HTML

Tanulás

Szolnoki Főiskolásoknak: - EU tanulmányok - gazdaság földrajz (Szarvas Pál) - gazdasági jog (Lukács Ágnes) - nemzetközi magánjog (Lukács Ágnes) - mikroökonómia (Detkiné Viola) - makroökonómia (Dr. Nagy Rózsa) - számvitel I. (Szívós László) - számvitel II. (Szívós László) - menedzsment - operációkutatás (Libor Józsefné) - nemzetközi pénzügyek (Báger Gusztáv) - pénzügyek (Barta Árpád) - marketing I. (Pólya Éva) - marketing II. (Pólya Éva) - nemzetközi ügyletek (Dr. Törzsök Éva) - külkereskedelmi technika I. (Dr. Törzsök Éva)

Friss topikok

  • Számviteltanár: Sziasztok! Számvitel blogomban az alapoktól a mérlegképes könyvelő szintig találtok elméletet és ... (2012.09.10. 18:18) Számvitel I. - fogalmak

Linkblog

Külkereskedelmi technika I. - ajánlat, szerződés, INCOTERMS

2007.06.27. 13:07 :: zsuzs87

Ajánlati tevékenység
 
Ajánlat: a szerződés előkészítése. A bécsi egyezmény alapján tárgyaljuk.
 
Bécsi Egyezmény: szabályozza az adásvételi szerződés megkötésének módját, valamint az eladónak és a vevőnek az ilyen szerződésből származó jogait és kötelezettségeit. Akkor kell alkalmazni a különböző államokban telephellyel rendelkező felek közötti adásvételi szerződésre, ha ezek az államok részesei az egyezménynek, vagy a nemzetközi magánjog szabályai szerint valamely részes állam jogát kellene alkalmazni. A szerződést kötő felek jogosultak az egyezmény alkalmazásának kizárására, illetve eltérhetnek tőle, módosíthatják bármely rendelkezésnek jogi hatását.
 
Ajánlat hatályossága: akkor válik hatályossá, amikor megérkezik a címzetthez.
 
Ajánlat visszavonása: vissza lehet vonni, ha a visszavonó nyilatkozat az ajánlatot megelőzően vagy azzal egy időben érkezik meg a címzetthez.
 
Ajánlat elfogadása: ha az ajánlat címzettje elfogadja az ajánlatot, és az elfogadás hatályossá válik, létrejön a szerződéses jogviszony az ajánlattevő és címzettje között.
 
Szóbanállási ajánlat: az ajánlat lehet szóbanállási (lejárati) határidővel megjelölt, ilyenkor az elfogadásnak a határidőn belül kell megtörténnie.
 
Szóbanállási határidő nélküli ajánlat: ekkor ésszerű időn belül kell elfogadni az ajánlatot, figyelembe véve az ügylet körülményeit, a kialakult gyakorlatot, a piaci szokást, beleértve a telekomminukációs eszközök időigényét is.
 
Tevőleges elfogadás: ha tevőlegesen történik az elfogadás, akkor ezen cselekedeteknek kell a megadott határidőn belül megtörténniük, ill. ésszerű időn belül.
 
Elfogadás visszavonása: elfogadást is vissza lehet vonni, ha a visszavonás az elfogadás hatályossá válását megelőzően vagy azzal egy időben érkezik meg az ajánlattevőhöz.
 
Kötelező ajánlat: Az ajánlat jogi kötelezettségvállalást jelent, azaz az ajánlattevő az ajánlattól nem léphet vissza akkor, ha az ajánlat címzettje az ajánlatot változatlan tartalommal elfogadta.
 
Új ajánlat: ha az ajánlatra adott és annak elfogadására utaló válasz módosításokat, kiegészítéseket, korlátozásokat tartalmaz.
 
Elfogadás: az ajánlatra adott válasz, amely az ajánlat feltételeitől lényegesen nem különböző eltérő feltételeket is tartalmaz és az ajánlattevő nem emel ellenük kifogást.
 
Kötelezettség nélküli ajánlat: amely jogilag nem kötelezi az ajánlattevőt a „kötelezettség nélküli” kifejezésre. Kötelezettség nélküli ajánlatot általában akkor adnak, ha az adott piaci lehetőségeket nem ismerik és az elérhető árat kívánják ilyen módon kötelezettség nélkül tesztelni, avagy az ajánlatot valamely konkurens megbízásából kérték és nem kívánják kiadni az ár- és kondiciós feltételeket.
 
 
Megjelenítés formája: levél, telex, távirat, telefax, és a választ is illik ugyanabban a formában és ugyanazon a nyelven adni, ahogyan az ajánlat érkezett.
 
Tartalma: értelemszerűen megegyezik a szerződéses feltételekkel. Minden információ benne legyen, ami alapján a vevő össze tudja vetni az ajánlatot a konkurens ajánlatával. Bank, bankszámlaszám. Adószám. Telephely címe. Információ a termékről. Áruminta. Mintaérték (a minta ne legyen jobb minőségű, mint amilyet később tudunk biztosítani).
 
Referencia minta: megnevezem az ajánlatomban, hogy hol található egy olyan termék, amit csináltam, készítettem.
 
Ajánlati feltételek: az áru meghatározása, az ár és paritás, fizetési mód, szállítási határidő.
 
Vevő ajánlatkérés: a vevő ajánlatot kér egy adott termékre. Limitárat feltünteti. Az ajánlatokat összehasonlítja à versenyezteti a cégeket. Ha a vevő ellenajánlattal tér vissza akkor létrejön az alku: erőviszonyok megfelelőek legyenek; tájékozottság a konkurenciáról; tájékozottság a szituációról; számos személyes képesség; nagy önbizalom (hiszek magamban és a termékemben és a vállalatomban).

A külkereskedelmi adásvételi szerződés tartalmi feltételei
 
A külkereskedelmi szerződés tartalma: a szerződést kötő felek cégszerű megnevezése; az adásvételi szerződés tárgyának (az áru) megnevezése; az áru minőségének pontos meghatározása; az áru mennyiségének megadása a cca. megjegyzés +-5%-ot jelenthet; az ár/egységár, valuta neme; a fuvarparitás megjelölése; a fizetési mód, idő, bankkapcsolat megjelölése; a szállítási határidő, szállítási mód; a csomagolás módja; műszaki, vevőszolgálati tevékenység, garancia, szerviz; a szerződéskötésre irányadó jog, a bírói illetékesség; egyéb kérdések, záradékok.
 
A szerződést kötő felek cégszerű megnevezése: A pontos cégnév ismeretében tudjuk megszerezni a céginformációt és a bankinformációt, amelyek a partner jogi, gazdasági hátteréről és fizetési moráljáról tájékoztatnak. Ehhez szükséges ismerni a partner bankkapcsolatát, bankszámlaszámát.
 
Az adásvételi szerződés tárgyának (az áru) megnevezése: A bécsi egyezmény értelmében az áru megnevezése és minőségének meghatározása jelenti a kellően meghatározottságot. A szerződő feleknek nemcsak a minőséget kell rögzíteniük a szerződésben, hanem annak ellenőrzési módjait is. A szerződésben választ kell adni a következő kérdésekre: ki, mikor, hogyan és kinek a költségére tanúsítja, ill. ellenőrzi, hogy a szerződéses áru megfelel-e a szerződésben rögzített minőségnek. A minőség meghatározása függ az adott termék jellegétől, a piaci szokásoktól és a partnerek már kialakult gyakorlatától is. Tömegárunál: mezőgazdasági, ill. nyersanyagoknál lehet hivatkozni tőzsdei szabvány minőségekre, jó átlagminőségre: FAQ, szokványminőségre, szokásos minőségre, megbízható, hosszan tartó üzleti kapcsolat esetén. Termelőeszköz-kereskedelemben: a minőséget gyártási dokumentáció, műszaki rajzok, specifikációk szabványok – pl. nemzetközi szabvány: ISO-standardok határozzák meg. Élelmiszereknél: (pl. bor) a minőséget az eredetmegjelöléssel is lehet bizonyítani. Gépipari tartós fogyasztási cikkeknél: a márka és típuselnevezés a világszerte ismert termékeknél elegendő, más esetben műszaki leírással, fotókkal szokás meghatározni. Fogyasztási cikkeknél: a szabványokra történő hivatkozás, esetleg a komponensek megadása mellett a leggyakoribb a minta szerinti szerződéskötés. Ilyen az átlagminta, a típusminta bevezetett áruminőséget képvisel, az ellenminta, a referenciaminta.
 
A szerződéses áru mennyiségének megadása: az adásvételi szerződésben az alábbiakat szükséges rögzíteni: mértékegységet; a bruttó és nettó adatokat, esetleg a tárát külön is (csomagolóanyag súlyát); a megengedett mennyiségi toleranciát; a mennyiségi ellenőrzések módszerét, helyét és idejét. Mértékegység: a mennyiségi egység lehet valamilyen nemzetközi mértékrendszer választott mértékegysége vagy valamilyen, az adott áru kereskedelmében jellemző csomagolási egység. Bruttó és nettó adatok: csomagolt áruknál a szerződő felek fel szokták tüntetni az áru bruttó és nettó súlyát vagy térfogatát, vagyis a mennyiség csomagolását is tartalmazó vagy anélküli adatát egyaránt. Megengedett mennyiségi tolerancia: a partnerek esetenként körülbelüli mennyiség szállításában is megállapodhatnak, ilyenkor a mennyiség mellett vagy a „kb.” jelzés áll, vagy a mennyiségi tűréshatárok pontos mértéke. „Kb.” jelölés esetében az eltérés nagyságát a piaci szokások értelmezik. Általában +-3-10% szokott lenni a tolerancia, ezért célszerű ezt is a szerződésben kifejezetten rögzíteni, hiszen a kereskedelmi gyakorlat szerint „kb.” megjelölés nélkül is lehetőség van +-2-5%-os mennyiségi különbözetekre. Mennyiségi ellenőrzések módszere: a tengerentúli kereskedelemben a fuvarozás során bekövetkező súlyveszteségek vagy súlyváltozások miatt tisztázandó az is, hogy a szerződéses mennyiséget behajózott mennyiségként vagy a rendeltetési kikötőben kirakott mennyiségként értik-e. a hivatalos mérlegelést a kikötőben tevékenykedő ún. tallyman végzi.
 
A csomagolás módjának meghatározása: A szerződésben a felek általában meghatározzák az áru csomagolásmódját. A csomagolás biztosítja, hogy: az áru mozgatása, rakodása, tárolása folyamán ne károsodjék; mozgatása, rakodása, tárolása folyamán könnyen kezelhető legyen; az áru a környezetet ne károsítsa. A csomagolás egyúttal reklám- és információhordozó eszköz is. Az ajánlati vagy a szerződéses ár mindig tartalmazza a csomagolást, hacsak az eladó nem közli kifejezetten, hogy a csomagolást külön felszámítja. A csomagolás módjának megválasztását az alábbi tényezők befolyásolják: az áru jellege, természete, súlya, mérete. A fuvarozás módja, a fuvarozási útvonal: az áru védelme szempontjából lényeges a fuvarozás módja, időtartama, hossza, az átrakások száma, valamint az, hogy Európán belüli vagy kontinensek közötti fuvarozásról van-e szó. A közúti, vasúti, tengeri, légi vagy kombinált fuvarozási módok ugyanis jellegüknél fogva eltérő csomagolást igényelnek. Éghajlati viszonyok: tengerentúli exportnál az áru gyakran hetekig úton van, és ezalatt különféle klimatikus hatásoknak van kitéve. Így nem megfelelő csomagolás esetén tenger- és esővíz károsíthatja, de a levegő magas páratartalma is járhat kedvezőtlen következményekkel, mert fokozza a korrózió veszélyét. Hatósági csomagolási előírások: vannak országok, például az USA vagy Ausztrália, ahol a növényi eredetű csomagolóanyag használatát pl. tiltják. Környezetvédelmi előírások: egyes piacokon, főleg a fejlett ipari országokban, nagy súlyt fektetnek a környezetbarát csomagolásra, és importnál azt az árut preferálják, amelynek csomagolása környezetbarát. Marketingszempontok: a fogyasztási cikkeknél a csomagolás ugyanis nemcsak védi az árut, de befolyásolja eladhatóságát is, megerősítheti az eladóról kialakult képet. Költségszempontok: a csomagolás költsége egyre fontosabb tényezője a csomagolás megválasztásának, hiszen az exportőrök világszerte a logisztikai költségek csökkentésének lehetőségeit keresik. A csomagolás terjedelme, mérete, önsúlya, nagyban befolyásolják az árukezelés egyéb költségeit is, pl. a fuvarköltséget, rakodási, tárolási költségeket. Csomagolási formák: ömlesztett áru, bála, zsák, hordó, dob, farekesz, faláda, konténer, egységrakomány-képző eszközök.
 
Szerződéses ár meghatározása: az árképzés során nehezen számszerűsíthető, minőségi tényezőket kell figyelembe venni: áralku-tartalék; piaci bevezető ár alkalmazása; konkurenciaharc a piacon maradásért, ill. a piaci részesedésnövelés érdekében; presztízs árazás; rabattok, skontók nyújtása; felárak számítása; a szokásostól eltérő egyéb üzleti kondiciók; a kereskedő good will-je; a vevő hírneve, pozíciója az értékesítési csatornában; földrajzi árdifferenciálás szükségessége. Árengedmények: a külkereskedelemben a következő árengedmények játszanak szerepet: rabattok, skontók. Rabattok: mennyiségi rabatt: olyan árengedmény, amelyet a nagy tételben vásárló vevőknek szoktak eladni, mivel az eladó a nagy tételek miatt költségcsökkentést érhet el, amit részben megoszt a vevővel. Forgalmi rabatt: ha az eladó a kedvezményt valamilyen időszakon belül megrendelt tételek összessége után nyújtja. Ezzel az eladó tartós kapcsolatot alakíthat ki a vevővel. Hűségrabatt: nem köti a kedvezmény igénybevehetőségét adott mennyiség megrendeléséhez, ezzel az eladó a vevő lojalitását, a folyamatos rendeléseket, azaz a kiszámíthatóságot jutalmazza. Bevezetési rabatt: új termék bevezetése esetén attraktívvá teheti az árut az importőr számára. Ennek igénybevehetősége időben értelemszerűen korlátozott. Skontó: az az árengedmény, amelyet az eladó helyez kilátásba a vevőnek, amennyiben időn belül kiegyenlíti. Tartalmazza: a levonás mértékét (%), amely általában 2-5%; az időtartamot, amin belül a kedvezmény igénybe vehető, és – a számla eredeti esedékességét. Pl. 5% skontó 10 napon belüli fizetés esetén 90 napos hiteladásnál. Felárak: a külkereskedelmi árképzásben bizonyos esetekben az eladó jogosult ún. felárakat alkalmazni, amelyek megfelelnek az adott piac szokásos feltételeinek. Ilyenek lehetnek: különleges minőség esetében; szokásos szállítási határidőnél rövidebb szállítási határidő vállalásakor; az adott terméknél szokásos minimális mennyiség alatti rendelés esetén; különleges csomagolási előírás alkalmazásánál; bármely egyéb olyan esetben, amelynél az eladó a szokásos szolgáltatásokon túl valamilyen többletszolgáltatást nyújt a vevőnek.
 
Szállítási határidő: azonnali (prompt) szállításról van szó, vagy határidőre szállít a szerződéskötés után meghatározott időben. Prompt szállítási határidő: kikötése szokásos raktárról történő értékesítés esetén, tőzsdei kereskedelemben, úszó árukra kötött szerződéseknél. De a prompt kikötés jelenthet 3-10 napon belüli szállítást is. Határidős szállítási határidő: általában olyan termékről van szó, amelyet az eladó a vevő részére gyárt le, avagy máshonnan kell beszereznie. Változatai: meghatározott naptári nap kikötése; időtartam megjelölése; feltételtől függő időtartam; fix határidő kikötése. Ha a szállítási határidő tartalmazza a „fix” szót, vagy a szerződésből egyértelmű, hogy a vevőnek csak akkor érdeke a teljesítés, ha a meghatározott időben, késedelem nélkül történik, akkor fix ügyletről van szó. Ekkor a vevő a szállítási határidő túllépése esetén érdekmúlás miatt elállhat a szerződéstől, és kártérítésre is jogosult.
 
Paritás: a paritás fogalma alatt azt a földrajzi helyet értjük, ahol az áru szállításával kapcsolatos költségek és kockázatok átszállnak az eladóról a vevőre.
 
Szállítási mód: részben behatárolja a szerződéses paritás, ill. a feleknek meg kell állapodniuk a szállítási módról, hiszen más és más csomagolási módot igényel a vasúti, a tengeri, a légi fuvarozás, és ez önmagában is árképző tényező.
 
A szerződésre irányadó jog, bírói illetékesség: a megállapodás alku kérdése, hiszen nyilvánvaló, hogy az eladó, ill. a vevő saját országa jogrendszerének kikötése egyoldalú előnyöket jelenthet. Ezért az az általános gyakorlat, hogy harmadik ország jogát alkalmazzák. Ha a felek elmulasztják a mértékadó jog meghatározását, akkor jogvita esetén a nemzetközi magánjog szabályai alapján az eljáró bíróság fogja megállapítani, hogy melyik állam jogrendszerét kell alkalmazni az adott esetben.
 
Egyéb kérdések, záradékok: hatósági záradék: a szerződő felek rögzítik, hogy a szerződés érvényessége valamely állami intézmény hatósági engedélyétől, jóváhagyásától függ. Szerződéses valuta értékállandóságát biztosító záradék: a szerződéses valuta árfolyamát rögzítik egy másik valutához viszonyítva. Reexport kikötése: szintén szokásos záradék. Egyedárusító jog kikötése: általában nem az adásvételi szerződésben szabályozott, erre külön szerződést szoktak kötni a megfelelő forgalmi garanciák meghatározásával. Az egyedárusítói jog a viszonteladó biztonságát szolgálja: az eladó kötelezi magát, hogy az adott terméket az adott piacon kizárólag az egyedárusítónak adja el.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
INCOTERMS
 
INCOTERMS szabályozza: az adásvételi szerződés teljesítése során, az áruszállítással kapcsolatos költség- és kockázatviselés eladó és vevő közötti megosztását. Meghatározza a fuvarparitást és a teljesítés helyét, az eladóra és a vevőre háruló kötelezettségeket és jogokat.
 
Fuvarparitás: alatt azt a földrajzi pontot értjük, ahol az áru szállításával kapcsolatos költségek az eladóról a vevőre szállnak át, a teljesítés helye pedig az a földrajzi hely, ahol az áruval, ill. szállításával összefüggő kockázat átszáll az eladóról a vevőre.
 
A költségviselés és a kockázatvállalás két szélső esete: Az eladó az áru raktárán történő átadásán kívül semmi további szolgáltatást nem vállal. Az eladó magára vállal minden költséget és kockázatot a vevő raktáráig, beleértve még a vevő országában fizetendő vámterheket is.
 
Egypontos INCOTERMS-klauzulák: amelyeknél a fuvarparitás és a teljesítés helye azonos.
 
Kétpontos INCOTERMS-klauzulák: ha a költség és a kárveszély eltérő földrajzi ponton száll át az eladóról a vevőre.
 
Az eladó kötelezettsége: az áru szolgáltatása a szerződéssel összhangban; engedélyek, felhatalmazások és formaságok; fuvarozási és biztosítási szerződés; átadás; kockázatátszállás; költségmegosztás; értesítés adása a vevő részére; átadási bizonylat, szállítási okmány vagy ennek megfelelő elektronikus közlés; ellenőrzés – csomagolás – jelölés; egyéb kötelezettségek.
 
A vevő kötelezettsége: az ár megfizetése; engedélyek, felhatalmazások és formaságok; fuvarozási szerződés; átvétel; kockázatátszállás; költségmegosztás; értesítés adása az eladó részére; átadás igazolása, szállítási okmány vagy ennek megfelelő elektronikus közlés; áruvizsgálat; egyéb kötelezettsége.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szamvitel.blog.hu/api/trackback/id/tr97107030

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása