HTML

Tanulás

Szolnoki Főiskolásoknak: - EU tanulmányok - gazdaság földrajz (Szarvas Pál) - gazdasági jog (Lukács Ágnes) - nemzetközi magánjog (Lukács Ágnes) - mikroökonómia (Detkiné Viola) - makroökonómia (Dr. Nagy Rózsa) - számvitel I. (Szívós László) - számvitel II. (Szívós László) - menedzsment - operációkutatás (Libor Józsefné) - nemzetközi pénzügyek (Báger Gusztáv) - pénzügyek (Barta Árpád) - marketing I. (Pólya Éva) - marketing II. (Pólya Éva) - nemzetközi ügyletek (Dr. Törzsök Éva) - külkereskedelmi technika I. (Dr. Törzsök Éva)

Friss topikok

  • Számviteltanár: Sziasztok! Számvitel blogomban az alapoktól a mérlegképes könyvelő szintig találtok elméletet és ... (2012.09.10. 18:18) Számvitel I. - fogalmak

Linkblog

Külkereskedelmi technika I. - akkreditív, okmányos inkasszó, bankgarancia, bankkezesség, céghitelnyújtás, adásvételi ár, szerződés teljesítése

2007.06.27. 13:11 :: zsuzs87

Okmányos meghitelezés / Akkreditív
 
Akkreditív: valamely bank (nyitó) a vevő megbízásából kötelező ígéretet tesz az eladónak (kedvezményezettnek) arra, hogy amennyiben az eladó az előírt határidőn belül az előírt okmányokat benyújtja és azok mindenben megegyeznek az akkreditív feltételeivel, úgy: - saját maga azonnal, vagy meghatározott későbbi időpontban fizet.
 
Akkreditív alkalmazása:
- Az egymásról szerzett információk hiányosak.
- Az egymás iránti bizalom nem kielégítő.
- A vevő országának helyzete miatt az eladó kockázatai aránytalanul magasak.
- A vevő az alacsonyabb deviza vételár miatt választja.
- A helyi szokások vagy állami előírások kívánják meg.
 
Előnyök az eladószámára:
- Védi az eladót a birtokon kívül kerülés veszélyétől.
- Az áru ellenértékét - halasztott fizetés kivételével – az áruszállítással egy időben megkapja.
- Viszonylag egyszerűvé és biztonságossá teszi az ellenérték kiegyenlítését.
 
Előnyök a vevő számára:
- Nem kerülhet birtokon kívül, csak a megfelelő, előírt okmányok megléte után fizet a bank.
- Kedvező üzleti feltételeket tud elérni.
- Az akkreditív egyes változatainál hitelben is hozzájárulhat az áruhoz.
- Az akkreditív nagyobb biztonságot, a több előnyt kétségtelenül az eladónak kínálja.
 
Hátrányok:
Eladónak: az előírt okmányok beszerezhetősége és az ezzel járó költségek.
Vevőnek: - pénzét hónapokra leköti
                 - az eladó esetleg nem tesz eleget szerződéses kötelezettségének
                 - a vevőnek nincs lehetősége arra, hogy fizetés előtt az árut ellenőrizze.
 
UCP:
Az okmányos meghitelezésre vonatkozó egységes szabályok és szokások, 1933.
Módosítások: 1951, 1962, 1974, 1984, 1994.
UCP 400: minden akkreditív visszavonható, ha rajta van az ellentéte.
UCP 500: minden akkreditív visszavonhatatlan, ha nincs rajta az ellenkezője.
Visszavonható: a nyitó bank a kedvezményezett hozzájárulása nélkül bármikor megváltoztathatja a feltételeket.
Visszavonhatatlan: a bank (nyitó) a kedvezményezett hozzájárulása nélkül az akkreditív feltételein nem módosíthat.
Az akkreditív önálló jogügylet, független a mögötte lévő külkereskedelmi ügylettől. (A bankoknak okmányokkal és nem áruval van dolguk.)
 
Az akkreditíves ügylet résztvevői:
A vevő: akkreditív-nyitási megbízás, fedezetről való gondoskodás.
A nyitó bank: levél formájában kötelező ígéretet tesz.
Az eladó: az akkreditív kedvezményezettje.
Az avalizáló vagy értesítő bank: megvizsgálja az akkreditív hitelességét, felhívja a figyelmet az akkreditív hiányosságaira, okmánytovábbítás.
Fizető bank: a nyitó bank kinyújtott keze.
Igazoló vagy megerősítő bank: az akkreditív összességének a megelőlegezése. (Az eladó felkérésére, saját költségére és kockázatára megveszi az eladótól az okmányokat, visszkereseti jog fenntartása.)
 
Az akkreditív feltételei:
- A nyitó bank megnevezése.
- A megbízó neve és telephelye – vevő.
- A kedvezményezett megnevezése.
- Az akkreditív lejárata (okmányok benyújtási határideje).
- Szállítási határidő.
- Az áru megnevezése, mennyisége.
- A meghitelezés összege, devizaneme.
- Az igénybevétel módja (látra szóló, halasztott).
- A kijelölt bank megnevezése (fizető, váltóelfogadó, negociáló).
- Résszállítás engedélyezése (ha nem tiltja, megengedett).
- Átruházhatóság, oszthatóság (ha a nyitó bank engedi, ebben az esetben osztható is).
- Benyújtandó okmányok: kereskedelmi számla, fuvarozási okmányok (21 nap), csomagjegyzék, származási bizonyítvány, minőségi bizonyítvány, vámeljárási nyilatkozat, aviso.
 
 
 
Különleges típusú akkreditívek
 
Későbbi fizetést ígérő akkreditívek:
Hiteladások fedezetéül szolgálnak.
1. Rembours credit.
2. Az eladó előleget kap (packing credit, red claused credit).
3. Résszállításokat teszi lehetővé (revolving credit).
4. Back to back credit (almeghitelezés).
5. Kereskedelmi hitellevél (2/c) letter of credit).
6. Stand by credit.
 
Halasztott fizetésű akkreditív:
1. Két időpont: - okmányfelmutatási
                          - fizetési
A vevőtől a nyitó bank nem kér fedezete. Akkor kell odaadni a fedezetet, amikor letelik a 180 nap, vagy az előre meghatározott idő. A nyitó banknak van a legnagyobb kockázata.
 
2.Ugyanaz, mint az előző, csak itt idegen váltó (nyitóbankra vagy rendeleti bankra szóló) is szerepel.
Váltóelfogadást ígér à eladó állítja ki, bank is a kedvezményezett.
Igazolatlan váltónál à csak a nyitó bank lehet a kedvezményezett; itt hamarabb jut a pénzéhez. Ez a váltóval fedezett halasztott fizetésű akkreditív a rembrous credit.
 
 
 
 
 
 
Előleget nyújtó akkreditív:
Magyarországon nem nagyon használják.
1. Packing credit: - kitiltották az üzleti életben megoldást, de a szokványokban nem szerepel.
                               - az eladó beviszi az akkreditívet a saját bankjához és előleget kér rá.
                               - akkor fizeti vissza, amikor majd megkapja a vevőtől a teljes összeget.
                               - rá szokták írni általában az akkreditívre azt az összeget, amelyet maximum kaphat előlegként a kedvezményezett.
 
2. Red claused credit: itt a vevő tudtával, a nyitó bank utasítására írják rá az összeget az akkreditívre.
 
Feltöltődő akkreditív (revolving credit):
- Résszállítások lehetővé tevése.
- Nyitó bank a vevő engedélyével fizetést ígér az eladónak.
- A vevőnek nem kell a teljes összeget kifizetnie, csak annyit, amennyiben előre megállapodtak.
- Cserébe az eladó is csak annyit szállít, amennyit már kifizettek neki, akkora összegű árut szállít le.
- Feltöltődő rész: az első részösszeg, amit a vevő fizet az eladónak.
- Lehet: igazolt, igazolatlan.
- Halasztott fizetésű is lehet, egy váltóval fedezett halasztott fizetésű is.
- Feltöltődés: kumulatív, nem kumulatív.
Résszállítás mindig engedélyezve van, akkor is ha nincs ráírva. Csak akkor nem engedélyezi, ha rá van írva. Egy akkreditív igazolatlan, ha rá van írva. Ha nincs ráírva semmi, akkor igazolt.
 
Átruházható akkreditív:
Meg lehet változtatni: - áru egységárát
                                      - akkreditív összegét
                                      - szállítási határidőt
                                      - fizetés időpontját
 
Back to back credit: - Nem átruházható akkreditív átruházását teszi lehetővé.
                                    - Az üzleti partnerek ugyanaok, mint az előzőnél.
 
- A két akkreditívnek nincs köze egymáshoz. Az első akkreditív fedezet a 2. akkreditívnek.
- A két akkreditív gazdasági kapcsolatban állnak egymással à ezt csak a reexportőr és az ő bankja tudja.
- Itt a reexportőr bankja nyitóbank lesz.
- Neki lesz a legnagyobb kockázata.
- Előre el kell kérni azokat az okmányokat, amelyeket be kell mutatni az akkreditívhoz.
(A reexportőr bankja kéri el a reexportőrtől.)
 
 
 
 
 
 
 
 
Kereskedelmi hitellevél:
- Angolszászok alkalmazzák leginkább.
- Olyan akkreditív, aminél legalább 4 vagy 5 különbség van az alapakkreditívhez képest.
- Nyitó bank à kibocsátó bank.
- Mindig a kedvezményezettnek ígér fizetést
- Van egy záradék: minden jóhiszemű 3. félnek fizetést ígér a bank nemcsak a kedvezményezettnek, a 3. fél meg nem nevezett.
- Mindig kapcsolódik hozzá váltó: - draft = idegen váltó
                                                         - Előírja a bemutatandó okmányok között a draft-ot.
- A váltóra ráírják az akkreditív sorszámát, innen tudjuk, hogy ez okmánykísérő váltó (kibocsátó, címzett, kedvezményezett).
A kedvezményezettnek jó, mert bárhol beváltható ez az akkreditív. Bármelyik bankban, így az a bank lesz a 3., jóhiszemű fél (kibocsátó lesz à eladó, címzett à hitellevelet kibocsátó bank, kedvezményezett à negociáló bank)
Kockázat: eladó okmányai nem hitelesek.
Ez a váltó a negociáló bank biztonságát teszi lehetővé. Van olyan típus is, amikor a hitellevélben megnevezik azokat a bankokat, ahová lehet vinni a váltót negociálni. Ilyenkor minden banknak elküldik a hitellevelek másolatait.
 
Stand by credit: amerikai földrészen használják; bankgaranciapótló.
 
Előzetes értesítésű akkreditív: a nyitó bank értesíti az eladót, hogy a vevő ezt és ezt fogja teljesíteni, ha az eladó valamit teljesít.
 
Nem operatív akkreditív: megnyílik, de csak valamilyen eladó által bemutatott kiviteli engedéllyel válik érvényessé.
 
Lokal akkreditív: nem konvertibilis helyi váltóval megnyitható akkreditív.
 
Omnibusz meghitelezés: keretakkreditív.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Okmányos inkasszó, bankgarancia, bankkezesség
 
 
Fizetési mód megválasztása:
- eladó tőkeereje – vevő megbízhatósága
- bonitásvizsgálat – bankinformációk
- piacon kialakult fizetési szokások (90-95%-ban)
- konkurenciaviszonyok
- az áru piaci helyzete
- az eladó piaci céljai à „piacvezető legyek”
- előrefizetés (eladónak jó, vevőnek hátrány, olyan formában fogja megkapni az árut mint ami a szerződésben van).
- egyidejű fizetés / azonnali fizetés (készpénz, smift átutalás)
- utólagos fizetés (a vevőnek kedvező, az eladónak kedvezőtlen)
 
Okmányos inkasszó / beszedvény:
Az eladó azzal bízza meg bankját, hogy a leszállítandó exportáru ellenértékét a vevőtől kereskedelmi okmányok ellenében szedje be.
 
Vevő számára előny: - nem kell előre fedezetről gondoskodnia
                                    - a bankköltségeket rendszerint az eladó viseli
                                    - kedvezményező lépést az exportőrnek kell megtenni
 
Az ügylet résztvevői: - megbízó: eladó
                                    - megbízott: küldő bank (általában az eladó bankja)
                                    - címzett: vevő, akinek fizetési kötelezettsége van (adás-vétel)
                                    - jogviszony csak az eladó és bankja között jön létre
                                    - a vevő fizetési kötelezettsége csak az adásvételi szerződésből fakad
                                    - a bank morális kényszerítő ereje
 
Sima okmányos inkasszó: - az eladó az árut közvetlenül a vevő címére és rendelkezésére                adja fel, az okmányokat pedig a beszedési megbízással együtt a                bankjának küldi el.
                                             - a vevő még a fizetés előtt az áruhoz jut
                                             - birtokon kívül kerülés kockázata
 
Vinkalált okmányos inkasszó: - a vevő az áruhoz, okmányhoz, csak a fizetés után juthat
                                                    - kockázatok: vevő gyakran késlekedik a fizetéssel
                                                    - a vevő nem váltja ki az árut
                                                    - vevő számára a ez kockázatosabb
                                                    - előzetes megtekintési jog – 75-90% fizetés után
 
Speditőr inkasszó: - az eladó az árut a külföli szállítmányozó címére és rendelkedésére adja fel
                                 - az áru feletti rendelkezés jogát csak jó bonitású speditőröknek célszerű                       adni
                                 - speditőr az okmányokat és az árut csak a fizetés után adhatja ki.
 
 
 
Indirekt bankbeszedvény: - az eladó az árut a fülföldi speditőr címére, de a bank                            rendelkezésére adja fel
                                             - vevő igazolásként kiszolgáltatási jegyet, árufelszabadító jegyet                                    kap.
 
Direkt bankbeszedvény: - az eladó az árut a bank címére és rendelkezésére adja fel
                                           - a bankok nem szívesen vállalják
                                           - előzetes megállapodás
                                           - kis méretű, nagy értékű küldeményeknél.
 
Látra szóló beszedési megbízás (D/P): - a vevő az okmányok bemutatásakor fizet
                                                                  - a késedelmes kiváltásért a vevő vállal felelősséget
                                                                  - látra szóló váltó ellenében történő                                                                                          okmánykiszolgálás
 
Lát után bizonyos időre (D/A) = halasztott fizetés:
- váltó formájában tett fizetési ígéret
- biztosítékok: - vevő által kibocsátott saját váltó
                        - eladó által vevőre címzett idegen váltó elfogadása
                        - beszedő bank garanciája
 
Bankgarancia: - az alapügylettől független jogi kötelezettségvállalást jelent, ha a vevő nem                 fizet, a bankgaranciát nyújtó bank fog fizetni
                          - visszavonhatatlan fizetési kötelezettségvállalás
                          - bankgarancia lejárata
                          - eladó kockázatát a bankgaranciát nyújtó bank jelenti
 
Bankkezesség: - kezes bank minden olyan esetben megtagadhatja a fizetést, amikor a vevő              jogosan utasította el a fizetést
                          - az alapügylettől függően járulékos kötelezettségvállalás
                          - a bank fizetési kötelezettsége csak ara az esetre áll fenn, ha utóbb kiderül,                          hogy az adós jogtalanul tagadta meg a fizetést.
 
 
 
Céghitelnyújtás, mint fizetési mód
 
Ez a legdrágább hitel.
 
A hitel összes feltételét szerződésben rögzíteni kell:
- hitel összege
- hitel ideje (rövid, hosszú, közepes lejáratú)
- hitel futamideje
- egy összegben törleszt vagy részletekben (törlesztési ütem, összeg =alku kérdése)
- milyen kamat mellet nyújtom a hitelt (magasabb a kamat, mint a bankoknál)
 
Biztosítékok: - váltófedezet
                        - nem lehet csekk
                        - hitel fedezete lehet: - akkreditív
                                                           - halasztott fizetésű akkreditív
                                                            - okmányos inkasszó D/A típusa
                                                           - bankgarancia, bankkezesség
                                                           - zálogjog bejegyzése
                        - faktoring ügylet (nincs rá fedezet)
                        - forfait finanszírozás.
 
 
Faktoring ügylet: - faktorok = Észak-Amerikában textilkereskedők bankárokká alakultak.
                               - fedezetlen céghitelnyújtásnál van rá szükség.
                               - faktorbank bekapcsolása:
                               1. delcedere fedezet vállalás: a hitelezés kockázatát vásárolja meg, a vevő                                                           nem fizetése esetén kifizeti az összeget.
                               2. finanszírozás: előre finanszíroz nekem, csak kamatokkal, ha nem fizet a                                                            vevő, visszakéri tőlem a pénzt.
                               3. ügyintéző, pénzügyi szolgáltató csomag: a teljes pénzügyi feladatot                                                       magára vállalja a bank.
                               4. delcedere fedezet vállalás + finanszírozás: hitelnyújtás kezdeténél már                                      fizet, de ha a vevő nem is fizet, nem kell visszaadnom.
                               Ezeket nem 1-1 vevőre veszem igénybe, a faktor bank szolgáltatásait egész                                                         piacok teljes vevőire.
                               Minden egyes vevő bonitását megvizsgálja, valamint az én profilomat is.
                               Csak rövid lejáratú hiteleknél.
 
Forfait finanszírozás: - banki üzletág
                                      - a II. világháború után a bizonytalan fejlődő országokban való                                                                       kereskedés à normál export refinanszírozó hitelt nem vállaltak a                                                                  bankok.
FORFAIT
FAKTORING
Hosszú lejáratú (esetleg közép)
Rövid lejáratú
3 szolgáltatást csak egy csomagban lehet megvenni
Külön-külön is meg lehet venni
1-1 szerződés (mert óriási értékűek)
Egész vevőkör
Megkövetelik a váltót
fedezetlen
 
Mikor az eladó diszkontáltatja a váltóját egy pénzintézetnél, a pénzintézet visszkereseti jogával vásárolja meg a váltót, de ha a vevő nem fizet, akkor az eladónak visszaadja a váltót és visszakéri a pénzt.
A forfait-nél kifejezetten kiköti a pénzintézet, így vállalja a delcedere felelősséget, mert nem kéri vissza az összeget.
Ezek nem kerülnek bele a szerződésbe.
 
Hitelnyújtás kezdete: - pl.: hajózás esetén à bill of lading kiállításának dátumától on board
 
 
 
Adásvételi ár
 
Árba mindenki azt kalkulál amit akar, a vevő döntése, hogy mit fogad el.
 
4 fázis: - eladó: ajánlati ár kalkulálása; vevő: vételi ár kalkulálása.
              - árképzés (kalkulációból kiindulva + adatok).
              - áralku.
              - ár rögzítése a szerződésben.
 
Kalkulálás: - az összes szóba jöhető költséget összeadom
                     - vannak közvetlen és közvetett költségek
                     - általános vagy rezsi költségek
                     - teljes önköltség = változó költség + rezsi költség
                     - normális termelő nem önköltségen ad el à nyereség kalkulálása
                     - tervezett nyereség kalkulálása
                     - fedezet számítás: árbevétel – változó költség = mennyivel járul hozzá a                                      rezsiköltséghez.
                     - előkalkuláció: ajánlati ár előtt kalkulálok (hátrány: egyszeri szállításnál van;                  jobb a folyamatos szállítás)
                     - utókalkuláció: megvásárolt üzlet tényleges adatainak számbavétele, igényes                 üzletember elkészítteti és összeveti a tényleges költségekkel à tapasztalati                számok vonhatók le.
                     - arányosan változó költség: forgalommal arányosan nőnek a költségek
                     - progresszíven változó költségek: forgalomhoz viszonyítva nagy mértékben nő              a költségem
                     - degresszív költség: minél többet adok el annál kevesebb lesz a költségem.
 
Árképzés: - szubjektíven megítélhető információk alapján
                   - progresszív árképzés: az elejétől fokozatosan ráteszi a költségeket, de                           elfelejtkezik arról, hogy a piacon versenytársak is vannak, monopol helyzetnél ez                         a legcélszerűbb.
                   - retrogált árképés: progresszív ellentéte. Előbb megnézem, hogy kik a                            versenytársaim és az ő áraikból indulunk ki, de melyikhez viszonyítsam magam és                   a termékemet (piacon elhelyezkedés) à nehéz eldönteni.
                   - különbség kalkuláció: a viszonteladók kalkulációs gyakorlata. Piaci ár fölé nem             mehetek, beszerzési ár alá nem tudok menni. Kettőnek a különbsége elég-e a                         rezsimre és egy kis haszonra.
 
 
Árképző tényezők: - Eladó/vevő üzleti neve a piacon: jó bonitás, jó fizetési képesség, pontos,                                                            korrekt, gyors, figyelmes, szavahihető
Áru minősége (márkaneve): minőség nem egyenlő a korszerűséggel
Képviselő üzleti neve: nagyon fontos látni, hogy a piacon milyen a megítélése
Áru mennyisége: tömegáruknál lényeges, rabbat: mennyiségi árengedmény
Eladó vevőszolgálati tevékenységi köre: gyakran műszaki
Az áru csomagolása: van ahol el sem választható, benne van az árban; máshol felszámolom költségként, árnövelő hatás.
Szállítási határidő: felár számítható fel a gyors szállításért.
Fizetési feltétel kockázatai: költségnövelő tényező.
Vevő helye ez értékesítési úton: marketing kérdés, vertikális árdifferenciálás
Jótállási idő, garanciavállalás
Vám
 
Minőség és ár kapcsolata: - legfontosabb műszaki paraméterek kiválasztása.
                                             - 1. paraméteres árképzés: könnyű kezelhetőség és tisztíthatóság
                                             - 2. pontozásos árképzés: kiválasztom, hogy a fogyasztó számára                                                                   mi fontos és súlyozom.
 
Vámok: - beviteli vám terheli a terméket, de van konkurencia, kedvezőbb helyzettel (pl.: neki                         nincs vám) à nekünk muszáj olyan árat kialakítanunk, amivel még versenyképessé               tudunk fellépni à mínusz ként kell felszámolni a vámot à vámkalkuláció
              - DDP: leszállítva a vám fizetve; vám emelő tényező.
 
 
Árengedmények: - skontónál
                               - hitelnél
                               - készpénzfizetésnél
                               - rabbat
                               - élőállat szállításnál à megengedett mennyiségi tolerancia
                               - árengedmény helyet lehet felárat alkalmazni
                               - felár: plusz szolgáltatás, gyors szolgáltatás miatt
                               - árfolyamkockázatok: szerződésben lehet ellen védekezni záradékokkal.
                               - tárgyalási záradék: +/- árfolyam változás a szerződéskötés és a fizetés                                                          között à újratárgyalják és megváltoztatják az árat.
 
Ár rögzítése az adásvételi szerződésben:
- Fix ár: szerződés tartalmazza, ennyit fizetek
- Mozgó vagy csúszó ár: olyan termékeknél, amelyeknél a minőség befolyásolja az árat ( pl.: gabonaminőség) à minőségi árskála meghatározása.
- Konjunktúra függvényben mozgó vagy csúszó ár: nagyértékű berendezéseknél, hosszú gyártási idővel alapanyagok még nem kellenek, de az áraik ismertek; minőség változhat; ár változhat le és fel, ezért a szerződésben: szerződési ár meghatározása + egy képlet + melyik tőzsde árváltozásait veszik figyelembe.
 
 
 
Szerződés teljesítése
 
 
Eladó feladatai: - le kell gyártani vagy be kell szerezni az árut (szerződésben rögzítettek                                                                 szerint)
                            - minőség-ellenőrzés elvégeztetése à minőségi bizonylat
                            - CE megjelölés feltüntetése à megfelelőségi tanúsítvány
                            - csomagolás szerződésben foglaltak szerint
                            - kiviteli vámkezelés elvégeztetése
                            - vámokmányok
                            - kiviteli engedély + deviza engedély beszerzése
                            - konzuli láttamozás beszerzése
                            - fuvarparitásnak megfelelően gondoskodik a fuvarozásról vagy készre                                                             jelenti az árut
                            - fuvarlevelek kiállítása (vasúti, hajózás)
                            - szállítmánybiztosítási szerződés
                            - akkreditíves eladás feltételeinek ellenőrzése
                            - pénzhez jutás à összes okmány elküldése a nevezett helyre (bank vagy                                                         vevő)
                            - vevői nem fizetés esetén à felszólítás levélben à majd ügyvédi à per
                            - utókalkuláció
                            - elszámolások
                            - adófizetés
 
 
 
 
 
Vevő feladatai: - áru átvétele
                          - ha olyan a fuvarparitás, gondoskodnia kell a szállításról
                          - importengedély beszerzése
                          - áru átvétele a meghatározott helyen
                          - minőség-ellenőrzés
                          - importvámkezelésnek kell alávetni az árut
                          - belföldiesítés
                          - fizetés à magától vagy banki felszólításra
                          - váltó vagy hitel
<div style="TEXT-ALI

Szólj hozzá!

Külkereskedelmi technika I. - ajánlat, szerződés, INCOTERMS

2007.06.27. 13:07 :: zsuzs87

Ajánlati tevékenység
 
Ajánlat: a szerződés előkészítése. A bécsi egyezmény alapján tárgyaljuk.
 
Bécsi Egyezmény: szabályozza az adásvételi szerződés megkötésének módját, valamint az eladónak és a vevőnek az ilyen szerződésből származó jogait és kötelezettségeit. Akkor kell alkalmazni a különböző államokban telephellyel rendelkező felek közötti adásvételi szerződésre, ha ezek az államok részesei az egyezménynek, vagy a nemzetközi magánjog szabályai szerint valamely részes állam jogát kellene alkalmazni. A szerződést kötő felek jogosultak az egyezmény alkalmazásának kizárására, illetve eltérhetnek tőle, módosíthatják bármely rendelkezésnek jogi hatását.
 
Ajánlat hatályossága: akkor válik hatályossá, amikor megérkezik a címzetthez.
 
Ajánlat visszavonása: vissza lehet vonni, ha a visszavonó nyilatkozat az ajánlatot megelőzően vagy azzal egy időben érkezik meg a címzetthez.
 
Ajánlat elfogadása: ha az ajánlat címzettje elfogadja az ajánlatot, és az elfogadás hatályossá válik, létrejön a szerződéses jogviszony az ajánlattevő és címzettje között.
 
Szóbanállási ajánlat: az ajánlat lehet szóbanállási (lejárati) határidővel megjelölt, ilyenkor az elfogadásnak a határidőn belül kell megtörténnie.
 
Szóbanállási határidő nélküli ajánlat: ekkor ésszerű időn belül kell elfogadni az ajánlatot, figyelembe véve az ügylet körülményeit, a kialakult gyakorlatot, a piaci szokást, beleértve a telekomminukációs eszközök időigényét is.
 
Tevőleges elfogadás: ha tevőlegesen történik az elfogadás, akkor ezen cselekedeteknek kell a megadott határidőn belül megtörténniük, ill. ésszerű időn belül.
 
Elfogadás visszavonása: elfogadást is vissza lehet vonni, ha a visszavonás az elfogadás hatályossá válását megelőzően vagy azzal egy időben érkezik meg az ajánlattevőhöz.
 
Kötelező ajánlat: Az ajánlat jogi kötelezettségvállalást jelent, azaz az ajánlattevő az ajánlattól nem léphet vissza akkor, ha az ajánlat címzettje az ajánlatot változatlan tartalommal elfogadta.
 
Új ajánlat: ha az ajánlatra adott és annak elfogadására utaló válasz módosításokat, kiegészítéseket, korlátozásokat tartalmaz.
 
Elfogadás: az ajánlatra adott válasz, amely az ajánlat feltételeitől lényegesen nem különböző eltérő feltételeket is tartalmaz és az ajánlattevő nem emel ellenük kifogást.
 
Kötelezettség nélküli ajánlat: amely jogilag nem kötelezi az ajánlattevőt a „kötelezettség nélküli” kifejezésre. Kötelezettség nélküli ajánlatot általában akkor adnak, ha az adott piaci lehetőségeket nem ismerik és az elérhető árat kívánják ilyen módon kötelezettség nélkül tesztelni, avagy az ajánlatot valamely konkurens megbízásából kérték és nem kívánják kiadni az ár- és kondiciós feltételeket.
 
 
Megjelenítés formája: levél, telex, távirat, telefax, és a választ is illik ugyanabban a formában és ugyanazon a nyelven adni, ahogyan az ajánlat érkezett.
 
Tartalma: értelemszerűen megegyezik a szerződéses feltételekkel. Minden információ benne legyen, ami alapján a vevő össze tudja vetni az ajánlatot a konkurens ajánlatával. Bank, bankszámlaszám. Adószám. Telephely címe. Információ a termékről. Áruminta. Mintaérték (a minta ne legyen jobb minőségű, mint amilyet később tudunk biztosítani).
 
Referencia minta: megnevezem az ajánlatomban, hogy hol található egy olyan termék, amit csináltam, készítettem.
 
Ajánlati feltételek: az áru meghatározása, az ár és paritás, fizetési mód, szállítási határidő.
 
Vevő ajánlatkérés: a vevő ajánlatot kér egy adott termékre. Limitárat feltünteti. Az ajánlatokat összehasonlítja à versenyezteti a cégeket. Ha a vevő ellenajánlattal tér vissza akkor létrejön az alku: erőviszonyok megfelelőek legyenek; tájékozottság a konkurenciáról; tájékozottság a szituációról; számos személyes képesség; nagy önbizalom (hiszek magamban és a termékemben és a vállalatomban).

A külkereskedelmi adásvételi szerződés tartalmi feltételei
 
A külkereskedelmi szerződés tartalma: a szerződést kötő felek cégszerű megnevezése; az adásvételi szerződés tárgyának (az áru) megnevezése; az áru minőségének pontos meghatározása; az áru mennyiségének megadása a cca. megjegyzés +-5%-ot jelenthet; az ár/egységár, valuta neme; a fuvarparitás megjelölése; a fizetési mód, idő, bankkapcsolat megjelölése; a szállítási határidő, szállítási mód; a csomagolás módja; műszaki, vevőszolgálati tevékenység, garancia, szerviz; a szerződéskötésre irányadó jog, a bírói illetékesség; egyéb kérdések, záradékok.
 
A szerződést kötő felek cégszerű megnevezése: A pontos cégnév ismeretében tudjuk megszerezni a céginformációt és a bankinformációt, amelyek a partner jogi, gazdasági hátteréről és fizetési moráljáról tájékoztatnak. Ehhez szükséges ismerni a partner bankkapcsolatát, bankszámlaszámát.
 
Az adásvételi szerződés tárgyának (az áru) megnevezése: A bécsi egyezmény értelmében az áru megnevezése és minőségének meghatározása jelenti a kellően meghatározottságot. A szerződő feleknek nemcsak a minőséget kell rögzíteniük a szerződésben, hanem annak ellenőrzési módjait is. A szerződésben választ kell adni a következő kérdésekre: ki, mikor, hogyan és kinek a költségére tanúsítja, ill. ellenőrzi, hogy a szerződéses áru megfelel-e a szerződésben rögzített minőségnek. A minőség meghatározása függ az adott termék jellegétől, a piaci szokásoktól és a partnerek már kialakult gyakorlatától is. Tömegárunál: mezőgazdasági, ill. nyersanyagoknál lehet hivatkozni tőzsdei szabvány minőségekre, jó átlagminőségre: FAQ, szokványminőségre, szokásos minőségre, megbízható, hosszan tartó üzleti kapcsolat esetén. Termelőeszköz-kereskedelemben: a minőséget gyártási dokumentáció, műszaki rajzok, specifikációk szabványok – pl. nemzetközi szabvány: ISO-standardok határozzák meg. Élelmiszereknél: (pl. bor) a minőséget az eredetmegjelöléssel is lehet bizonyítani. Gépipari tartós fogyasztási cikkeknél: a márka és típuselnevezés a világszerte ismert termékeknél elegendő, más esetben műszaki leírással, fotókkal szokás meghatározni. Fogyasztási cikkeknél: a szabványokra történő hivatkozás, esetleg a komponensek megadása mellett a leggyakoribb a minta szerinti szerződéskötés. Ilyen az átlagminta, a típusminta bevezetett áruminőséget képvisel, az ellenminta, a referenciaminta.
 
A szerződéses áru mennyiségének megadása: az adásvételi szerződésben az alábbiakat szükséges rögzíteni: mértékegységet; a bruttó és nettó adatokat, esetleg a tárát külön is (csomagolóanyag súlyát); a megengedett mennyiségi toleranciát; a mennyiségi ellenőrzések módszerét, helyét és idejét. Mértékegység: a mennyiségi egység lehet valamilyen nemzetközi mértékrendszer választott mértékegysége vagy valamilyen, az adott áru kereskedelmében jellemző csomagolási egység. Bruttó és nettó adatok: csomagolt áruknál a szerződő felek fel szokták tüntetni az áru bruttó és nettó súlyát vagy térfogatát, vagyis a mennyiség csomagolását is tartalmazó vagy anélküli adatát egyaránt. Megengedett mennyiségi tolerancia: a partnerek esetenként körülbelüli mennyiség szállításában is megállapodhatnak, ilyenkor a mennyiség mellett vagy a „kb.” jelzés áll, vagy a mennyiségi tűréshatárok pontos mértéke. „Kb.” jelölés esetében az eltérés nagyságát a piaci szokások értelmezik. Általában +-3-10% szokott lenni a tolerancia, ezért célszerű ezt is a szerződésben kifejezetten rögzíteni, hiszen a kereskedelmi gyakorlat szerint „kb.” megjelölés nélkül is lehetőség van +-2-5%-os mennyiségi különbözetekre. Mennyiségi ellenőrzések módszere: a tengerentúli kereskedelemben a fuvarozás során bekövetkező súlyveszteségek vagy súlyváltozások miatt tisztázandó az is, hogy a szerződéses mennyiséget behajózott mennyiségként vagy a rendeltetési kikötőben kirakott mennyiségként értik-e. a hivatalos mérlegelést a kikötőben tevékenykedő ún. tallyman végzi.
 
A csomagolás módjának meghatározása: A szerződésben a felek általában meghatározzák az áru csomagolásmódját. A csomagolás biztosítja, hogy: az áru mozgatása, rakodása, tárolása folyamán ne károsodjék; mozgatása, rakodása, tárolása folyamán könnyen kezelhető legyen; az áru a környezetet ne károsítsa. A csomagolás egyúttal reklám- és információhordozó eszköz is. Az ajánlati vagy a szerződéses ár mindig tartalmazza a csomagolást, hacsak az eladó nem közli kifejezetten, hogy a csomagolást külön felszámítja. A csomagolás módjának megválasztását az alábbi tényezők befolyásolják: az áru jellege, természete, súlya, mérete. A fuvarozás módja, a fuvarozási útvonal: az áru védelme szempontjából lényeges a fuvarozás módja, időtartama, hossza, az átrakások száma, valamint az, hogy Európán belüli vagy kontinensek közötti fuvarozásról van-e szó. A közúti, vasúti, tengeri, légi vagy kombinált fuvarozási módok ugyanis jellegüknél fogva eltérő csomagolást igényelnek. Éghajlati viszonyok: tengerentúli exportnál az áru gyakran hetekig úton van, és ezalatt különféle klimatikus hatásoknak van kitéve. Így nem megfelelő csomagolás esetén tenger- és esővíz károsíthatja, de a levegő magas páratartalma is járhat kedvezőtlen következményekkel, mert fokozza a korrózió veszélyét. Hatósági csomagolási előírások: vannak országok, például az USA vagy Ausztrália, ahol a növényi eredetű csomagolóanyag használatát pl. tiltják. Környezetvédelmi előírások: egyes piacokon, főleg a fejlett ipari országokban, nagy súlyt fektetnek a környezetbarát csomagolásra, és importnál azt az árut preferálják, amelynek csomagolása környezetbarát. Marketingszempontok: a fogyasztási cikkeknél a csomagolás ugyanis nemcsak védi az árut, de befolyásolja eladhatóságát is, megerősítheti az eladóról kialakult képet. Költségszempontok: a csomagolás költsége egyre fontosabb tényezője a csomagolás megválasztásának, hiszen az exportőrök világszerte a logisztikai költségek csökkentésének lehetőségeit keresik. A csomagolás terjedelme, mérete, önsúlya, nagyban befolyásolják az árukezelés egyéb költségeit is, pl. a fuvarköltséget, rakodási, tárolási költségeket. Csomagolási formák: ömlesztett áru, bála, zsák, hordó, dob, farekesz, faláda, konténer, egységrakomány-képző eszközök.
 
Szerződéses ár meghatározása: az árképzés során nehezen számszerűsíthető, minőségi tényezőket kell figyelembe venni: áralku-tartalék; piaci bevezető ár alkalmazása; konkurenciaharc a piacon maradásért, ill. a piaci részesedésnövelés érdekében; presztízs árazás; rabattok, skontók nyújtása; felárak számítása; a szokásostól eltérő egyéb üzleti kondiciók; a kereskedő good will-je; a vevő hírneve, pozíciója az értékesítési csatornában; földrajzi árdifferenciálás szükségessége. Árengedmények: a külkereskedelemben a következő árengedmények játszanak szerepet: rabattok, skontók. Rabattok: mennyiségi rabatt: olyan árengedmény, amelyet a nagy tételben vásárló vevőknek szoktak eladni, mivel az eladó a nagy tételek miatt költségcsökkentést érhet el, amit részben megoszt a vevővel. Forgalmi rabatt: ha az eladó a kedvezményt valamilyen időszakon belül megrendelt tételek összessége után nyújtja. Ezzel az eladó tartós kapcsolatot alakíthat ki a vevővel. Hűségrabatt: nem köti a kedvezmény igénybevehetőségét adott mennyiség megrendeléséhez, ezzel az eladó a vevő lojalitását, a folyamatos rendeléseket, azaz a kiszámíthatóságot jutalmazza. Bevezetési rabatt: új termék bevezetése esetén attraktívvá teheti az árut az importőr számára. Ennek igénybevehetősége időben értelemszerűen korlátozott. Skontó: az az árengedmény, amelyet az eladó helyez kilátásba a vevőnek, amennyiben időn belül kiegyenlíti. Tartalmazza: a levonás mértékét (%), amely általában 2-5%; az időtartamot, amin belül a kedvezmény igénybe vehető, és – a számla eredeti esedékességét. Pl. 5% skontó 10 napon belüli fizetés esetén 90 napos hiteladásnál. Felárak: a külkereskedelmi árképzásben bizonyos esetekben az eladó jogosult ún. felárakat alkalmazni, amelyek megfelelnek az adott piac szokásos feltételeinek. Ilyenek lehetnek: különleges minőség esetében; szokásos szállítási határidőnél rövidebb szállítási határidő vállalásakor; az adott terméknél szokásos minimális mennyiség alatti rendelés esetén; különleges csomagolási előírás alkalmazásánál; bármely egyéb olyan esetben, amelynél az eladó a szokásos szolgáltatásokon túl valamilyen többletszolgáltatást nyújt a vevőnek.
 
Szállítási határidő: azonnali (prompt) szállításról van szó, vagy határidőre szállít a szerződéskötés után meghatározott időben. Prompt szállítási határidő: kikötése szokásos raktárról történő értékesítés esetén, tőzsdei kereskedelemben, úszó árukra kötött szerződéseknél. De a prompt kikötés jelenthet 3-10 napon belüli szállítást is. Határidős szállítási határidő: általában olyan termékről van szó, amelyet az eladó a vevő részére gyárt le, avagy máshonnan kell beszereznie. Változatai: meghatározott naptári nap kikötése; időtartam megjelölése; feltételtől függő időtartam; fix határidő kikötése. Ha a szállítási határidő tartalmazza a „fix” szót, vagy a szerződésből egyértelmű, hogy a vevőnek csak akkor érdeke a teljesítés, ha a meghatározott időben, késedelem nélkül történik, akkor fix ügyletről van szó. Ekkor a vevő a szállítási határidő túllépése esetén érdekmúlás miatt elállhat a szerződéstől, és kártérítésre is jogosult.
 
Paritás: a paritás fogalma alatt azt a földrajzi helyet értjük, ahol az áru szállításával kapcsolatos költségek és kockázatok átszállnak az eladóról a vevőre.
 
Szállítási mód: részben behatárolja a szerződéses paritás, ill. a feleknek meg kell állapodniuk a szállítási módról, hiszen más és más csomagolási módot igényel a vasúti, a tengeri, a légi fuvarozás, és ez önmagában is árképző tényező.
 
A szerződésre irányadó jog, bírói illetékesség: a megállapodás alku kérdése, hiszen nyilvánvaló, hogy az eladó, ill. a vevő saját országa jogrendszerének kikötése egyoldalú előnyöket jelenthet. Ezért az az általános gyakorlat, hogy harmadik ország jogát alkalmazzák. Ha a felek elmulasztják a mértékadó jog meghatározását, akkor jogvita esetén a nemzetközi magánjog szabályai alapján az eljáró bíróság fogja megállapítani, hogy melyik állam jogrendszerét kell alkalmazni az adott esetben.
 
Egyéb kérdések, záradékok: hatósági záradék: a szerződő felek rögzítik, hogy a szerződés érvényessége valamely állami intézmény hatósági engedélyétől, jóváhagyásától függ. Szerződéses valuta értékállandóságát biztosító záradék: a szerződéses valuta árfolyamát rögzítik egy másik valutához viszonyítva. Reexport kikötése: szintén szokásos záradék. Egyedárusító jog kikötése: általában nem az adásvételi szerződésben szabályozott, erre külön szerződést szoktak kötni a megfelelő forgalmi garanciák meghatározásával. Az egyedárusítói jog a viszonteladó biztonságát szolgálja: az eladó kötelezi magát, hogy az adott terméket az adott piacon kizárólag az egyedárusítónak adja el.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
INCOTERMS
 
INCOTERMS szabályozza: az adásvételi szerződés teljesítése során, az áruszállítással kapcsolatos költség- és kockázatviselés eladó és vevő közötti megosztását. Meghatározza a fuvarparitást és a teljesítés helyét, az eladóra és a vevőre háruló kötelezettségeket és jogokat.
 
Fuvarparitás: alatt azt a földrajzi pontot értjük, ahol az áru szállításával kapcsolatos költségek az eladóról a vevőre szállnak át, a teljesítés helye pedig az a földrajzi hely, ahol az áruval, ill. szállításával összefüggő kockázat átszáll az eladóról a vevőre.
 
A költségviselés és a kockázatvállalás két szélső esete: Az eladó az áru raktárán történő átadásán kívül semmi további szolgáltatást nem vállal. Az eladó magára vállal minden költséget és kockázatot a vevő raktáráig, beleértve még a vevő országában fizetendő vámterheket is.
 
Egypontos INCOTERMS-klauzulák: amelyeknél a fuvarparitás és a teljesítés helye azonos.
 
Kétpontos INCOTERMS-klauzulák: ha a költség és a kárveszély eltérő földrajzi ponton száll át az eladóról a vevőre.
 
Az eladó kötelezettsége: az áru szolgáltatása a szerződéssel összhangban; engedélyek, felhatalmazások és formaságok; fuvarozási és biztosítási szerződés; átadás; kockázatátszállás; költségmegosztás; értesítés adása a vevő részére; átadási bizonylat, szállítási okmány vagy ennek megfelelő elektronikus közlés; ellenőrzés – csomagolás – jelölés; egyéb kötelezettségek.
 
A vevő kötelezettsége: az ár megfizetése; engedélyek, felhatalmazások és formaságok; fuvarozási szerződés; átvétel; kockázatátszállás; költségmegosztás; értesítés adása az eladó részére; átadás igazolása, szállítási okmány vagy ennek megfelelő elektronikus közlés; áruvizsgálat; egyéb kötelezettsége.

Szólj hozzá!

Nemzetközi ügyletek

2007.06.27. 13:05 :: zsuzs87

A nemzetközi kereskedelem intézményi környezete:
A külkereskedelem állami szabályozásának eszközei: - A külkereskedelem szabályozása nem autonóm döntés kérdése. - A külkereskedelem állami befolyásolásának eszközei lehetnek mindenekelőtt autonóm eredetűek, ha egyoldalú állami intézkedéssel hívták életre az adott rendelkezést. Ilyen például az egyes áruk behozatalának időleges tilalma. Fajtái: - Szerződéses eredetű a szabályozás, ha nemzetközi megegyezéssel alakult ki, mint pl. a GATT/WTO keretében többoldalú eljárással lekötött vámcsökkentő intézkedések. - Protekcionistáknak tekinthető minden olyan importkorlátozás és exportösztönzés, amely a hazai termelést részesíti előnyben, a hazai piacot védi. - Diszkriminatív a szabályozás, ha egyes országokat vagy piaci szereplőket másokkal szemben hátrányosan megkülönböztet. - Az a szabályozás technikája lehet adminisztratív, ami alapvetően tiltást vagy utasítást fejez ki. - Az indirekt vagy piaci szabályozás a bevétel, a költségek és a nyereség befolyásolásával fejti ki hatását. - Normatív a szabályozás akkor, ha minden egyes piaci, üzleti eseményre érvényes. - Differenciált akkor, ha országcsoportonként más és más a szabály. - Egyedi a szabályozás, ha adott helyzetre különleges, máshol nem alkalmazott eljárásokat alakítanak ki. Adminisztratív eszközök: - Engedélyezési rendszerek; - Kvóták, kontingensek; - Piacvédelmi intézkedések; - Adminisztratív protekcionizmus. Piaci szabályozó eszközök: a) Exportra ható eszközök: - termelési és exportszubvenciók; - adókedvezmények; - hitelkedvezmények; - valutáris eszközök; - kollektív exportösztönzés. b) Importra ható eszközök:; - vámok; - importletét; - illetékek. c) Exportra és importra is ható eszközök:; - árak befolyásolása; - árfolyam-politika; - adórendszer.
 
Engedélyezési rendszerek:
Az engedélyezés tipikus formái lehetnek általában:
1. Tevékenységi engedély, amely a piaci szereplők számára lehetővé teszi a külkereskedelmi forgalomba való bekapcsolódást. A külkereskedelem állami monopóliumára jellemző a külkereskedelmi jogosultság korlátozása, az ebben részt vevők körének szűkítése. Azt a rendszert, amelyben lényegébe minden gazdasági egység folytathat külkereskedelmi tevékenységet, nevezik Magyarországon az alanyi külkereskedelmi jog rendszerének. Ez esetben általában nem szükséges tevékenységi engedélyt kérni.
2. Forgalmi engedély, amely az egyes áruféleségek vagy egyes árutételek kivételét és behozatalát engedi meg bizonyos piaci szereplőknek. Az általánosan szabad forgalmú termékek liberalizáltként tartják számon. Ezek behozatalához, kiviteléhez nem szükséges külön forgalmi engedély. A nem liberalizált áruk forgalma gyakran mennyiségi korlátozáshoz kapcsolódik (kontingentálás).
3. Devizaengedélyezés: ez lényegében a kötött devizagazdálkodás eszköze, ahol a konvertibilis devizák felhasználása (importra is) engedélykötelessé tehető. Előfordul azonban ilyen engedélyköteles forgalom szabad devizás országokban is, ahol ez a külfölddel szemben fennálló tartozások és követelések ellenőrzésének eszköze.
Importengedélyezési kódex: GATT-körtárgyalásokon hozták létre. Részletes előírásokat tartalmaz az engedélyezési eljárásokra. A megállapodás célja, hogy a két általános és alapvető – automatikus és nem automatikus – engedélyezési módszer szabályainak megállapításával az eljárásokat egyszerűsítse, áttekinthetőbbé tegye, biztosítsa az előírások méltányos alkalmazását, a felek közötti konzultációk hatékony lebonyolítását, a vitás ügyek méltányos rendezését, s ezzel megszüntesse az engedélyezési eljárások nemzetközi kereskedelmet akadályozó jellegét.
Automatikus importengedélyezés: A kódex szerint automatikus importengedélyezésnél a kérelem jóváhagyása – beleértve az importáru megvásárlásához szükséges deviza rendelkezésre bocsátására vonatkozó engedélyt is – egyetlen hatóságnál, egyidejűleg és automatikusa történik.
Nem automatikus importengedélyezés: A nem automatikus importengedélyezési eljárás a kontingensek és más importkorlátozások adminisztrálására hivatott.
Vámhatóságok: A forgalmi engedélyek kiadása általában a külkereskedelmi főhatóságok, esetenként átruházott hatáskörben a vámhatóságok feladata, míg a devizaengedélyek kiadása a devizahatóság hatáskörébe tartozik. Az engedélyeket és az azok alapján lebonyolódó forgalmat a legtöbb országban a vámhatóságok ellenőrzik.
Keretengedélyek: Keretengedélyeket szokás kiadni a liberalizált termékekre és esetenként a nem liberalizált termékekre megállapított globális kontingensek alapján lebonyolódó forgalomra.
Egyedi engedélyek: Többnyire egyedi engedélyezés alá esik a nem liberalizált cikkek forgalma. Az engedélyezés történhet illetékmentesen, de illetékfizetési kötelezettség is előírható.
 
Kvóták és kontingensek:
Kvóták: A kvóták mennyiségi korlátozást fejeznek ki és a termelés, forgalom vagy felhasználás maximumát jelölik.
Kontingensek: A kontingensek a ma már ritkán alkalmazott árucsere-forgalmi megállapodások elemei: a kontingensek az állami irányítás hatósági eszközeinek tekinthetők, mivel azok a kontingentált termékekből adott időszakban lebonyolítható forgalmi maximumát jelölik. A kontingensek kimerülése után forgalmi engedélyek kiadására általában nem kerül sor. A kontingensek forgalomszabályozó szerepe elsősorban az engedélyezési rendszer útján érvényesül. Fajtái: - Vámkontingens: Különleges korlátozó eszköz a vámkontingens. Lényege, hogy adott forgalmi szint alatt alacsonyabb, felette magasabb vám kerül alkalmazásra. Ez kíméletesebben gátolja a túlságosan magas importforgalmat. - Globálkontingens, gyűjtőkontingens vagy vegyes keret: többféle árut tartalmazó, átfogó értéklimit, ami bármely, benne szereplő áruval kitölthető. Célja a benne felsorolt áruféleségek (pl. luxuscikkek) forgalmának együttes korlátozása, esetenként devizatakarékossági vagy más célból.
 
Piacvédelmi intézkedések:
Antidömping eljárás: A külkereskedelem területén ide tartozik az antidömping eljárás, amelynek az a célja, hogy meghiusítsa az önköltségi árnál olcsóbb importot. Az ilyen eljárást a legtöbb országban jogszabályok írják le.
Antidömping vám: A dömping tényét általában igen nehéz igazolni: a termelő vagy exportőr hazai költségviszonyai alig dokumentálhatók. Ha a dömpingvád igazolást nyer a bíróság vagy más illetékes hatóság vizsgálata során, akkor igen magas antidömping vám kivetésére és más intézkedésekre kerülhet sor.
Kiegyenlítő vám: az antidömping vámhoz hasonlóan használják akkor, ha az indokolatlanul alacsony importár az exportőr országában alkalmazott szubvencionálás, állami támogatás eredménye. (Kiegyenlítő eljárás).
Piaczavarás: akkor áll fenn, ha az olcsó importnál a dömping vagy a túlzott szubvencionálás nem bizonyítható ugyan, mégis a behozatal olcsósága kárt okoz a célpiac hazai termelőinek. A kár megnyilvánulhat piac vagy munkahelyek elvesztésében. Egyes országok már akkor is alkalmazzák a piacvédelmi eljárást, ha az érintett termelőket „kár fenyegeti”.
Piaczavarási eljárás: A piaczavarási eljárás a hazai piac védelmében az egyik végső eszköz, amely, bár ritkán alkalmazzák, igen hatásos lehet. A piacvédelem eme legrugalmasabb eszköze igen kemény intézkedésekkel járhat: engedélyek megvonása, kontingentálás, „önkéntes exportkorlátozásra” való felszólítás, vámpótlék stb. mindig fennáll azonban a partner országok retoziójának veszélye.
 
Adminisztratív protekcionizmus: - az egészségügyi, egészségvédelmi előírások ( pl. állat- és növény-egészségügyi szabályok, tilalmak); - a környezetvédelmi előírások, (pl. katalizátor nélküli gépkocsi importjának korlátozása); - szabványok és összetétel-előírások (pl. a német sörszabvány szigorát az importra is kiterjesztették); - az iparjogvédelmi, szerzői jogvédelmi intézkedések, illetve általában a szellemi tulajdon védelme; - a csomagolási előírások; - a minőségi előírások.
 
Termelési és exportszubvenciók:
Az exportszubvenció gyakori célja a világpiaci árnál rendszerint magasabb hazai önköltség, illetve belföldi ár ellensúlyozása a versenyképesség növelése és az exportkedv fokozása érdekében. A támogatás forrása rendszerint az államháztartási bevétel. Szubvenciókat ma már elsősorban csak a mezőgazdasági és élelmiszerágazatokban alkalmaznak, de a GATT-, WTO- és más nemzetközi egyezmények vívmányai miatt ez is mindinkább háttérbe szorul. A szubvenció felfogható „fordított vám”- ként, vagyis a hazai termelés a vámhoz képest más módon segítő eszközként. A szakirodalomban megkülönböztetnek költségcsökkentő (előzetesen adott) és veszteségtérítő (utólagos) szubvencionálást. A szubvenció előnye a vámhoz képest – elméletileg – az, hogy nincs inflációs hatása.
 
Adókedvezmények:
Adókedvezmény: Az adókedvezmény a nyugat- európai országokban széleskörűen alkalmazott, az ún. értéknövelési adó visszatérítése formájában. Az értéknövekedési adózás lényege, hogy az adót az egyes termelési és értékesítési fázisokra vetik ki, a termékhez az egyes fázisokban hozzáadott érték alapján. A kivetett adókat megfelelő módon nyilvántartják, és ha a terméket igazoltan exportálták, a befizetett adókat visszatérítik. Az adó tehát mind belföldön, mind külföldön a végső fogyasztót terheli, ily módon ez az adófajta semleges hatásúnak tekinthető, általában nem ösztönzi és nem is gátolja sem az exportot, sem az importot. Rendeltetési ország elve: az áru abban az országban visel adóterhet, amelyikben rendeltetésének megfelelően elhasználják. A rendeltetési ország elve ily módon kizárja az áru kettős megadóztatását, ugyanakkor azonban biztosítja, hogy az áru legalább egy alkalommal adókötelezett legyen. Az adókiegyenlítés tehát az exportárunál a közteher (adó) visszatérítésével jár.
 
Hitelkedvezmények: Az állami hitelkedvezmények az exporttermék gyártására és/vagy az áru hitelben történő értékesítésére vonatkoznak. Előfinanszírozási rendszer: Az exporttermékek gyártásához nyújtott hitelkedvezmények leggyakoribb formája az ún. előfinanszírozási rendszer, ami lehetővé teszi, hogy az exporttermékek előállító gazdálkodó szervezet hitelt vegyen fel a gyártás valamennyi vagy bármelyik fázisára, azzal a további kedvezménnyel, hogy az ilyen hitel után a kialakult piaci kamatlábnál alacsonyabb kamatot kell fizetnie. Kormányhitelek: A kormányhitelek esetében az állam megfelelő szerve útján hitelt nyújt egy másik államnak, gyakran azzal a kikötéssel, hogy a hitel levásárlása csak a hitelt nyújtó országban lehetséges. A nemzetközi bankhitelek lényegében abban térnek el a kormányhitelektől, hogy mind a hitelező, mind az adós meghatározott bank, és hitelezés nem államközi, hanem bankközi szerződés alapján történik. A bankhitelek is lehetnek célhitelek, amelyek felhasználási köri szintén előre meghatározott. Bankhitelek: A bankhitelek sajátos formáját képviselik a kormány által garantált bankhitelek, amelyeknél a hitelező bank kormánya vállal garanciát az adósért, tehát arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben lejáratkor az adós nem fizet, helyette ő teljesíti. A kormányhitelek és a bankhitelek nyújtása jelentős exporttámogató eszköz lehet, mivel ilyen hitelekre történő szállításoknál az exportőr élvezheti a hiteladás minden előnyét, anélkül, hogy annak hátrányai terhelnék. Céghitelek: Az állam a céghitelek nyújtását is többféle formában támogathatja és támogatja. A támogatás egyik gyakori módja az áruhitel okmányainak megelőlegezése. Ez az eljárás lehetősé teszi, hogy az exportőr a hitelben értékesített áru ellenértékéhez az áru leszállítását követően, az állami támogatás jóvoltából gyakorlatilag azonnal hozzájusson. Exporthitel-biztosítás: A hitelkedvezmények körében említendő az expothitel-biztosítás, mint az állami exporttámogatás eszköze. Ez az exporttal kapcsolatos céghitelnyújtás és exportfinanszírozás általános eszköze. A szubvencionálás itt a biztosítási díjbevételt messze meghaladó kártérítési kifizetésekben jelenik meg. Ez a politikai és árfolyamkockázatok körére jellemző, míg a kereskedelmi kockázatoknál általában fenntartható a biztosítási egyensúly a bevételek és kiadások körében. Exporthitel-biztosítási intézetek tömörülése: a Berni Unió, amelyet 1933-ban hoztak létre, és titkársága Párizsban működik. Célja: a garancianyújtásokkal kapcsolatos tapasztalatcsere, valamint a garancianyújtás időtartamának szabályozása a hitelezés területén megnyilvánuló konkurenciaharc fékezése érdekében.
 
Valutáris eszközök: Az export ösztönzését szolgáló eszközök alkalmazása elsősorban a valutaértékelés elvén alapul: az exportőr ezáltal több hazai fizetőeszközt kap azonos valutabevételért. A leértékelés exportösztönző hatásáról széles körben szakmai viták folynak, amelyek utalnak például a leértékelés inflációs hatására, az importhányad drágulására, a külföldi partnerek alku-magatartására stb. ennek ellenére, még ma is általános receptnek tekinthető a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank szakértői szemében is a devalváció.
A kötött devizagazdálkodást folytató országok ezen túl alkalmazhatnak többes árfolyamot, exportprémiumokat stb. is, noha a nemzetközi szervezetek szabályai szerint ez is tiltott gyakorlat.
 
Kollektív exportösztönzés:
Kollektív exportösztönzés alatt az állami és érdekképviseleti szervek olyan tevékenységét értük, amely segítséget nyújt az exportőröknek új piacok megszerzéséhez, vagy a meglévő piacokon eladásaik fokozásához, információkkal látja el őket, elősegíti az arupropagandát, az eladók és a vevők találkozását stb. A kollektív exportösztönzés költségeit általában, vagy legalábbis zömmel a költségvetésből fedezik. Önálló exporttámogatási forma, lényegében szervezési, információs és propagandatevékenység, amelyet az egyes országok különböző módszerekkel, de minden esetben a kivitel közvetlen pénzügyi eszközökkel való támogatásától elkülönítve valósítanak meg. A kollektív exportösztönzés gyakori célja a kis és közepes cégek, illetve a világpiacon nem eléggé versenyképes vállalatok támogatása.
 
Vámrendszerek:
Vám: A vám olyan közadó formájában alkalmazott gazdaság-, kereskedelempolitikai eszköz, amely árképző tényezőként érvényesülve a vámhatáron áthaladó áruk árában tereli, korlátozza azok importját vagy exportját.
Vámtulajdonságok: a) árképző tényezők, b) közadó, c) gazdaság-, kereskedelempolitikai eszköz.
Árképző tényezők: három tulajdonság közül a legfontosabbnak az árképző tényező szerepét tekinthetjük. Ez teszi ugyanis lehetővé, hogy a vám gazdaság-, kereskedelempolitikai eszközként funkcionálhasson. A vámot a vámhatáron áthaladó áru után kell fizetni. Nyilvánvaló , különösen a kisméretű, a világpiacon nagyobb súllyal nem rendelkező országok esetében, hogy ezt a vámterhet az értékesítendő áru tulajdonosa a fogyasztókra továbbhárítja, vagyis az importált termék belföldi árát a vámmal megnöveli. Az állami beavatkozás a vám esetében tehát az árrendszeren keresztül érvényesül, a külföldi termék bevitelét adminisztratíve nem korlátozzák.
Közadó: A vámot szokás a külkereskedelmi forgalmat terhelő adóként is definiálni. Ennek történelmi okai is vannak, hiszen a vámokat először elsődlegesen az állami adóbevételek növelésére alkalmazhatják. Nyilvánvaló, hogy a vám mint a külföldről származó áruk árában megjelenő pénzügyi teher, közel áll a forgalmi adóhoz. Alapvető különbség azonban, hogy míg a forgalmi adó a hazailag előállított és a versenyző külföldi terméket egyaránt sújtja, a vám csak a külföldi terméket terheli.
Érték- és specifikus vámok: A vámtétel meghatározásának módja alapján ún. érték- és specifikus vámokat különböztetünk meg. Az értékvámok esetében a vámtarifában szereplő vámtételek a vámolás alapjául szolgáló ár százalékában határozzák meg. A specifikus vámtétel viszont a vámolandó áru egységnyi mennyisége után fizetendő vám összegét tartalmazza.
Fiskális vámok: A fiskális vámok célja a külkereskedelmi forgalom megadóztatása a költségvetési bevételek növelése céljából.
Védővámok: A védővámok alkalmazásával az állam a külkereskedelmi forgalom korlátozásán keresztül éri el a célját.
Nevelővám: A nevelővámot fejlődésben lévő „fiatal”, még nem versenyképes ágazatok védelmére vezetik be.
Piacbiztosító vám: A piacbiztosító vámok segítségével a fejlődésük zenitjén túljutott, hanyatlóban lévő, már nem versenyképes ágazatok fennmaradását kívánják elérni. Míg a nevelővám alkalmazása átmeneti jellege miatt összeegyeztethető a szabadkereskedelmi törekvésekkel, a piacbiztosító vámot tipikusan protekcionista kereskedelempolitikai eszköznek kell minősíteni.
Devizavédelmi vám: célja a kereskedelmi, fizetési mérleg védelme.
Antidömping vám, kiegyenlítő vám: Az antidömping és a kiegyenlítő vámok feladata a külföld részéről jelentkező tisztességtelennek ítélt verseny semlegesítése. Az antidömping vám a világpiaci ár és a dömpingár különbségét hivatott áthidalni, míg a kiegyenlítő vám kivetésére akkor kerül sor, ha a külföldi szállítók országukban exportszubvencióban részesülnek.
Taktikai vám, Retorziós vám: A taktikai vám olyan védővámot jelent, amelyet az érintett országok azért vezetnek be, hogy a partnereikkel folytatandó vámtárgyalásokon pozíciókat erősítsék – az ún. retorziós vámokrévén viszont az érintett ország meg kívánja torolni valamely partnerország vele szemben alkalmazott és általa hátrányosnak ítélt alkalmazásuk lépését.
Legnagyobb kedvezményes vám: A preferenciális vámok sajátos védővámtípust képeznek annyiban, hogy alkalmazásuk feltétele egy magasabb, az ún. legnagyobb kedvezményes vám létezése. E vámok elsősorban nem az import korlátozására, hanem annak az alkalmazó ország érdekei szerinti terelésére szolgálnak, vagyis a vámpolitikában a pozitív diszkrimináció eszközei.
 
Az import egyéb szabályozói:
Illetékek, vámpótlékok: A behozatal vámok mellett korlátozható a vámok hatását növelő illetékek, vámpótlékok segítségével.
Paratarifális protekcionizmus: Az import visszaszorításának ezenkívül ismert módja az ún. paratarifális protekcionizmus, amely a vámtételek százalékos mértékét magasabb alapra igyekszik vetíteni. Ezt a gyakorlatot a GATT Vámérték Kódexe alapján próbálják háttérbe szorítani.
Import letéti rendszer: A vámhoz hasonló hatású szabályozó eszköz az import letéti rendszer, amely az importőrt kötelezi az import ellenértékénél nagyobb összeg banki lekötésére az ügylet lebonyolításának időtartamára. A likviditás ilyen korlátozása értelemszerűen korlátozza az import további lehetőségeit.
 
Árfolyam-politika:A hazai valuta értékének befolyásolása a szabadkereskedelmi alapú világrend és a „kiigazítási politika” tipikus állami szabályozó eszköze.
A hagyományos felfogás szerint a hazai valuta leértékelése támogatja az áru- és szolgáltatásexportot. Segíti továbbá a bejövő turizmust és a tőkebehozatalt, hiszen egységnyi külföldi fizetőeszköz több hazai pénzt ér a leértékelés után. A leértékelés korlátozza, megdrágítja az importot, a kimenő turizmust és a tőkekivitelt. Ezeket a hazai valuta felértékelésével lehet ösztönözni. Az újabb, tudományosabb és körültekintőbb, elméletileg is megalapozott kutatások több ponton vitatják az árfolyamváltozások ilyetén hatásait. Az exportösztönző hatás például csak akkor lehet tartós, ha a valutaleértékelés folyamatos és nem egyszeri, mert különben a piacok gyorsan igazodnak a megváltozott árfolyam- és árarányokhoz. Egy másik ellenvetés a tőkeforgalom esetében az, hogy a működő tőke-befektetők rövid távon lehetnek ugyan érdekeltek az adott nemzeti valuta leértékelésében, a befektetés végrehajtása előtt, ezt követően azonban már az árfolyam és árszínvonal stabilitásában érdekeltek: olyannyira, hogy jelentős változások esetén ki is vonhatják befektetett tőkéjüket.
 
Árszabályozás és adóztatás:
Ár: A külkereskedelem szempontjából az árak azért lényegesek, mert jövedelmezőségre gyakorolt hatásuknál fogva befolyásolják a gazdálkodó szervezetek export-, import-érdekeltségét. Ha ugyanis egyes termékek belföldi ára magasabb, mint a külpiaci ár, importtermékkel való kiváltásukra, ha pedig alacsonyabb, belföldi előállításukra és exportra ösztönöz. Az árak tehát külkereskedelemben a gazdálkodó szervezetek export-, importérdekeltségén keresztül fejtenek ki szabályozó hatást, ezért gyakori, hogy az állam mindenkori kereskedelempolitikai érdekeinek megfelelően igyekszik azokat befolyásolni.
Ár ellenőrzése: - az antidömping és a piacvédelmi intézkedések, - a tröszellenes törvények (amelyek a monopolárakat is tiltják), - az állami megrendeléseknél, közbeszerzéseknél alkalmazott „költség plusz” árképzés, vagyis az árszint és nyereségszint ellenőrzése, előírása („árellenőrzés”).
Adóztatás:
Az adóztatás úgy tekinthető, mint az állami költségvetés javára történő elvonás. Ilyen módon a vámhoz hasonlít, de általában a belföldi piaci szereplőket is sújtja. Kereskedelempolitikai hatást akkor fejt ki, ha más mértékű a hazai és a külföldi cégek adóterhe.
 
Államközi szerződések:
A nemzetközi szerződések rendszerint három fő részből állnak: - Az első a bevezető rész (preambulum), amelyben azt szokták kifejteni, hogy mely országok, milyen indítékoktól vezéreltetve kötik a megegyezést. - A második részben rögzítik azokat az elveket és határozatokat, amelyekben a felek megállapodnak, így ez a rész a megegyezés fő részének tekinthető. - A harmadik – befejező - rész a megegyezés életbelépéséről, felmondásáról, meghosszabításáról stb. intézkedik.
A nemzetközi szerződések megkötése: tárgyalások előzik meg. Ilyen célú tárgyalásokat csak azok folytatnak, akik arra felhatalmazással rendelkeznek. A tárgyalások ezért a meghatalmazottak megbízóelveinek kicserélésével kezdődnek. A delegációk részben plenáris ülésen történő megvitatása és jóváhagyása után kerül sor a parafálásra, ami azt jelenti, hogy a tárgyaló felek a maguk szintjén befejezték tevékenységüket. A parafált szerződés aláírással, kormányjóváhagyással, majd ratifikálással lép hatályba. Magyarországon a nemzetközi szerződések általában jogszabályba foglalják és azok kihirdetésükkel lépnek hatályba. A különböző szinten kötött szerződéseket különböző szintű jogszabályokban hirdetik ki. A ratifikálással hatályba lépő szerződéseket törvénnyel vagy törvényerejű rendelettel, a kormányközi szerződéseket kormányrendelettel, a miniszter nevében kötött egyezményeket pedig miniszteri rendelettel teszik közzé.
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok szabályozása érdekében: az egyes államok kétoldalú szerződéseket és más nemzetközi megegyezéseket kötnek egymással, melyek lehetnek nyíltak vagy zártak, aszerint, hogy lehetséges-e további országok csatlakozása. A legtöbb funkcionális természetű: egy bizonyos, behatárolt problémakörre vonatkozik.
A szerződések lehetnek átfogó, általános jellegűek is: ezek elsősorban a szerződő felek kölcsönös jóindulatát demonstrálják és további megegyezések szándékát tükrözik.
Megkülönböztethetünk, földrajzi, regionális és globális szerződéseket is.
Az államközi szerződéseknek alaptípusa: - Szerződések, amelyek hosszú távra szabályoznak részletesen. - Egyezmények, amelyek ugyancsak hosszú távra szólnak és elvi jellegűek, de egy-egy konkrét kérdést szabályoznak részletesen. - A megállapodások rövidebb időre szóló, konkrét szabályozást adnak meghatározott gazdasági kérdésekben. - A jegyzőkönyvek rövid, a fentieket kiegészítő, rövid időszakra konkrétan lebontó szabályozások. Néha, átmeneti jelleggel helyettesítik is, a magasabb rendű megegyezéseket. - A levélváltás bármely kérdésben a megegyezést keresi annak szándékát igazolja. - Az úriemberek megállapodása szóban is megköthető. Általában kisebb jelentőségű ügyekben alkalmazzák.
 
Kereskedelmi szerződés: A kereskedelmi szerződés általában két ország között, a gazdasági, elsősorban kereskedelmi kapcsolatokat szabályozza, elvi síkon, hosszabb időre, általános jelleggel. A szabályozott kérdések köre igen széles lehet: felöleli mindazokat, amelyek a két ország közötti áruszállítással, elszámolással, kereskedelmi és egyéb képviselettel, iparjogvédelemmel stb. kapcsolatosak. Általában kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a vámoknak és a kereskedelem egyéb korlátainak. A kereskedelmi szerződések leggyakrabban az alábbi rendező elveket tartalmazzák:
A legnagyobb kedvezmény elve: azt jelenti, hogy a szerződő felek megadnak egymásnak minden olyan kedvezményt, amelyet harmadik országgal kötött szerződésekben megadtak, vagy meg fognak adni. A legnagyobb kedvezmény elve tehát a hazai piacon a külföldi szerződő partnereket egymással egyenlővé teszi, kizárva ezáltal a diszkriminációt. Sem különleges kedvezményeket, sem pedig különleges előnyöket nem ad.
Az egyenlő (nemzeti) elbánás elve: a szerződő fél állampolgárait és jogi személyeit a hazai állampolgárokkal és jogi személyekkel azonos elbírálás alá vonja. Ennek értelmében a külföldieket a hazaiakkal azonos jogok illetik meg, ugyanakkor azonos kötelezettségeik is vannak. Röviden, itt a külföldieket a belföldiekkel teszi „egyenlővé” a szerződő partnerek. A legnagyobb kedvezmény elvéhez hasonlóan bármilyen kérdés rendezésére alkalmas, nemegyszer úgy, hogy alternatívaként szerepel a legnagyobb kedvezmény mellett. Az ipari és kereskedelmi tevékenység feltételeire mindkét elv alkalmazható.
A viszonosság elve: lényegében azt célozza, hogy a felek egymásnak olyan kedvezményeket nyújtsanak, amelyeket harmadik partnerek nem kívánnak megadni. Így ezeket a kedvezményeket kivonják a legnagyobb kedvezmény hatálya alól. A viszonosság elve jelentheti általában a kölcsönös kedvezmények nyújtására való hajlandóságot, de vonatkozhat csak a szerződés egyes pontjaira.
 
Árucsere-forgalmi megállapodások: A külkereskedelmi forgalom kétoldalú, kompromisszumos kiegyensúlyozásának egyik hagyományos formája az árucsere-forgalmi megállapodás. A forgalmat kontingensekkel korlátozzák, amelyek behatárolják az import mennyiségét vagy értékét.Az árucsere-forgalmi megállapodások a partnerországok import-export céljait, vételi és eladási szándékait tükrözi; az áruforgalom volumenét, értékét, bővítésének ütemét és hozzávetőleges struktúráját rögzíti, egy – vagy több éves időtartamra.Az árucsere-forgalmi megállapodások az 1929-1933-as gazdasági válság idején, forgalomkorlátozó-forgalomszervező céllal jöttek létre. Ma elsősorban a fejlődő országokkal folytatott kereskedelemben használatosak. Szerepük a kölcsönös érdekeknek megfelelő volumenű, dinamikájú és szerkezetű áruforgalom létrejöttének biztosítása.
Kontingenslisták: Az árucsere-forgalmi megállapodások érdemi részét a kontingenslisták képzik. A kontingensek mennyiségi vagy értékbeni korlátozást fejeznek ki. A szerződő országok arra vállalnak kötelezettséget, hogy a kontingensek mértékéig megadják a be- és kiviteli engedélyeket. Általában a forgalom létrejöttét az állam nem garantálja, de ha a kereskedők az ügyletet megkötik, annak lebonyolítását engedélyezi. A korábbi szocialista országok esetében az ún. kötelező kontingensek államközi kötelezettségvállalást jelentettek a forgalom bonyolítására. A kötelező kontingensek szereplő export-, illetve importszándékok a partnerországok vállalatai által jelzett exportlehetőségeket és importszükségleteket tükrözték, nemegyszer úgy, hogy azt a partnervállalatok előzetesen egyeztették.
P.M. jelölés: Az árucsere- forgalmi megállapodásokban a kiemelt cikkeket kontingenslisták tartalmazzák. A kontingenslistán szereplő termékeket a felek vagy mennyiségben, vagy értékben rögzítik, illetve a P.M. (pro memoria) megjelöléssel látják el. A P.M. jelölés azt jelenti, hogy az engedélyező hatóság a kérelem benyújtásakor veszi fontolóra a be-, illetve kivitel engedélyezését. Mennyiségi kontingenseket állapítanak meg a viszonylag könnyen meghatározható cikkekre, homogén árukra, értékkontingenseket pedig azokra a termékekre, amelyek esetén a széles termékválaszték, a sokféleség a mennyiségben történő meghatározást nem teszi lehetővé.
Enunciativ lista: Mivel a két ország közötti áruforgalom nem csupán kontingentált termékekből áll, szerepelhet az árucsere-forgalmi megállapodásban ún. enunciativ lista (szad lista), amely a korlátozás alá nem eső termékeket sorolja fel, valamint az ún. vegyes keret, amelyben az összes egyéb, nem kiemelt termék forgalma egy globális értékhatár-megjelöléssel ellátva jelenik meg.
Vegyes keret: A vegyes keret értékhatára akár egyetlen, benne szereplő termék forgalma révén is elérhető.
Kemény áru: Az árucsere-forgalmi megállapodások megkötésénél a felek saját gazdasági, kereskedelempolitikai érdekeiket tartják szem előtt. Ennek megfelelően arra törekednek, hogy a realizálni szándékozott forgalom ne csak forgalmilag, hanem tartalmilag is egyensúlyban legyen. Alapvető törekvés, hogy minél több kemény áru importja váljék lehetővé, minél több puha áru exportja ellenében. A kemény áruk olyan cikkek, amelyekre a célországban nagy a kereslet, de a kínálat, a termelési kapacitás szűkössége vagy a szoros importkontingens miatt korlátozott. Ezeket könnyű eladni és nehéz beszerezni. Gyakran előfordul, hogy az import termékek belföldi árait az állam a piac által indokolt áránál alacsonyabb szinten rögzíti. Ez fokozza az adott kemény cikkekből fennálló hiány intenzitását.
Puha áruknak tekinthetjük a nemzetközi árucserében a könnyen beszerezhető, de nehezen eladható termékeket. Ezek túlkínálata az exportáló országokat versenyezteti egymással. A mesterségesen fenntartott, magas belföldi árak is ronthatják a termékek versenyképességét, puhává tehetik azokat a nemzetközi piacon. Hasonló hatással járhat azonban a túlzott olcsóság, a túl könnyű beszerezhetőség is. A rendszerint ellentétes szándékokat az árukapcsolás különböző módjainak alkalmazása hozza közös nevezőre. Ezek lényege, hogy meghatározott áruk exportját egy másik áru importjához kötik.
Junktim: Az árucserében alkalmazott árukapcsolási módok egyike a listán belüli junktim(adressz). Ilyenkor a kemény cikk exportját meghatározott puha cikk exportjához kötik. Alkalmazása ma már nem gyakori. Jellemzőbb megoldás a listák közötti junktim, ahol adott kemény cikk exportját a vele szembeállított kemény cikk importjához kapcsolják, és év közben is figyelik, mérik a forgalom egyensúlyát.
Klíringadressz: A többlistás rendszerben a kontingenslistákon belül alcsoportokba sorolják a termékeket keménységi fokuk szerint és igyekeznek a megfelelő arányokat fenntartani. Továbbfejlesztett változata a klíringadressz, amely esetében a több listán kapcsolt áruk ellenértékét több, elkülönített alszámlán vezetik. Így lehetetlenné válik, hogy puha cikkek exportjával kitermelt devizáért kemény árut vásárolhassanak.
Bilateralizmus: Az árucsere-forgalmi megállapodások világszerte, így Magyarországon is erősen visszaszorultak, a GATT és más nemzetközi szervezetek szabadkereskedelmi törekvései jegyében. A bilateralizmus, az árukapcsolási gyakorlat azonban napjaink világkereskedelmére is jellemző.
 
A fizetési (klíring-) megállapodás: A nemzetközi pénzügyi elszámolások lebonyolíthatók államközi megállapodások nélkül és államközi fizetési megállapodások alapján. A fizetési megállapodások sajátos típusát képviselik a klíringmegállapodások, amelyek elsődlegesen a kötött devizagazdálkodást folytató országok közötti elszámolás szabályozására alkalmasak.
A klíringmegállapodások tartalma: - Meghatározzák, hogy milyen jogcímeken keletkezhetnek a szerződő országok között klíringben elszámolható tartozások és követelések.- Megnevezik a számla vezetésére jogosult bankokat, és meghatározzák a számlavezetés rendjét. A klíringszámlákat általában a szerződő országok központi bankjai vezetik. A számlavezetés lehet egyoldalú és kétoldalú. - Klíringmegállapodásban rögzítik a technikai hitel (overdraft) mértékét is. A technikai hitel nyújtása az áruforgalom időszakossága miatt szükséges. A technikai hitel alapján és mértékéig ui. az egyes országoknak akkor is van deviza-diszponibilitásuk, ha előzetesen még nem exportáltak a partnerországba. A technikai hitel a tárgyidőszakban folyamatosan rendelkezésre áll, tehát nemcsak a szállítások megkezdését, hanem azok folyamatosságát is hivatott biztosítani. Egy ország klíring deviza-diszponibilitása adott időpontban ily módon nem más, mint a követelések és a tartozások nettó egyenlegének a technikai hitelkerettel növelt összege. - Az elszámolások pénznemét, a választott elszámolási egységet ugyancsak rögzíteni kell a megállapodásban. A klíringelszámolás egységéül ui. választhatják a felek: - az egyik fél valutáját, - egy harmadik ország valutáját, de, - az elszámolás történhet kreált elszámolási egységben is.Klíring- devizaelszámolási egységben fennálló követelés az, amely csakis a klíring- megállapodást kötő országokban használható fel a megállapodásban rögzített jogcímeken keletkezett tartozások kiegyenlítésére, illetve tartozások keletkezésére.- Bár a felek az áruforgalomhoz hasonlóan, a fizetési forgalomban is kiegyensúlyozottságra törekednek, a gyakorlatban ez nem mindig sikerül. A klíring-megállapodásokban szabályozni szokták az év végi számlaegyenlegek, más néven klíringcsúcsok kiegyenlítésének módját is. Elszámolható az egyenleg a következő évi áruszállítással, vagy szabad devizában.
A kétoldalú és többoldalú klíringmegállapodások:
Más államközi szerződésekhez hasonlóan, a klíringmegállapodások is lehetnek kétoldalúak és többoldalúak. Mivel szorosan kapcsolódnak az árucsere-forgalmi megállapodásokhoz, amelyek zömmel a forgalom kétoldalú kiegyensúlyozottságát célozzák, a klíringmegállapodások is általában kétoldalúak. A kétoldalú klíringmegállapodásban szabályozott fizetési forgalom csak akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak, ha egyik fél sem adósodik el tartósan a másikkal szemben. A tartós eladósodás ui. törvényszerűen az áruforgalom zsugorodásához vezet, mivel egyik félnek sem áll érdekében a klíringen belül tartósan hitelező pozícióba kerülni. A multilaterális klíringelszámolásoknál az egyes országok más országokban kitermelt követelésüket folyamatosan ismét más országokban keletkezett tartozásaik kiegyenlítésére fordíthatják. A többoldalú klíringelszámolásoknál a szerződő országoknak nem egymással, hanem a központi számlavezető hellyel szemben keletkeznek tartozásaik és követeléseik, illetve a jóváírásokat is folyamatosan eszközli.


Az államközi bartermegállapodások: Az államközi bartermegállapodások az árucsere-forgalmi és a klíringmegállapodások ötvözeteként foghatók fel, mivel ezekben árulisták adnak lehetőséget az árucsere-forgalom lebonyolítására, a forgalmazott áruk ellenértéknek elszámolása pedig a kijelölt bankoknál, speciális számlákon történik.Az államközi bartermegállapodás érvénye értelemszerűen nem zárja ki a szerződő felek gazdálkodó szervezetei közötti konvertibilis elszámolású árucsere-forgalom egyidejű lebonyolítását.A bartermegállapodások lényege a precízen kiegyensúlyozott forgalom, az eladósodás elkerülése. Gyakran még az árszinteket is ez a cél határozza meg, így ezeket sokszor támadják a nemzetközi szakértők a verseny korlátozása miatt.Az államközi bartermegállapodások mellett ismeretesek bankközi kereskedelemfejlesztő és kereskedelemteremtő bartermegállapodások is. Ezek is a kétoldalú kereskedelem egyensúlyát célozzák. Megszervezésük azonban nem feltétlenül az állam részéről történik.Bartetügyleteket cégek is köthetnek egymással, ehhez nem szükséges felsőbb szintű bartermegállapodás.
 
Kooperációs megállapodások: A nemzetközi kutatási-fejlesztési, termelési és piaci együttműködés államközi szabályozását a viszonylag újkeletű államközi kooperációs megállapodások látják el. Ezek általában kétoldalúak, és a szerződő felek vállalati, szervezetei közötti műszaki, tudományos, ipari és egyéb együttműködést szabályozzák általános jelleggel, hosszabb távra. (5-10 év). A megállapodások általában kimondják, hogy a szerződő államok kölcsönösen támogatják a vállalataik közötti kooperációkat, tartós együttműködési formákat. Ide szokták sorolni például a közös gazdasági vállalkozások létesítését, új termelőkapacitások együttes létrehozását, áruk közös előállítását és a harmadik piaci együttműködést. A nemzeti és nemzetközi iparpolitika fontos eszközei lehetnek továbbá a licenciák, dokumentációk, az ipari eljárások cseréje és közös hasznosítása, konzultációk, konferenciák szervezése, szakértők cseréje, tapasztalatcserék stb.A kooperációs megállapodások keretében lehetőség van pótlólagos kedvezményként olyan, a kooperációkhoz kapcsolódó áruk szállításának kikötésére, amelyeket más államközi megállapodás nem tesz lehetővé.A megállapodások végrehajtásának előmozdítására és felügyeletére általában kormányközi vegyes bizottságot hoznak létre, amely két kormány képviselőiből áll és rendszeresen ülésezik. Magyarországnak tíznél több nyugat-európai és tengerentúli országgal van érvényes kooperációs megállapodása.
 
A kettős adóztatást kizáró egyezmények: A kettős adózást kizáró államközi megállapodások alapvető célja és feladata, hogy a szerződő felek természetes és jogi személyei között a gazdasági, tudományos, kulturális stb. kapcsolatokat elősegítse azáltal, hogy az ilyen céllal befektetett tőke, illetőleg az ilyen területeken létrejövő kapcsolatok során szerzett jövedelem kettős megadóztatásának kizárásával biztosítsa a résztvevők anyagi érdekeltségét.
Egyenes adókra: A kettős adóztatás elhárítására kötött egyezmények közös vonása, hogy az ún. egyenes adókra vonatkoznak. Mivel az egyes adók fajtái az egyes országok törvényei némileg eltérően szabályozzák, azok felsorolása és értelmezése a megállapodásokban is szokásos.Egyenes adóknak tekintendők tehát általában az olyan adók, amelyeket az érvényben lévő törvények alapján közvetlenül a vagyon, a vagyonszaporulat, illetőleg a tiszta jövedelmek után szednek.A kettős adóztatás kizárására kötött egyezmények többnyire úgy rendelkeznek, hogy az ingatlanvagyon valamint az abból származó jövedelem csak abban az államban adóztatható, ahol a vagyon, illetve a vállalat üzlettelepe van.
Hogy adóztatnak?: Kereskedelmi áruforgalom esetében leggyakrabban a rendeltetési ország elvét alkalmazzák – vagyis az árut csak a felhasználás helyén adóztatják meg, míg az exportált áru után az exportáló országban esetleg már befizetett adót visszatérítik.Amennyiben a vállalatnak mindkét szerződő államban van telephelye, mindkét állam csak a területén lévő üzlettelep céljára szolgáló vagyont, illetve az annak tevékenységéből származó jövedelmeket adóztatja.Az egyezmények részletesen szabályozzák a szolgálatteljesítésből és egyéb munkából származó, valamint a szerzői jogokból, találmányi szabadalmakból származó jövedelmek stb. adóztatását is.
 
A beruházásvédelmi megállapodások: A beruházásvédelmi megállapodások célja a működő tőke országok közötti áramlásának elősegítése a tőkeexportőrök biztonságának megteremtése által. Az ilyen államközi, illetve kormányközi szerződésekben a szerződő felek kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy a másik ország tőkebefektetőinek vagyonát tiszteletben tartják, nem államosítják, vagy ha arra mégis sor kerülne, azt csak a közjó érdekében, megfelelő jogi alappal hajtják végre és az érintett tőketulajdonost kellőképpen kártalanítják. A kötelezettségvállalás a befektetett tőke jövedelmének és az egyéb járandóságoknak a szabad átutalhatóságára is kiterjed.A beruházásvédelmi megállapodásokat általában 10-15 évre kötik, azzal hogy érvénye, felmondás hiányában, automatikusan meghosszabbodik és az abban foglaltak a szerződéskötés előtti meghatározatlan vagy meghatározott időtartamra is érvényesek.Magyarország a működőtőke-beáramlás elősegítése érdekében fokozatosan köt beruházás-védelmi megállapodásokat, eddig elsősorban a nyugat-európai országokkal.
Szerződések tartalma és megszövegezése: Az egyes szerződések tartalma és megszövegezése értelemszerűen eltérő, de azokban általában meghatározzák a tőkebefektetés fogalmát, valamint azt, hogy kik lehetnek tőkebefektetők. Rendszerint nemcsak a vállalatok, hanem az egyéni cége és magánszemélyek tőkebefektetéseire is garanciát vállalnak.
Szabályozzák:
A megállapodások a vitás kérdések eldöntésének módját, az azzal kapcsolatos illetékességet is mindig szabályozzák. Az illetékesség kikötés némileg eltér, egyfelől aszerint, hogy a vita államok vagy magánszemélyek között merül fel, másfelől a szerződő felek tagsági státusa és egyéb megfontolásai miatt is. Az államok közötti vitás kérdések eldöntésénél általában a Hágai Nemzetközi Bíróság illetékességét szokták kikötni, míg a cégek, illetve magánszemélyek közötti vitáknál az ICSID-et mondják ki illetékesnek. (Beruházási viták Rendezésének Nemzetközi Központja, Washingtonban működő, a Világbankhoz tartozó intézmény).
 
A nemzetközi áruegyezmények: A nemzetközi nyersanyagpiacok stabilitásának elősegítése érdekében, egy-egy fontos nyersanyag nemzetközi kereskedelmét árumegegyezésekkel szabályozzák. Ezekben a multilaterális államközi egyezményekben az adott termék legnagyobb termelői és felhasználói vesznek részt. A részt vevő országok célja általában a rendkívüli, nagymértékű, rövid távú áringadozások kivédése. Mivel a nyersanyagok többnyire tőzsdecikkek, a spekuláció miatt gyakran lehet számítani ilyen piaci mozgásokra.
A piaci egyensúly fenntartását a különböző áruegyezmények más és más eszközökkel kísérlik meg: - Alsó és felső árhatárt szabnak. Az ársávon belül igyekeznek tartani az árakat, attól eltérő árakon nem kötnek ügyleteket. - Hatékonyabb megoldás a kiegyenlítő készletek alkalmazása, amelyekből piacra dobnak megfelelő mennyiséget, ha az ár túl magas. Alacsony árak esetén a készletet felvásárolják. - Kvótarendszerrel a piacot felosztják, programozzák. Az exportőrök a kvótáknak megfelelően korlátozzák szállításaikat. A kvóták így főleg az alacsony árszintek esetén érvényesítendők. Ehhez hasonló hatást ér el a termelés korlátozása is. Fontosabb képviselői: a Nemzetközi Gabona Megállapodás, a Nemzetközi Ónegyezmény, a Nemzetközi Kávéegyezmény, a Cukoregyezmény. UNCTAD: (az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Szervezete) nyersanyag-szabályozó programja keretében hozták létre a nyersgumi- és a jutaegyezményeket.
 
Nemzetközi szervezetek:
IMF- Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund): Az országok közötti monetáris kapcsolatok szervezésével foglalkozik, beleértve a fizetésimérleg-hiányos helyzetbe került országok hitelekkel történő megsegítését.
IBRD – Világbank (Nemzetközi Újáépítési és Fejlesztési Bank, International Bank of Reconstruction an Development): Létrehozásakor a tagállamok háború utáni újjáépítését volt hivatott támogatni. Jelenleg a kevésbé fejlett tagállamokban megvalósuló beruházásokban és a gazdasági növekedést segítő reformok finanszírozásában vesz részt.
OECD – Gazdasági Együttműködési és fejlesztési Szervezet (Organization for Economic Cooperation and Development):A szervezet célja a tagországok gazdasági növekedésének és a foglalkoztatottság színvonalának elősegítése, a gazdasági-szociális jólét növelése gazdaságpolitikájuk koordinálása révén. További cél a tagországok fejlődő országok érdekében kifejtett erőfeszítéseinek ösztönzése és összehangolása. Tagjai: EU- és EFTA-tagállamok, Észak-Amerika, Japán, Ausztria és Új-Zéland.
GATT és WTO: GATT- Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (General Agreement on Tariffs and Trade): 23 ország kötötte meg. Ennek alapján különféle fórumok jöttek létre olyan többoldalú tárgyalások lebonyolítására, amelyek a mindenkori időszerű világkereskedelmi problémák megoldását célozták, valamint elősegítették a vámok fokozatos leépítését, és egyéb, a kereskedelmet gátló tényezők felszámolását. WTO – Világkereskedelmi Szervezet (World Trade Organization): Az évek során kiérlelt magatartási normák (elvek), az ún. fordulók záróokmányai, kodifikálták kereskedelempolitikai szabályok (Dömping-ellenes Kódex, Szubvenciós Kódex, Vámérték-megállapítási Kódex stb.) szolgáltak alapul az 1995-ben jogutódként létrehozott WTO számára. A GATT és a WTO által megerősített elvek: - A hazai termelést csak vámokkal szabad védeni. - A szerződő felek közötti problémákat konzultációk útján kell feloldani. - Rendszeres tárgyalásokat (fordulókat) kell tartani a vámok mérséklése és a kereskedelem egyéb akadályainak fokozatos leépítése érdekében. - A legnagyobb kedvezmény elve. - Az egyenlő (nemzeti) elbánás elve. - A viszonosság (reciprocitás) elve.
 
A külkereskedelem szabályozása Magyarországon: Magyarország kisméretű belső piaccal és közepes jövedelemmel rendelkező, közepesen fejlett ország. A nemzetgazdaságban igen nagy szerepe van a külkereskedelemnek. Nyitott nemzetgazdaság a miénk: mind az erőforrások, termelési tényezők, mind a piacok tekintetében erőteljesen függ a külgazdasági kapcsolatoktól.
A magyar külkereskedelmi szabályozás: - A forgalmi engedélyezés mellett a tevékenységi engedélyezés nyomainak fennmaradása, amely a külkereskedelemben a II. világháború után megvalósított állami külkereskedelmi monopólium maradványa. - Az 1980-1990-es évek fordulóján a magyar külkereskedelmi forgalomban végrehajtott erőteljes liberalizáció, aminek a következtében engedélymentesen forgalmazhatóvá, liberalizálttá vált a magyar külkereskedelmi forgalom mintegy 90%-a az importban és 80-85%-a az exportban. - A hazai valuta, a forint 1995 óta konvertibilis (szabadon átváltható) a folyó fizetési forgalomban, mindenekelőtt a külkereskedelemben. - A vámszabályozás is törvényi keretekre épül 1995. óta. Mind a vámtarifa, mind a vámeljárás szabályait törvények rögzítik. A tevékenységi, a forgalmi és a devizás liberalizáció irányával ellentétesen, a vámszabályozásban a szigorú normativitás és az erőteljesebb ellenőrzésre törekvés jellemző. - A külkereskedelmi hatósági szervezet, csúcsán a Külügyminisztérium illetékes részlegei találhatók. Mellette fontos szerepe van a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának és a területi vámhivatalnak. - Magyarországon jelenleg több mint 200.000 cég és vállalkozás jelentette be, hogy külkereskedelmi tevékenységet kíván folytatni. Ma ez a tevékenység alanyi jogon folytatható. A vállalkozásoknak csupán bejelentési kötelezettségük van: bankjuknál az első, külföldre szóló fizetési megbízásuk átadásakor be kell mutatniuk cégbírósági bejegyzésüket, illetve vállalkozói igazolványukat.
 
Előtörténet: a külkereskedelmi állami monopóliuma: 1949-ben az első külkereskedelmi vállalatok megalakításával és a magáncégek államosításával elkezdődött a külkereskedelem állami monopóliumának korszaka.Ebben az időszakban alakult ki a monopólium ideológiája is. A monopóliumnak egyfelől védelmi, másfelől gazdaságszervező funkciót tulajdonítottak. Megkülönböztették a tevékenység és az irányítás monopóliumát. Az előbbi lényege, hogy az állam alakította ki a külkereskedelem szervezeti rendszerét és csak azok a vállalatok folytathattak külkereskedelmi tevékenységet, amelyeket az állam illetékes szerve erre feljogosított vagy éppen erre a célra alapított. Ezek voltak a szak-külkereskedelmi vállalatok. Az irányítás monopóliumát a Külkereskedelmi Minisztérium mint ágazati hatóság és felügyeleti szerv gyakorolta. Az 1968-ban meghirdetett gazdaságirányítási reform növelte a gazdálkodó szervezetek önállóságát. A külkereskedelemben önálló külkereskedelmi jogot kapott néhány tucatnyi nagyvállalat. A jogosultság megadásának mind a kivitelben, mind a behozatalban az volt a feltétele, hogy az illető cég monopolhelyzetben legyen. A versenyt a külpiacon, magyar cégek között, kizárták. Az önálló jogosultságok kör az 1970-es években egyre bővült. A vállalkozási „forradalom” az 1980-as évek elejétől kezdődött a magyar gazdaságban. Ez együtt járt a korábbi fontos alapelv feladásával: immár lehetővé tették a versenyt a magyar vállalatok között a párhuzamos külkereskedelmi jogok elve alapján. Ez a rendszer számos hátránnyal járt, de a kivitel végül is növekedett, és az számított leginkább. Egyidejűleg a nemzetközi szabadkereskedelmi tárgyalásokon az Európai Közösségek és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás képviselői felvetették az állami monopólium szabad forgalmat akadályozó szerepét.
 
Az alanyi külkereskedelmi jog: 1988-tól elkezdődött az alanyi külkereskedelmi jog korszaka. A rendszer logikája megfordult: mér nem az volt a szabály, hogy külkereskedni csak külkereskedelmi jog birtokában lehet. Az új felfogás szerint a külkereskedelem alanyi, természetes jog, a gazdálkodás velejárója, szükségszerű kelléke. Csak az ún. kivételi listákon felsorolt árutételek, szolgáltatások, tevékenységek maradtak engedélykötelesek.
Az alanyi jog alól kivételek: A külkereskedelmi tevékenység csak a külkereskedelmi hatóság engedélyével lehetséges (nemesfém, haditechnika, energiahordozók, környezetre és egészségre veszélyes anyagok, kábítószerek tiltott gyártásához használt egyes vegyi anyagok, egyes hulladékanyagok, humán gyógyszerek, ipari robbanóanyagok és tűzijátékanyag, polgári használatra engedélyezett lőfegyverek stb. a melléklet szerinti felsorolásban). A szóban forgó cikkcsoportokban az egyszerű export-importügyleteken túl a reexport, valamint a külkereskedelmi képviselet (ügynöki) tevékenység is engedélyköteles. Az aktív és passzív bérmunka keretében végzett tevékenység engedélyköteles. A 2. mellékletben szereplő termékekre tehát külön tevékenységengedély-kötelezettség vonatkozik.
Jövedéki szabályozás: 1993. július 1-én életbe lépett a LVIII. Számú jövedéki törvény. A hatálya alá tartozó termékek esetében csak külön engedély alapján folytatható forgalmazási és esetenként t

Szólj hozzá!

Pénzügyek

2007.06.27. 13:04 :: zsuzs87

1; Mutassa be a csereformák fejlődését!
A pénz a csere egy eszköze. Őskor: A;1 balta 1 kecske: A balta nem biztos, hogy cserélhető kecskére, de a kecske biztos baltára. A primitív cserefolyamatban is megjelenik a pénztulajdonság. Egyszerű vagy véletlen csereforma. B; Kifejlett csere: gyakoribbá válik a csere, egyre több egyenértékű alternatívát fogalmazok meg, nagyobb a csere valószínűsége. C; Általános csereforma:1 kecskét bármire kicserélhetek. A kecske általános csereeszközzé válik. 1 domináns termék a csere eszköze lesz. (kagyló, prém…) D; az arany is megjelenik egyenértékként, kohók termékeként ismerték, réz és bronz melléktermékeként Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia (kereskedő nép) - Földközi tenger medencéjében megismertetik - Görögök ezüstpénz – Rómaiak átveszik – Európába is eljut.
 
2; A pénz lényege, funkciói arany és a mai pénzügyi rendszerben.
Pénz:ha legalább egy társadalom egészében betölti az egyenérték funkcióit különleges áru. Minden piacon a pénz a csere eszköze minden áruval közvetlen kicserélhetőség állapotában van. A pénz kezdettől fogva arany, de az arany kezdettől fogva nem pénz. Az arany pénzfunkciója nem akadályozza az alapvető szükségleteket. Az arany vegyileg tiszta, nem korrodál normál nyomáson és hőmérsékleten nem lép reakcióba semmivel. A pénz funkciói: Értékmérés, Forgalmi eszköz, Kincsképzés, Fizetési eszköz, Világpénz. Értékmérés:Az én árum mennyi aranyat ér? 1 liba=1 gramm arany 1 kacsa= 0.5gramm 1 liba = 2 kacsa. Árszínvonal függ: áru értéke, pénz értéke, árszínvonal – pénz:fordított arányosság, árszínvonal – termék: egyenes arányosság. Az áru értéke gyorsabban csökken mint a pénz értéke. Az aranypénzrendszerben az árszínvonal csökken, a pénz többet ér holnap, mint ma – Eredeti tőkefelhalmozást elősegíti. Forgalmi eszköz: az arany jelen van a piacon, lebonyolítja a forgalmat. Azért értékmérő, mert forog, jelen van a piacon. Az arany minden formájában pénz. Az első érméket a 13. század körül Firenzében verték, 3,6 gramm=1 dukát. Mo-on először jó minőségű érmét Károly Róbert verette=2 dukátos. 9 dukát=1 uncia. Kincsképzés: fölösleges pénz – kinccsé merevedik. Kevés van – a korábbi tartalék pénzzé válik. Legtökéletesebb vagyon az aranypénz. Fizetési eszköz: elszakad egymástól az áru és a pénzmozgás. Pl. kereskedelmi hitel, személyi hitel, adó – csak a pénz mozog. Világpénz: bárhol a világon az arany képes betölteni a pénz szerepét.
 
3; Bankjegy az aranypénz rendszerben, az arany valutarendszer.
Egyszintű bankrendszer: minden bank jogosult bankjegy kibocsátásra. Kétszintű bankrendszer: egyik szint jogosult, másik szint nem a bankjegy kibocsátásra. 1986. dec. 31. MNB volt az egyedüli bank, ekkor szűnt meg az egyszintű bankrendszer pénzforgalmi, hitelnyújtási, számlavezetési monopóliuma volt. OTP ügyfélkör korlátozással létezett, csak a lakosság ügyleteivel foglalkozott. Külker bank: állami nagykereskedelem. Magyar Fejlesztési Bank. A pénzintézetek speciális feladatot látnak el. USA-ban 12 központi bank van, szövetséget alkotnak (FED) Az ezüstvalutát a 19. század végén fokozatosan felváltotta az aranyvaluta . Az aranyvalutát kibocsátó bank kötelezettséget vállalt arra, hogy bankjegyeit bármikor hajlandó aranyra váltani. Anglia már a 18. században rátért a bimetallizmusról az aranystandardra. A világon az utolsó aranyvaluta a dollár volt, amelynek aranyra való átválthatósága 1971-ben szűnt meg. 1974-ben az IMF kimondta az arany demonetizálását. Ettől kezdve az arany nem töltött be többé pénzfunkciókat. Ma már csak hagyományos tartalékeszközként használják. Felső aranypont: az a legmagasabb árfolyam, amelyen túl már előnyösebb arannyal fizetni. Alsó aranypont: ez alatt már érdemesebb aranyat behozni külföldi fizetési eszköz helyett
 
4; Infláció fogalma, típusai, jellemzői:
Infláció: az árak általános színvonalának (árszínvonalának) tartós növekedését jelenti. Ez az emelkedés a különböző javak, szolgáltatások esetében általában eltérő mértékű, sőt ritkán felléphet az egyes árak csökkenése is.
Típusai: 1;Keresletinfláció: ebben az esetben valamilyen ok miatt megnő az összkereslet, de az összkínálat nem képes ennek arányában változni, a vásárlóerő – többlet felfelé hajtja az árakat. 2; Költséginfláció: az árak emelkedését előidézheti a termelők költségeinek növekedése is. Ha az érintett termelési tényező alapvető fontosságú hatása az egész gazdaságban érezhető.
Az infláció megállapítása, csökkentése, ésszerű keretek között tartása minden ország gazdaság politikájának lényeges részét képezi. Az infláció gazdasági következményei: A jövedelmek és vagyonok újraelosztása, a különféle javak egymáshoz viszonyított arányai esetlegesek, az adófizetők magasabb adósávba kerülhetnek. Az infláció oka: A bérek mozgása, inflációs mozgások, keresleti és kínálati sokkok.
A mai pénzügyi rendszerben az árszínvonal rendszeresen nő. Pénz képviseleti értékének a rendszeres csökkenése. Árindexekkel mérhető – fogyasztói árindex. 1;Kúszó infláció: 1 számjegyű, ma ilyen van Mo-on. 2; Vágtató vagy Galopp infláció: rendszerváltáskor Mo-on , 2 számjegyű. 3; Hiperinfláció: 3 számjegyű, vagy több. A gazdaság nem így működik. Pengő a forint bevezetése előtt. Millpengő – billpengő. 1 milliárd billpengő. 100 milliós billpengő került forgalomba. 1 Ft = 4*10 29-en pengő. ************************
Eredeti Phillips görbe. Bér – ár spirál. Bér helyére helyettesítsük be az árat. ******************* Beépül az inflációs várakozás a rendszerbe. Munkanélküliség. Keresleti v. kínálati infláció (sokk): Jöv. nő – kereslet nő – kínálat nem tud nőni – bérharc. Kínálati vagy költség infláció: szabad kapacitások a termelési tényezőből – munka. Konzervatív gazd. politika kezelni tudja. (Reagen) ******************
Adott munkanélküliséghez bármilyen infláció tartozhat – hosszú távon nincs összefüggés.
 
5; Az aranydeviza rendszer. A valuta le- és felértékelésének hatásai a gazdaságban.
Arany deviza rendszer lényege, főbb jellemzői Az aranydeviza (dollár-standard) rendszer átmeneti pénzkorszak az aranypénz és a modern pénz korszakai között. (Bretton Woods)  1934-ben rögzítették az arany árát, 1 uncia arany = 35 dollár, mely érték közel 40 évig volt érvényben. 1944-ben a világ vezető hatalmai között megállapodás született egy átfogó rendszer létrehozásáról mely szerint a dollár, mint tartalék valuta aranyra beváltható - az egyéb konvertibilis nemzeti valutákat csak közvetve, és külön igénylésre váltotta át a Federal Reserve (USA). Rögzítették a nemzeti valuták dollárban kifejezett értékét. A nemzeti valutáknak a dollárban kifejezett paritásától való 1%-ot meghaladó eltérését jegybaki beavatkozással, azaz nemzeti valuta adás-vételével kellett biztosítani. Az arany-deviza rendszer működésének alapvető feltételei:A dollár világpénzként funkcionált zavartalanul az 1950-es évek végéig. Az 1960-as években a rendszer belső ellentmondásai kiéleződtek, a rendszer felbomlott. 1971-72 években bekövetkezett változás vetett véget az arany-deviza rendszernek. A 70-es évek elején törekedtek a rendszer átfogó reformjára, regionális megállapodások létrejöttét, továbbá gazdaságilag homogénnek tekinthető országok pénzügyi rendszereinek egységesítését szorgalmazták. Aranydeviza rendszer:1; sterling-övezet 2;dollár-övezet1; Nagy-Británnia érdekeltségébe tartozó országok a fonthoz kötötték a saját valutájukat, tartalékként is a fontot halmozták fel ® devizastandard sajátos megoldás ® a font működött úgy, mintha arany lett volna ® a font volt a nagyerejű pénz, a többi kereskedelmi valuta.2; USA, Mexikó, Kanada – dollár: tartalék- és értékmérő ® a dollár volt a világpénz funkcióban lévő valuta. 1944. Brettonwoods-i konferencia1.javaslat – Keynes: nemzetközi hitelpénz bevezetése ® elvetették 2.javaslat – White: a nemzetközi fizetési rendszert az aranyhoz kapcsolta ® aranydevizastandard – dollárrendszer. Hivatalosan deklarálták a valuta aranytartalmát, de csak egy ország vállalta az átváltó szerepét ® USA vállalta fel az aranyra válthatóságot – háború előtti aranyár volt az árfolyam. A többi ország esetében nincs közvetlen kapcsolat az arannyal – beváltási kötelezettséget aranyra nem vállalták – konvertibilitás fogalma megváltozott.1;leértékelés (alsó határ) ® fel fog borulni a nemzetközi fizetési mérleg, ha addig még nem borult fel. 1000HUF ® 1000ATS ® 1000 HUF. Ha megváltozik az árfolyam, le kell értékelni a valutát, mert felborul a fizetési mérleg.2; valutafelértékelés. Reálleértékelés: ténylegesen leértékeljük reálértékben a valutánkat az infláció mértékénél nagyobb mértékben. Követőleértékelés: csak annyira értékeljük le a hazai valutát, amennyire az inflációs ráták különbsége ezt megköveteli. Csúszóleértékelés: általában a követelőleértékelés jellemzője. Olyan gazdaságpolitikát kell alkalmazni, amely kiszámítható - előre meghatározott mértékben leértékelni a valutát.
 
6; Az értékpapírok fogalma, csoportosítása:
Értékpapírok: speciális pénzpiaci eszközök. Valamikor azt mondták, hogy az értékpapír szigorú alaki kellékű okirat, ami valamilyen követelésről, rendelkezésről, valami feletti tulajdonlásról szól. Az volt a rendelkező, a követelő, a tulajdonos akinek a kezében volt a papír. Az értékpapírok egy része elveszíti okirati formáját és egy számlaköveteléssé, egy jellé válik. Ma értékpapír az, amit a tv, a jogszabály értékpapírnak megnevez. Egy részük szigorú alaki kellékű okirat, másik részük számlakövetelés.
Csoportosítása: 1; Az értékpapírba foglalt jog szerint: -követelés megtestesítő(hitelügyletek), -részesedési jogot (tagságot) megtestesítő(RT-k, szövetkezetek), - áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapír (közraktárjegy)
2; Átruházási lehetőség szerint: -bemutatóra szóló (az bír a joggal, akinél van), -névre szóló (megnevezi azt, akinek joga van, átruházható), -rendeletre szóló (forgatható pl. váltó)
3; Hozama szerint: formailag nem kamatozó (váltó); -fix kamatozású; -változó kamatozású; -átmeneti formák. 4;Lejárat szerint: rövid lejáratú (1 évnél nem hoszabb); -közép lejáratú (1-5 évig. Pl: államkötvény); hosszú lejáratú (5 évnél hosszabb pl. életbiztosítás); -lejárat nélküli értékpapír (Részvények) 5;Forgalomképesség szerint: a; közforgalomra szánt papírok; -meghatározott körben mozgó papírok. b; milyen a piac? –tőzsdén jegyzett papírok; -tőzsdén forgalmazott, de nem jegyzett (B papírok)( a jegyzett az I osztályú, A minősítésű papírok); -előtőzsdén forgalmazott (Mo-n nincs, az új cégek piaca, nagy kockázatú piac, Mo-n inkubátorházak); - harmadik piacon jegyzett(OTC); - szervezett piacon nem jegyzett papírok. 6;Kibocsátás iránya szerint:belföldi forgalomra kerülő; -külföldire szánt. 7;Az értékpapírok kibocsátója szerint:-állampapírok; pénzintézetek által kibocsátott kötvény letéti jegy, pénztárjegy; társaságok, gazdálkodó szervezetek által kibocsátott papírok (részvény, váltó, kötvény)
 
7; Mutassa be a váltót!
Váltó: A tv. által meghatározott kellékekkel rendelkező, névre vagy rendelkezésre szóló értékpapír, amelyben egy később esedékes fizetés testesül meg.
Genfi egyezmény (1930) Mo-on 60-as években hirdették ki. Kibocsátó felszólította a címzettet, hogy fizessen a kedvezményezettnek – IDEGEN VÁLTÓ – csak kibocsátója van. Saját váltó: csak kiállítója van. Saját nevemben teszek fizetési ígéretet. A genfi egyezmény csak az idegen váltót fogadja el. MAGYAR VÁLTÓKELLÉKEK: 1:A váltó megnevezés az okirat szövegében a kiállítás nyelvén. 2:Határozott pénzösszeg megjelölése. 3: A címzett neve (csak idegen váltóknál). 4: Az esedékesség megjelölése(ha nincs, a váltó bemutatásakor esedékes bemutatóra szóló). 5: A fizetési hely feltüntetése (ha nincs a váltón, akkor a címzett lakóhelye) 6: A kedvezményezett neve. 7: A váltó kiállításának napja és helye. 8: A kiállító vagy kibocsátó (idegen váltó kibocsátója, aki mást utasít fizetésre.) Legegyszerűbb üres forgatmány: a váltó hátlapján aláírom a teljes és üres forgatmányok szabadon váltogatják egymást, ha a váltó hátlapja betelt + papírt lehet hozzátűzni. Lejárat előtt 15 nappal illik bemutatni a címzettnek a váltót. *Ha a címzett nem fogadja el, közjegyzői okirat, bíróságra kerül az ügy. *A váltó jogos, elfogadja, de nem tud fizetni, közjegyzői okirat – bíróság. *Elfogadja, fizet, a címzett aláírja a váltó előlapját. A váltónak csak a lejáratkor kell megfelelnie a kellékeknek.
 
8;A csekk, a részvény és a közraktárjegy.
Csekk: A csekk egy kézpénzkímélő fizetési eszköz, melynek tulajdonosa valamely hitelintézet számlája terhére történő kifizetésre szólít fel. Vagyis a kibocsátó arra utasít valamely bankot, hogy a csekk alapján meghatározott pénzösszeget fizessen meg a csekkbirtokosnak. 1931 Genfi csekkegyezmény. A csekk szigorú alaki kellékű okirat. Kellékei: 1; A csekk megjelölés az okiraton a kiállítás nyelvén. 2; Meghatározott pénzösszeg kifizetésére szóló feltétlen meghagyás. 3; A fizetésre kötelezett megnevezése, telephelye, a fizetési hely megjelölése. 4; A csekk kiállításának helye és napja (8 napig érvényes). 5; A kibocsátó aláírása. 6; Nem kötelező un. kereskedelmi alaki kellékek. Előre gyártott formanyomtatványokon szereplő kiegészítő adatok Pl.: számlaszám. Részvény: Legismertebb. Tulajdonosi jog (részvény névértékének arányában), osztalékra jogosít (névértéktől függően), szavazati jog, forgalomképes értékpapír (árfolyamnyereség).    Közraktárjegy: 2 része: árujegy, zálogjegy (banknál van). Hiteljel:kombinált ügylet. Árujegy: én vagyok a tulajdonos, aki árut helyeztem el a köztárban – hitelügylet. Zálogjegy: tulajdonosi jogot korlátoz. Ha visszafizetem a hitelt, visszakapom a zálogjegyet. A két papír külön-külön is eladható.
 
9; Mutassa be és jellemezze az állampapírokat!
Kincstárjegy: állam finanszírozásának különleges eszköze rövidebb lejárat. Az állam értékpapírt bocsát ki, pénzhez akar jutni, a vevő hitelt nyújt az államnak. Rövid lejáratú állampapírok: kincstárjegy. Közép és hosszú lejáratú állampapírok: kötvények. Diszkont kincstárjegy: speciális, a lejáratkor éri el a névértéket. Névérték:100e. megveszem 95e-ért. 5% diszkontláb, lejáratkor 5e hasznom van. Kötvény: 1 évnél hosszabb lejárat. Államot vagy magáncéget finanszírozok (vállalati kötvények hozama általában magasabb), kamatozó típusú értékpapír. Hitelviszonyt megtestesítő konstrukciók: névérték visszafizetésére + kamatfizetés, 1 évnél hosszabb futamidejűek, kibocsáthatja egy gazdasági szervezet, illetve az állam, árfolyama függ(=mennyiért adom el)
 
10; Az MNB feladatai, a monetáris politika eszközei.
Az MNB alapvető feladatai:*meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát,*az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra, * az MNB hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt. *árfolyampolitika végrehajtása, devizaműveletek végzése. *az MNB kialakítja és szabályozza a belföldi fizetési és elszámolási rendszereket. *statisztikai információkat gyűjt és tesz közzé. *támogatja a pénzügyi rendszer stabilitását. *egyéb tevékenységet csak elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat.
Az MNB az államnak, helyi önkormányzatnak vagy az államháztartás körébe tartozó más intézménynek valamint ezek irányítása alatt működő gazdálkodó szervezet részére hitelt nem nyújthat, ezen intézmények értékpapírjait közvetlenül a kibocsátótól nem vásárolhatja meg. Az MNB elsődleges célja szolgálatában befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénz- és hitelkeresletet. Az MNB vezeti a hitelintézetek, az elszámolóházak, az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektetővédelmi Alap pénzforgalmi számláját. Az MNB külföldi pénznemek Ft-ra és Ft-nak külföldi pénznemekre való átszámolására vonatkozó árfolyamokat jegyez és tesz közzé. Az árfolyamrendszer megválasztása tekintetében a Kormány az MNB-vel egyetértésben dönt. Az MNB elnöke az MNB tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek, amely eseti tájékoztatást is kérhet. Az MNB feladatai ellátása során együttműködik a PSZÁF-ével. Az MNB működésének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék végzi. Az MNB szervei: közgyűlés, a monetáris tanács, igazgatóság.
A monetáris politika:Pénztömeg és hitelvolumen szabályozása, pénzkínálat – pénzkibocsátás, az infláció legközvetlenebb kezelése, kereskedelmi bankok hitelnyújtó képességét szabályozza. Monetáris intézmények: központi bank, kereskedelmi bankok .A Monetáris politika klasszikus eszközei:1; kötelező tartalékráta rendszer 2; nyílt piaci műveletek 3; rediszkontláb politika 4; alapkamatok + egyéb refinanszírozás.
1;Def: az üzleti bankok kötelesek a forrásaiknak egy meghatározott részét az MNB elkülönített számláján tartani. A; 100Ft 10%=10Ft 90Ft csökkenti a bank forrását B; ib=10% 100Ft kamatláb 90 Ft-tal kell megkeresni. Hitelkamatnak nagyobbnak kell lennie, mint a betétkamatnak. Megemeli a kamatlábat, ha a tr nő. 10/(1-tartalékráta)=11,1%     ih(tényleges hitelkamat): 1;betétkamat 2;tartalékráta 3;banki margin (árrés)    i nő – hitel csökken C; multiplikátor szóró: ügyfélkörön belül. 1 bankon belül történik minden 1000Ft   10%=100Ft   900Ft kap 900Ft hitelt – jóváírják a számlán, tartaléknak marad 810 Ft… tartalékolnak, míg el nem fogy a pénz. 10000 Ft hitelt adtak. Az üzleti bankok meg tudják sokszorozni a nyújtható hitlelt. 2; állami értékpapírok adás-vétele. Szabályozzam a forgalomban lévő pénz mennyiségét. Eszköz: kincstárjegy (rövid lejáratú) Mo-on legfontosabb szabályozó eszköz.*************************************
(Pénz: központi bankkal szembeni követelés, az MNB-ben lévő pénz – a „semmiből” teremt hitelt)*******************************
Jó szabályozó eszköz, működik Mo-on. 3; Mo-n nem jelentős. Vállalkozó: 100Ft. Üzleti bank: diszkontláb:10%, 95Ft. Központi bank:rediszkontláb, általában kisebb. Rdl=8%, 96-ért veszi meg. Rdl:8% növeli: lecsökkenti az üzleti bank hasznát pénztömeg növekedése lassúl, diszkontláb nő, kevesebb pénz áramlik a forgalomba. Alapkamatok meghatározása: valójában egy betétkamat emelkedése általános hitelkamatláb emelkedést von maga után. 7,75%-os emelkedő tendenciájú Mo-on. 4;Bank finanszíroz bankot. MNB finanszírozza a kereskedelmi bankot. Magasabb, mint az alapkamat. Repo ügyletek: Van aktív és passzív. Értékpapírokon alapuló hitelügylet. Aktív:MNB hitelt nyújt az üzleti banknak, értékpapírt ad el neki, majd az üzleti bank visszavásárolja. Passzív: betételhelyezés. Üzleti banknak pénze van – értékpapírt vesz MNB-től, de ezt az MNB egy határidős ügylet keretében visszavásárolja.
 
11;A bankrendszer, bankügyletek.A bankrendszer típusai: Noha szinte minden pénzügyi szerkezete felmutat egyedi sajátosságokat, alapvetően német illetve angolszász típusú pénzügyi struktúráról beszélhetünk. A magyar bankrendszer: Az egyszintű bankrendszerek szorosan kötődnek a hagyományos, erősen centralizált tervgazdaság modelljéhez. Ezek az adott területen kizárólagos jogosítványokkal rendelkező bankból állnak, egy adott bankügylet esetén a gazdasági szereplők csak egy, számukra kijelölt pénzintézethez fordulhatnak. Ebben a rendszerben a pénz- és hitelfolyamatok közvetlenül szabályozhatók, megfelelően a tervgazdaság alapvető célkitűzéseinek. A II. VH-t követően Mo-on is sokáig egyszintű bankrendszer működött, míg a 80-as évek elején az alábbi egységeket foglalta magában: Magyar Nemzeti Bank, Állami Fejlesztési Bank, OTP, valamint a takarékszövetkezetek, Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Lényeges változás 1987. jan. 1-jén következett be a kétszintű bankrendszer megteremtésével. Ettől az időponttól elvált egymástól a központi bank feladatköre, amit az MNB töltött be, megkezdték működésüket az 1. kereskedelmi bankok. A jegybank függetlenségét jogszabály szerint az 1991. évi IV. tv. 1992. jan. 1-től garantálta, így a végső lépést a kétszintű bankrendszer kialakításában ez az időpont jelentette. 1987. jan. 1-jén a következő kereskedelmi bankok jöttek létre: Magyar Hitelbank Rt, Országos Ker-i és Hitelbank Rt, BP Bank Rt, Magyar Külkereskedelmi Bank Rt, Általános Értékforgalmi Bank Rt. A legnagyobb részvényes minden esetben az állam volt, a többi részvényt vállalatok és szövetkezetek jegyezték. A kétszintű bankrendszer kialakításakor a vállalatok szabadon válaszhatták meg, hogy melyik kereskedelmi bankban helyezik el betétjeiket és hova nyújtják be hiteligényeiket, később már szabadon választhatták meg számlavezető bankjukat. 1989. jan. 1-től megszűnt a vállalatok és a háztartások bankügyeit mereven szétválasztó határ, a kereskedelmi bankok és a bankszerűen működő pénzintézetek mind lakossági, mind pedig vállalati banktranzakciók folytatására engedélyt kaptak. Bankügyletek: Aktív bankügylet:A bank eszközeit érintő ügylet, ide sorolható például a hitelezés, a faktorálás, a forfetírozás, a lízing vagy a garanciavállalás. Aktív bankügyletek esetében a bank pénzeszközt helyez ki és ezért követelése keletkezik. Az aktív ügylet eredménye a mérleg eszköz oldalát (aktíva oldalát) mindenképpen befolyásolja, vagy növeli annak nagyságát vagy az eszközök összetételét változtatja meg, vagyis készpénzből hitel lesz. Az aktív bankügyleteket megismerhetjük, ha végigtekintünk egy kereskedelmi bank mérlegének eszközoldalán. A bankok esetében a legnagyobb mérlegtétel a követelések.Az aktív bankműveletek között tárgyaljuk a lízinget is. A lízing nem a többi követeléshez hasonló módon szerepel a mérlegben. A lizingdíjat, mint a bank követelését nem szerepeltetjük, viszont a lízingelt vagyontárgyak, mivel a bank tulajdonában vannak, a befektetett eszközök között találhatók. Passzív bankügylet: A bank forrásait érintő ügylet, idetartozik a betétgyűjtés, bankközi forrásfelvétel, vagy az értékpapír-eladás. Passzív bankügyletek esetében a bank pénzeszközöket kap és ezért kötelezettsége keletkezik. A passzív bankügylet eredménye a mérleg passzíva oldalát mindenképpen befolyásolja, vagy a mérleg forrásoldalának nagyságát, vagy az összetételét változtatja meg . A passzív bankügyletek fajtáit a kereskedelmi bank mérlegének forrásoldaláról olvashatjuk le. A passzív bankügyleteket két fő csoportra oszthatjuk a bank aktivitása szempontjából. Passzív módon szerez forrást a bank, ha a forráselhelyezést az ügyfél (másik fél) kezdeményezi. Ez a helyzet a betétek esetében. Aktív módon szerez forrást a bank, ha a forrásgyűjtést a bank kezdeményezi. Hitelt vesz fel a központi banktól, vagy más pénzintézettől. A központi banktól felvett hiteleket refinanszírozási hiteleknek nevezzük .A refinanszírozási hitelek általában olyan speciális hitelkonstrukciókhoz tartoznak, melyek feltételei a piaci hitelfeltételeknél kedvezőbbek. A hitelek segítségével a politika a gazdaság egyes területeit preferálja. Kötődhetnek a privatizációhoz, kisvállalkozások fejlesztéséhez stb. A bankok úgy nyújthatják a piaci hitelfeltételeknél kedvezőbb kamatozással és hosszabb lejárattal ezeket a hiteleket, hogy erre refinanszírozási forrást kapnak egy állami szervezettől. A bank, fiókhálózata révén, gyakorlatilag ezt az állami forrást közvetíti ki, általában úgy, hogy az ügyfél fizetőképességének kockázatát ő viseli. Kedvezményes hiteleken kívül más Jegybanki források is elérhetőek. A Jegybank a bankok likviditási problémáinak fedezetére is adhat likviditási hitelt. A Jegybankon kívül más külföldi és belföldi bankoktól is lehet hitelt felvenni. A hazai hitelintézetek külföldi anyabankjai is adhatnak hitelt. Semleges bankügylet: A semleges bankműveleteket mérleg alatti tételeknek is szokták nevezni, azért, mivel sem a mérleg eszköz, sem a mérleg forrás oldalán nem jelennek meg. A semleges bankműveletekre igen nehéz pontos, körülhatárolható definíciót adni, mivel rendkívül szerteágazó tevékenységekről van szó. Egyszerűbb onnan közelíteni a kérdést, hogy mi nem semleges bankművelet. Azon bankműveleteket tekinthetjük semleges bankműveleteknek, amelyek kívül esnek a hagyományos pénzközvetítésen, azaz a hitelnyújtáson és a betétgyűjtésen. Azaz minden olyan bankművelet semleges, ami nem tartozik az  aktív illetve a passzív bankműveletek közé.
 
12. Pügyi rendszer és a pügyi piac fő jellemzői:Pügyi rendszer:a pénzmozgások és pénzkapcsolatok összessége.A makrogazd főszereplőji között(háztartás,vállalat)zajlanak a pénzkapcsolatok.Állam, külföld.Pénzmozgások technikai oldalról:a mai pénz hitelnyújtással keletkezett(1 vállalat hitelt kér 1 keresk banktól).A pénz lebonyolítja a forgalmat.A hitelvisszafizetés eszközévé válik a pénz->megsemmisül.Bizonyos mennyiségű pénzt megtakarítanak, a megtakarítás is előbb-utóbb felhasználódik. Megtakarítás:az el nem fogyasztott jövedelem.S=Y-C.A megtakar a jövedelem és a fogyasztás függvénye.Fogyasztás: C(Y)=Cnull +c kalap*Y. A növekvő jöved-ből kevesebbet fogyasztunk(Keynes).A fogyasztási határhajlandóság csökkenő tendenciájú.Ha csökken a fogy határhajlandóság,akkor nő a megtakarítási határhajl.A háztartás általában megtakarít,másik hitelt vesz fel.A htartás általában nettó megtakarító,azaz többet takarít meg,mint a hitelállomány.A vállalat számára az a fölösleges pénz,amit nem ruház be.A vállalat általában nem nettó megtakarító,hanem bruttó.Az állam ktgvetés amelyik deficites folytathat beruházást,lehet megtakarító,(kiadási tételeiben szerepel a beruházás).Az állam bevételeinek egy részét kiadásokra fordítja,másik részét megtakarítja.Ha nő az állami kiadás,csökken az állami megtakarítás,és fordítva. Ha csökken az adó, nő a beruházás,csökken a nemzeti megtakarítás,de ha az adó nő,beruházás csökken,a nemzeti megtakarítás nő.Az adócsökkentéssel nem mindig jár együtt az állami kiadások csökkentése.HA a bank hitelt nyjt egy személynek, tőkeallokáció történt. Egy közvetítővel együtt, az közvetett tőkeallokáció.Közvetítő pozitívumai:
kockázatvállalás,bank koncentrálja a megtakarításokat,információkat ad,ezek a megttakarítások rövid futamidejűek(a hiteligénybevevők a hosszabb távot szeretik), a bank a rövid futamidőket alakítja hosszabbra.Közvetlen finanszírozás(közvetlen tőkeallokáció).Úgy is tudok finanszírozni 1 céget,h én kilépek ebből,de a forrás mégis megmarad cégnél.Ma a meghatározó forma:a közvetlen tőkeallokáció(dezintermediáció).A közvetett tőkeállomány háttérbe kerül.A közvetlen pedig előtérbe.Pénzügyi piac:a megtakarításokat a pügyi piacon alakulnak át vmilyen formává.A pügyi piac kínálati eszköze:-pénz(hazai pénz,amit elsődlegesen a bankok kínálnak,hiteleszközöket a ker bankok).-valuta(a külföldi országok törvényes fizetőeszköze).-deviza(egy számlaügylet=1 valutában lévő tartozás v követelés).-értékpapírok. A külföldi pénz elsődleges kínáűlói az exportőrök,keresői az importőrök.Pénzkereslet:makroökonómia:tranzakciós,óvatossági,spekulációs.Mankiw:"Legyen pénz csak a készpénz+a látra szóló betét"
(=folyószámla)M=C+D.A pénz világában van 1 alapja a pénzforgalomnak=monetáris bázis.Pénzkereslet:alatt az egyes gazd-i szerepolőknek azt az igényét értjük,h vagyonunk egy meghatározott hányadát pénzformában tartsuk.1.tranzakciós:az áruforg lebonyolítása a jövedelem függvénye.2.óvatossági:otthoni pénztartás(v folyószámla)->
befektetés.Akkor szokásos az óvatossági pénzkeresletet használni, amikor a kamatláb alacsony.Az óvatossági pénzkereslet a kamatláb monoton csökkenő függvénye. 3.Spekulációs pénzker:értékpapírok iránti kereslet,a kamatláb monoton csökkenő fgvénye.A pénzügyben a tranzakciós pénzkereslethez és a pénz tartására van szükség=spekulációs pénzkereslettel.Minél kisebb a pénztartás költsége,annál nagyobb a tranzakciós pénzkereslet.Tobin:a pénztartás portfólió elmélete:a jövedelem tartása különböző formában-ha nőnek a hozadékok,akkor a jöv csökken,de ha nőnek a hozadékok,a jövedelem nő.A várható infláció is nagy szerepet játszik.A pénzkereslet függ:
várható inflációtól,várható kamatlábtól.A pügyi piac:pénzpiac(1 évnél rövidebb lejáratú ügyletek)tőkepiac(1 évnél hosszabb lejáratú ügyletek)A pügyi piac intézényei:monetáris (pénzteremtéssel összefüggő intézmények),nem monetáris(nem teremtenek pénzt,pl tőzsde,biztosítók)A pénz és tőkepiac lehet :zárt(ide nem léphet be bárki,aki belépett az kilpéhet),nyílt(ide bárki beléphet és innen bárki kiléphet).A pénzkínálat:A pénz mennyisége rendre akkor változik meg,ha a nemzeti bankok (állam,htartás,vállakozások) és a monetáris szektor(jegybank,keresk bankok) között pénzmozgással járó tranzakciók bonyolódnak.A nem banki szervezetek közötti pénzügyi tranzakciók sem pénzteremtéssel,sem sem pénzmegsemmisüléssel nem járnak,csupán a már meglévő eloszlása változik meg.A jegybank egyedül képes a jegybankpénz teremtésére.A kereskedelmi bankok betétszámláin megjelenő keresk-i banki pénzt teremtik.Pénzügyi politika:Pügyi döntést hozhat:-1 htartás,ezek alsószintű pügyi döntések.-1 vállalat(fizessen-e osztalékot, bocsásson-e ki kötvényt?)=alsószintű.-1 pénzintézet=alsószintű.-országgyűlés:felsőszintű,pl 1szintű bankrdszer legyen 2szintű.- kormány,beruházások,ktgvetés számadatai.-pügyminiszter:előrejeszti az SZJA új táblázatát.-központi bank:az állam nevében értékpapírt bocsájt ki.-PSZÁF:betiltja bizonyos értékpapírok forgalmazását.A felsőszintű pügyi döntések =pügyi politika.:a pénzmozgásokkal és pénzkapcsolatokkal összefüggő felsőszintű pügyi döntések összessége.A megvalósításnak van 1 intézményrdszere.A pügy politikát alrdszerekre osztjuk:1-monetáris politika,2-devizapolitika.e kettő:a Központi Bank haásköre,3.-ktgvetési politika, ez a pügyminisztérium hatásköre.
 
 
13. A ktgvetésipolitika.A központi ktgvetés:=államhztartás politika. Az állam 1 pügyi terve.Mérlegszerűen beállítja a bevételeket és a kiadásokat.Újraosztja a gazd-ban megtermel jövedelmeket.Elemei:adó,vám,illeték,járulék,büntetés. Eszköz:törvények,kormány v mininszteri rendeletek.Elvek a bevételi oldalon:-progresszív:kb 200 évvel ezelőtt,közteherviselés elve,ne legyen olyan társadalmi réteg,amely mentesül az adófizetés alól.-jövedelmekhez alakított bevétel:el kell dönteni ,h ki fizet többet, az akinek több a jövedelme.-igénybevételi elv:aki állami nyugdíjat akar,állami, iskolába járatja gyerekeit,járuljon hozzá.Elvek kiadási oldalon:
-állampolgárság,-rászorultság(ezt nagyon nehéz megállapítani). Milyen szerepe legyen a ktgvetési politikának? (közgazdaságtanban)Fiskális politika megalkotója Kynes.A piac kénytelen biztosítani a gazdasági egyensúlyt, a piac önmagában nem képes biztosítani.Infrastruktúra a legalkalmasabb eszköz,h termeljenek,de a piacon a kínálat ne nőjön.Konjunktúra:több profit,több munkabér,nagyobb adók, és fordítva= dekonjunktúra.Fiskális politika működtetése a kp-i feladat.Milton Friedman támogatja a nézetet,szerinte szabályozni a monetáris politikán keresztül kell. (mindenki más pénzét költi,gyógyszert a TB fizeti, állam taníttatja gyerekeket,nem a szülő,nyugdíj,hogyan ígéri meg az állam 20-30 évvel előre,h gondoskodni fog rólunk.)Alacsony adók,ott kell hagyni a jövedelmet a tulajdonosoknál(a bevételi és kiadási oldal is drasztikusan csökken.).Ma mind a 2 iskola létezik.Keynes kicsit baloldali,az állam gondoskodó.Friedman-jobboldali konzervatív.Mekkora legyen a ktgvetés?dönteni kell.Kis ktgvetés kis adó,nagy ktgvetés nagy adó.Magyarországon:Államhztartásnak 4 alrendszere van:
I. központi ktgvetés:(ktgvetési politika)csak 1 része az államhztartásnak.magának a ktgvetésnek 1 része.Bevételek:1.gazdasági szervezetek befizetései.2.fogyasztáshoz kapcsolt adók.(áfa,jövedéki adó),3. lakossági befizetések(szja,illeték.)4.kponti ktgvetési szervek befizetési(honvédség,rendőrség)5.EU források.Egyéb bevételek,pénzintézetek külön adói.Kiadások:1.gazd-i szervezetek támogatása,2.fogyasztói ártámogatás(gyógyszer,közlekedés).3.felhalmozási kiadások,beruházások,melyben az állam közreműködik.4. többi alrdszer támogatása.(tb,nyugdíj),5.Kponti ktgvetési szervek kiadásai.6.Egyéb kiadások.
7.adósságszolgálat.Korábban felvett hitelek és kamataik törlesztése.Az összes bevételből és összes kiadásból mérleget vonunk.=ktgvetési mérleg.Deficit:hiány,szufficit:többlet.Ha kiveszem az adósságszolgálatot ,akkor lehet szufficities,ilyen a magyar ktgvetés.2féle tervezési metodika:1-bevételeket tekintem adottnak,és ehhez igazítom a kiadást. Ez a konzervatív.2-elfogadjuk a kiadásokat,és ehhez próbálunk bevételeket szerezni.
II. önkormányzati ktgvetés.Kap az államtól is,normatívát kap.PL:ált isk,bizonyos összeget kap v az adó 1 része az önkormányzatnál marad.PL súlyadó.Helyi adók is avannak.Ezek jogszabályban meghatározottak,önkorm dönti el,h él-e vele,van saját vagyona,működtethet pl Kft-t,ha bérbead,v elad.Hitelt vehet fel,értékpapírt bocsájthat ki.Biztosítja az infrastruktúrát,helyi közlekedést,állami feladatot lát el.
III. Társadalom biztosítás és nyugdíj finanszírozása:nem a közp-i ktgvetés finanszírozza,hanem saját rndszere van.TB egészségügy,ez a legtámogatottabb rdszer,munkavállalók és munkaadók járulékai.Ez nem elégséges.Folyófinanszírozás van:fizetem a járulékot,de az én járulékomból a mai nyugdíjasokat finanszírozzák.MIninmálbér rdszer csapdája.Más országokban a folyó fizetés helyett az összegeket befizetik,ezen szervezeteknek vagyona van.Intézményi befektetők,kockázat van,az állam szabályozza.A legóvatosabb befektetők,rengeteget elemzik a kockázatot.Nehezen mozdulnak,de akkor óriási vagyont fektetnek be.
IV.Elkülönített pénzalapok:az állam 1 konkrét feladatra, amit megnevez,pl sportalap,ide forrást rendel,amit csak itt lehet elkölteni.Környvéd-i alap,Idegenforg-i alap,Műszaki v kutatás fejlesztési alap.
Konvergencia-program:államadósság:< GDP 60%-a.Ktgvetés hiánya:<3%.2008-ig az államadósság nő.
14.A devizapolitika,és a fizetési mérleg: A devizapolitika mint a pénzügyi politika egyik összetevõje (a monetáris illetve a költségvetési politika mellett) kapcsolatot teremt a belsõ és a külsõ pénzügyi rendszer között. A fejlett gazdaságok pénzügyi rendszere jobban ki van téve a külsõ pénzügyi rendszer hatásainak, melyet figyelembe kell venni a devizaügyletek terén tett megkötések (fejletlenebb gazdaság) illetve engedmények (fejlettebb gazdaság), az árfolyampolitika terén. A fizetési mérleg A fizetési mérleg könyvelési nyilvántartás, mely tartalmazza egy ország más országokkal lebonyolított - nemzetközi kereskedelmi ügyleteinek - valamint tõkemozgással kapcsolatos mûveleteinek alakulását. Magyarország 1982 óta (tagsága óta) IMF-rendszerû fizetési mérleget készít, melynek szerkezete megfelel a Nemzetközi Valutaalap alapelveinek, makrogazdasági adatokra épül, magyar forintban és USD-ben havonta összegzik. A fizetési mérleg tételeinek fõ csoportjai: - a "látható" árumozgásból és a "láthatatlan" szolgáltatásokból álló folyó tételek (folyó fizetési mérleg) - tõkemozgási tételek (tõkeforgalmi mérleg): a tõkeforgalmat és a monetáris mûveleteket tartalmazza. Kifejezi, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlegének aktívumát - vagyis ha a devizabevételek meghaladják a devizakiadásokat - milyen célokra használták fel, illetve a passzívumot milyen források finanszírozták. Ez a mérlegrész a folyó fizetési mérleg tükörmérlege: a két mérlegrész együttes egyenlege mindig nullát mutat, mivel minden folyó mûvelethez kapcsolódik egy vele ellenkezõ elõjelû tõkemozgási mûvelet. Elõbbiek miatt ezért amikor a fizetési mérleg egyenlegérõl beszélünk, meg kell határoznunk, hogy a mérlegen belül melyik részmérlegrõl van szó, azaz hol húzunk "vonalat" az egyes tételek között. Így beszélhetünk "vonal feletti" és "vonal alatti" részrõl.(Vonalat húzni többnyire a látható és a láthatatlan folyó tételek, illetve a folyó és a tõkeforgalmi rész között szokás.) A tõkeforgalmi mérleg további részei: - tõkemûveletek(tõkeszámlák) - monetáris mûveletek (tartalékváltozást eredményeznek) A tõkeforgalmi mérlegen belül kiemelendõk a tartalékok. Tartalékoknak tekinthetõk azok az eszközök, amelyek a jegybank rendelkezésére állnak fizetési kötelezettségek teljesítésére és a nemzeti valuta árfolyamának szabályozására. A jegybanki tartalékoknak intervenciós szerepük betöltéséhez likvideknek kell lenniük. A tartalékok összetevõi: - konvertibilis devizatartalékok - a jegybanknak az IMF-fel szemben fennálló, feltétel nélüli, azonnal lehívható hiteligénybevételi jogosultsága - monetáris arany - SDR - egyéb - tartalék jellegû - követelések - az IMF-fel szemben fennálló, feltételeshiteligénybevételi lehetõség Hazánk devizatartalékai ma 10-12 milliárd dollárra tehetõk. Ennek azonban csak jelentéktelen hányada készpénz, vagyis deviza (idegen valuta). Döntõ része külföldi befektetés: állampapír, pénzbetét, illetve folyószámlán lévõ pénz. A befektetések nagyobb része amerikai, német állampapírokban testesül meg - ezeknek kedvezõbb a hozamuk a látraszóló bankbetéteknél, ugyanakkor olyan nagy a piacuk, hogy bármikor eladhatóak Mivel a devizatartalék nagy része külföldi hitelfelvétel - kötvénykibocsátás - útján jött létre, a tartaléknak jelentõs a kamatterhe, amit nem fedeznek teljes egészében e külföldi befektetések. Vagyis a devizatartalék fenntartásának ára van. A devizatartalék természeténél fogva arra való, hogy a folyó fizetési mérleg hiányát finanszírozza. Köztudott, hogy a gazdasági növekedéssel - az importigény emelkedése miatt - együtt jár a külsõ egyensúly romlása, mely a folyó fieztési mérleg deficitjében fejezõdik ki. Az ekkor fellépõ, átmeneti egyensúlyhiányt ekkor kielégítheti a devizatartalék, amíg a gazasági növekedésbõl fakadóan az egyensúly is javulni kezd. Ám, ha a növekedés mégsem - vagy nem a tervezett módon - indul meg, könnyen elillanhat ez a devizatartalék. Ilyen esetben elképzelhetõ, hogy a külföldi partnerek nem adnak új hiteleket a lejárók helyébe. Ekkor pedig a devizatartalékot nem a fizetési mérleg finanszírozására kell majd felhasználnunk, hanem arra, hogy a régi hiteleket kifizessük. DEVIZÁK: Mivel a készpénz szállítása és felhasználása a nemzetközi áruforgalomban - annak igen nagy pénzigénye miatt - nehézkes lenne, a nemzetközi elszámolások terén a deviza játszik fõ szerepet. A deviza tartalmilag külföldi pénznemre szóló, külföldön teljesítendõ követelés, formailag rövidlejáratú értékpapír, amely megtestesíti a rajta szereplõ kötelezettségeket. A deviza külföldi személlyel - többnyire jogi személlyel - szemben fennálló követelést jelent, amely nagyobbrészt bankszámlapénz formában használható fel, de szükség esetén készpénzre is cserélhetõ. A devizák birtoklása és forgalma a világ legtöbb országában az állam által létrehozott jogszabályok alapján történik, sõt az országok jelentõs részében devizával csak az állam rendelkezik. Deviza a külföldi pénznemben kiállított váltó, csekk, stb., valamint számlakövetelés. A devizák felhasználása igen széleskörû. A devizák teszik lehetõvé az áruk, szolgáltatások, jogok importját, a külföldre utazó turisták számára a valuták megvásárlását. A Magyar Nemzeti Bank a rendelkezésére álló devizamennyiség alapján teljesíti az importjoggal felruházott, szükséges forintfedezettel rendelkezõ vállalatok külföldi vásárlásai ellenértékének kiegyenlítésére vonatkozó megbízásait A külföldre utazók külföldi bankjegyekkel történõ ellátását szintén devizakövetelés teszi lehetõvé. Ebben az esetben a deviza felhasználása valutára való átváltással történik. Deviza keletkezhet: - áru, szolgáltatás vagy jog exportja útján. A külkereskedelmi tevékenység során az exportõr vállalatnak devizakövetelése keletkezik külföldi partnerével szemben, amely akkor válik - pl. import céljára - felhasználhatóvá, ha a deviza befolyt. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az eladó országban mûködõ pénzintézetek egyike kézhez veszi egy külföldi bank értesítését arról, hogy az meghatározott összeget jóváírt számára - hitelfelvétel révén. Egyes országok jegybankjai értékelik a devizákat és az eredményt hivatalos devizaárfolyam-jegyzésformájában közzéteszik. A devizaárfolyam-jegyzés a konvertibilis valutájú országokban többnyire független a devizakitermelési, illetve felhasználási szektortól (egyszintû árfolyamrendszer). Többszintû árfolyam alkalmazására - mint amilyen hazánkban volt korábban a kétszintû árfolyam, ahol az árfolyam megállapításának elve más a kereskedelmi és a nem kereskedelmi (turista-) forgalomban - általában ritkán kerül sor.
15.A tőzsde lényege,ügyletkötési módok a tőzsdén: Tőzsde: egy olyan különleges,szervezett piac,ahol meghatározott személyek,meghatározott időben, meghatározott helyen és meghat módon kötnek ügyletet. Koncentráltan nagy tömegben kíván árukat eladni,venni. (a nem monetáris ügyletek közé tartozik.)A tökéletes piacot próbálja utánozni.Feltételei:-van kereslete és kínálata (mögötte emberek,szervezett cégek állnak.) – sokan vannak a kínálati oldalon=aza egy piaci szereplő nem tudja kínálatával befolyásolni a piacot.- nagy létszámú, folyamatos,tömeges kereslet.- mind az eladónak, mind a vevőnek sok-sok információval kell rendelkeznie.-likvid legyen a piac,mindig legyen pénz. A tőzsdén sem eladók,sem vevők nem lehetünk=zárt piac.A szabályokból adódik az,h zártnak kell lennie a piacnak. A tőzsdén lehet adni-venni a következőket:-értékpapírok,-rászvények,-gabona,olajos magvak,-hús,-nyersolaj,-devizák, -nemesfémek.A tőzsdén csak tömegáru forgalmazható. A vevő szpontjából nem közömbös, h az áruk közül melyiket kapja.Ezek az áruk homogének, helyettesíthetők.PL.:a búza piacán helyettesítő termék a kukorica,az olaj helyettesíthető gázzal.(kőolaj=földgáz). Ügyletkötési módok a tőzsdén:1-nyílt:-kell 1 tőzsdepalota, csak tőzsdeteremben lehet ügyletet kötni és csak nyíltan->kikiáltásos módszer->a többiek tudomására hozom, egyszerűen elkiáltom magam,de a többiek is kiabáltak-> káosz,zűrzavar->rendcsinálás.Svájci módszer:középre áll 1 parancsnok,levezető,csak az ő közreműködésével lehet ügyletet kötni.Ő a speaker.->1 ügylet köthető meg egy pillanatban.Ha többen kiabálnak vissza,a speaker joga eldönteni,h ki volt gyorsabb,jogosult arra is,h felfüggessze a kereskedést,,bezárja a tőzsdét..Ott érdemes ilyen módszert alkalmazni,ahol nincsenek sokan.Mutogatós: ennek is kialakul a szabálya,h mit lehet mutogatni.Nincs általános mutogatási szabály.Pl.:ha kifelé fordítom a tenyerem->eladok,he befelé->veszek.A tőzsdék általában botokra oszlanak,így a hely megadja a lehetőséget, h ne kelljen elmutogatnom az árut.El lehet azt is mutogatni,h emnnyit->kötési egységeket határoz meg,pl 1 egység búza=20 t. A tőzsde az ár elmutogatására is kitalál 1 lehetőséget:küszöböket léptet be.A magyar tőzsdén nem lehet mutogatással ügyletet kötni.Könyvvel való ügyletkötés módszere:az ajtóhoz tettek 1 könyvet,abba bele lehetett írni a szándékot,aki akarja.Egyenrangú ügyletben a tőzsde ennek elsőbbséget ad.Ma a könyvvel való ügyletkötés számítógépes rendszerrel működik. 2. Csendes: ellenkezője a nyíltnak,-nem hozom a tudomására a többieknek,h miért vagyok ott.-brókert biznak meg.-jobber uazt a terméket adja és veszi is.A megbízott bróker odamegy 1 kereskedőhöz,és megkérdezi,h mennyiért mennyit ad.Ezt minden kereskedővel megteszi, a legjobb ajánlatot kiválasztja a bróker és azzal a kereskedővel köt ügyletet. 3. Szakaszos: valójában már nem működik.De Németországban még van néhol.A kereskedést jól elkülönített szakaszokra bontjuk,s minden szakasznak megvan a maga funkciója. Bécsi tőzsdén:sensale-ok:=hivatalos árfolyam megállapítása.Szakaszok:1.ki,miért van ott(ezeket a sensale begyűjti).2.hivatalos árfolyam megállapítása.3. összepároztatják mechanikusan az adás-vételeket.A sensale saját zsebére dolgozott(minél több adás-véte.). 4. Elektronikus:mostanában a legelterjedtebb.-nem kell tőzsdeterem,-a tőzsde 1 számítógépes rendszer.-a BÉT ilyen módon működik.-Az 1. elektronikus tőzsdék Közép és Dél-Amerikában voltakAz idő szerepe:az emberi koncentráció véges.-reggeltől délutánig lehet ügyletet kötni.
 
16.A tőzsdei ügyletek csoportosítása,jellemzőjük:
A tőzsdei ügylet az a szerződés,amelyet a tőzsdei kereskedő a tőzsdén-a tőzsdei szabályzat által lehetővé tett körben és módon- tőzsdei termékre vonatkozóan köt.A tőzsdei ügylet azonnali,határidős,és opciós ügylet,vmint ezek kombinációja lehet.
I. azonnali ügylet:ha az üzlet tárgyának tényleges átadására anélkül vállalnak kötelezettséget,h a teljesítés módját és idejét meghatározták volna.
II. határidős ügyletek:amennyiben a felek az ügyletben vállalt kötelezettségeiket a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik.A határidős ügylet teljesítése történhet az ügylet tárgyának tényleges átadásával,közraktári jeggyel történő teljesítéssel, illetőleg készpénzes elszámolással.Az elszámolásra vonatkozó szabályok a szerződés tárgyának tényleges átadásával történő teljesítését korlátozhatják v kizárhatják.
III. Opciós ügyletek:Vételi opció:ha a kötelezett tőzsdei termékre másnak vételi jogot enged,és a jogosult a vételi jog tárgyát egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja.
Eladási opciót ad el az,aki a jogosulttal szemben a tőzsdei termékre vételi kötelezettséget vállal,és így a jogosult,a tőzsdei terméket,egyoldalú nyilatkozattal eladhatja.Az opció a tőzsdei ügylet megkötésétől számítva legfeljebb öt évre köthető ki.
 
17.Kis magyar tőzsdetörténet,a BÉT termékei:   
-A magyar értékpapírpiac sajátosságai :sajátos a fejlett piacokhoz és a közép-kelet európai piacokhoz képest
Jelentős a külföldi befektetők aránya
Nagy állampapírpiac, kisebb részvénypiac, fejlett származékos piac
Érzékeny a külföldi piacok változására, nem magyarázható minden folyamat a belső fejleményekből
A részvénypiac nem reprezentatív
Kevés a likvid eszköz, az árak ingadozása viszonylag nagy
Kevés a tapasztalat, rövid az eltelt idő sok elemzési módszer alkalmazásához
-A Budapesti Értéktőzsde fejlődése
1853 Gabonacsarnok, 1864 Pesti Áru és Értéktőzsde
A régió legjelentősebb tőzsdéjévé vált
1980-as évek önkormányzati kötvénypiac, másodlagos forgalmazás
1990 Budapesti Értéktőzsde alakulása
Első években magán részvény társaságok
Állampapírok megjelenése
Privatizálás
Határidős és opciós piacok
Árak alakulása-külföldi hatások és belső helyzet eredménye
BUX 1991 1000 pont 2005 20000 pont fölött
-A Budapesti Értéktőzsde tagjai
Részvénytársaság, korábban sui generis szervezet
Részvényesek és tagság elválthat egymástól
A kereskedésben nem vesznek részt közvetlenül a befektetők
Tőzsdetagok képviselik az ügyfeleket
Szekciótagság
Mára többnyire bankok illetve azok leányvállalatai
Univerzális és kizárólagos tevékenységű intézmények szerepének változása 
-Értékpapírok a Budapesti Értéktőzsdén
Részvények
„A” (21 db) és „B” (22 db)kategóriás részvények
Állampapírok-államkötvények és diszkont kincstárjegyek
Vállalati kötvények
Zárt végű befektetési jegyek
Kárpótlási jegy
-A tőzsdei bevezetési és forgalomban tartási szabályok I.
Céljai: átláthatóság, kereskedés feltételeinek biztosítása
A feltáró jellegű (disclosure) és a minőség elvű (merit) szabályozás
Értékpapírokra vonatkozó szabályok: törvényeknek megfelelő kibocsátás, forgalomképesség, PSZÁF engedély a nyilvános forgalomba hozatalról, megfelelő címlet szerkezet
-A tőzsdei bevezetési és forgalomban tartási szabályok II.
Kibocsátókra vonatkozó szabályok:kibocsátó kérelmezi a bevezetést, információ nyújtási kötelezettség teljesítése, tőzsdei kivezetésről minősített többségi döntés, részvények átalakításának költségei
Olyan kibocsátó értékpapírja nem kerülhet tőzsdére, amely ellen az elmúlt években felszámolási eljárást indítottak
A kibocsátó közleményeit a tőzsde hivatalos lapjában is megjelenteti
Rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség
Az egyes értékpapír típusok sajátos szabályai
-Származtatott tőzsdei termékek
A származtatott termékeket a tőzsde és az elszámolóház hozza létre a piaci igényeknek megfelelően
Határidős termékek (deviza, részvény és index és kamat ügyletek)
Opciók (index, részvény és deviza)
Áruügyletek (mezőgazdasági termékek)
 
18.Az IMF és a Világbank-csoport:
Világbank csoport.Több nemzetközi pénzügyi intézményből álló szervezet, amelynek fő feladata a kevésbé fejlett országok gazdasági növekedésének elősegítése. Ehhez hitelezői, konzultációs, valamint a nemzetközi tőkeáramlást elősegítő feladatokat lát el. IBRD - Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
International Bank for Reconstruction and Development
Tagjai az IMF-tagországok, amelyek részvényeket jegyeznek, így részesednek az alaptőkéből.
Feladatai-Újjáépítés -Magántőke-befektetések támogatása -Gazdasági növekedés elősegítése -Nemzetközi kereskedelem ösztönzése -Kölcsönök összehangolása-Beruházások finanszírozása -Szerkezet-átalakítás A kölcsönök típusai-Beruházási kölcsön: célja a közvetlen finanszírozás -Szerkezet-átalakítási hitel -Átfogó szerkezet-átalakítási hitel a fizetési mérlegre -Átfogó szerkezet-átalakítási hitel valamely szektorra. IDA - Nemzetközi Fejlesztési Társulás
International Development Association:Feladata a legszegényebb országok fejlődésének elősegítése kedvező feltételű hitelek nyújtásával. Főbb területek: mezőgazdaság, közlekedés, oktatás .MIGA - Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség
Multilateral Investment Guarantee Agency:Garanciavállalással és technikai segítségnyújtásával biztosítja a nemzetközi befektetőket a politikai és gazdasági kockázatokkal szemben. ICSID - Beruházási Viták Rendezésének Központja,International Centre for Settlements of Investment Disputes Vitás ügyek esetén közreműködik a kérdések rendezésében. IFC - Nemzetközi Pénzügyi Társaság
International Finance Corporation.Szakosított, jogilag különálló pénzintézet, amely nemzetközi fejlesztési ügynökségként működik. Tevékenysége:-Magánvállalkozások támogatása, finanszírozása, tőkeösszekapcsolás -Készenléti hitelek nyújtása-Beruházásszervezés -Kölcsönszindikátus-szervezés -Garanciavállalás -Szakmai, technikai segítségnyújtás .
 
AZ IMF: a gazdaságpolitika alakításán, a makroszintű egyensúly kialakításán és megőrzésén fáradozik, addig a Világbank a gazdasági növekedés beindítását tűzte ki célul. A legjelentősebb eltérés, hogy a Világbank nem általános gazdaságpolitikát, hanem konkrét programokat finanszíroz, melyek egyéb ipari, szolgáltatási ágakhoz kapcsolódnak. Létrejöttéről szintén az 1944-es Bretton Woodsi konferencián döntöttek. Most nézzük a Világbank-csoporthoz tartozó öt intézmény feladatait, céljait!
A Világbank (IBRD – Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank), az ENSZ szakosított intézménye 1946-ban kezdte meg működését. Célja az újjáépítés elősegítése, a magántőke befektetéseinek előmozdítása, a nemzetközi kereskedelem fejlesztése, a különféle kölcsönök összehangolása és a külföldi beruházások hatásainak figyelemmel kísérése.Tagjává válhat minden olyan ország, amely tagja az IMF-nek, és elfogadja a Világbank Alapokmányában foglaltakat. A bank szolgáltatása csak akkor vehető igénybe, ha a tervezett létesítmény finanszírozására más eszközök nem állnak rendelkezésre, és a megvalósítandó tervnek alapvető gazdasági jelentőségűnek kell lennie. A hitel igénybevételéhez kormánygaranciára van szükség. A Világbank a beruházások azon hányadát finanszírozza, amelynek beszerzése adott országban nem lehetséges és a többi tagországtól meghatározott beszerzési eljárások mellett tudja megszerezni. A Világbank által nyújtott hitelek lehetnek beruházási kölcsönök (nagyméretű beruházások megvalósításakor; a bank közvetlenül a beruházó részére biztosítja), ágazati szerkezet-átalakítási hitelek (a jövedelmezőbb gazdálkodás elérése érdekében; pontosan látszik, hogy a nehézséget valamely ágazat nem megfelelő működése okozza), vagy átfogó szerkezet-átalakításra nyújtott hitelek (célja a nemzetgazdaság szerkezeti változtatásainak támogatása).
A Világbank sajátos hitelfolyósítási mechanizmussal dolgozik, mert a hitelt mindig utólag, a ténylegesen megvalósított feladatok arányában bocsátja az adós rendelkezésére. Kölcsöneinek lejárata országcsoportok szerint tizenöt-húsz év, a türelmi idő (addig nem kell elkezdeni törleszteni) három-öt év. Sőt, nemcsak kölcsönt, hanem segítséget is ad a fejlődő országok számára a fejlesztések tervezéséhez, megvalósításához és a folyamatos tevékenység megszervezéséhez.
Az IFC (Nemzetközi Pénzügyi Társaság) 1956-ban elsőként alakult meg a Világbank fiókintézetei közül. Alapvető feladatának tekinti a fejlődő országokba irányuló magántőke ösztönzését. A tagság előfeltétele, hogy az adott ország a Világbank tagja legyen. Önálló szervezetként működik, de igénybeveszi a Világbank adminisztratív és egyéb szolgáltatásait. Kiemelkedő jelentőségű közvetítő szerepet játszik a fejlődő országokban a külföldi befektetők és a hazai fejlesztési célok összehangolásában.
Az IFC hitelei hosszú lejáratra szólnak, kamatai a pénz- és tőkepiaci feltételeknek megfelelőek. A fejlődő országokban a magánszektor támogatása mellett az állami szektor részére is nyújt segítséget. Rendszerint a kezdeményező lépéseket teszi meg, és a beruházásokban csak harmadik félként vesz részt. Kölcsönei kiegészítő jellegűek.
A Világbank 1960-tól működő leányintézménye az IDA (Nemzetközi Fejlesztési Társaság), amely önálló jogi személy, de saját apparátusa nincs. A szükséges feladatokat a Világbank munkatársai végzik. Tagja csak az lehet, aki a Világbanknak tagja. Célja a nemzetközi tőkepiaci feltételektől eltérő, rendkívül előnyös hitelnyújtás, gyakorlatilag a legszegényebb fejlődő országok pénzügyi támogatásának megvalósítása. A lejárati időt negyven évben maximalizálja és ehhez tíz év türelmi idő lehetőségét adja.
A szervezet tevékenysége főként a mezőgazdasági, közlekedési, oktatási ágazatokat részesíti előnyben. Az IDA – mint segélyezési jellegű kölcsönöket nyújtó intézmény – a tőkepiacon kölcsönöket nem vehet igénybe. Abban az esetben nem finanszíroz adott országot, ha az magánforrásokból megfelelő feltételekkel kölcsönhöz juthat, vagy a Világbank kölcsöneihez hozzáférhet.
A Világbank az ICSID-t (Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja) 1965-ben hozta létre, működése 1966-ban kezdődött. Célja, hogy a szerződő államok, illetve azok állampolgárai között kialakult vitákat egyeztetéssel, vagy döntőbírósági eljárással rendezze. Ez egy önkéntes fórum, amely a nemzetközi befektetéseket gátló viták, kockázatok elhárítását próbálja megvalósítani. A szervezet a koncessziós, a létesítményi, a vegyesvállalati, szolgáltatásnyújtási, nyereségmegosztási, valamint know-how és a technológia transzfer vitákkal foglalkozik.
A MIGA (Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség) a Világbank legfiatalabb leányintézete, amely 1985-ben alakult és 1988-ban kezdett működni. A politikai és gazdaságpolitikai kockázatok ellen nyújt védelmet a külföldi befektetőknek. Emellett a fejlődő országokban megvalósítandó beruházások biztosítására is garanciát vállal és technikai segítséget nyújt a beruházások előkészítésében és megvalósításában.
A MIGA kettős feladatkört lát el, részben biztosítási, védelmi ügynökség, részben a beruházások ösztönzője, segítője a fejlődő országokban. Tevékenységét az előbbiek mellett az értékpapír-jellegű kölcsönökre és a közvetlen beruházásokra egyaránt kiterjeszti.

Szólj hozzá!

Nemzetközi pénzügyek

2007.06.27. 13:01 :: zsuzs87

A nemzetközi elszámolások csoportjai, eszközei és formái. A valuták átválthatósága.
A nemzetközi elszámolásoknakkét fő csoportja van;
1)     Gazdasági műveletekkel kapcsolatos
Ezek a tartozásokkal és követelésekkel kapcsolatos elszámolások.
1. nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos elszámolások és az áruforgalomhoz kapcsolódó elszámolások (áruszállítás, szolgáltatás + biztosítás)→ 19.-20. század
2. nem kereskedelmi jellegű elszámolások (személyek utaztatása, jelenleg nem kereskedelmi jellegű. A légi közlekedés is ide tartozik.)→ 20-30 éve jelentős
3. hitel- és tőkemozgások: egyik országból hitel áramlik a másikba→ ez a 20. században jelent meg; tőkemozgás: külföldi befektet Magyarországon (gyárat létesít)
2)     Államok közötti követelések és tartozások
Pl. nemzetközi kártérítés, diplomáciai testület fenntartása másik országban, katonai kiadások, politikai pártok, civil szervezetek kapcsolatot tartanak fenn egymással, nemzetközi kapcsolatokkal kapcsolatos elszámolások
Tartozások – követelések elszámolása, azaz elszámolási eszközök
1)     Arany
A gazdasági és nemzetközi elszámolásban régebben a pénz funkcióját töltötte be. Az összes pénzfunkciót az aranyra testálták. A 19. század elejétől az I. világháborúig (kb. 100 évig) aranystandard rendszer volt jellemző. Aranyra minden pénz automatikusan átváltható volt, az arany volt a pénzrendszer közepe. Az I. világháború teljesen szétzilálta ezt a rendszert, és emellett az aranybányák is felfedezettek lettek. A 20. század elejére elkezdett ugrálni az arany ára a szűkös aranykínálat miatt (egy-egy aranybánya felfedezésekor lement az ára, és fordítva). Már nem működött a 20. század elején ez a szabad átváltási rendszer, az arany elvesztette központi uralkodó szerepét. 1929-1933 előtt vissza akarták állítani az aranystandard rendszert, de a világválság miatt nem sikerült. A II. világháború után előtérbe került az USA dollár mint világpénz, és kiszorította az aranyat, de az aranynak még volt szerepe a nemzetközi elszámolásokban az I. világháború és a 70-es évek második fele (1976) között. A múlt század közepe után az arany megszűnt pénzként funkcionálni, már mint fém volt jelentős. Még alkalmas az arany nemzetközi elszámolásra, de már nagyon ritka, főként a háborús helyzetekben használják elszámolási eszközként.
2)     Valuta és/vagy deviza
Valuta: valamely ország nemzeti pénzrendszerének törvényes egysége. Pl. USA→ dollár, Magyarország→ forint. A valutát fizikálisan értjük, mint elszámolási eszközt. A személyi forgalomban játszik jelentős szerepet, pl. utazás.
Deviza: külföldi pénznemre szóló külföldön teljesítendő követelés. A követelés megjelenési formája egy rövid lejáratú értékpapír, pl. csekk, váltó. Egy ország pénznemére szóló követelés. A deviza nem jelenti azt, hogy készpénzmozgás történik. A deviza gyűjtőnév, valamely külföldi fizetőeszközre szóló okmány egy készpénzfizető hellyel. Beváltása technikailag különböző módon történhet.
Esedékesség szerint lehet:
* Látra szóló→ azonnali fizetési ígéret
* Termin fizetésre szóló→ bizonyos határidőre vagy határnapra szól, időben eltolt elszámolási metódus
 
Aszerint, hogy mi van rá írva:
·       Követelés USA dollárban→ csak abban a pénznemben kaphatjuk meg
·       New Yorki kifizetésre→ ez is dollárt jelent (adott ország pénznemére szól a követelés)
Fedezet, azaz ki garantálja a devizát:
·       Bankgarancia: valamely bank garantálja, hogy beváltja ezt a fizetési okmányt.
3)     Mesterséges/szintetikus pénzek
Általában a nemzetközi pénzügyi intézményekkel vagy integrációkkal kapcsolatosak.
Nemzetközi Valutaalap, IMF: 1944-ben alakult az USA-ban, úgy működik, mintha a világ jegybankja lenne.
Az euró potenciális világpénz, ezért nagyon fontos a dollár-euró árfolyam.
 
Dollár: nemzeti pénz↔világpénz
A 60-as években előtérbe került a nemzeti pénz funkciója, mivel a dollár úgy igyekezett átvenni a világpénz funkciót, hogy az USA vállalta a feléjük irányuló követelések beváltását aranyra. A FEB – az USA nemzeti bankja – ígérte ezt meg. Ez a rendszer működött a 60-as évekig. Az USA-nak 24 milliárd értékű aranykészlete volt. Ez az aranytartaléka az USA-nak a 60-as években csökkent, mert több bank kérte a kifizetést aranyban. Ennek hatására az aranykészlet kiment, a pénz áramlott be. Az aranykészlet a 60-as évek végére 10 milliárdra apadt, ekkor az USA visszavonta ígéretét az ország gazdasági helyzetének védelme érdekében. Pontosan 1971. augusztus 15-én zárta be az „aranyablakot” az USA. Ekkor új fejezet következett a pénz fejlődésében. Az IMF is látta ezt a veszélyt, ezért úgy döntött, hogy egy új pénzt vezet be a 60-as évek végén, az SDR-t. SDR→ Special Drawing Rights, azaz különleges lehívási jogok. 1969-ben fogadták el, ekkor a világgazdaságban nem volt elég pénzkínálat, és ezzel az IMF a pénzkínálat növelését tette lehetővé. Az SDR egy mesterséges, szintetikus pénz, 5 valuta középárfolyamából képezték (YEN, USD, FFR, DM). 1 SDR=1,4 USD
Az SDR 1970. január 1.-től kezdett működni. A 70-es évek végére az IMF feladta azt a szerepét az SDR-nek, hogy világpénzként funkcionáljon, kvázi a dollár kihívója legyen. Jelentősége lecsökkent, mivel a dollár visszaerősödött, és így már az SDR és az USD egymással szemben állt. Az SDR formailag az IMF belső elszámolási pénze, az IMF által nyújtott hiteleket tartják vele számon.
A második szintetikus pénzkísérlet az euró, amit 1999-től vezettek be ez EU országok azon csoportjában, amelyek megfeleltek bizonyos kritériumoknak. Azért szintetikus, mert azon országok pénznemének átlagából képezték, akik tagországai (15-ök) az Európai Uniónak. 12 országban vezették be. A bevezetés egy belső ügy, haszon származik belőle.
 
Nemzetközi elszámolások formái
Elszámolások formái = a valuták forgalomképessége
1)     Bilaterális – kétoldalú klíring elszámolás
2)     Multilaterális – sokoldalú klíring elszámolás
3)     Konvertibilis (átváltható) valutákkal történő elszámolás
Klíring: az országok közötti fizetési forgalom lebonyolításánál beszámítják a tartozásokat és követeléseket. A különbség a szaldó (klíringcsúcs).
 
 
1)     Kétoldalú klíring elszámolás
Két ország közötti klíring elszámolás. Rövidtávon kedvező. A kapcsolat a partnerek között számlavezetéssel történik. 1. klíring megállapodás: 1931, Magyarország-Svájc.
 
2)     Sokoldalú klíring elszámolás
Kettőnél több ország között a központi bankok – transzferábilis valutával – végzik. Transzferábilis valuta = mindenki által elfogadott valuta (a legerősebb valuta). Nagyobb, magasabb gazdasági felelősséget kíván, és rugalmas együttműködést. Pl. KGST-n belül→ rubel
 
3)     Konvertibilis valutákkal történő elszámolás
A konvertibilis valuta átváltható minden egyes ország valutájára. A II. világháború után terjedt el.
a., Jegybanki konvertibilitás: egy országban a gazdaság résztvevői nem válthatják át a valutát, csak a jegybank.
- Folyó tételekkel való konvertibilitás: az ország azon nemzeti elszámolásait és pénzmozgásait lehet átváltani, melyek rendszerességgel jelen vannak a gazdaságban, pl. külkereskedelem, turizmus. VII. cikkely (IMF) szerinti konvertibilitás, bevezetése 1996-ban történt.
- Teljes konvertibilitás: nemcsak a folyó-, hanem a tőkeműveletekre is kiterjed a forint átválthatósága. Magyarországon 2001-ben valósult meg. Pl. gyár létesítése (működő tőke behozatala) esetén az elszámolás átválthatóvá válik. A teljes konvertibilitás általában később valósul meg, mint a folyó konvertibilitás.
 
Konvertibilitás feltételei:
1. jól működő piacgazdaság
2. a központi jegybank jelentős tartalékkal rendelkezzen
3. korszerű, versenyképes termékszerkezet legyen
4. a gazdasági egyensúly fennálljon
Fontos egyensúlyi mutatók:
 - állami költségvetés egyensúlya
 - külföldi elszámolások egyensúlya
 - teljes foglalkoztatás (ne legyen munkanélküliség)
5. rugalmas, liberális gazdaságpolitika
b., Formális konvertibilitás
Jogilag konvertibilis a valuta, de nem működik. Fejlődő országokban jellemző, pl. Románia.
 
 
Devizapolitika, devizagazdálkodás és árfolyam-politika. A valutaárfolyam típusai, hatásmechanizmusa a gazdaságban és főbb elméletei.
 
A devizapolitika jelentőségét nagymértékben befolyásolja, hogy az ország milyen mértékben tud bekapcsolódni a nemzetközi munkamegosztásba. Ez teremt kapcsolatot az országok pénzügyi politikái között. Kapcsolatot teremt a külgazdasági kapcsolatok felé, más országok pénzügyi rendszere felé. Legyen:
à Operatív
à Rugalmas
à Különböző eszközökkel valósítsa meg a kétirányú híd szerepet
 
Eszközei:
·       Adminisztratív jellegű: az állam törvényekkel, rendeletekkel írja elő, hogy mit lehet kezdeni a devizával→ közvetlen beavatkozási eszközök
·       Gazdasági jellegű eszközök: az állam a devizakereslet és devizakínálat befolyásolásával valósítja meg a devizapolitika céljait→ közvetett módon fejti ki hatását
 
Területei:
1)     Nemzetközi pénzforgalmi politika
A 20. században alakult ki. A 30-as években az állam kérdései:
- Milyen mértékben engedélyezi a hazai pénznem külföldi forgalmát
- Milyen feltételek mellett váltják be a külföldi valutát hazai pénzre
 
Típusai:
- Liberalizált típus: tiszta formában sehol sem létezik
- Kötött pénzforgalmi politika: engedélyhez van kötve
- Vegyes jellegű: az állam a pénzforgalom egyes területeit szabályozza, más műveletek szabadok
- Tartós valutáris együttműködés: az Európai Unió az euróval egységesíti a devizagazdálkodást→ integrációs devizapolitika
 
2)     Valuta árfolyam-politika
Árfolyam: egy nemzeti valuta más valutában kifejezett ára.
Az árfolyam-politika változatai:
* Szabadon ingadozó valuta árfolyam-politika (lebegő): a kereslet-kínálat határozza meg az adott nemzeti valuta árfolyamát
* Intervenciós pontok által szabályozott valuta árfolyam-politika: az intervenciós pontokat az állam határozza meg. Ha az árfolyam az alsó intervenciós pont és a felső intervenciós pont között van, akkor nem avatkozik be, ha viszont nincs közötte, akkor beavatkozik (nyílt piaci műveletek).
* Rögzített valuta árfolyam-politika: a devizahatóság az állam nevében rögzíti az árfolyamot. Az MNB rögzíti a forint árfolyamát, 1 euró = 250 forint.
 
3)     Fizetési mérleg politika
Olyan kimutatás, amely kiadási-bevételi tételeket határoz meg. A két mérleg ikermérleg. Hasonló az államháztartás mérlegéhez. A fizetési mérleg politika olyan politika, amely a költségvetési politika mintájára arra ügyel, hogy hogyan és miként alakul és alakuljon a fizetési mérleg egyenlege. Ha a fizetési mérleg deficites a kiadások meghaladják a bevételeket, ilyenkor kiadási többlet van. Ha szufficites, akkor bevételi többlet van, azaz a bevételek meghaladják a kiadásokat. A deficit nem haladhatja meg a GDP 5%-át. Ez az 5% tapasztalati szám, egy nemzetközi mérce. Ha mégis meghaladja, akkor likviditási hiány lép fel, az ország nem tudja nemzetközi kötelezettségeit teljesíteni, fizetőképtelenné válhat.
 
4)     Nemzetközi hitelpolitika
Egy adott időszakban célszerű-e felvenni külföldi hitelt, és ha igen, honnan?
Források például:
- Nemzetközi intézmények: EBRD, IMF, EIB
- Magánbankok, kereskedelmi bankok: Deutsche Bank
- Államok, kormányok (mostanában már ritka)
 
Milyen feltételekkel/kondíciókkal vegyen fel hitelt?
·       Fix kamatozás
·       Változó kamatozás
 
Hány évre történjen a hitelfelvétel?
Futamidő hossza: arra törekszik a felvevő, hogy minél hosszabb legyen, viszont ezzel eladósíthatják a jövő nemzedéket. Grace period (könnyítési időszak): a visszafizetés elején csak a kamatot kell fizetni, de a törlesztést még nem. Ez a periódus lehet akár 5 év is, hogy a project maga termelje ki a visszafizetést.
 
Milyen valutában történjen a hitelfelvétel?
Swap-átváltani
Ha euróra van szükség, nem feltétlenül euróban kell felvenni a hitelt, hanem lehet jobban megéri pl. JPY-ben felvenni.
 
Elbírja-e az ország a hitelt?
Van egy korlát; az EU előírja, hogy a belső és külső hitelállomány nem lehet nagyobb, mint az ország GDP-jének 60%-a. ez feltétele is az euró bevezetésének. Magyarország jelenleg 59-60% között mozog.
 
5)     Tartalékpolitika
Minden országnak illik rendelkezni nemzetközi fizetőeszközzel (arany, ezüst, platina)→ ez 15%, a többi valutában van jelen.
 
Mekkora legyen a tartalék nagysága, hány milliárd euró?
A múlt század végéig úgy határozták meg, hogy legyen azonos a magyar import felével, azaz 6 hónapig még tudjon importálni az ország a tartalék terhére. Ez nagyon fontos Magyarország esetében is, ahol a gazdaság igényel nyersanyagot külföldről. A Magyar Nemzeti Bankra van bízva a tartalékkezelés. A Jegybank kihelyezheti a tartalékot például az osztrák jegybanknak, de csak alacsony kamatot kérhet, mivel azonnali visszafizetéssel helyezi ki. Általában ez a kamat a piaci kamatláb 1/3-a. 2000 után lecsökkent a tartalék mértéke 4-4,5 hónapi import értékére.
 
Árfolyamelmélet, árfolyam-politika
 
1)     Egyensúlyárfolyam-elmélet
Olyan árfolyam kell a hazai valuta, deviza és a külföldi valuták, devizák között, amely biztosítja a fizetési mérleg egyensúlyát, és megfelel a fizetési mérleg követelményének, tehát nincs szükség más intézkedésekre, az árfolyam úgy alakul, hogy az ország valuta és devizabevételei illetve kiadásai egyensúlyba kerülnek. Ha válságos időszak következik, akkor az árfolyam alakítása nem elegendő, nem működik.
 

2)     Vásárlóerő-paritás elmélete
Gustav Cassel – svéd közgazdász – dolgozta ki a vásárlóerő-paritás elméletet. Eszerint két különböző valutának azon összegei egyenlők, amelyekért a két országban azonos tömegű árut lehet vásárolni. Akkor a két valuta árfolyama:
Svéd(korona) ár / magyar(forint)ár
A pénzek vásárlóerejét hasonlítja össze. Magyarország GDP-je megközelítőleg 20000 milliárd forint/év, tehát 1% GDP ma 200 milliárd forintnak felel meg.
·       Forint ´ napi banki árfolyam = GDP/árfolyam: 6000$/fő
·       PPP (Purchasing Power Parity): GDP (árfolyam) ´ 2 = Magyarország: 12000$/fő
1.) USA: GDP: 34000$/fő, PPP: 34000$/fő
2.) EU (15): PPP: 24000$/fő→ Magyarországnak fel kell csatlakoznia = kohéziós feladat
3.) Dubai, Luxemburg: GDP, PPP > USA
 
A nemzetközi elszámolások mérése. A mérlegek (külkereskedelmi mérleg, fizetési mérleg) összeállítása, tartalma és főbb elméletei.
 
A fizetési mérleg hiánya ma Magyarországon
 
 
A fizetési mérleg hiánya (milliárd euró)
Fizetési mérleg hiánya a GDP %ában
Külker
Mérleg
hiány
2000
4,4
8,6
4,3
2001
3,6
6,2
3,6
2002
4,9
7,1
3,4
2003
6,5
8,9
4,2
2004
~7
~8,5
4,3
2008
7
6,5
5,5
Egyenle
245
-246
-250
 
Mivel 2008-ra a fizetési mérleg hiánya a GDP százalékában 6,5% lesz, ami még mindig 5% felett van, ezért a nemzetközi likviditás még akkorra is veszélyben lesz (the deficit is int he red). 2008-ra romlik a külkereskedelmi mérleg hiánya, 5,5 milliárd euró lesz (ennyivel marad el az export az importtól). A magyar GDP 20000 milliárd forint.
 
Hitelek és eladósodás a világgazdaságban. Adósságválság és adósságkezelő politikák. A magyar adósságmenedzselés.
 
Adósságválság és adósságkezelő politikák
Az országok deviza, nemzetközi piacgazdálkodásban nagyon gyakori a jelenség, hogy a fizetési mérleg hiánya tartósan nagy, és ez annál veszélyesebb, minél távolodik a GDP 5%-ától. Ezért az országok rákényszerülnek a hitelfelvételre, hogy fizetni tudják a nemzetközi kötelezettségeiket. Elindul egy kumulatív folyamat, mert mindig újabb hitelt kell felvenni, és ezt adósságlavinának hívják. Adósságok törlesztésére újabb hiteleket vesznek fel. A 19. században jelent meg, adósságválság alakult ki, és súlyos gazdasági következményekkel járt.
Nagy adóssághullámok:
1.        1823-1825
2.        1875-1876
3.        1931-1933
A korábbi nagymértékű eladósodások jóval kisebbek voltak, mint a jelenlegi pénzügyi rendszeré. Hitelválságok→ akik hitelnyújtók voltak, gyenge pozícióban voltak, viszont a jelenlegi adósságválságok kialakulását az jellemzi, hogy nagy hitelekről van szó, és a hitelezők felettes pozícióba kerülnek az eladósodotthoz képest.
Eladósodás
Eladósodásról akkor beszélünk, ha egy ország nemzetközi tőkeforgalmában tartósan nettó hitelfelvevőként vesz részt, és olyan fizetési kötelezettségei keletkeznek, amelyek teljesítésére önerőből már nem képes. Az eladósodás okai között egyaránt megtalálhatók a belső és külső okok is.
 
Belső okok:
1)                   A túlzott belső pénzkínálat egyik levezető csatornája az import megnövelése külföldről, így egy idő után az import meglódulása után fellép a külkereskedelmi mérleg hiánya, majd a fizetési mérleg hiánya. Az import növekedését az export nem tudja követni.
2)                   A költségvetési politika költekező. Túl sok beruházási projectet indítanak vagy a lakosság különböző rétegeit állami célú fogyasztási támogatással támogatják→ külföldi hitelek felvétele, mivel a piac nem tudja biztosítani a hiány fedezését.
3)                   Rossz árfolyam-politika. Az árfolyam akkor veszélyes, ha az túlértékelt. Akkor túlértékelt, ha a belső nemzeti valuta egy külső, vezető valutához képest magas.
Pl. 270 HUF = 1euró, de vásárlóereje csak 240 vagy 200. tehát a forint nem ér annyit, mint árfolyama.
Egy túlértékelt valuta azzal jár, hogy felgyorsítja az eladósodást.
4)                   Olyan nemzetközi hitelpolitikában testesül meg, amikor a fejlesztési politikát külföldi hitellel finanszírozzák.
Mennyi hitelt vegyen fel és mire?
A beruházások finanszírozására vesznek fel hitelt. Ez jobb, mivel ha a termelő beruházást beindítják, esély van rá, hogy megtérül. Akkor van probléma, akkor indul el az eladósodás, ha a felvett hitel nem térül meg.
 
Külső, nemzetközi okok:
1)     Cserearány romlás. A cserearány olyan viszonyítási arány, melyben összehasonlítjuk az export árát az import árával, és megnézzük, hogy évről évre hogyan változott meg az export ára. Ha a cserearány indexe 1, akkor a változás nem probléma.
* Export árindex változás / imprt árindex vált= 1 à nem történt cserearány romlás
* Export árindex változás / import árindex változás > 1 à az export árindex változása nagyobb volt, mint az import árindex változása. Ez kedvező, mert ugyanannyi exportért több importot kap.
* Export árindex változás / import árindex változás < 1 à gyorsabb volt az import árváltozása, míg az export ára ugyanannyi maradt, vagy kisebb mértékben nőtt, mint az importé. Így kisebb bevételhez jutott. Ugyanannyi mennyiségű importér többet kellett neki fizetni.
A cserearány romlás könnyen kialakul. Ez nemzetközi tényező, mivel a világpiacon a nyersanyagokkal kapcsolatban lép fel ez a probléma, feldolgozottat importál, nyersanyagot exportál. Magyarország köztes.
Primer (alapanyag) termelő ország árindexe úgy alakul, hogy az export árindexe nem nő, de az import árindexe gyorsabban nő→ a fejlődő országok számára cserearány romlás következik be. Nemcsak a monokulturális országokra jellemző, az utóbbi években Romániára és Magyarországra is jellemző volt ez. A fejlődők mindig rosszabbul járnak a cserében az áralakulás miatt.
 
2)     A nemzetközi pénzpiacon nőnek a kamatok. Ha a kamat nő, egy országnak, amely külföldről szerez pénzt, egyre több hitelt kell felvenni, hogy a törlesztést fizetni tudja. Általában változó kamat mellett veszik fel a hitelt (lebegő kamat), és ha a nemzetközi pénzpiacon a kamatok nőnek, egy országnak a kamatok fizetésére egyre több pénzre van szüksége, és ha a kamatköltségek nőnek, az országokat eladósodási helyzet felé sodorja.
 
3)     Tőkemenekítés jelentősége. Tőkemenekítés: egyes országokból a kereskedelmi bankok a tőkéjüket kiviszik más országokba valamilyen spekulációs okokból, pedig az országnak nincs szüksége rá, pl. Malajziába, és ott kezd el működni vele. Ez eladósodáshoz vezethet, mert először csak kiviszik, de aztán a tőke ott is marad, mivel pl. kihelyezik kölcsönként, és az pl. Maláj államadósság lesz. Felkínálják ezt a pénzt.
 
Adósságválság
 
A mai kereskedelmet jellemzi, nemzetközi pénzügyi jelenség. Először 1982-ben jelentkezett Mexikóban. Mexikó bejelentette, hogy nem képes teljesíteni az adósságszolgálatát.
Adósságszolgálat = kamat + a türelmi idő után a törlesztés/lejárt hitelösszeg
Argentína, Brazília és más országok követték Mexikó példáját, és 1982. augusztus és december között 22 ország jelentette be, hogy nem tudja teljesíteni adósságszolgálatát. Egész Latin-Amerika fizetésképtelenné vált, később afrikai országok (Nigéria, Szudán, Zimbabwe) is. 1980 és 0982 között a fejlődő országok adósságállománya 50%-kal nőtt. Ez – 570 milliárd dollárról 760 milliárd dollárra nőtt – azt jelentette, hogy iszonyú gyors eladósodás történt a fejlődő országokban. Oka az volt, hogy az adósságszolgálati ráta nagyon megemelkedett.
 
Adósságszolg= kamat + tőkerész / export kereslet
 
1980-ban ez a mutató egyenlő volt 20%-kal, azaz az exportbevétel 20%-át arra kellet fordítani, hogy kifizessék az adósságszolgálatot. Ez 1982-re 34%-ra (1/3!) nőtt, és akkor még az importra történő kifizetések sehol sincsenek. Ha 20%-ot kifizet, 80% marad az import kifizetésére. Mivel 2 év alatt 20%-ról 34%-ra nőtt, miközben az importigény nem csökkent. Ezt hívják nemzetközi fizetőképtelenségnek.
Latin-Amerikában – míg a fejlődő országokban 34% volt ez a százalék – 48% volt. Latin-Amerika ha leállítja importját nem tud termelni, viszont fizetni sem tud. Megrázta ez Angliát. Adósságkezelő politikát kezdett el kidolgozni.
Az adósságkezelő politikáknak két típusa van;
 
1)     Hazai
Területei:
- Valuta/devizatartalékok növelése→ azonnali hatás
- Ha van az adott országban tőkekivitel, ahol adósságcsapda van, ott meg kell állítani a tőkekivitelt, vagy csökkenteni kell→ azonnali hatás
- Növelni kell az áru- és szolgáltatásexportot. Az export növekedéséhez új kapacitás szükséges, lassú folyamat→ kb. 3-4 hónap, fél év
- Az áru- és szolgáltatásimport csökkentése→ csak folyamatosan lehet ezt elérni
- Az adósságszolgálat mértékének mérséklése. Erre három lehetőség van;
a.) A külföldi hitelező hitelét megpróbálja az ország/kormány átalakítani működő tőkévé→ a mutató csökkenni fog, mivel a számláló csökken. Ezt úgy hívják, hogy a pénzügyi aktívákat átcserélik reáljavakká. Chile is így tett, és 1985 és 1990 között egy adósságkonverziós programot hirdetett meg. A program keretében 9 milliárd dollárral csökkentette saját nemzetközi adósságállományát. Ez a leggyakrabban használt eszköz.
b.) A hitelt átcserélik exportra
c.) Termelőforrásokra váltja át a hitelkövetelését a hitelező, pl. bányát, folyópartszakaszt vásárol meg. Ez a lehetőség előfordul, de ritkán.
 
2)     Nemzetközi :USA, nemzetközi szervezetek dolgozzák ki.
 
Október 5.
Magyarország nemzetközi eladósodása
 
A 70-es évek elején kezdődött az eladósodási folyamat, mivel fejlődött a feldolgozottsági fok és egyre több lett a szellemi alkotás, szellemi termék→ magasabb szellemi tartalmú termék jelent meg. Elektronizáció, chip-technológia ↔ energiaszűkösség, hiányprobléma→ az ipari termelés korszerűsítésére volt szükség. A „korszerűséget” nyugatról kellett behozni, és csak meghatározott valutában lehetett fizetni, pl. márkában, dollárban. A nyugati hitel még azért is volt hasznok, mert akkor a fejlett technikát a szocialista országoktól nem lehetett megvásárolni, csak nyugaton. → konvertibilis valutára volt szükség, azaz amit elfogadnak nyugaton. Magyarország konvertibilis valutában vett fel hitelt.
 
Az eladósodás szakaszai
1)     1973-1975: Magyarország bruttó adósságállománya 2,1 milliárd dollár volt, és 9,5 milliárd dollárra nőtt. 1981-ben kritikus! Magyarország a hitelfelvétel és az eladósodás ellenére nagy fizetési mérleg hiánnyal küzdött, elromlott a cserearány. „Kézi vezérlés”→ Marjai József (miniszterelnök helyettes) egyszemélyes hatalommal bírt, egymaga döntött arról, hogy ki importálhat, és melyik import jöhet be az országba. Egy ember kezében van a hatalom a külkereskedelmi forgalom iránt. Jellemző volt az import visszafogása. A kamatteher megnőtt a 80-as évek elejére. A devizatartalékokat teljesen felhasználtuk, 1982-ben Magyarország belépett a Nemzetközi Valutaalapba (IMF) és a Világbankba. A magyar kormány hivatalosan nem jelentette be belépési szándékát, Magyarország lépett be elsőként mindkét helyre. Újabb hitelfelvétel miatt léptünk be, ezt a szocialista világ ellenezte, vita folyik arról hogy ezt tudták-e a SZU-ban. SZU kíváncsi volt, hogy ez jó döntés-e, megállja- e Magyarország a helyét.
2)     1985-1987: Lelassult a gazdaság növekedési üteme, megtorpant a korszerűsítés. A szakértők feladata volt, hogy gyorsítsák a gazdasági növekedést, erre ösztönözték a kormányt (MSZMP). Elkezdett beáramlani az import nyugatról, mely hatására elromlott a külkereskedelmi mérleg→ rubelexport (nem konvertibilis valuta)→ nem ment ki nyugatra az export. 1987-ben drasztikusan nőtt a fizetési mérleg hiánya→ újabb hitelfelvétel, de már nem a magánbankoktól, hanem a Világbanktól és az IMF-től
3)     1990-napjainkig.: A külkereskedelmi mérleg tovább romlott. Liberalizálták a külkereskedelmet→ központi engedélyek nélkül lehetett importálni és exportálni. Magyarország nyugatra irányította kereskedelmét, a fejletlen területek helyett fejlettekre exportált Magyarország, de alacsony áron. Oka a piacgazdaság kiépülése. KGST = Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (az EU-ra hasonlít), mely 1991-ben szétesett. Elkezdődött a piacgazdaság kiépítése az export nyugatra irányult 1991-92-ben, nehéz művelet, mert itt már nem lehetett csak a fejlettebb termékeket eladni vagy a rosszat nagyon alacsony áron, cserearány romlott, fizetési mérleg hiány nőtt, az import termékeke ára pedig magas volt. Elindult a privatizáció, a nyugati befektetőknek adták el a magyar gyárakat, ez gyárbezárásokhoz vezetett.
Mára már befejeződött ez az átállás, már teljesen kivonultunk az orosz piacról, most ezt a piacot próbálják visszaszerezni. Pl. buszt, gyógyszert nagyon sokat vittünk az oroszoknak, mára a nyugatiak szállítanak nekik.
 
Miért nem kérhetünk adósság-elengedést?
Magyarországon 1990-91-ben az adósságszolgálatot könnyíteni kellett volna, de az Antal kormány ejtette a témát. A gond, hogy az adósság magánbankoknál van, polgári úton is léphetnek sérelmük esetén. Túl nagy tömeg van a bakok mögött. Túl nagy a külföldi államadósságokon belül a kötvénypiacon felvett hitel. Ezeket a műveleteket a Magyar Államadósság Kezelő Központ kezeli.
 
A nemzetközi pénzügyi-valutáris kockázatok:
Kockázat: a devizákban jelentkező követelések illetve tarozások jövőbeni értéke elmarad a feltételezett szinttől, vagy meghaladja azt.
Követelésem van, ha exportálok és nem azonnal történik a kifizetés, de ha változik a valuta árfolyama akkor is az eredeti árat kell fizetni. Így lehet nyerségre vagy veszteségre szert tenni, devizakockázat, azaz árfolyamkockázat.
Ugyanígy a nemzetközi hitelekkel kapcsolatos kamatkockázat
Ország-kockázat, ha valaki más országba fektet be, akkor leállíthatja az ország a külföldre való kiutalásokat. Külföldi hitelező nem kapja meg a pénzét, ez a szuverén kockázat (szűk értelmezés) Tágabb értelemben, ha a gazdasági makrohelyzet romlik, akkor a külföldi befektető nem találja meg a számítását pl. a magyar piacon, nem tudja a pénzét visszakapni.
A kockázatok ellensúlyozása, kivédése
Kockázatelhárító technikák:
1)     határidős ügyletek
2)     jövőbeni üzlet
3)     swap
4)     opciós üzlet
5)     valutakosár-módszer alkalmazása→ ország-, kamat-, árfolyamkockázat kivédése
 
A pénzügyi globalizáció, mint a globalizáció része. A tőkepiacok liberalizálása, kedvező és kedvezőtlen hatásai a világgazdaságra.
 
Ma globális világban élünk. Nemzeti monopóliumok kialakulása (pl. angol, holland) jellemezte a piacot 1960 körülig. A 70-es, 80-as, 90-es években egy új gazdasági és nemzetközi pénzügyi helyzet alakult ki, ezt hívjuk globalizációnak vagy globális gazdaságnak.
 
A globális gazdasághoz három út vezetett:
1)     Létrejöttek a nemzetközi pénzügyi szervezetek, ilyen az IMF és a Világbank (Bretton Woods-i intézmények, 1944-ben alakultak). Ezek a pénz világszerepének növekedésével hatalmas hatalomra tettek szert.
 
2)    

Szólj hozzá!

Operációkutatás

2007.06.27. 13:00 :: zsuzs87

Lineáris tér: olyan halmaz, amelyben értelmezve van:
- összeadás és a skalárral való szorzás és ez a halmaz zárt erre a két műveletre nézve,
- az összeadás és a skaláris szorzás a halmaza zárt halma, mindkettő kommunitatív, komponens, asszociatív, disztributív
- minden elemnek van ellentetje
- minden a-ra igaz, hogy szorozva 1-gyel önmagát adja
Zárt halmaz: természetes szám zárt az összeadásra nézve, mert ha 2 elemét összeadom, akkor természetes számot kapok
Lineáris tér altere: - a lineáris tér olyan részhalmaza, amely maga is lineáris teret alkot – a lineáris tér alterének nevezzük, azaz ez a halmaz-altér is zárt az összeadásra-skaláris szorzásra, valamint igazak rá a műveleti tulajdonságok is pl. 3 komponensű vektorok altere
- az összes olyan 3 komponensű vektor, melynek 3 komponense 0
Lineáris függetlenség és összefüggés: 0 vektor hogyan állítható elő tetszőleges vektor lineáris kombinációjából?
1. Állítsuk elő 0 vektort a (121), (3-10), (215) vektorok lineáris kombinációjából – szorozva mindegyik 0-val = (000)
2. Ha tetszőleges számú lamda1xa1+lambd2xa2+….lambdanxan=0 vektoregyenlet mindig megoldható, ennek egy triviális megoldása, ha lambda1=lambda2=…lambdan=a
3. Az a1,a2,……an vektorrendszer lineárisan független, ha a 0 vektor csak triviális módon állítható elő ezek lineáris kombinációjaként
4. Az a1,a2,…….an vektorrendszer lineárisan összefüggő, ha a 0 vektor nem csak triviális módon lehet előállítani a vektorok lineáris kombinációjaként.
Kis a1=(300) a2=(0-24) a3=(005) a 0 vektor előállítása a1,a2,a3 lineáris kombinációjaként
lambdaa1+lambda2a2+lambda3a3=0
Tehát a1,a2,a3 lineárisan független, csak triviális megoldása van az egyenletrendszernek.
Tétel:
5. Az a1,a2,….an vektorrendszer összefüggő, ha a vektorok között 0 vektor van
6. Ha a vektorok között vannak egyenlőek pl.: a1=(121) a2=(121)
7. Ha a b vektor előállítható a1,a2,…an vektorrendszer lineáris kombinációjaként, akkor a1,a2,…….an b vektor lineárisan összefüggő
8. Ha a1,a2,…..an vektorrendszer lineárisan összefüggő, akkor van a vektorok között olyan, ami előáll a többi lineáris kombinációjaként
9. Ha a1,a2,…an lineárisan független, akkor a vektorrendszer bármely nem üres részhalmaza is lineárisan független
Vektorrendszer rangja:
D. Az a1,a2,…an vektorrendszer rangja r, ha a vektorok közül legfeljebb r db lineárisan független vektort lehet kiválasztani
Megjegyzés: bármely r+1 db kiválasztott vektor lineárisan összefüggő
Tétel:
1. Az a1,a2,…an vektorrendszerhez olyan vektort csatolunk, amely előáll ezek lineáris kombinációjaként, akkor a vektorrendszer rangja nem változik
2. Ha az a1,a2,…an vektorrendszerből olyan vektort veszünk el, amely előáll ezek lineáris kombinációjaként, akkor a vektorrendszer rangja nem változik.
3. Az a1,a2,…an vektorrendszer rangja r, akkor a vektorrendszer bármely vektora előállítható a vektorrendszerből kiválasztott r számú független vektor lineáris kombinációjaként
Generátor rendszer:
L3=3 komponensű vektorok halmaza – keresünk 1 olyan vektorhalmazt, amellyel L 3 bármely vektora előállítható
D.: Az a1,a2,…an generátor rendszere az L lineáris térnek, ha L bármely vektora előállítható ezek lineáris kombinációjaként
Bázis:
D.: Az L lineáris tér lineárisan független vektorból álló generátor rendszerét L bázisnak hívjuk
Megjegyzés: az a1,a2,…an bázisát alkotja L-nek, akkor L bármely vektora egyértelműen állítható elő ezek lineáris kombinációjaként pl. L3-nak bázis egy triviális /legegyszerűbb/ bázisa az egységvektorokból előállítható
Mátrix rangja:
- a mátrix sorvektor rendszerének és oszlopvektor rendszerének rangja megegyezik
- a sorvektor rendszerének és oszlopvektor rendszernek közös rangjával egyenlő
- A nxm mátrix rangja = a lineárisan független oszlopvektorok db szám rang A<=m
- Minden nem zérus mátrixhoz egyértelműen hozzárendelhető egy természetes szám – ez a mátrix rangja
- Nxm típusú mátrix rangja nem lehet nagyobb sem sorai, sem oszlopai számánál
- Zérusmátrix rangja 0 – ha egy mátrix rangja 0, akkor abból következik, hogy a mátrix zérusmátrix.
- D. ha az (n+n) kvadratikus (ugyanannyi oszlop/sor) mátrix rangja n, akkor a mátrixot regulárisnak (nem szimulárisnak) mondjuk – ekkor a sorai, ill. oszlopai lineárisan függetlenek
-         Ha az (nxn) kvadratikus mátrix rangja kisebb, mint n, akkor a mátrix szimuláris – ekkor a mátrix sorai-oszlopai lineárisan összefüggőek
Mátrix lineáris kombinációja: ha az A1,A2,……An azonos típusú mátrixokat rendre megszorozzuk a k1,k2,…….kn számokkal és a szorzatokat összeadjuk, akkor az így kapott k1A1+k2A2+…+knAn=L mátrixot az adott mátrix lineáris kombinációjának nevezzük+*9/
Mátrix jobboldali inverze: Az A*x=E mátrixegyenlet minden x mátrix megoldását, ha létezik az A mátrix jobboldali inverzének nevezzük
Az A mátrixnak akkor van jobboldali inverze, ha sorai lineárisan függetlenek.
Mátrix baloldali inverze: az Y*A=E mátrixegyenlet minden Y mátrix megoldását, ha létezik az A mátrix baloldali inverzének nevezzük
Az A mátrixnak akkor van baloldali inverze, ha oszlopai lineárisan függetlenek.
Mátrixok fajtái:
1. Zérusmátrix: minden eleme 0
2. Diagonálmátrix: az olyan négyzetes mátrix, melynek csak a bal felső sarokból a jobb alsó sarokba húzott átlójában – főátlóban – van 0-tól különböző eleme
3. Egységmátrix: Melynek főátlójában minden eleme 1-gyel egyenlő
Egységvektor: azokat az oszlopkat, melyeknek eleme 0, a többi zérus
4. Összegező vektor: az az oszlop- vagy sormátrix, melynek minden eleme 1
5. Permutáló mátrix: az a négyzetes mátrix, mely az egységmátrixból az oszlopok vagy sorok más sorrendű leírásával – permutálásával – kapható – a permutáló mátrix minden sora és oszlopa egy-egy 1-est tartalmaz, a többi eleme 0.
6. Háromszögmátrix: az olyan négyzetes mátrix, melynek főátlója alatt vagy fölött csupa 0 elem áll.
7. Komplex mátrix: ha elemei között komplex számok is előfordulnak
8. Kontinuánsmátrix: olyan négyzetes mátrix, mely csak a főátlóban és a főátlóval párhuzamos két szomszédos átlóban tartalmaz zérustól különböző elemeket
Az nxn-es kvadratikus mátrixnak akkor és csak akkor van bal-, ill. jobboldali inverze, ha sorai és oszlopai lineárisan függetlenek – ekkor bal- és jobboldali inverze megegyezik. A*A-1=E , A-1*A=E
Elemi bázistranszformáció = BTR: egy adott bázisból egy más bázisra térünk át egyetlen vektor kicserélésével, s vizsgáljuk, hogy hogyan változik a vektorok koordinátája a BTR során
Tétel: c azon vektorok helyére vihető be a bázisba, amelyeknél a c vektor előállításában az együtthatója nem 0
Lépései:
- generátor elemnek vesszük a reciprokát
- generátor elem sorában az elemeket osszuk a generátor elemmel
- generátor elem oszlopában osztunk a generátor elem x-1-gyel
- a többi elemre az un. téglalapszabályt alkalmazzuk
- téglalapszabály:
b          c
h          i – i generátor elem
b-(hxc/i) – az új érték
megjegyzés:
1. ha a generáló elem sorában 0 van, akkor a 0 oszlopa változatlan marad.
2. Ha a generáló elem oszlopában 0 van, akkor a 0 sora másolható
3. Amelyik sorból egyszer már választottam generáló elemet, azt többen nem választhatom
Kompatibilitás vizsgálat:
D. a c vektor kompatíbilis a b1,b2,b3,……..bn vektorrendszerben, ha c vektor előállítható a b1,b2,……..bn vektorok lineáris kombinációjaként
1. határozzuk meg, hogy c1,c2 vektorok kompatibilisek-e a b1,b2,b3 vektorrendszerrel
2. c1 vektor előállításához szükséges e1 vektor is, azaz b1,b2,b3 lineáris kombinációjaként nem lehet előállítani, ezért c1 nem kompatíbilis b1,b2,b3 vektorrendszerrel
3. egyenletrendszer megoldása elemi bázistranszformációval
4. vizsgáljuk meg, hogy a1 vektor hogyan állítható elő b1,b2,b3 vektorok lineáris kombinációjaként
5. az egyenletrendszer megoldásának leolvasása a végtábla segítségével
Szabadságfok: az egyenletrendszer szabadságfoka a szabad ismeretlenek számával egyenlő
Megjegyzés: az együttható mátrix rangja a kötött ismeretlenek számával egyezik meg
Általános megoldás: a bázisba bevitt x ismeretlen = a b vektor oszlopában lévő értékből a sorában lévő, a bázisba be nem vitt x értékek szorzatával
Bázismegoldás: szabad ismeretleneket 0-nak választjuk
Partikuláris megoldás: megadott x1,x2,..xn értékek behelyettesítése az általános megoldás képleteibe
Tétel:
1. Az egyenletrendszernek nincs megoldása, ha b oszlopvektor nem állítható elő az együttható mátrix oszlopainak lineáris kombinációjaként
1. Ha van megoldása és az együttható mátrix oszlopai lineárisan függetlenek, akkor egyértelmű megoldása van
2. Ha van megoldás és az együttható mátrix oszlopvektorai lineárisan összefüggőek, akkor végtelen sok megoldás van
Konvex halmaz: bármely 2 pontját összekötő szakasz pontjai eleme a halmaznak
Konvex halmaz belső pontja: ha van a pontnak olyan epszilon sugarú környezete, melynek minden pontja eleme a halmaznak
Határpont: bármely epszilon sugarú környezetében van halmazbeli és nem halmazbeli pont
Csúszpont – extremális pont: nincs a halmaznak olyan szakasza, amelynek ez felezőpontja lenne
Zárt a halmaz: Ha a halmazhoz a határpontok is hozzátartoznak
Korlátos a halmaz: ha van olyan hosszúságú szakasz, amely már nem fér bele a halmazba
Konvex poliéder-sokszög: - zárt: határpontok hozzátartoznak
-         korlátos, véges sok extremális csúcspontja van, konvex
Origo próba: (0,0) pontokat behelyettesítem az egyenletbe, ha a kapott eredmény megfelel az egyenletnek, akkor L a lehetséges megoldások halmaza
Megjegyzések:
1 Az azonos célértéket adó pontok egy egyenesen helyezkednek el
2. A különböző célértéket adó egyenesek egymással párhuzamosak
3. A célérték maximuma egy     extramális pontban van
Lineáris egyenlőtlenségrendszer:
Megoldás lépései:
1. meghatározzuk a lehetséges megoldások halmazát
2. L-en / L halmazban / kerestük azt a pontot, amelynél a célfüggvény max értéket vesz fel – ezt a megoldást optimális megoldásnak nevezzük
3. Ha az együtthatók azonosak két egyenesnél az egyenesek párhuzamosak lesznek
4. Párhuzamos egyenesek: ha x1,x2 értékei megegyeznek
5. Ha 0 az adott egyenlet eredménye egy pontot helyettesítek be
Z1max: a célfüggvény nem korlátos a lehetséges megoldások halmazán, s nincs optimális megoldása – végtelen
Optimális megoldás: a kiválasztott szakaszok bármely pontja
- a szakasz pontjainak koordinátái a végpontok konvex lineáris kombinációja
Minimum érték: az optimális megoldást adó pontok az egyik egyenesen helyezkednek el
Maximum érték: egy c kezdőpontú félegyenes az e3 egyenesen
Lineáris programozási LP feladat:
1. Az LP feladat optimális megoldása valamelyik bázismegoldás
2. Az LP feladat bázismegoldásai extremális pontok
Megoldási lépések:
1. Generátor elem választása – mely csak pozitív szám lehet, mert ekkor a b vektor oszlopában lévő elem pozitív marad
2. Kis zmax, -z min generátor elemet csak nem negatív célelem felett választhatok
3. Szűk keresztmetszet mellett kell a generáló elemet választani – szűk keresztmetszet: ha több generálóelemünk volna, akkor megvizsgálom, hogy az adott generálóelem sorában lévő b értéket, ha elosztom a leendő generáló elemmel, melyik ad kisebb értéket
4. Ajánlatos a legnagyobb célelem felett generáló elemet választani
5. Ha a célelemek csak negatívak vége az eljárásnak, bázismegoldás leolvasása, s akkor ez egyben ez az optimális megoldás is
6. Ha van pozitív célelem, de csak negatív elemek vannak felett, csak pozitív generáló elemet választhatok
- nem tudok generáló elemet választani – ekkor a célfüggvény nem korlátos a lehetséges megoldások halmazán
7. Ha van pozitív célelem és van felette pozitív elem – szűk keresztmetszet mellett választunk generáló elemet – végrehajtjuk az elemi bázistranszformációt
8. Az LP feladatnak akkor van optimális megoldása, ha az utolsó oszlopban nincs negatív és az utolsó sorban nincs pozitív elem
Alternatív optimum: -ot kapunk, ha a célértékek között van 0 és a többi célérték negatív és a 0 felett van pozitív elem – ekkor a 0 felett választhatok generáló elemet, ezzel az elemi BTR-rel a célérték nem változik – mindkét bázismegoldás optimális
Módosított normál feladat: - ot akkor kapunk, ha a feltételrendszer soraiban <=, vagy = relációjelek vannak – ekkor az egyenlőség soraiban fiktív u^ eltérésváltozókat vezetünk be
- lehetséges megoldást akkor kaphatunk, ha fiktív eltérésváltozók értéke 0, azaz ki tudtuk őket vinni a bázisból
- a megoldás során másodlagos célfüggvényt vezettünk be z^ sorok összegével
- lehetséges bázismegoldásnál a z^ felveszi a maximumát, a táblázat pedig a – z célértéke 0-t /ha ez teljesül, z összes céleleme is 0/
- ha van lehetséges bázismegoldás, akkor az nem feltétlenül optimális is egyben – ekkor az elsődleges célfüggvény optimalizálásával folytatjuk az eljárást
- vége az eljárásnak, ha – z ^ célelemei nem pozitívak és a célérték pozitív
- nincs a feladatnak még lehetséges megoldása sem, ha a feltételrendszer ellentmondást tartalmaz
Dualitás: minden általános maximalizáló – primál – feladatnak van egy minimalizáló – duál – feladat párja
Duál feladat felírása:
1. >= sorának együtthatóit ellentétes előjellel kell figyelembe venni
2. az = sorához tartozó y változóra nem kell előjelkikötés
3. duál: y1,y2>=0
Dualitás tétel: ha a primál vagy a duál feladatok közül valamelyiknek van lehetséges megoldása és véges optimuma, akkor a másiknak is van lehetséges megoldása és véges optimuma; s ez a két optimum érték megegyezik
Tétel: 1. Ha mind a duálnak, mind a primálnak van lehetséges megoldása, akkor f(x)          <=            g(y)
Primál célfv.         Duál célfv.
A primál célfv. értéke mindig <=
2. Ha a primál feladat nem korlátos /felülről/ a lehetséges megoldások halmazán, akkor a duálnak még lehetséges megoldása sincs
 

Szólj hozzá!

Menedzsment - I. Zh-ra

2007.06.27. 12:58 :: zsuzs87

Vezetés, ahogy mások látják: Vezetés – asszociációs rendszerben; Emberi kapcsolatok rendszere; Változó megjelenési formája van; Üzleti világ multikulturális. USAmotiváló vezetés. Németországszervezés. A németeknek sose voltak nyelvi és motivációs problémái. Ott inkább a természeti környezettel kellett küzdeni. Franciaországosztálykapcsolat. Inkább a „dicsőséges osztály kiváltsága a vezetés, mely tagjait tudatosan erre neveli, szocializálja. Benelux országok – méltányos megegyezés. Az ott élők inkább kereskedők voltak, és tudták, hogy a tartós üzleti kapcsolathoz elengedhetetlen a „méltányo megegyezés”. Az eladó és a vevő egyenlősége egy tárgyalás eredményeként alakult ki. Ez a méltányosság kihatott a társadalmi kapcsolatokra is. Nagymértékű tolerancia jellemző. Oroszországirányítás. Sok aktivitás felülről, kevés alulról. Minden nagy modernizációs hullám a hatalom csúcsairól indult (Nagy Péter, Katalin, Lenin). Vietnamkor. Vietnámban mindenki úgy gondolja, hogy minél idősebb egy ember (férfi), annál nagyobb tapasztalatokkal rendelkezik és egyértelmű, hogy a vezetést az idős emberek tudják a legjobban gyakorolni. Kínacsalád. A kínaiaknál fontos volt, hogy szűkösség, éhínség, természeti katasztrófák idején megszerezze a család a túléléshez szükséges dolgokat. A családfőnek nagy szerepe volt ebben, és a családfő vezető szerepét erősítette. Japánkollektív gondolkodás. Magyarország – vegyes a kép. Hazánkban szinte mindegyik modell jelen van. A felsorolt régiókból ideáramlott tőke hozta azt a tulajdonosi tudatot, ami alapján működtetni kívánják azt. Determinánsok: vezető – beosztott kapcsolat. A vezetés, mint befolyásolás egy képzeletbeli skála mentén ábrázolható. Ebben az egyik oldalon az együttműködő, a másikon az autokrata vezetési stílus jelenik meg. Kooperáció: kölcsönös előnyök alapján egymást segítve, támogatva dolgozunk. Ellenállás nélkül. Alternatívák felkínálása: választani lehet. Minél több a lehetőség, annál nagyobb a szabadság. Ajánlás: már csak egy lehetőséget takar, de még fennáll ennek a módosítási lehetősége. Meggyőzés: már csak egy területre korlátozódik. Unszolás, Tanács, Utasítás, Büntetés: ezek az alternatívák. Saját élettapasztalata alapján már mindenki találkozott ezek, vagy hasonló ráhatások különböző variációival, és mindig pontosan tudta, hogy mennyire ajánlatos a végrehajtás. Tevékenység eredménye: büntetésßà Jutalmazás: fontos eszköztára a vezetésnek. Ha ezek hiányoznak a vezetői eszköztárból, csak a könyörgés marad, ami a szervezetben szánalmat kelt, és nem kívánatos. Ennek a két eszköznek a gyakorlásával a vezető hozzájárul a fegyelem fenntartásához. A jutalom tudata növelheti a feladatokkal történő azonosulást. A büntetés kikényszerítheti a cselekvést. Személyiségfüggő kérdésről van szó. Fontos a vezető személye. A jutalmazás és a büntetés beleépült a vezetésbe. Az is számít, hogy a vezető rendelkezik-e ezen kívül mással. A magas presztízsű vezetők lehetőségei természetesen sokkal szélesebbek, mint azoké, akik csupán pozíciójukra építhetnek, mert ők személyre szabott, informális eszköztárból is gazdálkodnak. Személyészlelés: szimpatikus ßàunszimpatikus: befolyásolja, hogy, hogy fordulunk a másik ember felé. A személyészlelés mélyen beépül személyiségünkbe. Megtanuljuk tárainkat ruházatuk, mozgásuk, kommunikációjuk révén csoportosítani, ez minden csoporthoz más és más szerepkészletet rendelünk hozzá. Előfeltevés személyre: passzívßàegyüttműködő. Az előfelvetések része a jóról és a rosszról kialakított felfogásunk, mely révén bekategorizáljuk munkatársainkat. Meglátásaink alapján az egyik csoporttal együtt tudunk működni, míg a másikat, a passzívat utasítani fogjuk. Az együttműködő csoportnál a jutalmazás lehetőségét tartjuk fenn, a passzívnál a büntetés a nem cselekvés eredménye. Környezet: megengedőßàkorlátos: van közeg, ahol szabadon, korlátok nélkül viselkedünk (otthon, családunkban), és van olyan, ahol visszafogottak vagyunk (felvételi elbeszélgetésen). A környezetészlelés egy tanult folyamat. A környezetben kulturális-kommunikációs jelei alapján teszünk különbséget munkahely és munkahely között. Minél több helyen fordulunk meg, annál több lesz a tapasztalatunk. Beállítódás: feladat orientált ßà humán orientált. A feladatorientáltak hajlamosabbak a kemény eszközök használatára, mert személyiségészlelésükben hajlamosabbak negatívabb megítélésre, mint a humán emberképpel rendelkezők. Feladat nehézség: egyszer ßàösszetett. Csoport: ellenséges ßà támogató. Ha egy csoport ellenséges, akkor alig van esély az együttműködésre, míg a jól működő csoportban a meglévő kölcsönös szolidaritás, támogatás észrevétlenül megjelenik az együttműködésben is. Az ember kapcsolatban van másokkal, tudomásul kell vennie, hogy léte másoktól is függ, és alkalmazkodnia kell környezetéhez. Az ember sokféleképpen éli csoportlétét. Az egyik helyen vezető, míg máshol beosztott, lehet középpontban, de lehet periférián is. A modern szervezetekben a vezető-beosztott szerepek felcserélődhetnek. Vezető-beosztott viszony: rossz ßà. Érettség: éretlen ßà érett. A két végső érték között folyamatos a skála. A személyiség érettsége sajátos problémahelyzetet teremthet. Az éretlen személyiség állandó felügyeletre, segítségre szorul, mert képtelen önállóságra, nem látja át a problémákat, nem tud célokat állítani, illetve ezeket kitartóan követni. Az érett személyiség ezzel szemben elvárja, hogy felnőttként kezeljék, saját hatáskörében önálló legyen, munkája az önmegvalósítást is szolgálja, és nem csak képes, de szeret önállóan tevékenykedni. Tetteiért vállalja is a felelőséget. Azonosulás: alacsony ßà magas. Szocializáltság: alacsony ßà magas. A szervezet kulturális szintje nagyban befolyásolja azt, hogy milyen lesz az a vezetési kultúra, amely a szervezetben, munkacsoportokban kialakul. Alacsony szocializációs szint, általában alacsony munkakultúrával párosul, ahol nincs szükség széles intellektuális tevékenységre. Az egyszerű munka egyszerűsíti a vezetési akciókat. A magasan szocializált munkaerő árnyaltabb, sokszínűbb kommunikációs, konfliktuskezelési kultúrával rendelkezik, ezért befolyásolásuk, megnyerésük nagyobb felkészültséget igényel a vezetőktől is. Vezető elfogadottsága: alacsony ßà magas. Minél magasabb egy vezető elfogadottsága, annál szélesebb és nagyobb befolyásolási lehetőséget biztosít számára. Az elfogadottsági emberi oldala a státusz, amely az emberekben kialakult véleményeket foglalja össze. A magas státuszhoz nagy elismertség tartozik, ami jelentősen növeli az adott személy másokra gyakorolt hatását. A státusz kisugárzás áthatja az egyén környezetét, felnéznek hordozójára és akár példaként követik is. Az ilyen típusú elfogadottságú személy akkor is hat a környezetére, ha nincs jelen. Az alacsony elfogadottságú vezetőt ez nem támogatja. Megkapja a formális tiszteletet, de utasításai, intézkedései sokszor nem érik el a kellő hatékonyságot, ezért nincs más választása, mint keménykedni, ami tovább ront a helyzetén. Önelfogadás: alacsony ßà magas. Akinek magas az önelfogadottsága, általában jobban elfogad másokat is. Az a belső harmónia, ami az énképet kialakítja, segíti mások azonosításában, elfogadásában. Az alacsony önelfogadású személyiségek belső harmóniája alacsony szintű, ezért sok dologban bizonytalanok. Ez a bizonytalanságérzet hatással van a munkájukra, másokhoz való viszonyukra, lelki harmóniájukra, stabilitásukra. Ez egy határ alatt személyiségzavarhoz, betegséghez vezet. A magas önelfogadással rendelkező személy nagyképűvé, kezelhetetlenné válik. Szervezeti szabályozottság: alacsony ßà magas. Sajátos környezetet teremt. A jól szabályzott szervezetben mindenki pontosan ismeri az azonosulás következményeit, az elvárt magatartásmintát, legyenek azok írottak, vagy szervezeti kultúra révén a szokásjog részei. A jól szabályzott szervezetben ismertek a telesítmény-elvárások, az ezekhez kapcsolódó elismerés, és a vezetőknek nem kell nap mint nap szabályokat alkotnia. Egyén regulációja: alacsony ßà magas. Az egény regulációja, szabályozottsága, önfegyelme rendkívül fontos kérdés. Az alacsony regulációval rendelkezők képtelenek alkalmazkodni a szervezeti követelményekhez. Állandó konfluktishelyzetbe keverednek a határidők, a minőségi követelmények, a vezetői elvárások területén. Az önfegyelem az együttélés, együttműködés feltétele. Erre épül a megbízhatóság is.
 
 
A vezetéstudomány kialakulása, főbb gondolatai és rendszerei: A vezetés kialakulása: Közösen végzett munkát össze kell hangolni; aki a leghozzáértőbb; megjelenik a vezetés; vezetői munka – az eredményesség forrása. A vezetés fogalma: „Vezetni annyit jelent, mint tervezni, szervezni, közvetlenül irányítani, koordinálni és ellenőrizni.”; A vezetés szerep.; A vezetés emberek befolyásolása meghatározott célok érdekében. A vezetés célja: A rendelkezésre álló erőforrások (anyagi-technikai-személyi) hatékony felhasználása.; Megelőző tevékenység folytatása, amely a lehető legkorábban érzékeli a problémákat, az ellent-mondásokat, és küszöböli ki azokat.; Törekvés arra, hogy a szervezet a legkisebb veszteséggel teljesítse feladatait; Megteremti a szervezet és környezeti közötti összhangot, illetve alkalmazkodik az új elvárásokhoz. A vezetés alkotó jellege: Döntésekben jelenik meg; sémák helyett kreativitás; a vezető hasznosítja mások tudását; nem az új eszme kitalálása, hanem mások megelőzése. A vezetési iskolák: klasszikus, emberi viszonyok, integrációs törekvések. A vezetéstudomány kialakulása: Hagyományos vezetés / nem tudomány: évezredes gyakorlat (Kína, Egyiptom, egyházak); Tudományos vezetés előtti időszak: 1886. Henry R. Towne a problémafelvető: „ A vezetés éppoly érdemes területe a tudományos vizsgálódásnak, mint a mérnökség.”; Tudományos vezetés: Frederick W. Taylor 1856-1915. Taylor munkássága: Mérnök ember, kísérletezik; időtanulmányokat végez; eszköze: stopper, mérőszalag, mérleg. Taylor egyik első feladata a 75 nyersvasszállító munkás munkamódszerének javítása volt. Mindegyik munkásnak fel kellett emelnie egy tömböt, fel kellett vinnie egy fa pallón, majd fel kellett raknia egy lapos vasúti kocsira. Taylor napokon át tanulmányozta a rakodókat, és arra az eredményre jutott, hogy megfelelő, kevésbé fárasztó módszerekkel egy első osztályú munkás 47-48 tonnát tud naponta megmozgatni – ez az addigi átlagnak kb. négyszerese volt. Szabványosította a tömbök súlyát. Adminisztratív vezetés: Henri Fayol 1841-1925. A felső szinten, az igazgató szemével. Taylor operatív szinten. A vállalatokban kivitelezett tevékenységek: Műszaki tevékenységek (termelés, megmunkálás, feldolgozás); Kereskedelmi tevékenységek (beszerzés, értékesítés, csereaktusok); Pénzügyi tevékenységek (tőkeszerzés és tőkegyarapítás); Biztonsági tevékenységek (javak és személyek védelme); Számviteli tevékenységek (leltározás, mérlegkészítés, költségszámítás, statisztika); vezetési tevékenységek (tervezés, szervezés, közvetlen irányítás, koordinálás, ellenőrzés). A tevékenységekhez: speciális felkészültség; szakmai kapacitás; ismeretanyag; képességek, készségek. Alapvető tulajdonságok: Fizikai tulajdonságok: egészség, életerő, ügyesség. Szellemi kvalitások: megértési és tanulási készség, ítélőképesség, intellektuális frissesség és hajlékonyság. Erkölcsi tulajdonságok: energikusság, határozottság, felelősségvállalás, kezdeményezőkészség, odaadás, tapintat, tekintély. Általános kulturáltság: egyéb vonások, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban valamely funkció gyakorlásával. Speciális ismeretek: kizárólag az egyes funkciók (műszaki, kereskedelmi, pénzügyi stb.) ellátásához szükséges ismeretek. Gyakorlat: a vállalati gyakorlatból nyert tapasztalatok és a belőlük leszűrt tanulságok. Fayoli vezetési elvek: 1. Munkamegosztás: A munkát a specializáció érdekében meg kell osztani. 2. Tekintély – felelősség: A hatalomnak egyenlő mértékűnek kell lennie a vele járó felelősséggel. 3. Fegyelem: A fegyelem elengedhetetlen az engedelmesség, a szorgalom, az erély és a tisztelet kialakítása szempontjából. 4. Az egyszemélyi vezetés: Minden beosztottnak csak egy felettese legyen, akinek jelenteni köteles. 5. Az irányítás egységessége: Az egy cél érdekében végzett összes tevékenységnek egy vezető irányításával, egy terv alapján kell folynia. 6. A részérdek alárendelése az általános érdekeknek: Az egyén, vagy egy csoport érdekeinek soha nem szabad a vállalat, mint egész érdekei elé kerülnie. 7. A dolgozók bérezése: A munkáért kapott ellenszolgáltatásnak fair-nek kell lennie. 8. Centralizáció: A centralizáció-decentralizációnak az adott vállalat-ra nézve megfelelő mértéke az arányok kérdése. 9. Hierarchia: A vállalat legmagasabb pontjától a legalacsonyab-bikig végig kell húzódnia a hatalom világos vonalának. 10. Rend: „Legyen helye mindennek, és minden legyen a helyén.”. 11. Méltányosság: Az alkalmazottakat kedvesen és igazságosan kell kezelni. 12. A munkaerő állomány stabilitás: A minimumra kell csökkenteni a munkaerő-vándorlást annak érdekében, hogy biztosítsuk a célok sikeres megvalósítását. 13. Kezdeményezés: Meg kell adni a beosztottaknak a szabadságot ahhoz, hogy terveket szüljenek és hajtsanak végre annak érdekében, hogy kifejlesszék teljes potenciáljukat. 14. A dolgozók egysége: A harmónia és az erő erős vállalatot épít. Max Weber bürokrácia ideálja: Taylor és Fayol főleg a vezetés gyakorlati problémáira összpontosított, Max Weber (1864-1920) egy alapvető kérdéssel foglalkozott, nevezetesen azzal, hogy milyen a vállalatok szerkezete és ideális működésének módja. Weber bürokráciájának jellemzői: A szót deskriptív (leíró) és nem kritikus értelemben alkalmazta. A bürokráciát az eddig kifejlesztett legmodernebb és leghatékonyabb szervezési módszernek tartja. Alapmodellje inkább hipotetikus, mint valóságos. A bürokrácia egy olyan ideál volt, amely a valóságban nem létezett. Bürokráciája a „legális” hatalmon alapszik szembeállítva a „hagyományokkal” vagy „karizmával”. A legális hatalom szabályokból és ellenőrző lépésekből ered. A vezetők arra kapják a hatalmat, hogy értelmezzék ezeket a szabályokat, és érvényt szerezzenek nekik. Az ember nem egy személynek tartozik engedelmességgel, hanem a hivatalnak. A hatékony szervezés kultúrától független. Minden vállalat, bármilyen kultúrában is legyen, valamilyen mértékig bürokratikus. Weber ideális bürokráciájának jellemzői: 1. Munkamegosztás: A munkát úgy osztjuk fel, hogy a hatalom és a felelősség világosan meghatározott. 2. Hatalmi hierarchia: A hivatalokat vagy pozíciókat hatalmi hierarchiába szervezik. 3. Formális kiválasztás: Minden egyes alkalmazottat a formális vizsgákon, oktatáson vagy továbbképzésen tanúsított képességei szerint választják ki. 4. Karrier orientáció: A vezetők nem egységeik tulajdonosai, hanem szakemberek. Fix fizetésért dolgoznak és adott szakterületükön belül „karriert” futnak be. 5. Formális szabályok és ellenőrzés: Minden egyes alkalmazottra formális szabályok vonatkoznak. 6. Személytelenség: A szabályok és az ellenőrzés személytelen és azokat minden esetre egységesen alkalmazzák. A bürokrácia hátrányai: A szabályok és az ellenőrző rendszerek saját magukért válhatnak fontossá. A szabályoknak és ellenőrző rendszereknek való extrém elköteleződés olyan helyzetekhez vezethet, amelyekben vakon ismétlik a múltbeli döntéseket anélkül, hogy észrevennék vagy meggondolnák a körülmények változását. Az általános célok helyett rész célokra terhelheti a hangsúlyt. Miután megalkották a szabályokat a munkások közönyössé válnak, tudják, hogy mi az a minimum, amit teljesíteniük kell anélkül, hogy biztonságuk veszélyben forogna. Az emberi viszonyok tana: Elton Mayo: 20-as években kutatja; ösztönzés; munkaköri megelégedettség; munkakörülmények. Módszerei természettudományosak. A megvilágítási kísérletek (1924-1927): A kísérletek eredeti célja annak vizsgálata volt, hogy milyen kapcsolat van a munkaterület és mun-kások teljesítménye között. Azt feltételezték, hogy a megvilágítás növekedésével a teljesítmény is emelkedni fog. A kísérlet egy pontján a fényerős-séget a természetes holdvilág erősségének megfe-lelően állították be (0.006 footcandle/gyertyaláb/), és a teljesítmény ennek ellenére emelkedett. Alapvető változások: Megjelenik az önellenőrzés; összetartó csoport alakul ki; magasabb lett a morális színvonal; a pénzen kívül más is motivál; fontosak az egyéni attitűdök; informális csoport alakul ki; fontos a közvetlen irányítás. Modern vezetés /integráló jelleg/: 1. Rendszer szemlélet; 2. Kontingencia elmélet. A vezetéstudomány intenzív fejlődésnek indul: Mérnöki alapon; pszichológia, szociálpszichológia; számítástechnika. A vezetés szervezeti formái: A struktúra: a szervezet felépítése; alrendszerek kapcsolata; összetett rendszer. meghatározza: alaptevékenység, munkamegosztás. A struktúrára épül: szociális rendszer, informális kapcsolatok. Jellegzetes struktúrák: lineáris; Törzskari; Funkcionális; Mátrix; Team. Lineáris struktúra: Előnyei: Egyértelműek a hatáskörök, határozott az akaratképzés lehetősége, pontos működésre képes. Hátrányai: összefonódnak a feladatok, sokoldalú vezetőkre van szükség; merev, bürokratikus az ügyrend; mély tagoltságnál lassú a reagáló képessége; nehéz a stílusváltás. A törzskari struktúra jellemzői: A megnövekedett feladatok végrehajtására segítőket szerveznek, a döntés és a felelősség továbbra is a vezetőé marad, a törzs tagjainak nincs joga önállóan intézkedni. Előnyei: a szakmai és vezetési feladatok különválnak; minden szervezeti egységnél azonos, magas színvonalú szakmai irányítás van; a munka egységes elvek és követelmények alapján folyik; a parancsnok mentesül egy sor feladat alól; a szervezet fő problémáira irányíthatja a figyelmét. Hátrányai: ha a törzs mint kidolgozó végzi a felügyeletet önmagát is védi,önálló hatalmat hoz létre, ő maga játssza el a parancsnoki szerepet,erősen befolyásolhatja a hatalmi, a szervezeti kommunikációs viszonyokat, ellentétbe kerülhet a vonalbeli szervekkel. A funkcionális szervezet jellemzői: Állandóan növekvő követelmények keltik életre. A törzsekben az alaprendeltetést segítő szakmák jelennek meg (gl; hk; fe; tü…). A törzsek mellett más szakmai követelményeket jelenítenek meg (környezet-védelem, balesetvédelem, mérésügyi felelős). Magas színvonalú szakmai munkára van lehetőség. Előnyei: magas színvonalú a funkcionális feladatmegoldás,nő a szervezet alkalmazkodási képessége,jól elkülöníthető a szervezeti alaptevékenység és a funkcionális vezetés,a funkcionális követelmények mindenhol egyértelműek. Hátrányai: többszörös irányítási ráhatás alakul ki,a funkciógazda szemével „minden funkció” az alapfunkciók elé kerülhet,a konfliktus a vezetőt terheli, nagy a funkció-felelősök hajlandósága, hogy a parancsnok mellé „rendeljék” magukat,megjelennek a funkcionális „hatalmi” tényezők. A parancsnok feladatai bővülnek és emiatt megnő leterheltsége,„kettős” információs rendszer jön létre, amit nehéz ellenőrizni,a stílusváltást a funkcionális szervek nehezítik. A mátrix szervezet jellemzői: A hatékonyság kerül előtérbe; párhuzamos szervezeti képességek összehangolása, felszámolása; a funkcionális és szakmai feladatok igényessége. A hatékonyság kerül előtérbe; párhuzamos szervezeti képességek összehangolása, felszámolása; a funkcionális és szakmai feladatok igényessége. A team szervezet jellemzői: Munkacsoportot ideiglenes jelleggel hoznak létre speciális problémák megoldására. Előnyei: gyorsan old meg egyedi feladatokat; kibontakoztatja az egyéni alkotóképességet; a decentralizálás nagyobb életképességet eredményez. Hátrányai: lazítja a formális szervezet működését;a szervezet sokszor szembehelyezkedik a team-ek javaslataival;a team tagoknak sokszor saját feladataikat is el kell látniuk, ami formálissá teheti a team munkát;a team tagokat sokszor csak a kidolgozás felelőssége terheli, ezért nem biztos, hogy szervezeti lehetőségek és feltételek alapján keresik a megoldást. A strukturális problémák: A struktúra koncentrál mindent. Bonyolult egymásra hatások. Formális – informális. Látható – láthatatlan. Bonyolult okság. Érzékelhetően nem elég konzekvens a feladat-, felelősség- és hatáskörök érvényesítése. Intézményesül a felelősség át- és elhárításának a rendszere. A feladat - felelősség - hatáskör összhangja általában a hatáskör elvonásával sérül. Akadozik a formális jelentési kötelezettségek rendje. A „valóság” rovására előtérbe kerül az „elvárt”. Romlik a kommunikáció hatékonysága. Erőteljes az informális információs rendszer működése. Tartóssá válik az információ hiány. Gyengül a szervezeti ellenőrzés hatékonysága. A feladatoknak megfelelően az erők és eszközök átcsoportosítása folyik. Megjelenik a hatalmi pozíciókért folyó harc, a feladat el- és áthárításának, az erőforrások feletti rendelkezésnek az érdekében. A szervezeti célok rovására csoport és egyéni célok kerülnek előtérbe. Irreálisan megnő a hierarchikus szintek közötti távolság. Állandósul a szervezetben a hiány. Hiányosan működik a motiváció és alacsony a morális színvonal. Jelentős a döntések inkonzisztenciája, ez növeli a szervezeti konfliktusokat. A források elosztása történhet egyéni vagy csoportcélok érdekében. A munkaerő átcsoportosul azokra a feladatokra, amelyek a vezetők döntéseinek megfelelően megfogalmazódnak. Forrásszegény időszakban a racionális vezetői reakció a centralizálás. A formális struktúrák mellet hatékonyan funkcionálnak az informálisak. A döntési hatásköröket magasabb szintről korlátozzák változatlan felelősség elosztás mellett. Az új feladatokat nem a szervezeti képességek fejlesztésével akarják elvégezni, hanem az állomány állandó mozgatásával. A szervezeti szerepek átalakulnak.
 
Szervezeti célok és problémamegoldás: A szervezeti célok ellentmondásosakA SZERVEZETI CÉLOK EGYMÁSRA ÉPÜLÉSE FONTOS SZERVEZETI KÖVETELMÉNY. Szervezeti célokàbeosztásba helyezésig. A célok egymásnak alárendeltek, a részcélokhoz résztevékenységek; Csúcson: általános cél. Végrehajtásnál konkrét. Szervezeti cél: emberi tevékenységben; szerepekben. A szervezeti célok kialakítása: A célokat emberek csinálják (érdek, szükséglet, tapasztalat, hasznosság, erkölcsi felfogás). Nincs szoros egymásra épülés. Cél alakításhoz: erőforrás kell; hatalom kell; együttműködés kell. A célokat emberek érik el, ezért valamit akarnak. Az egyéneknek preferenciái vannak: Egyeztetnek; koalícióra lépnek; eltérítik a döntést. Az egyéni célt: hivatalossá teszik. Aki nem szerepel: valamiért visszavonul; halaszt; koalícióra készül; vár a sorára. A célokat stabilizálja: A felvétel; az előléptetés; az elbocsátás; a költségvetés; a kötelezettség vállalások; a precedensek; az előírások; a tervek; a vezetők elfogadottsága:presztízse; hatalma / b folyása; kapcsolata. Célok és döntéshozatal: A szerepekben van: tetszőleges tevékenység. a tetszőleges – lehetőség önállóságra– a döntési szabadság mértéke– a szituáció befolyásolja– korlátozott racionalitás. A célok változása: koalíciók; külső nyomás; egyéni törekvések; környezeti hatások; belső hatékonyság; innovációs hajlam; fejlődés. Probléma felismerés és feladatmegoldás: Probléma az, amit problémának tartunk. A jelenlegi helyzete: megnőtt a változások intenzitása; 90-es évek sajátossága az állandó átalakulás; változik a társadalom, a szövetségi rendszer; nő a nyilvánosság; átalakítási kényszer; kontraszelekciós folyamat; problémák orvoslása / vezető váltás. A probléma felismerés az alkalmazkodás feltétele: vezetői előrelátás; helyzetértékelés; probléma érzékenység; korlátok; szubjektum. A környezeti problémák: Feladat: a beazonosítás, a rangsorolás. Mennyi idő szükséges az intézkedéseik és feladataik kidolgozásához? Melyik az a döntő tényező, amelyre a legnagyobb figyelmet kell fordítani? A szervezeten belül minden feltétel adott-e a problémamegoldáshoz? Hogyan teremtsék meg a végrehajtás leggazdaságosabb és leghatékonyabb feltételeit? Hogyan módosítsák a folyamatokat, ha időközben változások állnak be? Hol van az elviselhető kockázat határa? Milyen a felelősség-megosztás és az el-, áthárítás lehetősége? Hogyan biztosítsák az alkotó légkört? Hogy osszák el erőforrásaikat? A belső problémák: körülírva, eltorzítva, virágnyelven. Figyelni kell: a rendszeresen jelentkező problémákra; a közhangulat változásaira; az informális kapcsolatokra, a folyosói beszélgetésekre, a megjegyzésekre; a különböző fórumokon elhangzott véleményekre; a szervezeti folyamatok statisztikai mutatóinak változásaira; az érdekcsoportokra. Rendszeres problémafeltárás: belső szabályozás harmonizálása; rendszeres felülvizsgálat; rutin cselekvések. Problémamegoldás a bürokratikus szervezetekben. normatív alapon korlátozott racionalitás; formalizált /szabályzatok/; normák kényszerében; rendszeres jelentések; operatív szinten kevés szabadságfok. A szakmai meghatározottság: általános szakmai jogi; közigazgatási szakmai; vezetési; magatartási; meoldás –elvárás. A problémahelyzet: jól strukturált; rosszul strukturált. Tényleges helyzet. Elérhető helyzet. Elképzelt helyzet. A problémamegoldás korlátai: ismeret / szakértelem; gyakorlat / módszertan; jelentési rendszer; szabályozási rendszer; feladat, felelősség, hatáskör; konfliktusok mennyisége; szellemi divatok; egyéni hozzáállás; passzív hatalmi helyzet; vezetői igények; csoportgondolkodás. A paradigmatikus meghatározottság: Paradigma: nézőpont / parancsnok – közgazdász – pszichológus / gép – organizmus – agy – kultúra – politikai rendszer – pszichikus börtön – folyamat, átalakulás – uralom – hatalom. Klasszikus iskola: gép. Emberi viszonyok tana: pszichológia. A problémamegoldás lényege: közelebb kerülni a kívánatos helyzethez. 1. Minden szervezet csak azt a problémát oldja meg, amit sajátjának érez.2. A vezetők ellenére nem lehet érdembeli változást elérni.3. Az érintettek ellenére nem lehet stratégiai változásokat elérni. 4. Az alapszervezettség megteremtése, az átmeneti megoldások bevezetése a további fejlődés előfeltételeit teremti meg. 5. A szervezési, a képzési és a kollektívát alakító folyamatok összhangja teszi a szervezetet alkalmassá az önfejlesztésre. 6. A teljes vezetői hálózat aktív közreműködése felgyorsítja a szervezési folyamatot. 7. Szükség van csoportos alkotó technikákra. A problémamegoldás lépései: 1. A problémahelyzet beazonosítása. 2. A probléma lényegének a meghatározása, a tényleges és az ideális helyzet feltárása. 3. A tényleges és ideális állapot közötti elérhető (realizálható) helyzet meghatározása. 4. Az eljárásmódok számbavétele. 5. Döntés a módszerek közül. 6. Gyakorlati végrehajtás. A jól működő szervezetekben: Világos és egyértelmű a szervezet filozófiája (küldetése, alapvető értékei, legfontosabb céljai, teljesítménykritériumai). Kidolgozott a szervezet stratégiája (haladási iránya, orientációja, profilja-profilösszetétele). A szervezet működésének kialakítása a meghatározott célok elérését szolgálja (a folyamatok és alrendszerek kialakítása, az emberek munkája a célok elérésére szerveződik). A szervezeti formák igazodnak a funkciókhoz (a folyamatok az alrendszerek működéséhez), a feladat- és hatáskörök világosak és áttekinthetők. A döntések telepítésénél összhangba kerül az információ és a felelősség. A döntéseket azok hozzák, akik felelősek döntéseik következményeiért és ehhez a szükséges információ birtokába is kerülnek. Az egyének és szervezeti részlegek között együttműködést szolgáló kommunikáció működik. A szervezet tagjainak érdekük fűződik ahhoz, hogy hozzájáruljanak a szervezeti célok teljesítéséhez, sőt továbbfejlesztéséhez is. A szervezet és tagjai folyamatos, a gyakorlati tapasztalatokból is táplálkozó tanulásban vesznek részt.: célokat tényként kezeljük; szervezet célokat követ; hivatalos célok ismertek. A valóság más: eltakarják a szervezet működését; a célok sokrétűek; a célokat sokan formálják; a célokat emberek készítik. Célok típusai: nyilvánosan közzétett; teljesen közvetett/operatív. Operatív célok: a szervezet végtermékével, a működési móddal és a termékek jellemzőivel kapcsolatosak. A célok viszonya: célhierarchia (alapkiképzés : haladó, előremutató; konzerváló; egyéni, csoportos, részleges. A problémamegoldás: célkövetés: elsődleges a célok képzése és követése; állandó a célok egyeztetése, harmonizálása; a szervezettől távoli a célok felszámolása; célkövető a vezetői magatartás; egyértelműek a magatartás szabályai; mindenki ismeri a szervezettel való azonosulás követelményeit; határozott vezetési folyamatok; dinamikus a szervezet léte; egyértelmű elkötelezettség fogalmazódik meg a tagokkal szemben; ahol csökkennek az elvárások, ott romlik a szervezeti teljesítmény.
 

Szólj hozzá!

Számvitel II. - feladat megoldás

2007.06.27. 12:55 :: zsuzs87

Selejtezés, hiány, káresemény
Egyenlegek: Br. ért. T, terv szer. Écs: K, értékhelyesb: TE= érékelési tart. KE
1. Hulladék (bontási anyag), alkatrészek raktárba vétele
T 2 Anyagok
K 1 Tárgyi eszközök
2. Könyv szerinti nettó érték – hulladék = kár – terven felüli écs-ként elszámolva
T 8 Hiányzó, megsem. állom-ból kivez. Eszk. nyilv. Tart. Szer. Ért.
K 1 Tárgyi eszk. Terven felüli écs
3. Terven felüli écs kivezetése (összege ua., mint a 2. pontban)
T 1 tárgyi eszköz terven felüli écs
K 1 Tárgyi eszközök
4. Terv szerinti écs.
T 1 tárgyi eszközök terv szerinti écs
K 1 tárgyi eszközök
(5. értékhelyesbítés kivezetése
T 4 értékelési tartalék
K 1 tárgyi eszk. Értékhelyesbítése)
6. Kárt ellensúlyozó bevétel elszámolása, ha van!
-Biztosító által megtérített, felelős dolgozó kártér.
T 3 Elsz betét, biztosítóval, mvállalóval szemb. Követelés
K 9 biztosító által visszaigazolt kártérítés, egyéb bev.
Eredményre gyakorolt hatás:
Egyéb bevétel (9) E – ha van kárt ellensúlyozó bevétel
Egyéb ráfordítás (8) E – a kár összege
Üzemi – üzleti tevékenység eredménye +/-
Apportátadás – egyenlegek: TE 1, KE – écs-k
1. Br. érték kiv.          
T 8. Társaságba bevitt vagyont. nyilvt. szer. ért.
K 1 Tárgyi eszközök (ingatlanok)
2. Terv szerinti écs kir.
T 1 Tárgyi eszközök terv szerinti écs-je
K 8 Társaságba bevitt Vagyt. nyilvt. szer ért.
3. terven felüli écs kiv. 
T 1 Tárgyi eszközök Terven felüli écs
K 8 Társaságba bevitt Vagyont. Nyilvtart. Szer. Ért.
(4. nyilvántart. Értékhelyb.      
T 4 értékelési tartalék
K 1 Te. értékhelyesbítése)
4. társasági szer. Szer. Érték elszámolása
T 3 Részesedésekkel, ép-kal kapcs. Köv.
K 9 Társ-ba bevitt vagyont. létesítő okirat sz. ért.
5. ÁFA elsz (adós fizeti)         
T 3 adósok
K 4 fizetendő ÁFA
6. cégbírósági bejegyzés alapján a részesedés elszámolása
T 1 tartós részesedés
K 3 részesedésekkel, ép-kal kapcs.
Eredményre gyakorolt hatás:
Rendkívüli bevétel (9) E – a létesítő okirat szerinti érték
Rendkívüli ráfordítás (8) E – a könyv szerinti nettó érték
Rendkívüli eredmény +/-
Térítés nélküli átadás – egyenlegek: TE 1, KE écs-k
1. Br. érték kiv.
T 8. térítés nélküli átadott Vagyont. Nyilvt. sz. ért.
K 1 Tárgyi eszközök (gépek, ber.)
2. Terv szerinti écs kir.
T 1 Tárgyi eszközök (gépek, ber) terv szerinti écs
K 8 Térítés nél. átadott Vagyont. Nyilvt. sz ért.
3. terven felüli écs kiv. 
T 1 Tárgyi eszk(gépek, ber.) Terven felüli écs
K 8 Térítés nélkül átadott Vagyont. Nyilvt. sz. ért.
(4. nyilvántart. Értékhelyb.      
T 4 Értékelési tartalék
K 1 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése)
5. Áfa elsz – átadót terheli       
T 8 Térítés nélk. Átadott vagyont.
K 4 Fizetendő ÁFA
- átvevő vállalja           
T 3 Adósok
K 4 Fizetendő ÁFA
Eredményre gyakorolt hatás:
Rendkívüli bevétel – nincs
Rendkívüli ráfordítás (8) E –
Rendkívüli eredmény (csökkenés!)
Értékesítés – egyenlegek: TE 1, KE écs-k
1. Br. Ért kiv.              
T 8. Értékesített immat.jav.,tárgyieszk.nyilv.szer.ért.
K 1 Tárgyi eszközök(ingatlanok)
2. Terv szerinti écs kiv.
T 1 (ing.) Tárgyieszk. terv szerinti écs-je
K 8 Értékesített immat.jav.,tárgyieszk.nyilv.szer.ért.
3. terven felüli écs kiv. 
T 1 (ing.) Tárgyieszk.Terven felüli écs-je
K 8 Értékesített immat.jav.,tárgyieszk.nyilv.szer.ért.
(4. nyilvántart. Értékhelyb.      
T 4 értékelési tartalék
K 1 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
5. értékesítés – bev elsz.         
T 3 vevőkövetelések (belföldi követelések)
K 9 Értékesített immat.jav.,tárgyieszk.nyilv.szer.ért.
6. ÁFA elszámolása    
T 3 vevőkövetelések (belföldi követelések)
K 4 fizetendő ÁFA
Eredményre gyakorolt hatás:
Egyéb bevétel (9) E
Egyéb ráfordítás (8) E – könyv szerinti nettó érték
Üzemi tevékenység eredménye +/-
 
Leírási kulcs,maradványért, üzembe.hely elt.év
Leírás alapja: terv szerinti / (leírási kulcs * eltelt év)
Bruttó érték: leírás alapja-maradvány ért.
Nettó érték: bruttó – terv szer. - terven felüli
Biztosító kártérítése: nettó érték – kár
Piaci érték kár esemény:
Terv szerinti: [(bruttó-maradvány)*balesetig teljesített] / tervezett teljesítmény
Értékvesztés elszámolása (piaci érték):
T8 Értékvesztés, terven felüli écs-je
K1 Tárgyi eszközök terven felüli écs-je
Kártérítés elszámolása:
T3 Elszámolási betét
K9 Biztosító által visszaig. Kártérítés
Javítási költség, számla szerint:
T5 Igénybevett szolgáltatások ktg-ei
K9 Belföldi szállítók
ÁFA elszámolása:
T4 Előzetesen felszámított ÁFA
K4 Belföldi szállítók
Degresszív, évek száma módszere:
Bruttó érték: (terv szerinti / 4+3+2)*10
Nettó érték: bruttó-terv szerinti
Kár:
Nettó= bek. érték - terv szerinti
Kár= nettó – hulladék
Nettó érték:
Bruttó * (1-%-os kulcs)év használatban
 
Bérfeladás: hónap utolsó napja
Bruttó bér elsz.: T 5 bérköltésg; K 4 Jöv elsz szla
BSZ-re jutó bér: T 5 szem jell. egy kif.; K 4 Jöv elsz szla
Táppénz elsz: T 3 TB ell. kapcs. köv.; K 4 Jöv elsz szla
TB jár. (Br.+BSZ ut): T 5 bérjárulék; K 4 TB kötelezettség
Eü. Hozzáj. Elsz: T 5 bérjárulék; K 4 ktsgvet-i bef köt.
Munkaadói (B+BSZ): T 5 bérjárulék; K 4 költgsvet-i bef-i köt.
SZJA előleg elsz.: T 4 jöv. elsz. Szla; K 4 SZJA előleg
Nyj. + EB (B+BSZ): T 4 jöv. elsz. Szla; K 4 TB kötelezettség
Mvállalói: T 4 jöv. elsz. Szla; K 4 költs-i bef. köt.
Fizetési előleg: T 4 jöv. elsz. Szla; K 3 mvállal. szem. köv
Előleg: T 4 jöv. elsz, szla; K 3 mvállal. szemb. köv
Kártérítés idegen: T 4 jöv. elsz. Szla; K 4 továbbítandó levon
Saját kártérítés: T 4 jöv. elsz. Szla; K 3 dolg. szemb. követ.
Bírói letiltás: T 4 jöv. elsz. Szla; K 4 továbbítandó levon
Bérfizetés: a megjelölt napon
Kp. Felvétel jóváír.: T 3 pénztár; K 3 átvez. Szla
(Nettó jövedelmet= Br + BSZ+TP-levonások)
Bérfizetés: T 4 jöv. elsz szla; K 3 pénztár
Családi p. kif.: T 3 TB ell. kapcs. köv.; K 3 pénztár
Fel nem vett bér: T 3 pénztár; K 4 fel nem vett jár.
Kp. Felvét terhelés: T 3 átvez. Szla; K 3 elsz. betét
Átutalások:
Bírói let. Átut.: T 4 továbbít. levon.; K 3 elsz. betét
Kártérítés átut.: T 4 továbbít. levon.; K 3 elsz. betét
TB tart. Átut.: T 4 TB kötelez.; K 3 elsz. betét
Családi pótl. Átut.: T 4 TB ell. kapcs. köv.; K 3 elsz. betét
Madói-i jár. Átut.: T 4 költ-i befiz. köt.; K 3 elsz. betét
Mváll-i jár. Átut.: T 4 költ-i befiz. köt.; K 3 elsz. betét
EÜ-i hozz. Átut.: T 4 költ-i befiz. köt.; K 3 elsz. betét
SZJA előleg átut.: T 4 SZJA előleg; K 3 elsz. betét
Táppénz, csalip. átut.: T 3 elsz betét; K 3 TB-vel szemb. köv.
Kiküldetés:
Előleg kiadása: T 3 előleg; K 3 pénztár
Előleg elsz.: T 3 pénztár; K 3 mváll. szemb. követ.
Tényleges elsz.: T 5 szem. jell. egy. kif.; K 3 pénztár
Mvállaló fizeti:         
15,5 % nyugdíjjár. (bruttó bérből számolva)
4?% Eg. Bizt.
1,5 % munkaváll         
SZJA, kártér, gyerektart         
Madó fizeti:
1950,- EHO.
29% TB járulék
11% eg. Bizt
3 % madói
1,5 % szakképzési
  
 
 
Áruk: nyilvántartási ár = eladási ár
Áruk árrése KE: Eladási ár * átlagos árrés %
Áruk fogy. áron TE: eladási ár
Beszerzés:
Eladási áron: T 2 áruk fogy. Áron; K 2 áruk árrés
Számlázott áron: T 2 áruk árrés; K 4 szállítók
            *0,25
ÁFA: T 4 el. Felsz. ÁFA; K 4 szállítók
Visszaküldés – tételek megfordulnak
Eldási áron: T2 Áruk árrése; K2 Áruk fogy. áron
Számlázott áron: T4 Szállatók; K2 Áruk árrése
(1c összege)
            *0,25
ÁFA: T4 Szállítók; K4 Előzetesen felsz. ÁFA
Engedmény
N besz. Áron: T 4 szállítók; K 2 áruk árrés
(Bruttó össze / 1,25)
Eng. Áfa: T 4 szállítók; K 4 el.felsz. áfa
Bruttó – előző összeg (Bruttó össze / 1,25)
Értékesítés
Bev. elszámolása: T 3 pénztár; K 9 érték. Árbev.
Áfa elsz: T 9 ért. Árbev.; K 4 fizetendő áfa
(előző összeg / 1,25)
Értékesítés: T 8 ELÁBÉ; K 2 áruk fogy-i áron
(első összeg)
Készletre jutó árrés: T 2 áruk árrés; K 8 ELÁBÉ
(Árrés %= áruk árrése KE / Áruk fogy. áron TE
Első összeg * árrés%-kal)
Hiány
Fogy-i áron: T 8 hiány nyilv. Szer. Áron; K 2 áruk fogy. Áron
Hiányra jutó árrés: T 2 áruk árrés; K 8 hiány nyilv tart szer. Áron
Dolg-i kártér-i felelősség: T 3 mváll. Szemb. Köv.; K 9 egyéb bev     
Mérlegérték:
2. Áruk fogy. áron ZE (TE) = készlet fogyasztói áron
-    2. Áruk árrése ZE (KE) = készletre jutó árrés
-    2. Áruk értékvesztése és visszaírása(KE)
= mérlegérték, az Áruk mérlegsora     
Realizált árrés:
9. Ért. Nettó árbev. E – 8. ELÁBÉ E
 
Beszerzési ár= fogyasztói ár – árrés
Árrés= Áruk árrés egyenleg / áruk fogyasztói áron egyenleg
 
Áruk: nyilvántartási ár = beszerzési ár
Áruk elszám. áron E.: x-átlagos árrés%=beszer ár
Áruk árkülönbözete E.: Áruk elsz.á.E - beszer ár
Beszerzés
N érték (száll, rakodás is):
T 2 áruk besz. Áron; K 2 Áruk árkülönbözete
ÁFA: T 4 el. Felsz. Áfa; K 4 száll
Engedmény:
T 4 száll; K 2 áruk besz. Áron
(Bruttó össze / 1,25)
ÁFA: T 4 száll; K 4 el. Felsz. Áfa
Bruttó – előző összeg (Bruttó össze / 1,25)
Értékesítés
Áruk elsz. Áron TE
Áruk árkülönbözete KE
Készletcsökk. Átlagáron:
T 8 ELÁBÉ; K 2 áruk besz, áron
(Értékesített összeg)
Kimenő szla szer. N:
T 3 vevők; K 9 belf. Érték. Árbev.
(első összeg)
Áfa:
T 3 vevők; K 4 fizetendő áfa
(első összeg / 1,25)
Hiány: T 8 hiány nyilv. Sz. Ért; K 2 Áruk besz. Áron
Többlet: T 2 áruk besz. Áron; K 9 különf. Egy. Bev
Étékveszt. Év végi: T 8 értékveszt. terven f. écs; K 2 áruk értékveszt. és visszaírása
Visszaírás: T 2 áruk értékv. És vissz; K 9 visszaírt ért. Terven fel. Écs.
Mérlegérték:
2 áruk beszerzési áron
2 áruk árkülönbözete
  
 
 
Forgatási célú Kötvény:
Vásárlás:
Nyilv-ba vétel beszerz. Áron
T 3 forgatási célú hitelviszonyt megtest. Ép
K 3 elsz. Betét
[100db*10000Ft/db*0,95(árf.)] –
[100db * 10000Ft/db * 0,15(kamatláb) * május1-júl1ig]
Vételárban lévő kamat
T 9 Egyéb kapott járó kamatok
K 3 elsz. Betét
[100 * 10 000 * 0,15 (kamatláb)* 2(hónap)] / 12
Értékesítés:
Ellenérték jóváírása 
T 3 elsz. betét 
K 3 értékpapír elsz. Szla
Értékesített kötvények db * 10000Ft/db * új %-os árfolyam
Nyilvántartott érték (könyv szerinti) kivezetése
T 3 értékpapír elsz. szla
K 3 Forg. C. hitelvisz. Megtest. Ép
Kötv. vásárlás első összege / 2
Vagy
(Kötv. vásárlás első összege/10db)*ért.köt.db
Eladási árban lévő kamat elszámolása
T 3 értékp. Elsz. szla
K 9 egyéb kapott kamat
[Ért.kötv.db * 10000db * régi kamatláb * 2hónap napjai (90)] / 360
Érékesítés árfolyamkül. Elsz.
- nyereség (K egyenleg
T 3 értékp. Elsz. szla
K 9 pü-i műv. Egyéb bevétele
-veszteség (T egyenleg)
T8 Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
K3 Értékpapír elszámolási számla
3.értékpapír elsz.számla Egyenlege
Kamatfizetés jóváírás szerint
T 3 elsz. betét
K 9 egyéb kapott és járó kamatok
[Értékesített értp. db * 10000db * régi kamatláb (%)] / hónap (2)
Év végén: Évet érintő kamat elszámolása – év elején visszavételezendő
T 3 Bevételek Aktív időbeli elhat.
K 9 egyéb kapott kamat
[Ért.értékp. db * * 10000db * régi kamatláb (%) * hónap (2)] / 12
2 hónap telt el az utolsó kamatfizetés óta!
Következő évben:
Eszköz és forrás számlák nyitása
T3. Forgatási célú, hitel-viszonyt megtestesítő értékpapírok
K4. Nyitómérleg
Értékesítés második összege
T3. Bevételek aktív időbeli elhatárolása
K4. Nyitómérleg
Év végi összeg
Elhatárolt kamat visszavezetése
T9. Egyéb kapott (járó) kamatok, kamatjellegű bevételek
K3. Bevételek aktív időbeli elhatárolása
Év végi összeg
Kötvények lejártak:
Félévi kamat elszámolása, bankértesítés szerint
T3. Elszámolási betét
K9. Egyéb kapott (járó) kamatok, kamatjellegű bevételek
Kamatfizetés összege
Beváltás:
a bank által jóváírt névérték elszámolása, bankértesítés szerint
T3. Elszámolási betét
K3. Értékpapír elszámolási számla
Értékesített értp. * 10000
beváltott kötvények nyilvántartott értékének kivezetése
T3. Értékpapír elszámolási számla
K3. Forgatási célú, hitel-viszonyt megtestesítő értékpapírok
Beváltás árfolyam különbözetének elszámolása
T3. Értékpapír elszámolási számla
K9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
3. Értékpapír elszámolás számla most K egyenlege, kötvények lejárta összeg
  
 
Január 1-én a befejezetlen termelés visszavezetése:
T5Saját termelésű készletek állományváltozása
K2 "A" befejezetlen temelés
Anyagfelhasználás:
T5. Anyagköltség
K2. Anyagok
Hulladékanyag raktárravétele:
T2 Anyagok
K5. Anyagköltség
Bérköltség:
T5 Bérköltség
K4 Jövedelemelszámolás
TB járulék, egészségügyi hozzájárulás, munkaadói járulék elszámolása:
T5 Bérjárulékok
K4 TB köt. és Költségvetési befiz. köt.
Értékcsökkenési leírás elszámolása:
T5 Értékcsökkenési leírás
K1 Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése
Igénybe vett szolgáltatások költségei, számla szerint:
T5 Igénybe vett szolgáltatások költségei
K4 Belföldi szállítók
Bérleti díj ÁFA elszámolása:
T4 Előzetesen felszámított ÁFA
K4 Belföldi szállítók
Egyéb szolgáltatások költségei, bankértesítés szerint:
T5 Egyéb szolgáltatások költségei
K3 Elszámolási betét
Elkészült termékek raktárra vétele, közvetlen önköltségen:
T2 "A" késztermékek
K5 Saját termelésű készletek állományváltozása
ÉRTÉKESÍTÉS
a, Értékesítés, kimenő számla szerint:
T3 Belföldi vevők
K9 Belföldi értékesítés árbevétele
b, ÁFA elszámolása, kimenő számla szerint:
T3 Belföldi vevők
K4 Fizetendő ÁFA
c, Értékesítés miatti készletcsökkenés elszámolása, közvetlen önköltségen:
T5 Saját termelésű készletek állományváltozása
K2 "A" késztermékek
ENGEDMÉNY
a, Engedmény az eladási árból:
T9 Értékesítés nettó árbevétele
K3 Belföldi vevők
              0,2
b, ÁFA elszámolása
T4 Fizetendő ÁFA
K3 Belföldi vevők
A befejezetlen termelés záró állományá-nak nyilvántartásba vétele dec. 31-én:
T2 "A" befejezetlen termelés
K5 Saját termelésű készletek állományváltozása
Átvettük a kész terméket: (Anyagktsg.+Bérktg+járulékok)
T1 Beruházások
K5 Saját előállítású eszközök aktivált értéke
Anyag ktg       
+ Bér ktg
+Bérjárulék
+Écs leírás
­­­Időszak ösz ktg
- közvetett ktg
Közvetlen ktg.
Záró:
Befejezetlen nyitó termelés
+ Időszak közvetlen ktg
-Elkészült termékek közvetlen ktg
Záró fejezetlen termelés
Költségek átvezetése a ráfordítások közé:
Anyagköltség TE.:
T8 Anyagi jellegű ráfordítások
K59 Költségnem elszámolása
Igénybevett szolgáltatások ktg-e:
T8 Anyagi jellegű ráfordítások
K59 Költségnem elszámolása
Bérköltség:
T8 Személyi jellegű ráfordítások
K59 Költségnem elszámolása
Bérjárulék:
T8 Személyi jellegű ráfordítások
K59 Költségnem elszámolása
Értékcsökkenési leírás:
T8 Értékcsökkenési leírás
K59 Költségnem elszámolása
Eredménykimutatás:
Összköltség eljárással:
I. Értékesítés nettó árbevétele
+/-II. Aktivált saját telj. értéke
((-)STKÁV(+)+SEEAÉ)
III. Egyéb bevételek
IV. Anyagjellegű ráfordítások
(Anyag ktg, Egyéb ktg, igénybevett szolg.)
V. Személyi jellegű ráfordítások
(Bér ktg. + Bérjárulék)
VI. Értékcsökkenési leírás
VII.Egyéb ráfordítások
A. Üzemi tev. eredménye
(I+II+II)-(IV+V+VI+VII)
VIII. Pénzügyi műv.bevételei                        
IX. Pénzügyi műv. ráfordításai                     
B. Pénzügyi műveletek eredménye (eltérés)           
C. Szokásos vállalkozási eredmény (A+B)     
X. Rendkívüli bevételek
XI. Rendkívüli ráfordítások                        
D. Rendkívüli eredmény (Bevétel-Ráfordítás)                     
E. Adózás előtti eredmény (C+D)
Forgalmi költség eljárással:
I. Értékesítés nettó árbevétele
II.Értékesítés közvetlen költs.:(-)       
III.Értékesítés bruttó eredménye
IV. Értékesítés közvetett költségei:(-)
V. Egyéb bevételek:(+)                         
VI. Egyéb ráfordítások:(-)                    
A. Üzemi tevékenység eredménye
VIII. Pénzügyi műv.bevételei                       
IX. Pénzügyi műv. ráfordításai                     
B. Pénzügyi műveletek eredménye             
C. Szokásos vállalkozási eredmény        
X. Rendkívüli bevételek
XI. Rendkívüli ráfordítások                        
D. Rendkívüli eredmény                          
E. Adózás előtti eredmény

Szólj hozzá!

Számvitel I. - fogalmak

2007.06.27. 12:53 :: zsuzs87

0. Számlaosztály olyan technikai elszámolásokat tartalmaz, melyek az üzleti év eredmé nyét, a saját tőke összegét nem befolyásolják.
1- 4. számlaosztály tartalmazza a mérleg elkészítéséhez szükséges adatokat.
1. számlaosztály tartalmazza az immateriális javakat, tárgyi eszközöket és befektetett pénzügyi eszközöket.
2. számlaosztály tartalmazza : a készleteket (vásárolt és saját termelésű ).
3. Számlaosztály tartalmazza : követeléseket, értékpapírokat, pénzeszközöket és az aktív időbeli elhatárolásokat.
4. Számlaosztály az összes forrást.
5. számlaosztály a költségeket költségfajták, költségnemek szerint tartalmazza. A költségnemek a következők: anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások költségei, egyéb szolgáltatások költségei, bérköltség, személyi jelegű egyéb kifizetések, bérjárulékok és értékcsökkenési leírás.
6 – 7 . számlaosztály használata nem kötelező, vezetői információk biztosítására alkalmazható az elszámoltatás, az önköltségszámítás és a költséggazdálkodás rendszerének kialakításához.
8. Számlaosztály tartalma a választott eredménykimutatás fajtájától függően az anyagjellegű, személyi jellegű ráfordításokat és értékcsökkenési leírást vagy az értékesítés közvetlen és közvetett költségeit valamint az egyéb-, pénzügyi – és rendkívüli ráfordításokat.
9. Számlaosztályban mutatjuk ki az értékesítés árbevételét, az egyéb bevételeket, a pénzügyi bevételeket és a rendkívüli bevételeket.
A gazdasági események hatására kétirányú változás következhet be – növekedés illetve csökkenés. A főkönyvi számla ( könyvviteli számla, számla ) olyan kétoldalú nyilvántartás, melynek egyik oldalán a növekedéseket , másik oldalán a csökkenéseket jegyezzük fel – más szóval könyveljük.
Aktív időbeli elhatárolások (C): az időbeli elhatárolások elvéből fakadó, a tárgyév reális költségeinek (ráfordításainak) és bevételeinek elszámolása, alapvetően - ezen keresztül - az eredményének helyes megállapítása érdekében végzett helyesbítő könyvelés. Aktív elszámolások: amelyek a tárgyév eredményét növelik. Bevételek aktív időbeli elhatárolása: bevételt növelő elszámolások. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása: költséget, ráfordítást csökkentő elszámolások. Halasztott ráfordítások.
Analitikus könyvelés: részletes mennyiségi és értékbeni nyilvántartást jelent. A főkönyvi könyvelésben az analitikus könyvelés során összegyűjtött, összevont, rendszerezett adatok feljegyzése történik meg , melyek a feladással kerülnek a főkönyvi könyvelésre.
Átvezetési számlát kell alkalmazni: Az Elszámolási betétszámla és a Pénztár számla közötti pénzforgalom; az Elszámolási betétszámla és valamely más, a vállalkozás tulajdonában lévő bankszámla (pld. Az Elkülönített betétszámla) közötti pénzmozgás, valamint; az Elszámolási betétszámla és a Rövid lejáratú hitel számlák közötti műveletek feljegyzésekor.
Az értékcsökkenés lehet: terv szerinti értékcsökkenés, terven felüli értékcsökkenés.
Befektetett eszközök(A): Azok az eszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan – legalább 1 éven túl - szolgálják. (immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök).
Befektetett pénzügyi eszközök(III): olyan szabadrendelkezésű eszközök, amelyek a folyamatos vállalkozási tevékenységhez nem szükségesek, ezért a vállalkozás befekteti más vállalkozóhoz abból a célból, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási , irányítási , ellenőrzési lehetőséget szerezzen. Tartós részesedések kapcsolt* vállalkozásban: kapcsolt vállalkozásban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés: részvény üzletrész, vagyoni betét. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban : kapcsolt vállalkozásban lévő tartós pénzkölcsön + tartós bankbetét. Egyéb tartós részesedések: minden egyéb tartós befektetés, amely olyan részesedési viszonyban állóval szemben áll fenn, aki nem minősül kapcsolt vállalkozásnak. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban: minden egyéb tartós kölcsön, amely olyan részesedési viszonyban állóval szemben áll fenn, aki nem minősül kapcsolt vállalkozásnak. Egyéb tartósan adott kölcsön: nem részesedési viszonybanálló vállalkozásnak adott pénzkölcsön, bankbetét. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok : hitelviszonyt kifejező befektetési céllal beszerzett értékpapírok, amelyek beváltása, lejárata a következő évben nem esedékes és a vállalkozás nem is akarja eladni a következő évben. Pl.: kötvény, kincstárjegy, letéti jegy, pénztárjegy, kárpótlási jegy, közraktárjegy. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése: A piaci érték és a könyvszerinti érték közötti pozitív különbözet. Csak a részesedéseknél megengedett!
Bekerülési érték a számviteli törvény szerint az átadó által közölt nettó érték max, az eszköz piaci értéke. Hasonlóan számolandó el a többletként fellelt ill. az ajándékba kapott tárgyi eszköz is, csak ott a piaci érték lesz a bekerülési érték.
Beszámoló : olyan írásos jelentés, mely a vállalkozás pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós információkat tartalmaz. A SZT szerint a hatálya alá tartozóknak beszámolási kötelezettsége van , vagyis a törvényben meghatározott formában, előírt időre ezt az írásos jelentést – tehát a beszámolót - el kell készíteni – magyar nyelven - és a cégbíróságon letétbe kell helyezni. A beszámolót a vállalkozásoknak az üzleti évről kell elkészíteni . Az üzleti év hossza általában egy naptári év, vagyis január 1-től december 31-ig tart. Ha a vállalkozás tevékenységét év közben kezdi vagy szünteti meg, akkor az üzleti év rövidebb is lehet a naptári évnél. Amennyiben olyan külföldi cégről van szó, akinek magyar vállalatban is van érdekeltsége vagy fordítva, és a külföldi cég országában az üzleti év kezdete és vége nem esik egybe a naptári évvel, akkor ebben a kérdésben a magyar fél alkalmazkodhat a külföldi partnerhez. .Az üzleti év hossza azonban 12 hónapnál hosszabb semmilyen esetben nem lehet! Lehetnek: éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, egyszerűsített beszámoló, összevont ( konszolidált ) éves beszámoló. (határnapok: fordulónap, letétbehelyezés időpontja, mérlegkészítés végső időpontja).
Beszámoló összeállítása: a főkönyvi kivonat alapján az eredménykimutatás és mérleg összeállítása.
Bevétel : az értékesítéshez, realizáláshoz kapcsolódó fogalom, magába foglalja: az értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevétel, a pénzügyi bevétel, a rendkívüli bevétel.
Bevétel számlák: a ráfordítás számlák ellenpárjai. A vállalkozás árbevételében, bevételében bekövetkezett változások rögzítésére szolgálnak; a Nyitó értékük nincs , hanem az első esemény megtörténtével elővezetjük; a növekedéseket a K oldalra, a csökkenéseket a T oldalra írjuk; nem zárjuk, hanem rendezzük; általában K egyenlegük van.
Bizonylati elv kifejezi, hogy: minden olyan gazdasági eseményről, mely az eszközök illetve források állományát, összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani; az összes kiállított bizonylat szükséges adatait a könyvviteli nyilvántartásokba be kell jegyezni; könyvelni csak szabályszerűen kiállított bizonylatról szabad.
Bizonylati fegyelem szerint a bizonylatokat a könyvvezetés során pontosan, megbízhatóan, késedelem mentesen kell rögzíteni.
Bruttó elszámolás elve: a könyvvezetésben és a beszámolóban a követeléseket a kötelezettségekkel, a költségeket , ráfordításokat a bevételekkel szemben elszámolni illetve összevonni nem lehet .
Céltartalékok (E): az adózás előtti eredmény terhére képzett forrás, ami az adózás előtti eredmény szűkítésével fedezetet biztosít a tárgyidőszakból eredő, de a következő évben várhatóan jelentkező kötelezettségekre, költségekre, ráfordításokra. Valósabbá teszi a saját tőkét és pontosítja az eredményt. Céltartalék a várható kötelezettségekre: várhatóan felmerülő fizetési kötelezettségekre biztosít fedezetet pl. garanciális javítás, kezességvállalás, végkielégítés, korengedményes nyugdíjak, stb. fedezetére¬ Kötelező! Céltartalék a jövőbeni költségekre: amik biztosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan pl. fenntartási, átszervezési, környezetvédelmi költségek. ¬ Ez egy lehetőség! Egyéb céltartalék.
Egyedi értékelés elve: az eszközöket és a kötelezettségeket egyedileg kell rögzíteni a nyilvántartásokban és egyedileg kell értékelni.[ a leltárak (analitikák) tételes értékelését jelenti].
A számviteli törvény szerint az egyedi értékelés meghatározott esetekben sajátosan is érvényesülhet, pl. a „csoport” is lehet egyed! Szorosan összefügg a leltárral, a valódiság érvényrejuttatásával.
Egyenleg : a T és K főösszeg különbsége - ha T főösszeg > K főösszeg : T egyenlegről beszélünk; - ha T főösszeg < K főösszeg : K egyenlegről beszélünk.
Egységes számlakeret: A gazdálkodók számvitelének megszervezéséhez és a beszámoló megfelelő formában történő elkészítéséhez nyújt segítséget az egységes számlakeret , mely minden gazdálkodóra nézve kötelező szabályokat ír elő. Az egységes számlakeret tartalmazza a számlaosztályok számát.
Egyszeres könyvvezetés: amikor a vállalkozások csak a pénzeszközeikben és azok forrásaiban bekövetkezett változásokat rögzítik zárt rendszerben ( pénzforgalmi szemlélet ).
Egyszeres könyvvezetésről a kettősre :  Þ saját elhatározásból bármelyik év január 1 - ével (mint már fent említettük, legkésőbb 2004. január 1- ével )Þ kötelezően azt az évet követő második év január 1-ével, amikor az egyszerűsített beszámoló készítés feltételének két egymást követő évben már nem tesz eleget.
Egyszerűsített beszámolót: meghatározott társasági formában működő vállalkozások készíthetnek, így : az iskolaszövetkezetek, a jogi személyiséggel rendelkező munkaközösségek illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok ( betéti társaság, közkereseti társaság ), ha a törvény hatályba lépésekor is azt készítettek , de ők is csak akkor, ha két egymást követő évben az éves nettó árbevétel az 50 millió Ft - ot nem haladja meg, függetlenül a mérlegfőösszeg nagyságától és a foglalkoztatottak        éves átlagos létszámától. Az egyszerűsített beszámolóhoz egyszeres könyvvezetés társul. Saját elhatározásból a magasabb szintű beszámolási formát ( éves, egyszerűsített éves ) az ilyen vállalkozások is választhatják – kettős könyvvezetéssel alátámasztva. A törvény értelmében egyszerűsített beszámolót készíteni és egyszeres könyvvezetést vezetni a feltételek megléte esetén is legfeljebb a 2003. december 31-ig tartó üzleti évről lehet, legkésőbb 2004. január 1-vel az egyszeres könyvvezetésről a kettős könyvvezetésre át kell térni . Azok a vállalkozások, akik a törvény hatályba lépése után kezdik meg tevékenységüket – egyszeres könyvvezetést már nem végezhetnek, egyszerűsített beszámolót nem készíthetnek. Részei: egyszerűsített mérleg, eredménylevezetés.
Egyszerűsített éves beszámolót: készíthet az a kettős könyvvezetést folytató vállalkozás, aki az éves beszámoló készítési kötelezettségnek nem tesz eleget, vagyis két egymást követő évben a mérlegforduló napján a fenti három mutatószám közül legalább kettőben a megadott határértékek alatt teljesít. Saját elhatározásból a magasabb szintű beszámoló ( éves ) választható. Nem élhet ezen beszámoló készítésének lehetőségével   - tehát paramétereitől függetlenül mindig éves beszámolót kell készítenie – a következőknek : az Rt , a konszolidálásba bevont vállalkozás, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint az a vállalkozás, akinél az üzleti év a naptári évtől eltér. Részei: mérleg, eredménykimutatés, kiegészítő melléklet.
Egyszerűsített évesről könyvvezetésről éves beszámolóraÞ ha két egymást követő évben anem felel meg az egyszerűsített éves beszámoló feltételének , akkor a második évet követő évtől köteles éves beszámolót készíteni.
Elkülönített pénzeszköz felszabadítása: Az Elkülönített betétszámláról a fel nem használt pénzeszköz a szabad pénzeszközök közé visszahelyezhető. A pénzmozgás az elkülönített pénzt csökkenti, a szabad pénzt növeli. A könyvelés bizonylatai ezúttal is a terhelésről és a jóváírásról szóló bankértesítések. A könyvelés menete: Terhelési értesítés szerint: T 3. Átvezetési számla – K 3. Elkülönített betétszámla; Jóváírási értesítés szerint: T 3. Elszámolási betétszámla – K 3. Átvezetési számla.
Eredménykategóriák: Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye a rendszeresen végzett gazdasági tevékenység eredménye a pénzügyi tevékenység eredménye nélkül. Ebben az eredménykategóriában tehát a termékértékesítés, a szolgáltatói tevékenység, valamint az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások eredőjeként adódó eredmény tükröződik. A pénzügyi műveletek eredménye a pénzügyi bevételek és a pénzügyi ráfordítások összevetéséből adódik. A szokásos vállalkozási tevékenység eredménye a rendszeresen végzett üzleti tevékenység eredménye. A rendkívüli eredmény azoknak a gazdasági változásoknak az eredményre gyakorolt hatását tartalmazza, melyek a rendes üzletmeneten kívül esnek, nem állnak közvetlen kapcsolatban a szokásos vállalkozási tevékenységgel. Ezeknek a gazdasági változásoknak a körét a számviteli törvény szabályozza. A törvény értelmében e körbe tartoznak: a társaság-alapítással, a tőkeemeléssel, a tőkeleszállítással, a megszüntetéssel és az átalakulással kapcsolatos bevételek és ráfordítások; a közvetlenül, vagy közvetve vagyonváltozást eredményező bevételek és ráfordítások (pl. végleges átadások, tartozásátvállalások, fejlesztési célra kapott támogatások). Adózás előtti eredmény (+/-C+/-D). Adózott eredmény. Mérleg szerinti eredmény (+/-).
Eredménykimutatás olyan számviteli okmány, amely egy adott időszakra vonatkozóan, előre meghatározott szerkezetben, összevontan, pénzértékben tartalmazza a vállalkozás hozamait és ráfordításait, valamint a vállalkozásnál maradó mérleg szerinti eredményt. Célja: A tulajdonosok, a hitelezők és egyéb érdekeltek tájékoztatása a vállalkozás valós jövedelmi helyzetéről, valamint annak változásáról. Az eredmény szerkezetének, összetevőinek, az eredményre ható főbb tényezők szerepének bemutatása. A mérlegben kimutatott eredmény forgalmi adatokkal való alátámasztása, keletkezésének bemutatása. Formai jellemzői: Szerkezetét a törvény szabályozza. Adatai adott időszakra vonatkoznak (forgalmi adatokat tartalmaz).Általában két értékrovata van (bázis és tárgyév), ami kiegészülhet egy harmadikkal, amelyben ellenőrzés-önellenőrzés esetén a lezárt gazdasági év eredményét módosító tételeket kell bemutatni.Lépcsőzetes, vagy kétoldalas (mérlegszerű) formában készíthető.Általában ezer forintban készül.A hely és a dátum feltüntetésével a vállalkozás képviseletére jogosult személynek kell aláírnia.Letétbe kell helyezni, és közzé kell tenni. Tartalmi jellemzői: Számviteli nyilvántartásokra, dokumentációkra épül. Az üzleti év bevételeinek és ráfordításainak forgalmi adatait tartalmazza. A mérleg forduló napja és a mérleg összeállítása között bekövetkezett, a tárgyévi eredményt befolyásoló, ismertté vált események eredményre gyakorolt hatásait is tartalmazza. Ugyanazokon az értékelési elveken nyugszik, mint a mérleg. Készítésekor be kell tartani a számviteli alapelveket.
Eredménykimutatás: A vállalkozás eredményét az arra ható főbb tényezők alapján vezeti le, a vállalkozás jövedelemteremtő képességét mutatja be.
Eredménytartalék (IV):( + ) A vállalkozás működésének eredményességét mutatja, itt halmozódik az előző üzleti években keletkezett, a vállalkozásban hagyott eredmény (nyereség / veszteség). Származhat még jegyzett tőke leszállításából, visszavezetett lekötött tartalékból. 
érték tartósan és jelentősen meghaladja a fenti eszközök a könyv szerinti értékét.
Értékcsökkenés az immateriális javak, tárgyi eszközök használata során a fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, ill. előre nem tervezhető okok miatt bekövetkező értéki csökkenések összege.
Értékcsökkenés az immateriális javak, tárgyi eszközök használata során a fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, ill. előre nem tervezhető okok miatt bekövetkező értéki csökkenések összege.
Értékelés: a számvitelben a vagyontárgyak értékének kiszámítását jelenti, amit el kell végezni a vagyontárgy vállalkozásba való bekerülésekor, ill. mérlegkészítéskor. Az értékeléskor eljárhatnak: az általános szabályok szerint, ha érvényesül a vállalkozás folytatásának elve; a speciális, sajátos értékelési eljárásokat kell viszont alkalmazni, ha nem érvényesül a vállalkozás folytatásának elve, mert a vállalkozás megszűnik, átalakul, stb.
Értékelési tartalék (VI): (+) A befektetett eszközök felértékelhető elemeinél megállapított értékhelyesbítések összegével egyező érték, csak azzal együtt mozoghat. (Az eszköz oldalon figyelembevett inflációs hatásokat ellentételezi a forrás oldalon!)
Értékpapír vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő, fogalomképes okirat, vagy számlán megje-lenő összeg, vagy elektronikus jel.
Értékpapírok (III): árfolyamnyereség elérése céljából, forgatási célból - nem tartós befektetésre vásárolt – értékkel bíró, forgalomképes okiratok. Részesedések kapcsolt vállalkozásban: tulajdoni részesedés kapcsolt vállalkozásban forgatási célból (részvény, üzletrész, vagyoni betét). Egyéb részesedés: nem kapcsolt vállalkozásban lévő, forgatási célú befektetés. Saját részvények, üzletrészek: átmeneti jelleggelvisszavásárolt, tulajdoni részesedést jelentő saját részvények, üzletrészek. Forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: azok a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyeket forgatási célból szereztek be valamint a következő évben lejáró, beváltandó értékpapírok.
Értékvesztés visszaírása: az elszámolt értékvesztés megszüntetését, csökkentését jelenti, ha a piaci
Értékvesztés: A számviteli törvény szerintértékvesztést kell elszámolni, ha az eszköz könyv szerinti értéke jelentősen, és tartósan magasabb a piaci értéknél.A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél és a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál: függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel; értékvesztést kell elszámolni, ha a befektetés ill. a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és a piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Az értékelés szempontjai: milyen az érintett gazdasági társaság tartós piaci megítélése; a tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyam, és annak tendenciája; a gazdasági társaság saját tőkéjének és a jegyzett tőkéjének aránya, stb.; a mérlegkészítéskori piaci érték a mérvadó. Követeléseknél: (vevők, váltókövetelés, pénzintézettel szembeni követelés, kölcsönként, előlegként adott összegek!) A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - ha a várhatóan megtérülő összeg kisebb, mint a követelés könyv szerinti értéke. Készleteknél: A vásárolt készlet (anyag, áru) beszerzési, illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken. A saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) előállítási, illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert   várható eladási ára, akkor azt a mérlegben várható eladási áron számított értéken kell kimutatni, és a készletek értékét a különbözet értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni.
Eszközök bekerülési értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. Részletes tartalma a segédlet szerint, a teljesség igénye nélkül!
Eszközszámlák: a vállalkozás eszközeiben bekövetkezett változások rögzítésére szolgálnak; a Nyitó érték a T oldalra, a záró egyenleg a K oldalra kerül; a növekedéseket a T oldalra, a csökkenéseket a K oldalra írjuk; általában T egyenlegük van.
Éves beszámolóról egyszerűsített éves beszámolóraÞ ha két egymást követő évben megfelel az egyszerűsített éves beszámoló készítés feltételének, akkor a második évet követő üzleti évben már készíthet egyszerűsített éves beszámolót. ( De nem kötelező, mert saját elhatározásból a magasabb szintet választhatja ! ).
Éves beszámolót: és üzleti jelentést kell készítenie annak a kettős könyvvezetést vezető
vállalkozásnak, melynél két egymáskövető évben a mérlegforduló napján a fenti három mutatószám   közül legalább kettőben a megadott határértékek felett teljesít. Részei: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet.
 
 
Folytonosság elve: a mérleg előző évi záró adatainak meg kell egyeznie a tárgyévi nyitó adatokkal. A vagyon értékelésének és az eredmény számbavételének módjai csak a törvény által meghatározott szabályok szerint változhatnak.
Fordulónap : az üzleti év utolsó napja, a fentiek alapján általában december 31.
Forgalom : az időszaki gazdasági események együttes összege.
Forgóeszközök (B): azok az anyagi és nem anyagi javak , amelyek a vállalkozási tevékenységet nem tartósan - max.1 évig – szolgálják, könnyen átalakulnak, megváltoztatják alakjukat. (készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök).
Forrásszámlák: a vállalkozás forrásaiban bekövetkezett változások rögzítésére szolgálnak; a Nyitó érték a K oldalra, a záró egyenleg a T oldalra kerül; a növekedéseket a K oldalra, a csökkenéseket a T oldalra írjuk; általában K egyenlegük van.
Főkönyvi kivonat: Az évközben vezetett főkönyvi számlák alapján a vállalkozás főkönyvi kivonatot készít. A főkönyvi kivonat egy összesítő kimutatás, mely tartalmazza a vállalkozás összes alkalmazott főkönyvi számlájának következő adatait : a főkönyvi számla száma, megnevezése ; a számla T és K főösszege ; a számla T és K egyenlege. A T és K főösszegek összesítés után kapott értékének egyezőnek kell lennie, csakúgy, mint a T és K egyenlegek összesítésével kapott értékeknek is meg kell egyezniük.
Főkönyvi számla: A kettős könyvvezetésben a gazdasági események rögzítése a főkönyvi számlákon történik. A főkönyvi számlák a mérleg és az eredménykimutatás „sorokra” bontásával keletkeznek.
Főöszeg : a nyitó érték és a forgalom együtt.
Gazdasági események évközi elszámolása: a bekövetkezett gazdasági eseményeket év közben a számlasoros és idősoros elszámolás keretében feljegyezzük.
Hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt a gazdálkodó – a törvény által meghatározott tényezők figyelembevételével - az eszközt várhatóan használni fogja és azt teljesítmény vagy időarányosan az eredmény terhére elszámolja.
Hátrasorolt kötelezettségek (I): minden olyan kapott kölcsön, aminek a visszafizetése határozatlan vagy 5 évet meghaladó, bevonható adósságrendezésbe, törlesztése a tulajdonosok előtti helyre sorolt. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben; Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben; Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben.
Hitelfelvétel: A rövid lejáratú, likviditási hiteleket a pénzintézet az igénylő vállalkozással szembeni követelésként veszi nyilvántartásba és jóváírja a vállalkozás bankszámláján is az engedélyezett összeget. A hitelfelvétel tehát a vállalkozásnál a bankkal szembeni kötelezettséget növeli és nő a pénzeszközök állománya is. A könyvelés bizonylata a hitel állománybevételéről és az összeg bankszámlán való jóváírásáról szóló bankértesítés. A könyvelés menete: A hitel állományba vétele: T 3. Átvezetési számla – K 4. Rövid lejáratú hitelek; A bank jóváírási értesítése szerint: T 3. Elszámolási betétszámla – K 3. Átvezetési számla.
Hiteltörlesztés: A törlesztés a pénzeszköz csökkenésével jár, más oldalról a bankkal szemben fennálló hiteltartozás csökkenését okozza. A könyvelés bizonylata itt is két bankértesítés – ezek a pénzeszközök állománycsökkenését, illetve a vállalkozás hiteltartozásának csökkenését igazolják. A könyvelés lépései: Terhelési értesítés alapján: T 3. Átvezetési számla – K 3. Elszámolási betétszámla; A hiteltartozás állománycsökkenése: T 4. Rövid lejáratú hitelek – K 3. Átvezetési számla.
Hosszú lejáratú kötelezettségek (II): esedékességük 1 évet meghaladja, nem tartalmazza a következő üzleti évben esedékes törlesztéséket. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök ( kölcsön = más vállalkozástól kapott !) Átváltoztatható kötvények: Rt által kibocsátott névre szóló kötvénytartozás, amelyet a tulajdonos kérésére részvénnyé kell alakítani.Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek (hitelek = pénzintézettől felvett!) Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben: velük kapcsolatban minden 1 évet meghaladó lejáratú! Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben: velük kapcsolatban minden 1 évet meghaladó lejáratú! Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
Időbeli elhatárolás elve:  a több évet érintő események eredményre gyakorolt hatását időarányosan kell megosztani az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között. (Költségek, ráfordítások, bevételek időbeli elhatárolása. Csak a kettős könyvvitelben érvényesülő alapelv! Az egyszerűsített mérlegben (egyszeres könyvvitelhez tartozó) nincs aktív, illetve passzív időbeli elhatárolás tétel!
Idősoros elszámolás: A könyvviteli munka gyakorlatában a számlasoros elszámolás mellett idősoros elszámolást is meg kell valósítani. Az idősoros elszámolás során a gazdasági események hatásait időrendi sorrendben jegyezzük fel – függetlenül attól, hogy mely eszközben illetve forrásban következett be változás.
Immateriális javak(I): olyan értékkel bíró, nem anyagi eszközök, amelyek 1 éven túl tartósan szolgálják a vállalkozás tevékenységét. Alapítás-átszervezés aktivált értéke: olyan közvetlen költségek, amelyek a vállalkozás alapításával, átszervezésével kapcsolatosak és a vállalkozás több év bevételeiből kívánja fedezni, ezért kiemeli a költségek közül és az immateriális javak között aktiválja. Az alapítás-átszervezés befejezését követően a bevételekben várhatóan megtérülnek illetve a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatosak. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke: Kísérleti –kutatás - fejlesztéssel kapcsolatos, a jövőben várhatóan árbevételben megtérülő közvetlen költségek illetve számlázott összegek, amelyek más termék értékében nem aktiválhatóak. Vagyoni értékű jogok: Olyan megszerzett tartós jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz és nem tartoznak a szellemi termékek közé. Csak a használat joga és előre kifizették! Pl.: bérleti jog, használati jog, koncessziós jog, játékjog, márkanév licencek, egyéb, ingatlanhoz nem kapcsolódó jogok stb. Szellemi termékek: szellemi alkotások, melyeknek anyagtartalma kicsi vagy egyáltalán nincs, amelyekkel a gazdálkodó a szellemi vagy fizikai munka korszerűsítését, a műszaki alkotások realizálását biztosítja. Pl.: találmány, védjegy, szabadalom, ipari minta, szoftver, know-how, gyártási eljárás, szerzői jogvédelemben részesülő javak stb. Üzleti vagy cégérték: cégvásárlás és átalakulás esetén a jövőbeni haszon reményében fizetett (elismert)többletérték. (= Good will ) Negatív üzleti vagy cégérték : bad will, nem vehető fel az immateriális javak között! Immateriális javakra adott előlegek : A szállítónakimmateriális javak vásárlására előre átutalt vagy kifizetett levonható ÁFA nélküli összeg. Immateriális javak értékhelyesbítése: A piaci érték és a könyvszerinti érték közötti pozitív különbözet. Csak a vagyoni értékű jogoknál és szellemi termékeknél! A felértékelés lehetősége!      
Jegyzett tőke (I): (+) Rt-nél, Kft-nél, egyéb cégbíróságon bejegyzett vállalkozásnál a cégbíróságon bejegyzett tőke, a tulajdonosok, tagok, befektetők által a vállalkozás alapításakor vagy tőkeemeléskor vállalkozás rendelkezésére bocsátott tőkerész. Más vállalkozásban a létesítő okirat szerint a tulajdonosok által ténylegesen átadott tőke. (részvénytőke, törzstőke, alapítói vagyon, stb). Az így megszerzett jog után az adózott eredményből osztalékot, részesedést fizetnek tagsági jog és a tulajdonosi részesedés arányában.
Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (II): (-) Csak Rt-nél, Kft-nél lehet! Alapításkor, tőkeemeléskor a cégbíróságon bejegyzett tőkéből a tulajdonosok által még be nem fizetett összeg. A jegyzett tőke ezzel a korrekcióval mutatja a működő tőkét!
Készletek (I): olyan forgó eszközök, melyek közvetlenül, vagy közvetve szolgálják a vállalkozási tevékenységet, mennyiségileg mérhetők, raktározhatók. Anyagok: a munka tárgyai vagy tevékenységét szolgáló vásárolt készletek, melyeket a termék előállításhoz illetve szolgáltatáshoz szereztek de. A tevékenységi folyamatban egyszer vagy többször vesznek részt, de 1 éven belül elhasználódnak. Pl.: nyers-, segéd-, alap-, építési anyagok; szerszám, műszer, munkaruha, egyenruha, védőruha, (anyagi eszközök = max. 1 évig használható műszerek, berendezések, munkaruhák, stb.) Befejezetlen termelés és félkész termék: megmunkálás alatt lévőtermékek, amelyek az értékesítést megelőzően a feldolgozás valamely fázisában vannak, de a teljes megmunkálási folyamaton még nem mentek keresztül (saját termelésű készletek). Növendék, hízó –és egyéb állatok: a tartás során növekednek, gyarapszik a súlyuk.(saját termelésű készletek). Késztermékek: feldolgozott, elkészült állapotban raktárra vehetők és értékesítésre várnak. (saját termelésű készletek). Áruk: olyan vásárolt készletek, amelyeket a rendszeres tevékenység során értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és értékesítés között változatlanok maradnak. Ide tartoznak: a kereskedelmi készletek, a göngyölegek, a közvetített szolgáltatások* a tovább számlázásig. Készletekre adott előlegek: a szállítónak illetve az importot végző vállalkozásnak készlet vásárlására kifizetett összegek ÁFA nélkül.
Készpénz befizetése a bankszámlára: A változás következtében a készpénz csökken a bankszámlapénz nő. A könyvelés bizonylatai a pénztár kiadási bizonylat és a bank jóváírási értesítése, amely ezúttal is a készpénzbefizetést követő néhány napon belül áll csak rendelkezésre. A könyvelés menete: Pénztár kiadási bizonylat alapján: T 3. Átvezetési számla – K 3. Pénztár számla; A bank jóváírási értesítése alapján: T 3. Elszámolási betétszámla – K 3. Átvezetési számla.
Készpénzfelvétel: Ez a művelet a vállalkozás tulajdonában levő pénz formai átalakulásával jár, készpénzállomány nő, bankszámlaállomány csökken. A könyvelési bizonylatok a pénztár bevételi bizonylat, amely a készpénzfelvétel napján kiállításra kerül és a pénzintézet terhelési értesítése, amely néhány nap múlva érkezik meg a vállalkozáshoz. A könyvelés két szakaszra bomlik: Pénztár bevételi bizonylat alapján: T 3. Pénztár – K 3. Átvezetési számla; A bank terhelés értesítése szerint:T 3. Átvezetési számla – K 3. Elszámolási betétszámla.
Kettős könyvelés fontos szabálya: egy gazdasági esemény kapcsán legalább két számlára kell könyvelni és mindig ugyanakkora összeget kell feljegyezni az egyik számla (számlák) T oldalára, mint a másik számla (számlák) K oldalára.
Kettős könyvvezetés:      amikor a vállalkozások az összes eszközükben és forrásukban valamint eredményükben bekövetkezett változásokat folyamatosan, zárt rendszerben - ( „kettős” vetületben, eszköz- forrás számlákon ) rögzítik.
Kettős könyvvezetés: A kettős könyvvezetésben a gazdasági események rögzítése a főkönyvi számlákon történik.
Kettősről könyvvezetésről az egyszeresre  : Þ   az a vállalkozás, aki a törvény hatálybalépésekor kettős könyvvitelt vezetett, az egyszeresre már nem térhet át – kivéve ha beolvadó vállalkozás egyszeres könyvvezetést vezető vállalkozásba olvad be.
Kiadás: a pénzeszköz csökkenését jelenti, nem azonos a költséggel! Minden költség előbb-utóbb kiadássá válik, de vannak olyan kiadások , melyek nem jelennek meg költségként. A költség és a kiadás viszonya lehet: a kiadás megelőzi a költséget : pl. anyagvásárlás (kifizetjük) és az anyag raktárba kerül, majd később a felhasználáskor lesz csak költség; a kiadás és a költség egy időben jelentkezik : postabélyeget vásárolunk; a költség időben megelőzi a kiadást: bérköltség kifizetése a tárgyhót követően; energia díjak kifizetése.
Kiegészítő melléklet: Olyan számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz, amelyek a vállalkozás vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetének megbízható és valós bemutatásához szükségesek.
Kontírozás: A gazdasági események megtörténtét – mint ahogy arról már szó volt – bizonylatokkal támasztjuk alá. A könyvelés során első feladatunk a bizonylatok alapján a számlakijelölés , más szóval a kontírozás. Ennek során megadjuk: a gazdasági esemény időpontját;az érintett főkönyvi számlák számát, nevét; melyik számlá(k)nak melyik ( T vagy K ) oldalára; milyen összeget kell könyvelni valamint; az esemény rövid leírását.
Költség – haszon összevetésének elve(=gazdaságosság elve): a beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága álljon arányban az információk előállításának költségeivel.
Költség, ráfordítás számlák: a vállalkozás költségeiben, ráfordításaiban bekövetkezett változások rögzítésére szolgálnak; a Nyitó értékük nincs , hanem az első esemény megtörténtével elővezetjük; a növekedéseket a T oldalra, a csökkenéseket a K oldalra írjuk; nem zárjuk, hanem rendezzük; T egyenlegük van.
Költség: a tevékenység ( termelés, szolgáltatás ) érdekébe felhasznált erőforrás pénzben kifejezett értéke.
Költségek csoportosítása: megjelenési forma szerint vagyis a szerint, hogy milyen erőforrást használtak fel: anyagjellegű, személyi jellegű, értékcsökkenési leírás. Elszámolhatósági mód szerint: Közvetlen költség: azok a költségek, amelyek felmerülésekor pontosan megtudjuk határozni, hogy mely termék vagy szolgáltatás érdekében merültek fel, azaz ki a. költség viselője. Közvetett költségek (általános költségek ): amelyek felmerülésekor nem tudjuk a költség viselőjét meghatározni, csak azt, hogy a költség hol merült fel , azaz a költség felmerülésének a helyét:vállalati általános költségek : központi igazgatás, adminisztráció, költségei; üzemi általános költségek ( főüzemi ) : a termék (szolgáltatás ) előállítás, költségei; társüzemi általános költségek : a termék (szolgáltatás)t előállító üzemeket kiszolgáló üzemek költségei. Az időszakhoz való viszonya alapján: időszakban felmerült: az adott időszak alatt jelentkező költségek pl. a decemberi bérköltség a decemberben kifizetett, de következő évi újság előfizetési díjak. Időszakot terhelő költségek : a felmerülés idejétől függetlenül az adott időszakot terhelik a decemberben kifizetett, következő évi előfizetési díj nem az adott, hanem a következő időszakot terheli! A volumenhez való viszonya alapján: állandó ( fix ) költségek, változó költségek.
Könyvvezetés olyan tevékenység, mely során a vállalkozások a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetüket befolyásoló gazdasági eseményekről az üzleti év során folyamatosan nyilvántartást vezetnek és ezeket a nyilvántartásokat az év végén – a beszámoló készítést megelőzően - lezárják. A könyvvezetés a beszámoló alátámasztására szolgáló dokumentum. (Formái: egyszeres könyvvezetés, kettős könyvvezetés)
Kötelezettségek (F): (=idegen tőke) különféle szerződésekből, jogszabályi előírásokból eredő pénzértékben kifejezett, elismert tartozások, amik a másik fél által teljesített, a vállalkozás által elfogadott szállításhoz, pénznyújtáshoz, stb. kapcsolódnak.
Követelések (II): azok a különféle szállítási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek már teljesített, a másik fél által is elismert áruszállításhoz, szolgáltatáshoz stb. kapcsolódnak. (max. 1 éven belül érvényesíthetők!) Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők): minden olyan követelés, amely termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik és nem kapcsolt vállalkozással vagy egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben áll fenn. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben: mindenolyan követelés, amely termék-értékesítéshez szolgáltatásnyújtáshoz, kapcsolódik és kapcsolt vállalkozással szemben áll fenn. Követelések egyéb részesedési viszonyba lévő vállalkozással szemben:minden olyan követelés, amely termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz, kapcsolódik és egyéb részesedés viszonyba lévő vállalkozással szemben áll fenn. Váltókövetelés: (nem részesedési viszonyban állóval szembeni!) idegen (kapott) váltó, később esedékes fizetési igény. Pénzkövetelést kifejező rövid lejáratú speciális értékpapírok. Egyéb követelések: amelyek nem tartoznak a fentiek közé: munkavállalókkal, költségvetéssel és önkormányzatokkal szembeni követelések, rövid lejáratra kölcsön adott pénz, átsorolt tételek a befektetett pénzügyi eszközökből, peresített követelésekből mérlegkészítésig befolyt összeg.
Következetesség elve: a beszámoló tartalma és formája valamint a könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. A számviteli politika következetes alkalmazását jelenti a beszámoló készítés során.
Lekötött tartalék (V): (+) Tőketartalékból, eredménytartalékból lekötött összegekből és veszteség fedezetére történt pótbefizetésekből keletkezik, korlátozza a saját tőke felhasználási lehetőségeit (pl. osztalékfizetési korlátokat képező összegek!). Megszüntetése - ha a lekötés okai megszűntek - visszavezetéssel történik azzal a tartalékkal szemben, amellyel szemben, a lekötés megtörtént.
Leltár olyan részletes, jegyzékszerű kimutatás, amely a fordulónapra vonatkozóan a vállalkozás vagyonát két vetületben sorolja fel mennyiségben és értékben, vagy csak értékben. A leltár: a beszámolót alátámasztó okmány, (valódiság elve!), továbbá a vagyontárgyakért felelős személyek elszámoltatásának eszköze. A leltár fajtáivizsgálhatók: a fordulónapja szerint, - azaz hogy melyik naptári napra vonatkozóan tartalmazza a vállalkozás vagyonát – van: a beszámolót alátámasztó leltár, december 31. a fordulónapja; különleges célú leltár, pl. a működés megkezdésekor, felszámoláskor készített leltár; év közben készített, azaz elszámoltató leltár. A készítés célja szerint, a fenti időpontokban készített leltárak lehetnek: vagyonmegállapító, elszámoltató leltárak. (Ez készülhet a raktár átadás – átvétele esetén is!).
Leltárkészítési- és leltározási szabályzat: a leltározásnál, leltárértékelésnél alkalmazott módszereket, szabályokat tartalmazza: előkészítéssel kapcsolatos feladatok, a leltározási egységek kijelölése, a bizonylati rend szabályozása, a leltározás módja, értékelés szabályai, az adategyeztetés módja, ellenőrzési módszerek, a leltári különbözetek megállapításának és rendezésének formája, stb.
Leltározás egy tevékenység, amely a vállalkozás tulajdonában, kezelésében lévő eszközök és források valóságos állományának megállapítására szolgál. A leltározás módszerétbefolyásolja a vagyontárgy fajtája, jellege is. Ennek megfelelően a leltározás történhet: Mennyiségi felvétellel: nyilvántartástól függetlenül, méréssel, számlálással, a nyilvántartással való egyeztetéssel = rovancsolással. Egyeztetéssel: a nyilvántartások és a bizonylatok összehasonlításával, egyeztető levelekkel való összevetéssel, pl. követelések, tartozások, bankbetétek esetében. A leltárfelvétel során bizonylatok készülnek: leltár felvételi jegyek, leltár felvételi ívek, illetve folyamatos jegyzőkönyv.
Lényegesség elve: lényeges minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámolót felhasználók döntéseit. (A kiegészítő mellékletben tovább részletezünk, fontos adatot is bemutatunk.
Letétbehelyezés időpontja : az üzleti év fordulónapjától számított 150 napon belüli időpont, amikor is a cégbíróságon a beszámolót letétbe kell helyezni. (A vállalkozások döntő többégénél a tárgyév dec.31-ét követő év május 31. ).
 

3 komment

Mikroökonómia - jegyzet

2007.06.27. 09:38 :: zsuzs87

A marginalista közgazdaságtan része.A közg. a gazd-ra tesz fel kérdéseket mikro szempontból. Egy fogyasztó, vállalat, miért úgy választ, miért úgy dönt.
Mivel foglalkozik?
A gazdaság szerplőinek a termelés, elosztás, csere folyamatában hozott alternatív gazd-i döntéseivel foglalkozó társ.tud. Nem foglalkozik a köv.-kel. Minden termelés végső célja a fogy.(van kerülőutas term. is) T-E-Cs-F állandóan ismétlődő folyamat: újratermelés
Fogyasztás:Szükségletkielégítés folyamata. Áll. kell ismételni.
Gazdasági  növekedés: bővített- egyszerű- szűkített(csökk. a GDP) újraterm.
Szükséglet: Hiányérzet, amely cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére. Csop:optimista felo.
effektív: fizetőképes kereslet, adott időszakban adott jöv., árak mellett a fogy. ki tudja elégíteni a szüks.it. látens: a fogy.nak van rá szüséglete, de nincs annyi jöv-e, h. adott árak mellett ki tudja elégíteni.
Szüks. kielégítése(javakkal,jószággal)
Csop.: Gazd-i: ez a legtöbb, szűkösen áll rendelkezésre, alapvetően ezzel elégítjük ki a szükségleteinket Gazdálkodni kell velük. Szabad: mindenki számara korlátlanul rendelkezésre áll, kimerülő kat.
Optimális felhasználás: -adott ráfordítással maximális eredményt. 
-adott eredményt min. ráfordítással
Oppotunity cost: úgy kell dönteni, h. a legjobb variációt válasszák, ennek alternatív, haszonáldozti ktg. lesz a köv
Három alapkérdés: mit-hogyan-kinek a részére termeljünk?(jöv. elosztás)
Megoldás: -piaci koordináció:a felek=ek, láthatalan kéz, minél nagyobb haszon, a pénz közvetíti a tranzakciókat.–bürokratikus koord.: alá-fölé rendelts.,az állam a koodinátor, az adó szab-za a gazdot,admimisztratívkényszer, mozgrugója: tv., a pénz közvetíti a tranzakciókat.-erőszakos, bür.: mozgrugója: erőszak –etikai ko.: erkölcsi szokások alapján oldják meg.
A mai modern gazd. vegyesgazdaság
Alapvető koord. a piac, kieg. az állam
Piac: Ahol a kereslet és a kínálat találkozik. Ha a kettő =akkor egyensúly
Kereslet jell.:1.a termék egyéni ker-e: d egy fogy. mennyit hajlandó és képes az adott termékből keresni, függ:  px,y,z, I, a fogyasztó ízlésvilágától. Keresleti görbe: ceteris paribus elve >1 tényező változik, minden más változatlan.
Egyéni keresleti függvény:
    px
                    d (negatív meredekségű)
 

                                         qx
 

Kereslet tv-e: ha a p csökk. a q nő.
2.Piaci kereslet D: az egyéni keresletet kell horizontálisan összeadni
Piaci keresleti görbe:
                             
px                                       S(pozitív meredeks.)           
                                     D                Qx
A piac utólag szabályoz, ennek ára van. Ha a ih>ik nő a pénzkínálat, m. a külföldiek nálunk fektetik be a pémzüket, így pénz keletkezik.
Rezervációs, kinyilvánított ár: amit a fogyasztó hajlandó a termékért fizetni.
Marshall kereszt: egy termék piacát ábrázolja Hatások:
1.Giffen javak: ha nő p, nő a kereslet, mert szegények vásárolnak
2.Veblen: minél drágább annál jobb minőségű
3.Spekuláns hatás: a mai és a jővő beli ár befolyásol 4.Sznob hatás
Piaci szerkezetek:
ismérv az, hogy hány szereplője van.
1.Versenyző piacok:1.1. tökéletesen ~
modell feltételei:-sok eladó, sok vevő, az iparágba szabad a be és kilépés, a termék homogén, minden szereplő tökéletesen informált, nincs bürokr. koord.> árelfogadó magatartás(a piaci ár külső adottság, nem tudja az árat befolyásolni: alacsonyabb árnál megveszik, majd visszaáll magasabbra) 1.2. oligopol: néhány termelő, néhány kereskedő 1.3.monopol: egy termelő
Fogyasztói magatartás és kereslet elmélete: egy fogyasztó=egy háztartás
Jell.: -a javak végső fogyasztója
-kínálja a termelés tényezőit a piacon (munka>~bér a jöv.,föld>bérbe adni, tőkejavak>jövedelme a kamat)
-jövedelmének egy részét megtakarítja
-minden fogy.-nak racionális a mag.-a
(döntéseibenkövetkezetes,azt választja,amihez max. az összhaszna
>Total Utility>az a kielégülés, amit a fogy. az adott jószág elfogyasztása révén nyer.)
Fogy. mag. elemzése a hasznosság kardinális megközelítését alkalmazva:
-elvárja a fogyasztótól h. tőszámmal megadja a kielégülés nagyságát
-felt. h. a fogy csak 1 terméket fogyaszt
TU                                            telítődési pont: 
                                                      MUx=dTUx/dx: az
              TUx                        egységnyi változásra
                                        x   jutó összhaszon vált.
MU
             MU x                               TUx max. helyén    
                                                      MUx 0.
                         A határhaszon fv. 1 neg.
                                         x     meredekségű egy.
Gossen I.: a csökkenő határhaszon tv.-e. A pótlólagos egység által nyert pótlólagos kielégülés egyre csökken. A közd. az áru hasznát az áru határhasznából vezeti le.
Gossen II.: Azt az optimális kosarat kell kiválasztani, amihez a maximális TUx(összkielégülés) tartozik.Korlát:I,px
Ez a kosár adott p-k mellett az adott I-be kerül: MUx/px=MUy/py
Fogy. mag. elemzése a hasznosság ordinális megközelítését alkalmazva:
-nem várja el a fogyasztótól ,h. tőszámmal +adja a kielégülés nagysgt.
-a fogy-i döntés tárgya a 2termékes fogy-i kosár 
-elvárja h. szüségleteit 1értelműen sorba rendezze>preferencia rendezés.
~axiómái: 1, teljesség elve: minden kosarat sorba kell rendezni.A>B; B>C A~G (egyformák)
Hicks: U=x*y(alaphasznossági fv.)
2,reflexív legyen: minden kosár legalább olyan jó mint önmaga.
3, tranzitív: A>B; B>C; tehát A>C a fogy. számára közömbös viszonyban álló kosarakat köt össze.
Közömbösségi görbe: a fogy. számára közömbös viszonyban álló kosarakat köt össze, elfogy. után uazt a hasznosságot és kielégülést realizálom
A fogy. jól viselkedő ~ térképe:
y
                             A,G
          C        B                 U3
               U1             U2 
                                                x
jell.:origótól jobbra helyezkedjenek el, nem metszhetik egymást(a tranzitivitás axiómája miatt), az origóra nézve szigorúan konvex., neg. Meredekségű, az origótól távolodva nő az öszhasznosság..Fogy. a szélsőségekkel                 szemben az átlagot választja.
Helyettesítés:
RS (helyettesítési ráta) kifejezi, h. a fogy. milyen arányban hajlandó elcserélni az egyik jószágot a másikra.
RS=| y/ x|=|MUx/MUy|
Helyettesítési határráta: Kifejezi az egyik jószág azon mennyiségét, amelyet a fogy. hajlandó feláldozni a másik jószág tetszőleges kis egységgel történő pótlólagos növelése érdekében. A ~ az A ponton átmenő érintő meredeksége. Csökkenő tendenciát mutat a köz. görbe mentén. MRS=|dy/dx|=|MUx/MUy|    y        A
Az optimális kosárhoz húzott
érintő=ktsgvetési egyenes(Gossen II) x
Speciális esetek:
1. Tökéletesen helyettesítő termékek:
A fogyasztó számára akkor nő a hasznosság, ha a 2 termék együttes fogyasztása nő.
2. Tökéletesen kiegészítő termékek:
együtt fogyasztja. A fogy. akkor jut magasabb hasznossági szintre, ha mindkét jószágból egyszerre, a rögzített aránynak megfelelően növeli a fgyasztást.
3, Az egyik termék semleges:
A fogy. akkor jut magasabb köz. görbére(nagyobb hasznossághoz)ha fogy-át a számára hasznos termékből növeli.
Költségvetési egyenes: A fogyasztói döntés korlátja. A 2termékes fogy-i térben azokat a fogy-i kosarakat köti össze, melyet adott I teljes elköltése és adott p-k mellett + tud vásárolni. I=px*x+py*y (1.ábra)
A:opt. kosár;
B,C:nem opt.k., D:nem +vásárolható k.
A fogy. optimális vál.: geometriailag a köz. görbe és a ktgvetési egy. érintési pontja hat.meg. Opt. pontban:MRS= px/py=MUx/MUy=GII.
Opt.vál:
1, a két termék tökéletesen helyettesíti egymást      U=max(x+y)
RS=állandó,konstans szám 2.ábra
I. RS>tg x y=0; x=I/px
II.RS<tg x x=0; y=I/py
III. RS=tg x I=px*x+py*y
A fogy. opt. választása 1 szélsőséges jszg.kosár lesz, s nem átlagos.
 
2,komplementer, egymást kiegészítő javak esete: A fogy. számára opt. jk. mindig a csúcson vannak. Az opt. jk-t a csúcspontokon átmenő egyenes és a ktgvetési metszéspotjaként hat. meg az adott p-k, I és pref rendsz mellett.    y=x  RS(helyettesítési hatás)=0,
3.ábra:
 
A fogy.opt.vál.a miközben I-e vált. és minden más vált.lan:ICC> Engel:
ICC(jöv.fogyasztási görbe) A fogy opt. kosarait köti össze miközben a I-e változik ceteris paribus(minden más váltlan)>p, ízlésvilág. y=1/2x A görbe segítségével jellemezhetjük x és y jószág esetében a I vált. és a kereslet kapcs-át. Megállapíthatjuk a 2 termék jellemzőjét:normál ill. inferior jellegét.
Engel görbe: jöv. kereslet görbe: A jöv vált. és a kereslet közötti kapcsolatot mutatja be, ceteris paribus.
 y                     ICC
           A   B
       C 
 I                          x
 I1               B    Engel- görbe         
 I0                 A              
 I2       C             x 
Normál javak: jöv. rugalmassága poz. A I növ. esetén a kereslet is nő, a jöv. csökkenésekor a kereslet csökken.
Inferior javak: jöv. rugalmassága neg. I növekedés esetén a keresletük csökk.
 I
                                    I2<I0<I1
 
                                x(párizsi)
A kereslet jövedelemrugalmassága:   
A jöv. %os vált. köv-ben a termék kereslete hány %kal változik meg.
E= x(%)/ I(%)
Rugalmasság kiszámítása: számtani középpel, pontrugalmasság módszere.    
A fogyasztó választása PCC: afogy. optimális kosarait köti össze, miközben az 1ik termék ára változik minden más (a másik jószág p-a és I-e) változatlan. A PCC görbe egyes pontjai kifejezik az x term. kereslete és ára közötti kapcsot. Vagyis azt h. hogyan reagál a fogy. px változtatására.Az adott jószág ker-e és ára között fvszerű kapcs-ot a ker-i fv. fejezi ki, így a PCC görbe alpján meghat.uk a fogy egyéni ker-i görbéjét. A fogyasztó egyéni keresleti görbéje:
Minden egyes pontja 1 optimális jszg. kombinációkban szereplő x jszg. mennyiséget fejez ki px fv-ben adott pref. rendszer és jövedelem mellett. 
                          PCC görbe
       A     C         
   B 
 Px                        x 
  Px1  B                         
 Px0     A   x termék egyéni ker-igörbéje
  Px2         C   Px2<Px0<Px1
                           x(mennyisége)
Normál árhatás: ha 1 termék ára nő, kereslete csökken. A viszonylag drágább terméket a fogyasztó olcsóbb termékkel helyettesíti. Az P emelkedés miatt a fogy. reáljövedelme csökken.
A kereslet árrugalmassága: (cet.par.)
A termék árának 1%os vált-a köv-ben a kereslete hány %kal változik+.E= x/ Px
Szmtni középpel és pontrug-gal szám.
Általában neg. előjelű mutató.|E|>1rug.
|E|=1 1ségnyi rug. |E|<1 ruglan kereslet
                    PCC rugalmatlan
                     Egységnyi árruglmasságú
                   PCC rugalmas
Keresztárrugalmasság:
A versenytárs termékárának csökk-se hogyan hat az én termékemre. E= x/ Py
Az y termék árának %os változásának köv-ben az x term. ker-e ? %kal vált. +.
A teljes árhatás felbontása helyettesítési és jövedelmi hatásra Hicks jöv. kompenzációs módszerét alkalmazva
TH(teljes árhatás) HH+JH HH(helyettesítési hat.)előre biztosan +adható. 2 termék egymást helyettesíti, de nem tökéletesen. Az olcsóbbal helyettesíti a drágábbat.
JH(jövedelmi hat.) a reáljöv. csökk. miatt beköv. keresletvált. Normál jszg:I csökken>kereslet csökk. Inferior: I csökken> kereslet nő,nem adható+előre
Jövedelem kompenzációs módszer:
Pl. ha nő a gáz ára, csökken a háztartás színvonala,segélyt ad az önkormányzat.
Mennyi jöv. komp-ót adjak, h. vissza- kerüljön az eredeti köz. görbére.
Hicks elmélete: Akkor nem változik a fogy. reáljövedelme ha az eredeti közömbösségi görbén tud maradni.
 y

 
                                x
 
A termelői magatartás és kínálat elemzése:
Döntési időtáv: A termelő milyen módon tud reagálni a piac kihívásaira. Időtávok: Nagyon rövid: minden input fix. Nincs ideje a termelőnek h. több dolgot gyártson. Rövid: la. 1 input fix, a többi változhat Hosszú: minden input változhat  Nagyon hosszú: a 3.+ a technológia is változhat.
Termelés ktsg-ei és profit fajtái: Termelő=1 vállalat>bevételeiből fedezi a kiadásait. Célja: maximális profit elérése Költségek: Stock: a beruházáshoz kötődik, olyan eszközt hoz létre, amely a vállalkozást 1 éven túl szolgálja (beruházáshoz) Az így felmerült ktg. fokozatosan az eszköz kopásának arányában térül vissza.amort
Flow: A termelés foly-ban felmerülő kts-ek: amort., bérktsg., anyagköltség.
Elsüllyedt ktsg: a döntésemet nem befolyásolja
 
 
 
 
 
Termelési fv.: Az össz. lehetséges input kombináció és az általuk előállított max. outputok közötti technikai, gazd-i (reláció) összefüggés. Q=f(K*L)
A rövid távú, partiális termelési fv.:
Legalább 1 input fix, a többi változhat. Q=f(K=K0 ,L) MPL= Q/ L a munka hat. terméke=a munka 1ségnyi vált-a köv-ben mennyi term.vált. köv.be MPL=Q’L
 
A hosszú távú termelési fv.: isoquant
A közömbösségi görbékkel olyan input kombinációkat kötünk össze, aminek azonos a helye. Az origótól jobbra, olyan isoquantokat találok, amik nem metszhetik egymást(nem tökéletesen helyettesítik egymást)Technikai hely. rátája: RTS=| K/ L|=|MPL/MPK| Tech. hely. határrát.:  MRTS=|dK/dL|=|MPL/MPK |
 
 
 
 
 
Optimális inputkombináció: Adott ráfordításból , adott inputárak mellett max. kibocsájtás. Adott kibocsájtás, adott inputárak mellett min. költséggel.
Isocost egyenes: Adott inputárak mellett olyan inputkombinációkat köt össze, melyek összköltsége azonos. Összköltség: TC=PL*L+PK*K
K=(TC/PK)-(PL/PK)*L
 
 
 
 
 
MRTS= |MPL/MPK|=|PL/PK|> MPL/ PL=MPK/ PK
A rövid távú költség függvények:
Rögzítem a tőkét. Adott t.nagys mellett
 
 
 
 
 
Rövid távú teljes költség függvények:
Rövid távú term-i fv: Q=f(K=K0,L)
Rövid távú átlag költség fv-ek:Q: L>Q VC: Q>L*PL
 
 
 
 
 
Átlagköltség fv.:
TC/q=FC/q+VC/q Átlagköltség: AC(q) =AFC(q)+AVC(q)
 
 
 
 
 
Skálahozadék: (volumenhozadék) A term-i tényezőket egyazon időben, ugyanolyan mértékben növelve, a term. milyen mértékben változik +, milyen mértékben nő.>ß*Q=f( K; L) Típusai:
ß/ >1 növekvő ~; ß/ =1 állandó ~; ß/ <1 csökkenő ~.
 
 
 
 
 
Egy tökéletesen versenyző vállalat rövidtávú magatart-a & kínálati fve:
Tök. versenyző modell feltételei:  
-sok eladó, sok vevő, -szab. az iparágba a be és kilépés,-homogén a termék,-tök. informáltság,-árelfogadó magatartás.
A termelő határozza meg az árat, a váll. árelfogadó, az ár külső adottság, nem tudom befolyásolni.TR=p*q;MR=TR’q MR=p
Ábra:
 
 
 
 
Profitmaximalizálás feltételei:
-rövid távon tök-en versenyző
Ábra:
 
 
 
 
 
 
1.feltétel: MR=MC> max profit P= MC; MR=P.
2.feltétel: MC=1/MPL*PL
Ábra:
 
 
 
 
 
 
Üzembezárási pont:
 
 
 
 
 
Fedezeti pont:
Gazdasági profit:
 
 
 
 
 
 
 
-Rövid távon poz. gazd-i profit.-Hosszú távon a tökéletesen versenyző piac egyensúlyban van.(0)>minden vállalata fedezeti pontban termel.
Intertemporális választások: A fogy-i magatartás elemzését kibővítjük az idő- tényezővel.>megjelenik a megtakarítás. A fogy. választhat a jelen és jövő fogyasztása között.>optimálisat vál-a. A fogyasztónak időpreferenciája van. A fogy-nak a jelen fogy-a fontosabb, mint a jövőbeli.>többlete a kamat el-halasztott jelenbeli fogy>megtakarítás
Reálfogyasztás: ha ez által a jövőbeli fogyasztásom több lesz. Fogyasztás: a jöv-nek az a része, amit nem takarítok+
Felhalmozás:csak otthon van a pénz.A megtak. csak akkor jó, ha befektetem> kölcsöntőke kínálatba jelenik+.+jelenik az időtényező>a pénz időértéke: Különnböző időszakok pénzáramlásai nem adhatóak össze(a mai többet ér) Jövőérték számítás:a jelenbeli pénz- áramlás jövőértékét számolom ki. Diszkontálás, jelenérték szám.: a jövő
beli pénzáramlás jel.értékét számolom ki.A jövőbeli pénz ma annál többet ér, minél korábban kapom +, minél kisebb az idő és kamatláb. Járadékszámítás:- örök járadék: évente az életem végéig kapok egy x összeget.-növekvő örök járadék: nincs lejárata a konstrukciónak Annuitás számítás: el kell döntenem, h. a hitelkonstr. közül melyik a legjobb.
Intertemporális választások:megtak.
Ábra: ha a fogy. itt választana jövőre 0 lenne a jelenbeli fogy-a.
 
 
 
 
Beruházási döntések: Akkor érdemes beruházni, ha a várható hozamaiból +térül. A várható hozamok csak úgy adhatóak össze, ha azonos időpontra számítom át őket. IRR: a beruh. belső megtérülési rátája. Csak akkor lehet használni, ha a hozamok poz. előjelűek.
A termelési téyezők piaca: -munka, term-i tényezők (elsődleges inputok)
-tőkejavak(másodlagos ~k)-vállalkozó. Tőke csop-a funkcionális alapja szerint: pénz-, termelő-, árutőke Inputkereslet: atermelési tényezők kereslete, származékos kereslet. Az output piaci keresletéből vezetem le az input keresletének az árát. Az inputtényezők kereslete. Az optimális inputfelhalmozás rövid távra. 1tökéletesen versenyző vállalat rövid távú munkakeresleti fv.-e: Rövid időtáv: la. 1 input fix & a többi vált-hat a vállalat összbevétele, összköltsége is +változik. Egységnyi munkamennyiség változásra jutó összköltségváltozás: MRPL=MFCL>MPL*MR=MPL*MC> a profitmaximum első feltétele, általános alakban. –Legyen a vállalat tökéletesen versenyző: input, output piaca is -       minden piacon árelfogadó magatartás. Output piacon elad, inputon vásárol. Az ár külső adottság. (konstans ár)
Input piac: MFCL=MPL*MC
 
 
 
 
 
Minden plusz munkaegység változása= a munka árával.(az árelfogadás miatt) munka ára=munka hat.term. értékével. A vállalat inverz munkakeresleti fv-e= a munka hat.term. görbéjével.(de nem az egész szakasz)
 
 
 
 
 
 
Egy tökéletesen versenyző vállalat egyéni munkaker-i fv-e hosszú távra:
MPL/PL=MPK/PK profitmax. feltétele. (nem csak a munkára, hanem a tőkére is igazak a felt-ek)VMPL /PL=VMPK/PK
A munka ker-e hosszú távon függ:
- a munka árától,- a munka hat.term-től,- a tőke árától,- a tőke határterm-től.
 
 
 
 
 
 
Az élet minőségét maximalizáló háztartás egyéni munkakínálati fv-e:
Feltételezzük, h. a házt-nak csak mun- kajöv-e van. A nap 24 órájáról a fogy: 1 része szabaidő, a többi munkaidő(a munkaórával +szerezhető jövedelem)
A munkabér növekedésére a munka- vállaló csak 1 db-ig reagál növekvő kínálattal, 1 bizonyos bérszint után további béremelés csökk-ő m.kínálatot vált ki. 1 bizonyos bérszint után a m.vállaló nagyobb hasznosságot tulajdonít a szabadidőnek, mint a bérnövekményből vásárolható termék v szolgáltatás mennyiségének.(a szab.idő 
ára vált)(A,B,C a PCC görbe 3 pontja)
Erőforr-ink szűkösek, racionálisan kell élni.>v dolgozok,pihIdőprefefencia: a jelen fogy. fontosabb, mint a jövő beli.
Piaci szerkezetek,Tökéletlen verseny:
 
 
 
 
 
 
Egy vállalat sem képes a piacot befolyásolni. A szereplők képessé válnak a termék piaci árát alakítani.     A tökéletlen verseny létezésének okai:1. -költségviszonyokból fakad (skálahoz.)
méretgazdaságosság.-nőtt a sorozat- nagyság, ami ütköik a piac méretével.- 1 vállalat képes a piac igényeit kielégíteni(természetes monopólium) nem kell több monopólium 2.a versenyt akadályozó tényező: a találmányok jogi védelme- az állam hozhat vállalatokat monopol helyzetbe(mesterséges mon.) – termékdifferenciálás – ha 1 vállalat erőforrást monopolizál Monopólium: modell feltétele: 1. 1 eladó ,sok vevő 2. a tőke- áramlás(az iparágba való be és kilépés)korlátozott. 3. a term. homogén 4. mindenki tökéletesen informált. (árkereső magatartás) 5. a monopólium annyit termel, hogy profitja maximális legyen MR=MC
6. a vállalat átlagbevételi fv-e = a piaci ker-i fv-nyel > optimális termelése legyen q*=QS=QD Marshall kereszt
Így a mon. teljes bevétele 1 db-ig nő, majd csökkeni kezd.
 
 
 
 
 
Határbevételi fv.: meredeksége fele a piaci ker.i fv-nekP(Q)=a-bQ MR(Q)=a-2bQ; MR=MC<maxTII=TR-TC 
0<Q<a/2b -nél hajlandó termelni a monopol helyzetben lévő vállalat. A monopólium a ker.i fv. rugalmas részén dolgozik. A monopólium profit- maximalizálása: A mon-nak addig érdemes növelnie kibocsátását, amíg bevétele jobban nő, mint a kiadása. Az optimális kibocsátás MR=MC-nél lesz. A profitmax. 2. feltétele: TII”Q<0 Pozitív gazd-i profit: A mon. vállalat 1maga elégíti ki a piaci keresletet. Keresleti görbe 1ben a mon. egyéni keresleti görbéje is. Az eladott menny. növelésével az ár csökk-ni fog. A mon-nak nincs kínálati fv-e. MR=MC
 
 
 
 
Mon. magatartása rövid távon, ha a gazd-i profitja 0: Ahol a határprofit 0. MR=MC TIIQ”<0 +ból–ba vált előjelet. TII=0
 
 
 
 
A monopólium rövid távon termel, de vesztesége van: Nincs fix fedezeti, üzembezárási pont. Extra profit>hosszú távon a technológiai fejlesztésekkel.
A tökéletesen versenyző iparág össze- hasonlítása a tiszta monopóliummal jóléti hatás szempontjából, azonos ker-i és ktsg.viszonyokat feltételezve:
Feltételtezem a mon-nál h. a piaci ker-i fv. lineáris. MC(iparági MC)=S(iparági kín-i fv)
 
 
 
 
a, H. 1 tökéletesen versenyző iparág mennyit termel, milyen áron> P=MC
b, mon. esetén mekkora a term. és a piaci p nagys. MR=MC a/b;a/2b>MR c, mon. esetén mekkora a fogy. többlete(a tök. versenyzőhöz képest)
 
   1.    1.1vg       2.
1. nem veszik el, átalakul 2. meg sem termelik, mindenki számára elveszik (holt teher veszeség)
d, mekkora a holt teher veszteség nagysága?       2.   a fogy-i, term-i
                        3.    többletekből nem
                          termelődik +.
A GDP, a potenciális GDP alatt van. Az állam szabályozza, regulálja a mon-kat. Monopol helyzetben lévőknek állami jóváhagyás kell (önkormányzat). >olyan cégek, amelyek kiterjedenek az ország külterületére.
e, A monopólium- árdiszkrimináció (profitjának növelése érdekében) első fokú ~: a mon. minden vevőjének a rezervációs áron ad el.(a fogy. max hajlandó és képes fizetni) MC=S
másod fokú ~: a termék kül. menny-hez más-más árat rendel.(sok db egységára alacsonyabb, mintha csak 1-et veszek) harmad fokú ~: alk-nak feltételei: 1.- vevőkörének eltérő a ker-i fv-e.(felnőtt, gyerek bérlet) 2.-a vevőkörök ne adhassák át az árut. (+osztozhatnának a hasznon)>eldöntik h. mennyit termel MR=MC ezt a menny-et úgy osztja el a 2 piac között. Oda visz ki többet, ahol rugalmatlanabb a ker., m. ott magasabb árat tud rendelni>növeli az összbevételt
Oligopólium: Néhány vállalat van, amelyiknek nem elenyésző a súlya. Csop.: 1. a term. jellege szerint:-tiszta~ (homogén a term)-differenciált~(nem~) 2. az együttműködés foka a néhány vállalat között:- tökéletes összejátszás, -tökéletlen ö.(hallgatólagos+egyezések) –független játszmák Stratégiái: 1.+hat-ák a term. nagysg-t és az ehhez tartozó árat a piac alakítja ki. 2. uaez fordítva Cournot féle modell:az itt lévő váll-ok az opt. term. tervezésénél a többiek várható döntését külső tényező ként kezelik.(független játszmák) 1 időben döntenek: szimmetrikus modell Kartell: szimmetrikus m. Kifelé úgy viselkedik, mintha tiszta mon. lenne.
Ez az iparág annyit termel h. MR=MC (tökéletes összejátszás) Stackelberg- féle modell: (tökéletlen összejátszás) aszimmetrikus modell: -vezérlő vállalat előbb hozza + a döntését, elvárja a követőktől,h.igazodjanak a döntéseihez Figyelembe veszik a követőket.-követő: alkalmazkodik a vezetőhöz. Általános egyensúly elmélet: +jelenik a neokl-ok elmélete,h. mit gondolnak a mikroö-ról A piaci mechanizmus képes e a gazd. minden piacát egys-i állapotba vinni? Say-dogma: ö.eladás=ö.vétel>ezt emeli át Walras egyenlettel a neoklasszikus elmélet (a pénznek csak tranzakciós szerepe van, a pénz szerepe semleges)~ levezetése: - felt-em h. tök. a verseny –csökk-ő hozadék tv-e érvényesül –racionális a fogy., a vállalat –a fogy-nál a vállalatnál a jól viselkedő köz-i görbével dolgozok.
1. a tiszta cseregazd. egyensúlya: a szereplők száma sok.(2) A rendelkezésre álló javak h. osztódtak el a 2 szereplő között. Az induló készletallokáció(k.állomány)elosztódik. WH=WHR+WHP;WK=WKR+WKP Edgeworth-doboz: a fogy. ~-a. 1 olyan négyszög, melynek méretét a rendelkezésre álló javak menny-e hat.+ és a 2 szereplő köz-i térképének szembeforgatása ként kapjuk+.
 
 
 
 A gazd. magja: reallokálom a javakat> R helyzete változatlan, P helyzete javult. Egyik félnek sincs elenére a csere.A javak végső hatékony elosztása >végső hatékony allokációs pont =Pareto-hatékony.Ha ebből a helyz-ből elmozdítjuk, csak úgy javíthat a helyzetén, ha a másik fél helyzete rosszabbodni fog. A gazd. magjának közepében is kialakulhat a csere. Ha ezt a 3 pontot összekötjük, végtelen sok allokációs pont> e . A fogy. szerződési görbéje: CC Ezek a pontok a javak optimális elosztását jelentik. A 2 sarokpont igazságtalan, m. az 1ik éhen hal. Az áron keresztül alakul ki, h. melyik a kedvező gazd. allokációs pontja>ahol túlkínálat van,ott csökkenti a kínálatot, ha túlkereslet, növeli.> egyensúlyi ár.
2. a termelő gazd. egyensúlya: A termelés Edgeworth doboza:
 
 
 
Melynek méretét a rendelkezésre álló term-i tényezők menny-e határozza+. A 2 termék isoquant térképének szembe- forgatása ként kapjuk +. CC a term. szerződési görbéje= a végső hatékony allokációs pontokat köti össze. Optimális:ahol az isoquantok érintik egymást.
  3. a csere és a term. gazd 1üttes egyensúlya: Ennek elemző eszköze a transzformációs görbe. A termelési lehetőségek határa.>potenciális GDP. Transzformációs görbe: termelés-        szerződési görbe kihelyezése output térbe.
 
Termelési lehetőségek határa: a makrogazd. adott technológiai fejlettsg. mellett a rendelkezésre álló termelési tényezők Pareto- hatékony felh-val max. mennyit tud termelni.
A piac az áron keresztül képes +valósítani h. a termelés és a cseregazd egyensúlyba kerül. Nincs munkan-ség.
Piaci kudarcok, elégtelenségek:
 
 
 
 
 
Az A ország fog gyorsabban növekedni C:a társ. az erőforrásait nem használja ki maximálisan>kényszerű m.nélk-ség. D: célul tűzte ki a társ. h. a gazd-i növ- sel
Transzformációs görbe: termelési lehetőségek határa. Pareto hatékonyan használja fel.(max. annyit tud termelni) PotenciálisGDP>nincsmunkanélküliség Bruttó hazai össztermék: az adott o-ban +termelt, végső felh-ra szánt v. fogy-i cikk v. beruházási jószág. A társ. preferencia rendszere dönti el h. fogy-i v beruh-i jszg. Megtakarító társ.: Japán A Japán belső piac nem nyílt +, de am-i termékek mentek oda. Piaci elégtelenség, kudarc okai: mon-ok által okozott:-holtteher veszteségek,- externáliák,- közjavak problémája (ezekért az államnak szerepet kell válalnia) Externáliák lényege, típusai, hatásuk az erőforrások piaci allokációjára. Az externáliák internalizálása: Externália: (külső gazd-i hatás)nem szándékolt szolg. nyújtása, amely nem képezi magándöntés tárgyát, nincs benne az árban. Fogyasztói ~: 1. pozitív(a szomszéd uazt a zenét m. én) 2. neg. (dohányzás) Termelői ~: 1. poz. (AIDS ellenszere)2. neg(körny.szenny)
Tfh. nincs externália: P=MC Poz. extern hatás: MU(magánhat.haszon)< MSB (társ-i határhaszon)
Neg. extern hat.: MCmagánhatárktsg.< MSC(a tevékenység társ-i hat.ktsg-e) a 2-ből köv.>MSB=MSC
Az externáliák hatása az erőforrások piaci allokációjára:Poz. term-i extern-ák: a 2 ár miatt kudarc. Létezik extern. ezért a piac nem tudja +oldani m. A piaci szab. kevesebb erőforrást juttat a társ-nak, m. amennyire szüksége van.Ha nem tudják mo-ni, holtteher-veszteség.
 
 
 
 
Pozitív: az állam szerepvállalására van szükség, m. +téríti a veszteségeket, ami pl. védett állat miatt keletkezik.Neg.ex.
pl. műtrágya piaca. A piaci mech. több erőforrást juttat, mint ahogy társ-i szempontból optimális lenne. Ha nem kezeljük a gazd-ot, holtteherveszteség. Ezt az ext-ák belsővé tételével, internalizálásával lehet megoldani.> 1. magán mo.(ha az érintettek száma csekély, tulajdonjogok 1értelműen tisztázottak, alacsonyak a tranzakciós ktsg-ek) 2. az állam szerepvállalása:
büntető adót vet ki, bezárja a váll-ot, támogat(szubvenció)
Közjavak:Minden term. végső célja a fogy.>jószágokkal kielégíteni, gazd-i javak. Gazd-i javak csop.: (szűkösen állnak rendelkezésre)– fogyasztásukban érvényesül e a rivalizálás és a kizárás elve 1. csop: tiszta magánjavak (mind2 érvényesül)Coca Cola 2.csop: tiszta közjavak(egyik sem érvényesül)mentők
>potyautas jelenség: a piac kudarcot vall, m. pl.a mentőket nem bízhatjuk a piacra, az államnak kell mo-ia 3.csop: helyi kj-k 4.csop: túlzsúfolásra alkalmas kj-k;troli 5.csop: olyan magánjavak, amelyeknek erős extern hatása van.(egészségügy, oktatás)
 
 
 

Szólj hozzá!

Makroökonómia - jegyzet

2007.06.27. 09:36 :: zsuzs87

Neoklasszikus pénzelmélet: a forgalomban lévő pénz mennyiségének változása határozza meg az árszínvonalak változását. Mennyiségi pénzelmélet: Fisher féle forgalmi egyenlet. M*V=P*Y. M*V: áruvételre kiadott pénzmennyiség. P*Y: a megtermelt áruk árösszege. Makrojövedelem=Ypotàteljes foglalkoztatás mellett. Adott a gazdaságnak, ill. a pénz forgási sebessége is, tehát Y és V adott konstans. Ha M változik, változik az árszínvonal is. A pénzmennyiség (M) függ az MNB monetáris politikájától. Következtetés: az összes kereslet a monetáris kereslettel/eszközökkel, vagyis a pénzmennyiség megváltoztatásával változtatható. Ennek eredménye az árszínvonal változás. A reálváltozókra (Y,V) nem lehet moetáris eszközökkel hatni, azok az adott értékben merednak a teljes foglalkoztatás mellett. Pénztári egyensúlyelmélet: hangsúly: a pénzkeresleten, melyet egyéni okokkal, motívumokkal magyaráznak. Hangsúly van a makroteljesítményen is, melyet elméletükben a makrojövedelem fejez ki. a bankrendszer által kibocsátott pénz = a pénztárakban tartalékolt jövedelmekkel. k: pénztartási ráta. V: pénzforgási sebesség. k: 1/V. M=P*Y*k. Y*k=pénzkereslet. Akkor van monetáris egyensúly, ha a pénzkínálat nagyobb, mint k*Y. nő a vásárlási szándék, melynek kielégítésével a termelőnek idő kell à nő az árszínvonal, csökken a pénz reálértéke, csökken a nominális pénzkeresletà megszűnik az egyensúlytalanság. Neoklasszikusok véleménye a munkapiacról: Munkapiac: munka keresletének és kínálatának találkozási helye. Munkakereslet: az a munkamennyiség, melyet a vállalkozói szféra adott reálbérek mellett foglalkoztatni kíván. Jele: LD. a reálbér függvénye: LD=LD(W/P). ha a reálbér nő, az LD csökken. A munkakeresleti függvény csökkenő.
 
 
 
 
 
Termelési függvény: Y=Y(K,L). Y: realizált termelés. K: tőke. L: munka. Adott tőke és munkaerő hiány mellett milyen termelési mennyiség állítható elő. Hosszú távú term. fgv.: minden termelés feltétele változtatható. Y=Y(L)à rövid távú term. fgv. A tőke változatlan, csak a foglalkoztatottak száma változhat. π =P*Y-W*L. W: nominálbér. L: foglalkoztatottak száma. π max, ahol π =P*Y-W*L és L szerint első deriváltja. (dY/dL)=W/P. dY/dL megmutatja, hogy ha egységnyivel változik a foglalkoztatottak száma, mennyivel változik a kibocsátás. Munkakínálat: az a munkamennyiség, melyet a háztartási szféra adott reálbérek mellet munkavégzésre felajánl. Az elmélet felsőhatára a népességszám, de ebből a munkaképtelen korú népesség kivonandó.
 
 
 
 
Munkaképes korúak: aktívak: foglalkoztatottak,munkanélküliek; inaktívak: GYES,GYED, tanulmányok, ideiglenesen távollevők. Aktív: megjelenik a munkapiacon. Foglalkoztatott: munkát keres és talál. Munkanélküli: munkát keres de nem talál. Foglalkoztatási ráta: arra utal, hogy az aktív népesség milyen hányadát szívja fel a munkaerőpiac. Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek és az aktívak arányát adja meg. a munkanélküli optimalizálni akarja helyzetét, addig növeli a munkakínálatot, míg az adott reálbérnél elérhető jövedelem növekedést előnyösebbnek tartja, mint a munkavállalás miatt feláldozott szabadidő.
 
 
 
 
A munkakínálat adott és nem változik. A munkapiac egyensúlya: LD=LS. A tökéletes verseny körülményei között a verseny biztosítja, hogy a reálbérek változnak a munkapiacon kialakul az egyensúly és megvalósul a teljes foglalkoztatás. Aki keres, az talál munkát. Nem zárja ki a munkanélküliséget, de ha van csak önkéntes lehet.
 
 
 
 
 
 
A nominálbérek is az adott árszínvonal mellettàmunkakereslet nő, kínálat csökken. Tehát: a reálbér az egyensúlyi nagyság körül mozog. Makrokínálat a neokl. elmélet alapján:
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Mivel a munkapiacon egyensúly van a jövedelem Ypot-nak felel meg, melyet a teljes foglalkoztatás mellett hoznak létre. W/P nem függ az árszínvonaltól, ezért Y sem függ az árszínvonaltól, aminek következtében YS függőleges egyenes.
Makroegyensúly a neolk. Elméletben:
 
 
 
 
 
 
 
 
 
YD függ a monetáris szférától. Egy jól működő gazdaságban a g.autonomizmusok megteremtik a reálsféra egyensúlyát függetlenül a monetáris szféra állapotától.
Pénzpiac a keynesi modellben: a pénzkereslet elmélete: pénzkereslet: az a pénzmennyiség, melyet a gazdaság szereplői adott kamatláb mellett és jövedelem mellett tartani kívánnak. Keynes ezt 3 motívumra vezette vissza: a) harmonizációs pénzkereslet: MDt. Részben a háztartásokhoz, részben a vállalkozásokhoz kapcsolta = jövedelmi és üzleti okok. MDt=MDt(Y). b) óvatossági ok/pénzkereslet = előre nem látható okok miatt tartalékolnak az emberek. Egyik meghatározója a jövedelem, a másik tényező a kamatláb. MDD=MDD(Y,i). c) pénzkeresleti okok/spekulációs pénzkereslet. Ebben az esetben a jövedelem nem korlát. Pénzünk van, melynek befektetéséről döntünk a vagyontartás formái között választva. Motívuma a kamat. A kamat a pénzben történő vagyontartás előnyeiről való lemondás díja. Értékpapírban vagy a pénzpiacon helyezhetjük el a pénzt. Ebben a döntésben a pénzpiaci kamatláb segít. Az értékpapírok nem- és árfolyamértéke nem egyezik meg. a piaci kamatláb és az árfolyamérték ellentétesen változik. Ez az oka annak, hogy ez alapján spekulálnak árfolyam nyereségre a pénzpiacon. Baisse-spekuláció: a piaci kamatláb elérte a mélypontját, ezért az emelkedésére számítanak, piacra dobják a kötvényeket és vagyonukat pénzben tartják addig, míg szerintük nem érdemes ismét értékpapírokat vásárolni. Hausse-spekuláció: a piaci kamatláb elérte a tetőpontját és a csökkenésáre számítanak, s a spekulánsok a pénzvagyont kötvényekre váltják át.IIIII Az állampapírok kereslete és kínálata eltér egymástól. Az állampapírok árfolyamértéke megváltozik. Változik a pénzpiaci kamatláb. Baisse spek. Alapján: a kötvényeket piacra dobják, a kötvénypiacon kínálat>kereslet, az árfolyamérték csökken, nő a Hausse spek. köre, nő az értékpapírok kereslete, a bankoknál csökken a kölcsönadható pénz mennyisége, a pénzpiaci kamatláb nő. Kialakul az állampapírok keresletének és kínálatának az egyensúlya. Az egyensúlyi kamatláb az a kamatláb, mely mellett létrejön az állampapírpiac egyensúlya. megteremti a monetáris egyensúlyt. Pénzkeresleti fgv: MD=MD(Y)+MDD(Y,i)+MDS(i). MD=MD(Y,i) à a pénzkereslet a jövedelem (Y) és a kamatláb (i) fgv-e. A pénzkínálat: az a pénzmennyiség, amit a jegybank a gazdaság rendelkezésére bocsát. A pénzkínálatot a jegybank szabályozza a jegybanki kamatláb révén, azonban nem korlátlan a kamatláb befolyásolása a részéről. Ennek oka, hogy megváltozhat a spekulánsok megatartása. Szélső esete: ha a spekulánsok ennyi értékpapírt kívánnak piacra dobni, mint amennyit a jegyban fel akar vásárolni. Ekkor valószínű, hogy az „i” (kamatláb) olyan alacsony, hogy mindenki a növekedésre számít, ezért változatlan marad az értékpapírok árfolyama és a kamatláb is. Tehát bárhogy nő a pénzkínálat, az összes kötvényt felszínja a spekuláció és a pénzkereslet végtelenül rugalmassá váliki. Ezt nevezzük likviditási csapdának:
 
 
 
 
 
 
Ha a kereslet=kínálat, akkor a piacon egyensúly van. MD(Y,i)=MS/P. MS: nominális pénzkínálat. Mindig a korm v annak független jegybankja milyen monetáris pol-t folytat. LM= a jöv azon pontjainak halmaza, mely mellett a p.ker és kínálat egynesúlyban van. A pénzpiaci egyensúly függ: a jövedelemtől(A), a kamatlábtól(A), forgalomba kerülő pénzmennyiségtől(B), árszínvonaltól(C).
 
 
 
 
 
 
 
„A” tartalma, hogy i0,Y0 mellett a pénzpiacon egyensúly van. Pénzkereslet nő és változatlan pénzkínálat mellett felborul a pénzpiac egyensúlya. P.ker>p.kínálat à nő a kamatláb(i). nő a meredekség= a növekvő makrojövedelemhez növekvő kamatláb tartozik. A kiinduló kamatláb szintje a likviditási csapda kamatszintje.
 
 
 
 
 
 
 
 
B: MS hatása az egyensúlyra. a) ha a bankjegy növeli a p.kínálatot a reálszférában nincs változás. Ker<kínálat à a kamatláb(i) csökken. A fgv egltolódik. b) p.ker>p.kínálat + változatlan reálszféra. A jegybank kevesebb pénzt bocsát ki. i nő.
 
 
 
 
 
 
 
 
C: az árszínvonal (P) hatása a p.piac helyzetére. Ha P nő, nő „i” is, mert a kamat reálértéke nem lehet negatív. Ha P csökken, a „i” is csökken. Ha P nő és a reálszféra változatlan, akkor i nő. Ha P csökken i is csökken.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Permaneus jövedelem hipotézi elmélete (Friedman): Fdiedman különbséget tesz gogyasztói kiadások és fogyasztások között és ez utóbbit vizsgálja. Abból indul ki, hogy a fogyasztás függ a vagyontól. Permaneus jövedelem: olyan átlagos jövedelem, melyhez az egyén hosszabb haszonhoz jut.  Eletaklus hipotézis: a fogyasztás 1 hosszabb időszak jövedelmétől függ. jell: az egyének egész életükre optimális fogyasztást terveznek. Ha a jövőben magasabb jövedelemre számítanak, hitelt vesznek fel. Nyugdíjas korban úgy tudják fenntartani a fogyasztást, ha az aktív időszakban takarékoskodnak. Endogén jövedelem hipotézis: jellemző vonása, hogy a háztartások megtervezik a reális életmvojukhoz tartozó vagyont és amíg ezt nem érik el, korlátozzák a fogyasztásukat. Ha elérik ezt a célt, nő a fogyasztásuk. A három piac egyensúlya: a 3 piac esetén a pénz-, a munka-, és az árupiacról beszélünk. A keynesi elmélet szerint a munkapiac nem tökéletes munkapiac módjára viselkedik. A munkaszerződéseket hosszabb távra kötik és rögzítik. Fejlettebb országoknál 2év. Nálunk 1év. Követelménye: ha az áruk változatlanok, akkor a reálbér is változik. Befolyásolja a munkáltatók munkaerő keresletét. Ez a munkapicon a rövidebb oldal elve: makrokínálati fgv levezetése:
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Egyensúly van a munkapiacon. L* mellett milyen létszám dolgozik. Y0 keletkezett jövedelmük. „A0” a munkakínálati fgv 1pontja. (W/P)0 és P0 közös pontja a reálbér. Változás esetén érinti a termelés nagyságát. Tegyük fel, hogy az árszint P0-nál P1-re csökkent. Hatása: reálbérek nőnek, kedvezőtlen a vállalkozóknak a rövidebb oldal elve a munkakereslet, a foglalkoztatást a munkakereslet alapján határozza meg. tegyük fel, hogy az árszint P0-nál P2-re növekszik. hatása: reálbér csökken, a rövidebb oldal elve a munkakínálati fgv. Ha az árszint nő, akkor a reálbér csökken. A makrokínálati fgv visszahajló alakzatú, max. pontja az egyensúlyi foglalkoztatáshoz kötődik. LS=LDà ekkor kínálnak többet. A fgv 1szakasza a növekvő, azon az árszint növekedése a vállalkozókat ösztönzi a kibocsátás, így a jövedelem és kínálat növelésére. A mx pont után a fgv visszahajlik, vagyis a kínálat csökken, amelynek oka, hogy a tovább növekvő árszint makroszinten visszafogja a termékek iránti keresletet.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A keynesi elmélet a tökéletes munkapiac elvére épül, azonban azt bizonyítja, hogy a makrokínálat csökkenése nem lehet végtelen. Ennek oka, hogy a gazdaságban mindig van valamilyen szintű kereslet, amelyeket a vállalkozóknak ki kell és lehet elégítenie. Ezért a makrokínálati fgv alakja egy bizonyos jövedelem szintnél függőleges egyenessé válik, vagyis bárhogy növekszik az árszínvonal a makrokínálat nem változik. Y*-egyensúlyi jövedelem. i*: egyensúlyi jövedelemhez tartozó i. Fgv értelmezése: az áru- és pénzpiaci együttes egyensúly létrejöhet anélkül is, hogy a munkapiac egyensúlyban lenne. Ezért a munkapicon állandósul a munkanélküliség. Keynesi elméletben ez a kényszerű munkanélküliséget is jelenti. Azért nem tud elhelyezkedni, mert nincs munkalehetőség.
 
Költségvetési kényszer/ Budget-identitás (rövid távon): a kormányzat kiadásait államkötvények eladásából finanszírozza.
 
 
 
 
 
 
 
Y0; i0à áru- és pénzpiac egyensúlya. Y= C+G+I+ΔG à zárt gazdaság mellett. A kereslet nő, IS jobbra tolódik. ΔGà nő Y és i. ezt a folyamatot nevezik az állam kiszorító hatásának. A többlet költekezés, a kötvény kibocsátás hatása: a kötvénykínálat nő, a kötvények árfolyama csökken, i nő, LM balra fel tolódik, i tovább nő, tovább csökkennek a magánberuházások = az állam kiszorítóhatása még inkább érvényesül.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Hosszú távon: a kormány a kötelezést a kötvénykibocsátás emelésével finanszírozza, de ez a vagyont is befolyásolja à vagyonhatások indulnak el, ami azt jelenti, hogy az emberek vagyonnak tekintik a kötvényüket és minél nagyobb az eladható likvid vagyon a folyójövedlméből egyre nagyobb részt költünk fogyasztásra, akkor az árupiacon plusz keresleti tényezőként jelenik meg. az IS jobbra feltolódik. Ez a gazdaságra pozitívan hat, mert nő az Y. ha valakinek nagyobb a vagyona, akkor nagyobb hányadban tart pénzt. Nő a pénzkereslet. Az LM fgv balra felfelé tolódik. Nő az i, negatívan hat a gazdaságra. Különbség hosszú és rövid táv között: hosszútávon a vagyon hatás miatt nő a fogyasztási kereslet. Jövedelem növekedés következik be, de a kamatláb növekedése mellett. A pótlólagos pénzkibocsátással fedezett kormányzati kiadások hatása: keynes nevéhez köthető vizsgálat. Pótlólagos pénzkibocsátás: tartalékráta, a kormányzat számára törvény tiltja a pénznyomtatást. Gnőà IS jobbra tolódik. MSà LM balra tolódik. Keynes szerint e 2 hatása egyforma mértékű, amit a monetaristák cáfoltak. A monetaristák szerint G növelése csak egyszer tolja el az IS fgv-t. ha a helyzetet fenn akarják tartani, akkor folyamatos pénzkibocsátásra van szükség, de ekkor a pénzpiac egyensúlya tartósan felborul: MS>MDà i csökken à pozitív hatás a gazdaságban.
 
 
A monetarizmus makroegyensúlyi modellje: a fejlett országokban az 1970-es években megtorpant a gazdasági növekedés, ami fájó volt, mert az 1950-es, 1960-as években gazdasági csodának nevezték az akkor produkált növekedést. Mindez a pénzügyi szférákban is zavart keltett = hallatlan mértékű infláció következett be. Újra kellett gondolni a keynesi gazdaságpolitikát. További okok: a) a technikai fejlődés: az állóeszköz igényesség csökkenése. A fejlődés első sorban a tőke korszerűségén múlt. A műszaki fejlődés motorja a magánszféra volt. b) konjunktúra ciklusok alakulásában egyre kisebb szerepet játszottak az állótőke beruházások. Más okokkal magyarázzák a konjunktúra ciklusokat. c) nőtt a tartós fogyasztási cikekk kereslete és a magánszféra ezen kiadásainak egyre nagyobb részét fedezték hitelekből à a háztartások a hitelszféra szereplőié váltak. d) a munkanélküliség terén is változsok léptek fel: a konjunkturális munkanélküliséget felváltotta a strukturális, ami azt jelenti, hogy az egyes ágazati leépítéseke követően felszabaduló munkaerőt más ágazatok nem tudták felszívni a nem megfelelő képzettség miatt. e) a piaci struktúrák modosulás. A 70-es évekig a gazdaságot versenykörülmények jellemezték, de a 70-es években előtérbe kerültek a monopóliumok és a monopolista megegyezések. Ennek következtében a piacon a monopóliumok árképzése jelenik meg. magasabb áron kevesebb mennyiséget termeltek, mint a versenyző vállalatok. Ez infláció gerjesztő hatással bír. f) bizonyos újítások is inflációs hatásaal voltak, ami az újítók gazdasági hatalmára, esetleg monopóliumára volt visszavezethető. g) a nemzetközi regionális pénzügyi szervezetek szerepváltozása: igyekeztek hatást gyakorolni az egyes nemzetgazdaságokra. Komoly feltételeket követeltek meg a nemzetközi hitelekhez. i) a hagyományos vállalatok mellett megjelentek a non-profit vállalatok is. Következmények: meghatározott a gazdasági helyzet = a gazdaság egyre nagyobb mértékben függött az állami kötvények keresletétől. Hatástalanok lettek a keynesi keresletorientált gazdaságpolitika változatlan eszközei. A piaci mechanizmusok mellett megerősödött az állami koordináció à rontotta a piaci mechanizmusok hatását. Ebben az iőszakban végleg megszűnt az aranypénz rendszere. Megerősödött és általánossá vált a belsőérték nélküli hitelpénz. Megerősödött a nemzetközi pénzintézetek szerepe. A monetaristák pénzelmélete: szerintük annyi pénznek kell a forgalomba kerülnie, amennyi a pénzkereslet. A pénzkereslet ezt azonban szélesebben értelmezik, mint keynes: a pénz a vagyontartás egy formája. A monetaristák a vagyontartás formáira helyezik a hangsúlyt. Ezek szerintük: pénz, értékpapírok, tartós fogyasztási cikkek, természeti erőforrások. A nacionálisan viselkedő tulajdonosok a vagyon optimális kialakítására törekednek. Az optimális vagyonstruktúra azt jeleti, hogy a vagyontartási módozatok határhasznai kiegyenlítődnek.
 
A portfólió egyensúlya felborulhat, ha valami megzavarja az optimális esetet: a pénzpiacon egyensúly van és optimális a vagyon összetétele, az állam azonban növeli a pénzkínálatot. Pénzkínálat>pénzkereslet ài csökken. Nem érdemes a vagyont ekkor pénzben tartani, ezért inkább kötvényekben vásárolnak a nagyobb haszon reményébenà nő a kötvénykereslet; adott kötvénykínálat mellett az árfolyamuk nő, hozadékuk csökken à a vagyonokat részvényekre váltják át. Tartós fogyasztási javak vásárlásaà megnő ezen piacon a kereslet + a kínálat felzárkózása időigényes folyamat. Kereslet>kínálat -> árszínvonal nő. Ezzel a termelés fokozódik és a mekrojövedelem is nő. A megnövekedett jövedelem realizálásához egyre több pénzre van szükség à M1 megnő és ekkor a pénztulajdonosok nem akarnak megszabadulni a pénzüktől. Helyreáll a vagyonstruktúra egyensúlya és az árszínvonal stabilizálódik. Pénzkereslet monetarizmus: mennyiségi pénzelmélet. Fischer féle forgalmi egyenlet: M*V=P*Q. M függ: a pénz forgási sebességétől, az árszínvonaltól, és a Qtól. M(V,P,Q)=(P*Q)/V. V: külső adottság, ezt a fizetési szokások és a banktechnikai folyamatok határoznak meg. Hosszabb távra előre jelezhető. MD= f(V,P,LP,Yp,i). MD függ a pénz forgási sebességétől, árszínvonaltól. A pénzpiac hatása a reálszférára: az államnak az a feladata, hogy annyi pénzt tartson a gazdaságban, mint amennyit a pénzkereslet. Ha nincs összhang, akkor a pénzügyi szféra hatástalan lesz a reálszférára és zavaró külső hatásokat vált ki. ezt Cagan mutatta be. áru- és pénzpiac együttes egyensúlya:
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Ebbe a folyamatba az állam úgy avatkozik bele, hogy megnöveli a pénzkínálatot. A kereslet az árupiacon megnövekszik. Ez a kibocsátás, jövedelem és árszínvonal növekedését is maga után vonja. Nagyobb termeléshez több tőke és munkaerő kell. A többlet munkaerőhöz többlet nominálbér tartozik. Ez azt eredményezi, hogy a munkakínálat növekszik. de a magasabb bér magasabb árszínvonallal párosul. Nincs meg a kedvező reálbérhatás. Megkezdődik a nagyobb bér követelése à magasabb kts-eket jelentenek. Ezt nevezzük az összetétel csapdájának. Alapvető várakozások: az információk reakcióideje miatt úgynevezett tanulási folyamat játszódik le. Ez azt jelenti, hogy a várakozások kiigazodnak, homogénné válnak, ez határozza meg a gazdaság szereplőinek végső magatartását. MD nőtt, de Y nem à makrokereslet és P növekszik. a gazdaság szereplői P további növekedésére számítanak.
 
A makrogazdaság egyensúlyi zavarai: infláció: pénz rendszeres és tartós emelkedése és a pénz vásárlóképességének csökkenése. Pénzmérésére az áruindex szolgál, ami az árak átlagos változásának mértékét mutatja. Defláció: az infláció ellentéte. Részben ez volt az oka a hiánygazdaságnak. Stugfláció: nincs gazdasági fejlődés az országban, de erős inflációs folyamatok zajlanak. Az infláció típusai: 1) lassú infláció: <10%-os. Ezzel a gazdaság együtt tud élni. Emellett van értelme a pénzben való megtakarításnak. 2) vágtató infláció: 2 v. 3 számjegyű infláció. Nehéz belőle kimászni, mert az infláció várakozások beépülnek szerződésekbe. 3) hiperinfláció: számokban nem kifejezhető P növekedés. A közvetett csere értelmét veszti. Inflációt eredményező okok: kiindulhat az árupiacról: keresletinfláció, kínálatinfláció. Pénzpiaci okok: pénzinfláció. Keresletinfláció: valamilyen okból megnő az árupiaci kereslet.
 
 
 
 
 
 
Kínálatinfláció: a termelés felt. rsz-e megdrásul, miközben a késztermékek iránti kereslet és azok árai változatlanok. A keresletorientált gazdaságpolitika: az aggregált kereslet az áru- és pénzpiac kölcsönhatása révén alakul ki. ezek szerint célja lehet: az árupiac befolyásolása (a kormányzatnak ktgvetés eszközei vannak ezt nevezzük fiskális politikának), a pénzpiac befolyásolása (monetáris eszközökkel, ezt nevezzük monetáris politikának). A fiskális politika: a kormányzat vagy a kiadási tételeivel vagy a bevételi tételeivel hat a gazdaságra. Y=C0+ c(Y-T0-zY+TR)+I+G. a kormányzati tételek, melyek az árupiaci egyensúlyt kifejező IS-görbe helyzetét megváltoztatják: T0;zYàlefelé tolja el a görbét. G;TRà felfelé tolja el a görbét. Következmény: az aggregált keresleti fgv az IS-sel megegyező irányba tolódik el.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Ha G nő: -Y nő, amit azt váltja ki, hogy a makrokereslet nő, melyhez a kínálat alkalmazkodik = nő a kibocsátás. – nő a pénzkereslet. – felborúl a pénzpiac egyensúlya: pker>pkínálat à i nő à beruházások. Ha T0 és zY csökken v TR nő: Y nőà pénzker nőà pénzpiaci egyensúly borul à i nő à I csökken. A kiszorító hatás mértéke attól függ, hogy i milyen mértékben reagál a jelzett változásokra. Monetáris politika: keynes szerint a pénzmennyiség változása i-n át hat az aggragált ker-re (AD) és ezen át a jövedelemre és a foglalkoztatásra. neoklasszikusok szerint a pénzmennyiség megváltoztatása nem befolyásolja a reáltényezőket csak az árszínvonalat(P). eszköz rendszere: JB-i alapkamatláb, kötelező tartlékráta pol, nyílt piaci műveletek, rediszkontláb pol. Jegybanki alapkamatláb: funkció: JBP-hez e mellett jutnak a kereskedelmi bankok, melyre a jegybanki tartalékképzéshez van szükségük. Alacsonyabb akamatláb esetén olcsóbb a JBP és több hitelt tudnak nyújtani a magánszférának, melynek ekkot nő a kereslete. Magasabb kamatláb esetén fordított a jelenség. Nyíltpiaci művelete: az MNB értékpapírokat bocsát ki, ill vásáol vissza. Kibocsátás: a forgalomban kevesebb pénz marad és csökken a kereslet. Kötelező tartalékráta pol: a bankok az általuk forgalmazott pénz meghat %t az MNB.nél köteles letétbe helyezni. Ha csökken a ráta, nő a forgalomban lévő pénz mennyisége és nőhet a kereslet. Rediszkontláb pol: a váltók viszontleszámítolásához kötődik. Csak expanzív irányzata van. Függ: - mennyire akarnak KB-ok JBP-hez jutni.- mennyire szeretne az MNB JBP-t fogalomba hozni. A kínálatorientált gazdpol: eszköz: béradók: TB járulék csökkentése. Tőkeadók: osztalékadó (I nőà tőkekereslete nő à felborul az árupiac egyensúlya: i nő és I hatására nő a tőkeállomány is à magasabb termelés). Jövedelem adók: nyereségadó (ha csökken, több marad a vállalatoknál fejlesztésre). Laffer-görbe: költségvetés bevétele és az adókulcsok változása közötti kapcsolat.
 
 
 
 
 
 
Elképzelhető olyan z érték, melynél a vállalkozók úgy ítélik meg, hogy nem éri meg termelni. Ekkor a ktgvetés bevétele is nulla. A keresletorientált gazdpol: hatékonysága: keynes: ott a leghatékonyabb, ahol Y intenzívebben reagál a kormányzati intézkedésekre. Ez attól függ, hogy az LM görbe milyen meredekségű: minél laposabb, annál kisebb mértékben nő i és annál nagyobb mértékben nő a jövedelem.
 
  
A költségvetési deficit és annak finanszírozása: a költségvetés törvényszerűen deficites. Ennek fő oka, hogy a kormány a közjavakat finanszírozza, melyek iránt óriási a kereslet a gazdaságban. A finanaszírozás módszerei: a) hitelfelvétel: a magánszektoroktól, az MNB-től. b) bevételnövelés/ kiadás csökkentés. Áru- és pénzpiaci egyensúly mellett deficites ktgvetés. G csökkentéseà az árupici kereslet egy része kiesik. TR csökkentà a rendelkezésre álló jövedelem csökkenà a fogyasztási javak kereslete csökken, de kisebb mértékben, mint a TR csökk, mert a magánszféra ekkor a tartalékaihoz nyúl, ezért a kormányzat szivesebben csökkenti a TR-t, mint G-t.
 
 
 
Bevétel növ: adónövelés àYDI csökkà csökk az összárupiaci kereslet is à a termelés alkalmazkodik = IS lefelé tolódik à új egyensúly alacsonyabb jövedelem mellett áll helyre, ami kedvezőtlen a gazdaságnak. Ez csak ideiglenes megoldás. Alacsonyabb Y mellett adott z-vel kevesebb jövedelem folyik be a kormánynak.
 
 
 
 
Elsődleges deficit: adott év költségvetési hiánya. Adóság szolgálat: az előző évek terheinek figyelembevétele, finanszírozása. Hitelfelvétel: a deficit mértékének megfelelően a kormányzat értékpapírt bocsát ki, amit felkínál az MNB-nek = ennek megfelelő JBP kerül a forgalomba à JBP nő à KBP is nő à a pénzpiaci egyensúly felborul: pénzkínálat>pénzkereslet à i csökken. Ha i csökken a beruházási kereslet nő à nő az összker à nő Y à még z változása mellett is nő a ktgvetési bevétel és csökken a ktgvetsi deficit.

Szólj hozzá!

Makroökonómia - igaz-hamis

2007.06.27. 09:35 :: zsuzs87

A makrogazdasági teljesítményeket úgy kapjuk meg, hogy a mikrogazdaság egységeinek eredményeit összegezzük. H A nem tisztán nettó jellegű teljesítménykategóriák halmozódást is tartalmaznak. I A bruttó és félbruttó teljesítménykategóriák azért tartalmaznak  halmozódást, mert ugyanazt a ráfordítást annyiszor veszik számba, ahányszor önálló termelőegységben lévő munkamegosztási fázison halad keresztül az anyagi ráfordítás. I A folyóáras számbavétel a gazdasági teljesítmény reál értéket fejezi ki. H Az elsődleges jövedlem újraelosztásával képződik az eredeti jövedelem. H A GDP-ből történik az összes fogyasztás és felhalmozódás. H Egy zárt gazdaságban a fogyasztás nettó beruházások összege egyenlő a GDP-vel. H Abban a gazdaságban, ahol csak vállalatok és háztartások vannak, és amelyben a háztartások teljesen elköltik a jövedelmüket, a fogyasztói kiadások összege ugyanakkora, mint jövedelmek összege. I Egy gazdaságban az adott időszak kezdőpontjára és végpontjára vonatkozó vagyonmérlegben kimutatható eltérések, az adott időszakra vonatkozó jövedelmmérlegben nyomon követhető változásokra vezethetjük vissza. I A gazdasági alanyok folyótétel-számláinak követel oldalán szereplő tételei a jövedelemmérlegben a passzív oldalra kerülnek. H Egy négyszereplős makrogazdasági modellben a vállalat a létrehozott áruk értékesítésével beáramló jövedelméből bért fizet, adót fizet és megtakarít. I A gazdasági szektorok nettó pénzügyi vagyonának összességévek nulla eredményt kapunk, mivel az egyik szektor aktívája a másik szektor passzívája. I A makrokeresleti függvény segítségével az árszínvonal minden lehetséges nagysághoz az összkeresletet jövedelemegységekben kifejezett mennyiségének 1-1 meghatározott nagyságát rendeljük hozzá. I A makrokínálati függvény segítségével az összkínálat minden jöv.egységekben kifejezett nagyságához az árszínvonal nagyságának 1-1 meghatározokk értékét rendeljük hozzá. H A munkakínálat monoton növekvő arányában függ a reálbértől, mert a szabadidő csökkentésével nő annak alternatív költsége. I A tőke határhatékonysága nő, ha növekszik a piaci kamatláb. I Neoklasszikus értelmezésben a szándékolt beruházások azért növelik a várt jövedelmet, mert növelik a makrogazdasági keresletet. H A neoklasszikus modellben az IS függvény a jövedelem-tengellyel párhozamos egyenes. H Say törvényének megfelelő világában az árak és a bérek kompetitív piacon határozódnak meg, rugalmas fel-le mozogva minden fölös kereslet vagy kínálat eltüntetésére. I A Say-dogma azon a nézeten nyugszik, hogy nincs lényeges különbség a pénen és a közvetlen cserén alapuló gazdaság között. I Az árszínvonalváltozást tökéletes követő nominálbérek esetén a makrokínálati függvény abszolút arrugalmatlan. I

Szólj hozzá!

Makroökonómia - felelet választás

2007.06.27. 09:35 :: zsuzs87

A termékek létrehozás a szolgáltatások nyújtása általában feltételezi az előzetes: anyagi és emberi munkaráfordításokat; tárgyiasult és az eleven munkaráfordításokat. A gazdasági teljesítményt kifejező bruttó típusú mutatók: tartalmazzák az anyagi ráfordítások értékét és az emberi munkaráfordításokat. A teljesítmény-kategóriában lévő halmozódásnál: ugyanazt a ráfordítást többször veszik számba. A bruttó kibocsátás: a folyó termelő felhasználást, az amortizációt és az elsődleges jövedelmeket tartalmazza. A származékos jövedelmek: az eredeti jövedelmek termelésével képződnek. A nettó hazai termék tartalmazza: az év során előállított összes új termék és nyújtott szolgáltatás értékét. Az általunk tárgyalt négyszereplős gazdaságban a háztartás jövedelemfelhasználása: a fogyasztásból, a megtakarításból és az adóból áll. A négyszereplős makrogazdasági modellben a vállalat jövedelme: a fogyasztásban, a beruházásban, a megtakarításban és az export és import egyenletében realizálódik. Az állam pénzügyi nettó vagyona: az adóbevételek és a kormányzati kiadások különbsége. Ha a nettó pénzügyi vagyon változásait összegezzük (S-I)+(T-G)+(Im-Ex), akkor az eredmény: egyenlő nullával. Egy négyszektoros modell jövedelemegyenlete: C+I+G+(Ex-Im)=C+S+T. Flow jellegű mutató: a jövedelem. Hogyan határozzuk meg az összes áru és szolgáltatás iránti keresletet?: a megvásárolni szándékot összes áruk és szolgáltatások mennyisége. Az aggregált keresleti függvény az emberek által megvásárolni kívánt áruk és szolgáltatások aggregált mennyisége és : az árszínvonala közötti kapcsolatot fejezi ki. Hogyan nevezzük azt a termék- és szolgáltatás mennyiséget, amelyet az összes termelő adottfeltételek mellett szándékozik eladni?: Aggregált kínálat. A gazdaság jelenségeit ex ante vizsgáljuk. Ez azt jelenti, hogy: a gazdaság szereplőinek szándékait elemezzük és ennek alapján vizsgáljuk a gazdaság állapotának lehetséges kimeneteleit. „Minden eladás egyben vétel illetve fordítva, minden vétel egyben eladás is”. Milyen feltételek mellett igaz ez az állítás?: a gazdasági szereplők szándékainak egyezősége esetén; a közvetlen termékcserére épülő piaci mechanizmus esetén. Milyen egyszerű kifejezési módot ismerünk a gazdasági szereplők szándékainak kifejezésére?: az aggregált keresleti és az aggregált kínálati függvények egy pozitív síknegyedben való ábrázolása. Hogyan tudjuk kifejezni, a gazdasági szereplők szándékainak eltérését?: adott árszínvonal mellett az AD nagyobb vagy kisebb, mint az AS. Milyen szerepet tölt be a pénz, ha az árupiacon a gazdaságnak csak a reélfolyamatai tükröződnek?: csereeszköz. „A jövedelmek keletkezésének gyakorisága azonos a piaci tranzakciók gyakoriságával”. Mit jelent a fenti állítás?: a termék eladása egyben jövedelem képződése. Milyen összefüggés van a jövedelmek inkasszálás és a pénz forgási sebessége között?: a, b, c egyaránt igaz. A mennyiségi pénzelmélet lényege, hogy: a forgalomban lévő pénzmennyiség változása határozza meg az árszínvonal változásait. Az alábbi megállapodások közül melyik nem jellemzi a Fisher-féle forgalmi egyenletet?: a központi bank a kibocsátott pénz mennyiségét az árszínvonalához igazítja. Miért lehet a P= M*V/Q és a P=M/k*Y egyenleteket ekvivalensnek tekinteni?: a és b is igaz. A tőke határhatékonysága növekedő beruházási volumen mellett: csökken. A neoklasszikus modellben a munkanélküliség: önkéntes munkanélküliség. A kínált és a keresett munkamennyiség: a reálbér függvényében határozódik meg. A gazdaság növekvő pénzmennyisége változatlan forgási sebesség mellett: növeli az aggregált keresletet; növeli az árszínvonalat. Adott pénzmennyiség és konstans forgási sebesség mellett nő a jövedelem. Hogyan változik az árszínvonal?: csökken. Nő az aggregált kínálat, aminek oka lehet: a munkapiac egyensúlyi létszámának növekedése. A neoklasszikus modell a makrogazdaság egyensúlyi helyzetében feltételezi: az áru-, a pénz- és a munkapiac egyidejű egyensúlyát; hogy a munkapiacon kialakult reálbér a potenciális kibocsátás szintjén való termelést teszi lehetővé. A neoklasszikus modellben: ex post és ex ante is egyenlő a beruházás a megtakarítással; I(i) és S(i) függvényekkel írható le az árupiaci egyensúly. A munkakeresleti függvény rugalmasságát meghatározza: a különböző foglalkoztatáshoz tartozó határtermékek-értékek nagysága. Mekkora a munka határtermék-értéke a munkapiac egyensúlya esetén?:az egyensúlyi reálbérrel egyezik meg. Az árszínvonal változása hogyan hat a munkapiaci egyensúlyra a neoklasszikus modellben?: változatlanul hagyja, mert a munka ára az árszínvonallal azonos irányban és ütemben változik. Milye feltételek mellett lesz egyensúly az árupiacon a neoklasszikusok értelmezése szerint?: Y=C(Y)+S(i), I(i)=S(i). Mi lesz az elhalasztott jelenbeni fogyasztás jutalma? A neoklasszikusokkal egyetértve válassza ki az alábbi állítások közül a helyes állítást.: minél nagyobb a nyert haszon jövőben elkölthető kamat formájában a jelen fogyasztásról való lemondásért, annál nagyobb a gazdasági szereplők megtakarítása. I=I(i,n)függvény mellett a beruházás a várakozás: monoton növekvő függvénye. Az S=S(Y) megtakarítási függvény: monoton növekvő. A fogyasztási kereslet: C=C(Y), 0<(dC/dY)<1. A beruházási kereslet: I=I(i,n), (dI/di)<0, )dI/dn)>0. A fogyasztási határhajlandóság: dC/dY. A fogyasztási hányad: C/Y. A megtakarítási hányad: S/Y. A megtakarítási határhajlandóság: dS/dY. Az IS görbe meredeksége: (di/dY)<0. A beruházási multiplikátor: 1/(1-s). Keynes a pénzkeresletet a :a,b,c, (eggyüttesen) motivációra vezeti vissza. Az értékpapír árfolyama: az értékpapír névértékének szorzata a papír fix kamatlába és piaci kamatlábhányadosával.  Fix kamatozású értékpapír esetén a piaci kamatláb: a papír kamatjövedelme és árfolyama hányadosa. Keynesnél a vagyontartás lehetséges formái: likvid és nem likvid forma. Fix kamatoztatású, végtelen lejáratú állami értékpapírok árfolyama ás a piaci kamatláb: ellentétes irányú mozgást végeznek. Az aktivitási ráta: az aktív népesség osztva a munkaképes korú lakossággal. A munkanélküliség: alulfoglalkoztatottság. A kényszerű munkanélküliség: az aktív népességen belül azok, akik az adott körülmények között hajlandóak lennének munkát vállalni, de elégtelen kereslet miatt nem kapnak munkát. A rövidtávú keynesiánus modellben a szándékolt magánberuházások azért növelik a jövedelmet, mert: növelik a makrogazdasági keresletet. A tranzakciós pénzkereslet: Mt=Mt(Y), (dMt/dY)<0. Az óvatossági pénzkereslet: M=M(Y,i), (dM/dY)>0 és (dM/di)<0. A spekulációs pénzkereslet: M=M(i), (dM/di)<0. A lineáris munkakeresleti függvény: LD=a-b*(W/P). Ha a várható kamatláb csökken, akkor: mindhárom. Ha egy fix kamatozású értékpapír árfolyama a névérték kétszerese, akkor a piaci kamatláb a fix kamatláb: fele. Az lineáris keynesi árupiaci modell egyensúlyát a következő egyenlet fejezi ki: (l-c)Y-C0=I0-ai. Az LM görbe meredeksége: (di/dY)>0. Az árupiac és a pénzpiac szimultán egyensúlyát lineáris modellben a következő összefüggés fejezi ki: I(i,n)=S(Y), MD(Y,i)=MS. Ha egy nemzetgazdaságban adott reáljövedelem és nominálpénz-mennyiség mellett nő az árszínvonal, akkor ez: a kamatlábat növeli, az árfolyamot csökkenti. Ha a nemzetgazdaságban adott árszínvonal és adott reáljövedelem mellett nő a nominálpénz-mennyiség, akkor ez: az árfolyam növekedését fogja kiváltani, csökkenti a kamatlábat.

Szólj hozzá!

Nemzetközi magánjog

2007.06.27. 09:34 :: zsuzs87

Nemzetközi jog: államon belüli jog, kollíziós jog (kollízió: összeütközés). Kódex: Azon jogszabályok gyűjtőhelye, amelyek a külföldi elemet tartalmazó, és az állami szuveneritással kapcsolatban nem lévő, magánjogi jogviszonyokat (polgári jogi, munkajogi, családjogi) közvetett módon kollíziós normákkal rendezi. Nincs nemzetközi szerződés, ami vonatkozna rá. Nemzetközi jog: azok a szabályok, amelyek az államok és más nemzetközi jogalanyok közti kapcsolatokat rendezik. A szabályozás csoportjai: 1. materiális nemzetközi jog: hadviselés, konzuli diplomáciai kapcsolatok. 2. formális nemzetközi jog: állam és állam (ill. nemzetközi szervezetek közötti) közötti. Valójában a belső jog rendezi a formális nemzetközi jog kérdéseit. Alapja: viszonosság. Legszűkebben: jogalanyokra kötelező magatartási normák, amelyeket az állam bocsát ki és amelyek betartását szankcióval is biztosíthatja. Nemzetközi jog és a belső jog viszonya: egy jogi normát soha nem a tartalma tesz nemzetközivé, hanem annak keletkezési módja határozza meg azt. Keletkezési mód: kettő vagy több állam közös akaratmegegyezéssel hozza létre, ugyanúgy a megszüntetésnél és a módosításnál is. Jog tagolása: 1. jogcsaládok (római-germán, angolszász, szocialista, vallási), 2. jogrendszerek (térben és időben összefüggő jogszabályok összessége), 3. jogterületek, 4. jogágak, 5. jogintézmények, 6. jogviszonyok, 7. jogszabály, 8. jogi norma. Állam: szuverenitás: 1. belső (jogrendjét maga alakítja ki), 2. külső (immunitás). Mentes más állam joghatósága alól. A társadalom történelmileg kialakult hatalmi, polgári szervezete, mely meghatározott terület és népesség felett főhatalommal bír. Állam létezik ha: terület, népesség, kormány, diplomáciai kapcsolat. Közösségi jog: Mo. elkötelezett a nemzetközi jognak és a közösségi jognak, a kettő soha nem lehet ellentétes. Közösségi jog alapja: szupranacionalitás (Az Eu úgy uralkodik, mint szupra állam, a Római szerződésben van egy hűségnyilatkozat, ebben minden állam engedelmességet vállal). Nemzetközi jog forrásai: nemzetközi szokás: államok közötti hallgatólagos akarat-megegyezés, mely nemzetközi jogok és kötelezettségek létesítésére, módosítására, megszüntetésére irányul. Nemzetközi szerződés: kifejezett akaratmegegyezés (kifejezett: írott). NINCS HIERARCHIA A KETTŐ KÖZÖTT. Szokás: gyakorlatban alakul ki. Van egy materiális ás egy pszichológiai elme. Opinio ivris: az állam azon meggyőződése, hogy a cselekmény mögött kötelezettség van. Materiális: többször előforduló cselekmények precedens értéke. Inco terms: jogszabályi gyűjtemény a nemzetközi kereskedelemről. ’36 Párizs, Kereskedelmi Kamara, ENSZ nagyon figyel a betartására. Továbbfejlesztve 200-ben, angol nyelvű. Lényeg: jogi megoldásokat ad a kereskedelmi kérdésekre. Nemzetközi szerződés: pactum, contractus. Egyezmény, megállapodás, akta, charta, kartell, jegyzékváltás, nyilatkozat, deklaráció (jegyzőkönyv, ha van tartalma). Vatikánban kötött szerződések: konkordátum. Írott/kifejezett: tanúk előtt, írásba legyen foglalva. Alapvető osztályzás: ügyintéző: egyszeri magatartásra irányul (nagyon ritka). Normaalkotó: számtalan jövőbeli eseményt leszabályoz. Pl.: kettős adózást kizáró szerződések. Az ügyintéző és a normalakotó között nincs különbség hierarchia szerint. Szerződő felek alapján: 1. multilateriális szerződések: univerzális/globális: ENSZ, GATT, WTO szerződések; regionális/partikuláris OECD, NATO pl: ehhez áll közelebb és nem globális. 2. bilaterális szerződések: két fél azonos ügyben megállapodik. Nemzetközi szerződéskötés folyamata (’63 óta).: 1. tárgyalás: (megszövegezés szakasza) alapja: államok meghatalmazzák a küldötteket à mandátumvizsgáló bizottság megvizsgálja a küldöttek jogait. Meghatalmazás: írott dokumentum, ami tartalmazza a küldött jogait. A megszövegezés tárgyalásig mehet el, akár az aláírásig is elmehet. 2. aláírás/parafálás: ha nem írhatja alá a végén, akkor csak parafálási joga van. A szerződés minden egyes lapját ellátja bérjegyével à ezzel tanúsítja, hogy részt vett a szerződés létrehozásában. 3. ratifikáció: az államfő vagy alkotmányos törvény alapján meghatározott más közjogi személy / állami szerv részéről történő megerősítés. Erre nincs előírva határidő, évekig is el lehet húzni. 4. beiktatás – cél: titkos diplomáciát kikerülni. Be nem iktatottak: a szerződésnek nincs kötelező ereje. A szerződéseket ki kell hírdeni à törvény lesz a nemzetközi szerződésekből vagy rendelet. 5. közzététel: valamennyi szerződő fél nyelvén meg kell jelennie + közzé kell tenni az ENSZ gyakorlatában, angolul is, ha az EU-ban kötik akkor az EU összes nyelvén. ENSZ hivatalos nyelvei: angol, francia, orosz, arab, spanyol, kínai. Nemzetközi szerződéskötés hatásmechanizmusa: szokás (szokások összegyűjtése és egyetlen jogszabályba, szerződésbe tömörítése) à hadifikáció (a hadifikáció ellenére a szokás nem szűnik meg) à szerződés à ratifikácó à belső jog à transzformáció (úgy kerül el a személyek irányába, hogy törvénnyel / rendelettel kihirdetik) à személyek. Szerződés à self exenting ( önvégrehajtó szerződések à ha ilyet hoznak akkor azt kötelező betartani, nincs kibúvó. Nem kell beiktatni, se közzé tenni. Ilyen szerződések közvetlen kapcsolatot hoznak létre.) à személyek. Speciális nemzetközi szerződések a gazdaság területén: árucsere forgalmi megállapodások, nemzetközi elszámolására vonatkozó megállapodások (clearing), nemzetközi árumegegyezések (olaj, gabona, tejtermék), beruházásvédelmi egyezmények, kettős adózást kizáró egyezmények, államközi kooperációs egyezmények ( technológiai). Globális szinten: GATT, ENSZ (WTO). Regionális szinten: OECD, EU. Bécsi Vételi Egyezmény (CISG): 1980 több mint 50 állam tag, 88-tól Mo. nemzetközi szokásokat gyűjtötte össze és kodifikálta egyetlen nemzetközi szerződésbe à nemzetközi vételi jog szabályozására. Nemzetközi adás- vételt szabályozza le. 1987 évi 20-as törvény. Alkalmazásának feltételei: személyi hatály: szerződő felek telepe részes államok területén van. Az számít, hogy hol a telep, az állampolgárság nem. Jogválasztás: főszabály szerint alkalmazni kell, kivéve, ha kimondják, hogy közös akarattal kizárták az alkalmazást. Ilyenkor ki kell jelölni egy jogot. Tárgyi hatály: áruk (csak ingó). Továbbá nem lehet alkalmazni az egyezményt pénz értékpapír forgalomra, végrehajtási ügyletekre, repülőgép, hajóeladás-vételekor, árverési ügyletekre, fogyasztási ügyletekre (személyes használati cikkek vásárlása). Szerződés megkötése: ajánlat à ajánlati kötöttség. Leírja azt, hogy egy szerződéskötési javaslat mikor minősül ajánlatnak: 3 dolognak kell benne lennie: ajánlat címzett legyen ( konkrét személynek szóljon), áru konkrátan definiált legyen (mennyiség, minőség, vételár), egyértelműen tűnjön ki az ajánlatból, hogy az ajánlattevő kötelezettnek ismeri el magát. Válasz: elutasítja, elfogadja (nyilatkozattal írásban, ráutaló magatartással is lehet áruátvételkor), módosítja (új ajánlatküldés). Csak lényeges eltérésnél lehet új ajánlat: minőségbeli, mennyiségbeli újítás, vételár, felelősség, viták rendezése, teljesítési hely és idő meghatározása. Szerződést írásban és szóban is lehet kötni, lényeg, hogy bizonyítani tudja. Magyarországon nem fogadják el csak írásban. Kötelezettségek: eladó: áru átadása, tulajdonjog átruházása, okmányok kiállítása. Vevő: vételár, áru átvétele, teljesítés. Főszabály: akkor kell fizetni, ha az eladó az árut a vevő rendelkezésére bocsátta. Ha a felek másképp nem állapodnak meg, az ár alatt piaci árakat állapítanak meg. Tulajdon: szerződéskötés idején adott kereskedelmi ágazatban hasonló körülmények között és konkrét adott termékre, árura, felszámított árra vonatkozik. – Meg kell vizsgálni a terméket és minőségi hiba esetén ésszerű határidőn belül jeleznie kell àcsak így élhet szavatossági jogával. A vevőnek van egy jogosultsága: specifikáció (áru jellemzőinek (minőségi) meghatározása). Ha ez kimarad a szerződésből automatikusan átszáll a jog az eladóra. Szerződésszegés: 1 előzetes: bármelyik fél felfüggesztheti saját teljesítését, ha láthatóvá válik, hogy a másik fél alapvető kötelezettségét súlyosan megszegi. 2 Alapvető: ha a másik félnek olyan hátrányt okoz amely megfosztja őt a szerződés alapján jogosan támasztott elvárásaitól, kivéve, ha a másik fél nem láthatta előre és egy ésszerűen gondolkodó ember hasonló körülmények között sem láthatta előre. 3. KözönségesAz előzetes és az alapvető között a különbség: szankcionálás: ha alapvető van, a másik felet póthatáridő nélkül van jogom szankcionálni (pl: már aznap kérjük a kártérítést). Eladó jogai: teljesítés (ha hibás az áru), elállás ( a szerződéstől), kártérítés ( az első kettővel párhuzamosan). Vevő jogai: szavatossági jogok, kicserélés, kijavítás, árcsökkentés, elállás, kártárítés. Minderre csak akkor hivatkozhat, ha ésszerű határidőn belül értesít. Veszélyátszállás – kockázatviselés szabályai: mikor száll át a vevőre a kockázat ha az áru megsemmisül / megrongálódik? 1. fuvarozók igénybevétele: amikor az 1. fuvarozónak átadták az árut. 2. úton lévő áru átadása: szerződéskötéskor.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Jogalanyok: (személyek) Tipikus jogalanyok: állam, nemzetközi szervezetek. Speciális jogalanyok: nép, nemzet, hadviselő félként elismert felkelő + egyén (hazai, külföldi), ember, emberiség, nemzetközi jogközösség, vatikán, máltai jogrend. Államok és nemzetközi szervezet: állam: jogalanyiság eredeti, korlátlan (bármely lehetséges jogviszonyra kiterjed), objektív, elismeréstől független a létezése. Államismérvek: államterület, meghatározott népesség, államszervezet, kormány megléte, diplomáciai kapcsolatokra képes. Nemzetközi jogi alapjogokat ad az ENSZ. 1 Szuverenitás: függetlenség (belső/külső). 2 Államok egyenlőségének elve (elvileg diszkrimináció mentes lenne de ha elsimeri hogy van egy kivétel: ha az ENSZ nagyhatalmi jogi státuszt ad) nagyhatalom: USA, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy Britannia. à biztonsági tanács állandó tagjai, béke és biztonságpolitikai területen vétójoguk van. Csak a nagyhatalmak belegyezésével módosítható az ENSZ-okmány. 3 EU rendelkezés: maga választhatja meg politikai berendezkedését gazdasági, szociális, kulturális fejlődését. 4. be nem avatkozás elve. 5. agresszió, erőszak tilalma. 6 Békés egymás mellett élés – baráti együttműködés elve. Nemzetközi szervezetek: szármozékos (állam ruházta fel, vissza is vonhatja), korlátozott jogalanyiságú ( csak a frakciói ellátáshoz szükséges jogviszonyre terjed ki), nem objektív ( csak a tagállamok viszonylatában létezik. 1 kivétel: ENSZ à alapokmánya kimondja hogy akkor is el kell ismerni ha nem is tagállam egy adott ország). Csoportosítása: 1. résztvevők köre szerint: regionális/partikuláris, univerzális/globális. 2. hatáskör szerint: általános, speciális. 3. fajták: univerzális és általános hatáskörű: egyetlen egy létezhet csak a világon, hatásköri összetűzések miatt: ENSZ (2. vh. után). 1945. ápr. 25: San Francisco, 51 alapító tagállam, most 185 tag. 1955: Mo. Főszervei: közgyűlés: 1 állam = 1 szavazat; biztonsági tanács = 5 állandó tag vétójoggal, 10 választótag; nemzetközi bíróság= Hágában; Titkársá= Kofi Hannan; Gazdasági és szociális tanács= 5nagyhatalom mindig; Gyámsági tanács. Sokszorosított szerveket hoz létre az ENSZ à ezek általános hatáskörűek, de speciális szervezetek.  univerzális speciális hatáskörű: csak az ENSZ jóváhagyásával jöhetnek létre ezek a szervezetek; tartalmilag azért jönnek létre, hogy az ENSZ-et tehermentesítse; ENSZ szakosított szerve: WTO (World Trade Organisation) székhelye: Genf, ILO(International Labour Organisation), IBRD (Világbank) székhelye : Washington. Három szervezet fog össze: IMF (Nemzetközi Valutaalap); IDA ( Fejlesztési Egyesülés); IFC (Nemzetközi pénzügyi Társaság; fejlődő országoknak is ad kölcsönt); interpol ( nem közvetlen szakosított szerv, de így működik). Regionális és általános hatáskörű: OAS: amerikai Államok Szervezete, 1910, Pánamerikai Unió, átfogja D-Közép Amerikát lényegében az egészet 2kivétel: Kuba, Kanada. Arab Liga: elméletileg nem etnikai alapú, de valójában az, 1945 Kairó, Izrael állam megalakulását megakadályozandóan jött létre. Afrikai Egység Szervezete: 1960-61 Addis-Abeba. 50 afrikai állam, egyértelműen gazdasági érdekből, de nem túl sikeres, nyelvei: angol, szuahéli, spanyol, francia stb. Európai Unió: 1993 óta tartozik ide az EU. Cél: közös belső piac. Regionális speciális hatáskörű: NATO: béke, biztonság, gazdasági jólét 1949. ápr. 4-től. Bármelyikük ellen irányuló támadás, a teljes szervezet ellen irányuló támadás. É-Atlanti Szerződés Szervezete. 1997 óta tag Mo. 12 tagállam, székhely: Washington. OECD: (mint előzményszervezet) 1960-tól OECD, székhelye: Párizs. Ma a világ ipari tőkés hatalmait tömöríti. Partikuláris szervezet, mert Afrika nem része. Európa Tanács: 1949 London, utána Straszburg. Jogi és kulturális szervezet, európai identitás. Emberi Jogok Bírósága ide tartozik. 1983 óta nincs halálbüntetés a hatására. EBESZ: Bécs, 1994-től. Előtte: EBEÉ: Európai Biztonsági Együttműködési Értekezet. Személyek: Jogi személy, természetes személy (ember, emberiség; külföldi, állampolgár) külföldi az, aki nem rendelkezik annak az államnak az állampolgárságával, ahol éppen tartózkodik, rájuk az idegenjog tartozik. Emberi jogok Egyetemes Nyilatkozata: 1948 dec 10. ENSZ okmány: Minden ember jogképes! (Függetlenül attól, hogy külföldi vagy sem). Ettől nem lehet megfosztani. Jogképesség: általános, egyenlő, feltétlen. Állampolgárság: két állam állampolgársága összeütközik: pozitív eset: kettős állampolgárság, negatív eset: hontalanság. Ins soli: területiség elve, ha xy országban születik, függetlenül attól, hogy a szülei milyen állampolgárok, xy állampolgár. Ins sanquinis: vérség elve. Az apa állampolgársága lesz a gyerek állampolgársága, ha nincs apa akkor az anya. Kivándorlás/bevándorlás: soha nem lesz állampolgár, hanem honosított személy lehet csak à általános politikai jogokat nem kap. Külföldiek helyzete megítélhető: 1. tartózkodásuk minősége alapján: turista, munkavállaló (engedélyköteles), menekült, bevándorló. 2 emberi jogok alapján: jogképesség, első generációs emberi jogok amiktől bárhol vagyok nem lehet megfosztani: jogképesség, kínzás tilalma, rabszolgaság tilalma, szólásszabadság, vallás szabadság, gyülekezési szabadság(engedélyhez kötött), meghallgatás szabadság, ártatlanság vélelme, elithez való jog. Korlátozottan illet meg: tartózkodás kell hozzá: munkához való jog, bérhez, tanuláshoz, sztrájkhoz, anyasághoz. A politikai jogok kivételt képeznek. 3. generációs jogok: emberiséghez köthető, bárhol megilletnek. Helyzetükre vonatkozó elvek: 1. egyenlő elbánás elve (állami egyezmények), 2. viszonosság ( hasonló eljárásokat ír elő, mint az állampolgárnak, de többletjogokat nem kaphat. Csak addig alkalmazzuk a külföldivel szemben, ameddig külföld is alkalmazza az én állampolgárságommal szemben), 3. legnagyobb kedvezménnyel elbánás ( a külföldi megkapja mindazokat a jogokat, amelyeket a velem legkedvezőbb kapcsolatban lévő állam, állampolgár megkap). Gazdasági megjelenésük: külföldi lehet befektető ( magyar vállalkozásból őt megillető hányada van), betelepedő ( gazdasági céllal le is telepedik, vállalkozást alapít. Kereskedelmi képviselet, fióktelep) jogi személyek: az ő állampolgárságuk: honosság. Vonatkozó elvek: székhely elve: a társaság annak az állampolgárnak honosa ahol a központi ügyintézés zajlik. Bejegyzés elve: annak az államnak a honosa, amely joga alapján létrejött és nyilvántartásba vették. A székhely elvét és a bejegyzés elvét az EU együttesen alkalmazza: nem lehet idegennek nyilvánítani egy olyan társaságot, amely valamely tagállam joga alapján jött létre és amelynek székhelye valamely tagállam területén van à ilyenkor az egyenlő elbánás elve vonatkozik. Kontroll elve: (háborús időszakban) annak az államnak a honosa amelynek állampolgárai az őt ellenőrző fizikai személyek. Nemzetközi magánjog: 1979. évi 13 sz. trv szabályozza. Alap: viszonosság à vitázó felek elismerik egymás jogrendszerét. Jogszabályok gyűjtőhelye amelyek a: külföldi elemet tartalmazó, az állam szuverenitással közvetlenül kapcsolatban lévő, magánjogi jogviszonyokat, közvetett módon rendezi. Alkalmazása: magánjog, külföldi elem, jogvita, nincs nemzetközi szervezet. Lényege: kollíziós szabályok = jogszabályok összeütközése (hipotézis), kapcsolódó szabályok = megteremtik a nemzetközi magánjogi tényállás és az irányadó jogszabály közötti összeköttetést (diszponció), szankció hiányzik!. Legfontosabb kapcsolódó szabályok: lex personale (állampolgárság joga), lex domicelli ( lakóhely joga, tartózkodási hely joga), lex fori ( eljáró hatóság joga), lex cause (ahol ez eset történik pl: kártérítési ügyekben), lex rei situe ( ingatlanoknál: dolog fekvésének joga), székhely elve, bejegyzés elve, teljesítés helye, ügyletkötés helye, választott jog à ha a szerződésben kikötik hogy melyik állam jogát követik, ez az össze többi kapcsolódó tényezőt kiüti. Legtöbbször nemzetközi szinten a svájci jogot alkalmazzák. A jogvita elbírálásáig kell eldönteni hogy hol, a szerződésben még nem. Csalással kapcsolás: színleléssel hoz létre kapcsolódó tényezőt valaki; nem lehet azt a külföldi jogot alkalmazni, amely a felek által az egyébként irányadó jog megkerülése céljából; mesterségesen vagy színleléssel hoz létre kapcsolódó tényezőt. Külföldi jog alkalmazása: ex officio, igazságügyi miniszter. A kisegítő szabály: nem lehet külföldi jogot alkalmazni csak a magyart. Nem megismerhető / megismerhető de nem értelmezhető. Közrendvédelem. Felek a mellőzést kérik, viszonosság nincs: 2 ország nem ismeri el egymás jogrendjét. Csalárd kapcsolás. Személyek: természetes személy: kapcsolódó tényező: lex personale –y kivéve ha hontalan à akkor a tartózkodás. Ha gazdasági tevékenységet végez és vitába keveredik, az az állam dönt ahol a tevékenységet kifejti. Cégek esetében mindig az az állam ahol a központi ügyintézés folyik (székhely elve). Ha ez nem egyértelmű akkor az alapján döntenek, hogy hol vették nyilvántartásba. Ha személyhez fűződő jogokat sértenek akkor a jogsértés helyén irányadó jog diktál, kivéve ha a magyar jog kedvezőbb à magyar jogot alkalmazzuk. Jogi személyek. Tulajdon kérdése: dolog fekvési joga az alap lex rei sitae. A dolog fekvési helyének joga: ott ahol a jogi hatást kiváltó tény létrejön pl: szerződés, bírósági végzés. Kivételek: úszó és repülő államterületek: hajó és repülő; transzferdolgok esetén: ha a dolog épp mozgásban van, a rendeltetési hely diktál; utas, poggyász esetén: személyhez fűződő jogok alapján ítéli meg. Felelősség: károkozó tevékenység helyén és idején irányadó joga. Kivétel: ha a károsultra kedvezőbb. Ahol a kár bekövetkezett. Ha a károsult-károkozó lakóhelye ugyanaz az állam, annak a jogát. Ha közlekedési szabályok megsértésével történik a kár à az a jog diktál ahol a sértés történik. Szerződések joga: Hágai Nemzetközi Konferencia, UNIDROIT Intézet, UNICITRAL, 1980 Római szerződéssek EK, ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága, Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) INCOTERMS. Mikor kerül előtérbe a kollíziós jog? Nincs nemzetközi megállapodás, külföldi elem van a szerződésben, jogvita van a felek között. Hiba van a szerződésben: megállapodás: magánjog. EK – 1980 Római Szerződés: 1. Jogválasztás, 2. Szerződésre jellemző szolgáltatás elve à akarategyesség à ha nincs, meg kell keresni hogy melyik állammal van a legrosszabb kapcsolat. Jellemző szolgáltatást nyújtó fél államának joga: adásvétel à eladó joga, bérlet à bérbeadó joga, megbízás à megbízott, kereskedelmi képviselet à képviselő államának joga, bizomány à bizományos, fuvarozás, szállítmányozás à szállítmányozó, biztosító à biztosítékadó, kölcsön à kölcsönadó (bank esetén bank székhelyének joga), Eltérő szabályozás: vállalkozási szerződé esetén à telesítés helye lesz a meghatározó, ingatlanra vonatkozó szerződés à fekvés, tőzsdei árverési ügyletek à ahol zajlik, társasági szerződés à bejegyzési székhely elve; társasági alapító; antipatikus, komplex szerződés, fogyasztói szerződés à a fogyasztóra kedvezőbb jogot kell.

Szólj hozzá!

Gazdasági jog I. - Fogalmak (Zh-ra)

2007.06.27. 09:33 :: zsuzs87

Zárthelyi
 
 
Jog: magatartási norma, melyet a társadalomban kialakult legerősebb hatalom, az állam alkot, és amelynek végrehajtását állami szankcióval, végső soron fizikai kényszerrel is biztosítja.
 
Visszaható hatály tilalma: jogszabály a kihirdetését megelőző időre vonatkozóan nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem tehet valamely magatartást jogellenessé.
 
Állam: a társadalom történelmileg kialakult hatalmi-politikai szervezete, mely meghatározott terület és népesség felett főhatalommal rendelkezik.
 
Jogképesség: jogképes az, akinek jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállahat.
 
Cselekvőképesség: cselekvőképes az, aki saját akaratából, a maga nevében, a saját cselekményével jogokat szerezhet és jogkötelezettségeket vállalat.
 
Jogi személy: olyan állandó szervezet, amelynek elkülönített vagyona van, feladatai teljesítéséhez vagyoni jogokkal rendelkezik, és kötelezettségeiért önálló vagyoni felelősség terheli.
 
Szolgalom: olyan jogviszony, amelynél fogva a jogosult olyan dolognak, amely nem az övé, valamilyen irányban hasznát veheti.
 
Használati jog: olyan jogviszony, amelynél fogva valaki a más tulajdonában lévő ingatlan vagy ingó dolgot saját, valamint családtagjai szükségletét meg nem haladó mértékben használhatja, hasznait szedheti.
 
Haszonélvezeti jog: olyan jogviszony, amelynél valaki más tulajdonában lévő ingatlan vagy ingó dolgot birtokolhatja, használhatja, hasznait szedheti, de a jogviszony megszűnése után a dolgot állagsérelem nélkül vissza kell adnia.
 
Telki szolgalom: olyan jogviszony, amelynél fogva valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa valamely egyébként jogos magatartásától tartózkodjék.
 
Kötelem: két vagy több személy közötti mellérendelt jogviszony, amelynél fogva kikényszeríthető kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére, és a jogosultság a szolgáltatás követelésére.
 
Szerződés: két vagy több fél joghatás kiváltását célzó, arra alkalmas, egybehangzó akaratnyilatkozat.
 
Clausula rebus sic stantibus: a körülményekben beálló lényeges változás mentesíti a feleket a teljesítési kötelezettség alól.
 
Pacta sunt servanda: a szerződésnek törvényi ereje van, köti a feleket, csak közös akarattal lehet eltérni.
 
Vélelem: a jogszabály valamint, ami bizonytalan biztosnak vesz.
 
Nemo plus iuris elve: senki nem ruházhat át több jogot, mint amivel ő maga rendelkezik.
 
Jóhiszemű: az, aki nem tud és kellő körültekintés mellett sem kell tudnia a látszattal ellentétes valóságról.
 
Rosszhiszemű: az, aki tud vagy kellő körültekintés mellett tudnia kellene a látszattal ellentétes valóságról.
 
Szolgáltatás: az a magatartás, amelyet a kötelem jogosultja a kötelezettől követelhet, ill. amit a kötelezett a jogosulttal szemben tanúsítani köteles.
 
Jogszavatosság: helytállás azért, hogy a szolgáltatott dologgal a jogosult korlátozásmentes tulajdonjogot szerez.
 
Kellékszavatosság: helytállás azért, hogy a szolgáltatott dologban megvannak a törvényben és szerződésben meghatározott tulajdonságok.
 
 
 

Szólj hozzá!

Gazdasági jog I. - 4. kontroll lap

2007.06.27. 09:32 :: zsuzs87

Vizsgakérdések
(Negyedik kontroll lap)
 
Határozza meg a kötelem általános jellemzőit!
-         mellérendelt jogviszony
-         relatív szerkezet (konkrét, meghatározott személyek)
-         kikényszeríthető kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére
-         jogosultság a szolgáltatás követelésére
 
Sorolja fel a kötelem forrásait!
-         előremutató kötelmi helyzet
-         múltba nézőek
 
Mit tud a csonka kötelemről?
A kötelem fogalmából hiányzik 1-1 fogalmi elem. Hiányzik a bírói érvényesíthetőség.
 
Mi a különbség a magán- és közokiratok között?
Magánokirat: aláírás, keltezés
Közokirat: legerőteljesebb. Erre kijelölt hatóság által kiállított okirat.
 
Hogyan ítéli meg a kötelmi jog a hallgatás tényét?
 
Mit jelent a képviselet akaratnyilatkozat megtételében?
Bármilyen magán, jogi ügyben bárkinek jogában áll maga helyett képviselőt küldeni.
 
A képviseletnek milyen fajtáit ismeri?
- ügyleti
- szervezeti
- törvényi
 
Mit jelent a szerződés fogalma?
Két vagy több fél joghatás kiváltását célzó, arra alkalmas, egybehangzó akaratnyilatkozat.
 
Sorolja fel a szerződéstan speciális elveit!
-         szerződési szabadság
-         visszterhesség vélelme
-         pacta sunt servanda
-         clausula rebus sic stantibus
 
Mit jelent a joggal való visszaélés tilalma?
Amikor nem társadalmi rendeltetésszerűen gyakorolja a jogot.
 
Mit tekint a jog igazságosnak, tisztességesnek?
Igazságosság: összes többi alapelvek mögöttes leve
pl. jogalap nélküli gazdagodás mondata
Tisztesség: társadalmi ,erkölcsi megítélés
 
Mit jelent a szerződési szabadság elve?
Az alanyok akarata főszabály szerint semmilyen irányban nincs megkötve.
 
Mit tud a tilos szerződésekről?
A határ a szerződési szabadságnál a Tilos Szerződések köre = semmis szerződés= jogszabályba ütköző, jó erkölcsbe ütköző, jogszabály megkerülésével kötött szerződés.
 
Mit jelent a pacta sunt iuris elve?
A szerződésnek törvényi ereje van, köti a feleket, csak közös akarattal lehet eltérni.
 
Mit jelent a clausula rebus sic stantibus elve?
A körülményekben beálló lényeges változás mentesíti a feleket a teljesítési kötelezettség alól.
 
Mit jelent a nemo plus iuris elve?
Senki sem ruházhat át több jogot, mint amivel ő maga rendelkezik.
 
Ki a jó-/rosszhiszemű?
Jóhiszemű: az, aki nem tud, és kellő körültekintés mellett nem is kell tudnia a látszattal ellentétes valóságról
Rosszhiszemű: az, aki tud vagy kellő kerültekintés mellett tudnia kellene a látszattal ellentétes valóságról.
 
Mit jelent az elvárható magatartás elve?
Polgári jogi jogviszonyban úgy kell eljárni, ahogy általában elvárható.
 
Mit jelent a visszterhesség elve?
Törvény által vélelmezetten a jelek azért nyújtanak szolgáltatást, hogy cserébe önmaguk is ellenszolgáltatáshoz jussanak.
 
Mikor beszélünk uzsoráról?
Szorult helyzetben lévő fél – másik fél észreveszi és segít.
 
Hogyan kell eljárni polgári jogi jogviszonyokban?
-         jóhiszeműen
-         tisztességesen
-         kölcsönösen együttműködve
-         ahogy adott helyzetben általában elvárható
 
Mit jelent a diszpozivititás?
Jogszabály, csak a felek eltérő megállapodásának hiányában ad iránymutatást.
 
Sorolja fel a szolgáltatás csoportjait a szolgáltatott dolog jellege szerint!
Szolgáltatás formái:
 - mellék és fő szolgáltatás
- pozitív - negatív
- egyszeri tartó,
időszakonként visszatérő
- osztható -oszthatatlan
- helyettesíthető-helyettesíthetetlen
- személyes-forgalmi jellegű
- viszterhes-ingyenes
- feltételtől-időhatározótól függő
 
Mi a különbség egyedi, fajlagos és zártfajú szolgáltatás között?
Fajlagos: fajta és mennyiség szerint meghatározott , a
fajta bármelyik egyedével kicserélhető ha a hibás
kicserélését követelik.
Zártfajú: ha a lehetséges szolgáltatáson belül a felek
további szűkítést alkalmaznak. tipikusan
személyi,minőségbeli szűkítések alkalmazandók.
Egyedi: ha konkrétan meghatározott ,mással nem
helyettesíthető,jól beazonosítható(individualizált).Ha
elpusztul a tárgy,nem helyettesíthető,hibás kicserélését nem
követelhetnek,árleszállítás követelhető.
 
Mi a különbség vagylagos szolgáltatás és vagylagos felhatalmazás között?
vagylagos szolg.: a felek eleve már a szerződékötés
időpontjába 2 vagy több szolgáltatást így jelölik meg, hogy
a felek valamelyike vagy egy 3. személy később megjelölheti
melyik legyen a tényleges szolgáltatás
Vagylagos felhat.: eredetileg a felek 1 szolg. jelölnek meg
, vagy ez alapján később úgy döntenek hogy egy másik
szolgáltatást jelölnek meg
 
Mit jelent a konszenzus és mi a disszenzus?
Disszenzus: ha nem alakul ki teljes egybehangzóság(kötelem
előremutató)
Konszenzus: ha a felek között teljes egybehangzóság van és a
kötelem előremutató
Mi a különbség az előszerződés és az általános szerződési feltételek között?
Előszerződés: jövőben kötendő kölcsönös kötelezettségvállalás, mely szerződéskötési kötelezettséget teremt. Az ígéret jogi formája.
 
Mi az ajánlat és milyen jogi helyzetet teremt?
Első fázisa a szerződéskötésnek. Egyoldalú, címzett. Konkrét személyhez szól. Ajánlati kötöttség. Nem módosíthat, csak vár a válaszra. Nem vonhatja vissza.
 
Milyen időpontban jön létre a szerződés?
-         jelenlévők között, amikor az ajánlatot elfogadták
-         távollevők között, amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz megérkezett
-         ha a szerződés létrejöttéhez további jóváhagyás szükséges, ennek megtörténtéig érvényes, de nem hatályos
 
Milyen válaszok lehetnek az ajánlatra?
-         elfogadva
-         elutasítva
-         módosítva = új ajánlat
 
Mi történik, ha a szerződés további jóváhagyástól függ?
Annak megtörténtéig érvényes, de nem hatályos.
 
Milyen elemeket kell tartalmazni optimálisan egy szerződésnek?
Szolgáltatás – ellenszolgáltatás, tárgy, minőségi-, mennyiségi-, időhatározók.
 
Milyen alaki követelmények vonatkoznak a szerződésekre?
Alaki megkötések hiánya! Lehet: szóban, írásban.
 
Mi a teljesítés jelentősége?
-         kárveszély átszállás
-         hibátlan teljesítés megszünteti a jogviszonyt
 
Mit tud a teljesítés helyéről?
Kötelezett lakóhelye ill. székhelye
Kiv.: - jogszabály eltérően rendelkezik
-   felek másban állapodnak meg
-   szolgáltatás rendeltetéséből más következik
 
Mit tud a teljesítés idejéről?
-         fő szabály: akarat egység
-         tipikusan: határidő, határnap
-         ha nem állapodnak meg akkor a ptk. A szolgáltatás ellenszolgáltatás egyidejűségét írja elő
 
Mit tud a teljesítés előteljesítéséről?
Köteles vagyok elfogadni: csak a jogosult beleegyezésével.
 
Mit tud a teljesítés módjáról?
- akarategység
- értesítés kötelező
- megvizsgálás kötelező
- részteljesítés
- nyugta teljes megtörténését igazoló okirat
- 3. személy
 
Mi a szerepe a nyugtának?
 
Hogyan nevezzük a kötelezetti jogutódlást?
Jogosult hozzájárulása kell. Új kötelezett, a korábbi ellenköveteléseit nem számíthatja be.
 
Hogyan nevezzük a jogosulti jogutódlást?
A kötelezettet értesíteni kell. Kötelezett korábbi ellenkövetelésit beszámíthatja. Az engedményező az engedményezettnek kezesként felel.
 
Mikor beszélünk szerződésszegésről?
Minden olyan magatartás és körülmény, amely szerződésbe ütközik, azaz valamilyen módon sérti a felek érdekét.
 
Mit tud a késedelemről?
-         szerződésszerű teljesítést nem fogadja el
-         szükséges intézkedéseket nem teszi meg
-         kötelezett kártérítést követelhet, de kamatot nem
 
Mi a hibás teljesítés?
Dolog nem alkalmas: - rendeltetésszerű használatra
                                    - a szerződésben kikötött célra
                                    - a kötelezett által ismert célra
 
Milyen szavatossági formákat ismer?
-         jogszavatosság
-         kellékszavatosság
 
Mi a különbség jog- és kellékszavatosság között?
Jogszavatosság: helytállás azért, hogy a szolgáltatott dologgal a jogosult korlátozásmentes tulajdont szerez
Kellékszavatosság: helytállás azért, hogy a szolgáltatott dologban megvannak a szerződésben és törvényben meghatározott tulajdonságok.
 
Mit követelhet hibás teljesítés esetén a jogosult? (röviden)
-         kijavítást
-         árleszállítást
-         cserét
-         ins variandi
 
Mi a garancia?
Kimentést nem tűrő, visszterhesen vállalt helytállási kötelezettség.
-         kockázatközösség a fogyasztók között
-         jótállási joggal érvényesíthető
-         javítási határidő 15nap, ha cserekészüléket kapok 30 nap
 
Sorolja fel a szerződés megerősítésének biztosítékait!
-         jótállás
-         foglaló
-         kötbér
-         óvadék
-         zálog
-         kezesség
 
Mi a foglaló?
Olyan pénzösszeg vagy más dolog, amely szerződéskötéskor vagy annak jeléül foglalónak nézve átadásra kerül.
 
Mi a kötbér?
Szerződés felróható nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetére kikötött pénzösszeg.
 
Mit tud az óvadékról?
Pénz, takarékbetét, értékpapír átadása a jogosultaknak a követelés biztosítása végett.
- szerződés nem teljesítése, nem szerződésszerű teljesítése esetén a jogosult az óvadék összegéből közvetlenül kiegészítheti a követelést.
 
Mit tud a zálogról?
Dologi jogi biztosíték, a teljesítés biztosítására lekötött vagyon, érték.
Tárgya lehet minden birtokba vehető tárgy + átruházható jog, követelés.
Típusai: - jelzálog (ingatlan esetén bankok)
               - kézizálog (zálogházak)
               - zálog jogokon és követeléseken
 Jelzálog jogosultja nincs a dolog birtokában, a kézizálog jogosultja a birtokában van.
 
Mit tud a kezességről?
Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben az eredeti kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.
Feltétele: írásban.
Fajtái: egyszerű, készfizető kezes, egyetemleges.
 
Mit jelent a jogveszteség kikötése?
Jog vagy kedvezmény elvesztése.
 
Hogyan szűnhet meg egy szerződés?
-         szerződés érdek betöltése
-         szerződés érdek betöltése nélkül
 
Mi a különbség megszüntetés, felbontás, elállás és felmondás között?
Megszűntetés: szerződés megszűntetése kétoldalú nyilatkozattal, szerződési érdek betöltése nélkül. Teljesítést a hibáig elismerik.
Felbontás: szerződés megszűntetése kétoldalú nyilatkozattal, szerződési érdek betöltése nélkül. Teljesítést nem ismeri el, mintha nem is lett volna szerződés.
Felmondás: szerződés megszűntetése egyoldalú nyilatkozattal, szerződési érdek betöltése nélkül, a jövőre nézve.
Elállás: szerződés megszüntetése egyoldalú nyilatkozattal, szerződési érdek betöltése nélkül, visszamenőleg is.
 
Mi a különbség érvénytelen és hatálytalan szerződés között?
Érvénytelen a szerződés akkor, ha valamilyen törvényben meghatározott oknál fogva nem alkalmas a kívánt joghatás előidézésére.
Hatálytalan: itt már van egy érvényes szerződés, de az valamilyen törvényben meghatározott oknál fogva nem alkalmazható (tovább).
 
Sorolja fel a szerződés feltétlen érvénytelenségének okait?
-         akarathiba
-         szerződési nyilatkozat hibája
-         célzott joghatás hibája
 
Milyen akarat hibája lehet egy szerződésnek?
-         cselekvőképesség hiánya
-         kényszer
-         tévedésbe ejtés
 
Milyen hibája lehet a szerződési nyilatkozatnak?
-         formahiba
-         alképviselet
 
Mit jelent a célzott joghatás hibája szerződéseknél?
-         tilos szerződés köre
-         színlelt
-         lehetetlen
 
Mikor szűnik meg a megtámadási lehetőségem?
-         határidő lejáratával
-         szerződés megerősítésével
-         írásban lemondással
 
Mi történik azzal, aki érvénytelen szerződés fennállásában bízott?
 
Mi a helyzet szerződés részbeni érvénytelensége esetén?
Az egész szerződés csak akkor dől meg, hogyha a felek az érvénytelen rész nélkül nem is kötötték volna meg.
 
Mit jelent a jogalap nélküli gazdagodás?
 
Mi a különbség kártérítés és kártalanítás között?
A kártérítés jogellenes magatartás esetén, kártalanítás jogos magatartás esetén.
 
Írja le a vétkes felelősség főszabályát! (Ptk. 339. § (1))
Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni
 
Melyek a kártérítési felelősség elemei?
-         jogellenes magatartás
-         felróhatóság (vétkesség)
-         kár
-         okozati összefüggés
 
Mit tud a vétkességről?
Szándékosság, ha egyenesen, kifejezetten jogsértésre irányul. Gondatlan, aki nem tud, de kellő körültekintés mellett tudhatott volna arról, hogy kárt okoz.
 
 
Mit tud a jogellenességről?
- tevés
- mulasztás
Kivétel: - jogos önhatalom
-         szükséghelyzetben okozott kár
-         károsult beleegyezése
 
Milyen típusai vannak a kárnak?
-         vagyoni
-         nem vagyoni
 
Mutassa be a vagyoni kár összetevőit!
- kár
- indokolt költség
- elmaradt haszon
 
A kár mely részét nem kell megtéríteni?
- jogos önhatalom
- a kár azon részét, ami abból származik, hogy a károsult nem tett eleget kárenyhítési, kármegelőzési kötelezettségének.
- rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a bíróság mentesít
- a károsult beleegyezésével okozták
 
Sorolja föl a kártérítés felelősség elveit!
Kártérítés típusai: - teljes kártérítés
                              - kárenyhítés, kármegelőzés kötelezettsége
                              - káron szerzés tilalma
 
Mit jelent a teljes kártérítés elve?
Cél az eredeti állapot helyreállítása. Amennyiben ez nem lehetséges, vagy a károsult alapos okból nem kívánja: kártérítés. Elsődlegesen természetben kell megtörténjen a kárpótlás, amennyiben nem lehetséges, vagy nem kívánja, akkor kerül sor a pénzbeli kártérítésre. (egyösszegben, járadékban, kombinálva a kettőt)
 
Mit jelent a káron – szerzés tilalma?
A károsult a károkozó rovására a károkozás következtében alaptalanul nem gazdagodhat.
 
Mit jelent a kárenyhítés, a kármegelőzés kötelezettsége?
A károsult a kár elhárítása illetve csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy adott helyzetben általában elvárható.
 
Mit jelent az utaló magatartás?
Bíztatási kár.
 
Mit jelent a casus nocet domini szabálya?
Kárveszély viselési szabály.
 
Mikor beszélünk fokozott (objektív) felelősségről?
Objektív felelőssége van a veszélyes üzem üzembentartójának.
 
Hozzán példát objektív felelősségre (min.5)!
-         veszélyes üzem üzemben tartója
-         vadállatok tartása
-         bánya, árokásás, tetőfedés
-         alkalmazott által létrehozott kár
 
 

Szólj hozzá! · 1 trackback

Gazdasági jog I. - 3. kontroll lap

2007.06.27. 09:31 :: zsuzs87

Vizsgakérdések
(Harmadik kontroll lap)
 
Jellemezze általában a polgári jogi jogviszonyokat!
-         mellérendeltség és egyenjogúság jellemzi a feleket
-         szabad akarat
-         jogok/kötelezettségek kölcsönös egyensúlya
 
Milyen alapvető csoportjait ismeri a polgári jogi jogviszonyoknak?
-         személyi jogviszonyok
-         vagyoni jogviszonyok
 
Csoportosítsa szerkezetük alapján a polgári jog jogviszonyokat!
-         abszolút szerkezetű jogviszonyok
-         relatív szerkezetű jogviszonyok
 
Kik a polgári jogviszony alanyai?
- személyek (felek): természetes személyek (emberek), jogi személy (szervezet)
 
Mit értünk jogalanyiságon?
Jogalany az, akinek jog által előírt kötelességei és jogai vannak.
 
Mit jelent a jogképesség, hogyan jellemezhető?
Jogképes az, akinek jogai és kötelezettségei lehetnek. Mindenki jogképes.
Nem korlátozható: általános, egyenlő, feltétlen.
Egyetlen egy esetben feltételes a jogképesség méhmagzati korában.
 
Mit tud a cselekvőképességről?
Cselekvőképes az, aki saját akaratából, saját cselekményével a maga nevében vállalhat jogokat, szerezhet kötelezettségeket. Pl.: csecsemő
3kategóriája van: cselekvőképes személy, korlátozott cselekvőképes, cselekvőképtelen.
 
Mit értünk a polgári jogi jogviszony tárgyain?
-         közvetlen tárgya (szolgáltatás)
-         közvetett tárgya (dolog)
 
Mit tud a polgári jogi jogviszony közvetlen tárgyáról, sorolja fel csoportjait!
Az a magatartás, amelyet a jogosult a kötelezettől követelhet, és amit a kötelezett a jogosultnak teljesíteni tartozik.
Tevőleges: valamilyen tevékenység kifejezésére kötelezem a másikat
- dare (adni)
- facere (tenni valakinek valamit)
- praestare (tartósan helytállás)
Nemleges:
-non facere (nem tenni)
 
Mit jelent a polgári jogban a dolog fogalma?
Minden birtokba vehető tárgy, tágabban pénz, értékpapír, valamint dolog módjára hasznosítható, (emberi uralom alá vehető) természeti erőforrások.
 
Mikor forgalomképes egy dolog?
Szabadon adható, vehető, nem áll eligenítési és terhelési tilalom alatt. Kereskedelmi forgalomba vihető.
 
Mi a különbség az ingó és az ingatlan között?
Az ingatlan a föld és mindaz, ami a földdel tartósan egyesítve van, ami nem az ingó.
 
Mi a különbség helyettesíthető, osztható és elhasználható dolog között?
Helyettesíthető: a kereskedelmi forgalomban szám, súly, és mérték alapján van feltüntetve.
Elhasználható: rendeltetésszerű használata abban áll, hogy elszámolom, felhasználom.
Osztható: osztható a dolog akkor, ha értékcsökkenés nélkül darabjaira bonthatom.
 
Mit ért vagyon, haszon és költség alatt?
Vagyon: egy jogalany értékben meghatározható javainak, dolgainak összessége.
Haszon: a dolog rendeltetésszerű használatával együttjáró értéknövelés.
Költség: egy dolog rendeltetésszerű használatával együttjáró értékcsökkenés.
 
Mit értünk a polgári jogi jogviszony tartalmán?
Jogok és kötelezettségek összessége.
 
Jellemezze általában a tulajdonjogi jogviszonyt!
-         alapvető emberi jog
-         abszolút szerkezetű jogviszony
-         két tulajdonjogi forma
-         magántulajdon
-         köztulajdon
 
Kik a tulajdonjog alanyai?
- tulajdonos (jogosult)
- mindenki (kötelezett)
 
Mi a tulajdonjog tárgya?
-         emberi magatartás (tulajdonlás)
-         dolog
 
Sorolja fel a tulajdonos jogait!
-         birtoklás, birtokvédelem
-         használat, haszonélvezet
-         rendelkezés a tulajdonos legfontosabb jogosultsága
 
Mit tartalmaz a rendelkezési jog?
A tulajdonosnak jogában áll a dolog birtokosát másnak átengedni. Jogában áll a dolog használatát és haszonélvezetét másnak átengedni. Jogában áll a dolgot biztosítékul adni, vagy más módon megtartani. Jogában áll a dolgot átruházni. Jogában áll a tulajdonjog gyakorlásával felhagyni.
 
Mit jelent a származtatott joggyakorlás?
A tulajdonjog megelőző, eredeti tulajdonostól származik átruházás.
 
 
Mit tud a tulajdonjog megszerzéséről?
- Eredeti: tulajdonjogom nem az előző tulajdonostól származik.
- Származékos: A tulajdonjog megelőző, eredeti tulajdonostól származik átruházás.
 
Milyen kötelezettségek terhelik a tulajdonos?
-         terhek, ami a tulajt terheli
-         kárveszély viselése
-         szükséghelyzetben okozott kár viselése
 
Kik az alanyai a használati jogoknak?
- jogosult
- tulajdonos
 
Milyen csoportjai vannak a szolgalomnak?
- személyes
- haszonélvezet
- használat
- telki
 
Mi a különbség használat és haszonélvezet között?
Használat: A használati jogánál fogva a jogosult a dolgot saját, valamint családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja, hasznait szedheti. Ez alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja vagy követelheti hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa valamely őt megillető jogától tartózkodjék.
Haszonélvezet:olyan jogviszony amelynél fogva vki más tulajdonában lévő ingatlan v ingó dolgot birtokolhatja, használhatja, hasznait szedheti, gyümölcsöztetheti de a
jogviszony megszűnése után állagsérelem nélkül vissza kell adnia a tulajnak.
 
Mit tud a telki szolgalomról?
Ez alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy az ingatlan tulajdonosa valamely jogától tartózkodjék.
 
Mit jelent a szükségbeli út szolgalma?
A közúttal össze kell kötni az ingatlant.
 
Sorolja föl, milyen védelmi eszközök illetik meg a tulajdonost?
Birtokvédelme: igazgatási úton, vagy birtokper.
Tulajdonvédelem: tulajdoni per, vagy tulajdonjog háborítatlanságát védő per.
 
Mit jelent a jogos önhatalom és ki, mikor illet meg?
Csak akkor élhetek önhatalommal, ha más eszköz igénybevételéből fakadó időveszteség meghiúsítaná a visszaszerzést.
 
Mit jelent a jogos birtok vélelme?
Annak a félnek a jogosultságát, akit a békés birtoklásban megzavartak védelmezni kell.
 

Szólj hozzá!

Gazdasági jog I. - 2.kontroll lap

2007.06.27. 09:30 :: zsuzs87

Vizsgakérdések
(Második kontroll lap)
 
1.      Mit értünk jogharmonizáció alatt?
Jogközelítési tevékenység, a közösségi jog fényében a nemzeti jogok hasonlóvá tétele, a nagy eltérések kiküszöbölése.
 
2.      Mit ért általában primer jogforrások alatt, soroljon fel min. 5 ilyen elemet!
Alkotmányossági szint. Tagállamok aktusai.
Jogforrások: - közösség alapítószerződési
                     - közösség alapítószerződéseinek módosítása
                     - csatlakozási dokumentumok
                     - alkotmány
 
3.      Mit ért másodlagos jogforrások alatt?sorolja fel ezeket!
A közösség által kibocsátott jogszabályok. A közösség aktusai.
Jogforrások:- rendelet
                     - irányelv
                     - döntés, határozat
                     - ajánlás, állásfoglalás, vélemény
 
4.      Sorolja el a közösségi jogszabály- kibocsátás feltételeit!
-         EU cél érdekében
-         Belső piac működése kapcsán
-         Közösség akciója ehhez szükséges
-         Máshol (tagállami szinten) nincs ehhez megfelelő jogkör biztosítva
-         Intézkedés megfelelő a cél eléréséhez (arányosság)
 
5.      Mit tud a rendeletről?
-         általános hatályú
-         totális
-         minden tagállamban közvetlenül alkalmazható
-         közvetlenül hatályos
-         nem kell kihirdetni
 
6.      Mit tud az irányelvről?
-         opcionális
-         a jogharmonizáció fő eszköze
-         közvetlenül nem alkalmazható csak elérendő célokat illetően kötelezi a tagállamokat a végrehajtás megválasztása a tagállam kezében marad.
 
7.      Mi a döntés/határozat a közösségjogban?
Meghatározott címzetthez szól, konkrét ügyben általában adminisztratív jelleggel, de a címzettet teljes egészében kötelezi.
 
8.      Mi a szerepe a közösségi jogforrások esetében az ajánlásoknak, véleményeknek?
Mindig rendelet, irányelv, döntés mellett áll. Megmondja mit kell értenem egyes rendeletek alatt. Magyaráz. Kötelező betartani, normatív ereje van.
 
 
9.      Mit jelent a tercier réteg közösségi jogforrások esetében, hozzon rá példát!
Ez a szint a jogelvek és szokásjog szintje. Pl.: emberi jogok, igazságosság, méltányosság, meghallgatáshoz való jog, diszkrimináció, egyenlőség, jóhiszeműség, jogbiztonság stb.
 
10. Mit jelent a szupranacionalitás?
Ha a közösségi jog és a nemzeti jog összeütközésbe kerül, feltétel nélkül a közösségi jogot kell előtérbe helyezni.
 
11. Mit jelent a szubszidiaritás?
Ha a közösség arra a felismerésre jut, hogy egy jogszabály kidolgozásánál nincs jobb helyzetben (nem hatékonyak), mint a tagállam, akkor át kell adni a jogalkotási hatáskörét a tagállamnak.
 
12. Sorolja fel a közösségi jog kikényszerítésének lehetőségeit!
-         az állam kártérítési felelőssége
-         kikényszerítési per/eljárás
-         előzetes döntéshozatali eljárás
-         előzetes alkotmányossági ellenőrzés
 
13. Mit értünk a tagállam kártérítési felelősségén?
Ha a tagállam vétkesen elmulasztotta beemelni jogába a közösségi jogot, és ezzel magánszemélynek kárt okoz, felel ezért a kárért.
 
14. Mit jelent a kikényszerítési per?
A jogharmonizációt nem teljesítő tagállammal szemben az EU tagállama felléphet, és végső esetben pénzbírságot szabhat ki. Felperes: tagállam, bizottság.
 
15. Mit értünk előzetes- döntéshozatali eljáráson?
Ha a nemzeti bíróság egy előtte zajló eljárás során bizonytalan a közösségi jog alkalmazásában, értelmezésében, köteles felfüggeszteni az eljárást, és az EU bíróságának segítségét kérni. Az EU bíróságának döntése kötelező a tagállamra nézve.
 
16.        Mit jelent az előzetes alkotmányossági ellenőrzés?
Az EU bírósága megvizsgálhat minden jogszabályt és az EU által kötött szerződést, és, hogyha az római szerződést sért, jogában áll azt megsemmisíteni.

Szólj hozzá!

Gazdasági jog I. - 1. kontroll lap

2007.06.27. 09:29 :: zsuzs87

Vizsgakérdések
(Első kontroll lap)
 
1.      Miben különbözik a szokás és a jogszabály?
A jogszabály kitűntetett szerepű magatartási norma, ami az államszervek közreműködésével létrejött, megszervezett és kihirdetett szabály, míg a szokás állandó magatartás.
 
2.      Sorolja föl az állam ismérveit!
- Területe meghatározott, konkrét;
- viszonylag állandó népessége, társadalma van;
- van államszerve, kormánya;
- képes diplomáciai kapcsolatok felvételére.
 
3.      Mit jelent a szuverenitás?
Belső: meghatározott terület és népesség felett fő hatalommal bír
Külső: mentes más állam fennhatósága alól, nem vonható más állam joghatósága alá.
 
4.      Tagolja a jogot!
             1)     Jogcsalád: - római-germán
                              - angolszász
                              - szolcialista
                              - vallási, hadicionális
 
             2)     Jogrendszer: - belső
                                 - külső
                    
             3)     Jogterület: - közjog
                              - magánjog
 
             4)     Jogágak: - közjog: alkotmány, pénzügyi jog, büntetőjog, nemzetközi jog, stb.
                           - magánjog: polgári jog, családjog, agrárjog, nemzetközi magánjog
 
             5)     Jogintézmények: örökléstan, tulajdonjog, szerződésjog
 
             6)     Jogviszonyok
 
             7)     Jogszabály
 
5.      Milyen jogcsaládokat ismer?
-         római-germán
-         angolszász
-         vallási és/vagy tradicionális
-         szocialista jogcsalád
 
 
 
 
 
 
 
6.      Hasonlítsa össze a római-germán és angolszász jogcsaládot!
 
Római-germán
Angolszász
Fogalomrendszere absztrakt
Nem absztrakt, konkrét jogi esetekre épül
A jogi normák előretételezettek
Nem előretételezett a jog, a társadalom irányítja
A jogrendszer zárt, merev, önálló rendszer (kiszámítható)
A jog rugalmas
 
Szokás, precedens, az esküdtszék dönt, laikusok
Elvont fogalomkészlettel dolgozik
 
 
7.      Mit tud a vallási és/vagy tradicionális jogcsaládról?
Iszlám, hindu, kínai, zsidó.
-         a vallási előírások a hierarchia csúcsán állnak, a vallás az egyetlen, ami örök és megváltoztathatatlan
-         a társadalmi szokás nemzedékről-nemzedékre száll
-         az állam által alkotott jog a legalsó szinten áll nem tisztelik à megváltoztatható, nem örök
 
8.      Mi a jogrendszer?
Egy szuverén hatalom (állam) térben és időben egymással összefüggésben álló (hatályos) jogszabályainak összessége.
 
9.      Milyen jogterületeket ismer?
Közjog, magánjog.
 
10. Hasonlítsa össze a közjogot és a magánjogot!
 
 
Közjog
Magánjog
Funkció
Az államhatalom kiépítése, fenntartása, gyakorlása
A civil összeszerveződés nem hatalomorientált emberi szerveződés és a személyek anyagi jogának biztosítására szolgáló terület
A felek viszonya
Hierarchia, a felettes szervezet többletjogok illetik meg
Mellérendeltség, egyenjogúság
Szabályozás erőssége
Kötelezettek akaratára tekintet nélkül közvetlen kényszer
Kötelezettek akaratára tekintettel közvetett a kényszer
A szabályozás iránya
Kogens(kötelező), imporatív(feltétlen érvényesülést kívánó)
Attributív(jogosító), diszpozitív(megengedő)
 
11. Felek viszonyát mely két szóval jellemezhetjük a magánjogban?
-         mellérendelt
-         egyenjogú
 
 
12. Mit jelent a magánjogban a diszpozitivitás?
Jogosítás, megengedés.
 
13. Mit tud a jogágakról?
Azonos vagy hasonló életviszonyokat, azonos vagy hasonló módszerrel szabályozó jogszabályok összessége.
A jogszabály csúcsán: - alkotmányjog
                                    - büntetőjog
                                    - közigazgatásjog
                                    - pénzügyi jog
                                    - nemzetközi jog
Minden jogág anyajoga a polgári jog.
A jogágon belül jogintézmények vannak.
 
14. Mi a jogviszony?
Jogilag szabályozott társadalmi viszony. Önmagában nem keletkeztet jogviszonyt, ahhoz, hogy jogviszonnyá váljon, jogi tényeknek kell történnie.
 
15. Mi a jogi tény? Hozzon rá néhány példát!
Minden olyan tény, jelenség, emberi magatartás vagy körülmény, mely jogviszonyt keletkeztet, módosít, szűntet meg. Pl.: születés, halál, bírói ítélet.
 
16. Vázolja a jogi norma szerkezetét!
-         hipotézis (feltétel)
-         diszpozició (rendelkezés)
-         szankció (következmény)
 
17. Melyek a jogalkotó szerveink, és mik az általuk kibocsátott jogszabályok?
             1)     Országgyűlés: alkotmány, törvény
             2)     Kormány: rendelet
             3)     Minisztériumok: rendelet
             4)     Önkormányzatok: rendelet
 
18. Állítsa fel a jogszabályi hierarchiát!
             1)     Alkotmány
             2)     Törvény
             3)     Törvény erejű rendelet
             4)     Rendelet: - kormány rendelet
                           - minisztériumi rendelet
                           - önkormányzati rendelet
             5)     Az állam irányítás egyéb jogi eszközei: - határozat
                                                                           - utasítás
                                                                           - jegybanki rendelkezés
                                                                            - statisztikai közlemény
 
 
 
 
 
 
19. Mi a különbség a rendelet és törvényerejű rendelet között?
Rendelet: - általános hatályú
               - minden részletében kötelező
               - minden tagállamban közvetlenül alkalmazható
 
Törvényerejű rendelet: 70-80-as években még születtek, ma már nem, de hatályban vannak. Egyenrangú a törvénnyel.
 
20. Mit tud a törvényről és az alkotmányról?
Törvény: minden törvény egyenrangú, a törvényekkel egész társadalmat érintő kérdéseket szabályoznak.
Alkotmány:   - alaptörvény, kitüntetett szerepű törvény
                     - minden más jogszabály ebből meríti érvényességét
                     - meghozatalához 2/3-os törvény kell
 
21. Mit ért állami irányítás egyéb eszközei alatt?
Az államhatalmi szervek bocsátják ki a hierarchiában alattuk levőnek.
-         határozat
-         utasítás
-         jegybanki rendelkezés
-         statisztikai közlemény
-         jogi iránymutatás
 
Nemzetközi jogszabály az alkotmány és a törvény között helyezkedik el.
Feltétel: ki kell hirdetni.
 
22. Hogyan épül be jogunkba a nemzetközi jog?
- totális irányba nyúlt el
- rendeleti alkotás jellemzi
- szupranacionális
- eu jogállam az állam felett áll
- ha a közösségi és a belső jog összeütközésbe kerül, a közösségi jog élvez elsőbbséget.
 
23. Mit jelent a jogbiztonság?
Az állampolgárok jogait és kötelességeit törvényben meghatározott módon kihirdetett, bárki által hozzáférhető egy egyértelmű, világos, pontos meghatározású jogszabályok szabályozzák.
 
24. Mit jelent a hatalommegosztás elmélete?
A törvényhozó hatalom az országgyűlés, feladata a törvénykezdeményezés és a törvényhozás.
A végrehajtó hatalom az államigazgatási vagy közigazgatási szektor: kormány, minisztérium, önkormányzatok.
 
25. Mit takar a közvetlen demokrácia kifejezés?
A közhatalom gyakorlás közvetlen. Eszközei a népszavazás és a népi kezdeményezés.
 
26. Mit takar a közvetett demokrácia kifejezés?
Közhatalom gyakorlás közvetett. Képviseleti jog- választó jog: általános, egyenlő, titkos, közvetlen.
 
27. Jellemezze a választójogot!
Általános: minden nagykorú magyar állampolgár szavazhat (kizáró okok: büntetőjogi eltiltás, elmebetegség)
Egyenlő
Titkos
Közvetlen
 
28. Mit jelent a jogszabály érvényessége?
Formai érvényesség: kibocsátás; a feljogosított jogalkotó szerv megfelelő formában megalkotta és kihirdette
Tartalmi érvényesség: nem lehet ellentétes alacsonyabb szintű jogszabályokkal, és magasabb szintű jogszabállyal.
 
29. Mit jelent a jogszabály hatályossága?
Alkalmazható, az alkalmazhatóság feltételei adottak.
 
30. Milyen garanciális intézményeket ismer a jogalkotás, jogalkalmazás törvényességének biztosítására?
-         Országgyűlés
-         Kormány
-         Önkormányzat
 
 
 
 

Szólj hozzá!

Gazdaság földrajz - övek

2007.06.27. 09:26 :: zsuzs87

Trópusi (forró) övezet mezőgazdasága: Trópusi egyenlítői öv: az északi és a déli szélesség 10. fokáig terjed. Egyetlen évszak van, a forró és fülledt csapadékos nyár jellemzi. Trópusi esőerdő. A Föld globális biológiai egyensúlyában jelentős szerepet játszik az esőerdő. A szúróbotos és kapás művelés jellemzi, amelyet a felégetett őserdő talaján folytatnak. A tengerpartoknál és a folyók mentén árutermelő ültetvényyes gazdálkodás van. A legjelentősebb mezőgazdasági övényeik a magas keményítőtartalmú batáta, manioka, a tapioka, kókuszdió, olajpálma, banán. Világpiac számára fontos az olajpálma, mert olajat préselnek belőle. A korpa is jelentős, kókuszzsírt állítják elő belőle. Trópusi átmeneti öv: az egyenlítői és a térítői öv között van. Kb. a 10. és a 20. szélességi fokok között. Két évszak jellemző: esős évszak és a száraz évszak. Az övet nyári esők övének is szokták nevezni. Jellemző a szarvasmarha és juhtenyésztés. Földimogyorót, zöldkávét, kávéfát termelnek. Trópusi monszun vidék:szárazföldek, óceánok határolják. Nyár és tél is jellemző rá. Viharos trópusi ciklonok. Csapapdékban gazdag terület. Mazőgazdasága jelentős. Rizs termelés jellemző rá. Uerópában a legjelentősebb termelő és exportőr Olaszország. A monszun területek növénye a cukornád. Rum- és szeszgyártásban élen járnak és sokat exportálnak is. Teacserjék is vannak. A világtermelések csaknem a felét India és Kína adja, ami az exportot illeti India és Sri Lanka a meghatározók. A dohány hazája Közép-Amerika. A gyapot vezető termelői a FÁK. Trópusi térítői öv: trópusi sivatagok vannak az állandóan leszálló légmozgás miatt. Szárazság van. Kevés a csapadék. Datolyát, kölest, zöldséget, gyümölcsöket termelnek. Állattenyésztés: juh, kecske, teve. Gyapotot is termelnek. Mérsékelt övezetek mezőgazdasága: meleg-mérsékelt (szubtrópusi) öv: a 30. és a 45. szélességi fokok között fekszik. Mediterrán, szubtrópusi monszun. A mediterrán éghajlatot forró, száraz nyár és enyhe csapadékos tél jellemzi. Termelnek: citrusféléket, szőlőket, fügéket, olajfákat, rizst. A citrusféléket Dél-Kelet-Ázsiában termelik. Állattenyésztés: juh, kecske, szamár. A szubtrópusi monszunterületek a forró övezet monszun vidékétől északra, illetve délre helyezkednek el. A nyár: forró, csapadékban gazdag. Tél: hűvös, vagy hideg és csapadékszegény. Valódi mérsékelt öv: a 40. és 60. szélességi fokok között helyezkedik el. Ciklonok alakítják. Négy éghajlati tartomány alakult ki: óceáni, mérsékelten szárazföldi, szárazföldi, szélsőségesen szárazföldi. Óceáni éghajlat: tél enyha, nyár hűvös, egyenletesen oszlik el az évi csapadék. Golf- áramlás. A növénytermesztés jelentős. Tej, tejtermék és hústermelés. A rozs dominál. Zab, árpa, burgonya, cukorrépa és a len jelentős. Mérsékelten szárazföldi területek: nedves kontinentális. Növénytermesztés: rozs, tavaszi búza, árpa, zab, burgonya, cukorrépa, len. Magyarország is ebben az övezetben van. A búza a terület legfontosabb kenyérnövénye. Ipar: malomipar. A kukorica is jelentős: Egyesült Államok, Kína. Magyarország, ahhoz képest, hogy nem rendelkezik jelentősen nagy területtel, nemcsak búzából, hanem kukoricából is jelentős termelőnek számít. Kb. 1,5%-os részesedése van a világtermelésből. Magyarország évente mintegy 4-5millió tonna cukorrépát termel, a világtermelés 1,5%-át adja. A napraforgót az Alföldön és a Mezőföldön termelik. Ez a növényolajgyártás szempontjából fontos. Magyarországon a dohány termesztése három nagy tájegységre osztható: keleti, Északi dombvidék, Nyugati táj. Zöldséget és gyümölcsöt is termelünk: vöröshagyma, fűszerpaprika, alma, szőlő(bor)(alföldi, egri, soproni, szekszárdi, Villány-Siklósi)(világhírű a tokaji aszú és szamorodni). Hideg-mérsékelt öv: a 60-70 fok szélességek közötti sark alatti. Tűlevelű őserdő. Növénytermesztés: rozs, árpa, zab, burgonya, cukorrépa, káposztafélék, bogyós gyümölcsök. Fakitermelés. Szarvasmarhatartás, prémállat-tenyésztés, halászat. Hideg övezet mezőgazdasága: hideg övezeten belül megkülönböztethetünk: sarkköri és sarkvidéki öveket. Sarkköri öv: zord tél és rövid hűvös nyár. Növénytakarója a tundra, moha, zuzmó. Halászat, vadászat, rénszarvastartás.

Szólj hozzá!

Gazdaság Földrajz kérdések-válaszok

2007.06.27. 09:21 :: zsuzs87

 
1.Fejezet
 
1.)  Melyek a földrajzi munkamegosztás létrejöttének alapvető feltételei?
§         a különböző területek más-más tevékenységre specializálódjanak
§         egymással cserekapcsolatban álljanak
§         a termelés és fogyasztás helye területileg elváljon egymástól.
Két esetben jön létre földrajzi munkamegosztás: egyrészt, ha a termelés nem gazdaságok egy helyen a természeti és gazdasági feltételek (hatékonyságbani különbözőségek) miatt, másrészt ha a természeti viszonyok nem teszik lehetővé egy termék termelését.
 
2.)  Melyek a társadalmi munkamegosztás kialakulásának, fejlődésének legfontosabb “mozgatórugói”:
A történelem kezdeti idejében akkor következett be társadalmi munkamegosztás, amikor cserére használható feleslegek gyűltek össze. Az ókorban már bizonyos vidékeken rendszeressé vált az árucsere. A kezdeti társadalmak tagjai azt tapasztalták, hogy adott termelést egyre hatékonyabban, célszerűbben hajthatnak végre, ha bizonyos munka elvégzésére specializálódnak. Újratermelésük során különböző munkát végezte, és hosszú fejlődés eredményekén bizonyos tevékenységekre specializálódtak. Az emberek különböző módon együttműködtek, tevékenységük eredményeit pedig kicserélték egymással. Így jött létre a társadalmi munkamegosztás. Először a növénytermelés és az állattenyésztés vált szét, majd a kézműipar kivált a mezőgazdaságtól, és ezzel egyidejűleg létrejött a városok, falvak közötti munkamegosztás. Később pedig mind a kézműipar, mind a mezőgazdaság továbbkülönült (élelmiszeripar, könnyűipar, nehézipar..). Minél inkább növekedett a társadalmi termelés specializálódása és differenciálódása, úgy alakult ki folyamatosan a nemzeti munkamegosztás, a külkereskedelem, majd később a világpiac.
 
3.)  Sorolja fel az Európai Unió jelenlegi tagállamait!
Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Dánia, Írország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Spanyolország, Portugália, Görögország, Svédország, Ausztria, Finnország.
 
4.)  Soroljon fel legalább 4 országot, ahol 200 ezer fő feletti létszámú magyar kisebbség él!
            Románia (Erdély)                     kb.1,8 millió fő
            Szlovákia                                 kb. 650 ezer fő
            Jugoszlávia (Vajdaság)             kb. 350 ezer fő
            Ukrajna                                   kb. 200 ezer fő.
 
5.)  Mi a helyes magyar megnevezése az OECD-nek?
            Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
 
 
 
 
6.)  Mi a helyes és teljes magyar megnevezése az alábbi nemzetközi gazdasági szervezeteknek?
            WHO - Egészségügyi Világszervezet (ENSZ)
            FAO - Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (ENSZ)
            EBRD - Európai Ujjáépitési és Fejlesztési Bank
 
7.)  Melyek az Egyesült Európa “Fehér könyv”-ében (1987) megfogalmazott - a tagországok számára biztosítandó legfontosabb előnyök?
§         a társadalmi termelés növekedése
§         jobb és olcsóbb áruk megjelenése a piacokon
§         a termékek egységesülése (euro-termékek)
§         egységes szabványosítási és áruminősítési rendszer kialakulása
§         a fogyasztói árak csökkentése
§         a költségvetési hiányok fokozatos eltűnése
§         az országok közötti kereskedelmi egyenleg folyamatos biztosítása.
 
 
 
2.Fejezet:
 
1.)  Jellemezze a világ népességének szám szerinti alakulását!
I.e. 5-10. évezred körül csak néhány (8) millió ember élhetett a Földön, ott, ahol kedvezőbb természeti feltételek voltak, nagyobb folyók mentén, Egyiptomban, Mezopotámiában. Ahogy az emberek feltalálták a különféle öntözési módszereket, egyre inkább - lassan - benépesült a Föld. Időszámításunk kezdete táján bolygónk lakosságát 300 millió főnyinek feltételezik A folytonos természeti katasztrófák, és a történelem során a népcsoportok között kitört folytonos háborúk, a népvándorlások, később pedig a földrajzi felfedezések következtében jelentősen átcsoportosultak a benépesült területek, újabb, és újabb területeket hódított meg az ember. A XVII. századtól felgyorsult a népesség növekedése, a tudomány és a technika fejlődése, valamint a betegségek, fertőző járványok megismerése, és leküzdése miatt. A XVIII.évszázadban 800 millióra, a XIX-XX.sz. fordulójára pedig már 1,65 milliárd fő volt a Föld feltélezett lakossága. A folyamatos, nagyarányú népszaporulat miatt egyre rövidebb időszak elegendő a népességszám megduplázódásához. Az 1970-es években 3,7 milliárd, míg a 2000. év fordulójára 6,2 milliárd fő a bolygón élők száma. A népesség nagyarányú növekedése ma a gazdaságilag fejletlen területeken jellemző, ami gátolja a terület további gazdasági fejlődését. Csak az igen elmaradott afrikai területeken 1,2 milliárd főre becsülik a lakosság számát. A fejlettebb országokban a népszaporulat manapság lelassult, sok helyen stagnál, vagy csökken.
 
2.)  Vázolja fel Magyarország legfontosabb népmozgalmi paramétereit!
A honfoglaló magyarok számát félmillió főre becsülik a történészek. A XI-XII.században a németek, itáliaiak jelentős mértékű bevándorlása, és a magyarok dinamikus természetes népszaporulata miatt megnövekedett a népesség, viszonyt súlyos járványok pusztítottak az országra. A XIII.században a tatárjárás szintén nagyon megtizedelte Magyarország lakosságát. Ekkortájt az ország lakossága 5 millió fő lehetett, de a török megszállás idejét követően a XVII.század elejére 4 millió fő alá esett.
Az első, XVIII.század végén történt népszámlálás eredményeként a magyar lakosság 8,1-8,2 millió főnyi volt. A XIX.században történt népszámlálás szerint az ország lakossága akkor már 11,5 millió fő volt.
Az első világháború után az ország területe kétharmadával, míg lakossága egyharmaddal csökkent. Az ebben az évszázadban súlytott háborús ember veszteségek következtében Magyarország jelenlegi lakossága 10,2 millió fő, de sajnos a természetes népszaporulat ma már negatív előjelű. 1980 óta az országra a természetes fogyás jellemző.
 
3.)  Mi jellemzi a hazai népesség természetes szaporodását?
1980 óta Magyarország népességét a természetes fogyás jellemzi. A születési arányszám még önmagában nem vezetne a természetes szaporulat negatív előjeléhez (bár a házasságkötések számának csökkenése, ill. a nők idősebb korban vállalt első gyermekszülése csökkenti a születési arányt), de a halálozási arányszám nagyon kedvezőtlenül alakul. Emögött társadalmi, gazdasági, politikai okok állnak. Ma a születéskori várható élettartam lecsökkent, amelyhez a lakosság életmódjának változás (túlzott dohány, és alkohol fogyasztás, korszerűtlen táplálkozás, mozgáshiány, környezetszennyezés, stresszes életmód) nagyban hozzájárul. A népesség országból ki-, és országba bevándorlása nem érintik nagymértékben a magyar természetes népszaporulatot, mert a magyar munkavállalók külföldre vándorlását kompenzálják az utóbbi évekből Erdélyből, és a délszláv területekről érkező menekültek.
 
4.)  Milyen következtetések vonhatók le a népesség gazdasági szektoronkénti megoszlásából?
Az egyének szerepe a gazdasági hierarchiában alapvetően meghatározza életszínvonalát, életmódját. Nagyon fontos következtetéseket lehet leróni az aktív kereső lakosság nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlásából (hogy milyen arányban oszlik meg az aktív népesség a mezőgazdaság, az ipar, vagy a tercier ágazatok között). Az ágazatok közti arányok megmutatják az egyes országok gazdasági fejlődését. A mezőgazdaságban és iparban dolgozók arányának csökkenése feltételezi az egyre fejlettebb termelési módszerek, technikák elterjedését, míg ha az ország tercier (kereskedelem, távközlés, közlekedés, egyéb szolgáltatóipar) szektorában magasabb a munkavállalók aránya, az feltételezi azt, hogy egyrészt ez a szektor fejlettségi szintje magasabb, másrészt pedig a feltételezi azt is, hogy az ország lakosságának fizetőképes kereslete e tercier ágazatok iránt megnőtt (érdemes azt fejleszteni).
 
5.)  Hozzávetőleg hány magyar él a szomszédos országokban?
            A Magyarországon kívül élő magyarok száma becslések szerint 5 millió fő.
Ebből a Kárpát-medencében, Magyarország területén kívül élők száma kb. 2,8-33 millió főre tehető. Ezen belül:
Romániában (Erdélyben):         1,6-1,9 millió fő
Szlovákiában:                          567-653 ezer fő
Vajdaságban (Szerbia)            344-360 ezer fő
Ukrajnában:                            200 ezer fő, magát magyarnak valló él.
 
 
3.Fejezet
 
1.)  Mi a település? Hogyan osztályozhatjuk a településeket?
A település térbeli társadalmi képződmény, mely egy-egy embercsoport lakóhelyének és munkahelyének térbeli, funkcionális együttese, fizikailag összefüggő csoportja, a hozzá tartozó infrastrukturális létesítményekkel, melyek földrajzilag pontosan meghatározhatók, külön nevük van, és más településektől egyértelműen elhatárolhatók.
A települések jellegük szerint lehetnek
állandó (ezen belül szórvány vagy csoportos)
            ideiglenes (mozgékony) települések.
 
2.)  Mely természeti, társadalmi-gazdasági tényezők és helyzeti energiák hatottak a települések kialakulására?
A földtani erőforrások (talaj minősége, nagysága, termőképessége, építkezésre alkalmas ásványok, kőzetek), a természeti földrajzi adottságok (domborzat, tengerszint feletti magasság, árvízmentes teraszok, fennsíkok, platók, tó-és tengerpartok, folyótorkolatok, fjordok, felszíni, vagy felszín alatti vizek, és így a megfelelő minőségű ivóvíz megléte, a folyók mentén az átkelési lehetőségek, és más természetes útvonalak közelsége, a hely megközelíthetősége), éghajlati tényezők (legnagyobb a település sűrűség az Északi félgömb mérsékelt égövében), és a megfelelő már meglévő munkaerőforrások.
 
3.)  Milyen szempontok alapján osztályozhatók a csoportos települések?
Csoportos települések: falvak, városok.
a.)  Funkció szerint:
 agrárfalvak, halászfalvak, fürdő-, idegenforgalmi-, üdülő-, bányász-, ipari kereskedelmi-, stb. falvak, vagy városok
 Ez az osztályozás a kisebb településeknél (falvak) azt jelenti, hogy az ott élő aktív keresők zömében mely nemzetgazdasági ágban tevékenykednek. A városok pedig a helyi funkcióikon kívül általában ellátnak egyéb központi funkciót is, valamely térség, vagy körzet, régió központjaivá válnak. Azt, hogy a városok milyen alap-, és kiegészítő funkciót látnak el a környék életében, és melyek azok a funkciók, amelyek a város szempontjából meghatározóak, aszerint lehetnek pld. iparvárosok, mezővárosok, kereskedővárosok, közlekedési központok, stb.
b.)  Népességszám szerint:
apró-, törpe-, kis-, közép-, nagy-, óriás falvak, városok, és világvárosok
A népességszám meghatározott minimális és maximális értéke országonként változó.
c.)  Alaprajz szerint:
szabálytalan alaprajzú, szabályos alaprajzú, szalagtelkes utcahálózatú (inkább a falvaknál).
 
 
4.)  Mi a falu? Hogyan osztályozhatjuk funkció, népességszám és alaprajz szerint?
            Falvaknak azokat a csoportos településeket értjük, melyekben túlnyomó részt az alapellátás biztosított (orvosi ellátás, posta, esetleg oktatás, és rendőrség de ezek nem minden esetben vannak biztosítva), és csak kevésbé lát el központi funkciókat.
A falvakat osztályozhatjuk:
a.)  funkció szerint:
az ott élő aktív keresők tevékenységük szerint milyen arányban oszlanak meg az egyes nemzetgazdasági ágakban (pld. halászfalvak, agrárfalvak, fürdő-, idegenforgalmi-, üdülő-, bányász-, stb. falvak).
b.)  népességszám szerint:
apró-, törpe-, kis-, közép-, nagy- és óriásfalvakról beszélhetünk. Az egyes falvak népességszámuk szerinti minősítése országonként változó
c.) alaprajz szerint:
§         halmaz (vagy szabálytalan alaprajzú): besűrűsödött házak, melyek száma a falu középpontjából kifelé növekszik
§         szalagtelkes falvak és sorfalvak: legtöbbször a falunak csak egy utcája van (leggyakrabban utak menti falvaknál jellemző)
§         szabályos alaprajzú falvak: utcái szabályosan tervrajz szerűen helyezkednek el, elhelyezkedésük általában előre meg van tervezve.
 
 
5.)  Mi jellemezte a tanyák eredeti rendeltetését és hogyan változtak napjainkig?
            A tanyák eredetileg a központi településektől (falvak, városok) távol eső földeken gazdálkodók részére alakultak ki időszakos szálláslehetőségként. A központi településektől távolabbi területeken állataikat legeltető, vagy földjeiket művelő emberek építették ideiglenes szállás. Ezek az időszakos tanyázóhelyek később állandó lakóhelyekké váltak, melyek köré gazdasági épületeket is építettek, ill. kialakultak a tanyák kisebb csoportjai.
            Napjainkra a tanyák száma jelentősen lecsökkent, nehezen megközelíthetőek, és infrastruktúrájuk (gáz-, víz-, áramellátás) fejletlensége miatt, azonban azok a tanyák, melyek megmaradtak, nagy fejlődésen mentek keresztül. Manapság már szinte mindenhová elértek a gáz-, víz-, áramellátottságok, a telefonhálózatok, a műholdak térthóditásával a televíziós, rádiós ellátottságuk is tovább fejlődhetett. Tanyacsoportok (több, egymással szomszédos tanya), tanyaközpontok (ott ahol bármilyen közintézmény, vagy szolgáltatás létesült) alakultak ki, melyeket gyűjtőnéven tanyavilágnak neveznek. A tanyákon már nincs akadálya a termelőeszközök fejlesztésének sem, így gyakran (leginkább csak az Észak-Amerikai kontinensen) nagyon komoly szinten gépesítettek a tanyák.
 
 
 
6.)  A tanyás térségek milyen típusai különíthetők el?
            A tanyák szórványtelepülések,
Funkciók szerint: lehetnek lakó, munkahely, vagy hobbi jellegű tanyák, ezek az ott végzett tevékenység szerint lehetnek megnevezve: bármilyen mezőgazdasági, vagy ipari tanyák, esetleg üdülő tanyák.
A tanyákon épült épületek elhelyezkedési rajza szerint lehetnek:
sortanyák, szórt tanyák, vagy bokortanyák.
Az egymással szomszédos, vagy egymáshoz közeli tanyák tanyacsoportot alkotnak. Azon a központi fekvésű tanyán, ahol a környező tanyák részére bármilyen közigazgatási tevékenységet, vagy szellemi, gazdasági vagy egyéb szolgáltatást végeznek, tanyaközpontnak nevezik. Egy adott térség területén lévő tanyákat, tanyacsoportokat (esetleg tanyaközpontot), a rajta élő emberekkel tanyavilágnak nevezzük. A tanyák amerikai típusa a farm, melyek igen magas infrastruktúrával, és gépesítettséggel rendelkeznek.
 
7.)  Mi a város, a városodás és a városiasodás?
A város olyan viszonylag nagy lélekszámú és népsűrűségű, központi szerepkörű település, amely ellátja környékének szervező, és környéke népességét vonzó funkcióját, fejlett infrastruktúrával rendelkezik, és a vonzáskörébe tartozó népesség igényeit elégíti ki. A magasabb fejlettségi szinten álló országokban a városok és a falvak nem különülnek el élesen egymástól, hiszen az infrastrukturális ellátottság manapság már kisebb és nagyobb településeken is ugyanolyan kiváló.
Az urbanizáció városodásból és városiasodásból áll. A városodás: a népesség városokban történő koncentrálódását (városba áramlását, a városokban élő egyre szaporodását, ill. a városok számának növekedését) jelenti. A városiasodás egy-egy település életszínvonalának, életmódjának városi jellegűvé válását, ill. a települések városi arculatának kialakulását jelenti. Megfigyelések szerint minél magasabb fejlettségi szinten áll egy ország, annál jobban érvényesül településeiben a városiasodás.
 
8.) Melyek a városok funkcionális típusai?
A városok a helyi funkcióikon kívül különféle központi funkciót is ellátnak, és így egy-egy térség központjaiként működnek. Az, hogy melyek ezek a funkcióik, ill. melyek a város szempontjából meghatározó jellegű funkciók, aszerint lehetnek:
a.)  termelési:
pld. iparvárosok, mezővárosok, stb.
b.)  igazgatási:
pld. igazgatási-szervezési, információs központok: megyeszékhelyek, katonai, vallási székhelyek, bank, vagy kommunikációs központok, stb.
c.)  szolgáltató
pld. közlekedési, kereskedelmi központok, iskolavárosok, egyetemi városok, üdülővárosok, stb.
d.)  komplex tevékenységgel jellemezhető városok, melyeknek ugyan van egy-egy kiemelkedő jelentőségű fő funkciója, de általában valamennyi központi szerepkört betölti a környék életében.
 
9.)  Mikor és hogyan jön létre az agglomeráció?
            A szó latin eredetű, odasereglik, odanyomul jelentése van.
            A mai városok fejlődésük során mindinkább terjeszkednek, túlnőnek saját határaikon, és mivel tovább növekedni kénytelenek, bekebelezik a körülöttük fekvő kisebb településeket. A környező települések üzemei és a város üzemei között termelési kapcsolat, vagy kooperáció alakul ki, és a városi termelő egységek folyamatosan kitelepülnek a körülette fekvő településekre, létrejön a nagy városok határait övező települések, “elővárosok” rendszere, az agglomeráció. A fejlett városok, és a környező településeket szerteágazó kétoldalú gazdasági és társadalmi kapcsolat közi össze, összefüggő együttessé (agglomerációvá) fejlődnek, és a város aztán a környezetét magába olvasztja. Az előváros korábban falusias jellege mindinkább városiasabb jellegűvé válik
            A környező városok betölthetnek ipari funkciót, mellyel tehermentesítik a várost, vagy átalakulhatnak a városban dolgozók lakóhelyeivé is (amikor a város lakossága kimenekül a városi élet hátrányai elől az elővárosokba). Előfordulhat az is, hogy egymáshoz eredetileg közel fekvő városok agglomerációi folyamatosan összenőnek, és később megapolisszá fejlődnek.
 
 
 
4.Fejezet
 
1.)  Sorolja fel a mezőgazdasági termelés tényezőit!
§         Természeti feltételek (hőmérséklet, napsütéses órák száma, lehulló csapadékmennyiség, mezőgazdaságilag hasznosítható termőföld területe és minősége)
§         munkaerő és termelési eszközök (gépesítés)színvonala
§         tulajdonformák (közös és magántulajdoni formák)
§         tőke nagysága és hozzáférhetősége
§         külső és belső piac lehetőségek, piacok nagysága.
 
2.)  Milyen sajátosságai vannak hazánk éghajlatának?
            Magyarország a mérsékelt égöv-mérsékelten szárazföldi tartományának délebbi (melegebb) területén fekszik. Így éghajlata kontinentális, és nagyon kedvező a mezőgazdaságnak. A hideg tél és a meleg nyár jellemzi, a legtöbb csapadék nyár elején hullik Az éghajlati sajátosságok nagyon kedvezőek a búza és a kukorica termesztéséhez (ennek következtében a malomiparunk meghatározó), a burgonya, a cukorrépa termesztéséhez (ehhez kapcsolódik cukoriparunk), és nagyon kedvező feltételek vannak a zöldség és gyümölcstermesztéshez (amihez nagy számú feldolgozóüzemek párosulnak), ill. hazánknak még jó adottságai vannak a szólótermesztéshez. Adottságaink a sertés, a szarvasmarha és a baromfik tenyésztéséhez megfelelő, részben azok létfeltételeinek biztosítása, részint pedig a tenyésztésükhöz szükséges takarmánynövények termeszthetősége miatt.
 
 
 
 
 
3.)  Jellemezze a trópusi övezet főbb öveit és mezőgazdasági termelését!
A trópusi övezet az egyenlítő mentén az északi és a déli szélesség 30 ° -ig terjed, és ezen belül három -nem összefüggő - övet alkot.
a.)  egyenlítői öv: az egyenlítőtől az északi és a déli szélesség 10°-ig terjed. Egyetlen évszak jellemzi, a nagyon magas hőmérsékletű, bőséges csapadékkal teli nyár. Az éghajlata miatt buja növényzet, trópusi erdők, esőerdők alakultak ki itt. Nagyon fontos éghajlati öv a föld egészére nézve. Mezőgazdaságára jellemző a trópusi gyümölcsök, olajpálmák, valamint a kakaó, és a kaucsuk termelése. Jellemző, hogy az égöv trópusi őserdőinek fáit részint a világ növekvő fa igénye, részben pedig a kitermelt, kivágott fák után maradó - mezőgazdasági munkára alkalmaz- talajhoz jutásért irtják. Ezen az égövön a buja növényzet, és a sok csapadék, ivóvíz miatt nagyon sok féle állatfaj él, melyek sajnos az ember számára alapanyagul szolgálnak különféle textilipari, bőripari feldolgozásra, valamint a világ állatkertjeinek lakó utánpótlására.
b.)  trópusi átmeneti öv: az északi és déli szélesség 10 ° és 20 ° között található. Éghajlatát 2 évszak jellemzi, egy száraz és egy csapadékos nyári évszak. A forró, száraz téli évszak időjárása hasonló a sivatagi időjáráshoz. A csapadék a megfelelő féltekén bekövetkező nyári hónapokban hullik. Természetes növényzet itt az erdős, cserjék, füves szavannák. Minden olyan növény számára kedvező ez az öv, amely szereti a nagy meleget, és a sok nedvességet. Ezt az övet jellemzik az erőteljes trópusi monszunok, amelyek főleg azokon a területeken következnek be, ahol a szárazföldek óceánokkal határosak Télen gyakoriak a trópusi ciklonok. Csapadékgazdagsága miatt a trópusi átmeneti öv nagy népességet képes eltartani. Legfontosabb mezőgazdasági növények, melyek ezen a vidéken termeszthetők a rizs, a cukornád, a teacserje (a magasabban fekvő helyeken), a dohány, a kávé, a gyapot, a földimogyoró. A szavannák növényzete kedvező a szarvasmarha és a juh tenyésztéséhez.
c.)  trópusi térítői öv: a bak és a ráktérítő mentén, az északi és déli szélesség 20° és 30° között található. A térítők mentén trópusi sivatagok alakultak ki, amelyek éghajlatára a nagy szárazság jellemző. A nyár itt nagyon hosszú és forró, száraz, a tél pedig hűvös és száraz. Az emberek, a növényzet, és az állatok számára megfelelő életkörülmények csak a nagyobb folyók, vagy a tavak, tengerek mentén vannak biztosítva. A sivatagokban található depressziókban a források, kutak és egyéb, a talajvíz lelőhelyek mentén alakultak ki az oázisok, ahol a mezőgazdasági termelés számára a lehetőségek adottak. A térítők menti oázisok legjellegzetesebb növénye a datolyapálma, és a különféle meleg égövi gyümölcsök, zöldségek. Erre az égövre a legjellemzőbb az állatok “nomád” legeltetése, főként a juhot, a kecskét, és a tevét tenyésztik, kevés folyadékigényük miatt. A trópusi öv egyes - nagyobb folyók mentén fekvő - országaiban már az ókori idők óta nagy jelentősége volt az öntözéses gazdálkodásnak. E ősi hagyományok szerint tudtak és tudnak ma is az emberek e területeken rizst, búzát, gyapotot termelni, amely az ott lévő száraz időjárás miatt csak a természeti erőket legyőzve volt lehetséges a lakosságnak. E területeken kisebb-nagyobb sikerrel próbálkoznak a mezőgazdasági szakemberek a legkülönfélébb fák, cserjék betelepítésével, a sivatag egyre tovább terjeszkedésének lefékezésére.
 
4.)  Jellemezze a mérsékelt övezet öveit és mezőgazdaságát!
A mérsékelt övezet az északi és déli szélesség 30°-tól a sarkkörökig esik, és három további övre bontható.
a.)  Meleg mérsékelt (szubtrópusi öv): a 30° és a 45° szélességi fok közé esik. A szárazföld fekvése szerint az éghajlata lehet mediterrán (amit forró száraz nyár és csapadékos tél jellemez), vagy szubtrópusi monszun (hosszú forró csapadékos nyár, és hűvös, néha hideg csapadékszegény tél jellemzi) éghajlatú. A mediterrán vidékeken a citrusfélék, az olajfák, a szőlő, a füge, a rizs, a narancs, a mandarin termesztése, ill. a juh-, a kecske és a szamár tartás a legjellemzőbb. A szubtrópusi monszun területek mezőgazdasági tevékenységét a rizs, a cukornád, a teacserje, a dohány termelése, a szarvasmarha és a juh tenyésztése jellemzi.
b.)  valódi mérsékelt öv: a 40° és a 60° szélességi öv között terül el. Éghajlatát a nyugatról jövő szelek, ciklonok határozzák meg. Az éghajlat az egyes vidékeken eltérően alakul, aszerint, hogy azok milyen távolságra vannak az óceánoktól, ahonnan a csapadékon hozó szelek érkeznek. Ezt az övet négy évszak váltakozása jellemzi, valamint négy éghajlati tartományra bontható tovább:
§         óceáni (enyhe tél, hűvös nyár jellemzi, a szárazföldek nyugati partjainál - pld. Anglia- alakul ki): nagyon kedvező ez az éghajlat a mezőgazdaságnak, így pld. a szarvasmarha, a baromfi tenyésztésnek, vagy a rozs, zab, árpa, burgonya, cukorrépa, len termelésnek
§         mérsékelten szárazföldi (nedves kontinentális éghajlat, hideg tél, és meleg nyár jellemzi) a rozs, a zab, a burgonya, a cukorrépa, a len termesztéséhez, a szarvasmarha, sertés, baromfi tenyésztésnek kedvező. Ez az éghajlat a szárazföldek óceánoktól távolabbi területein jellemző.
§         szárazföldi (kontinentális éghajlat, hideg tél és meleg nyár jellemzi), a szárazföldek óceánoktól távolabbi délre fekvő területeit jellemzi ez az éghajlat (ide tartozik Magyarország is). Nagyon kedvező éghajlat ez a mezőgazdaság, pld. a búza, a kukorica, a burgonya, a cukorrépa, a zöldség és gyümölcs termesztése, valamint a szarvasmarha, sertés és baromfitenyésztés számára.
§         szélsőségesen szárazföldi éghajlat a szárazföld belsejében, távol a nyugatról érkező szelektől, magas hegységekben elzárt medencékben jellemző. Itt alakulnak ki a mérsékelt övi sivatagok, félsivatagok. Ez az éghajlat a mezőgazdaság számára nagyon kedvezőtlen. Jellemző e helyeken a vándorpásztorkodás, és ott, ahol öntözésre van lehetőség a rizs, búza, vagy gyümölcs, gyapottermelés.
c.)  hideg-mérsékelt öv: az északi és déli sarok alatti területeken van, a 60° és 70° között. Rövid nyár és hosszú hideg tél jellemzi. Ez az éghajlat az erdőgazdálkodásnak, a fakitermelésnek kedvező, valamint a szarvasmarha és a prémállat tenyésztésnek megfelelő. A tengerek, óceánok mentén fekvő területeken jelentős tápanyag forrás a halászat.
 
 
5.)  Mi jellemzi a világélelmezést?
A világ népességének élelmezési ellátottságát hatalmas szélsőségek jellemzik. Míg a fejletlen és fejlődő országok népességének alapvető problémája a létfontosságú élelmiszerek előteremtése, addig a fejlett országok magas színvonalú mezőgazdasága hatalmas mennyiségű - túlkínálatú - élelmiszert állítanak elő, ami komoly stratégiai fegyvert ad a kezükbe a fejlődő országokkal szemben. A fejlett országok mezőgazdasági termelése képes lenne fedezni az egész emberiség élelmiszer szükségletét, de azok megfelelő területi elosztását ezidáig a sikertelenség jellemzi. A fejletlen területeken kialakult éhezésnek egyrészt a nagyon gyors ütemű természetes szaporulat, a túlnépesedés (az élelmiszer termelés nem tud lépést tartani a népszaporulattal), másrészt a hatalmas aszályok, az elsivatagosodás veszélye, a túlzott legeltetésből eredő talajromlás, valamint az egyes fejletlen, vagy fejlődő országok rossz gazdaságpolitikája az okozója.
Ennek enyhítésére a rendszeres élelmiszer szállítmányokon kívül olyan átfogó programot kellene készíteni, amellyel a fejletlen, vagy fejlődő országokban a népesség számát szabályozni lehet, a népszaporulatot csökkenteni lehetne, ill. új mezőgazdasági eljárásokat lehetne forradalmasítani, amellyel az elsivatagosodás veszélye nem lenne olyan fenyegető, pld. különféle növények betelepítésével, vagy nemesítésével, amelyek a gyakran nagyon szélsőséges időjárást jól tűrik, ill. a helyi lakosságnak megfelelő táplálkozási forrásként szolgálhatnának. A vízzel való ésszerű gazdálkodást is meg lehetne szervezni az egyes fejlődéstől elmaradottabb területeken.
A fejlett országok élelmiszeriparát manapság az élelmiszerek értékes tulajdonságainak megóvása jellemzi, a termelésben a mennyiségi szemlélelet a minőségi szemlélet kezdi átváltani. Egyre inkább kerül előtérbe az egyes élelmiszerek egészségre ártalmas tulajdonságainak népességgel történő megismertetése, ill. a káros, vagy emberre veszélyes anyagok használatának enyhítése. A fejlettebb országok lakosságát jellemzi a túlfogyasztás, a túltápláltság, melynek káros hatásaira szintén egyre nagyobb hangsúlyt igyekszünk fejteni.
 
5. Fejezet
 
1.)  Végezze el az ipar felosztását az ipari tevékenység jellege alapján!
§         kitermelő ipar (pld. bányászat, fakitermelés)
§         alapanyagipar (további feldolgozásra alkalmas anyagokat és félkész termékeket állít elő - pld.kohászat, cellulózgyártás)
§         feldolgozó ipar (elsősorban az alapanyag ipar által előállított félkészáruk késztermékké alakítását végzi (pld. papíripar)
§         energiaipar (pld. villamosenergia ipar)
§         építőipar
§         szolgáltatóipar (pld. szervizhálózatok, vendéglátóipar, szállodaipar)
 
2.)  Milyen kőzetképződési módokat ismer?
magmatikus kőzetek: ( a Föld belsejében fekvő magma földmozgások következtében a felszín felé tör, a benne lévő anyagok sűrűség különbségük miatt rétegesen helyezkednek el, és fokozatosan hűlnek le, és szilárdulnak meg) pld. vas-, króm, nemesítőfémek, sugárzó anyagok jönnek így létre.
üledékes kőzetek (a föld felszínének felaprózódásából, mállásából, az élőlények bomlásaiból keletkező anyagok összessége, mely megfelelő hőmérséklet és kisebb nyomással kőzetté válik): lehetnek törmelékes kőzetek (homok, lösz, agyag), vegyi kőzetek (kősó, dolomit, mészkő), és szerves üledékes kőzetek (kőszén, kőolaj, földgáz)
átalakult kőzetek (magmás, üledékes, vagy már átalakul kőzetekből keletkeznek, nagy hőmérséklet és magas nyomás hatására) pld. kristályos pala.
 
3.)  Melyek az ipartelepítés legfontosabb tényezői?
Természeti tényezők: energiahordozó anyagok megléte, kinyerési lehetősége, a víz közelben léte, kedvező éghajlat, időjárás, a természetes útvonalak közelléte, altalaj megfelelő minősége.
Társadalmi-gazdasági tényezők: rendelkezésre álló szabad munkaerő, a munkaerő bérezési színvonala, szakképzettsége, a foglalkoztatottság nemenkénti kiegyenlíthetősége.
Fogyasztó piac megfelelő megléte (mind a lakossági, mind pedig a termelési Fogyasztó piac megfelelő területi elhelyezkedése)
Nyersanyagok jelenléte (a nagy nyersanyag és energiaigényes iparágak célszerű, ha a nyersanyagforrás mellé települnek, míg a kisebb súlyú alapanyagokat felhasználó iparágak pedig a felhasználóhelyek közelébe szoktak települni)
Közlekedési és szállítási tényezők: iparágak telepítésénél célszerű a termék szállításigénye alapján a megfelelő telephelyet kiválasztani. A nagy nyersanyag és energiaigényes ágazatok általában a nyersanyaglelőhely mellé települnek, azok az ágazatok, ahol az alapanyagok fajsúlya kisebb mint a késztermék súlya, ott szállítási költség kímélés miatt célszerűbb a telephelyet a Fogyasztó piac közelébe telepíteni.
Kooperáció: fontos ipartelepítési tényező a kiválasztandó telephely közelében megtalálható kapcsolódó tevékenységek megléte is, az esetleges egymással összefüggő termelési folyamatokban való összedolgozás lehetősége miatt.
Tőke: általában a tőke először a keletkezési helyén hasznosul, mert a befektetési feltételek általában e keletkezési helyszínen a legkevésbé kockázatosak. A tőke felhalmozódása, vagy hiánya fontos tényezője az ipartelepítésnek.
Tradíció: hagyományok, a jó hírnév, vagy ha egyes területen már az adott iparág meghonosodott, az serkentőleg hat az ipartelepítésre.
Honvédelem
Infrastruktúra: egésze (fejlettsége) nagyon fontos ipartelepítési tényező.
Preferenciák, vagy korlátozások: az állami beavatkozások szintén meghatározó ipartelepítési tényezők.
 
4.) Mi a geotermikus gradiens, és mennyi annak hozzávetőleges értéke Magyarországon?
1000 méteres (1 km) talajszint alatti mélységben mért vízhőmérséklet (a víz a Föld belső melegének hordozóközege). Magyarországon ez a hőmérséklet gyakran eléri, vagy meghaladja 60°C-t, átlagos értéke pedig 42-56 °C. Magyarország rendelkezik az európai kontinensen a legnagyobb hévízi geotermikus energiával. Ez az energia fűtésre nagyon jól felhasználható.
 
5.)  Miben áll a geotermikus mélységlépcső jelentősége?
Megmutathatja, hogy adott területen mennyi hőmennyiséget tárhatunk fel.
 
 
6.)  Csoportosítsa az ipart a termelési formák alapján!
 
7.)  Sorolja fel a megújuló energiaforrásokat és közülük emelje ki azokat, amelyek hazánkban is számottevő mennyiségben megtalálhatók!
Megújuló energiaforrások azok, melyek az emberi felhasználás során sem merülnek ki, azok készlete nem csökken, pld. a szélsebességből, a Nap sugárzásból, a vízből (folyók sebességéből, eséséből, vízjárásából nyert energia), a tengerjárás (apály-dagály közi tengerszint ingadozásból eredő energia, vagy a tengervíz alsó és felső rétegeinek hőmérséklet-különbségéből származó energia) energiája, a föld belső hőjének, a geotermikus energiának hasznosításából nyert energia. Számottevő mennyiségben Magyarországon a geotermikus energia található meg, az európai kontinensen itt a legnagyobb hévízi geotermikus energia. A Tisza és a Duna vizének szabályozásából eredendően folyóink vizének energiáját is fel tudjuk használni, de az nem számottevő mennyiségben áll rendelkezésünkre.
 
8.)  Hogyan oszlik fel a fejlett társadalmak energiafogyasztása a gazdaság főbb szektorai között?
            Ipari felhasználás:                     45 %
            Lakossági felhasználás:             27 %
            Közlekedés:                             9 %
            Mezőgazdaság:                                     9 %
            Egyéb szolgáltatások:               10 %
 
9.)  Melyek a villamosenergia termelő atomerőművek létrehozásával, működésével kapcsolatos fontosabb előnyök és hátrányok?
Az atomenergia hasznosítása az olaj árának jelentős növekedése miatt gyorsult fel napjainkra, és jelentősége az energiatermelésben egyre nagyobb lesz.
Az atomerőművek létrehozásának előnyei voltak:
§         a Föld hasadóanyag készletei bőségesek,
§         az atomerőművek üzemeltetési technológiája jól kidolgozott
§         az emberiség biztonsági és környezetvédelmi követelményeinek való megfelelés (többletköltség ráfordítással) biztosíthatók
§         környezetszennyezésük kisebb szinten tartható, mint a szén, vagy az olaj tüzelésű erőműveké
§         az üzemanyag szállítási költségei jelentéktelenek
§         üzemeltetési és fenntartási költségei aránylag alacsonyak
            Hátrányai:
A környezet hőszennyezése, a kimerült fűtőanyag megfelelő tárolásának, eltemetésének nehézségei.
 
10.) Melyek hazánk legnagyobb teljesítményű villamosenergiát termelő erőművei?
A Paksi Atomerőmű - atomenergiát hasznosító - a legjelentősebb erőművünk. Nagy jelentőségű Dunai Hőerőmű és a Tiszai Hőerőmű szénhidrogént hasznosító erőműveink. A széntüzelésű erőműveink a szénlelőhelyek mellé települtek: így Oroszlányba, Bánhidára, Inotára, Visontára, Kazincbarcikára, Tatabányára, Ajkára. Folyóink energiáját hasznosítjuk a Tiszalökön és a Kiskörén.
 
11.) Mely országokban állítják elő a legtöbb elsődleges alumíniumot? Legalább háromnak a nevét adja meg!
Egyesült Államok         (világ össztermelésének egyharmadát)
FÁK államai                (világ össztermelésének egyhatodát)
Kanada:                      (világ össztermelésének egytizedét).
 
12.) Soroljon fel a világ legfontosabb műtrágya termelői közül hármat!
            Egyesült Államok, Kína, Kanada, Oroszország.
 
13.) Mely nyolc országba koncentrálódik a világ vegyipari termelésének mintegy 80 %-a?
Egyesült Államok, Japán, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország, Olaszország, Kanada.
 
6.Fejezet
 
1.)  Mi az infrastruktúra? Melyek a legfőbb különbségek a különböző szakemberek definíciói között?
Az infrastruktúrán a gazdaságnak azon strukturális létesítményeit értjük, melyek az eladók és a vevők között a javak és szolgáltatások áramlását biztosítják (pld. hírközlés, szállítás, utak, vasukat, kikötők, repterek, telefonhálózat, lakások, csatornahálózat, energia ellátás). Ezeket a létesítményeket általában, de nem szükségszerűen az állam, vagy az önkormányzatok működtetik és a gazdasági növekedés előfeltételeit jelentik a nemzetgazdaság számára.
 
Az infrastruktúra latin eredetű szó, alapszerkezetet, alépítményt, végső építményt jelent, valaha a hadászatban használták, és a hadi egységek kiszolgálását biztosító létesítményeket és tevékenységeket értették alatta.
 
Az infrastruktúra pontosabb megfogalmazása e század ötvenes éveiben történt, Rosenstein definiálta a fogalmat úgy, hogy az “infrastruktúra feltételek komplexuma, amely a magántőke és a lakosság szükségletét elégíti ki, alapvető szolgáltatás, amely nélkül az árukat és a szolgáltatást nyújtó intézmények nem tudnak működni.”
 
A volt szocialista országokban megjelenő szakirodalomban a fogalmat 1972-ben - kicsit szűkszavúan - Mojzir Zboril úgy definiálta, hogy az “egy terület megfelelő létesítményekkel való ellátottsági alapja, meghatározott célú tevékenység.”
 
Kádas Kálmán szerint (a fogalmat szintén leegyszerűsítve) az “infrastruktúra szolgáltatást biztosító létesítmény és szervezet, szolgáltatást nyújtó potenciál, amely a szolgáltatást nyújtó álló- és forgóeszközök állományával jellemezhető.”
 
Csernák Attila-Ehrlich Éva-Szilágyi György szerint pedig “a nemzeti vagyonnak a használati érték szempontjából elhatárolt, meghatározott azon részét értjük, amely sem anyagi javak, sem azok elfogyasztását közvetlenül nem szolgálja, és amely a gazdasági fejlettség adott szintjén a korszerű technika követelményeinek megfelelően a termelés-elosztás-fogyasztás folyamatainak zavartalan mozgásterét hivatott biztosítani”.
 
Mind a négy féle definíció körülírja az infrastruktúrát, azonban a különböző korokban, amikor azok megfogalmazódtak más és más megfogalmazást igényeltek. A Rosenstein fele (1950-es évek) definíció szerint az infrastruktúra a feltételek és szolgáltatások azon rendszere, amelyek nélkül nem tudnának a gazdasági egységek működni. A megfogalmazás nem tartalmazza a feltételek és szolgáltatások pontosítását, hogy ezek lehetnek-e különböző létesítmények, vagy esetleg szellemi, vagy kulturális szolgáltatások, ill. minden olyan “háttér”, amely közvetve ugyan, de a termelés működését szolgálja. Az 1950-es években valószínűleg pld. egy terület környezetvédelmi, egészségügyi, vagy sportlétesítményekkel való ellátottsága nem tartozott az infrastrukturális ellátottság körébe. A definíció szerint azon szolgáltatások tartoznak ide, melyek nélkül a termelő, szolgáltató intézmények nem tudnak működni, ami nem elég pontos, hiszen előfordul bizonyos területeken, hogy a már kialakult termelő ágazat az, ami az infrastruktúra fejlődésére is hatást gyakorol. Egy-egy terület jó infrastrukturális ellátottsága nem jelenti azt, hogy az minden téren jó. Az infrastrukturális hiányosságoktól még a termelés működni tud, csak esetleg a kedvezőtlen háttér feltételek fékezőleg hathatnak a termelés fejlődésére.
 
A Mojzir Zboril féle definíció ma már nem állná meg a helyét, további pontosítás nélkül, hiszen az, hogy egy terület megfelelő létesítményekkel való ellátottsági alapja meghatározás mit tartalmaz, jelentheti akár a termelő létesítményekkel való ellátottságot is. A megfogalmazás azon része, hogy meghatározott célú tevékenység, sem pontosít semmit sem az infrastruktúra fogalmon. Ez a meghatározás nagyon hiányos, és félreérthető, mára már ennél sokkal jobban körülírta a szakirodalom az infrastruktúra fogalmát.
 
Kádas Kálmán megfogalmazása szerint az infrastruktúra (különféle álló és forgóeszköz állománnyal) szolgáltatást biztosít, amely meghatározás mára már kibővült, mind az álló és forgóeszközök állományát illetően, hiszen pld. a környezetvédelmet, stb.. is beleérthetjük az infrastruktúra fogalmába, és egy területen meglévő lakásvásárlási lehetőségek, stb... sem feltétlen a szolgáltatás kategóriába tartoznak. Kádas Kálmán osztotta azt a szakértői véleményt, miszerint egy területen meglévő különféle szellemi tőkét (lakosság szakképzettsége, stb..) is az infrastruktúra részének kell tekinteni. Ma egyre inkább tekinti a szakirodalom a szellemi tőkét is e fogalom szerves részének, minden olyan háttér feltétellel együtt, amely közvetve ugyan,de a gazdasági termelést, vagy szolgáltatást szolgálja.
 
Csernok-Ehrlich-Szilágyi féle megfogalmazás az előzőekhez képest pontosabban körülírja az infrastruktúra fogalmát. Fontos része a megfogalmazásnak, hogy az infrastruktúra nem közvetlenül, ha

Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság földrajz

EU tanulmányok

2007.06.27. 09:13 :: zsuzs87

1925:Európai Egyetértés Szervezete: Német Wilhelm Heile hozta létre. Célja volt, hogy a Németországot ért háborús sérelmeket próbálja kezelni. Úgy próbálta elérni ezt, hogy politikusokat ill. fontos közéleti embereket próbált maga mellé állítani. – Nagyon émetközpontú szervezet volt, ezért az angolok s franciák nem nézték jó szemmel. A második világháború alatt megszűnt (beolvadt a Népszövetségbe). 1947:Marshall-segély: Az Egyesült Államok ajánlotta fel az összes európai háborús országnak, az újjáépítéshez adtak ezzel támogatást. Hosszú távú gazdasági előnyöket kaptak ebből a támogatásból. Szovjetunió és a keleti blokk országai nem fogadták el. A nyugat-európai országok vették igénybe (16 ország)
1947: Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC):Marshall-segély koordinálására.Két feladata volt ennek a szervezetnek: az egyik a Marshall-segély elosztásának koordinálása, a másik, hogy az európai gazdasági együttműködést és kereskedelmet ösztönözze. 1961 átalakult, OECD lett belőle (világgazdasági fejlesztéseket céloztak meg). 1951:Montánunió Párizsban hat ország részvételével (Franciaország, NSZK, Olaszország, Benelux államok) jött létre (=Európai szén és acélközösség =ESZAK). Céljai, feladatai: a hat ország vállalta, hogy szénre, vasra, vashulladékokra egymás között eltörlik a vámokat és mennyiségi korlátozásokat, közösen ellenőrzik a termelést és a kereskedelmet ezeken a területeken, közösen ellenőrzik az állami támogatásokat. Ezt a szerződést 50 évre írták alá. Úgy szűnt meg 2001-ben, hogy az életképes, használható részeket a EU átvette és beépítette a rendszerébe. 1957. március 25-én:Európai Gazdasági Közösségről szóló szerződés, (EGK), Európai Atomenergia Közösségről szóló szerződés (Euratom).Spaak javaslatára ugyanaz a hat ország írt alá Rómában ezt a két szerződés.  EGK-szerződés céljai: a vámunióra épülő közös piac kiépítése, tisztességes verseny megteremtése, jogharmonizáció vagy jogközelítés (nem kell, hogy teljesen egységes legyen a jogrendszer, ill. az alkotmány, csak az a fontos, hogy ne legyenek éles ellentétek), közösségi politikák fejlesztése. Az Európai Beruházási Bank létrehozása, a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása. Euratom céljai: közös nukleáris kutatások, közös beruházások, a hasadó anyagok közös beszerzése, elosztása, ellenőrzése, együttműködés a nemzetközi atomenergia-ügynökséggel. 1967:EK: Európai Közösség (ESZAK, EGK, Euratom).A már meglévő három szervezetet egy egyesítő szerződés keretében összevonták. 1973:első bővítésamikor is három országot vettek fel az európai közösség tagjai közé: Nagy-Britannia, Írország és Dánia.1981-ben Görögország lépett be.1986-ban Spanyolország és Portugália, 1993-ban Finnország, Svédország, Ausztria. 2004: Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Málta, Ciprus. 1986. Egységes Európai Okmány EEOLuxemburg: létrejön egy újabb okmány: Egységes Európai Okmány EEO, ez a Római szerződés módosítása. Tartalma: intézményi reformok, jogközelítés, ehhez kapcsolódóan közösségi jogalkotás növelése, belső piac erősítése. 1992 - Maastrichti szerződés
Ekkor jött létre az Európai Unió: Itt döntötték el azt, hogy az EU-nak három pillérből kell állnia:1.Európai Közösség EK, 2.Közös kül- és biztonságpolitika (CFSP), 3.Bel- és igazságügyi együttműködés (JHA). A szerződés tartalma: célként szerepelt egy gazdasági és pénzügyi unió megvalósítása. ~Szintén hosszú távú célok között szerepelt egy politikai unió kiépítése. 1999-ig ki kell dolgozni egy új közös valutának a tervét. Itt határozták el azt, hogy a már meglévő összes joganyagot összefoglalják, ezeket közösségi vívmányoknak nevezték el (Acquis). Aki ezen túl lép be, az köteles ezt átvenni. Ekkortól alkalmazzák a lehető legtöbb területen a szubszidiaritás elvét: minden feladatot és minden problémát a lehető legalacsonyabb szinten kell megoldani, a lehető legalacsonyabb illetékes szinten kezelendő és finanszírozandó.Az EU jelképeit is ekkor alakították ki: 12 csillag a zászlón, Beethoven Örömódája a himnusz, május 9. az EU napja. Itt fektették le a konvergencia-kritériumokat: azok a kritériumok, amelyeket teljesíteni kell egy tagországnak, ha be akarja vezetni az eurót a nemzeti pénze helyett. Lépések a csatlakozás felé: 1992-2004: 1. magyar álláspont: a tagság stratégiai cél. 2. EU álláspont: Európai Tanács, Lisszabon, 1992: a társult országok taggá válhatnak. Európai Tanács, Koppenhága, 1993: csatlakozási feltételek. Európai Tanács, Essen, 1994: felkészítési stratégia, „strukturált                                                              párbeszéd. Európai Tanács, Cannes, 1995: Fehér Könyv a jogi harmonizációról. Európai tanács, Madrid, 1996: felkérés a Bizottságnak, hogy készítsen                                                                 országvéleményt. 3.magyar csatlakozási kérelem: 1994. március 31. 4.kérdőív az országvélemény elkészítéséhez: 1996. 5. az Európai Bizottság véleménye: 1997. 6. az Európai Tanács döntése a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről: Luxemburg, 1997. differenciált és egyéni elbírálás. 5+1 csoport (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovénia. Észtország + Ciprus). „Big Bang” bővítés: Európai Tanács, Helsinki, 2000. 7. a tárgyalások kezdete: 1998. március 31, vége: 2002. december 13. 8. az EU fogadóképességének megteremtése:finanszírozási: Agenda 2000 (1997: bizottsági terv, 1999: ET döntés). intézményi: Nizzai Szerződés, 2000. 9. a tárgyalások fázisai: átvilágítás (screening of the acquis)                                        érdemi tárgyalások (1998. novemberétől). 10. a tárgyalások jellege: kormányközi konferencia. 11. a tárgyalások tartalma: az acquis communautaire alkalmazásának. 12 ütemezése: a csatlakozás előtt                           a csatlakozás napjától                           egy későbbi konkrét időponttól = átmeneti mentesség. 13átmeneti mentességek: mindkét oldalon lehetnek/vannak, végső időpontot kell megállapítani, ok: Magyarország nem képes alkalmazni az acquit-t, Magyarországnak érdekében áll az alkalmazás elhalasztása, a régi tagállamok érdekében áll az alkalmazás elhalasztása. 1997. Amszterdami szerződés: Két dolog köré összpontosítottak: Az EU bővítése, másik a mélyítés, az integráció mélyítése. Feladatok: intézményi reform, agrár- és pénzügyi reform, közösségi politikák továbbfejlesztése, EU megerősítése, (ez külső-belső megerősítést jelent, külső megerősítés: az EU képét a többi nemzet előtt hogyan kell megerősíteni, a belső: hogyan lehet egy polgárközelibb EU-t kialakítani, hogyan lehet közelebb vinni a lakossághoz, hogyan oldataó meg és hogyan finanszírozható a bővítés). Főbb területek:polgárközeli Eu kialakítása; EU képének megerősítése; intézményi reform; agrár- és pü-i reform; gazd-i és szoc. Integráció erősítése. A szerződés eredményeit egy dokumentumban összefoglalták: AGENDA 2000. Konkrét lépéseket is tartalmaz a 2000-2006-os időszakra(bővítés, intézményi reform, köz-i pol-k). 2000. Nizza: Intézményi reform: Az EU parlamentjében maximum 700 képviselő lehet, 70 közös EU-s listáról induljon majd. Itt döntötték el azt is, hogy a Bizottságban, amíg 27 tagú nem lesz az EU, egy-egy ember mehet egy országból, tehát max. 27 ember lehet a Bizottságban. Eldöntötték, hogy az új tagországokat nem csoportosan, hanem egyéni elbírálás alapján veszik fel. Ez azt jelenti, hogy minden országot külön megvizsgálnak, és eldöntik, ki az, aki érett a tagságra. Az új tagországok 2004-ben már részt vesznek az Európai Parlamenti választásokon. 2001 június Göteborg: Itt határozták meg azt, hogy Bulgária, Törökország és Románia biztosan nem lesz 2004-ben tagország, és itt fogadták el a bővítés menetrendjét is.2001 december Laeken: Döntöttek arról, hogy 2002 év végéig be kell fejezni a csatlakozási tárgyalásokat. Itt döntöttek arról is, hogy fel kell állítani az Európai Konventet, amelynek feladta az EU alkotmányának kidolgozása. 2004. május 1. Teljes jogú tagság kezdete a 10 új tagország számára. Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovénia, Szlovákia, Ciprus.
  
II.AZ INTÉZMÉNYRENDSZER: EURÓPAI BIZOTTSÁG: Székhelye Brüsszel. 25 tagú, tegállamonként 1tagja van. (Mo: Kovács László), 5 évre. Az EU kormányának is tekintik. Legfontosabb felügyelő és végrehajtó szerv. Képviseli az EU-t nemzetközi tárgyalásokon.Feladata: A döntéseket előkészítése, alkalmazása, ellenőrzése. Bármelyik tagország ellen bíróságon eljárást indíthat, ha az megszeg egy EU-s rendelkezést.Képviseli az EU-t nemzetközi szinten. Elnökei: Walter Halstein 1958-67 (Németország), Jean Ray 1967-70 (Belgium), Franco Maria Malfatti 1970-72 (Olaszország), Sicco Mansholt 1973-73 (Hollandia), Francois-Xavier Ortolli 1973-77 (Franciaország), Roy Jenkins 1977-81 (Egyesült Királyság), Gaston Thorn 1981-85 (Luxemburg), Manuel Marin 1999.júli- 1999 szeptember (Spanyolország), Romano Prodi 1999-2004 (Olaszország), José Manuel Duráo Barroso 2004- (Portugália). Európai Tanács: Székhelye Brüsszel.Döntéshozó, jogalkotó szervezetként működik Évente 2-4 alkalommal üléseznek, kivéve három szintet, ők havonta: pénzügyminiszterek tanácsa (ECOFIN), külügyminiszterek tanácsa (általános ügyek tanácsa), mezőgazdasági vagy agrárminiszterek tanácsa.  EU csúcsszervezete, az állam- és kormányfők tanácsa. Évente legalább két alkalommal üléseznek más-más helyen.A székhely Brüsszel. Az Európai Tanács jogszabályt nem alkothat,Alapvetően két dologgal foglalkoznak: 1.stratégiai kérdésekben döntenek 2. tagállamok közötti nézeteltéréseket kezelik. 1/2évente más a soros elnök. (most Nagy-B). A soros elnök hívja össze az üléseket, és az övé a kezdeményező és koordináló szerep. Ő határozza meg pl. a napirendi pontokat, ő dönti el, hogy miről mikor beszéljenek. Tanácsi Formációk: Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa, Gazdasági és Pénzügyek Tanácsa, Bel- és Igazságügyek Tanácsa, Foglalkoztatási Szociálpolitikai Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács, Versenyképességi Tanács, Közlekedési Hírközlési és Energia Tanács, Mezőgazdasági és Halászati Tanács, Környezeti Tanács, Oktatási Ifjúsági és Kulturális Tanács. Szavazási formái: 3féle szavazási formán keresztül hozhatja döntéseit: egyszerű többséggel, minősített többséggel vagy egyhangúlag. Európai Parlament: Székhelye Strasbourg, titkársága Luxemburg. 732 képviselő, Magyarországról 24. 5 évre népszavazással választják meg őket. A parlamentben évi 12 plenáris ülés van, működnek állandó bizottságok (20 db).Minden tagországban léteznek parlamenti irodák.Nem nemzetiségek, hanem politikai pártok szerint foglalják el helyeiket a képviselők. Minden hivatalos nyelven folynak a tárgyalások. Feladatai: törvényhozás, ellenőrzés, költségvetés megszavazása a Tanáccsal, 2/3-os többséggel feloszlathatja a Bizottságot.minden évben a Min.Tanácsával megszav-a a következő évi ktg-vetést.Hatáskörei: 1. Egyszerű konzultáció: amikor a képviselők csak véleményt nyilvánítanak. 2. Együttműködés a Tanáccsal, de a Tanács nem köteles elfogadni a Parlament javaslatát.3. Együtt döntés: a Tanács és a Parlament közösen.4. Jóváírás: nemzetközi szerződéseket, bővítéseket a Parlament hitelesít. BÍRÓSÁG – AZ EU BÍRÓSÁGA: Székhelye Luxemburg. 25 bíró és 8 főügyész hatéves időtartamra. Feladata: a közösségi jog alkalmazása, értelmezése, egységesítése, döntéseit szótöbbséggel hozza és azonnal jogerőre emelkedik a döntés, fellebbezni nem lehet. Nem avatkozhat be nemzeti ügyekbe, de együttműködik a nemzeti bíróságokkal. Dönthet: 1. Tagállamok közötti per.ben. 2. Az EU és egy tagállam közötti ügyekben. 3. EU-s intézmények közötti per.ben. 4. Magánszemély és az EU közötti per.ben. A Bíróság munkáját segíti az Elsőfokú Bíróság. Kisebb volumenű, de nagyobb mennyiségű ügyekkel foglalkoznak: kamatok, kártérítési perek, munkaügyi perek. Ezen a szinten fellebbezni is lehet. Bíróság eljárása: Kötelezettségszegési eljárás, semmiségi eljárás, Mulasztási eljárás, kártérítési eljárás, Véleménykérési eljárás, Előzetes döntéshozatali eljárás. SZÁMVEVŐSZÉK: Székhelye Luxemburg. 25 tagú, tagjait Miniszterek Tanácsa választja meg. Hat évre választják őket.Három fő feladata van: 1. Ellenőrzi, hogy az költségvetési szabályoknak és a céloknak megfelelően használják-e fel az EU-s pénzeket. 2. Ellenőrzi az EU összes bevételét és kiadását, amiről minden évben jelentést készt a Tanács és a Parlament számára. 3. Pénzügyi tanácsadás és konzultáció. GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLISBIZOTTSÁG: székhelye Brüsszel. 344 tagja van, Magyarországról 12. Tagállamok nevezik ki küldötteiket 4 évre. Tanácsadó, döntéselőkészítő konzultációs szerv. 3 csoportban dolgoznak: munkaadók, munkavállalók és ágazati szektorok képviselői. Feladata: a gazdasági és szociális ügyek megvitatása. RÉGIÓK BIZOTTSÁGA: székhelye Brüsszel. 344 tagja van. Magyarországról 12. Tanácsadó, döntéselőkészítő konzultációs szerv. Követkeő területekkel foglalkoznak: Területi kohéziós politika, Gazdasági és szociális politika, Fenntartható fejlődés, Oktatás és kultúra, Alkotmányügyek és európai kormányzás, Külkapcsolatok. a helyi és regionális önkormányzatok képviselői vannak. Bele tudjanak szólni az önkormányzatok az őket érintő ügyekbe. EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK – EIB: Székhelye Luxemburg.Az alaptőkéjét a tagállamok adták össze a gazdasági súlyuk szerint. → attól függően, mennyi a lakosság, mennyi az össz. GDP és az egy főre eső GDP. Feladata, hogy pü-i eszk-kel, kedvezményes hitelekkel és tőkeberuházással az elmaradott régiókat fejlessze. EURÓPAI KÖZPONTI BANK – ECB: Székhelye Luxemburg. Független, az alaptőkét az országok adják össze gazdasági súlyuk szerint. Szervei: hat tagú igazgatóság, a végrehajtásért felelnek. Kormányzó tanács, igazgatóság tagjai + az a 12 jegybank-elnök, akik az eurót bevezették saját országukban.(kiv.Svéd,Anglia,Dánia)
feladata, a monetáris politikát irányelveinek és végrehajtásának kidolgozása. Általános tanács, 25 jegybank-elnök részt vesz + az ECB elnöke és alelnöke. feladata, hogy koordinálja a monetáris és árfolyam-politikát az eurót használó és nem használó országok között. ECB + az összes JB = Központi bankok Európai Rendszere ESCB. Céljai: árstabilitás fenntartása; tagállamok devizatartalékainak kezelése; devizaügyletek irányítása.
OMBUDSMAN: Strasbourg a székhelye. 5 évre nevezi ki a Parlament.Feladata, hogy meghallgassa és kivizsgálja az EU-s szabálytalanságokkal kapcsolataosan érkező panaszokat. Nem foglalkozhat: 1.kormányok, önkormányzatok ügyeivel 2.bíróság előtt lévő vagy már jogerősen lezárt ügyekkel. működése: panasz=>Ombudszman. EURÓPAI KONVENT: (alkotmányozó nemzetgyűlés) 2002-ben jött létre, székhelye Strasbourg.Feladata az EU alkotmányának kidolgozása és átdolgozása. Minden tagállamból és tagjelölt országból (25 + 3) 1-1 kormányküldött. Minden tagállam és tagjelölt ország nemzeti parlamentjéből 2-2 parlamenti képviselő. EP-ből 16 képviselő, 2 fő az Európai Bizottságból, egy elnöke és két alelnöke = Összesen 105 tag. EUROPOL (Interpol mintájára létrejött 1995 működő szervezet).: Székhelye Hága. Nemzetek feletti kormányközi testület. Minden EU-s tagáll. Céljai: javítsa a hatékonyságot és együttműködést a nemzetközi bűnüldözésben és bűnmegelőzésben. Feladata: infok beszerzése, feldolgozása, cseréje, és együttműködés a nemzeti hatóságokkal.Adatbázisa két fő részből áll: 1.szigorúan védett számítógépes adatbázis, ahol a bűnözők és bűncselekmények adatai vannak. 2.nyitott munkadossziék, ahol az áldozatok és tanúk adatai vannak.
 
  
EU 3 pilléres szerkezete: ’92-ben a Maastrichti szerződéssel jött létre kormányközi alapon, konszenzusos tárgyalással. à az EU nem önálló jogalany csak az első pillér1.pillér: Európai Közösségek: már’67-ben megvolt.EGK; Euratom; Montánunió összeolvadásából jött létre.hatásköre: ~közöe pol.-k kialakatása és működtetése.közös tev-k kialakítása és műk.gazd-i és pü-i unió kial. és műk.4 alapszabadság kial. és műk(áru,szolg,tőke,munkaerő).2.pillér: CFSP; Közös kül- és biztonság politika. szuverenitás=külpol., amiről nehezen mondanak le.Sokan sokáig azt mondták,h. a NATO megfelel az EU védelmére. Előzmény: •’54: létrejött a WEU, Védelmi bizottsági szervezet: a Nyugat- Eu-i Unió; nem gyakorlati szerv, csak védelmi tárgyalások.’69: Davignon (fr. külügyminiszter)Hágában javaslatot tett az Eu-t Pol-i Együttműködésre, EPC; pol-i tárgyalások helyszíne, nem gyakorlati szerv.Ezt fogta össze a Maast.szerz, így lett CFSP; meghat a Nyugat-Eu-i Unió szerepét, összekötő kapocsnak kell lennie a NATO és az EU között.3. pillér: JHA; Bel- és Igazságügyi Együttműködés. Előzmény: •’85: Schengeni Egyezmény (Fr.,NSZK,Benelux írta alá); cél egymás között a belső határokat megszüntetni és közös külső határokat létrehozni. EU-s országok, akik ennek nem tagjai: Nag-B; Íro;Dánia(részben). Nem Eu-s országok aki tagjai: Izland;Norvégia;Svájc.’92-ben mire épült és milyen elemeket tartalmazott: menekültügy, vámügy, bevándorláspol, igazságszol-i együttműk, kábítószer- és nemzetközi csalások elleni küzdelem.’97: Amsterdami Szerz., ezt a pillért módosította: bizonyos tev-t átemelnek az 1. pillérbe=>mára rendörségi- és bűnügyi együttműk.(mára ennyi maradt). Döntéshozatali rendszer: VI.Versenyjog: A versenyszabályokat a Bíróság és a Bizottság ellenőrzi. 1.kartelltilalom(versenykorlátozó megállapodások tilalma): a közös piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan váll-k közötti megállapodás, társulásai által hozott döntés, összehangolt magatartás, amely hatással lehet az EU kereskedelmére és melynek célja v. hatása a közös piacon belüli verseny megakadályozására, korlátozására v. torzítására irányul. Pl. árrögzítés, piacfelosztás, árukapcsolás. Több váll. megállapodást köt, amellyel a varsenyt korlátozzák. pl.ármegállapodás, üzleti feltételek rögzítése, piaci v. beszerzési forr-k felosztása, eltérő felt-k v. többlet szolg-k, az előáll., forgalmazás, befektetés korlátozása. horizontális: az azonos szinten lévők között(5% piacrészesedés felett).vertikális: ilyen pl. gyártó és kereskedő(10% piacrészesedés felett kell vizsg.).Eu akkor tud fellépni, ha bizonyítható, h. a kartell az EU gazdaságára hatással van, ha nem a nemzeti bírságok hatáskörébe tartozik.tilos: ha a résztvevők u.abból az o-ból származnak; ha EU-n kívül kötötték, de hat az EU-ra. Ha aBiz. Észleli, akkor visszamenőleges hatállyal megsemmisíti és bírságot szab ki.Semmisség: bárki hivatkozhat rá, nem kell megtámadni a szerződést a bíróság előtt; nem fűződik hozzá semmilyen joghatás.Okok: ha vkit fenyegettek.Megtámadhatóság: tévedés- akarathiba.Mentesség kérhető, ha célja: 1.műszaki, technikai fejlesztés;2.ha hozzájárul a termelés v. áruforg.javításához.A mentesség nem autómatikus, előre be kell jelenteni a Biz.nak=>egyedi v.csoort mentesség.1, EGYEDI MENTESSÉG:a Bizottság a hozzá mentesítésre beadott megállapodások tekintetében a mentesítés feltételeinek fennállását külön-külön megvizsg. (mentesség megadása v. jogsértés megállapítása határozatban). Eljáró szerv a Bizottság.A mentesség feltételeinek mérlegelésénél és alkalmazásánál széles körű mérlegelési joga van.Száma az integráció történetében csökkenő tendenciát mutat.A felt-t a feleknek kell bizonyítaniuk, de a Bizottság a felekkel együttműködve törekszik a releváns tényeket feltárni.Feltételek:1, a megállapodásból vmilyen előny származzon.2, ez az előny járuljon hozzá a műszaki v. gazd-i haladáshoz, jobb előállításhoz, elosztáshoz.3, az előnyök méltányos része a fogy-hoz jusson.4, olyan megszorítást nem írhatnak elő, mely a célok eléréséhez nem elengedhetetlen. 5, a szóban forgó termék jelentős részénél nem szünhet meg a verseny. 2, CSOPORT MENTESSÉG:A megállapodások egyes csoportjainak különös mentesítési szempntjait meghat-za rendeletében. A megállapodások egyes csoportjainak mentesítést rögzítő jogforrások.A Bizottság rendeleti úton szabályoz (közvetlenül alkalmazandó, közvetlenül hatályos jogforrások). A rendeletben foglalt feltételek teljesítése esetén autónomikus a mentesség nincs szükség az egyedi mentességre.1999 előtt létezett a fekete és fehér lista, 1999-től fekete lista van. Ilyenek: 1, K+F megállapodások egyes csop.-ról.2, A technológiatranszfer megállapodásokról (szabadalom, know-how).3, A gépjármű-forgalmazás és szerviz megállapodásokról.2.gazdasági erőfölénnyel való viszsaélés:  Ha vki olyan gazd-i erőpozícióban van, h. meg tudja akadályozni a versenyt úgy,h. függetleníti magát a versenytársaktól. Tilos a közös piac területén v. annak jelentős részén 1 v. több vállalat meglévő erőfölénnyel való visszaélés, ha ez alkalmas a tagáll.-k közötti kereskedelem befolyásolására. Nagy az erőfölény nem gond csak a vele való viszaélés. Biztos fennáll, ha 1. a váll. piaci részesedése 50% v. több. De már lehet 40-45%-osnál is, ekkor technikai előny is társul. Ha az Biz. rájön, aBíróság bírságot szab ki, mértéke max. az előző éves bevétel10%-a + a nemzeti Bíróságon a cégtől lehet kártérítést kérni a cégtől és letíltást. Pl. méltánytalan nagy eladási árak egyéb üzleti feltételek kikényszerítése, szállítás megtagadása, felfaló árazás, diszkriminatív árak, vás.lekötés. Felfaló árazás: ha az erőfölényben lévő váll. az átlagos változó ktg-k alatti áron árusítja termékét (kiszorítani a versenytársakat, majd monopolhelyzetben megemeli az árakat). Diszkriminatív árak (más-más árakat szab a vás-k felé minden objektív indok nélkül). Vásárlók lekötése (hűségkedvezmények vagy szisztematikus diszkrimináció) pl. amennyiben a szükségletei 70 %-t beszerzi tőle, akkor ad 1% kedvezményt. 3, vállalati egyesülések(koncentráció: Konkrét szabály nincs a Római Szerződésben. 2 v. több váll. Összeolvadása. Kérdés,h. hatással van-e az EU-ra: ha igen az EU Bíróságra kerül(akkor is ha a váll-k összforgalma több mint 5md euró); ha nem akkor nemzeti hatáskörbe tartozik. A váll-k közül legalább 2-nek a forgalma az EU.ban több mint 250 mill. Euró=>kiv. Ha a forg. 2/3-a u.abba az 1 tago.ba valósul meg. A váll.i egyesülést 1 héttel hamarabb be kell jelenteni a bíróságnak,mert a jóváhagyása nélkül em jöhet létre.Ha az egyesülés nem engedélyezett, akkor visszamenőlegesen megszüntetik. Tanácsi Rendelet adják:olyan gazd-i erőfölényt hoz létre v. erősítenek meg, amelyek eredményeként a közös piacon annak egy jelentős részében a hatékony verseny jelentősen korlátozottá válik, a közös piaccal összeegyeztethetetlen módon.4.állami támogatásokra vonatkozó szabályok: A közös piaccal összeegyeztethetetlen a bármilyen formájú állami vagy állami forrásból biztosított támogatások, amelyek bizonyos váll-nak v. egyes áruk termeléséhez nyújtott kedvezményekkel a versenyt torzítják, vagy ezzel fenyegetnek.Pl. veszteséges váll-k tám-a; kedvezményes hitelek;garanciák; adókedvezmények; export tám-k; kedvezményes bérleti díj.1.felt.nélküli kivételek: természeti csapás, rendkívüli esemény pl.katonai puccs. Mérlegelésen alapuló kivételek: azon területek, ahol alacsony az életszinvonal és magas a munkanélküliség. 3. egyéb kivételek: ~EU-s érdekeket képviselő programok pl. körny.védelem, közlekedés fejlesztés.Meghat. Gazd-i ágazatoknak nyújtandó tám-k pl. K+F szektor.Kultúra tám-a. Egyéb esetben tilos az áll-i tám. Előzetesen be kell jelentenie a Kormánynak az EU-nak, h. mire mennyit ad, ezt2 hónap alatt eldönti, h. adható-e. Mo-n a verseny szab-kal fogl-nak: Parlament; Pü.Minisztérium; Gazd-i Versenyhivatal. 1989-től 1 verseny tv Mo-n, ma is érvényes, de sok változtatással. AZ EU JOGA: 1.Jogforrások:  Az EU joganyagát ezek képzik, ami az Acquis. Minden új tag.áll-nak alkalmazkodni kell hozzá.1.elsődleges jogforrások:1. római szerződés(programkötet,keretszerződés).«célok,feladatokat hat.meg, a megvalósítást a tag.áll-ra, intézményekre bízza.«legfontosabb. Mindenkire kötelezőek. Alapszerződések, kiegészítései,módosítása, csatlakozási szerződések,1971-’72.es ktg.vetési szerződés.2.1951: montánunió.3. 1956:4. 1967: EK.5. 1986: SEA.6. 1992: Maastrichti szerződés.7. 1997: amsterdami szerz.8. 2002: nizzai szerz.2.másodlagos jogforrások:Azok a jogszab-k, amelyeket az EU intézményei hozzák létre. Cél: az elsődleges jogforr-k megvalósulásának elősegítése. Típusai: a, rendelet: ált.hatályú jogi norma(minden részletébenmindenki szémára kötelező), nem igényel külön jogszab.alkotást. b, irányelv: a célok vannak csak kijelölve az elérés módja van csak a tag.áll.ra bízva.c, határozat: kötelező, de nem mindenkire, mivel konkrét címzettje van és konkrét ügyekre vonatkozik.d, nem kötelező jogforr.: vélemény, ajánlás, érdemes minél hamarabb alkalmazkodni hozzájuk, m. hamar irányelv lesz belőle.3.egyéb jogforrások:Bíróság gyakorlata(ítéletei,véleményei). Íratlan jogszabályok(ált.jogelvek). Pl. jóhiszeműség elve, jogbiztonság elve, arányosság elve. 4 alapszabadság:  Személyek, munkaerő szabad áramlása: csak EU-s állampolg-ra vonatkozik.Eu-s állampolg.-ral szemben alkalmazni kell a nemzeti elbánás elvét. Más EU-s tagáll-ból 1. állásajánlatra szabadon jelentkezhet.2. ebből a célból szabadon beutazhat és ott is tartózkodhat3. a munkaviszony megszűnése után újabb munkakeresése céljából ottmaradhat4. igénybe veheti a munkaügyi kp-at, szervezetek segítségét5. a belföldiekkel azonos kedvezmények és munkakörülmények illetik meg.  Személyig. V. útlevél szükséges az ottartózkodáshoz. 3 hó-n túli tartózkodásnál munkáltatói igazolás kell. Családtagokra származtatott tartózkodás érvényes. Köztisztviselők nem vállalhatnak szabadon munkát. Minden járulékot ott kell fizetni ahol dolgozik. Ha vki nyugdíjba megy akkor a befizetett járulékok összegződnek a különböző tagáll.ból. EU-s nyugdíjkorhatár:65 év. Nyudíjísként maradhat az orsz.ban ha a nyugdíj előtt 3 évig tartózkodik és ebből 1-t dolgozik=>eredeti ottmaradás. Származott ottmaradás: családtagokra. A cégek letelepedése lehet elsődleges v. másodlagos. Elsődleges: önálóan kezd tev-t folytatni =>meg kell alapítani az adott céget az orsz.ban(székhely: az EU területén). Másodlagos:leányváll-t hoz létre, az alapítók közül legalább 1-nek adott orsz.állampolg-nak kell lenni. ’92 Maastr.: diplomák, szakképzésekkölcsönös elismerése.Tőke szabad áramlása:Az egységes eu-i okmány létrehozásakor valósult meg. Külső orsz-ra is érvényes. Kiterjed a tőkeműveletekre; az ehhez kapcs-ó intézményekre; az alkalmazottakra. Irányelv: 1. befekt-ről szóló 2. tőkemegfel-i i.e.=> A ’90-es években hozták ezeket létre, az egységes bef-i piac létrehozásának céljából.A tőke eredetére és rendeltetési helyére vonatkozó mindenfajta megkülönböztetés tilos.Kizárják a külön engedélyezési elj-kat.Korlátozza az ált-s kivételeket.A szabad áramlást kiterjeszti pü-i műveletekre letelepedésre és fióknyitásra is.
~rendelkeznek arról, h. a szabad tőkeműv-k nem állampolg-hoz hanem lakóhelyhez kötött. 3. egyetlen bank engedély elve:~Ha 1 hitelintézet a székhelyo-ban működési engedélyt kapott akkor azt az összes többi o-ban is el kell fogadni. Szolgáltatás szabad áramlása: Ha rövidebb ideig van egy tagáll.ban ott tartózkodás. Ha hosszabb ideig letelepedés. 3 fajtája van(határátlépés szempontjából):~1.pozitív v. aktív(szolgáltató mozog).~2.negatív v. passzív(igénybevevő mozog).~3.levelező(szolgáltatás mozog)pl.posta, telefon, tv, rádió,internet. Szolg-t szabadon nyújtani akkor lehet ha a szlg-ó az EU-ban él v. itt van telephelye. Nemzeti elvárás elvét kell alkalmazni úgy kell kezelni mint a hazai szolg-t.. Valamint a kölcsönös elismerés elvét is. Nem lehet korlátozni a szolg. eladását, megszüntetését, beruházást aszolg.ba. Nem kötelezhető hosszútávú letelepedésre. Nem lehet kettős követelményeket alkalmazni vele szemben(az anyaorsz.szabályai érvényesek).Áruk szabad áramlása: szabályai: tilos intézkedések: nem lehet:•menny-i korlátozást alkalmazni.•min v.max árat megszabni,•megkülönböztető előírásoknak alávetni,•egyéb gátló intézkedéseket alkalmazni,•kereskedőt kötelezni adott o. kereskedelmi képviselet igénybevételére v. telephely létesítésére. Mennyiségi korlátozás alóli kiv:~ha term-közrendi, közerkölcsi v. közbiztonsági előírásba ütközik. Ha műv-i alkotás, régészeti lelet v. a nemzeti örökség része. Ha iparjogvédelem, védjegy védelme alá esik. Ha hazai termelőre, kereskedőre is vonatkozik a termék forg-nak tiltása, akkor a külföldire is érvényes lesz. Minden olyan tagáll-i intézkedés engedélyezett amit még EU-s jogszab. Nem szabályoz. Kölcsönös elismerés elve(egyenértéküség elve)=> cassis de dijon(likőr); ha egy terméket jogszerűen állítanak elő és forgalmaznak egy EU-s tagáll.ban akkor azt at EU területén el kell fogadni. Azonos hatás elve(’70)=> dasonville; minden intézkedés, ami az EU-n belüli importot hátrányosan érint tilos(Fr.o.ból Belgiumba akart skót wiskyt). Deminimis; azokat az importkorlátozó megállapodásokat amelyek csak kis mértékben érintik az EU-t nem minősül versenyszab. sértőnek. A szabad áramlás csak belső termékekre érvényes, külső termékekre és származsi bizonyítvány. Előnyei: 1.olcsóbb lesz; nagyobb a kínálat; minőség javulása; szabályok jobbá válnak=>fogyasztó szempontjából.2.kiterjedt piac; nincs + ktg.; fejlesztésre késztet =>termelő szempontjából. Az EU Költségvetése: A költségvetés elvei: 1, Azegységesség elve: Az egységesség elve szerint az 1970-es “Költségvetési Szerződés” szerint a Közösség valamennyi pénzügyi műveletét, összes bevételét és kiadását egyetlen dokumentumban, a költségvetésben foglalják össze. Ezt a dokumentumot a költségvetés elfogadására feljogosított szerv hagyja jóvá. 2, Abruttó költségvetés elve:egyrészt azt jelenti, hogy a költségvetési bevételeket nem lehet előre meghatározott kiadásokhoz kötni, másrészt azt, hogy a bevételeket és a kiadásokat nem lehet egymással szemben beszámítani. 3, Azéves költségvetés elve: szerint a Közösség költségvetésének egyetlen és teljes költségvetési évre kell vonatkoznia. Emellett azonban az Unió költségvetésének főbb kereteit ún. költségvetési periódusokban határozzák meg. A következő költségvetési periódus 2007-2013-ig tart. 4, A részletesség elve: szerint a költségvetési előirányzatokat nemcsak egy összegben, hanem különböző mélységű bontásban is meg kell adni. 5, A költségvetési egyensúly elve: szerint az Unió költségvetésében a kiadásokat teljes egészében bevételekkel fedezik, vagyis a költségvetés nem tartalmazhat sem többletet, sem hiányt, nincs lehetőség a költségvetési kiadások hitelfelvétellel történő fedezésére. 6, számbavételi egysége: 1981. január 1-től 1998. december 31-ig az ECU volt. 1999. január 1-től a költségvetést euróban hagyják jóvá. 7, A gondos pénzgazdálkodás elve szerint a költségvetés pénzével takarékosan kell bánni, törekedni kell az eredmény és a ráfordítások közötti optimumra. A Számvevőszék ellenőrzése erre terjed ki. 8, A nyilvánosság elve alapján az Unió költségvetését a Közösség Hivatalos Lapjában, az elfogadást két hónapon belül közzé kell tenni. Kritériumok: Externalitás: annak feltételezése, hogy a tevékenységek egy részével kapcsolatosan a költségek és a hasznok a partner országokban is megjelennek, ami megfelelő ellenőrzést és kompenzációkat igényelhet. Osztatlanság: bizonyos tevékenységek méretgazdasági és funkcionális okokból nem oszthatók szét a tagállamok között, ezért ezeket közösségi szinten kell megvalósítani. Kohézió: A Közösség valamennyi polgára számára biztosítani kell a szolgáltatások, a jólét és a fejlődés minimumát. Ez jövedelem-transzfert feltételez a gazdagabbaktól a szegényebb és gyengébb gazdaságok javára. Szubszidiaritás: a funkciókat a legalacsonyabb szintre kell delegálni, ha semmilyen előny nem származik abból, hogy magasabb szinten gyakorolják azokat. A költségvetés bevételi oldala: Tradicionális saját források, amelyek a közös vámunió és a közös agrárpolitika működéséből származnak. Ezek egyrészt a kívülálló, harmadik országokból származó import utáni vámokat, másrészt a mezőgazdasági vámokat és a cukorilletéket tartalmazzák. Áfaalapú saját forrás: ez minden tagállamra azonosan vonatkozó egységes kulcs alkalmazásával történik, amelyet az uniós szabályozásnak megfelelően kiszámított, harmonizált tagországi áfaalapra kell vetíteni. 2004-től kezdődően a tagállamoknak áfaalapjuk 0,5 százalékát kell befizetniük, az áfaalap ugyanakkor nem haladhatja meg a tagállam bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 50 százalékát. A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapú forrás célja, hogy mindenképp fedezni lehessen az EU-költségvetés kiadásait, még akkor is, ha a többi forrás nem elegendő azok finanszírozására. A költségvetés kiadási oldala: A Közös Agrárpolitika (CAP) finanszírozási kiadásai, A Strukturális politikák címszó alá sorolt összegek (1997-ben a kiadások mintegy 37%-a) az Unió regionális politikáinak finanszírozási forrásai. A belső politikák fejezet kiadásai a közösségi politikák - például a műszaki-tudományos programok, kutatás-fejlesztés támogatása - finanszírozását szolgálja a stratégiai szektorokra koncentrálva. A külső politikák címszó alá tartoznak az unión kívül álló országokkal kapcsolatos programok tételei. Ide tartoznak például a PHARE-program forrásai is. Az adminisztratív kiadások között találhatók az Unió működtetéséhez szükséges összegek. Ezek nagyobb részét a brüsszeli Bizottság apparátusának működtetése teszi ki. Tartalékok. A költségvetési eljárás: A közösségi költségvetés megalkotásában a Bizottság a Miniszterek Tanácsa és a Parlament egyaránt részt vesz. A Bizottság minden évben előzetes költségvetés-tervezetet készít, amelyet megküld a Tanácsnak. Ezt azután a Tanács vagy elfogadja vagy, minősített többséggel módosítja, így kerül a tervezet a Parlament elé. Az Európai Parlament ezt első olvasatként megvitatja, s vagy jóváhagyja, vagy pedig módosításokat javasol a “kötelező” kiadásokra és módosításokat fogad el a “nem-kötelező” kiadásokra. A Tanács ezután újra megvizsgálja a költségvetést, majd minősített többséggel elfogadhatja a Parlament módosításait és ezáltal magát a költségvetést. Változtatásokat is eszközölhet ez esetben a költségvetés második olvasatban visszakerül a Parlamenthez, amely azután kimondja a végső szót. Ezen a ponton az Európai Parlament újra bevezetheti módosításait, miután “egyeztetési eljárást” folytatott a Tanáccsal, és minősített többséggel megszavazta és így végérvényesen elfogadta a költségvetést.
 
 
A gazdasági és A Monetáris unió: az európai monetáris rendszer: fő célja: a Közösségen belüli árfolyamstabilitás megteremtése. Az EMR három eszközre épült: - az árfolyammechanizmusra, - az ERM-re (az európai valutaegységre), - az ECU-re (Együttműködési Alapra). Lebegési sávok: a valutákra vonatkozóan lebegési sávokat határoztak meg. A lebegési sávot 1979-ben +/-2,25%-ban állapították meg, így 4,5%-os lebegést tettek lehetővé. Az EMR fontos eleme volt a közös pénz valuta irányába mutató ECU. A ’90-es évek elejéig elhúzódó recesszió ugyanakkor nem kedvezett az EMR-nem. 1993 augusztusától a tagállamok kénytelenk voltak a lebegési sávot +/-15%-ra emelni à 30%. 1994 elejétől az árfolyamok gyakorlatilag ismét az eredeti +/-2,25%-is eltérési sávok körül stabilizálódtak. A Delors-terv: Bizottság elnökeJacques Delors. 1989-ben adták ki a Delors-tervet. Feladata: lefektette a gazdasági és monetáris unió programjának alapjait. A közös pénz előnyei: bevezetése kiküszöbölheti a stabil árfolyamokra nagy veszélyt jelentő piaci spekulációt, s az átváltásokkal kapcsolatos tranzakciós költségek is megszűnnek a tagállamok között. Az árak emellett az egyes tagállamokban egyszerűen összehasonlíthatóvá válnak, a piaci lehetőségek felismerhetőbbek, s ez lendületet ad az egységes piac dinamikájának, továbbá ösztönzőleg hat a versenyre, és ezen keresztül ugyancsak pozitív hatást gyakorol a növekedésre és a foglalkoztatásra is. Jelentős tartalékok szabadulnak fel, mert a tagállami központi bankok számára kisebb mértékű tartalékok is elegendőek, mivel nem folytatnak önálló monetáris politikát. A Maastrichti Szerződés és a GMUà nem sikerült elérni. 2. szakaszMadridban döntés született arról is, hogy az euró bevezetését milyen ütemben valósítsák meg: ezek szerint az euró teljes forgalomba helyezése 1999. január elsejével kezdődően egy több mint hároméves átmeneti periódus során megy végbe. A közös kereskedelempolitika és az EU külkapcsolatai: Az európai Unió világgazdasági súlya: A világkereskedelem mintegy egyötödével az EU a világ legjelentősebb kereskedelmi hatalma. Az EU fő kereskedelmi partnerei az Egyesült Államok, Japán és az újonnan iparosodott távol-keleti államok, továbbá Svájc, Kína, Norvégia és Oroszország, valamint a mediterrán medence országai, de a világ minden jelentősebb gazdasági régiója aktív kereskedelmet folytat vele. A közös kereskedelempolitika működése: tevékenységek: vámtarifák módosítása, vámtarifa- és kereskedelmi megállapodások megkötése, liberalizációs intézkedések egyesítése, exportpolitika, kereskedelempolitikai védintézkedések. A közös agrárpolitika: céljai: a mezőgazdaság termelékenységének növelése, a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása, a piacok stabilizálása, az ellátás hozzáférhetőségének biztosítása, a fogyasztók ellátásának elfogadható árszínvonalon való biztosítása. Alapelvei: az egységes piac elve: a közösségen belül a mezőgazdasági termékek egységes piacát kell létrehozni, amely magába foglalja a mezőgazdasági termékek szabad mozgását, továbbá a versenyszabályok, a közös piacszervezések és az árszabályozás rendszerének egységesítését. A közösségi preferencia elve: a Közösség belső agrárpiacának védelmet kell élveznie a külső versennyel és a világpiaci árak hullámzásával szemben. A pénzügyi szolidaritás elve: a közös piac agrárpolitika finanszírozására közös pénzügyi alapot kell teremteni. Az agrárpolitika reformjának főbb pontjai: 1. a közösségi árakat egy hároméves periódus során jelentős mértéken csökkentették. 2. bevezették a jövedelemkompenzáció rendszerét. 3. környezet megóvása à a KAP támogatja azon gazdákat, aiki a termelés során figyelembe veszik a környezetvédelmi szempontokat. 4. korengedményes nyugdíj lehetősége. A 2003-as agrárreform: célkitűzések: a támogatások és a termelés szétválasztása, a szabályozás egyszerűsítése, fenntartható mezőgazdasági termelés és a fogyasztók igényeinek fokozottabb érvényesítése, a vidékfejlesztés szerepének erősítése, a mezőgazdasági termelés versenyképességének növelése, a WTO követelmények kielégítése, a 2002 októberben elhatározott agrár-költségvetési fegyelem betartása. Összetevői: összevont gazdaság-támogatási rendszer, a közvetlen kifizetések csökkentése, a közösségi előírásoknak való megfelelés, a vidékfejlesztés erősítése. Gazdasági és társadalmi kohézió: A legfőbb három eszköz: 1.A legfőbb három eszköz: 1.az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), mely a befektetés előmozdítására, valamint az Unió régiói közötti egyenlőtlenségek csökkentésére szolgál; 2. az Európai Szociális Alap (ESZA), mely a jobb munkahelyek és a nagyobb foglalkoztatottság létrehozására irányuló kiemelt szakpolitikákat és intézkedéseket támogatja; 3. a Kohéziós Alap, mely a környezetvédelem és a transzeurópai közlekedési hálózatok területén nyújt támogatást azon tagállamok számára, amelyek bruttó nemzeti jövedelme 90%-kal a közösségi átlag alatt van.: Az Európai Monetáris Intézet feladata lett az egységes monetáris politika eszközeinek és rendszerének kidolgozása, a nemzeti jegybankok közötti együttműködés kialakítása, az Európai Monetáris Rendszer és a pénzügyi rendszer felügyelete, valamint az ECU használati körének bővítése. 3.szakasz: közös pénz létrehozása. A közös pénz feltételéhez szükséges feltételek: 1. árstabilitás: a fogyasztói árszint emelkedése a vizsgált évben 1,5%-nál jobben nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációs rátájú tagállam átlagindexét. 2. Kamatok konvergenciája: a hosszú lejáratú kamatláb a vizsgált évben 2%-nál többel nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkező tagállam átlagát. 3. Árfolyamok stabilitása: az EMR árfolyammechanizmusán belül a nemzeti valutát az utóbbi 2évben nem értékelik l.. 4. Stabil kormányzati pénzügyi poziciók: a vizsgált évben a költségvetési hiány a GDP 3%-át, az államadóság pedig a GDP 60%-át nem haladhatja meg. Az euro bevezetése: : A Maastrichti Szerződés a GMU koncepcióját három szakaszban tervezte megvalósítani: 1. szakasz: fő célja a tőkemozgások szabaddá tétele, liberalizálása, a központi bankok függetlenségének megteremtése, a tagállami gazdaságpolitikák közötti első harmonizációs lépések megtétele
 
 

Szólj hozzá!

Címkék: eu ismeretek

süti beállítások módosítása