Tanulás

A pénz a csere egy eszköze. Őskor: A;1 balta 1 kecske: A balta nem biztos, hogy cserélhető kecskére, de a kecske biztos baltára. A primitív cserefolyamatban is megjelenik a pénztulajdonság. Egyszerű vagy véletlen csereforma. B; Kifejlett csere: gyakoribbá válik a csere, egyre több egyenértékű alternatívát fogalmazok meg, nagyobb a csere valószínűsége. C; Általános csereforma:1 kecskét bármire kicserélhetek. A kecske általános csereeszközzé válik. 1 domináns termék a csere eszköze lesz. (kagyló, prém…) D; az arany is megjelenik egyenértékként, kohók termékeként ismerték, réz és bronz melléktermékeként Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia (kereskedő nép) - Földközi tenger medencéjében megismertetik - Görögök ezüstpénz – Rómaiak átveszik – Európába is eljut.

 

Pénz:ha legalább egy társadalom egészében betölti az egyenérték funkcióit különleges áru. Minden piacon a pénz a csere eszköze minden áruval közvetlen kicserélhetőség állapotában van. A pénz kezdettől fogva arany, de az arany kezdettől fogva nem pénz. Az arany pénzfunkciója nem akadályozza az alapvető szükségleteket. Az arany vegyileg tiszta, nem korrodál normál nyomáson és hőmérsékleten nem lép reakcióba semmivel. A pénz funkciói: Értékmérés, Forgalmi eszköz, Kincsképzés, Fizetési eszköz, Világpénz. Értékmérés:Az én árum mennyi aranyat ér? 1 liba=1 gramm arany 1 kacsa= 0.5gramm 1 liba = 2 kacsa. Árszínvonal függ: áru értéke, pénz értéke, árszínvonal – pénz:fordított arányosság, árszínvonal – termék: egyenes arányosság. Az áru értéke gyorsabban csökken mint a pénz értéke. Az aranypénzrendszerben az árszínvonal csökken, a pénz többet ér holnap, mint ma – Eredeti tőkefelhalmozást elősegíti. Forgalmi eszköz: az arany jelen van a piacon, lebonyolítja a forgalmat. Azért értékmérő, mert forog, jelen van a piacon. Az arany minden formájában pénz. Az első érméket a 13. század körül Firenzében verték, 3,6 gramm=1 dukát. Mo-on először jó minőségű érmét Károly Róbert verette=2 dukátos. 9 dukát=1 uncia. Kincsképzés: fölösleges pénz – kinccsé merevedik. Kevés van – a korábbi tartalék pénzzé válik. Legtökéletesebb vagyon az aranypénz. Fizetési eszköz: elszakad egymástól az áru és a pénzmozgás. Pl. kereskedelmi hitel, személyi hitel, adó – csak a pénz mozog. Világpénz: bárhol a világon az arany képes betölteni a pénz szerepét.

 

3; Bankjegy az aranypénz rendszerben, az arany valutarendszer.

Egyszintű bankrendszer: minden bank jogosult bankjegy kibocsátásra. Kétszintű bankrendszer: egyik szint jogosult, másik szint nem a bankjegy kibocsátásra. 1986. dec. 31. MNB volt az egyedüli bank, ekkor szűnt meg az egyszintű bankrendszer pénzforgalmi, hitelnyújtási, számlavezetési monopóliuma volt. OTP ügyfélkör korlátozással létezett, csak a lakosság ügyleteivel foglalkozott. Külker bank: állami nagykereskedelem. Magyar Fejlesztési Bank. A pénzintézetek speciális feladatot látnak el. USA-ban 12 központi bank van, szövetséget alkotnak (FED) Az ezüstvalutát a 19. század végén fokozatosan felváltotta az aranyvaluta . Az aranyvalutát kibocsátó bank kötelezettséget vállalt arra, hogy bankjegyeit bármikor hajlandó aranyra váltani. Anglia már a 18. században rátért a bimetallizmusról az aranystandardra. A világon az utolsó aranyvaluta a dollár volt, amelynek aranyra való átválthatósága 1971-ben szűnt meg. 1974-ben az IMF kimondta az arany demonetizálását. Ettől kezdve az arany nem töltött be többé pénzfunkciókat. Ma már csak hagyományos tartalékeszközként használják. Felső aranypont: az a legmagasabb árfolyam, amelyen túl már előnyösebb arannyal fizetni. Alsó aranypont: ez alatt már érdemesebb aranyat behozni külföldi fizetési eszköz helyett

 

Infláció: az árak általános színvonalának (árszínvonalának) tartós növekedését jelenti. Ez az emelkedés a különböző javak, szolgáltatások esetében általában eltérő mértékű, sőt ritkán felléphet az egyes árak csökkenése is.

Típusai: 1;Keresletinfláció: ebben az esetben valamilyen ok miatt megnő az összkereslet, de az összkínálat nem képes ennek arányában változni, a vásárlóerő – többlet felfelé hajtja az árakat. 2; Költséginfláció: az árak emelkedését előidézheti a termelők költségeinek növekedése is. Ha az érintett termelési tényező alapvető fontosságú hatása az egész gazdaságban érezhető.

Az infláció megállapítása, csökkentése, ésszerű keretek között tartása minden ország gazdaság politikájának lényeges részét képezi. Az infláció gazdasági következményei: A jövedelmek és vagyonok újraelosztása, a különféle javak egymáshoz viszonyított arányai esetlegesek, az adófizetők magasabb adósávba kerülhetnek. Az infláció oka: A bérek mozgása, inflációs mozgások, keresleti és kínálati sokkok.

A mai pénzügyi rendszerben az árszínvonal rendszeresen nő. Pénz képviseleti értékének a rendszeres csökkenése. Árindexekkel mérhető – fogyasztói árindex. 1;Kúszó infláció: 1 számjegyű, ma ilyen van Mo-on. 2; Vágtató vagy Galopp infláció: rendszerváltáskor Mo-on , 2 számjegyű. 3; Hiperinfláció: 3 számjegyű, vagy több. A gazdaság nem így működik. Pengő a forint bevezetése előtt. Millpengő – billpengő. 1 milliárd billpengő. 100 milliós billpengő került forgalomba. 1 Ft = 4*10 29-en pengő. ************************

Eredeti Phillips görbe. Bér – ár spirál. Bér helyére helyettesítsük be az árat. ******************* Beépül az inflációs várakozás a rendszerbe. Munkanélküliség. Keresleti v. kínálati infláció (sokk): Jöv. nő – kereslet nő – kínálat nem tud nőni – bérharc. Kínálati vagy költség infláció: szabad kapacitások a termelési tényezőből – munka. Konzervatív gazd. politika kezelni tudja. (Reagen) ******************

Adott munkanélküliséghez bármilyen infláció tartozhat – hosszú távon nincs összefüggés.

 

Arany deviza rendszer lényege, főbb jellemzői Az aranydeviza (dollár-standard) rendszer átmeneti pénzkorszak az aranypénz és a modern pénz korszakai között. (Bretton Woods)  1934-ben rögzítették az arany árát, 1 uncia arany = 35 dollár, mely érték közel 40 évig volt érvényben. 1944-ben a világ vezető hatalmai között megállapodás született egy átfogó rendszer létrehozásáról mely szerint a dollár, mint tartalék valuta aranyra beváltható - az egyéb konvertibilis nemzeti valutákat csak közvetve, és külön igénylésre váltotta át a Federal Reserve (USA). Rögzítették a nemzeti valuták dollárban kifejezett értékét. A nemzeti valutáknak a dollárban kifejezett paritásától való 1%-ot meghaladó eltérését jegybaki beavatkozással, azaz nemzeti valuta adás-vételével kellett biztosítani. Az arany-deviza rendszer működésének alapvető feltételei:A dollár világpénzként funkcionált zavartalanul az 1950-es évek végéig. Az 1960-as években a rendszer belső ellentmondásai kiéleződtek, a rendszer felbomlott. 1971-72 években bekövetkezett változás vetett véget az arany-deviza rendszernek. A 70-es évek elején törekedtek a rendszer átfogó reformjára, regionális megállapodások létrejöttét, továbbá gazdaságilag homogénnek tekinthető országok pénzügyi rendszereinek egységesítését szorgalmazták. Aranydeviza rendszer:1; sterling-övezet 2;dollár-övezet1; Nagy-Británnia érdekeltségébe tartozó országok a fonthoz kötötték a saját valutájukat, tartalékként is a fontot halmozták fel ® devizastandard sajátos megoldás ® a font működött úgy, mintha arany lett volna ® a font volt a nagyerejű pénz, a többi kereskedelmi valuta.2; USA, Mexikó, Kanada – dollár: tartalék- és értékmérő ® a dollár volt a világpénz funkcióban lévő valuta. 1944. Brettonwoods-i konferencia1.javaslat – Keynes: nemzetközi hitelpénz bevezetése ® elvetették 2.javaslat – White: a nemzetközi fizetési rendszert az aranyhoz kapcsolta ® aranydevizastandard – dollárrendszer. Hivatalosan deklarálták a valuta aranytartalmát, de csak egy ország vállalta az átváltó szerepét ® USA vállalta fel az aranyra válthatóságot – háború előtti aranyár volt az árfolyam. A többi ország esetében nincs közvetlen kapcsolat az arannyal – beváltási kötelezettséget aranyra nem vállalták – konvertibilitás fogalma megváltozott.1;leértékelés (alsó határ) ® fel fog borulni a nemzetközi fizetési mérleg, ha addig még nem borult fel. 1000HUF ® 1000ATS ® 1000 HUF. Ha megváltozik az árfolyam, le kell értékelni a valutát, mert felborul a fizetési mérleg.2; valutafelértékelés. Reálleértékelés: ténylegesen leértékeljük reálértékben a valutánkat az infláció mértékénél nagyobb mértékben. Követőleértékelés: csak annyira értékeljük le a hazai valutát, amennyire az inflációs ráták különbsége ezt megköveteli. Csúszóleértékelés: általában a követelőleértékelés jellemzője. Olyan gazdaságpolitikát kell alkalmazni, amely kiszámítható - előre meghatározott mértékben leértékelni a valutát.

 

Értékpapírok: speciális pénzpiaci eszközök. Valamikor azt mondták, hogy az értékpapír szigorú alaki kellékű okirat, ami valamilyen követelésről, rendelkezésről, valami feletti tulajdonlásról szól. Az volt a rendelkező, a követelő, a tulajdonos akinek a kezében volt a papír. Az értékpapírok egy része elveszíti okirati formáját és egy számlaköveteléssé, egy jellé válik. Ma értékpapír az, amit a tv, a jogszabály értékpapírnak megnevez. Egy részük szigorú alaki kellékű okirat, másik részük számlakövetelés.

Csoportosítása: 1; Az értékpapírba foglalt jog szerint: -követelés megtestesítő(hitelügyletek), -részesedési jogot (tagságot) megtestesítő(RT-k, szövetkezetek), - áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapír (közraktárjegy)

2; Átruházási lehetőség szerint: -bemutatóra szóló (az bír a joggal, akinél van), -névre szóló (megnevezi azt, akinek joga van, átruházható), -rendeletre szóló (forgatható pl. váltó)

3; Hozama szerint: formailag nem kamatozó (váltó); -fix kamatozású; -változó kamatozású; -átmeneti formák. 4;Lejárat szerint: rövid lejáratú (1 évnél nem hoszabb); -közép lejáratú (1-5 évig. Pl: államkötvény); hosszú lejáratú (5 évnél hosszabb pl. életbiztosítás); -lejárat nélküli értékpapír (Részvények) 5;Forgalomképesség szerint: a; közforgalomra szánt papírok; -meghatározott körben mozgó papírok. b; milyen a piac? –tőzsdén jegyzett papírok; -tőzsdén forgalmazott, de nem jegyzett (B papírok)( a jegyzett az I osztályú, A minősítésű papírok); -előtőzsdén forgalmazott (Mo-n nincs, az új cégek piaca, nagy kockázatú piac, Mo-n inkubátorházak); - harmadik piacon jegyzett(OTC); - szervezett piacon nem jegyzett papírok. 6;Kibocsátás iránya szerint:belföldi forgalomra kerülő; -külföldire szánt. 7;Az értékpapírok kibocsátója szerint:-állampapírok; pénzintézetek által kibocsátott kötvény letéti jegy, pénztárjegy; társaságok, gazdálkodó szervezetek által kibocsátott papírok (részvény, váltó, kötvény)

 

Váltó: A tv. által meghatározott kellékekkel rendelkező, névre vagy rendelkezésre szóló értékpapír, amelyben egy később esedékes fizetés testesül meg.

Genfi egyezmény (1930) Mo-on 60-as években hirdették ki. Kibocsátó felszólította a címzettet, hogy fizessen a kedvezményezettnek – IDEGEN VÁLTÓ – csak kibocsátója van. Saját váltó: csak kiállítója van. Saját nevemben teszek fizetési ígéretet. A genfi egyezmény csak az idegen váltót fogadja el. MAGYAR VÁLTÓKELLÉKEK: 1:A váltó megnevezés az okirat szövegében a kiállítás nyelvén. 2:Határozott pénzösszeg megjelölése. 3: A címzett neve (csak idegen váltóknál). 4: Az esedékesség megjelölése(ha nincs, a váltó bemutatásakor esedékes bemutatóra szóló). 5: A fizetési hely feltüntetése (ha nincs a váltón, akkor a címzett lakóhelye) 6: A kedvezményezett neve. 7: A váltó kiállításának napja és helye. 8: A kiállító vagy kibocsátó (idegen váltó kibocsátója, aki mást utasít fizetésre.) Legegyszerűbb üres forgatmány: a váltó hátlapján aláírom a teljes és üres forgatmányok szabadon váltogatják egymást, ha a váltó hátlapja betelt + papírt lehet hozzátűzni. Lejárat előtt 15 nappal illik bemutatni a címzettnek a váltót. *Ha a címzett nem fogadja el, közjegyzői okirat, bíróságra kerül az ügy. *A váltó jogos, elfogadja, de nem tud fizetni, közjegyzői okirat – bíróság. *Elfogadja, fizet, a címzett aláírja a váltó előlapját. A váltónak csak a lejáratkor kell megfelelnie a kellékeknek.

 

Csekk: A csekk egy kézpénzkímélő fizetési eszköz, melynek tulajdonosa valamely hitelintézet számlája terhére történő kifizetésre szólít fel. Vagyis a kibocsátó arra utasít valamely bankot, hogy a csekk alapján meghatározott pénzösszeget fizessen meg a csekkbirtokosnak. 1931 Genfi csekkegyezmény. A csekk szigorú alaki kellékű okirat. Kellékei: 1; A csekk megjelölés az okiraton a kiállítás nyelvén. 2; Meghatározott pénzösszeg kifizetésére szóló feltétlen meghagyás. 3; A fizetésre kötelezett megnevezése, telephelye, a fizetési hely megjelölése. 4; A csekk kiállításának helye és napja (8 napig érvényes). 5; A kibocsátó aláírása. 6; Nem kötelező un. kereskedelmi alaki kellékek. Előre gyártott formanyomtatványokon szereplő kiegészítő adatok Pl.: számlaszám. Részvény: Legismertebb. Tulajdonosi jog (részvény névértékének arányában), osztalékra jogosít (névértéktől függően), szavazati jog, forgalomképes értékpapír (árfolyamnyereség).    Közraktárjegy: 2 része: árujegy, zálogjegy (banknál van). Hiteljel:kombinált ügylet. Árujegy: én vagyok a tulajdonos, aki árut helyeztem el a köztárban – hitelügylet. Zálogjegy: tulajdonosi jogot korlátoz. Ha visszafizetem a hitelt, visszakapom a zálogjegyet. A két papír külön-külön is eladható.

 

Kincstárjegy: állam finanszírozásának különleges eszköze rövidebb lejárat. Az állam értékpapírt bocsát ki, pénzhez akar jutni, a vevő hitelt nyújt az államnak. Rövid lejáratú állampapírok: kincstárjegy. Közép és hosszú lejáratú állampapírok: kötvények. Diszkont kincstárjegy: speciális, a lejáratkor éri el a névértéket. Névérték:100e. megveszem 95e-ért. 5% diszkontláb, lejáratkor 5e hasznom van. Kötvény: 1 évnél hosszabb lejárat. Államot vagy magáncéget finanszírozok (vállalati kötvények hozama általában magasabb), kamatozó típusú értékpapír. Hitelviszonyt megtestesítő konstrukciók: névérték visszafizetésére + kamatfizetés, 1 évnél hosszabb futamidejűek, kibocsáthatja egy gazdasági szervezet, illetve az állam, árfolyama függ(=mennyiért adom el)

 

Az MNB alapvető feladatai:*meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát,*az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra, * az MNB hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt. *árfolyampolitika végrehajtása, devizaműveletek végzése. *az MNB kialakítja és szabályozza a belföldi fizetési és elszámolási rendszereket. *statisztikai információkat gyűjt és tesz közzé. *támogatja a pénzügyi rendszer stabilitását. *egyéb tevékenységet csak elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat.

Az MNB az államnak, helyi önkormányzatnak vagy az államháztartás körébe tartozó más intézménynek valamint ezek irányítása alatt működő gazdálkodó szervezet részére hitelt nem nyújthat, ezen intézmények értékpapírjait közvetlenül a kibocsátótól nem vásárolhatja meg. Az MNB elsődleges célja szolgálatában befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénz- és hitelkeresletet. Az MNB vezeti a hitelintézetek, az elszámolóházak, az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektetővédelmi Alap pénzforgalmi számláját. Az MNB külföldi pénznemek Ft-ra és Ft-nak külföldi pénznemekre való átszámolására vonatkozó árfolyamokat jegyez és tesz közzé. Az árfolyamrendszer megválasztása tekintetében a Kormány az MNB-vel egyetértésben dönt. Az MNB elnöke az MNB tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek, amely eseti tájékoztatást is kérhet. Az MNB feladatai ellátása során együttműködik a PSZÁF-ével. Az MNB működésének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék végzi. Az MNB szervei: közgyűlés, a monetáris tanács, igazgatóság.

A monetáris politika:Pénztömeg és hitelvolumen szabályozása, pénzkínálat – pénzkibocsátás, az infláció legközvetlenebb kezelése, kereskedelmi bankok hitelnyújtó képességét szabályozza. Monetáris intézmények: központi bank, kereskedelmi bankok .A Monetáris politika klasszikus eszközei:1; kötelező tartalékráta rendszer 2; nyílt piaci műveletek 3; rediszkontláb politika 4; alapkamatok + egyéb refinanszírozás.

1;Def: az üzleti bankok kötelesek a forrásaiknak egy meghatározott részét az MNB elkülönített számláján tartani. A; 100Ft 10%=10Ft 90Ft csökkenti a bank forrását B; ib=10% 100Ft kamatláb 90 Ft-tal kell megkeresni. Hitelkamatnak nagyobbnak kell lennie, mint a betétkamatnak. Megemeli a kamatlábat, ha a tr nő. 10/(1-tartalékráta)=11,1%     ih(tényleges hitelkamat): 1;betétkamat 2;tartalékráta 3;banki margin (árrés)    i nő – hitel csökken C; multiplikátor szóró: ügyfélkörön belül. 1 bankon belül történik minden 1000Ft   10%=100Ft   900Ft kap 900Ft hitelt – jóváírják a számlán, tartaléknak marad 810 Ft… tartalékolnak, míg el nem fogy a pénz. 10000 Ft hitelt adtak. Az üzleti bankok meg tudják sokszorozni a nyújtható hitlelt. 2; állami értékpapírok adás-vétele. Szabályozzam a forgalomban lévő pénz mennyiségét. Eszköz: kincstárjegy (rövid lejáratú) Mo-on legfontosabb szabályozó eszköz.*************************************

(Pénz: központi bankkal szembeni követelés, az MNB-ben lévő pénz – a „semmiből” teremt hitelt)*******************************

Jó szabályozó eszköz, működik Mo-on. 3; Mo-n nem jelentős. Vállalkozó: 100Ft. Üzleti bank: diszkontláb:10%, 95Ft. Központi bank:rediszkontláb, általában kisebb. Rdl=8%, 96-ért veszi meg. Rdl:8% növeli: lecsökkenti az üzleti bank hasznát pénztömeg növekedése lassúl, diszkontláb nő, kevesebb pénz áramlik a forgalomba. Alapkamatok meghatározása: valójában egy betétkamat emelkedése általános hitelkamatláb emelkedést von maga után. 7,75%-os emelkedő tendenciájú Mo-on. 4;Bank finanszíroz bankot. MNB finanszírozza a kereskedelmi bankot. Magasabb, mint az alapkamat. Repo ügyletek: Van aktív és passzív. Értékpapírokon alapuló hitelügylet. Aktív:MNB hitelt nyújt az üzleti banknak, értékpapírt ad el neki, majd az üzleti bank visszavásárolja. Passzív: betételhelyezés. Üzleti banknak pénze van – értékpapírt vesz MNB-től, de ezt az MNB egy határidős ügylet keretében visszavásárolja.

 

11;A bankrendszer, bankügyletek.A bankrendszer típusai: Noha szinte minden pénzügyi szerkezete felmutat egyedi sajátosságokat, alapvetően német illetve angolszász típusú pénzügyi struktúráról beszélhetünk. A magyar bankrendszer: Az egyszintű bankrendszerek szorosan kötődnek a hagyományos, erősen centralizált tervgazdaság modelljéhez. Ezek az adott területen kizárólagos jogosítványokkal rendelkező bankból állnak, egy adott bankügylet esetén a gazdasági szereplők csak egy, számukra kijelölt pénzintézethez fordulhatnak. Ebben a rendszerben a pénz- és hitelfolyamatok közvetlenül szabályozhatók, megfelelően a tervgazdaság alapvető célkitűzéseinek. A II. VH-t követően Mo-on is sokáig egyszintű bankrendszer működött, míg a 80-as évek elején az alábbi egységeket foglalta magában: Magyar Nemzeti Bank, Állami Fejlesztési Bank, OTP, valamint a takarékszövetkezetek, Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Lényeges változás 1987. jan. 1-jén következett be a kétszintű bankrendszer megteremtésével. Ettől az időponttól elvált egymástól a központi bank feladatköre, amit az MNB töltött be, megkezdték működésüket az 1. kereskedelmi bankok. A jegybank függetlenségét jogszabály szerint az 1991. évi IV. tv. 1992. jan. 1-től garantálta, így a végső lépést a kétszintű bankrendszer kialakításában ez az időpont jelentette. 1987. jan. 1-jén a következő kereskedelmi bankok jöttek létre: Magyar Hitelbank Rt, Országos Ker-i és Hitelbank Rt, BP Bank Rt, Magyar Külkereskedelmi Bank Rt, Általános Értékforgalmi Bank Rt. A legnagyobb részvényes minden esetben az állam volt, a többi részvényt vállalatok és szövetkezetek jegyezték. A kétszintű bankrendszer kialakításakor a vállalatok szabadon válaszhatták meg, hogy melyik kereskedelmi bankban helyezik el betétjeiket és hova nyújtják be hiteligényeiket, később már szabadon választhatták meg számlavezető bankjukat. 1989. jan. 1-től megszűnt a vállalatok és a háztartások bankügyeit mereven szétválasztó határ, a kereskedelmi bankok és a bankszerűen működő pénzintézetek mind lakossági, mind pedig vállalati banktranzakciók folytatására engedélyt kaptak. Bankügyletek: Aktív bankügylet:A bank eszközeit érintő ügylet, ide sorolható például a hitelezés, a faktorálás, a forfetírozás, a lízing vagy a garanciavállalás. Aktív bankügyletek esetében a bank pénzeszközt helyez ki és ezért követelése keletkezik. Az aktív ügylet eredménye a mérleg eszköz oldalát (aktíva oldalát) mindenképpen befolyásolja, vagy növeli annak nagyságát vagy az eszközök összetételét változtatja meg, vagyis készpénzből hitel lesz. Az aktív bankügyleteket megismerhetjük, ha végigtekintünk egy kereskedelmi bank mérlegének eszközoldalán. A bankok esetében a legnagyobb mérlegtétel a követelések.Az aktív bankműveletek között tárgyaljuk a lízinget is. A lízing nem a többi követeléshez hasonló módon szerepel a mérlegben. A lizingdíjat, mint a bank követelését nem szerepeltetjük, viszont a lízingelt vagyontárgyak, mivel a bank tulajdonában vannak, a befektetett eszközök között találhatók. Passzív bankügylet: A bank forrásait érintő ügylet, idetartozik a betétgyűjtés, bankközi forrásfelvétel, vagy az értékpapír-eladás. Passzív bankügyletek esetében a bank pénzeszközöket kap és ezért kötelezettsége keletkezik. A passzív bankügylet eredménye a mérleg passzíva oldalát mindenképpen befolyásolja, vagy a mérleg forrásoldalának nagyságát, vagy az összetételét változtatja meg . A passzív bankügyletek fajtáit a kereskedelmi bank mérlegének forrásoldaláról olvashatjuk le. A passzív bankügyleteket két fő csoportra oszthatjuk a bank aktivitása szempontjából. Passzív módon szerez forrást a bank, ha a forráselhelyezést az ügyfél (másik fél) kezdeményezi. Ez a helyzet a betétek esetében. Aktív módon szerez forrást a bank, ha a forrásgyűjtést a bank kezdeményezi. Hitelt vesz fel a központi banktól, vagy más pénzintézettől. A központi banktól felvett hiteleket refinanszírozási hiteleknek nevezzük .A refinanszírozási hitelek általában olyan speciális hitelkonstrukciókhoz tartoznak, melyek feltételei a piaci hitelfeltételeknél kedvezőbbek. A hitelek segítségével a politika a gazdaság egyes területeit preferálja. Kötődhetnek a privatizációhoz, kisvállalkozások fejlesztéséhez stb. A bankok úgy nyújthatják a piaci hitelfeltételeknél kedvezőbb kamatozással és hosszabb lejárattal ezeket a hiteleket, hogy erre refinanszírozási forrást kapnak egy állami szervezettől. A bank, fiókhálózata révén, gyakorlatilag ezt az állami forrást közvetíti ki, általában úgy, hogy az ügyfél fizetőképességének kockázatát ő viseli. Kedvezményes hiteleken kívül más Jegybanki források is elérhetőek. A Jegybank a bankok likviditási problémáinak fedezetére is adhat likviditási hitelt. A Jegybankon kívül más külföldi és belföldi bankoktól is lehet hitelt felvenni. A hazai hitelintézetek külföldi anyabankjai is adhatnak hitelt. Semleges bankügylet: A semleges bankműveleteket mérleg alatti tételeknek is szokták nevezni, azért, mivel sem a mérleg eszköz, sem a mérleg forrás oldalán nem jelennek meg. A semleges bankműveletekre igen nehéz pontos, körülhatárolható definíciót adni, mivel rendkívül szerteágazó tevékenységekről van szó. Egyszerűbb onnan közelíteni a kérdést, hogy mi nem semleges bankművelet. Azon bankműveleteket tekinthetjük semleges bankműveleteknek, amelyek kívül esnek a hagyományos pénzközvetítésen, azaz a hitelnyújtáson és a betétgyűjtésen. Azaz minden olyan bankművelet semleges, ami nem tartozik az  aktív illetve a passzív bankműveletek közé.

 

12. Pügyi rendszer és a pügyi piac fő jellemzői:Pügyi rendszer:a pénzmozgások és pénzkapcsolatok összessége.A makrogazd főszereplőji között(háztartás,vállalat)zajlanak a pénzkapcsolatok.Állam, külföld.Pénzmozgások technikai oldalról:a mai pénz hitelnyújtással keletkezett(1 vállalat hitelt kér 1 keresk banktól).A pénz lebonyolítja a forgalmat.A hitelvisszafizetés eszközévé válik a pénz->megsemmisül.Bizonyos mennyiségű pénzt megtakarítanak, a megtakarítás is előbb-utóbb felhasználódik. Megtakarítás:az el nem fogyasztott jövedelem.S=Y-C.A megtakar a jövedelem és a fogyasztás függvénye.Fogyasztás: C(Y)=Cnull +c kalap*Y. A növekvő jöved-ből kevesebbet fogyasztunk(Keynes).A fogyasztási határhajlandóság csökkenő tendenciájú.Ha csökken a fogy határhajlandóság,akkor nő a megtakarítási határhajl.A háztartás általában megtakarít,másik hitelt vesz fel.A htartás általában nettó megtakarító,azaz többet takarít meg,mint a hitelállomány.A vállalat számára az a fölösleges pénz,amit nem ruház be.A vállalat általában nem nettó megtakarító,hanem bruttó.Az állam ktgvetés amelyik deficites folytathat beruházást,lehet megtakarító,(kiadási tételeiben szerepel a beruházás).Az állam bevételeinek egy részét kiadásokra fordítja,másik részét megtakarítja.Ha nő az állami kiadás,csökken az állami megtakarítás,és fordítva. Ha csökken az adó, nő a beruházás,csökken a nemzeti megtakarítás,de ha az adó nő,beruházás csökken,a nemzeti megtakarítás nő.Az adócsökkentéssel nem mindig jár együtt az állami kiadások csökkentése.HA a bank hitelt nyjt egy személynek, tőkeallokáció történt. Egy közvetítővel együtt, az közvetett tőkeallokáció.Közvetítő pozitívumai:

kockázatvállalás,bank koncentrálja a megtakarításokat,információkat ad,ezek a megttakarítások rövid futamidejűek(a hiteligénybevevők a hosszabb távot szeretik), a bank a rövid futamidőket alakítja hosszabbra.Közvetlen finanszírozás(közvetlen tőkeallokáció).Úgy is tudok finanszírozni 1 céget,h én kilépek ebből,de a forrás mégis megmarad cégnél.Ma a meghatározó forma:a közvetlen tőkeallokáció(dezintermediáció).A közvetett tőkeállomány háttérbe kerül.A közvetlen pedig előtérbe.Pénzügyi piac:a megtakarításokat a pügyi piacon alakulnak át vmilyen formává.A pügyi piac kínálati eszköze:-pénz(hazai pénz,amit elsődlegesen a bankok kínálnak,hiteleszközöket a ker bankok).-valuta(a külföldi országok törvényes fizetőeszköze).-deviza(egy számlaügylet=1 valutában lévő tartozás v követelés).-értékpapírok. A külföldi pénz elsődleges kínáűlói az exportőrök,keresői az importőrök.Pénzkereslet:makroökonómia:tranzakciós,óvatossági,spekulációs.Mankiw:"Legyen pénz csak a készpénz+a látra szóló betét"

(=folyószámla)M=C+D.A pénz világában van 1 alapja a pénzforgalomnak=monetáris bázis.Pénzkereslet:alatt az egyes gazd-i szerepolőknek azt az igényét értjük,h vagyonunk egy meghatározott hányadát pénzformában tartsuk.1.tranzakciós:az áruforg lebonyolítása a jövedelem függvénye.2.óvatossági:otthoni pénztartás(v folyószámla)->

befektetés.Akkor szokásos az óvatossági pénzkeresletet használni, amikor a kamatláb alacsony.Az óvatossági pénzkereslet a kamatláb monoton csökkenő függvénye. 3.Spekulációs pénzker:értékpapírok iránti kereslet,a kamatláb monoton csökkenő fgvénye.A pénzügyben a tranzakciós pénzkereslethez és a pénz tartására van szükség=spekulációs pénzkereslettel.Minél kisebb a pénztartás költsége,annál nagyobb a tranzakciós pénzkereslet.Tobin:a pénztartás portfólió elmélete:a jövedelem tartása különböző formában-ha nőnek a hozadékok,akkor a jöv csökken,de ha nőnek a hozadékok,a jövedelem nő.A várható infláció is nagy szerepet játszik.A pénzkereslet függ:

várható inflációtól,várható kamatlábtól.A pügyi piac:pénzpiac(1 évnél rövidebb lejáratú ügyletek)tőkepiac(1 évnél hosszabb lejáratú ügyletek)A pügyi piac intézényei:monetáris (pénzteremtéssel összefüggő intézmények),nem monetáris(nem teremtenek pénzt,pl tőzsde,biztosítók)A pénz és tőkepiac lehet :zárt(ide nem léphet be bárki,aki belépett az kilpéhet),nyílt(ide bárki beléphet és innen bárki kiléphet).A pénzkínálat:A pénz mennyisége rendre akkor változik meg,ha a nemzeti bankok (állam,htartás,vállakozások) és a monetáris szektor(jegybank,keresk bankok) között pénzmozgással járó tranzakciók bonyolódnak.A nem banki szervezetek közötti pénzügyi tranzakciók sem pénzteremtéssel,sem sem pénzmegsemmisüléssel nem járnak,csupán a már meglévő eloszlása változik meg.A jegybank egyedül képes a jegybankpénz teremtésére.A kereskedelmi bankok betétszámláin megjelenő keresk-i banki pénzt teremtik.Pénzügyi politika:Pügyi döntést hozhat:-1 htartás,ezek alsószintű pügyi döntések.-1 vállalat(fizessen-e osztalékot, bocsásson-e ki kötvényt?)=alsószintű.-1 pénzintézet=alsószintű.-országgyűlés:felsőszintű,pl 1szintű bankrdszer legyen 2szintű.- kormány,beruházások,ktgvetés számadatai.-pügyminiszter:előrejeszti az SZJA új táblázatát.-központi bank:az állam nevében értékpapírt bocsájt ki.-PSZÁF:betiltja bizonyos értékpapírok forgalmazását.A felsőszintű pügyi döntések =pügyi politika.:a pénzmozgásokkal és pénzkapcsolatokkal összefüggő felsőszintű pügyi döntések összessége.A megvalósításnak van 1 intézményrdszere.A pügy politikát alrdszerekre osztjuk:1-monetáris politika,2-devizapolitika.e kettő:a Központi Bank haásköre,3.-ktgvetési politika, ez a pügyminisztérium hatásköre.

 

 

13. A ktgvetésipolitika.A központi ktgvetés:=államhztartás politika. Az állam 1 pügyi terve.Mérlegszerűen beállítja a bevételeket és a kiadásokat.Újraosztja a gazd-ban megtermel jövedelmeket.Elemei:adó,vám,illeték,járulék,büntetés. Eszköz:törvények,kormány v mininszteri rendeletek.Elvek a bevételi oldalon:-progresszív:kb 200 évvel ezelőtt,közteherviselés elve,ne legyen olyan társadalmi réteg,amely mentesül az adófizetés alól.-jövedelmekhez alakított bevétel:el kell dönteni ,h ki fizet többet, az akinek több a jövedelme.-igénybevételi elv:aki állami nyugdíjat akar,állami, iskolába járatja gyerekeit,járuljon hozzá.Elvek kiadási oldalon:

-állampolgárság,-rászorultság(ezt nagyon nehéz megállapítani). Milyen szerepe legyen a ktgvetési politikának? (közgazdaságtanban)Fiskális politika megalkotója Kynes.A piac kénytelen biztosítani a gazdasági egyensúlyt, a piac önmagában nem képes biztosítani.Infrastruktúra a legalkalmasabb eszköz,h termeljenek,de a piacon a kínálat ne nőjön.Konjunktúra:több profit,több munkabér,nagyobb adók, és fordítva= dekonjunktúra.Fiskális politika működtetése a kp-i feladat.Milton Friedman támogatja a nézetet,szerinte szabályozni a monetáris politikán keresztül kell. (mindenki más pénzét költi,gyógyszert a TB fizeti, állam taníttatja gyerekeket,nem a szülő,nyugdíj,hogyan ígéri meg az állam 20-30 évvel előre,h gondoskodni fog rólunk.)Alacsony adók,ott kell hagyni a jövedelmet a tulajdonosoknál(a bevételi és kiadási oldal is drasztikusan csökken.).Ma mind a 2 iskola létezik.Keynes kicsit baloldali,az állam gondoskodó.Friedman-jobboldali konzervatív.Mekkora legyen a ktgvetés?dönteni kell.Kis ktgvetés kis adó,nagy ktgvetés nagy adó.Magyarországon:Államhztartásnak 4 alrendszere van:

I. központi ktgvetés:(ktgvetési politika)csak 1 része az államhztartásnak.magának a ktgvetésnek 1 része.Bevételek:1.gazdasági szervezetek befizetései.2.fogyasztáshoz kapcsolt adók.(áfa,jövedéki adó),3. lakossági befizetések(szja,illeték.)4.kponti ktgvetési szervek befizetési(honvédség,rendőrség)5.EU források.Egyéb bevételek,pénzintézetek külön adói.Kiadások:1.gazd-i szervezetek támogatása,2.fogyasztói ártámogatás(gyógyszer,közlekedés).3.felhalmozási kiadások,beruházások,melyben az állam közreműködik.4. többi alrdszer támogatása.(tb,nyugdíj),5.Kponti ktgvetési szervek kiadásai.6.Egyéb kiadások.

7.adósságszolgálat.Korábban felvett hitelek és kamataik törlesztése.Az összes bevételből és összes kiadásból mérleget vonunk.=ktgvetési mérleg.Deficit:hiány,szufficit:többlet.Ha kiveszem az adósságszolgálatot ,akkor lehet szufficities,ilyen a magyar ktgvetés.2féle tervezési metodika:1-bevételeket tekintem adottnak,és ehhez igazítom a kiadást. Ez a konzervatív.2-elfogadjuk a kiadásokat,és ehhez próbálunk bevételeket szerezni.

II. önkormányzati ktgvetés.Kap az államtól is,normatívát kap.PL:ált isk,bizonyos összeget kap v az adó 1 része az önkormányzatnál marad.PL súlyadó.Helyi adók is avannak.Ezek jogszabályban meghatározottak,önkorm dönti el,h él-e vele,van saját vagyona,működtethet pl Kft-t,ha bérbead,v elad.Hitelt vehet fel,értékpapírt bocsájthat ki.Biztosítja az infrastruktúrát,helyi közlekedést,állami feladatot lát el.

III. Társadalom biztosítás és nyugdíj finanszírozása:nem a közp-i ktgvetés finanszírozza,hanem saját rndszere van.TB egészségügy,ez a legtámogatottabb rdszer,munkavállalók és munkaadók járulékai.Ez nem elégséges.Folyófinanszírozás van:fizetem a járulékot,de az én járulékomból a mai nyugdíjasokat finanszírozzák.MIninmálbér rdszer csapdája.Más országokban a folyó fizetés helyett az összegeket befizetik,ezen szervezeteknek vagyona van.Intézményi befektetők,kockázat van,az állam szabályozza.A legóvatosabb befektetők,rengeteget elemzik a kockázatot.Nehezen mozdulnak,de akkor óriási vagyont fektetnek be.

IV.Elkülönített pénzalapok:az állam 1 konkrét feladatra, amit megnevez,pl sportalap,ide forrást rendel,amit csak itt lehet elkölteni.Környvéd-i alap,Idegenforg-i alap,Műszaki v kutatás fejlesztési alap.

Konvergencia-program:államadósság:< GDP 60%-a.Ktgvetés hiánya:<3%.2008-ig az államadósság nő.

14.A devizapolitika,és a fizetési mérleg: A devizapolitika mint a pénzügyi politika egyik összetevõje (a monetáris illetve a költségvetési politika mellett) kapcsolatot teremt a belsõ és a külsõ pénzügyi rendszer között. A fejlett gazdaságok pénzügyi rendszere jobban ki van téve a külsõ pénzügyi rendszer hatásainak, melyet figyelembe kell venni a devizaügyletek terén tett megkötések (fejletlenebb gazdaság) illetve engedmények (fejlettebb gazdaság), az árfolyampolitika terén. A fizetési mérleg A fizetési mérleg könyvelési nyilvántartás, mely tartalmazza egy ország más országokkal lebonyolított - nemzetközi kereskedelmi ügyleteinek - valamint tõkemozgással kapcsolatos mûveleteinek alakulását. Magyarország 1982 óta (tagsága óta) IMF-rendszerû fizetési mérleget készít, melynek szerkezete megfelel a Nemzetközi Valutaalap alapelveinek, makrogazdasági adatokra épül, magyar forintban és USD-ben havonta összegzik. A fizetési mérleg tételeinek fõ csoportjai: - a "látható" árumozgásból és a "láthatatlan" szolgáltatásokból álló folyó tételek (folyó fizetési mérleg) - tõkemozgási tételek (tõkeforgalmi mérleg): a tõkeforgalmat és a monetáris mûveleteket tartalmazza. Kifejezi, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlegének aktívumát - vagyis ha a devizabevételek meghaladják a devizakiadásokat - milyen célokra használták fel, illetve a passzívumot milyen források finanszírozták. Ez a mérlegrész a folyó fizetési mérleg tükörmérlege: a két mérlegrész együttes egyenlege mindig nullát mutat, mivel minden folyó mûvelethez kapcsolódik egy vele ellenkezõ elõjelû tõkemozgási mûvelet. Elõbbiek miatt ezért amikor a fizetési mérleg egyenlegérõl beszélünk, meg kell határoznunk, hogy a mérlegen belül melyik részmérlegrõl van szó, azaz hol húzunk "vonalat" az egyes tételek között. Így beszélhetünk "vonal feletti" és "vonal alatti" részrõl.(Vonalat húzni többnyire a látható és a láthatatlan folyó tételek, illetve a folyó és a tõkeforgalmi rész között szokás.) A tõkeforgalmi mérleg további részei: - tõkemûveletek(tõkeszámlák) - monetáris mûveletek (tartalékváltozást eredményeznek) A tõkeforgalmi mérlegen belül kiemelendõk a tartalékok. Tartalékoknak tekinthetõk azok az eszközök, amelyek a jegybank rendelkezésére állnak fizetési kötelezettségek teljesítésére és a nemzeti valuta árfolyamának szabályozására. A jegybanki tartalékoknak intervenciós szerepük betöltéséhez likvideknek kell lenniük. A tartalékok összetevõi: - konvertibilis devizatartalékok - a jegybanknak az IMF-fel szemben fennálló, feltétel nélüli, azonnal lehívható hiteligénybevételi jogosultsága - monetáris arany - SDR - egyéb - tartalék jellegû - követelések - az IMF-fel szemben fennálló, feltételeshiteligénybevételi lehetõség Hazánk devizatartalékai ma 10-12 milliárd dollárra tehetõk. Ennek azonban csak jelentéktelen hányada készpénz, vagyis deviza (idegen valuta). Döntõ része külföldi befektetés: állampapír, pénzbetét, illetve folyószámlán lévõ pénz. A befektetések nagyobb része amerikai, német állampapírokban testesül meg - ezeknek kedvezõbb a hozamuk a látraszóló bankbetéteknél, ugyanakkor olyan nagy a piacuk, hogy bármikor eladhatóak Mivel a devizatartalék nagy része külföldi hitelfelvétel - kötvénykibocsátás - útján jött létre, a tartaléknak jelentõs a kamatterhe, amit nem fedeznek teljes egészében e külföldi befektetések. Vagyis a devizatartalék fenntartásának ára van. A devizatartalék természeténél fogva arra való, hogy a folyó fizetési mérleg hiányát finanszírozza. Köztudott, hogy a gazdasági növekedéssel - az importigény emelkedése miatt - együtt jár a külsõ egyensúly romlása, mely a folyó fieztési mérleg deficitjében fejezõdik ki. Az ekkor fellépõ, átmeneti egyensúlyhiányt ekkor kielégítheti a devizatartalék, amíg a gazasági növekedésbõl fakadóan az egyensúly is javulni kezd. Ám, ha a növekedés mégsem - vagy nem a tervezett módon - indul meg, könnyen elillanhat ez a devizatartalék. Ilyen esetben elképzelhetõ, hogy a külföldi partnerek nem adnak új hiteleket a lejárók helyébe. Ekkor pedig a devizatartalékot nem a fizetési mérleg finanszírozására kell majd felhasználnunk, hanem arra, hogy a régi hiteleket kifizessük. DEVIZÁK: Mivel a készpénz szállítása és felhasználása a nemzetközi áruforgalomban - annak igen nagy pénzigénye miatt - nehézkes lenne, a nemzetközi elszámolások terén a deviza játszik fõ szerepet. A deviza tartalmilag külföldi pénznemre szóló, külföldön teljesítendõ követelés, formailag rövidlejáratú értékpapír, amely megtestesíti a rajta szereplõ kötelezettségeket. A deviza külföldi személlyel - többnyire jogi személlyel - szemben fennálló követelést jelent, amely nagyobbrészt bankszámlapénz formában használható fel, de szükség esetén készpénzre is cserélhetõ. A devizák birtoklása és forgalma a világ legtöbb országában az állam által létrehozott jogszabályok alapján történik, sõt az országok jelentõs részében devizával csak az állam rendelkezik. Deviza a külföldi pénznemben kiállított váltó, csekk, stb., valamint számlakövetelés. A devizák felhasználása igen széleskörû. A devizák teszik lehetõvé az áruk, szolgáltatások, jogok importját, a külföldre utazó turisták számára a valuták megvásárlását. A Magyar Nemzeti Bank a rendelkezésére álló devizamennyiség alapján teljesíti az importjoggal felruházott, szükséges forintfedezettel rendelkezõ vállalatok külföldi vásárlásai ellenértékének kiegyenlítésére vonatkozó megbízásait A külföldre utazók külföldi bankjegyekkel történõ ellátását szintén devizakövetelés teszi lehetõvé. Ebben az esetben a deviza felhasználása valutára való átváltással történik. Deviza keletkezhet: - áru, szolgáltatás vagy jog exportja útján. A külkereskedelmi tevékenység során az exportõr vállalatnak devizakövetelése keletkezik külföldi partnerével szemben, amely akkor válik - pl. import céljára - felhasználhatóvá, ha a deviza befolyt. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az eladó országban mûködõ pénzintézetek egyike kézhez veszi egy külföldi bank értesítését arról, hogy az meghatározott összeget jóváírt számára - hitelfelvétel révén. Egyes országok jegybankjai értékelik a devizákat és az eredményt hivatalos devizaárfolyam-jegyzésformájában közzéteszik. A devizaárfolyam-jegyzés a konvertibilis valutájú országokban többnyire független a devizakitermelési, illetve felhasználási szektortól (egyszintû árfolyamrendszer). Többszintû árfolyam alkalmazására - mint amilyen hazánkban volt korábban a kétszintû árfolyam, ahol az árfolyam megállapításának elve más a kereskedelmi és a nem kereskedelmi (turista-) forgalomban - általában ritkán kerül sor.

15.A tőzsde lényege,ügyletkötési módok a tőzsdén: Tőzsde: egy olyan különleges,szervezett piac,ahol meghatározott személyek,meghatározott időben, meghatározott helyen és meghat módon kötnek ügyletet. Koncentráltan nagy tömegben kíván árukat eladni,venni. (a nem monetáris ügyletek közé tartozik.)A tökéletes piacot próbálja utánozni.Feltételei:-van kereslete és kínálata (mögötte emberek,szervezett cégek állnak.) – sokan vannak a kínálati oldalon=aza egy piaci szereplő nem tudja kínálatával befolyásolni a piacot.- nagy létszámú, folyamatos,tömeges kereslet.- mind az eladónak, mind a vevőnek sok-sok információval kell rendelkeznie.-likvid legyen a piac,mindig legyen pénz. A tőzsdén sem eladók,sem vevők nem lehetünk=zárt piac.A szabályokból adódik az,h zártnak kell lennie a piacnak. A tőzsdén lehet adni-venni a következőket:-értékpapírok,-rászvények,-gabona,olajos magvak,-hús,-nyersolaj,-devizák, -nemesfémek.A tőzsdén csak tömegáru forgalmazható. A vevő szpontjából nem közömbös, h az áruk közül melyiket kapja.Ezek az áruk homogének, helyettesíthetők.PL.:a búza piacán helyettesítő termék a kukorica,az olaj helyettesíthető gázzal.(kőolaj=földgáz). Ügyletkötési módok a tőzsdén:1-nyílt:-kell 1 tőzsdepalota, csak tőzsdeteremben lehet ügyletet kötni és csak nyíltan->kikiáltásos módszer->a többiek tudomására hozom, egyszerűen elkiáltom magam,de a többiek is kiabáltak-> káosz,zűrzavar->rendcsinálás.Svájci módszer:középre áll 1 parancsnok,levezető,csak az ő közreműködésével lehet ügyletet kötni.Ő a speaker.->1 ügylet köthető meg egy pillanatban.Ha többen kiabálnak vissza,a speaker joga eldönteni,h ki volt gyorsabb,jogosult arra is,h felfüggessze a kereskedést,,bezárja a tőzsdét..Ott érdemes ilyen módszert alkalmazni,ahol nincsenek sokan.Mutogatós: ennek is kialakul a szabálya,h mit lehet mutogatni.Nincs általános mutogatási szabály.Pl.:ha kifelé fordítom a tenyerem->eladok,he befelé->veszek.A tőzsdék általában botokra oszlanak,így a hely megadja a lehetőséget, h ne kelljen elmutogatnom az árut.El lehet azt is mutogatni,h emnnyit->kötési egységeket határoz meg,pl 1 egység búza=20 t. A tőzsde az ár elmutogatására is kitalál 1 lehetőséget:küszöböket léptet be.A magyar tőzsdén nem lehet mutogatással ügyletet kötni.Könyvvel való ügyletkötés módszere:az ajtóhoz tettek 1 könyvet,abba bele lehetett írni a szándékot,aki akarja.Egyenrangú ügyletben a tőzsde ennek elsőbbséget ad.Ma a könyvvel való ügyletkötés számítógépes rendszerrel működik. 2. Csendes: ellenkezője a nyíltnak,-nem hozom a tudomására a többieknek,h miért vagyok ott.-brókert biznak meg.-jobber uazt a terméket adja és veszi is.A megbízott bróker odamegy 1 kereskedőhöz,és megkérdezi,h mennyiért mennyit ad.Ezt minden kereskedővel megteszi, a legjobb ajánlatot kiválasztja a bróker és azzal a kereskedővel köt ügyletet. 3. Szakaszos: valójában már nem működik.De Németországban még van néhol.A kereskedést jól elkülönített szakaszokra bontjuk,s minden szakasznak megvan a maga funkciója. Bécsi tőzsdén:sensale-ok:=hivatalos árfolyam megállapítása.Szakaszok:1.ki,miért van ott(ezeket a sensale begyűjti).2.hivatalos árfolyam megállapítása.3. összepároztatják mechanikusan az adás-vételeket.A sensale saját zsebére dolgozott(minél több adás-véte.). 4. Elektronikus:mostanában a legelterjedtebb.-nem kell tőzsdeterem,-a tőzsde 1 számítógépes rendszer.-a BÉT ilyen módon működik.-Az 1. elektronikus tőzsdék Közép és Dél-Amerikában voltakAz idő szerepe:az emberi koncentráció véges.-reggeltől délutánig lehet ügyletet kötni.

A tőzsdei ügylet az a szerződés,amelyet a tőzsdei kereskedő a tőzsdén-a tőzsdei szabályzat által lehetővé tett körben és módon- tőzsdei termékre vonatkozóan köt.A tőzsdei ügylet azonnali,határidős,és opciós ügylet,vmint ezek kombinációja lehet.

I. azonnali ügylet:ha az üzlet tárgyának tényleges átadására anélkül vállalnak kötelezettséget,h a teljesítés módját és idejét meghatározták volna.

II. határidős ügyletek:amennyiben a felek az ügyletben vállalt kötelezettségeiket a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik.A határidős ügylet teljesítése történhet az ügylet tárgyának tényleges átadásával,közraktári jeggyel történő teljesítéssel, illetőleg készpénzes elszámolással.Az elszámolásra vonatkozó szabályok a szerződés tárgyának tényleges átadásával történő teljesítését korlátozhatják v kizárhatják.

III. Opciós ügyletek:Vételi opció:ha a kötelezett tőzsdei termékre másnak vételi jogot enged,és a jogosult a vételi jog tárgyát egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja.

Eladási opciót ad el az,aki a jogosulttal szemben a tőzsdei termékre vételi kötelezettséget vállal,és így a jogosult,a tőzsdei terméket,egyoldalú nyilatkozattal eladhatja.Az opció a tőzsdei ügylet megkötésétől számítva legfeljebb öt évre köthető ki.

17.Kis magyar tőzsdetörténet,a BÉT termékei:   

-A magyar értékpapírpiac sajátosságai :sajátos a fejlett piacokhoz és a közép-kelet európai piacokhoz képest

Jelentős a külföldi befektetők aránya

Nagy állampapírpiac, kisebb részvénypiac, fejlett származékos piac

Érzékeny a külföldi piacok változására, nem magyarázható minden folyamat a belső fejleményekből

A részvénypiac nem reprezentatív

Kevés a likvid eszköz, az árak ingadozása viszonylag nagy

Kevés a tapasztalat, rövid az eltelt idő sok elemzési módszer alkalmazásához

-A Budapesti Értéktőzsde fejlődése

1853 Gabonacsarnok, 1864 Pesti Áru és Értéktőzsde

A régió legjelentősebb tőzsdéjévé vált

1980-as évek önkormányzati kötvénypiac, másodlagos forgalmazás

1990 Budapesti Értéktőzsde alakulása

Első években magán részvény társaságok

Állampapírok megjelenése

Privatizálás

Határidős és opciós piacok

Árak alakulása-külföldi hatások és belső helyzet eredménye

BUX 1991 1000 pont 2005 20000 pont fölött

-A Budapesti Értéktőzsde tagjai

Részvénytársaság, korábban sui generis szervezet

Részvényesek és tagság elválthat egymástól

A kereskedésben nem vesznek részt közvetlenül a befektetők

Tőzsdetagok képviselik az ügyfeleket

Szekciótagság

Mára többnyire bankok illetve azok leányvállalatai

Univerzális és kizárólagos tevékenységű intézmények szerepének változása 

-Értékpapírok a Budapesti Értéktőzsdén

Részvények

„A” (21 db) és „B” (22 db)kategóriás részvények

Állampapírok-államkötvények és diszkont kincstárjegyek

Vállalati kötvények

Zárt végű befektetési jegyek

Kárpótlási jegy

-A tőzsdei bevezetési és forgalomban tartási szabályok I.

Céljai: átláthatóság, kereskedés feltételeinek biztosítása

A feltáró jellegű (disclosure) és a minőség elvű (merit) szabályozás

Értékpapírokra vonatkozó szabályok: törvényeknek megfelelő kibocsátás, forgalomképesség, PSZÁF engedély a nyilvános forgalomba hozatalról, megfelelő címlet szerkezet

-A tőzsdei bevezetési és forgalomban tartási szabályok II.

Kibocsátókra vonatkozó szabályok:kibocsátó kérelmezi a bevezetést, információ nyújtási kötelezettség teljesítése, tőzsdei kivezetésről minősített többségi döntés, részvények átalakításának költségei

Olyan kibocsátó értékpapírja nem kerülhet tőzsdére, amely ellen az elmúlt években felszámolási eljárást indítottak

A kibocsátó közleményeit a tőzsde hivatalos lapjában is megjelenteti

Rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség

Az egyes értékpapír típusok sajátos szabályai

-Származtatott tőzsdei termékek

A származtatott termékeket a tőzsde és az elszámolóház hozza létre a piaci igényeknek megfelelően

Határidős termékek (deviza, részvény és index és kamat ügyletek)

Opciók (index, részvény és deviza)

Áruügyletek (mezőgazdasági termékek)

Világbank csoport.Több nemzetközi pénzügyi intézményből álló szervezet, amelynek fő feladata a kevésbé fejlett országok gazdasági növekedésének elősegítése. Ehhez hitelezői, konzultációs, valamint a nemzetközi tőkeáramlást elősegítő feladatokat lát el. IBRD - Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
International Bank for Reconstruction and Development

Tagjai az IMF-tagországok, amelyek részvényeket jegyeznek, így részesednek az alaptőkéből.

Feladatai-Újjáépítés -Magántőke-befektetések támogatása -Gazdasági növekedés elősegítése -Nemzetközi kereskedelem ösztönzése -Kölcsönök összehangolása-Beruházások finanszírozása -Szerkezet-átalakítás A kölcsönök típusai-Beruházási kölcsön: célja a közvetlen finanszírozás -Szerkezet-átalakítási hitel -Átfogó szerkezet-átalakítási hitel a fizetési mérlegre -Átfogó szerkezet-átalakítási hitel valamely szektorra. IDA - Nemzetközi Fejlesztési Társulás
International Development Association:Feladata a legszegényebb országok fejlődésének elősegítése kedvező feltételű hitelek nyújtásával. Főbb területek: mezőgazdaság, közlekedés, oktatás .MIGA - Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség
Multilateral Investment Guarantee Agency:Garanciavállalással és technikai segítségnyújtásával biztosítja a nemzetközi befektetőket a politikai és gazdasági kockázatokkal szemben. ICSID - Beruházási Viták Rendezésének Központja,International Centre for Settlements of Investment Disputes Vitás ügyek esetén közreműködik a kérdések rendezésében. IFC - Nemzetközi Pénzügyi Társaság
International Finance Corporation.Szakosított, jogilag különálló pénzintézet, amely nemzetközi fejlesztési ügynökségként működik. Tevékenysége:-Magánvállalkozások támogatása, finanszírozása, tőkeösszekapcsolás -Készenléti hitelek nyújtása-Beruházásszervezés -Kölcsönszindikátus-szervezés -Garanciavállalás -Szakmai, technikai segítségnyújtás .

 

AZ IMF: a gazdaságpolitika alakításán, a makroszintű egyensúly kialakításán és megőrzésén fáradozik, addig a Világbank a gazdasági növekedés beindítását tűzte ki célul. A legjelentősebb eltérés, hogy a Világbank nem általános gazdaságpolitikát, hanem konkrét programokat finanszíroz, melyek egyéb ipari, szolgáltatási ágakhoz kapcsolódnak. Létrejöttéről szintén az 1944-es Bretton Woodsi konferencián döntöttek. Most nézzük a Világbank-csoporthoz tartozó öt intézmény feladatait, céljait!

A Világbank (IBRD – Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank), az ENSZ szakosított intézménye 1946-ban kezdte meg működését. Célja az újjáépítés elősegítése, a magántőke befektetéseinek előmozdítása, a nemzetközi kereskedelem fejlesztése, a különféle kölcsönök összehangolása és a külföldi beruházások hatásainak figyelemmel kísérése.Tagjává válhat minden olyan ország, amely tagja az IMF-nek, és elfogadja a Világbank Alapokmányában foglaltakat. A bank szolgáltatása csak akkor vehető igénybe, ha a tervezett létesítmény finanszírozására más eszközök nem állnak rendelkezésre, és a megvalósítandó tervnek alapvető gazdasági jelentőségűnek kell lennie. A hitel igénybevételéhez kormánygaranciára van szükség. A Világbank a beruházások azon hányadát finanszírozza, amelynek beszerzése adott országban nem lehetséges és a többi tagországtól meghatározott beszerzési eljárások mellett tudja megszerezni. A Világbank által nyújtott hitelek lehetnek beruházási kölcsönök (nagyméretű beruházások megvalósításakor; a bank közvetlenül a beruházó részére biztosítja), ágazati szerkezet-átalakítási hitelek (a jövedelmezőbb gazdálkodás elérése érdekében; pontosan látszik, hogy a nehézséget valamely ágazat nem megfelelő működése okozza), vagy átfogó szerkezet-átalakításra nyújtott hitelek (célja a nemzetgazdaság szerkezeti változtatásainak támogatása).

A Világbank sajátos hitelfolyósítási mechanizmussal dolgozik, mert a hitelt mindig utólag, a ténylegesen megvalósított feladatok arányában bocsátja az adós rendelkezésére. Kölcsöneinek lejárata országcsoportok szerint tizenöt-húsz év, a türelmi idő (addig nem kell elkezdeni törleszteni) három-öt év. Sőt, nemcsak kölcsönt, hanem segítséget is ad a fejlődő országok számára a fejlesztések tervezéséhez, megvalósításához és a folyamatos tevékenység megszervezéséhez.

Az IFC (Nemzetközi Pénzügyi Társaság) 1956-ban elsőként alakult meg a Világbank fiókintézetei közül. Alapvető feladatának tekinti a fejlődő országokba irányuló magántőke ösztönzését. A tagság előfeltétele, hogy az adott ország a Világbank tagja legyen. Önálló szervezetként működik, de igénybeveszi a Világbank adminisztratív és egyéb szolgáltatásait. Kiemelkedő jelentőségű közvetítő szerepet játszik a fejlődő országokban a külföldi befektetők és a hazai fejlesztési célok összehangolásában.

Az IFC hitelei hosszú lejáratra szólnak, kamatai a pénz- és tőkepiaci feltételeknek megfelelőek. A fejlődő országokban a magánszektor támogatása mellett az állami szektor részére is nyújt segítséget. Rendszerint a kezdeményező lépéseket teszi meg, és a beruházásokban csak harmadik félként vesz részt. Kölcsönei kiegészítő jellegűek.

A Világbank 1960-tól működő leányintézménye az IDA (Nemzetközi Fejlesztési Társaság), amely önálló jogi személy, de saját apparátusa nincs. A szükséges feladatokat a Világbank munkatársai végzik. Tagja csak az lehet, aki a Világbanknak tagja. Célja a nemzetközi tőkepiaci feltételektől eltérő, rendkívül előnyös hitelnyújtás, gyakorlatilag a legszegényebb fejlődő országok pénzügyi támogatásának megvalósítása. A lejárati időt negyven évben maximalizálja és ehhez tíz év türelmi idő lehetőségét adja.

A szervezet tevékenysége főként a mezőgazdasági, közlekedési, oktatási ágazatokat részesíti előnyben. Az IDA – mint segélyezési jellegű kölcsönöket nyújtó intézmény – a tőkepiacon kölcsönöket nem vehet igénybe. Abban az esetben nem finanszíroz adott országot, ha az magánforrásokból megfelelő feltételekkel kölcsönhöz juthat, vagy a Világbank kölcsöneihez hozzáférhet.

A Világbank az ICSID-t (Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja) 1965-ben hozta létre, működése 1966-ban kezdődött. Célja, hogy a szerződő államok, illetve azok állampolgárai között kialakult vitákat egyeztetéssel, vagy döntőbírósági eljárással rendezze. Ez egy önkéntes fórum, amely a nemzetközi befektetéseket gátló viták, kockázatok elhárítását próbálja megvalósítani. A szervezet a koncessziós, a létesítményi, a vegyesvállalati, szolgáltatásnyújtási, nyereségmegosztási, valamint know-how és a technológia transzfer vitákkal foglalkozik.

A MIGA (Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség) a Világbank legfiatalabb leányintézete, amely 1985-ben alakult és 1988-ban kezdett működni. A politikai és gazdaságpolitikai kockázatok ellen nyújt védelmet a külföldi befektetőknek. Emellett a fejlődő országokban megvalósítandó beruházások biztosítására is garanciát vállal és technikai segítséget nyújt a beruházások előkészítésében és megvalósításában.

A MIGA kettős feladatkört lát el, részben biztosítási, védelmi ügynökség, részben a beruházások ösztönzője, segítője a fejlődő országokban. Tevékenységét az előbbiek mellett az értékpapír-jellegű kölcsönökre és a közvetlen beruházásokra egyaránt kiterjeszti.