1925:Európai Egyetértés Szervezete: Német Wilhelm Heile hozta létre. Célja volt, hogy a Németországot ért háborús sérelmeket próbálja kezelni. Úgy próbálta elérni ezt, hogy politikusokat ill. fontos közéleti embereket próbált maga mellé állítani. – Nagyon émetközpontú szervezet volt, ezért az angolok s franciák nem nézték jó szemmel. A második világháború alatt megszűnt (beolvadt a Népszövetségbe). 1947:Marshall-segély: Az Egyesült Államok ajánlotta fel az összes európai háborús országnak, az újjáépítéshez adtak ezzel támogatást. Hosszú távú gazdasági előnyöket kaptak ebből a támogatásból. Szovjetunió és a keleti blokk országai nem fogadták el. A nyugat-európai országok vették igénybe (16 ország)
1947: Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC):Marshall-segély koordinálására.Két feladata volt ennek a szervezetnek: az egyik a Marshall-segély elosztásának koordinálása, a másik, hogy az európai gazdasági együttműködést és kereskedelmet ösztönözze. 1961 átalakult, OECD lett belőle (világgazdasági fejlesztéseket céloztak meg). 1951:Montánunió Párizsban hat ország részvételével (Franciaország, NSZK, Olaszország, Benelux államok) jött létre (=Európai szén és acélközösség =ESZAK). Céljai, feladatai: a hat ország vállalta, hogy szénre, vasra, vashulladékokra egymás között eltörlik a vámokat és mennyiségi korlátozásokat, közösen ellenőrzik a termelést és a kereskedelmet ezeken a területeken, közösen ellenőrzik az állami támogatásokat. Ezt a szerződést 50 évre írták alá. Úgy szűnt meg 2001-ben, hogy az életképes, használható részeket a EU átvette és beépítette a rendszerébe. 1957. március 25-én:Európai Gazdasági Közösségről szóló szerződés, (EGK), Európai Atomenergia Közösségről szóló szerződés (Euratom).Spaak javaslatára ugyanaz a hat ország írt alá Rómában ezt a két szerződés. EGK-szerződés céljai: a vámunióra épülő közös piac kiépítése, tisztességes verseny megteremtése, jogharmonizáció vagy jogközelítés (nem kell, hogy teljesen egységes legyen a jogrendszer, ill. az alkotmány, csak az a fontos, hogy ne legyenek éles ellentétek), közösségi politikák fejlesztése. Az Európai Beruházási Bank létrehozása, a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása. Euratom céljai: közös nukleáris kutatások, közös beruházások, a hasadó anyagok közös beszerzése, elosztása, ellenőrzése, együttműködés a nemzetközi atomenergia-ügynökséggel. 1967:EK: Európai Közösség (ESZAK, EGK, Euratom).A már meglévő három szervezetet egy egyesítő szerződés keretében összevonták. 1973:első bővítésamikor is három országot vettek fel az európai közösség tagjai közé: Nagy-Britannia, Írország és Dánia.1981-ben Görögország lépett be.1986-ban Spanyolország és Portugália, 1993-ban Finnország, Svédország, Ausztria. 2004: Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Málta, Ciprus. 1986. Egységes Európai Okmány EEOLuxemburg: létrejön egy újabb okmány: Egységes Európai Okmány EEO, ez a Római szerződés módosítása. Tartalma: intézményi reformok, jogközelítés, ehhez kapcsolódóan közösségi jogalkotás növelése, belső piac erősítése. 1992 - Maastrichti szerződés
Ekkor jött létre az Európai Unió: Itt döntötték el azt, hogy az EU-nak három pillérből kell állnia:1.Európai Közösség EK, 2.Közös kül- és biztonságpolitika (CFSP), 3.Bel- és igazságügyi együttműködés (JHA). A szerződés tartalma: célként szerepelt egy gazdasági és pénzügyi unió megvalósítása. ~Szintén hosszú távú célok között szerepelt egy politikai unió kiépítése. 1999-ig ki kell dolgozni egy új közös valutának a tervét. Itt határozták el azt, hogy a már meglévő összes joganyagot összefoglalják, ezeket közösségi vívmányoknak nevezték el (Acquis). Aki ezen túl lép be, az köteles ezt átvenni. Ekkortól alkalmazzák a lehető legtöbb területen a szubszidiaritás elvét: minden feladatot és minden problémát a lehető legalacsonyabb szinten kell megoldani, a lehető legalacsonyabb illetékes szinten kezelendő és finanszírozandó.Az EU jelképeit is ekkor alakították ki: 12 csillag a zászlón, Beethoven Örömódája a himnusz, május 9. az EU napja. Itt fektették le a konvergencia-kritériumokat: azok a kritériumok, amelyeket teljesíteni kell egy tagországnak, ha be akarja vezetni az eurót a nemzeti pénze helyett. Lépések a csatlakozás felé: 1992-2004: 1. magyar álláspont: a tagság stratégiai cél. 2. EU álláspont: Európai Tanács, Lisszabon, 1992: a társult országok taggá válhatnak. Európai Tanács, Koppenhága, 1993: csatlakozási feltételek. Európai Tanács, Essen, 1994: felkészítési stratégia, „strukturált párbeszéd. Európai Tanács, Cannes, 1995: Fehér Könyv a jogi harmonizációról. Európai tanács, Madrid, 1996: felkérés a Bizottságnak, hogy készítsen országvéleményt. 3.magyar csatlakozási kérelem: 1994. március 31. 4.kérdőív az országvélemény elkészítéséhez: 1996. 5. az Európai Bizottság véleménye: 1997. 6. az Európai Tanács döntése a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről: Luxemburg, 1997. differenciált és egyéni elbírálás. 5+1 csoport (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovénia. Észtország + Ciprus). „Big Bang” bővítés: Európai Tanács, Helsinki, 2000. 7. a tárgyalások kezdete: 1998. március 31, vége: 2002. december 13. 8. az EU fogadóképességének megteremtése:finanszírozási: Agenda 2000 (1997: bizottsági terv, 1999: ET döntés). intézményi: Nizzai Szerződés, 2000. 9. a tárgyalások fázisai: átvilágítás (screening of the acquis) érdemi tárgyalások (1998. novemberétől). 10. a tárgyalások jellege: kormányközi konferencia. 11. a tárgyalások tartalma: az acquis communautaire alkalmazásának. 12 ütemezése: a csatlakozás előtt a csatlakozás napjától egy későbbi konkrét időponttól = átmeneti mentesség. 13átmeneti mentességek: mindkét oldalon lehetnek/vannak, végső időpontot kell megállapítani, ok: Magyarország nem képes alkalmazni az acquit-t, Magyarországnak érdekében áll az alkalmazás elhalasztása, a régi tagállamok érdekében áll az alkalmazás elhalasztása. 1997. Amszterdami szerződés: Két dolog köré összpontosítottak: Az EU bővítése, másik a mélyítés, az integráció mélyítése. Feladatok: intézményi reform, agrár- és pénzügyi reform, közösségi politikák továbbfejlesztése, EU megerősítése, (ez külső-belső megerősítést jelent, külső megerősítés: az EU képét a többi nemzet előtt hogyan kell megerősíteni, a belső: hogyan lehet egy polgárközelibb EU-t kialakítani, hogyan lehet közelebb vinni a lakossághoz, hogyan oldataó meg és hogyan finanszírozható a bővítés). Főbb területek:polgárközeli Eu kialakítása; EU képének megerősítése; intézményi reform; agrár- és pü-i reform; gazd-i és szoc. Integráció erősítése. A szerződés eredményeit egy dokumentumban összefoglalták: AGENDA 2000. Konkrét lépéseket is tartalmaz a 2000-2006-os időszakra(bővítés, intézményi reform, köz-i pol-k). 2000. Nizza: Intézményi reform: Az EU parlamentjében maximum 700 képviselő lehet, 70 közös EU-s listáról induljon majd. Itt döntötték el azt is, hogy a Bizottságban, amíg 27 tagú nem lesz az EU, egy-egy ember mehet egy országból, tehát max. 27 ember lehet a Bizottságban. Eldöntötték, hogy az új tagországokat nem csoportosan, hanem egyéni elbírálás alapján veszik fel. Ez azt jelenti, hogy minden országot külön megvizsgálnak, és eldöntik, ki az, aki érett a tagságra. Az új tagországok 2004-ben már részt vesznek az Európai Parlamenti választásokon. 2001 június Göteborg: Itt határozták meg azt, hogy Bulgária, Törökország és Románia biztosan nem lesz 2004-ben tagország, és itt fogadták el a bővítés menetrendjét is.2001 december Laeken: Döntöttek arról, hogy 2002 év végéig be kell fejezni a csatlakozási tárgyalásokat. Itt döntöttek arról is, hogy fel kell állítani az Európai Konventet, amelynek feladta az EU alkotmányának kidolgozása. 2004. május 1. Teljes jogú tagság kezdete a 10 új tagország számára. Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovénia, Szlovákia, Ciprus.
II.AZ INTÉZMÉNYRENDSZER: EURÓPAI BIZOTTSÁG: Székhelye Brüsszel. 25 tagú, tegállamonként 1tagja van. (Mo: Kovács László), 5 évre. Az EU kormányának is tekintik. Legfontosabb felügyelő és végrehajtó szerv. Képviseli az EU-t nemzetközi tárgyalásokon.Feladata: A döntéseket előkészítése, alkalmazása, ellenőrzése. Bármelyik tagország ellen bíróságon eljárást indíthat, ha az megszeg egy EU-s rendelkezést.Képviseli az EU-t nemzetközi szinten. Elnökei: Walter Halstein 1958-67 (Németország), Jean Ray 1967-70 (Belgium), Franco Maria Malfatti 1970-72 (Olaszország), Sicco Mansholt 1973-73 (Hollandia), Francois-Xavier Ortolli 1973-77 (Franciaország), Roy Jenkins 1977-81 (Egyesült Királyság), Gaston Thorn 1981-85 (Luxemburg), Manuel Marin 1999.júli- 1999 szeptember (Spanyolország), Romano Prodi 1999-2004 (Olaszország), José Manuel Duráo Barroso 2004- (Portugália). Európai Tanács: Székhelye Brüsszel.Döntéshozó, jogalkotó szervezetként működik Évente 2-4 alkalommal üléseznek, kivéve három szintet, ők havonta: pénzügyminiszterek tanácsa (ECOFIN), külügyminiszterek tanácsa (általános ügyek tanácsa), mezőgazdasági vagy agrárminiszterek tanácsa. EU csúcsszervezete, az állam- és kormányfők tanácsa. Évente legalább két alkalommal üléseznek más-más helyen.A székhely Brüsszel. Az Európai Tanács jogszabályt nem alkothat,Alapvetően két dologgal foglalkoznak: 1.stratégiai kérdésekben döntenek 2. tagállamok közötti nézeteltéréseket kezelik. 1/2évente más a soros elnök. (most Nagy-B). A soros elnök hívja össze az üléseket, és az övé a kezdeményező és koordináló szerep. Ő határozza meg pl. a napirendi pontokat, ő dönti el, hogy miről mikor beszéljenek. Tanácsi Formációk: Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa, Gazdasági és Pénzügyek Tanácsa, Bel- és Igazságügyek Tanácsa, Foglalkoztatási Szociálpolitikai Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács, Versenyképességi Tanács, Közlekedési Hírközlési és Energia Tanács, Mezőgazdasági és Halászati Tanács, Környezeti Tanács, Oktatási Ifjúsági és Kulturális Tanács. Szavazási formái: 3féle szavazási formán keresztül hozhatja döntéseit: egyszerű többséggel, minősített többséggel vagy egyhangúlag. Európai Parlament: Székhelye Strasbourg, titkársága Luxemburg. 732 képviselő, Magyarországról 24. 5 évre népszavazással választják meg őket. A parlamentben évi 12 plenáris ülés van, működnek állandó bizottságok (20 db).Minden tagországban léteznek parlamenti irodák.Nem nemzetiségek, hanem politikai pártok szerint foglalják el helyeiket a képviselők. Minden hivatalos nyelven folynak a tárgyalások. Feladatai: törvényhozás, ellenőrzés, költségvetés megszavazása a Tanáccsal, 2/3-os többséggel feloszlathatja a Bizottságot.minden évben a Min.Tanácsával megszav-a a következő évi ktg-vetést.Hatáskörei: 1. Egyszerű konzultáció: amikor a képviselők csak véleményt nyilvánítanak. 2. Együttműködés a Tanáccsal, de a Tanács nem köteles elfogadni a Parlament javaslatát.3. Együtt döntés: a Tanács és a Parlament közösen.4. Jóváírás: nemzetközi szerződéseket, bővítéseket a Parlament hitelesít. BÍRÓSÁG – AZ EU BÍRÓSÁGA: Székhelye Luxemburg. 25 bíró és 8 főügyész hatéves időtartamra. Feladata: a közösségi jog alkalmazása, értelmezése, egységesítése, döntéseit szótöbbséggel hozza és azonnal jogerőre emelkedik a döntés, fellebbezni nem lehet. Nem avatkozhat be nemzeti ügyekbe, de együttműködik a nemzeti bíróságokkal. Dönthet: 1. Tagállamok közötti per.ben. 2. Az EU és egy tagállam közötti ügyekben. 3. EU-s intézmények közötti per.ben. 4. Magánszemély és az EU közötti per.ben. A Bíróság munkáját segíti az Elsőfokú Bíróság. Kisebb volumenű, de nagyobb mennyiségű ügyekkel foglalkoznak: kamatok, kártérítési perek, munkaügyi perek. Ezen a szinten fellebbezni is lehet. Bíróság eljárása: Kötelezettségszegési eljárás, semmiségi eljárás, Mulasztási eljárás, kártérítési eljárás, Véleménykérési eljárás, Előzetes döntéshozatali eljárás. SZÁMVEVŐSZÉK: Székhelye Luxemburg. 25 tagú, tagjait Miniszterek Tanácsa választja meg. Hat évre választják őket.Három fő feladata van: 1. Ellenőrzi, hogy az költségvetési szabályoknak és a céloknak megfelelően használják-e fel az EU-s pénzeket. 2. Ellenőrzi az EU összes bevételét és kiadását, amiről minden évben jelentést készt a Tanács és a Parlament számára. 3. Pénzügyi tanácsadás és konzultáció. GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLISBIZOTTSÁG: székhelye Brüsszel. 344 tagja van, Magyarországról 12. Tagállamok nevezik ki küldötteiket 4 évre. Tanácsadó, döntéselőkészítő konzultációs szerv. 3 csoportban dolgoznak: munkaadók, munkavállalók és ágazati szektorok képviselői. Feladata: a gazdasági és szociális ügyek megvitatása. RÉGIÓK BIZOTTSÁGA: székhelye Brüsszel. 344 tagja van. Magyarországról 12. Tanácsadó, döntéselőkészítő konzultációs szerv. Követkeő területekkel foglalkoznak: Területi kohéziós politika, Gazdasági és szociális politika, Fenntartható fejlődés, Oktatás és kultúra, Alkotmányügyek és európai kormányzás, Külkapcsolatok. a helyi és regionális önkormányzatok képviselői vannak. Bele tudjanak szólni az önkormányzatok az őket érintő ügyekbe. EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK – EIB: Székhelye Luxemburg.Az alaptőkéjét a tagállamok adták össze a gazdasági súlyuk szerint. → attól függően, mennyi a lakosság, mennyi az össz. GDP és az egy főre eső GDP. Feladata, hogy pü-i eszk-kel, kedvezményes hitelekkel és tőkeberuházással az elmaradott régiókat fejlessze. EURÓPAI KÖZPONTI BANK – ECB: Székhelye Luxemburg. Független, az alaptőkét az országok adják össze gazdasági súlyuk szerint. Szervei: hat tagú igazgatóság, a végrehajtásért felelnek. Kormányzó tanács, igazgatóság tagjai + az a 12 jegybank-elnök, akik az eurót bevezették saját országukban.(kiv.Svéd,Anglia,Dánia)
feladata, a monetáris politikát irányelveinek és végrehajtásának kidolgozása. Általános tanács, 25 jegybank-elnök részt vesz + az ECB elnöke és alelnöke. feladata, hogy koordinálja a monetáris és árfolyam-politikát az eurót használó és nem használó országok között. ECB + az összes JB = Központi bankok Európai Rendszere ESCB. Céljai: árstabilitás fenntartása; tagállamok devizatartalékainak kezelése; devizaügyletek irányítása.
OMBUDSMAN: Strasbourg a székhelye. 5 évre nevezi ki a Parlament.Feladata, hogy meghallgassa és kivizsgálja az EU-s szabálytalanságokkal kapcsolataosan érkező panaszokat. Nem foglalkozhat: 1.kormányok, önkormányzatok ügyeivel 2.bíróság előtt lévő vagy már jogerősen lezárt ügyekkel. működése: panasz=>Ombudszman. EURÓPAI KONVENT: (alkotmányozó nemzetgyűlés) 2002-ben jött létre, székhelye Strasbourg.Feladata az EU alkotmányának kidolgozása és átdolgozása. Minden tagállamból és tagjelölt országból (25 + 3) 1-1 kormányküldött. Minden tagállam és tagjelölt ország nemzeti parlamentjéből 2-2 parlamenti képviselő. EP-ből 16 képviselő, 2 fő az Európai Bizottságból, egy elnöke és két alelnöke = Összesen 105 tag. EUROPOL (Interpol mintájára létrejött 1995 működő szervezet).: Székhelye Hága. Nemzetek feletti kormányközi testület. Minden EU-s tagáll. Céljai: javítsa a hatékonyságot és együttműködést a nemzetközi bűnüldözésben és bűnmegelőzésben. Feladata: infok beszerzése, feldolgozása, cseréje, és együttműködés a nemzeti hatóságokkal.Adatbázisa két fő részből áll: 1.szigorúan védett számítógépes adatbázis, ahol a bűnözők és bűncselekmények adatai vannak. 2.nyitott munkadossziék, ahol az áldozatok és tanúk adatai vannak.
EU 3 pilléres szerkezete: ’92-ben a Maastrichti szerződéssel jött létre kormányközi alapon, konszenzusos tárgyalással. à az EU nem önálló jogalany csak az első pillér1.pillér: Európai Közösségek: már’67-ben megvolt.EGK; Euratom; Montánunió összeolvadásából jött létre.hatásköre: ~közöe pol.-k kialakatása és működtetése.közös tev-k kialakítása és műk.gazd-i és pü-i unió kial. és műk.4 alapszabadság kial. és műk(áru,szolg,tőke,munkaerő).2.pillér: CFSP; Közös kül- és biztonság politika. szuverenitás=külpol., amiről nehezen mondanak le.Sokan sokáig azt mondták,h. a NATO megfelel az EU védelmére. Előzmény: •’54: létrejött a WEU, Védelmi bizottsági szervezet: a Nyugat- Eu-i Unió; nem gyakorlati szerv, csak védelmi tárgyalások.’69: Davignon (fr. külügyminiszter)Hágában javaslatot tett az Eu-t Pol-i Együttműködésre, EPC; pol-i tárgyalások helyszíne, nem gyakorlati szerv.Ezt fogta össze a Maast.szerz, így lett CFSP; meghat a Nyugat-Eu-i Unió szerepét, összekötő kapocsnak kell lennie a NATO és az EU között.3. pillér: JHA; Bel- és Igazságügyi Együttműködés. Előzmény: •’85: Schengeni Egyezmény (Fr.,NSZK,Benelux írta alá); cél egymás között a belső határokat megszüntetni és közös külső határokat létrehozni. EU-s országok, akik ennek nem tagjai: Nag-B; Íro;Dánia(részben). Nem Eu-s országok aki tagjai: Izland;Norvégia;Svájc.’92-ben mire épült és milyen elemeket tartalmazott: menekültügy, vámügy, bevándorláspol, igazságszol-i együttműk, kábítószer- és nemzetközi csalások elleni küzdelem.’97: Amsterdami Szerz., ezt a pillért módosította: bizonyos tev-t átemelnek az 1. pillérbe=>mára rendörségi- és bűnügyi együttműk.(mára ennyi maradt). Döntéshozatali rendszer: VI.Versenyjog: A versenyszabályokat a Bíróság és a Bizottság ellenőrzi. 1.kartelltilalom(versenykorlátozó megállapodások tilalma): a közös piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan váll-k közötti megállapodás, társulásai által hozott döntés, összehangolt magatartás, amely hatással lehet az EU kereskedelmére és melynek célja v. hatása a közös piacon belüli verseny megakadályozására, korlátozására v. torzítására irányul. Pl. árrögzítés, piacfelosztás, árukapcsolás. Több váll. megállapodást köt, amellyel a varsenyt korlátozzák. pl.ármegállapodás, üzleti feltételek rögzítése, piaci v. beszerzési forr-k felosztása, eltérő felt-k v. többlet szolg-k, az előáll., forgalmazás, befektetés korlátozása. horizontális: az azonos szinten lévők között(5% piacrészesedés felett).vertikális: ilyen pl. gyártó és kereskedő(10% piacrészesedés felett kell vizsg.).Eu akkor tud fellépni, ha bizonyítható, h. a kartell az EU gazdaságára hatással van, ha nem a nemzeti bírságok hatáskörébe tartozik.tilos: ha a résztvevők u.abból az o-ból származnak; ha EU-n kívül kötötték, de hat az EU-ra. Ha aBiz. Észleli, akkor visszamenőleges hatállyal megsemmisíti és bírságot szab ki.Semmisség: bárki hivatkozhat rá, nem kell megtámadni a szerződést a bíróság előtt; nem fűződik hozzá semmilyen joghatás.Okok: ha vkit fenyegettek.Megtámadhatóság: tévedés- akarathiba.Mentesség kérhető, ha célja: 1.műszaki, technikai fejlesztés;2.ha hozzájárul a termelés v. áruforg.javításához.A mentesség nem autómatikus, előre be kell jelenteni a Biz.nak=>egyedi v.csoort mentesség.1, EGYEDI MENTESSÉG:a Bizottság a hozzá mentesítésre beadott megállapodások tekintetében a mentesítés feltételeinek fennállását külön-külön megvizsg. (mentesség megadása v. jogsértés megállapítása határozatban). Eljáró szerv a Bizottság.A mentesség feltételeinek mérlegelésénél és alkalmazásánál széles körű mérlegelési joga van.Száma az integráció történetében csökkenő tendenciát mutat.A felt-t a feleknek kell bizonyítaniuk, de a Bizottság a felekkel együttműködve törekszik a releváns tényeket feltárni.Feltételek:1, a megállapodásból vmilyen előny származzon.2, ez az előny járuljon hozzá a műszaki v. gazd-i haladáshoz, jobb előállításhoz, elosztáshoz.3, az előnyök méltányos része a fogy-hoz jusson.4, olyan megszorítást nem írhatnak elő, mely a célok eléréséhez nem elengedhetetlen. 5, a szóban forgó termék jelentős részénél nem szünhet meg a verseny. 2, CSOPORT MENTESSÉG:A megállapodások egyes csoportjainak különös mentesítési szempntjait meghat-za rendeletében. A megállapodások egyes csoportjainak mentesítést rögzítő jogforrások.A Bizottság rendeleti úton szabályoz (közvetlenül alkalmazandó, közvetlenül hatályos jogforrások). A rendeletben foglalt feltételek teljesítése esetén autónomikus a mentesség nincs szükség az egyedi mentességre.1999 előtt létezett a fekete és fehér lista, 1999-től fekete lista van. Ilyenek: 1, K+F megállapodások egyes csop.-ról.2, A technológiatranszfer megállapodásokról (szabadalom, know-how).3, A gépjármű-forgalmazás és szerviz megállapodásokról.2.gazdasági erőfölénnyel való viszsaélés: Ha vki olyan gazd-i erőpozícióban van, h. meg tudja akadályozni a versenyt úgy,h. függetleníti magát a versenytársaktól. Tilos a közös piac területén v. annak jelentős részén 1 v. több vállalat meglévő erőfölénnyel való visszaélés, ha ez alkalmas a tagáll.-k közötti kereskedelem befolyásolására. Nagy az erőfölény nem gond csak a vele való viszaélés. Biztos fennáll, ha 1. a váll. piaci részesedése 50% v. több. De már lehet 40-45%-osnál is, ekkor technikai előny is társul. Ha az Biz. rájön, aBíróság bírságot szab ki, mértéke max. az előző éves bevétel10%-a + a nemzeti Bíróságon a cégtől lehet kártérítést kérni a cégtől és letíltást. Pl. méltánytalan nagy eladási árak egyéb üzleti feltételek kikényszerítése, szállítás megtagadása, felfaló árazás, diszkriminatív árak, vás.lekötés. Felfaló árazás: ha az erőfölényben lévő váll. az átlagos változó ktg-k alatti áron árusítja termékét (kiszorítani a versenytársakat, majd monopolhelyzetben megemeli az árakat). Diszkriminatív árak (más-más árakat szab a vás-k felé minden objektív indok nélkül). Vásárlók lekötése (hűségkedvezmények vagy szisztematikus diszkrimináció) pl. amennyiben a szükségletei 70 %-t beszerzi tőle, akkor ad 1% kedvezményt. 3, vállalati egyesülések(koncentráció: Konkrét szabály nincs a Római Szerződésben. 2 v. több váll. Összeolvadása. Kérdés,h. hatással van-e az EU-ra: ha igen az EU Bíróságra kerül(akkor is ha a váll-k összforgalma több mint 5md euró); ha nem akkor nemzeti hatáskörbe tartozik. A váll-k közül legalább 2-nek a forgalma az EU.ban több mint 250 mill. Euró=>kiv. Ha a forg. 2/3-a u.abba az 1 tago.ba valósul meg. A váll.i egyesülést 1 héttel hamarabb be kell jelenteni a bíróságnak,mert a jóváhagyása nélkül em jöhet létre.Ha az egyesülés nem engedélyezett, akkor visszamenőlegesen megszüntetik. Tanácsi Rendelet adják:olyan gazd-i erőfölényt hoz létre v. erősítenek meg, amelyek eredményeként a közös piacon annak egy jelentős részében a hatékony verseny jelentősen korlátozottá válik, a közös piaccal összeegyeztethetetlen módon.4.állami támogatásokra vonatkozó szabályok: A közös piaccal összeegyeztethetetlen a bármilyen formájú állami vagy állami forrásból biztosított támogatások, amelyek bizonyos váll-nak v. egyes áruk termeléséhez nyújtott kedvezményekkel a versenyt torzítják, vagy ezzel fenyegetnek.Pl. veszteséges váll-k tám-a; kedvezményes hitelek;garanciák; adókedvezmények; export tám-k; kedvezményes bérleti díj.1.felt.nélküli kivételek: természeti csapás, rendkívüli esemény pl.katonai puccs. Mérlegelésen alapuló kivételek: azon területek, ahol alacsony az életszinvonal és magas a munkanélküliség. 3. egyéb kivételek: ~EU-s érdekeket képviselő programok pl. körny.védelem, közlekedés fejlesztés.Meghat. Gazd-i ágazatoknak nyújtandó tám-k pl. K+F szektor.Kultúra tám-a. Egyéb esetben tilos az áll-i tám. Előzetesen be kell jelentenie a Kormánynak az EU-nak, h. mire mennyit ad, ezt2 hónap alatt eldönti, h. adható-e. Mo-n a verseny szab-kal fogl-nak: Parlament; Pü.Minisztérium; Gazd-i Versenyhivatal. 1989-től 1 verseny tv Mo-n, ma is érvényes, de sok változtatással. AZ EU JOGA: 1.Jogforrások: Az EU joganyagát ezek képzik, ami az Acquis. Minden új tag.áll-nak alkalmazkodni kell hozzá.1.elsődleges jogforrások:1. római szerződés(programkötet,keretszerződés).«célok,feladatokat hat.meg, a megvalósítást a tag.áll-ra, intézményekre bízza.«legfontosabb. Mindenkire kötelezőek. Alapszerződések, kiegészítései,módosítása, csatlakozási szerződések,1971-’72.es ktg.vetési szerződés.2.1951: montánunió.3. 1956:4. 1967: EK.5. 1986: SEA.6. 1992: Maastrichti szerződés.7. 1997: amsterdami szerz.8. 2002: nizzai szerz.2.másodlagos jogforrások:Azok a jogszab-k, amelyeket az EU intézményei hozzák létre. Cél: az elsődleges jogforr-k megvalósulásának elősegítése. Típusai: a, rendelet: ált.hatályú jogi norma(minden részletébenmindenki szémára kötelező), nem igényel külön jogszab.alkotást. b, irányelv: a célok vannak csak kijelölve az elérés módja van csak a tag.áll.ra bízva.c, határozat: kötelező, de nem mindenkire, mivel konkrét címzettje van és konkrét ügyekre vonatkozik.d, nem kötelező jogforr.: vélemény, ajánlás, érdemes minél hamarabb alkalmazkodni hozzájuk, m. hamar irányelv lesz belőle.3.egyéb jogforrások:Bíróság gyakorlata(ítéletei,véleményei). Íratlan jogszabályok(ált.jogelvek). Pl. jóhiszeműség elve, jogbiztonság elve, arányosság elve. 4 alapszabadság: Személyek, munkaerő szabad áramlása: csak EU-s állampolg-ra vonatkozik.Eu-s állampolg.-ral szemben alkalmazni kell a nemzeti elbánás elvét. Más EU-s tagáll-ból 1. állásajánlatra szabadon jelentkezhet.2. ebből a célból szabadon beutazhat és ott is tartózkodhat3. a munkaviszony megszűnése után újabb munkakeresése céljából ottmaradhat4. igénybe veheti a munkaügyi kp-at, szervezetek segítségét5. a belföldiekkel azonos kedvezmények és munkakörülmények illetik meg. Személyig. V. útlevél szükséges az ottartózkodáshoz. 3 hó-n túli tartózkodásnál munkáltatói igazolás kell. Családtagokra származtatott tartózkodás érvényes. Köztisztviselők nem vállalhatnak szabadon munkát. Minden járulékot ott kell fizetni ahol dolgozik. Ha vki nyugdíjba megy akkor a befizetett járulékok összegződnek a különböző tagáll.ból. EU-s nyugdíjkorhatár:65 év. Nyudíjísként maradhat az orsz.ban ha a nyugdíj előtt 3 évig tartózkodik és ebből 1-t dolgozik=>eredeti ottmaradás. Származott ottmaradás: családtagokra. A cégek letelepedése lehet elsődleges v. másodlagos. Elsődleges: önálóan kezd tev-t folytatni =>meg kell alapítani az adott céget az orsz.ban(székhely: az EU területén). Másodlagos:leányváll-t hoz létre, az alapítók közül legalább 1-nek adott orsz.állampolg-nak kell lenni. ’92 Maastr.: diplomák, szakképzésekkölcsönös elismerése.Tőke szabad áramlása:Az egységes eu-i okmány létrehozásakor valósult meg. Külső orsz-ra is érvényes. Kiterjed a tőkeműveletekre; az ehhez kapcs-ó intézményekre; az alkalmazottakra. Irányelv: 1. befekt-ről szóló 2. tőkemegfel-i i.e.=> A ’90-es években hozták ezeket létre, az egységes bef-i piac létrehozásának céljából.A tőke eredetére és rendeltetési helyére vonatkozó mindenfajta megkülönböztetés tilos.Kizárják a külön engedélyezési elj-kat.Korlátozza az ált-s kivételeket.A szabad áramlást kiterjeszti pü-i műveletekre letelepedésre és fióknyitásra is.
~rendelkeznek arról, h. a szabad tőkeműv-k nem állampolg-hoz hanem lakóhelyhez kötött. 3. egyetlen bank engedély elve:~Ha 1 hitelintézet a székhelyo-ban működési engedélyt kapott akkor azt az összes többi o-ban is el kell fogadni. Szolgáltatás szabad áramlása: Ha rövidebb ideig van egy tagáll.ban ott tartózkodás. Ha hosszabb ideig letelepedés. 3 fajtája van(határátlépés szempontjából):~1.pozitív v. aktív(szolgáltató mozog).~2.negatív v. passzív(igénybevevő mozog).~3.levelező(szolgáltatás mozog)pl.posta, telefon, tv, rádió,internet. Szolg-t szabadon nyújtani akkor lehet ha a szlg-ó az EU-ban él v. itt van telephelye. Nemzeti elvárás elvét kell alkalmazni úgy kell kezelni mint a hazai szolg-t.. Valamint a kölcsönös elismerés elvét is. Nem lehet korlátozni a szolg. eladását, megszüntetését, beruházást aszolg.ba. Nem kötelezhető hosszútávú letelepedésre. Nem lehet kettős követelményeket alkalmazni vele szemben(az anyaorsz.szabályai érvényesek).Áruk szabad áramlása: szabályai: tilos intézkedések: nem lehet:•menny-i korlátozást alkalmazni.•min v.max árat megszabni,•megkülönböztető előírásoknak alávetni,•egyéb gátló intézkedéseket alkalmazni,•kereskedőt kötelezni adott o. kereskedelmi képviselet igénybevételére v. telephely létesítésére. Mennyiségi korlátozás alóli kiv:~ha term-közrendi, közerkölcsi v. közbiztonsági előírásba ütközik. Ha műv-i alkotás, régészeti lelet v. a nemzeti örökség része. Ha iparjogvédelem, védjegy védelme alá esik. Ha hazai termelőre, kereskedőre is vonatkozik a termék forg-nak tiltása, akkor a külföldire is érvényes lesz. Minden olyan tagáll-i intézkedés engedélyezett amit még EU-s jogszab. Nem szabályoz. Kölcsönös elismerés elve(egyenértéküség elve)=> cassis de dijon(likőr); ha egy terméket jogszerűen állítanak elő és forgalmaznak egy EU-s tagáll.ban akkor azt at EU területén el kell fogadni. Azonos hatás elve(’70)=> dasonville; minden intézkedés, ami az EU-n belüli importot hátrányosan érint tilos(Fr.o.ból Belgiumba akart skót wiskyt). Deminimis; azokat az importkorlátozó megállapodásokat amelyek csak kis mértékben érintik az EU-t nem minősül versenyszab. sértőnek. A szabad áramlás csak belső termékekre érvényes, külső termékekre és származsi bizonyítvány. Előnyei: 1.olcsóbb lesz; nagyobb a kínálat; minőség javulása; szabályok jobbá válnak=>fogyasztó szempontjából.2.kiterjedt piac; nincs + ktg.; fejlesztésre késztet =>termelő szempontjából. Az EU Költségvetése: A költségvetés elvei: 1, Azegységesség elve: Az egységesség elve szerint az 1970-es “Költségvetési Szerződés” szerint a Közösség valamennyi pénzügyi műveletét, összes bevételét és kiadását egyetlen dokumentumban, a költségvetésben foglalják össze. Ezt a dokumentumot a költségvetés elfogadására feljogosított szerv hagyja jóvá. 2, Abruttó költségvetés elve:egyrészt azt jelenti, hogy a költségvetési bevételeket nem lehet előre meghatározott kiadásokhoz kötni, másrészt azt, hogy a bevételeket és a kiadásokat nem lehet egymással szemben beszámítani. 3, Azéves költségvetés elve: szerint a Közösség költségvetésének egyetlen és teljes költségvetési évre kell vonatkoznia. Emellett azonban az Unió költségvetésének főbb kereteit ún. költségvetési periódusokban határozzák meg. A következő költségvetési periódus 2007-2013-ig tart. 4, A részletesség elve: szerint a költségvetési előirányzatokat nemcsak egy összegben, hanem különböző mélységű bontásban is meg kell adni. 5, A költségvetési egyensúly elve: szerint az Unió költségvetésében a kiadásokat teljes egészében bevételekkel fedezik, vagyis a költségvetés nem tartalmazhat sem többletet, sem hiányt, nincs lehetőség a költségvetési kiadások hitelfelvétellel történő fedezésére. 6, számbavételi egysége: 1981. január 1-től 1998. december 31-ig az ECU volt. 1999. január 1-től a költségvetést euróban hagyják jóvá. 7, A gondos pénzgazdálkodás elve szerint a költségvetés pénzével takarékosan kell bánni, törekedni kell az eredmény és a ráfordítások közötti optimumra. A Számvevőszék ellenőrzése erre terjed ki. 8, A nyilvánosság elve alapján az Unió költségvetését a Közösség Hivatalos Lapjában, az elfogadást két hónapon belül közzé kell tenni. Kritériumok: Externalitás: annak feltételezése, hogy a tevékenységek egy részével kapcsolatosan a költségek és a hasznok a partner országokban is megjelennek, ami megfelelő ellenőrzést és kompenzációkat igényelhet. Osztatlanság: bizonyos tevékenységek méretgazdasági és funkcionális okokból nem oszthatók szét a tagállamok között, ezért ezeket közösségi szinten kell megvalósítani. Kohézió: A Közösség valamennyi polgára számára biztosítani kell a szolgáltatások, a jólét és a fejlődés minimumát. Ez jövedelem-transzfert feltételez a gazdagabbaktól a szegényebb és gyengébb gazdaságok javára. Szubszidiaritás: a funkciókat a legalacsonyabb szintre kell delegálni, ha semmilyen előny nem származik abból, hogy magasabb szinten gyakorolják azokat. A költségvetés bevételi oldala: Tradicionális saját források, amelyek a közös vámunió és a közös agrárpolitika működéséből származnak. Ezek egyrészt a kívülálló, harmadik országokból származó import utáni vámokat, másrészt a mezőgazdasági vámokat és a cukorilletéket tartalmazzák. Áfaalapú saját forrás: ez minden tagállamra azonosan vonatkozó egységes kulcs alkalmazásával történik, amelyet az uniós szabályozásnak megfelelően kiszámított, harmonizált tagországi áfaalapra kell vetíteni. 2004-től kezdődően a tagállamoknak áfaalapjuk 0,5 százalékát kell befizetniük, az áfaalap ugyanakkor nem haladhatja meg a tagállam bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 50 százalékát. A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapú forrás célja, hogy mindenképp fedezni lehessen az EU-költségvetés kiadásait, még akkor is, ha a többi forrás nem elegendő azok finanszírozására. A költségvetés kiadási oldala: A Közös Agrárpolitika (CAP) finanszírozási kiadásai, A Strukturális politikák címszó alá sorolt összegek (1997-ben a kiadások mintegy 37%-a) az Unió regionális politikáinak finanszírozási forrásai. A belső politikák fejezet kiadásai a közösségi politikák - például a műszaki-tudományos programok, kutatás-fejlesztés támogatása - finanszírozását szolgálja a stratégiai szektorokra koncentrálva. A külső politikák címszó alá tartoznak az unión kívül álló országokkal kapcsolatos programok tételei. Ide tartoznak például a PHARE-program forrásai is. Az adminisztratív kiadások között találhatók az Unió működtetéséhez szükséges összegek. Ezek nagyobb részét a brüsszeli Bizottság apparátusának működtetése teszi ki. Tartalékok. A költségvetési eljárás: A közösségi költségvetés megalkotásában a Bizottság a Miniszterek Tanácsa és a Parlament egyaránt részt vesz. A Bizottság minden évben előzetes költségvetés-tervezetet készít, amelyet megküld a Tanácsnak. Ezt azután a Tanács vagy elfogadja vagy, minősített többséggel módosítja, így kerül a tervezet a Parlament elé. Az Európai Parlament ezt első olvasatként megvitatja, s vagy jóváhagyja, vagy pedig módosításokat javasol a “kötelező” kiadásokra és módosításokat fogad el a “nem-kötelező” kiadásokra. A Tanács ezután újra megvizsgálja a költségvetést, majd minősített többséggel elfogadhatja a Parlament módosításait és ezáltal magát a költségvetést. Változtatásokat is eszközölhet ez esetben a költségvetés második olvasatban visszakerül a Parlamenthez, amely azután kimondja a végső szót. Ezen a ponton az Európai Parlament újra bevezetheti módosításait, miután “egyeztetési eljárást” folytatott a Tanáccsal, és minősített többséggel megszavazta és így végérvényesen elfogadta a költségvetést.
A gazdasági és A Monetáris unió: az európai monetáris rendszer: fő célja: a Közösségen belüli árfolyamstabilitás megteremtése. Az EMR három eszközre épült: - az árfolyammechanizmusra, - az ERM-re (az európai valutaegységre), - az ECU-re (Együttműködési Alapra). Lebegési sávok: a valutákra vonatkozóan lebegési sávokat határoztak meg. A lebegési sávot 1979-ben +/-2,25%-ban állapították meg, így 4,5%-os lebegést tettek lehetővé. Az EMR fontos eleme volt a közös pénz valuta irányába mutató ECU. A ’90-es évek elejéig elhúzódó recesszió ugyanakkor nem kedvezett az EMR-nem. 1993 augusztusától a tagállamok kénytelenk voltak a lebegési sávot +/-15%-ra emelni à 30%. 1994 elejétől az árfolyamok gyakorlatilag ismét az eredeti +/-2,25%-is eltérési sávok körül stabilizálódtak. A Delors-terv: Bizottság elnökeJacques Delors. 1989-ben adták ki a Delors-tervet. Feladata: lefektette a gazdasági és monetáris unió programjának alapjait. A közös pénz előnyei: bevezetése kiküszöbölheti a stabil árfolyamokra nagy veszélyt jelentő piaci spekulációt, s az átváltásokkal kapcsolatos tranzakciós költségek is megszűnnek a tagállamok között. Az árak emellett az egyes tagállamokban egyszerűen összehasonlíthatóvá válnak, a piaci lehetőségek felismerhetőbbek, s ez lendületet ad az egységes piac dinamikájának, továbbá ösztönzőleg hat a versenyre, és ezen keresztül ugyancsak pozitív hatást gyakorol a növekedésre és a foglalkoztatásra is. Jelentős tartalékok szabadulnak fel, mert a tagállami központi bankok számára kisebb mértékű tartalékok is elegendőek, mivel nem folytatnak önálló monetáris politikát. A Maastrichti Szerződés és a GMUà nem sikerült elérni. 2. szakaszMadridban döntés született arról is, hogy az euró bevezetését milyen ütemben valósítsák meg: ezek szerint az euró teljes forgalomba helyezése 1999. január elsejével kezdődően egy több mint hároméves átmeneti periódus során megy végbe. A közös kereskedelempolitika és az EU külkapcsolatai: Az európai Unió világgazdasági súlya: A világkereskedelem mintegy egyötödével az EU a világ legjelentősebb kereskedelmi hatalma. Az EU fő kereskedelmi partnerei az Egyesült Államok, Japán és az újonnan iparosodott távol-keleti államok, továbbá Svájc, Kína, Norvégia és Oroszország, valamint a mediterrán medence országai, de a világ minden jelentősebb gazdasági régiója aktív kereskedelmet folytat vele. A közös kereskedelempolitika működése: tevékenységek: vámtarifák módosítása, vámtarifa- és kereskedelmi megállapodások megkötése, liberalizációs intézkedések egyesítése, exportpolitika, kereskedelempolitikai védintézkedések. A közös agrárpolitika: céljai: a mezőgazdaság termelékenységének növelése, a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása, a piacok stabilizálása, az ellátás hozzáférhetőségének biztosítása, a fogyasztók ellátásának elfogadható árszínvonalon való biztosítása. Alapelvei: az egységes piac elve: a közösségen belül a mezőgazdasági termékek egységes piacát kell létrehozni, amely magába foglalja a mezőgazdasági termékek szabad mozgását, továbbá a versenyszabályok, a közös piacszervezések és az árszabályozás rendszerének egységesítését. A közösségi preferencia elve: a Közösség belső agrárpiacának védelmet kell élveznie a külső versennyel és a világpiaci árak hullámzásával szemben. A pénzügyi szolidaritás elve: a közös piac agrárpolitika finanszírozására közös pénzügyi alapot kell teremteni. Az agrárpolitika reformjának főbb pontjai: 1. a közösségi árakat egy hároméves periódus során jelentős mértéken csökkentették. 2. bevezették a jövedelemkompenzáció rendszerét. 3. környezet megóvása à a KAP támogatja azon gazdákat, aiki a termelés során figyelembe veszik a környezetvédelmi szempontokat. 4. korengedményes nyugdíj lehetősége. A 2003-as agrárreform: célkitűzések: a támogatások és a termelés szétválasztása, a szabályozás egyszerűsítése, fenntartható mezőgazdasági termelés és a fogyasztók igényeinek fokozottabb érvényesítése, a vidékfejlesztés szerepének erősítése, a mezőgazdasági termelés versenyképességének növelése, a WTO követelmények kielégítése, a 2002 októberben elhatározott agrár-költségvetési fegyelem betartása. Összetevői: összevont gazdaság-támogatási rendszer, a közvetlen kifizetések csökkentése, a közösségi előírásoknak való megfelelés, a vidékfejlesztés erősítése. Gazdasági és társadalmi kohézió: A legfőbb három eszköz: 1.A legfőbb három eszköz: 1.az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), mely a befektetés előmozdítására, valamint az Unió régiói közötti egyenlőtlenségek csökkentésére szolgál; 2. az Európai Szociális Alap (ESZA), mely a jobb munkahelyek és a nagyobb foglalkoztatottság létrehozására irányuló kiemelt szakpolitikákat és intézkedéseket támogatja; 3. a Kohéziós Alap, mely a környezetvédelem és a transzeurópai közlekedési hálózatok területén nyújt támogatást azon tagállamok számára, amelyek bruttó nemzeti jövedelme 90%-kal a közösségi átlag alatt van.: Az Európai Monetáris Intézet feladata lett az egységes monetáris politika eszközeinek és rendszerének kidolgozása, a nemzeti jegybankok közötti együttműködés kialakítása, az Európai Monetáris Rendszer és a pénzügyi rendszer felügyelete, valamint az ECU használati körének bővítése. 3.szakasz: közös pénz létrehozása. A közös pénz feltételéhez szükséges feltételek: 1. árstabilitás: a fogyasztói árszint emelkedése a vizsgált évben 1,5%-nál jobben nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációs rátájú tagállam átlagindexét. 2. Kamatok konvergenciája: a hosszú lejáratú kamatláb a vizsgált évben 2%-nál többel nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkező tagállam átlagát. 3. Árfolyamok stabilitása: az EMR árfolyammechanizmusán belül a nemzeti valutát az utóbbi 2évben nem értékelik l.. 4. Stabil kormányzati pénzügyi poziciók: a vizsgált évben a költségvetési hiány a GDP 3%-át, az államadóság pedig a GDP 60%-át nem haladhatja meg. Az euro bevezetése: : A Maastrichti Szerződés a GMU koncepcióját három szakaszban tervezte megvalósítani: 1. szakasz: fő célja a tőkemozgások szabaddá tétele, liberalizálása, a központi bankok függetlenségének megteremtése, a tagállami gazdaságpolitikák közötti első harmonizációs lépések megtétele
