HTML

Tanulás

Szolnoki Főiskolásoknak: - EU tanulmányok - gazdaság földrajz (Szarvas Pál) - gazdasági jog (Lukács Ágnes) - nemzetközi magánjog (Lukács Ágnes) - mikroökonómia (Detkiné Viola) - makroökonómia (Dr. Nagy Rózsa) - számvitel I. (Szívós László) - számvitel II. (Szívós László) - menedzsment - operációkutatás (Libor Józsefné) - nemzetközi pénzügyek (Báger Gusztáv) - pénzügyek (Barta Árpád) - marketing I. (Pólya Éva) - marketing II. (Pólya Éva) - nemzetközi ügyletek (Dr. Törzsök Éva) - külkereskedelmi technika I. (Dr. Törzsök Éva)

Friss topikok

  • Számviteltanár: Sziasztok! Számvitel blogomban az alapoktól a mérlegképes könyvelő szintig találtok elméletet és ... (2012.09.10. 18:18) Számvitel I. - fogalmak

Linkblog

Számvitel I. - fogalmak

2007.06.27. 12:53 :: zsuzs87

0. Számlaosztály olyan technikai elszámolásokat tartalmaz, melyek az üzleti év eredmé nyét, a saját tőke összegét nem befolyásolják.
1- 4. számlaosztály tartalmazza a mérleg elkészítéséhez szükséges adatokat.
1. számlaosztály tartalmazza az immateriális javakat, tárgyi eszközöket és befektetett pénzügyi eszközöket.
2. számlaosztály tartalmazza : a készleteket (vásárolt és saját termelésű ).
3. Számlaosztály tartalmazza : követeléseket, értékpapírokat, pénzeszközöket és az aktív időbeli elhatárolásokat.
4. Számlaosztály az összes forrást.
5. számlaosztály a költségeket költségfajták, költségnemek szerint tartalmazza. A költségnemek a következők: anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások költségei, egyéb szolgáltatások költségei, bérköltség, személyi jelegű egyéb kifizetések, bérjárulékok és értékcsökkenési leírás.
6 – 7 . számlaosztály használata nem kötelező, vezetői információk biztosítására alkalmazható az elszámoltatás, az önköltségszámítás és a költséggazdálkodás rendszerének kialakításához.
8. Számlaosztály tartalma a választott eredménykimutatás fajtájától függően az anyagjellegű, személyi jellegű ráfordításokat és értékcsökkenési leírást vagy az értékesítés közvetlen és közvetett költségeit valamint az egyéb-, pénzügyi – és rendkívüli ráfordításokat.
9. Számlaosztályban mutatjuk ki az értékesítés árbevételét, az egyéb bevételeket, a pénzügyi bevételeket és a rendkívüli bevételeket.
A gazdasági események hatására kétirányú változás következhet be – növekedés illetve csökkenés. A főkönyvi számla ( könyvviteli számla, számla ) olyan kétoldalú nyilvántartás, melynek egyik oldalán a növekedéseket , másik oldalán a csökkenéseket jegyezzük fel – más szóval könyveljük.
Aktív időbeli elhatárolások (C): az időbeli elhatárolások elvéből fakadó, a tárgyév reális költségeinek (ráfordításainak) és bevételeinek elszámolása, alapvetően - ezen keresztül - az eredményének helyes megállapítása érdekében végzett helyesbítő könyvelés. Aktív elszámolások: amelyek a tárgyév eredményét növelik. Bevételek aktív időbeli elhatárolása: bevételt növelő elszámolások. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása: költséget, ráfordítást csökkentő elszámolások. Halasztott ráfordítások.
Analitikus könyvelés: részletes mennyiségi és értékbeni nyilvántartást jelent. A főkönyvi könyvelésben az analitikus könyvelés során összegyűjtött, összevont, rendszerezett adatok feljegyzése történik meg , melyek a feladással kerülnek a főkönyvi könyvelésre.
Átvezetési számlát kell alkalmazni: Az Elszámolási betétszámla és a Pénztár számla közötti pénzforgalom; az Elszámolási betétszámla és valamely más, a vállalkozás tulajdonában lévő bankszámla (pld. Az Elkülönített betétszámla) közötti pénzmozgás, valamint; az Elszámolási betétszámla és a Rövid lejáratú hitel számlák közötti műveletek feljegyzésekor.
Az értékcsökkenés lehet: terv szerinti értékcsökkenés, terven felüli értékcsökkenés.
Befektetett eszközök(A): Azok az eszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan – legalább 1 éven túl - szolgálják. (immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök).
Befektetett pénzügyi eszközök(III): olyan szabadrendelkezésű eszközök, amelyek a folyamatos vállalkozási tevékenységhez nem szükségesek, ezért a vállalkozás befekteti más vállalkozóhoz abból a célból, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási , irányítási , ellenőrzési lehetőséget szerezzen. Tartós részesedések kapcsolt* vállalkozásban: kapcsolt vállalkozásban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés: részvény üzletrész, vagyoni betét. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban : kapcsolt vállalkozásban lévő tartós pénzkölcsön + tartós bankbetét. Egyéb tartós részesedések: minden egyéb tartós befektetés, amely olyan részesedési viszonyban állóval szemben áll fenn, aki nem minősül kapcsolt vállalkozásnak. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban: minden egyéb tartós kölcsön, amely olyan részesedési viszonyban állóval szemben áll fenn, aki nem minősül kapcsolt vállalkozásnak. Egyéb tartósan adott kölcsön: nem részesedési viszonybanálló vállalkozásnak adott pénzkölcsön, bankbetét. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok : hitelviszonyt kifejező befektetési céllal beszerzett értékpapírok, amelyek beváltása, lejárata a következő évben nem esedékes és a vállalkozás nem is akarja eladni a következő évben. Pl.: kötvény, kincstárjegy, letéti jegy, pénztárjegy, kárpótlási jegy, közraktárjegy. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése: A piaci érték és a könyvszerinti érték közötti pozitív különbözet. Csak a részesedéseknél megengedett!
Bekerülési érték a számviteli törvény szerint az átadó által közölt nettó érték max, az eszköz piaci értéke. Hasonlóan számolandó el a többletként fellelt ill. az ajándékba kapott tárgyi eszköz is, csak ott a piaci érték lesz a bekerülési érték.
Beszámoló : olyan írásos jelentés, mely a vállalkozás pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós információkat tartalmaz. A SZT szerint a hatálya alá tartozóknak beszámolási kötelezettsége van , vagyis a törvényben meghatározott formában, előírt időre ezt az írásos jelentést – tehát a beszámolót - el kell készíteni – magyar nyelven - és a cégbíróságon letétbe kell helyezni. A beszámolót a vállalkozásoknak az üzleti évről kell elkészíteni . Az üzleti év hossza általában egy naptári év, vagyis január 1-től december 31-ig tart. Ha a vállalkozás tevékenységét év közben kezdi vagy szünteti meg, akkor az üzleti év rövidebb is lehet a naptári évnél. Amennyiben olyan külföldi cégről van szó, akinek magyar vállalatban is van érdekeltsége vagy fordítva, és a külföldi cég országában az üzleti év kezdete és vége nem esik egybe a naptári évvel, akkor ebben a kérdésben a magyar fél alkalmazkodhat a külföldi partnerhez. .Az üzleti év hossza azonban 12 hónapnál hosszabb semmilyen esetben nem lehet! Lehetnek: éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, egyszerűsített beszámoló, összevont ( konszolidált ) éves beszámoló. (határnapok: fordulónap, letétbehelyezés időpontja, mérlegkészítés végső időpontja).
Beszámoló összeállítása: a főkönyvi kivonat alapján az eredménykimutatás és mérleg összeállítása.
Bevétel : az értékesítéshez, realizáláshoz kapcsolódó fogalom, magába foglalja: az értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevétel, a pénzügyi bevétel, a rendkívüli bevétel.
Bevétel számlák: a ráfordítás számlák ellenpárjai. A vállalkozás árbevételében, bevételében bekövetkezett változások rögzítésére szolgálnak; a Nyitó értékük nincs , hanem az első esemény megtörténtével elővezetjük; a növekedéseket a K oldalra, a csökkenéseket a T oldalra írjuk; nem zárjuk, hanem rendezzük; általában K egyenlegük van.
Bizonylati elv kifejezi, hogy: minden olyan gazdasági eseményről, mely az eszközök illetve források állományát, összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani; az összes kiállított bizonylat szükséges adatait a könyvviteli nyilvántartásokba be kell jegyezni; könyvelni csak szabályszerűen kiállított bizonylatról szabad.
Bizonylati fegyelem szerint a bizonylatokat a könyvvezetés során pontosan, megbízhatóan, késedelem mentesen kell rögzíteni.
Bruttó elszámolás elve: a könyvvezetésben és a beszámolóban a követeléseket a kötelezettségekkel, a költségeket , ráfordításokat a bevételekkel szemben elszámolni illetve összevonni nem lehet .
Céltartalékok (E): az adózás előtti eredmény terhére képzett forrás, ami az adózás előtti eredmény szűkítésével fedezetet biztosít a tárgyidőszakból eredő, de a következő évben várhatóan jelentkező kötelezettségekre, költségekre, ráfordításokra. Valósabbá teszi a saját tőkét és pontosítja az eredményt. Céltartalék a várható kötelezettségekre: várhatóan felmerülő fizetési kötelezettségekre biztosít fedezetet pl. garanciális javítás, kezességvállalás, végkielégítés, korengedményes nyugdíjak, stb. fedezetére¬ Kötelező! Céltartalék a jövőbeni költségekre: amik biztosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan pl. fenntartási, átszervezési, környezetvédelmi költségek. ¬ Ez egy lehetőség! Egyéb céltartalék.
Egyedi értékelés elve: az eszközöket és a kötelezettségeket egyedileg kell rögzíteni a nyilvántartásokban és egyedileg kell értékelni.[ a leltárak (analitikák) tételes értékelését jelenti].
A számviteli törvény szerint az egyedi értékelés meghatározott esetekben sajátosan is érvényesülhet, pl. a „csoport” is lehet egyed! Szorosan összefügg a leltárral, a valódiság érvényrejuttatásával.
Egyenleg : a T és K főösszeg különbsége - ha T főösszeg > K főösszeg : T egyenlegről beszélünk; - ha T főösszeg < K főösszeg : K egyenlegről beszélünk.
Egységes számlakeret: A gazdálkodók számvitelének megszervezéséhez és a beszámoló megfelelő formában történő elkészítéséhez nyújt segítséget az egységes számlakeret , mely minden gazdálkodóra nézve kötelező szabályokat ír elő. Az egységes számlakeret tartalmazza a számlaosztályok számát.
Egyszeres könyvvezetés: amikor a vállalkozások csak a pénzeszközeikben és azok forrásaiban bekövetkezett változásokat rögzítik zárt rendszerben ( pénzforgalmi szemlélet ).
Egyszeres könyvvezetésről a kettősre :  Þ saját elhatározásból bármelyik év január 1 - ével (mint már fent említettük, legkésőbb 2004. január 1- ével )Þ kötelezően azt az évet követő második év január 1-ével, amikor az egyszerűsített beszámoló készítés feltételének két egymást követő évben már nem tesz eleget.
Egyszerűsített beszámolót: meghatározott társasági formában működő vállalkozások készíthetnek, így : az iskolaszövetkezetek, a jogi személyiséggel rendelkező munkaközösségek illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok ( betéti társaság, közkereseti társaság ), ha a törvény hatályba lépésekor is azt készítettek , de ők is csak akkor, ha két egymást követő évben az éves nettó árbevétel az 50 millió Ft - ot nem haladja meg, függetlenül a mérlegfőösszeg nagyságától és a foglalkoztatottak        éves átlagos létszámától. Az egyszerűsített beszámolóhoz egyszeres könyvvezetés társul. Saját elhatározásból a magasabb szintű beszámolási formát ( éves, egyszerűsített éves ) az ilyen vállalkozások is választhatják – kettős könyvvezetéssel alátámasztva. A törvény értelmében egyszerűsített beszámolót készíteni és egyszeres könyvvezetést vezetni a feltételek megléte esetén is legfeljebb a 2003. december 31-ig tartó üzleti évről lehet, legkésőbb 2004. január 1-vel az egyszeres könyvvezetésről a kettős könyvvezetésre át kell térni . Azok a vállalkozások, akik a törvény hatályba lépése után kezdik meg tevékenységüket – egyszeres könyvvezetést már nem végezhetnek, egyszerűsített beszámolót nem készíthetnek. Részei: egyszerűsített mérleg, eredménylevezetés.
Egyszerűsített éves beszámolót: készíthet az a kettős könyvvezetést folytató vállalkozás, aki az éves beszámoló készítési kötelezettségnek nem tesz eleget, vagyis két egymást követő évben a mérlegforduló napján a fenti három mutatószám közül legalább kettőben a megadott határértékek alatt teljesít. Saját elhatározásból a magasabb szintű beszámoló ( éves ) választható. Nem élhet ezen beszámoló készítésének lehetőségével   - tehát paramétereitől függetlenül mindig éves beszámolót kell készítenie – a következőknek : az Rt , a konszolidálásba bevont vállalkozás, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint az a vállalkozás, akinél az üzleti év a naptári évtől eltér. Részei: mérleg, eredménykimutatés, kiegészítő melléklet.
Egyszerűsített évesről könyvvezetésről éves beszámolóraÞ ha két egymást követő évben anem felel meg az egyszerűsített éves beszámoló feltételének , akkor a második évet követő évtől köteles éves beszámolót készíteni.
Elkülönített pénzeszköz felszabadítása: Az Elkülönített betétszámláról a fel nem használt pénzeszköz a szabad pénzeszközök közé visszahelyezhető. A pénzmozgás az elkülönített pénzt csökkenti, a szabad pénzt növeli. A könyvelés bizonylatai ezúttal is a terhelésről és a jóváírásról szóló bankértesítések. A könyvelés menete: Terhelési értesítés szerint: T 3. Átvezetési számla – K 3. Elkülönített betétszámla; Jóváírási értesítés szerint: T 3. Elszámolási betétszámla – K 3. Átvezetési számla.
Eredménykategóriák: Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye a rendszeresen végzett gazdasági tevékenység eredménye a pénzügyi tevékenység eredménye nélkül. Ebben az eredménykategóriában tehát a termékértékesítés, a szolgáltatói tevékenység, valamint az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások eredőjeként adódó eredmény tükröződik. A pénzügyi műveletek eredménye a pénzügyi bevételek és a pénzügyi ráfordítások összevetéséből adódik. A szokásos vállalkozási tevékenység eredménye a rendszeresen végzett üzleti tevékenység eredménye. A rendkívüli eredmény azoknak a gazdasági változásoknak az eredményre gyakorolt hatását tartalmazza, melyek a rendes üzletmeneten kívül esnek, nem állnak közvetlen kapcsolatban a szokásos vállalkozási tevékenységgel. Ezeknek a gazdasági változásoknak a körét a számviteli törvény szabályozza. A törvény értelmében e körbe tartoznak: a társaság-alapítással, a tőkeemeléssel, a tőkeleszállítással, a megszüntetéssel és az átalakulással kapcsolatos bevételek és ráfordítások; a közvetlenül, vagy közvetve vagyonváltozást eredményező bevételek és ráfordítások (pl. végleges átadások, tartozásátvállalások, fejlesztési célra kapott támogatások). Adózás előtti eredmény (+/-C+/-D). Adózott eredmény. Mérleg szerinti eredmény (+/-).
Eredménykimutatás olyan számviteli okmány, amely egy adott időszakra vonatkozóan, előre meghatározott szerkezetben, összevontan, pénzértékben tartalmazza a vállalkozás hozamait és ráfordításait, valamint a vállalkozásnál maradó mérleg szerinti eredményt. Célja: A tulajdonosok, a hitelezők és egyéb érdekeltek tájékoztatása a vállalkozás valós jövedelmi helyzetéről, valamint annak változásáról. Az eredmény szerkezetének, összetevőinek, az eredményre ható főbb tényezők szerepének bemutatása. A mérlegben kimutatott eredmény forgalmi adatokkal való alátámasztása, keletkezésének bemutatása. Formai jellemzői: Szerkezetét a törvény szabályozza. Adatai adott időszakra vonatkoznak (forgalmi adatokat tartalmaz).Általában két értékrovata van (bázis és tárgyév), ami kiegészülhet egy harmadikkal, amelyben ellenőrzés-önellenőrzés esetén a lezárt gazdasági év eredményét módosító tételeket kell bemutatni.Lépcsőzetes, vagy kétoldalas (mérlegszerű) formában készíthető.Általában ezer forintban készül.A hely és a dátum feltüntetésével a vállalkozás képviseletére jogosult személynek kell aláírnia.Letétbe kell helyezni, és közzé kell tenni. Tartalmi jellemzői: Számviteli nyilvántartásokra, dokumentációkra épül. Az üzleti év bevételeinek és ráfordításainak forgalmi adatait tartalmazza. A mérleg forduló napja és a mérleg összeállítása között bekövetkezett, a tárgyévi eredményt befolyásoló, ismertté vált események eredményre gyakorolt hatásait is tartalmazza. Ugyanazokon az értékelési elveken nyugszik, mint a mérleg. Készítésekor be kell tartani a számviteli alapelveket.
Eredménykimutatás: A vállalkozás eredményét az arra ható főbb tényezők alapján vezeti le, a vállalkozás jövedelemteremtő képességét mutatja be.
Eredménytartalék (IV):( + ) A vállalkozás működésének eredményességét mutatja, itt halmozódik az előző üzleti években keletkezett, a vállalkozásban hagyott eredmény (nyereség / veszteség). Származhat még jegyzett tőke leszállításából, visszavezetett lekötött tartalékból. 
érték tartósan és jelentősen meghaladja a fenti eszközök a könyv szerinti értékét.
Értékcsökkenés az immateriális javak, tárgyi eszközök használata során a fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, ill. előre nem tervezhető okok miatt bekövetkező értéki csökkenések összege.
Értékcsökkenés az immateriális javak, tárgyi eszközök használata során a fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, ill. előre nem tervezhető okok miatt bekövetkező értéki csökkenések összege.
Értékelés: a számvitelben a vagyontárgyak értékének kiszámítását jelenti, amit el kell végezni a vagyontárgy vállalkozásba való bekerülésekor, ill. mérlegkészítéskor. Az értékeléskor eljárhatnak: az általános szabályok szerint, ha érvényesül a vállalkozás folytatásának elve; a speciális, sajátos értékelési eljárásokat kell viszont alkalmazni, ha nem érvényesül a vállalkozás folytatásának elve, mert a vállalkozás megszűnik, átalakul, stb.
Értékelési tartalék (VI): (+) A befektetett eszközök felértékelhető elemeinél megállapított értékhelyesbítések összegével egyező érték, csak azzal együtt mozoghat. (Az eszköz oldalon figyelembevett inflációs hatásokat ellentételezi a forrás oldalon!)
Értékpapír vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő, fogalomképes okirat, vagy számlán megje-lenő összeg, vagy elektronikus jel.
Értékpapírok (III): árfolyamnyereség elérése céljából, forgatási célból - nem tartós befektetésre vásárolt – értékkel bíró, forgalomképes okiratok. Részesedések kapcsolt vállalkozásban: tulajdoni részesedés kapcsolt vállalkozásban forgatási célból (részvény, üzletrész, vagyoni betét). Egyéb részesedés: nem kapcsolt vállalkozásban lévő, forgatási célú befektetés. Saját részvények, üzletrészek: átmeneti jelleggelvisszavásárolt, tulajdoni részesedést jelentő saját részvények, üzletrészek. Forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: azok a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyeket forgatási célból szereztek be valamint a következő évben lejáró, beváltandó értékpapírok.
Értékvesztés visszaírása: az elszámolt értékvesztés megszüntetését, csökkentését jelenti, ha a piaci
Értékvesztés: A számviteli törvény szerintértékvesztést kell elszámolni, ha az eszköz könyv szerinti értéke jelentősen, és tartósan magasabb a piaci értéknél.A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél és a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál: függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel; értékvesztést kell elszámolni, ha a befektetés ill. a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és a piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Az értékelés szempontjai: milyen az érintett gazdasági társaság tartós piaci megítélése; a tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyam, és annak tendenciája; a gazdasági társaság saját tőkéjének és a jegyzett tőkéjének aránya, stb.; a mérlegkészítéskori piaci érték a mérvadó. Követeléseknél: (vevők, váltókövetelés, pénzintézettel szembeni követelés, kölcsönként, előlegként adott összegek!) A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - ha a várhatóan megtérülő összeg kisebb, mint a követelés könyv szerinti értéke. Készleteknél: A vásárolt készlet (anyag, áru) beszerzési, illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken. A saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) előállítási, illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert   várható eladási ára, akkor azt a mérlegben várható eladási áron számított értéken kell kimutatni, és a készletek értékét a különbözet értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni.
Eszközök bekerülési értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. Részletes tartalma a segédlet szerint, a teljesség igénye nélkül!
Eszközszámlák: a vállalkozás eszközeiben bekövetkezett változások rögzítésére szolgálnak; a Nyitó érték a T oldalra, a záró egyenleg a K oldalra kerül; a növekedéseket a T oldalra, a csökkenéseket a K oldalra írjuk; általában T egyenlegük van.
Éves beszámolóról egyszerűsített éves beszámolóraÞ ha két egymást követő évben megfelel az egyszerűsített éves beszámoló készítés feltételének, akkor a második évet követő üzleti évben már készíthet egyszerűsített éves beszámolót. ( De nem kötelező, mert saját elhatározásból a magasabb szintet választhatja ! ).
Éves beszámolót: és üzleti jelentést kell készítenie annak a kettős könyvvezetést vezető
vállalkozásnak, melynél két egymáskövető évben a mérlegforduló napján a fenti három mutatószám   közül legalább kettőben a megadott határértékek felett teljesít. Részei: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet.
 
 
Folytonosság elve: a mérleg előző évi záró adatainak meg kell egyeznie a tárgyévi nyitó adatokkal. A vagyon értékelésének és az eredmény számbavételének módjai csak a törvény által meghatározott szabályok szerint változhatnak.
Fordulónap : az üzleti év utolsó napja, a fentiek alapján általában december 31.
Forgalom : az időszaki gazdasági események együttes összege.
Forgóeszközök (B): azok az anyagi és nem anyagi javak , amelyek a vállalkozási tevékenységet nem tartósan - max.1 évig – szolgálják, könnyen átalakulnak, megváltoztatják alakjukat. (készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök).
Forrásszámlák: a vállalkozás forrásaiban bekövetkezett változások rögzítésére szolgálnak; a Nyitó érték a K oldalra, a záró egyenleg a T oldalra kerül; a növekedéseket a K oldalra, a csökkenéseket a T oldalra írjuk; általában K egyenlegük van.
Főkönyvi kivonat: Az évközben vezetett főkönyvi számlák alapján a vállalkozás főkönyvi kivonatot készít. A főkönyvi kivonat egy összesítő kimutatás, mely tartalmazza a vállalkozás összes alkalmazott főkönyvi számlájának következő adatait : a főkönyvi számla száma, megnevezése ; a számla T és K főösszege ; a számla T és K egyenlege. A T és K főösszegek összesítés után kapott értékének egyezőnek kell lennie, csakúgy, mint a T és K egyenlegek összesítésével kapott értékeknek is meg kell egyezniük.
Főkönyvi számla: A kettős könyvvezetésben a gazdasági események rögzítése a főkönyvi számlákon történik. A főkönyvi számlák a mérleg és az eredménykimutatás „sorokra” bontásával keletkeznek.
Főöszeg : a nyitó érték és a forgalom együtt.
Gazdasági események évközi elszámolása: a bekövetkezett gazdasági eseményeket év közben a számlasoros és idősoros elszámolás keretében feljegyezzük.
Hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt a gazdálkodó – a törvény által meghatározott tényezők figyelembevételével - az eszközt várhatóan használni fogja és azt teljesítmény vagy időarányosan az eredmény terhére elszámolja.
Hátrasorolt kötelezettségek (I): minden olyan kapott kölcsön, aminek a visszafizetése határozatlan vagy 5 évet meghaladó, bevonható adósságrendezésbe, törlesztése a tulajdonosok előtti helyre sorolt. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben; Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben; Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben.
Hitelfelvétel: A rövid lejáratú, likviditási hiteleket a pénzintézet az igénylő vállalkozással szembeni követelésként veszi nyilvántartásba és jóváírja a vállalkozás bankszámláján is az engedélyezett összeget. A hitelfelvétel tehát a vállalkozásnál a bankkal szembeni kötelezettséget növeli és nő a pénzeszközök állománya is. A könyvelés bizonylata a hitel állománybevételéről és az összeg bankszámlán való jóváírásáról szóló bankértesítés. A könyvelés menete: A hitel állományba vétele: T 3. Átvezetési számla – K 4. Rövid lejáratú hitelek; A bank jóváírási értesítése szerint: T 3. Elszámolási betétszámla – K 3. Átvezetési számla.
Hiteltörlesztés: A törlesztés a pénzeszköz csökkenésével jár, más oldalról a bankkal szemben fennálló hiteltartozás csökkenését okozza. A könyvelés bizonylata itt is két bankértesítés – ezek a pénzeszközök állománycsökkenését, illetve a vállalkozás hiteltartozásának csökkenését igazolják. A könyvelés lépései: Terhelési értesítés alapján: T 3. Átvezetési számla – K 3. Elszámolási betétszámla; A hiteltartozás állománycsökkenése: T 4. Rövid lejáratú hitelek – K 3. Átvezetési számla.
Hosszú lejáratú kötelezettségek (II): esedékességük 1 évet meghaladja, nem tartalmazza a következő üzleti évben esedékes törlesztéséket. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök ( kölcsön = más vállalkozástól kapott !) Átváltoztatható kötvények: Rt által kibocsátott névre szóló kötvénytartozás, amelyet a tulajdonos kérésére részvénnyé kell alakítani.Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek (hitelek = pénzintézettől felvett!) Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben: velük kapcsolatban minden 1 évet meghaladó lejáratú! Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben: velük kapcsolatban minden 1 évet meghaladó lejáratú! Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
Időbeli elhatárolás elve:  a több évet érintő események eredményre gyakorolt hatását időarányosan kell megosztani az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között. (Költségek, ráfordítások, bevételek időbeli elhatárolása. Csak a kettős könyvvitelben érvényesülő alapelv! Az egyszerűsített mérlegben (egyszeres könyvvitelhez tartozó) nincs aktív, illetve passzív időbeli elhatárolás tétel!
Idősoros elszámolás: A könyvviteli munka gyakorlatában a számlasoros elszámolás mellett idősoros elszámolást is meg kell valósítani. Az idősoros elszámolás során a gazdasági események hatásait időrendi sorrendben jegyezzük fel – függetlenül attól, hogy mely eszközben illetve forrásban következett be változás.
Immateriális javak(I): olyan értékkel bíró, nem anyagi eszközök, amelyek 1 éven túl tartósan szolgálják a vállalkozás tevékenységét. Alapítás-átszervezés aktivált értéke: olyan közvetlen költségek, amelyek a vállalkozás alapításával, átszervezésével kapcsolatosak és a vállalkozás több év bevételeiből kívánja fedezni, ezért kiemeli a költségek közül és az immateriális javak között aktiválja. Az alapítás-átszervezés befejezését követően a bevételekben várhatóan megtérülnek illetve a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatosak. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke: Kísérleti –kutatás - fejlesztéssel kapcsolatos, a jövőben várhatóan árbevételben megtérülő közvetlen költségek illetve számlázott összegek, amelyek más termék értékében nem aktiválhatóak. Vagyoni értékű jogok: Olyan megszerzett tartós jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz és nem tartoznak a szellemi termékek közé. Csak a használat joga és előre kifizették! Pl.: bérleti jog, használati jog, koncessziós jog, játékjog, márkanév licencek, egyéb, ingatlanhoz nem kapcsolódó jogok stb. Szellemi termékek: szellemi alkotások, melyeknek anyagtartalma kicsi vagy egyáltalán nincs, amelyekkel a gazdálkodó a szellemi vagy fizikai munka korszerűsítését, a műszaki alkotások realizálását biztosítja. Pl.: találmány, védjegy, szabadalom, ipari minta, szoftver, know-how, gyártási eljárás, szerzői jogvédelemben részesülő javak stb. Üzleti vagy cégérték: cégvásárlás és átalakulás esetén a jövőbeni haszon reményében fizetett (elismert)többletérték. (= Good will ) Negatív üzleti vagy cégérték : bad will, nem vehető fel az immateriális javak között! Immateriális javakra adott előlegek : A szállítónakimmateriális javak vásárlására előre átutalt vagy kifizetett levonható ÁFA nélküli összeg. Immateriális javak értékhelyesbítése: A piaci érték és a könyvszerinti érték közötti pozitív különbözet. Csak a vagyoni értékű jogoknál és szellemi termékeknél! A felértékelés lehetősége!      
Jegyzett tőke (I): (+) Rt-nél, Kft-nél, egyéb cégbíróságon bejegyzett vállalkozásnál a cégbíróságon bejegyzett tőke, a tulajdonosok, tagok, befektetők által a vállalkozás alapításakor vagy tőkeemeléskor vállalkozás rendelkezésére bocsátott tőkerész. Más vállalkozásban a létesítő okirat szerint a tulajdonosok által ténylegesen átadott tőke. (részvénytőke, törzstőke, alapítói vagyon, stb). Az így megszerzett jog után az adózott eredményből osztalékot, részesedést fizetnek tagsági jog és a tulajdonosi részesedés arányában.
Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (II): (-) Csak Rt-nél, Kft-nél lehet! Alapításkor, tőkeemeléskor a cégbíróságon bejegyzett tőkéből a tulajdonosok által még be nem fizetett összeg. A jegyzett tőke ezzel a korrekcióval mutatja a működő tőkét!
Készletek (I): olyan forgó eszközök, melyek közvetlenül, vagy közvetve szolgálják a vállalkozási tevékenységet, mennyiségileg mérhetők, raktározhatók. Anyagok: a munka tárgyai vagy tevékenységét szolgáló vásárolt készletek, melyeket a termék előállításhoz illetve szolgáltatáshoz szereztek de. A tevékenységi folyamatban egyszer vagy többször vesznek részt, de 1 éven belül elhasználódnak. Pl.: nyers-, segéd-, alap-, építési anyagok; szerszám, műszer, munkaruha, egyenruha, védőruha, (anyagi eszközök = max. 1 évig használható műszerek, berendezések, munkaruhák, stb.) Befejezetlen termelés és félkész termék: megmunkálás alatt lévőtermékek, amelyek az értékesítést megelőzően a feldolgozás valamely fázisában vannak, de a teljes megmunkálási folyamaton még nem mentek keresztül (saját termelésű készletek). Növendék, hízó –és egyéb állatok: a tartás során növekednek, gyarapszik a súlyuk.(saját termelésű készletek). Késztermékek: feldolgozott, elkészült állapotban raktárra vehetők és értékesítésre várnak. (saját termelésű készletek). Áruk: olyan vásárolt készletek, amelyeket a rendszeres tevékenység során értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és értékesítés között változatlanok maradnak. Ide tartoznak: a kereskedelmi készletek, a göngyölegek, a közvetített szolgáltatások* a tovább számlázásig. Készletekre adott előlegek: a szállítónak illetve az importot végző vállalkozásnak készlet vásárlására kifizetett összegek ÁFA nélkül.
Készpénz befizetése a bankszámlára: A változás következtében a készpénz csökken a bankszámlapénz nő. A könyvelés bizonylatai a pénztár kiadási bizonylat és a bank jóváírási értesítése, amely ezúttal is a készpénzbefizetést követő néhány napon belül áll csak rendelkezésre. A könyvelés menete: Pénztár kiadási bizonylat alapján: T 3. Átvezetési számla – K 3. Pénztár számla; A bank jóváírási értesítése alapján: T 3. Elszámolási betétszámla – K 3. Átvezetési számla.
Készpénzfelvétel: Ez a művelet a vállalkozás tulajdonában levő pénz formai átalakulásával jár, készpénzállomány nő, bankszámlaállomány csökken. A könyvelési bizonylatok a pénztár bevételi bizonylat, amely a készpénzfelvétel napján kiállításra kerül és a pénzintézet terhelési értesítése, amely néhány nap múlva érkezik meg a vállalkozáshoz. A könyvelés két szakaszra bomlik: Pénztár bevételi bizonylat alapján: T 3. Pénztár – K 3. Átvezetési számla; A bank terhelés értesítése szerint:T 3. Átvezetési számla – K 3. Elszámolási betétszámla.
Kettős könyvelés fontos szabálya: egy gazdasági esemény kapcsán legalább két számlára kell könyvelni és mindig ugyanakkora összeget kell feljegyezni az egyik számla (számlák) T oldalára, mint a másik számla (számlák) K oldalára.
Kettős könyvvezetés:      amikor a vállalkozások az összes eszközükben és forrásukban valamint eredményükben bekövetkezett változásokat folyamatosan, zárt rendszerben - ( „kettős” vetületben, eszköz- forrás számlákon ) rögzítik.
Kettős könyvvezetés: A kettős könyvvezetésben a gazdasági események rögzítése a főkönyvi számlákon történik.
Kettősről könyvvezetésről az egyszeresre  : Þ   az a vállalkozás, aki a törvény hatálybalépésekor kettős könyvvitelt vezetett, az egyszeresre már nem térhet át – kivéve ha beolvadó vállalkozás egyszeres könyvvezetést vezető vállalkozásba olvad be.
Kiadás: a pénzeszköz csökkenését jelenti, nem azonos a költséggel! Minden költség előbb-utóbb kiadássá válik, de vannak olyan kiadások , melyek nem jelennek meg költségként. A költség és a kiadás viszonya lehet: a kiadás megelőzi a költséget : pl. anyagvásárlás (kifizetjük) és az anyag raktárba kerül, majd később a felhasználáskor lesz csak költség; a kiadás és a költség egy időben jelentkezik : postabélyeget vásárolunk; a költség időben megelőzi a kiadást: bérköltség kifizetése a tárgyhót követően; energia díjak kifizetése.
Kiegészítő melléklet: Olyan számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz, amelyek a vállalkozás vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetének megbízható és valós bemutatásához szükségesek.
Kontírozás: A gazdasági események megtörténtét – mint ahogy arról már szó volt – bizonylatokkal támasztjuk alá. A könyvelés során első feladatunk a bizonylatok alapján a számlakijelölés , más szóval a kontírozás. Ennek során megadjuk: a gazdasági esemény időpontját;az érintett főkönyvi számlák számát, nevét; melyik számlá(k)nak melyik ( T vagy K ) oldalára; milyen összeget kell könyvelni valamint; az esemény rövid leírását.
Költség – haszon összevetésének elve(=gazdaságosság elve): a beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága álljon arányban az információk előállításának költségeivel.
Költség, ráfordítás számlák: a vállalkozás költségeiben, ráfordításaiban bekövetkezett változások rögzítésére szolgálnak; a Nyitó értékük nincs , hanem az első esemény megtörténtével elővezetjük; a növekedéseket a T oldalra, a csökkenéseket a K oldalra írjuk; nem zárjuk, hanem rendezzük; T egyenlegük van.
Költség: a tevékenység ( termelés, szolgáltatás ) érdekébe felhasznált erőforrás pénzben kifejezett értéke.
Költségek csoportosítása: megjelenési forma szerint vagyis a szerint, hogy milyen erőforrást használtak fel: anyagjellegű, személyi jellegű, értékcsökkenési leírás. Elszámolhatósági mód szerint: Közvetlen költség: azok a költségek, amelyek felmerülésekor pontosan megtudjuk határozni, hogy mely termék vagy szolgáltatás érdekében merültek fel, azaz ki a. költség viselője. Közvetett költségek (általános költségek ): amelyek felmerülésekor nem tudjuk a költség viselőjét meghatározni, csak azt, hogy a költség hol merült fel , azaz a költség felmerülésének a helyét:vállalati általános költségek : központi igazgatás, adminisztráció, költségei; üzemi általános költségek ( főüzemi ) : a termék (szolgáltatás ) előállítás, költségei; társüzemi általános költségek : a termék (szolgáltatás)t előállító üzemeket kiszolgáló üzemek költségei. Az időszakhoz való viszonya alapján: időszakban felmerült: az adott időszak alatt jelentkező költségek pl. a decemberi bérköltség a decemberben kifizetett, de következő évi újság előfizetési díjak. Időszakot terhelő költségek : a felmerülés idejétől függetlenül az adott időszakot terhelik a decemberben kifizetett, következő évi előfizetési díj nem az adott, hanem a következő időszakot terheli! A volumenhez való viszonya alapján: állandó ( fix ) költségek, változó költségek.
Könyvvezetés olyan tevékenység, mely során a vállalkozások a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetüket befolyásoló gazdasági eseményekről az üzleti év során folyamatosan nyilvántartást vezetnek és ezeket a nyilvántartásokat az év végén – a beszámoló készítést megelőzően - lezárják. A könyvvezetés a beszámoló alátámasztására szolgáló dokumentum. (Formái: egyszeres könyvvezetés, kettős könyvvezetés)
Kötelezettségek (F): (=idegen tőke) különféle szerződésekből, jogszabályi előírásokból eredő pénzértékben kifejezett, elismert tartozások, amik a másik fél által teljesített, a vállalkozás által elfogadott szállításhoz, pénznyújtáshoz, stb. kapcsolódnak.
Követelések (II): azok a különféle szállítási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek már teljesített, a másik fél által is elismert áruszállításhoz, szolgáltatáshoz stb. kapcsolódnak. (max. 1 éven belül érvényesíthetők!) Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők): minden olyan követelés, amely termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik és nem kapcsolt vállalkozással vagy egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben áll fenn. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben: mindenolyan követelés, amely termék-értékesítéshez szolgáltatásnyújtáshoz, kapcsolódik és kapcsolt vállalkozással szemben áll fenn. Követelések egyéb részesedési viszonyba lévő vállalkozással szemben:minden olyan követelés, amely termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz, kapcsolódik és egyéb részesedés viszonyba lévő vállalkozással szemben áll fenn. Váltókövetelés: (nem részesedési viszonyban állóval szembeni!) idegen (kapott) váltó, később esedékes fizetési igény. Pénzkövetelést kifejező rövid lejáratú speciális értékpapírok. Egyéb követelések: amelyek nem tartoznak a fentiek közé: munkavállalókkal, költségvetéssel és önkormányzatokkal szembeni követelések, rövid lejáratra kölcsön adott pénz, átsorolt tételek a befektetett pénzügyi eszközökből, peresített követelésekből mérlegkészítésig befolyt összeg.
Következetesség elve: a beszámoló tartalma és formája valamint a könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. A számviteli politika következetes alkalmazását jelenti a beszámoló készítés során.
Lekötött tartalék (V): (+) Tőketartalékból, eredménytartalékból lekötött összegekből és veszteség fedezetére történt pótbefizetésekből keletkezik, korlátozza a saját tőke felhasználási lehetőségeit (pl. osztalékfizetési korlátokat képező összegek!). Megszüntetése - ha a lekötés okai megszűntek - visszavezetéssel történik azzal a tartalékkal szemben, amellyel szemben, a lekötés megtörtént.
Leltár olyan részletes, jegyzékszerű kimutatás, amely a fordulónapra vonatkozóan a vállalkozás vagyonát két vetületben sorolja fel mennyiségben és értékben, vagy csak értékben. A leltár: a beszámolót alátámasztó okmány, (valódiság elve!), továbbá a vagyontárgyakért felelős személyek elszámoltatásának eszköze. A leltár fajtáivizsgálhatók: a fordulónapja szerint, - azaz hogy melyik naptári napra vonatkozóan tartalmazza a vállalkozás vagyonát – van: a beszámolót alátámasztó leltár, december 31. a fordulónapja; különleges célú leltár, pl. a működés megkezdésekor, felszámoláskor készített leltár; év közben készített, azaz elszámoltató leltár. A készítés célja szerint, a fenti időpontokban készített leltárak lehetnek: vagyonmegállapító, elszámoltató leltárak. (Ez készülhet a raktár átadás – átvétele esetén is!).
Leltárkészítési- és leltározási szabályzat: a leltározásnál, leltárértékelésnél alkalmazott módszereket, szabályokat tartalmazza: előkészítéssel kapcsolatos feladatok, a leltározási egységek kijelölése, a bizonylati rend szabályozása, a leltározás módja, értékelés szabályai, az adategyeztetés módja, ellenőrzési módszerek, a leltári különbözetek megállapításának és rendezésének formája, stb.
Leltározás egy tevékenység, amely a vállalkozás tulajdonában, kezelésében lévő eszközök és források valóságos állományának megállapítására szolgál. A leltározás módszerétbefolyásolja a vagyontárgy fajtája, jellege is. Ennek megfelelően a leltározás történhet: Mennyiségi felvétellel: nyilvántartástól függetlenül, méréssel, számlálással, a nyilvántartással való egyeztetéssel = rovancsolással. Egyeztetéssel: a nyilvántartások és a bizonylatok összehasonlításával, egyeztető levelekkel való összevetéssel, pl. követelések, tartozások, bankbetétek esetében. A leltárfelvétel során bizonylatok készülnek: leltár felvételi jegyek, leltár felvételi ívek, illetve folyamatos jegyzőkönyv.
Lényegesség elve: lényeges minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámolót felhasználók döntéseit. (A kiegészítő mellékletben tovább részletezünk, fontos adatot is bemutatunk.
Letétbehelyezés időpontja : az üzleti év fordulónapjától számított 150 napon belüli időpont, amikor is a cégbíróságon a beszámolót letétbe kell helyezni. (A vállalkozások döntő többégénél a tárgyév dec.31-ét követő év május 31. ).
 

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://szamvitel.blog.hu/api/trackback/id/tr86107011

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vércse Úr 2010.12.27. 22:52:08

Nagyon zsír, köszönöm!

mexvel · http://interport.hu/ 2011.01.29. 20:00:41

szuper, köszi szépen
---------------------------
www.interport.hu

Számviteltanár 2012.09.10. 18:18:48

Sziasztok!

Számvitel blogomban az alapoktól a mérlegképes könyvelő szintig találtok elméletet és kidolgozott feladatokat: merlegkepes-tanoncok.blogspot.hu/
süti beállítások módosítása