Tanulás

A makrogazdasági teljesítményeket úgy kapjuk meg, hogy a mikrogazdaság egységeinek eredményeit összegezzük. H A nem tisztán nettó jellegű teljesítménykategóriák halmozódást is tartalmaznak. I A bruttó és félbruttó teljesítménykategóriák azért tartalmaznak  halmozódást, mert ugyanazt a ráfordítást annyiszor veszik számba, ahányszor önálló termelőegységben lévő munkamegosztási fázison halad keresztül az anyagi ráfordítás. I A folyóáras számbavétel a gazdasági teljesítmény reál értéket fejezi ki. H Az elsődleges jövedlem újraelosztásával képződik az eredeti jövedelem. H A GDP-ből történik az összes fogyasztás és felhalmozódás. H Egy zárt gazdaságban a fogyasztás nettó beruházások összege egyenlő a GDP-vel. H Abban a gazdaságban, ahol csak vállalatok és háztartások vannak, és amelyben a háztartások teljesen elköltik a jövedelmüket, a fogyasztói kiadások összege ugyanakkora, mint jövedelmek összege. I Egy gazdaságban az adott időszak kezdőpontjára és végpontjára vonatkozó vagyonmérlegben kimutatható eltérések, az adott időszakra vonatkozó jövedelmmérlegben nyomon követhető változásokra vezethetjük vissza. I A gazdasági alanyok folyótétel-számláinak követel oldalán szereplő tételei a jövedelemmérlegben a passzív oldalra kerülnek. H Egy négyszereplős makrogazdasági modellben a vállalat a létrehozott áruk értékesítésével beáramló jövedelméből bért fizet, adót fizet és megtakarít. I A gazdasági szektorok nettó pénzügyi vagyonának összességévek nulla eredményt kapunk, mivel az egyik szektor aktívája a másik szektor passzívája. I A makrokeresleti függvény segítségével az árszínvonal minden lehetséges nagysághoz az összkeresletet jövedelemegységekben kifejezett mennyiségének 1-1 meghatározott nagyságát rendeljük hozzá. I A makrokínálati függvény segítségével az összkínálat minden jöv.egységekben kifejezett nagyságához az árszínvonal nagyságának 1-1 meghatározokk értékét rendeljük hozzá. H A munkakínálat monoton növekvő arányában függ a reálbértől, mert a szabadidő csökkentésével nő annak alternatív költsége. I A tőke határhatékonysága nő, ha növekszik a piaci kamatláb. I Neoklasszikus értelmezésben a szándékolt beruházások azért növelik a várt jövedelmet, mert növelik a makrogazdasági keresletet. H A neoklasszikus modellben az IS függvény a jövedelem-tengellyel párhozamos egyenes. H Say törvényének megfelelő világában az árak és a bérek kompetitív piacon határozódnak meg, rugalmas fel-le mozogva minden fölös kereslet vagy kínálat eltüntetésére. I A Say-dogma azon a nézeten nyugszik, hogy nincs lényeges különbség a pénen és a közvetlen cserén alapuló gazdaság között. I Az árszínvonalváltozást tökéletes követő nominálbérek esetén a makrokínálati függvény abszolút arrugalmatlan. I