Tanulás

A termékek létrehozás a szolgáltatások nyújtása általában feltételezi az előzetes: anyagi és emberi munkaráfordításokat; tárgyiasult és az eleven munkaráfordításokat. A gazdasági teljesítményt kifejező bruttó típusú mutatók: tartalmazzák az anyagi ráfordítások értékét és az emberi munkaráfordításokat. A teljesítmény-kategóriában lévő halmozódásnál: ugyanazt a ráfordítást többször veszik számba. A bruttó kibocsátás: a folyó termelő felhasználást, az amortizációt és az elsődleges jövedelmeket tartalmazza. A származékos jövedelmek: az eredeti jövedelmek termelésével képződnek. A nettó hazai termék tartalmazza: az év során előállított összes új termék és nyújtott szolgáltatás értékét. Az általunk tárgyalt négyszereplős gazdaságban a háztartás jövedelemfelhasználása: a fogyasztásból, a megtakarításból és az adóból áll. A négyszereplős makrogazdasági modellben a vállalat jövedelme: a fogyasztásban, a beruházásban, a megtakarításban és az export és import egyenletében realizálódik. Az állam pénzügyi nettó vagyona: az adóbevételek és a kormányzati kiadások különbsége. Ha a nettó pénzügyi vagyon változásait összegezzük (S-I)+(T-G)+(Im-Ex), akkor az eredmény: egyenlő nullával. Egy négyszektoros modell jövedelemegyenlete: C+I+G+(Ex-Im)=C+S+T. Flow jellegű mutató: a jövedelem. Hogyan határozzuk meg az összes áru és szolgáltatás iránti keresletet?: a megvásárolni szándékot összes áruk és szolgáltatások mennyisége. Az aggregált keresleti függvény az emberek által megvásárolni kívánt áruk és szolgáltatások aggregált mennyisége és : az árszínvonala közötti kapcsolatot fejezi ki. Hogyan nevezzük azt a termék- és szolgáltatás mennyiséget, amelyet az összes termelő adottfeltételek mellett szándékozik eladni?: Aggregált kínálat. A gazdaság jelenségeit ex ante vizsgáljuk. Ez azt jelenti, hogy: a gazdaság szereplőinek szándékait elemezzük és ennek alapján vizsgáljuk a gazdaság állapotának lehetséges kimeneteleit. „Minden eladás egyben vétel illetve fordítva, minden vétel egyben eladás is”. Milyen feltételek mellett igaz ez az állítás?: a gazdasági szereplők szándékainak egyezősége esetén; a közvetlen termékcserére épülő piaci mechanizmus esetén. Milyen egyszerű kifejezési módot ismerünk a gazdasági szereplők szándékainak kifejezésére?: az aggregált keresleti és az aggregált kínálati függvények egy pozitív síknegyedben való ábrázolása. Hogyan tudjuk kifejezni, a gazdasági szereplők szándékainak eltérését?: adott árszínvonal mellett az AD nagyobb vagy kisebb, mint az AS. Milyen szerepet tölt be a pénz, ha az árupiacon a gazdaságnak csak a reélfolyamatai tükröződnek?: csereeszköz. „A jövedelmek keletkezésének gyakorisága azonos a piaci tranzakciók gyakoriságával”. Mit jelent a fenti állítás?: a termék eladása egyben jövedelem képződése. Milyen összefüggés van a jövedelmek inkasszálás és a pénz forgási sebessége között?: a, b, c egyaránt igaz. A mennyiségi pénzelmélet lényege, hogy: a forgalomban lévő pénzmennyiség változása határozza meg az árszínvonal változásait. Az alábbi megállapodások közül melyik nem jellemzi a Fisher-féle forgalmi egyenletet?: a központi bank a kibocsátott pénz mennyiségét az árszínvonalához igazítja. Miért lehet a P= M*V/Q és a P=M/k*Y egyenleteket ekvivalensnek tekinteni?: a és b is igaz. A tőke határhatékonysága növekedő beruházási volumen mellett: csökken. A neoklasszikus modellben a munkanélküliség: önkéntes munkanélküliség. A kínált és a keresett munkamennyiség: a reálbér függvényében határozódik meg. A gazdaság növekvő pénzmennyisége változatlan forgási sebesség mellett: növeli az aggregált keresletet; növeli az árszínvonalat. Adott pénzmennyiség és konstans forgási sebesség mellett nő a jövedelem. Hogyan változik az árszínvonal?: csökken. Nő az aggregált kínálat, aminek oka lehet: a munkapiac egyensúlyi létszámának növekedése. A neoklasszikus modell a makrogazdaság egyensúlyi helyzetében feltételezi: az áru-, a pénz- és a munkapiac egyidejű egyensúlyát; hogy a munkapiacon kialakult reálbér a potenciális kibocsátás szintjén való termelést teszi lehetővé. A neoklasszikus modellben: ex post és ex ante is egyenlő a beruházás a megtakarítással; I(i) és S(i) függvényekkel írható le az árupiaci egyensúly. A munkakeresleti függvény rugalmasságát meghatározza: a különböző foglalkoztatáshoz tartozó határtermékek-értékek nagysága. Mekkora a munka határtermék-értéke a munkapiac egyensúlya esetén?:az egyensúlyi reálbérrel egyezik meg. Az árszínvonal változása hogyan hat a munkapiaci egyensúlyra a neoklasszikus modellben?: változatlanul hagyja, mert a munka ára az árszínvonallal azonos irányban és ütemben változik. Milye feltételek mellett lesz egyensúly az árupiacon a neoklasszikusok értelmezése szerint?: Y=C(Y)+S(i), I(i)=S(i). Mi lesz az elhalasztott jelenbeni fogyasztás jutalma? A neoklasszikusokkal egyetértve válassza ki az alábbi állítások közül a helyes állítást.: minél nagyobb a nyert haszon jövőben elkölthető kamat formájában a jelen fogyasztásról való lemondásért, annál nagyobb a gazdasági szereplők megtakarítása. I=I(i,n)függvény mellett a beruházás a várakozás: monoton növekvő függvénye. Az S=S(Y) megtakarítási függvény: monoton növekvő. A fogyasztási kereslet: C=C(Y), 0<(dC/dY)<1. A beruházási kereslet: I=I(i,n), (dI/di)<0, )dI/dn)>0. A fogyasztási határhajlandóság: dC/dY. A fogyasztási hányad: C/Y. A megtakarítási hányad: S/Y. A megtakarítási határhajlandóság: dS/dY. Az IS görbe meredeksége: (di/dY)<0. A beruházási multiplikátor: 1/(1-s). Keynes a pénzkeresletet a :a,b,c, (eggyüttesen) motivációra vezeti vissza. Az értékpapír árfolyama: az értékpapír névértékének szorzata a papír fix kamatlába és piaci kamatlábhányadosával.  Fix kamatozású értékpapír esetén a piaci kamatláb: a papír kamatjövedelme és árfolyama hányadosa. Keynesnél a vagyontartás lehetséges formái: likvid és nem likvid forma. Fix kamatoztatású, végtelen lejáratú állami értékpapírok árfolyama ás a piaci kamatláb: ellentétes irányú mozgást végeznek. Az aktivitási ráta: az aktív népesség osztva a munkaképes korú lakossággal. A munkanélküliség: alulfoglalkoztatottság. A kényszerű munkanélküliség: az aktív népességen belül azok, akik az adott körülmények között hajlandóak lennének munkát vállalni, de elégtelen kereslet miatt nem kapnak munkát. A rövidtávú keynesiánus modellben a szándékolt magánberuházások azért növelik a jövedelmet, mert: növelik a makrogazdasági keresletet. A tranzakciós pénzkereslet: M_t=M_t(Y), (dM_t/dY)<0. Az óvatossági pénzkereslet: M=M(Y,i), (dM/dY)>0 és (dM/di)<0. A spekulációs pénzkereslet: M=M(i), (dM/di)<0. A lineáris munkakeresleti függvény: L^D=a-b*(W/P). Ha a várható kamatláb csökken, akkor: mindhárom. Ha egy fix kamatozású értékpapír árfolyama a névérték kétszerese, akkor a piaci kamatláb a fix kamatláb: fele. Az lineáris keynesi árupiaci modell egyensúlyát a következő egyenlet fejezi ki: (l-c)Y-C₀=I₀-ai. Az LM görbe meredeksége: (di/dY)>0. Az árupiac és a pénzpiac szimultán egyensúlyát lineáris modellben a következő összefüggés fejezi ki: I(i,n)=S(Y), M^D(Y,i)=M^S. Ha egy nemzetgazdaságban adott reáljövedelem és nominálpénz-mennyiség mellett nő az árszínvonal, akkor ez: a kamatlábat növeli, az árfolyamot csökkenti. Ha a nemzetgazdaságban adott árszínvonal és adott reáljövedelem mellett nő a nominálpénz-mennyiség, akkor ez: az árfolyam növekedését fogja kiváltani, csökkenti a kamatlábat.