hosszú és forró, száraz, a tél pedig hűvös és száraz. Az emberek, a növényzet, és az állatok számára megfelelő életkörülmények csak a nagyobb folyók, vagy a tavak, tengerek mentén vannak biztosítva. A sivatagokban található depressziókban a források, kutak és egyéb, a talajvíz lelőhelyek mentén alakultak ki az oázisok, ahol a mezőgazdasági termelés számára a lehetőségek adottak. A térítők menti oázisok legjellegzetesebb növénye a datolyapálma, és a különféle meleg égövi gyümölcsök, zöldségek. Erre az égövre a legjellemzőbb az állatok “nomád” legeltetése, főként a juhot, a kecskét, és a tevét tenyésztik, kevés folyadékigényük miatt. A trópusi öv egyes - nagyobb folyók mentén fekvő - országaiban már az ókori idők óta nagy jelentősége volt az öntözéses gazdálkodásnak. E ősi hagyományok szerint tudtak és tudnak ma is az emberek e területeken rizst, búzát, gyapotot termelni, amely az ott lévő száraz időjárás miatt csak a természeti erőket legyőzve volt lehetséges a lakosságnak. E területeken kisebb-nagyobb sikerrel próbálkoznak a mezőgazdasági szakemberek a legkülönfélébb fák, cserjék betelepítésével, a sivatag egyre tovább terjeszkedésének lefékezésére.

 

4.)  Jellemezze a mérsékelt övezet öveit és mezőgazdaságát!

A mérsékelt övezet az északi és déli szélesség 30°-tól a sarkkörökig esik, és három további övre bontható.

a.)  Meleg mérsékelt (szubtrópusi öv): a 30° és a 45° szélességi fok közé esik. A szárazföld fekvése szerint az éghajlata lehet mediterrán (amit forró száraz nyár és csapadékos tél jellemez), vagy szubtrópusi monszun (hosszú forró csapadékos nyár, és hűvös, néha hideg csapadékszegény tél jellemzi) éghajlatú. A mediterrán vidékeken a citrusfélék, az olajfák, a szőlő, a füge, a rizs, a narancs, a mandarin termesztése, ill. a juh-, a kecske és a szamár tartás a legjellemzőbb. A szubtrópusi monszun területek mezőgazdasági tevékenységét a rizs, a cukornád, a teacserje, a dohány termelése, a szarvasmarha és a juh tenyésztése jellemzi.

b.)  valódi mérsékelt öv: a 40° és a 60° szélességi öv között terül el. Éghajlatát a nyugatról jövő szelek, ciklonok határozzák meg. Az éghajlat az egyes vidékeken eltérően alakul, aszerint, hogy azok milyen távolságra vannak az óceánoktól, ahonnan a csapadékon hozó szelek érkeznek. Ezt az övet négy évszak váltakozása jellemzi, valamint négy éghajlati tartományra bontható tovább:

§         óceáni (enyhe tél, hűvös nyár jellemzi, a szárazföldek nyugati partjainál - pld. Anglia- alakul ki): nagyon kedvező ez az éghajlat a mezőgazdaságnak, így pld. a szarvasmarha, a baromfi tenyésztésnek, vagy a rozs, zab, árpa, burgonya, cukorrépa, len termelésnek

§         mérsékelten szárazföldi (nedves kontinentális éghajlat, hideg tél, és meleg nyár jellemzi) a rozs, a zab, a burgonya, a cukorrépa, a len termesztéséhez, a szarvasmarha, sertés, baromfi tenyésztésnek kedvező. Ez az éghajlat a szárazföldek óceánoktól távolabbi területein jellemző.

§         szárazföldi (kontinentális éghajlat, hideg tél és meleg nyár jellemzi), a szárazföldek óceánoktól távolabbi délre fekvő területeit jellemzi ez az éghajlat (ide tartozik Magyarország is). Nagyon kedvező éghajlat ez a mezőgazdaság, pld. a búza, a kukorica, a burgonya, a cukorrépa, a zöldség és gyümölcs termesztése, valamint a szarvasmarha, sertés és baromfitenyésztés számára.

§         szélsőségesen szárazföldi éghajlat a szárazföld belsejében, távol a nyugatról érkező szelektől, magas hegységekben elzárt medencékben jellemző. Itt alakulnak ki a mérsékelt övi sivatagok, félsivatagok. Ez az éghajlat a mezőgazdaság számára nagyon kedvezőtlen. Jellemző e helyeken a vándorpásztorkodás, és ott, ahol öntözésre van lehetőség a rizs, búza, vagy gyümölcs, gyapottermelés.

c.)  hideg-mérsékelt öv: az északi és déli sarok alatti területeken van, a 60° és 70° között. Rövid nyár és hosszú hideg tél jellemzi. Ez az éghajlat az erdőgazdálkodásnak, a fakitermelésnek kedvező, valamint a szarvasmarha és a prémállat tenyésztésnek megfelelő. A tengerek, óceánok mentén fekvő területeken jelentős tápanyag forrás a halászat.

 

 

5.)  Mi jellemzi a világélelmezést?

A világ népességének élelmezési ellátottságát hatalmas szélsőségek jellemzik. Míg a fejletlen és fejlődő országok népességének alapvető problémája a létfontosságú élelmiszerek előteremtése, addig a fejlett országok magas színvonalú mezőgazdasága hatalmas mennyiségű - túlkínálatú - élelmiszert állítanak elő, ami komoly stratégiai fegyvert ad a kezükbe a fejlődő országokkal szemben. A fejlett országok mezőgazdasági termelése képes lenne fedezni az egész emberiség élelmiszer szükségletét, de azok megfelelő területi elosztását ezidáig a sikertelenség jellemzi. A fejletlen területeken kialakult éhezésnek egyrészt a nagyon gyors ütemű természetes szaporulat, a túlnépesedés (az élelmiszer termelés nem tud lépést tartani a népszaporulattal), másrészt a hatalmas aszályok, az elsivatagosodás veszélye, a túlzott legeltetésből eredő talajromlás, valamint az egyes fejletlen, vagy fejlődő országok rossz gazdaságpolitikája az okozója.

Ennek enyhítésére a rendszeres élelmiszer szállítmányokon kívül olyan átfogó programot kellene készíteni, amellyel a fejletlen, vagy fejlődő országokban a népesség számát szabályozni lehet, a népszaporulatot csökkenteni lehetne, ill. új mezőgazdasági eljárásokat lehetne forradalmasítani, amellyel az elsivatagosodás veszélye nem lenne olyan fenyegető, pld. különféle növények betelepítésével, vagy nemesítésével, amelyek a gyakran nagyon szélsőséges időjárást jól tűrik, ill. a helyi lakosságnak megfelelő táplálkozási forrásként szolgálhatnának. A vízzel való ésszerű gazdálkodást is meg lehetne szervezni az egyes fejlődéstől elmaradottabb területeken.

A fejlett országok élelmiszeriparát manapság az élelmiszerek értékes tulajdonságainak megóvása jellemzi, a termelésben a mennyiségi szemlélelet a minőségi szemlélet kezdi átváltani. Egyre inkább kerül előtérbe az egyes élelmiszerek egészségre ártalmas tulajdonságainak népességgel történő megismertetése, ill. a káros, vagy emberre veszélyes anyagok használatának enyhítése. A fejlettebb országok lakosságát jellemzi a túlfogyasztás, a túltápláltság, melynek káros hatásaira szintén egyre nagyobb hangsúlyt igyekszünk fejteni.

1.)  Végezze el az ipar felosztását az ipari tevékenység jellege alapján!

§         kitermelő ipar (pld. bányászat, fakitermelés)

§         alapanyagipar (további feldolgozásra alkalmas anyagokat és félkész termékeket állít elő - pld.kohászat, cellulózgyártás)

§         feldolgozó ipar (elsősorban az alapanyag ipar által előállított félkészáruk késztermékké alakítását végzi (pld. papíripar)

§         energiaipar (pld. villamosenergia ipar)

§         építőipar

§         szolgáltatóipar (pld. szervizhálózatok, vendéglátóipar, szállodaipar)

 

2.)  Milyen kőzetképződési módokat ismer?

magmatikus kőzetek: ( a Föld belsejében fekvő magma földmozgások következtében a felszín felé tör, a benne lévő anyagok sűrűség különbségük miatt rétegesen helyezkednek el, és fokozatosan hűlnek le, és szilárdulnak meg) pld. vas-, króm, nemesítőfémek, sugárzó anyagok jönnek így létre.

üledékes kőzetek (a föld felszínének felaprózódásából, mállásából, az élőlények bomlásaiból keletkező anyagok összessége, mely megfelelő hőmérséklet és kisebb nyomással kőzetté válik): lehetnek törmelékes kőzetek (homok, lösz, agyag), vegyi kőzetek (kősó, dolomit, mészkő), és szerves üledékes kőzetek (kőszén, kőolaj, földgáz)

átalakult kőzetek (magmás, üledékes, vagy már átalakul kőzetekből keletkeznek, nagy hőmérséklet és magas nyomás hatására) pld. kristályos pala.

 

3.)  Melyek az ipartelepítés legfontosabb tényezői?

Természeti tényezők: energiahordozó anyagok megléte, kinyerési lehetősége, a víz közelben léte, kedvező éghajlat, időjárás, a természetes útvonalak közelléte, altalaj megfelelő minősége.

Társadalmi-gazdasági tényezők: rendelkezésre álló szabad munkaerő, a munkaerő bérezési színvonala, szakképzettsége, a foglalkoztatottság nemenkénti kiegyenlíthetősége.

Fogyasztó piac megfelelő megléte (mind a lakossági, mind pedig a termelési Fogyasztó piac megfelelő területi elhelyezkedése)

Nyersanyagok jelenléte (a nagy nyersanyag és energiaigényes iparágak célszerű, ha a nyersanyagforrás mellé települnek, míg a kisebb súlyú alapanyagokat felhasználó iparágak pedig a felhasználóhelyek közelébe szoktak települni)

Közlekedési és szállítási tényezők: iparágak telepítésénél célszerű a termék szállításigénye alapján a megfelelő telephelyet kiválasztani. A nagy nyersanyag és energiaigényes ágazatok általában a nyersanyaglelőhely mellé települnek, azok az ágazatok, ahol az alapanyagok fajsúlya kisebb mint a késztermék súlya, ott szállítási költség kímélés miatt célszerűbb a telephelyet a Fogyasztó piac közelébe telepíteni.

Kooperáció: fontos ipartelepítési tényező a kiválasztandó telephely közelében megtalálható kapcsolódó tevékenységek megléte is, az esetleges egymással összefüggő termelési folyamatokban való összedolgozás lehetősége miatt.

Tőke: általában a tőke először a keletkezési helyén hasznosul, mert a befektetési feltételek általában e keletkezési helyszínen a legkevésbé kockázatosak. A tőke felhalmozódása, vagy hiánya fontos tényezője az ipartelepítésnek.

Tradíció: hagyományok, a jó hírnév, vagy ha egyes területen már az adott iparág meghonosodott, az serkentőleg hat az ipartelepítésre.

Infrastruktúra: egésze (fejlettsége) nagyon fontos ipartelepítési tényező.

Preferenciák, vagy korlátozások: az állami beavatkozások szintén meghatározó ipartelepítési tényezők.

 

4.) Mi a geotermikus gradiens, és mennyi annak hozzávetőleges értéke Magyarországon?

1000 méteres (1 km) talajszint alatti mélységben mért vízhőmérséklet (a víz a Föld belső melegének hordozóközege). Magyarországon ez a hőmérséklet gyakran eléri, vagy meghaladja 60°C-t, átlagos értéke pedig 42-56 °C. Magyarország rendelkezik az európai kontinensen a legnagyobb hévízi geotermikus energiával. Ez az energia fűtésre nagyon jól felhasználható.

 

5.)  Miben áll a geotermikus mélységlépcső jelentősége?

Megmutathatja, hogy adott területen mennyi hőmennyiséget tárhatunk fel.

 

 

6.)  Csoportosítsa az ipart a termelési formák alapján!

 

7.)  Sorolja fel a megújuló energiaforrásokat és közülük emelje ki azokat, amelyek hazánkban is számottevő mennyiségben megtalálhatók!

Megújuló energiaforrások azok, melyek az emberi felhasználás során sem merülnek ki, azok készlete nem csökken, pld. a szélsebességből, a Nap sugárzásból, a vízből (folyók sebességéből, eséséből, vízjárásából nyert energia), a tengerjárás (apály-dagály közi tengerszint ingadozásból eredő energia, vagy a tengervíz alsó és felső rétegeinek hőmérséklet-különbségéből származó energia) energiája, a föld belső hőjének, a geotermikus energiának hasznosításából nyert energia. Számottevő mennyiségben Magyarországon a geotermikus energia található meg, az európai kontinensen itt a legnagyobb hévízi geotermikus energia. A Tisza és a Duna vizének szabályozásából eredendően folyóink vizének energiáját is fel tudjuk használni, de az nem számottevő mennyiségben áll rendelkezésünkre.

 

8.)  Hogyan oszlik fel a fejlett társadalmak energiafogyasztása a gazdaság főbb szektorai között?

            Ipari felhasználás:                     45 %

            Lakossági felhasználás:             27 %

            Közlekedés:                             9 %

            Mezőgazdaság:                                     9 %

            Egyéb szolgáltatások:               10 %

 

9.)  Melyek a villamosenergia termelő atomerőművek létrehozásával, működésével kapcsolatos fontosabb előnyök és hátrányok?

Az atomenergia hasznosítása az olaj árának jelentős növekedése miatt gyorsult fel napjainkra, és jelentősége az energiatermelésben egyre nagyobb lesz.

Az atomerőművek létrehozásának előnyei voltak:

§         a Föld hasadóanyag készletei bőségesek,

§         az atomerőművek üzemeltetési technológiája jól kidolgozott

§         az emberiség biztonsági és környezetvédelmi követelményeinek való megfelelés (többletköltség ráfordítással) biztosíthatók

§         környezetszennyezésük kisebb szinten tartható, mint a szén, vagy az olaj tüzelésű erőműveké

§         az üzemanyag szállítási költségei jelentéktelenek

§         üzemeltetési és fenntartási költségei aránylag alacsonyak

            Hátrányai:

A környezet hőszennyezése, a kimerült fűtőanyag megfelelő tárolásának, eltemetésének nehézségei.

10.) Melyek hazánk legnagyobb teljesítményű villamosenergiát termelő erőművei?

A Paksi Atomerőmű - atomenergiát hasznosító - a legjelentősebb erőművünk. Nagy jelentőségű Dunai Hőerőmű és a Tiszai Hőerőmű szénhidrogént hasznosító erőműveink. A széntüzelésű erőműveink a szénlelőhelyek mellé települtek: így Oroszlányba, Bánhidára, Inotára, Visontára, Kazincbarcikára, Tatabányára, Ajkára. Folyóink energiáját hasznosítjuk a Tiszalökön és a Kiskörén.

11.) Mely országokban állítják elő a legtöbb elsődleges alumíniumot? Legalább háromnak a nevét adja meg!

Egyesült Államok         (világ össztermelésének egyharmadát)

FÁK államai                (világ össztermelésének egyhatodát)

Kanada:                      (világ össztermelésének egytizedét).

12.) Soroljon fel a világ legfontosabb műtrágya termelői közül hármat!

            Egyesült Államok, Kína, Kanada, Oroszország.

 

13.) Mely nyolc országba koncentrálódik a világ vegyipari termelésének mintegy 80 %-a?

Egyesült Államok, Japán, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország, Olaszország, Kanada.

 

1.)  Mi az infrastruktúra? Melyek a legfőbb különbségek a különböző szakemberek definíciói között?

Az infrastruktúrán a gazdaságnak azon strukturális létesítményeit értjük, melyek az eladók és a vevők között a javak és szolgáltatások áramlását biztosítják (pld. hírközlés, szállítás, utak, vasukat, kikötők, repterek, telefonhálózat, lakások, csatornahálózat, energia ellátás). Ezeket a létesítményeket általában, de nem szükségszerűen az állam, vagy az önkormányzatok működtetik és a gazdasági növekedés előfeltételeit jelentik a nemzetgazdaság számára.

 

Az infrastruktúra latin eredetű szó, alapszerkezetet, alépítményt, végső építményt jelent, valaha a hadászatban használták, és a hadi egységek kiszolgálását biztosító létesítményeket és tevékenységeket értették alatta.

 

Az infrastruktúra pontosabb megfogalmazása e század ötvenes éveiben történt, Rosenstein definiálta a fogalmat úgy, hogy az “infrastruktúra feltételek komplexuma, amely a magántőke és a lakosság szükségletét elégíti ki, alapvető szolgáltatás, amely nélkül az árukat és a szolgáltatást nyújtó intézmények nem tudnak működni.”

 

A volt szocialista országokban megjelenő szakirodalomban a fogalmat 1972-ben - kicsit szűkszavúan - Mojzir Zboril úgy definiálta, hogy az “egy terület megfelelő létesítményekkel való ellátottsági alapja, meghatározott célú tevékenység.”

 

Kádas Kálmán szerint (a fogalmat szintén leegyszerűsítve) az “infrastruktúra szolgáltatást biztosító létesítmény és szervezet, szolgáltatást nyújtó potenciál, amely a szolgáltatást nyújtó álló- és forgóeszközök állományával jellemezhető.”

 

Csernák Attila-Ehrlich Éva-Szilágyi György szerint pedig “a nemzeti vagyonnak a használati érték szempontjából elhatárolt, meghatározott azon részét értjük, amely sem anyagi javak, sem azok elfogyasztását közvetlenül nem szolgálja, és amely a gazdasági fejlettség adott szintjén a korszerű technika követelményeinek megfelelően a termelés-elosztás-fogyasztás folyamatainak zavartalan mozgásterét hivatott biztosítani”.

 

Mind a négy féle definíció körülírja az infrastruktúrát, azonban a különböző korokban, amikor azok megfogalmazódtak más és más megfogalmazást igényeltek. A Rosenstein fele (1950-es évek) definíció szerint az infrastruktúra a feltételek és szolgáltatások azon rendszere, amelyek nélkül nem tudnának a gazdasági egységek működni. A megfogalmazás nem tartalmazza a feltételek és szolgáltatások pontosítását, hogy ezek lehetnek-e különböző létesítmények, vagy esetleg szellemi, vagy kulturális szolgáltatások, ill. minden olyan “háttér”, amely közvetve ugyan, de a termelés működését szolgálja. Az 1950-es években valószínűleg pld. egy terület környezetvédelmi, egészségügyi, vagy sportlétesítményekkel való ellátottsága nem tartozott az infrastrukturális ellátottság körébe. A definíció szerint azon szolgáltatások tartoznak ide, melyek nélkül a termelő, szolgáltató intézmények nem tudnak működni, ami nem elég pontos, hiszen előfordul bizonyos területeken, hogy a már kialakult termelő ágazat az, ami az infrastruktúra fejlődésére is hatást gyakorol. Egy-egy terület jó infrastrukturális ellátottsága nem jelenti azt, hogy az minden téren jó. Az infrastrukturális hiányosságoktól még a termelés működni tud, csak esetleg a kedvezőtlen háttér feltételek fékezőleg hathatnak a termelés fejlődésére.

 

A Mojzir Zboril féle definíció ma már nem állná meg a helyét, további pontosítás nélkül, hiszen az, hogy egy terület megfelelő létesítményekkel való ellátottsági alapja meghatározás mit tartalmaz, jelentheti akár a termelő létesítményekkel való ellátottságot is. A megfogalmazás azon része, hogy meghatározott célú tevékenység, sem pontosít semmit sem az infrastruktúra fogalmon. Ez a meghatározás nagyon hiányos, és félreérthető, mára már ennél sokkal jobban körülírta a szakirodalom az infrastruktúra fogalmát.

 

Kádas Kálmán megfogalmazása szerint az infrastruktúra (különféle álló és forgóeszköz állománnyal) szolgáltatást biztosít, amely meghatározás mára már kibővült, mind az álló és forgóeszközök állományát illetően, hiszen pld. a környezetvédelmet, stb.. is beleérthetjük az infrastruktúra fogalmába, és egy területen meglévő lakásvásárlási lehetőségek, stb... sem feltétlen a szolgáltatás kategóriába tartoznak. Kádas Kálmán osztotta azt a szakértői véleményt, miszerint egy területen meglévő különféle szellemi tőkét (lakosság szakképzettsége, stb..) is az infrastruktúra részének kell tekinteni. Ma egyre inkább tekinti a szakirodalom a szellemi tőkét is e fogalom szerves részének, minden olyan háttér feltétellel együtt, amely közvetve ugyan,de a gazdasági termelést, vagy szolgáltatást szolgálja.

 

Csernok-Ehrlich-Szilágyi féle megfogalmazás az előzőekhez képest pontosabban körülírja az infrastruktúra fogalmát. Fontos része a megfogalmazásnak, hogy az infrastruktúra nem közvetlenül, ha